Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Izrael a háborúban – folyamatosan frissítjük

  • Joe Biden „figyelmeztet minden Izraellel szemben ellenséges szereplőt, aki megpróbálja kihasználni a helyzetet”

Az amerikai elnök szombaton beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A Fehér Ház által azonnal kiadott sajtóközlemény szerint „figyelmeztet minden Izraellel szemben ellenséges szereplőt, aki megpróbálja kihasználni a helyzetet „.

Joe Biden megerősíti, hogy az Egyesült Államok „kész minden megfelelő segítséget felajánlani Izrael kormányának és népének támogatására”, és hozzáteszi:

„Soha nincs igazolás a terrorizmusra. Izraelnek joga van megvédeni magát.”

  • Ursula von der Leyen elítéli az „értelmetlen” Hamász-támadást

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elítélte a Hamász Izrael elleni „értelmetlen” támadását. „A legnagyobb határozottsággal elítélem a Hamász által Izrael ellen végrehajtott értelmetlen támadást” – jelentette ki Bordeaux-ban az elnöki reneszánsz párt aktivistái előtt. „Ez az erőszak sem nem politikai megoldás, sem nem bátorság. Ez tisztán terrorizmus. Az Európai Unió Izrael mellett áll” – tette hozzá.

Korábban már „egyértelműen elítélte a Hamász terroristái által Izrael ellen elkövetett támadást. Ez a terrorizmus a maga legaljasabb formájában. Izraelnek joga van megvédeni magát az ilyen szörnyű támadások ellen ” – írta X-en (Twitteren).

  • Az ENSZ vezetője „diplomáciai erőfeszítésekre” szólítja fel a nemzetközi közösséget a „tüzvész terjedésének elkerülésére”

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szombaton arra sürgette a nemzetközi közösséget, hogy tegyen „diplomáciai erőfeszítéseket az Izrael és a Hamász közötti tűzeset kiszélesedésének elkerülésére”.

Sajtóközlemény szerint „a leghatározottabban elítéli a Hamasz ma reggeli támadását a Gázai övezethez és Közép-Izraelhez közeli izraeli városok ellen”, és kijelenti, hogy „mélyen aggódik a polgári lakosság miatt, és a legnagyobb önmérsékletre szólít fel”.

  • „Az Egyesült Államok egyértelműen elítéli a Hamász terroristáinak Izrael elleni szörnyű támadásait, beleértve a civileket is”

Az amerikai elnököt nemzetbiztonsági tanácsadói „beszámolták” az Izrael elleni „borzalmas Hamász terrortámadásról”, és továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet – áll a Fehér Ház rövid közleményében.

„Az Egyesült Államok egyértelműen elítéli a Hamász terroristáinak Izrael, köztük civilek elleni szörnyű támadásait” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtóközleményében.

  • Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász izraeli civileket és katonákat tart túszul Gázában

Az AP hírügynökség szerint az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász tagjai izraeli civileket és katonákat tartanak túszul Gázában. A hadsereg nem közölte, hány túszt fogtak el, és nem közölt további részleteket, de elfogásuk a konfliktus jelentős eszkalációját jelzi.

A Hamász szombat délelőtti Izrael elleni nagyszabású támadásában fegyveres szárnyának ismeretlen számú katonája áttörte Izrael erősen megerősített elválasztó gátját, és megrohanta az ország déli részén fekvő izraeli közösségeket.

Oroszország még 2025-ben is háborúzni akar

Elhúzódó háborúra készül Sojgu orosz hadügyminiszter, és erről tanúskodik az a költségvetés, melyet pénteken terjesztenek elő az orosz parlamentben. A hivatalos adatok szerint 68%-kal nő jövőre a katonai költségvetés. 

Moszkvában régi szokás, hogy a hadikiadások egy részét elbújtatják: a szovjet időkben a középgépipari minisztérium irányította a hadiipart. Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a szakértők kétkedve fogadják a moszkvai statisztikai adatokat, de így is megdöbbentő a 68%-os emelés hiszen már idén sem költenek keveset katonai célokra Moszkvában.

