A Hokkaido szigetén, Szapporó városában lévő menedékhely összesen 16 lakójából a tűzoltóknak csak ötöt sikerült élve kihozniuk a lángoló épületből.
A tűzoltókat helyi idő szerint kevéssel éjfél előtt riasztották a szapporói pályaudvartól mintegy 1,5 kilométerre északra lévő menhelyhez, amelyet egy szegényeket és hajléktalanokat támogató helyi szervezet üzemeltetett.
2017-ben az enyhébb időjárás miatt kevesebben haltak meg a hideg miatt, mint 2016 őszén és decemberében (akkor több mint száz volt az áldozatok száma), de az MSZF értkelése szerint még így tömegesen haltak meg emberek amiatt, hogy nem volt fedél a fejük felett vagy fűtetlen helyen tartózkodtak.
A Szociális Fórum közleményében azt írja, hogy a kormány nemhogy elejét venné a halálos áldozatoknak,
„a fagyhalálról szóló adatszolgáltatás megnehezítésével igyekszik elkendőzni a szomorú valóságot”.
A kormány utasítására az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatala többé nem adhat információt a rendkívüli kihűléses esetekről, hanem a területi rendőrkapitányságok illetékességébe utalták a fagyhalálos esetek megállapítását. Az új szabályozás hátterében az MSZF szerint az áll, hogy ne lehessen valós időben tájékozódni a történtekről, hanem csak rendkívül időigényes és aprólékos utánajárással lehessen adatokat szerezni.
A sorban most is sokan álltak. Kisnyugdíjasok, közmunkások, egzisztenciájukat elvesztő családok, utcán élő honfitársaink vártak az ünnepi menüre. Nagyon sokan gyermekeikkel érkeztek. A töltött káposzta mellé bejgli, karácsonyi briós, szaloncukor, és sütemény is járt, a friss kenyér mellett.
Nagyon sok önzetlen debreceni hozott játékot, ruhát, sokféle süteményt, egy hölgy még tortát is.
Köszönjük, volt olyan adományozó, aki az ételosztásban is segédkezett.
A szikár számok:
Kiosztottak több tucat bejglit, 15 kilogramm szaloncukrot, 40 kilogramm kenyeret, rengeteg játékot, és Köss egy sálat a fára akció keretében közel 100 sál is gazdára talált. Több zsáknyi ruha is tulajdonosra lelt.
A költségeket szintén adományokból fedezték. Volt, aki ezer forinttal, volt, aki többel járult hozzá ahhoz, hogy pár órára karácsonyi melegséget varázsolhattak a Petőfi térre.
A rendőrök azonnal készpénzben be is hajtják a bírságot. Ha a hajléktalan nem fizet, akkor késedelmi díjat számítanak fel neki!
A városi tanács nem tagadta, hogy van ilyen rendelkezés, ám azt nem árulták el, hogy mennyit kell fizetnie a hajléktalannak azért, hogy „akadályozza a járókelők mozgását azzal, hogy az utcán éjszakázik.” A zöldek önkormányzati képviselője arra mutatott rá, hogy
Közben Berlinben Frank- Walter Steinmeier államfő felkereste a főváros legrégibb hajléktalanokkal foglalkozó központját. Beszédében hangsúlyozta, hogy neki, mint államfőnek kötelessége felhívni arra a figyelmet, hogy miközben Németország gazdag ország, egyre nő a szakadék a fent és a lent levő rétegek között. 2014 óta 150 százalékkal nőtt a hajléktalanok száma Németországban, az Európai Unió legerősebb államában, ahol a gazdasági mutatók általában kedvezően alakultak az elmúlt időszakban…
Az Oltalom Karitatív Egyesület csaknem harminc éve végez kiterjedt hajléktalan-, család- és idősellátást. Munkatársaik évente
A non-profit szervezetre hatalmas teher nehezedik, leginkább azért, mert 2010-ben a Főváros egyoldalúan felmondta velük az együttműködést, vagyis a közszolgáltatási szerződést. Emiatt az egyesület intézményei évente összesen több mint egymilliárd forintos bevételkieséssel küszködnek.
Az egyik legnagyobb problémát a Dankó utcai kórház fenntartása jelenti, ahol 51 ággyal a nap 24 órájában látnak el beteg, rászoruló hajléktalanokat. Az ágyak egy részére az intézmény nem kap állami finanszírozást, ami nagyságrendileg havi másfélmillió forint körüli hiányt jelent az Oltalomnak. A hideg idő beköszöntével a helyzet súlyosbodik, hiszen a szokásosnál többen kerülnek bajba. Közös érdekünk, hogy az utcán élő beteg emberek mihamarabb gyors, szakszerű orvosi ellátást kapjanak és meggyógyuljanak.
A helyzet orvoslására az Oltalom Karitatív Egyesület 2017. december 14-én adománygyűjtő estet rendez a budapesti Átriumban.
A nézők az 5000 vagy 10000 forintos jegyek megvásárlásával az orvosi ellátás biztosításához járulhatnak hozzá.
A jótékonysági esten Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetőjének rövid beszéde után fellép többek között Bánfalvi Eszter, Bíró Kriszta, Sárosdi Lilla színművész, Gergye Krisztián táncos-koreográfus, Darvasi László, Karafiáth Orsolya, Parti Nagy Lajos, Sándor Erzsi és Závada Pál író-költő, valamint zenél Szalkay Dávid & The Jazzformers és a Pa-dö-dő. A jótékonysági rendezvényen meleg sapkákat és sálakat is gyűjtenek.