106 milliárd eurónak megfelelő rubelt költ jövőre Oroszország katonai célokra, de ezenkívül lesznek bevallottan titkos hadikiadások is. Már csak azért is, mert a háború menetét senki sem tudja megjósolni.

“Hibrid háborúban állunk, melyet ránk kényszerítettek. Emiatt magas katonai kiadások váltak szükségessé”

– jelentette ki Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A katonai kiadások a költségvetés csaknem egyharmadát jelentik

Hihetetlen mértékben megterheli a költségvetést a háború: a katonai kiadások éppúgy 30%-ot jelentenek mint az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat és a környezetvédelem. Jövőre választásokat rendeznek Oroszországban, és ilyenkor Putyin növelni szokta a jóléti kiadásokat, de most erre nem telik Oroszországban. Épp ezért a központi propaganda nemigen beszél arról, hogy a katonai költségvetés miatt minden valószínűség szerint életszínvonal csökkenés várható Oroszországban.

Persze nagyon sok függ attól, hogy Oroszország fő export cikkeinek az ára hogy alakul a világpiacon: a legtöbb pénzt, a kőolaj, a földgáz és az élelmiszer kivitele hozza az államkincstárnak. Moszkva Szaúd Arábiával együtt csökkenti kőolaj kitermelését, hogy ily módon növelje az árat, amely közelíti a 100 dollárt hordónként. Ez biztosítja az ukrajnai háború fedezetét elsősorban Oroszországban.

És Ukrajnában?

A hivatalos adatok nagyon hasonlóak: a költségvetés 34%-át viszi el a háború, de Ukrajna GDP-je még Magyarországét sem éri el.

Oroszország GDP-je körülbelül 2000 milliárd dollár, Ukrajna esetében ez ennek tizede!

“Az oroszok saját erőforrásaikból háborúznak, mi azonban nyugati segítségből”

– foglalta össze a helyzetet Kirillo Budanov tábornok, a titkosszolgálat főnöke, aki Washingtonba is elkísérte Zelenszkij elnököt.

Az USA finanszírozza a hadsereget Ukrajnában, az Európai Unió pedig elsősorban a civil szférára koncentrál – ez a munkamegosztás alakult ki a NATO-ban. Jelenleg mind Washingtonban mind az európai fővárosok döntő többségében az a hivatalos álláspont, hogy a függetlenségért küzdő Ukrajnának meg kell kapnia minden segítséget, hogy hatékonyan tudjon védekezni az orosz agresszió ellen.

Másképp látja ezt Orbán Viktor, aki szokásos pénteki rádió beszélgetésében ezt mondta:

”Ez nem a mi háborúnk, ez egy szláv testvér háború két ország között bár az kétségtelen, hogy egyik megtámadta a másikat.”

A magyar kormány lokalizálná a háborút, a Nyugat viszont globalizálná azt – fejtegette a magyar miniszterelnök, aki többé kevésbé nyíltan arra utalt, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia a területért békét elvet. Pénteken Ukrajna esetleges uniós tagságáról is beszélt a  mondván: „kérdés, hogy szabad-e egy olyan országról tárgyalni a tagságról, mely háborúban áll méghozzá területi háborúban amikor azt sem tudjuk, hogy mekkora a területe hiszen a háború még mindig tart.”

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége  Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Ukrán kémfőnök: az elhúzódó háború veszélyes forgatókönyv számunkra

0

Kirill Budanov a londoni Economistnak nyilatkozott a több mint másfél éve tartó orosz-ukrán háború kilátásairól. Értékelése szerint mindkét fél problémákkal küszködik, de ezek különböznek egymástól, mert Oroszország a saját erejére támaszkodik miközben Ukrajna a Nyugat támogatásától függ.

Az elhúzódó háború, kiürítheti a nyugati fegyverraktárakat és elfogyhat a türelem is egyik vagy másik NATO tagállamban. Ukrajnát szemmel láthatóan szinte kizárólag csakis az USA véleménye érdekli: ezért rúgták ki a hadügyminisztert és ezért került lakat alá Volodimir Zelenszkij elnök oligarcha támogatója Ihor Kolomijszkij. Korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó fogadta Zelenszkij három emberét, és követelte, hogy nézzenek jobban utána: mi lesz az Ukrajnába küldött amerikai pénzekkel és fegyverekkel?

Az új hadügyminiszter Kijevben kirúgta az összes miniszterhelyettest, akiket korrupcióval illetve az ellenőrzés elmulasztásával gyanúsítanak. Még korábban William Burns, a CIA igazgatója adott át egy listát olyan korrupt ukrán vezetőktől, akik lenyúltak amerikai pénzeket Ukrajnában. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, ezért jól ismeri az oligarcha rendszereket, amelyek elég hasonlóak Ukrajnában és Oroszországban.

Zelenszkij elnök részt vesz az ENSZ közgyűlésen New Yorkban, és találkozik Biden elnökkel. Az USA elnöke eddig feltétlen támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, de az ukrán offenzíva sikertelensége elgondolkoztathatja őt. A nyolcvanéves Biden elnök szeretne duplázni a Fehér Házban, de ehhez fokoznia kellene a népszerűségét. Biden stábja most azon törheti a fejét Washingtonban: mi hoz több szavazatot? A megnyerhetetlen háború folytatása vagy egy olyan béke, melynek keretében Ukrajna területi engedményre kényszerül ? Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden öt perc alatt békét köthetne Putyinnal, ha olyan tűzszünetre venné rá Ukrajnát, mely a megszállt területek egy részét orosz kézen hagyná.

Orbán és Semjén után újabb magyar kormánytag kapott kitüntetést Kirill pátriárkától

Dicsőség és becsület – ez az érdemrend neve, melyet az orosz ortodox egyház feje ítélt meg Soltész Miklós államtitkárnak. Becsületről beszélni Kirill pátriárka esetében nem könnyű hiszen közismert: a KGB magasrangú tisztjéről van szó, aki éppúgy mint elődje, Alekszej pátriárka  vagy mint az orosz ortodox egyház budapesti képviselője, Illarion metropolita a titkosszolgálat tisztjeként kezdte pályafutását az egyházban.

Kirill pátriárka aktívan támogatja Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt az ottani ortodox egyház minden kapcsolatot megszakított vele.

A magyar kormány viszont szívén viseli Kirill pátriárka sorsát, mert amikor az Európai Unió szankciós listára akarta helyezni a háborúpárti egyházi vezetőt, akkor a magyar diplomácia megvétózta azt. Kirill pátriárka többmilliárd dolláros vagyona így megmaradt, ezért érthető az orosz egyházi vezető hálája.

A brit kémelhárítás átfogó jelentése szerint az orosz ortodox egyház külföldi szervezetei egyben Putyin hírszerzésének kémközpontjai is. Illarion metropolita Kirill pátriárka utóda volt az orosz ortodox egyház külügyi szolgálatának élén, és ebben a minőségében ő irányíthatta a hírszerzést is. Kirill pátriárka őt nevezte ki az orosz ortodox egyház budapesti képviselőjének. Minthogy az orosz ortodox közösség nem oly jelentős, hogy ilyen magasrangú főpap jelenlétét igényelné, minden bizonnyal nem a vallási ténykedés jellemzi elsősorban Illarion metropolita budapesti munkásságát. Irodája mindenesetre a Lendvay utcában van, nem messze a Fidesz pártközpontjától.

Ferenc pápa amikor Budapesten járt, akkor találkozott Illarion metropolitával, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Moszkva és Kijev között.

Az eltévedt űrhajó

A pénzügyi piacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, Putyin űrhajójához hasonlóan eltévedt és megszűnt létezni.

Micsoda zavar. Oroszország alig várta, hogy bejelentse az űrversenybe való visszatérését, ezért egy robotűrhajót lőtt ki a Holdra, de hamarosan elismerte, hogy a hajót elvesztette  és „megsemmisült”.

Figyelembe véve a kontextust – Oroszország katonai kudarca egy kisebb szomszéd legyőzésében és ipari kudarca az iráni minőségű drónok gyártásában legutóbb a holdraszállás kudarca leckét kínál a politikai kalandorkodás áráról, egy olyan leckét, amely most a zsidó államban is releváns.