A fiatalok október 9-én este, egy XVII. kerületi trafóháznál figyeltek fel a hajléktalanra. Egyikük – egy 15 éves fiú – felvetette társainak, hogy mivel úgy tudja, hogy a férfinál szokott lenni pénz, azt el kellene venni tőle. Ezután mind az öten odamentek a sértetthez, és azonnal
bántalmazni kezdték, miközben azt kiabálták, hogy adja át az értékeit.
A hajléktalant mind az öt fiú bántotta: volt, aki ütötte, és volt, aki rugdosta. Végül átkutatták a szatyrait, valamint a bevásárlókosarát, amiben két doboz cigit találtak. A zsákmányt elvitték, elosztották és elszívták.
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Részlege a fiatalkorú elkövetőkkel szemben csoportosan elkövetett rablás miatt emelt vádat. Akár öt év börtönt is kaphatnak, de a két legfiatalabb elkövetőre javítóintézeti nevelést indítványozott az ügyészség.
Bár az idei tél még el sem kezdődött, és a mínuszokra is várni kell, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) közlése szerint az idén már heten fagytak meg Magyarországon. Az MSZF nem árulja el forrásait, mert tart a „csapok elzárásától”.
Három embert az utcán ért a fagyhalál, ketten fűtetlen otthonukban, ketten pedig kórházban haltak meg – tudatta reggel a Magyar Szociális Fórum (MSZF). A szervezet az elmúlt években szinte egyedüliként közöl ilyen adatokat. Alapító-szervezője, Simó Endre nem árulta el a FüHü-nek, honnan származnak információik, mert – ahogyan kérdésünkre fogalmazott – a kormány részéről könnyen „elzárják a csapot”.
Az olykor olvasható hivatalos számokról az MSZF vezetője azt mondta, hogy egy éve egy kormányzati bizottság „megszűri” az információkat, gyakran úgy kimutatva a fagyhalálokat, hogy azok oka valamilyen szervi elégtelenség.
Fagyhalál, kihűlés
Felvetődik a kérdés, hogy miután ebben az évben még nem voltak komoly hidegek, miként lehetséges, hogy heten mégis megfagytak. A válaszhoz meg kell különböztetni a megfagyás és a kihűlés fogalmakat.
A HáziPatika.com szerint a fagyhalál bizonyos körülmények közt bárkit elérhet – egy-egy téli túrán, síelés közben, autóbalesetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy cselekvésre képtelenül van kitéve a hidegnek, egészen a végzetes kihűlésig. Igen könnyen kerülhetnek bajba azok, akiknek a hőérzékelését az alkohol mintegy kikapcsolja, így a veszélytudatuk sem működik, ezért például a hideg ellenére lefekszenek a szabad ég alatt vagy egy fűtetlen helyiségben. Városban a fagy leginkább a hajléktalanokat fenyegeti, akik közterületek zugaiban húzzák meg magukat, hiányos, könnyen átnedvesedő ruházatban, egyébként is rossz egészségi állapotban. Vidéken is a legszegényebbeket veszélyezteti leginkább: azokat, akiknek vagy nincs mivel fűteniük, vagy idős koruk, betegségük, fizikai, esetleg mentális korlátozottságuk miatt nem képesek meleg szobáról gondoskodni.
Kihűlés nem csak extrém alacsony hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást. Az összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket, így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény (például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak és az érszűkületes betegek.
Ezt mondta a Népszavának adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti szóvivője. Többek között arról beszélt, hogy
hogy bevándorlókat akarnának betelepíteni, nem utaztatnak menekülteket, csak azt támogatják, hogy csökkenjen az európai társadalomra nehezedő nyomás.
Szerinte az ellenük való támadás csak figyelemelterelés,
„egyszerűen szükség van ellenségképre”,
ami elfedi az ország valós problémáit: az oktatást, az egészségügyet, a szegénységet, a korrupciót. Arról is beszélt, hogy az alapítvány nem politikai szereplő, így nem is terveznek semmit őszre.
Az alapítvány egyébként 400 millió dollárt költött Magyarországon a társadalmi problémák megoldására.
A Magyar Nemzet ír arról, hogy miközben továbbra sem világos, hogy Simonka Györgyöt, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét indítja-e a kormánypárt a 2018-as választáson – megadva ezzel neki az esélyt arra is, hogy kivonja magát egy esetleges büntetőeljárás hatálya alól –, de a politikus már meggyanúsított üzlettársait kiengedték az előzetesből.
Nemrég Hadházy Ákos, az LMP társelnöke parlamenti kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész nem tagadta, Simonka rokonait és cégeit is érinti a nyomozás. Simonka a lapnak azt mondta, nem tud a büntetőeljárásról, őt nem értesítették.
A Magyar Idők szerint alááshatja a karácsony előtt várható jelentős forgalmat az áruházakban, hogy egyre több láncnál kiderül, a más ágazatokhoz képest alacsony bérek miatt súlyos a létszámhiány. A dolgozók is nagyon túlterheltek.
A statisztikák szerint az elmúlt évben jellemző 20 százalék körüli átlagbérnöveléssel is mintegy
Arról is írnak, hogy a kétnapos sztrájk közel kétmilliárd forint veszteséget okozott a Tescónak.
Az augusztusi adatok szerint Magyarországon a hajléktalanok átmeneti ellátására 5549 alkalmas férőhely van, írja a Világgazdaság. A lap szerint
a legtöbben, több mint 500-an, valamelyik budapesti hajléktalanszállóra szerettek volna bekerülni.
Egy júniusban megjelent törvénymódosítás szerint extrém időjárási körülmények esetén – mínusz 10 foknál alacsonyabb vagy 27-nél tartósan magasabb napi átlaghőmérsékletnél -, a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter úgynevezett vörös kód figyelmeztetést rendel el.