Előző inkarnációjában, mint a Szovjetunió, Oroszország küldte a világűrbe az emberiség első műholdját és embereit; de az amerikai holdraszállással 1969-ben Moszkva elvesztette vezető szerepét az űrversenyben.

Most, ugyanazzal a nacionalista hiúsággal és birodalmi megszállottsággal, amely arra késztette, hogy megszállja kis és nagy szomszédait, Vlagyimir Putyin elnök elhatározta, hogy helyreállítja Oroszország helyét a kozmoszban. Csakhogy

Kudarcot vallott a mennyekben, ahogy kudarcot vallott a Földön Is.

Tavaly nyár óta a rubel folyamatosan veszített értékéből, olyannyira, hogy miközben az orosz űrhajó a Holdat kereste, valutájával már 100 rubel fizetett 1 dollárért, azaz egy centet ért egy rubel.

Ez a kalandorpolitika gazdasági ára. A devizapiacok egyértelműen azt mondják Oroszországnak, ha olyan dolgokat tesz, amiket képes megtenni, akkor olyan árat fizet, amelyeket nem engedhet meg magának.

A piacok Oroszországgal szembeni bánásmódja nem különleges. Az 1980-as években ugyanezt tették Izraellel, Libanon megszállása után. Izrael akkor azt tette, amit Oroszország tett tavaly: megszállt egy szomszédos országot, bízva abban, hogy gyorsan megváltoztatja, átrendezi kormányát a saját hasznára.

A katonai eredmények eltérőek voltak, a gazdaságuk reakciója azonban nem.

Hasonló volt a gazdasági visszaesés is

Miután többet nyelt le, mint amennyit meg tudott emészteni, az izraeli gazdaság kicsúszott az ellenőrzés alól, olyannyira, hogy az infláció 1985-re elérte a 415%-ot, és a devizatartalékok olyan gyorsan csökkentek, hogy Izrael elérte a fizetésképtelenség szélét.

Ugyanez a dinamika történt az Egyesült Államokban 1971-ben, amikor a vietnami kaland hiányt teremtett és felszította az inflációt, ami Richard Nixont arra késztette, hogy elvágja a dollár árfolyamát szabályozó aranystandardot.

A piacok büntetik Izrael legújabb kalandorságát

A shekel, amely idei évig a világ egyik legerősebb valutája volt, január 26. óta lassan, de folyamatosan csúszik, három héttel azután, hogy Yariv Levin igazságügyi miniszter bemutatta tervét a Legfelsőbb Bíróság hatalomtól való megfosztására és meghódítására.

Akkoriban az árfolyam 3,37 NIS volt a dollárhoz képest. Ezen a héten a sékel dollár árfolyama átlépte a NIS 3,8 küszöböt, ami összességében 13%-os értékcsökkenést jelent.

Szerencsére ez távolról sem hasonlít ahhoz, amin ez a gazdaság keresztülment az 1980-as években, vagy amit Oroszország most tapasztal.

Ráadásul az infláció, a munkanélküliség és a nagyjából 3,5%-os növekedés mellett ez a gazdaság egyelőre szilárd marad. Ezzel szemben Svédország, Hollandia és Németország jelenleg negatív növekedési rátával rendelkezik; A brit, osztrák és cseh inflációs ráta több mint kétszerese az izraeli szintnek, csakúgy, mint a munkanélküliség Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban. Ennek ellenére

a sékel értékének csökkenése figyelmeztető jel.

A piacok szorosan követik, hogy mire készülnek az izraeli politikusok, és megérzik a baj szagát.

A sékel kiemelkedő szerepét elérni évtizedekbe telt, amelyet a 201 milliárd dolláros devizatartalék is tükröz, és amely az egyik legmagasabb egy főre jutó ráta a világon.

A sékel felemelkedése az 1985-ös megszorító tervvel kezdődött, és Jacob Frenkel, a Bank of Israel korábbi kormányzójának kemény monetáris vezetésével érlelődött az 1990-es években. A következő évtizedben aztán az akkori pénzügyminiszter, Benjamin Netanjahu piaci reformjaival érlelődött.

Az akkori Netanjahu gazdaságilag elvhű ember volt, aki gyakorlatilag azt mondta az ultraortodox férfiaknak, hogy menjenek dolgozni, miközben csökkentette a szociális kiadásokat, csökkentette az adókat, megreformálta a hosszú távon megtérülő ipart, és privatizálta az El Al-t, a ZIM-et, az olajfinomítókat és a nyugdíjalapokat.

Most a sékel egy másik Netanjahuval áll szemben, kétszer is tudatosan provokálta a piacokat: először, amikor a kincstár két szektás miniszter között ingadozott – az egyik messianisztikus fanatikus, a másik elítélt csaló; másodszor pedig, amikor zöld utat adott Levin igazságszolgáltatás-ellenes támadásának.

A sékel ereje ebben az évszázadban nemcsak Izrael technológiai eredetiségét és vállalkozói lendületét tükrözte, hanem igazságszolgáltatásának függetlenségét és megbízhatóságát is, amelyek kulcsfontosságúak a külföldi befektetők számára.

Szerencsére az igazságszolgáltatás elleni támadást megállították a tömegek, akik az utcára vonultak azzal az elhatározással, hogy megakadályozzák azt. Ezért nem omlott össze a sékel. Azonban lejtmenetet vett, jóval több mint 10%-kal csökkent alig 10 hónap alatt. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, mi fog történni, ha az igazságszolgáltatás elleni támadás folytatódik és beérik.

Az írás a falon van, mivel a pénzpiacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, – mint Putyin űrhajója – eltévedt és megszűnt létezni.

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Hungarofóbia

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét beszélt. A békéről meg a háborúról. Nem, mintha még nem beszélt volna róla, de valamiről beszélnie kellett az MCC Feszten, ahol ő van otthon, nem a libsik, és hát miről beszéljen sajátjainak egy külügyminiszter?

A lélegeztetőgép téma nagyon kellemetlen lenne, a jogállamiság őre és felelőse nem ő, hanem Varga (volt), az EU-s pénzek érkezési dátumát illetően Navracsics hitegeti a jónépet, a nagyívű jövőbe látás meg Orbán reszortja, azaz hogy hol tart majd a tej- és mézfolyást tekintve 3118-ban a Magyarország nevű Kánaán, ahhoz Szijjártónak nincs köze. Az egy Orbán privilégium.

Maradt neki a háború. Na meg a béke. Végül is mindkettő hozzá tartozik. Nem volt hát kérdés, hogy miről beszél. Az immár jól ismert, kötelező körök után a következőket sikerült neki mondani:

„Mindig az az ellenérv, hogy a körülmények nem megfelelőek még erre, miközben látni kell, holnap rosszabbak lesznek a körülmények, mint ma, és tegnap jobbak voltak a körülmények, mint ma, mivel tegnap még kevesebb ember halt meg, mint ma, és holnap még több lesz a halottak száma, tehát álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó az az érvelés, amit az európai uniós kollégáktól hallunk a békével szemben. Hiába támadnak minket emiatt, ma Európában mi állunk ki egyedül a béke szükségessége mellett.”

Hát igen. Egyedül mi.

Ez a kiállás nagyon szép dolog. Főleg, hogy az aljas támadások mintegy leperegnek rólunk, sziklaként állva a vártán, miközben szeretteinkre gondolunk. Persze nem mindenki. A külügyminiszter által használt királyi többes ugyanis korántsem az ország teljes lakosságát jelenti, sőt messze nem (az ellenzék és szavazói például háborúpártiak), viszont egy embert biztosan: magát Miniszterelnököt, aki a Napkirály jelmondatát vallja:

„Egyedül mindenki ellen”.

Szijjártó csak tolmács, aki a rögeszméit közvetíti, mert tolmácsból bőven van neki, ha bokros teendői miatt nem jutna el valahová. Magát a kiállást tekintve a józan ésszel bírók legalábbis gyanúsnak tartanák, ha mindenki más az ellenkezőjét hangoztatja és teszi (még Putyin is!), de Miniszterelnök úr nem. Hozzászokott már, hogy mindig és mindenkivel konfrontálódjon. Simán. Gátlástalanul. A következmények neki nem számítanak. És ha mindenki ellenzi is ezt a békét, ő majd meghosszabbítja Vlagyivosztokig.

Magát a konkrét kijelentést tekintve, mármint arról, hogy „a körülmények nem megfelelőek” érv Szijjártó fejedelmi többesének véleménye szerint „álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó”, a következők mondhatók:

  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Putyin csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha ezekből valamennyit de inkább az egészet megtarthatja. Ez nála az abszolút minimum. Azt az orosz nép csak még sokkal fokozottabb diktatúra esetén tűrné el, hogy a rengeteg orosz halott ellenére az akció eredménye nulla. Ha pedig mégis nulla lenne, az Putyin azonnali bukását jelentené, valamint azt, hogy bekövetkezne, amitől sokkal jobban tart: a megcélzott dicsőségnek annyi, a jövőbeli történelemkönyvek csak egy ostoba lúzerként emlékeznének meg Vlagyimir Vlagyimirovicsról, ha ugyan egyáltalán.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Zelenszkij csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha Ukrajna mindent visszakap, mivel az egész ország (az ő szellemi és gyakorlati vezetésével!) ezt az elvet vallja. Különben miért volt a sok halott, a rengeteg rom, szenvedés és veszteség? Ha Ukrajna nem kapna mindent vissza, az elnök akkorát bukik, mint a MOL torony, és hogy a jövő történelmekönyveiben ostoba lúzerként szerepelne, egyáltalán nem vitás.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. A fejlett demokráciák ezt nem hagyhatják annyiban (elég baj, hogy a Krím annektálását hagyták, a Kreml pszichopatája azért lépett tovább), mert a diktátorok mindent fölrúgnak és föláldoznak saját dicsőségük érdekében, csak a vis maior állíthatja meg a nyomulásukat. Őket le kell győzni, nincs mese. Addig nem lesz esély semmire.

A fentiekből következően békét csak az egyik fél győzelme hozhat, másként nincs remény. Az pedig, hogy ezt egy XXI. századi, európai ország miniszterelnöke nem érti, rendkívül kellemetlen az őt megválasztó ország népére nézvést.

Vagy a nagy-nagy békepárti szólam csak a szokvány néphülyítés a hatalom megtartása érdekében?

Mondott persze Szijjártó még mást is:

Nem bizonyos törvények állnak a háttérben, a valódi ok az, hogy Brüsszelnek küldetésévé vált a kereszténydemokrata, patrióta magyar kormány megbuktatása. Azért vagyunk nekik kényelmetlenek, mert homlokegyenest ellenkező politikát folytatunk, mint ami szerintük az egyetlen helyes, létező, elfogadható, tolerálható politikai irányvonal, s ha mindez még nem lenne elég, sikeresek is vagyunk. És ez azért durva, mert az összes, velünk szembeni eljárás okaként a demokrácia hiányát jelölik meg, miközben pont ők azok, akik lábbal tapossák a demokráciát, mert nem hajlandók elfogadni a magyar emberek demokratikus akaratát. A demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia”

Ez a „Mindenki mindig minket bánt” elv önsajnáló használatának magyar konzervatív típusa.

Főleg a „küldetés”, a „sikeresek is vagyunk” meg a „magyar emberek demokratikus akarata” tetszett. A többit inkább nem minősíteném, pláne azt nem, hogy Szijjártó, illetve miniszterelnök szerint mi a mai demokrácia legnagyobb szégyene. Azt mi, itt élők nagyon jól tudjuk immár hosszú évek óta. Ha a FIDESZ hívők nem is…

Az emberek birkaként való kezelése a FIDESZ taktika leghatékonyabb eszköze.

Az Arany féle „Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak” jótanács mai változata a „Politikus hazudj, úgyis el fogják hinni – ha nincs más információjuk”.

Arról, hogy ne legyen más információjuk, Pártunk és Kormányunk naponta gondoskodik.

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része  is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK