gyetvai viktor Archives › Független Hírügynökség

Hogy ne legyen az ember fiatal demokratából öreg diktátor – Interjú Gyetvai Viktorral, a Diákparlament aktivistájával

-

2018-05-30

Hogy ne legyen az ember fiatal demokratából öreg diktátor – Interjú Gyetvai Viktorral, a Diákparlament aktivistájával

Alárendelt embereket akar az iskola
A választó csak abban dönt, ki lopja meg őt
A rendszer leváltása az utcán kezdődik, de nem ott ér véget
Az ellenzék is része az orbáni rendszernek
A mai oktatás növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket

Miként viselte azt, amikor az egyik ugyancsak fiatal aktivista társát megalázta egy, tegyük idézőjelbe, műsorvezető?

Az különösen azért volt fájdalmas, mert Kálló Dani, az egyik leginkább higgadt, objektivitásra törekedő emberünk. Úgy ment be az Echo tévébe, hogy reménykedett benne: lehet és tud korrektül beszélgetni. Volt persze, aki nem lepődött meg ezen, hiszen láttunk ott elég sok interjút, ami nem volt korrekt.

A kérdésem inkább arra irányult, hogy önök, akik talán már új hangot és stílust képviselnek a politikában, mennyire vannak felkészülve egy ilyen kiszolgáltatott helyzetre?

Az iskolarendszer ebben sokat segít. Egyébként nagyon sokan vannak a fiatalok között, akik most értették meg igazán, miután megnézték a youtube-n ezt az interjút, hogy mivel foglalkozunk, mit szeretnénk elérni. Azért hoztam elő az iskolarendszert, mert ott is – épp úgy, mint ebben a műsorban – az alá-fölérendeltség válik dominánssá.

Tehát azért említi az iskolát, mert az ott tapasztalható negatív élmények jelentenek segítséget, hasznos tanulást?

Ott is az tapasztalható, hogy a tanár nem tekinti partnernek a diákot. Gyakran kerülünk ott is megalázó helyzetekbe. Vagyis igen, azt látták sokan ebben az Echo-tv-s interjúban, hogy az iskolai helyzeteket modellezett. Itt a riporter viselkedett úgy Danival, mintha az alárendeltje lenne.

Önnek nem okozott feszültséget, a későbbi szerepléseire gondolok, hogy egy ilyen atrocitásnak bármikor ki lehet téve?

Ez politika. Tudomásul kell venni, hogy ez nem a játszótér, nem gyerekzsúr… Félreértés ne essék: nekem azzal semmi gondom, ha kemény kérdésekkel szembesítenek, mert a politika arról is szól, hogy az embert kritikusan kérdezik. Sőt, ha nem ezt teszik, már baj van. Nem lehet csak pozitív kérdéseket kapni, és kérni, mint ahogy ezt Kósa Lajos tette az RTL riporterével. Itt, az Echo tévében a stílussal volt baj. A személyeskedéssel. Őszintén bevallom, nem lettem volna szívesen abban a stúdióban. És azt érzem; hogy azért nem akarok abba a tévébe menni, mert tudhatom előre, hogy megalázó helyzetekbe akarnak hozni.

Tehát nincs ezekre a provokációkra jó válasz?

Nem tudom, biztos van. Ha én kerültem volna hasonló helyzetbe, biztosan rosszabbul reagálok rá, mint a Dani. Szerintem ő nagyon higgadt tudott maradni. Jó, hogy vált indulatossá, mert akkor bizonyosan elveszítette volna a nézők rokonszenvét.

Vagyis ön nem lett volna képes higgadtan reagálni?

Én kikértem volna magamnak ezt a stílust. És lehet, hogy nem ez a jó stratégia. Dani, helyesen, nem próbálta meg magát kihozni ebből az elnyomott szerepből, és ezzel a diákok felé azt az üzenetet küldte el: ez van ma Magyarországon a kormánypárti tévékben, és azt is nagyon jól közvetítette ez a helyzet, hogy mi a baj az oktatással. Szóval ez egy jó út volt, a másik lehetséges megoldás az lett volna, amit Kovács Gergely, a Kétfarkú vezetője csinált ugyanezzel a riporterrel: a humorral tette őt nevetségessé. Harmadik lehetőség is van, csak azt én egyáltalán nem kedvelem, azt, amikor a politikai szereplők túlzottan komolyan veszik magukat.

Ön már némiképp politikai szereplőnek gondolja magát?

Civil politizáló állampolgárnak tartom magam.

Dávid Ferenc azt nyilatkozta nekünk, hogy ahol a politika elkezdődik, ott a becsület véget ér. Mit gondol erről egy fiatal, a politikáról valamit elképzelő diák?

Szerintem a probléma ott kezdődik, hogy Magyarországon nagyon összemosódik a közélet, a politika és a pártpolitika. A civilszervezeteknek az a céljuk, hogy valamilyen konkrét ügyben próbáljanak meg pozitív hatást elérni, a pártpolitika viszont a hatalom megszerzéséről és megtartásáról szól, amit lehet jó és rossz célra is használni. Azaz lehet élni és lehet visszaélni a hatalommal.

Teoretikusan ez így van, de Dávid Ferenc mondata nem egészen erről szól, sokkal inkább vonatkozik a mai Magyarországra.

Olyan szempontból jogos az állítás, hogy kontraszelektált a politika. És azért is, mert ma már az van a fejünkben, hogy a politikusok lopnak, csalnak és hazudnak. Nem vonom kétségbe ennek a jogosságát, hiszen telis-tele vagyunk korrupciós ügyekkel, és pont ezen kellene változtatni. Mindaddig, amíg ez nem sikerül, csak azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek elfordulnak a politikától, hiszen legfeljebb abban dönthetnek, hogy ki lopja majd meg őket.

Amikor ez a fiatal csapat fellépett, és tüntetést szervezett, többek között éppen ezen jelenségek ellen tiltakozott. De azt látjuk, hogy a folyamat nem változott, a kezdeti lendület elég gyorsan alábbhagyott. Miért van ez így?

Szerintem ez természetes folyamat, főleg Magyarországon. Franciaországban a legkisebb változtatásokra is reagál a társadalom, kimegy az utcára a diákság, a szakszervezet. De az egy másik kultúra. Nálunk ez még gyerekcipőben jár. Önmagában az nem baj, hogy nincsenek minden nap tízezres tüntetések, van, ahol az ilyennek van hatása, például Örményországban, de itt nálunk csak akkor lett volna értelme hetente többtízezres tüntetéseket szervezni, ha van egy ellenzéki erő, szereplő, arc, aki mellett ki tudnak, ki lehet állni. Ha volna egyértelmű alternatíva, akkor reális követelni például a kormány lemondását. Nagyon sokan szeretnék azt hinni, én is, amikor még az első tüntetést szerveztük, hogy ha százezer ember kimegy az utcára az változtat valamit, de nincs így. Rájöttünk, hogy elsősorban nem a kormánynak kell üzennünk, sokkal inkább mindenki ellenzéki párt és civil felé, hogy mik lennének a feladataik annak érdekében, hogy ez a kormány és ez a rendszer eltűnjön. Mert a rendszer leváltása nem az utcán ér véget. Ott elkezdődhet, és reményt is adhat sokaknak, hogy kint van egy csomó ember, akik képviseli őket és azokat az ügyeket, amelyeket tarthatatlannak tartanak. Sokszínű ez a tömeg, a jobbikosoktól, a belvárosi liberális értelmiségiig terjed. És ezt tekintsük jó jelnek; vannak olyan ügyek, amelyek utcára hívják az embereket, miáltal elkezdődhet egyfajta nemzeti minimumnak a kialakítása, de a munkát nem lehet megspórolni. Vagyis, ameddig nincs egy közös alternatíva, ami nem lejáratott, amire nem mondja azt a fél ország, hogy nem szavazna rá többet tehát egy olyan, amely tiszta és meggyőző, addig nem lehet a változásban komolyan hinni.

Kuncze Gábor is úgy fogalmazott a Független Hírügynökségnek, hogy szükség van egy személyre, egy arcra, aztán pedig a politika és a civil szervezetek összefogására. Ha jól értem, nagyjából ezt gondolják önök is, nem?

De igen. Természetesen megértem azokat is, akik gyors változást akarnak, mert annyira kiszolgáltatottak a rendszernek. Ezért aztán a békés átmenetben sem hisznek, hanem valamilyen rapid megoldást akarnak. Ők azok, azt mondják, hogy a 2018-as választás volt az utolsó esély a békés leváltási lehetősége a rendszernek, de én, már csak a történelmi tanulságok alapján sem, hiszek az erőszakos változtatásban. Meggyőződésem ugyanis, hogy az erőszak erőszakot szül. Sokkal több munka és több idő kell a változáshoz, de ha sosem kezdjük el, hanem mindig csak rövidtávú megoldásokban gondolkodunk, akkor a hosszú távú megoldás sem jön el soha.

A diákság nevében mit mondhat: mik a legnagyobb bajok ma a magyar társadalomban? Mik azok, amelyek azonnali változást követelnek?

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy tele van a politikai elit lejáratott szereplőkkel, és – bármennyire is kellemetlen – ehhez hozzátartozik a sajtó is. Ha lennének egészséges reflexek a társadalomban szolidaritásra, az információk akkor sem jutnának el az emberekhez, különösen a kisebb településeken élőkhöz. Ebből látszik, hogy hiányzik a terepmunka, az országos hálózat kiépítése, amit különben a jobboldal megtett. Ezekben a falvakban mintha nem létezne a többpártrendszer, hanem van a Fidesz és más semmi. És tudja az a baj, legalább is én ezt látom, hogy egyes szereplők nem törekednek arra, hogy kitörjenek ebből. Az új választási rendszer tulajdonképpen nagyon kényelmes az ellenzék számára is, sokkal nagyobb forráshoz jutnak, emelkedett a parlamenti fizetés, nőtt a frakciótámogatás; ma jobban megéri ellenzékben lenni, mint tíz évvel ezelőtt. Szerintem ez tudatos húzás az Orbán-kormánytól.

Megvásárolja az ellenzéket?

Nem azt mondom, hogy megvásárolja, inkább –közgazdász tanulóként – azt mondanám, hogy olyan ösztönzők, amelyek abba az irányba tolják az ellenzéket: ne akarják bármi áron leváltani a kormányt. Másként fogalmazva: ennek a mai rendszernek része az ellenzék is. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki kollaborál a kormánnyal, de mindenképpen fenntartói a rendszernek.

Ön beült volna a parlamentbe?

De persze megértem azokat a politikusokat, akik azért ülnek be a parlamentbe, hogy dolgozzanak. Érvényes ez a gondolatmenet, ami hiányzik, hogy azoknak a politikusoknak, aki beülnek az országgyűlésbe, legyenek konkrét ügyeik. Vagyis ügyeket vivő politikus arcokat hiányolok a parlamentből. Az viszont nem parlamenti képviselet, hogy néha felszólalunk, olykor beszólunk az Orbánnak, és akkor jól megmondtam.

Gyetvai Viktor egy korosztályt, vagy egy politikai vonulatot képvisel?

Egy korosztályt egy ember nem tud képviselni. A környezetemben nagyon sokan gondolkodnak hasonlóan, de pont ezt a buborék effektust kell elfelejteni, hogy nem csak Budapestből és a nagyvárosokból áll Magyarország. Lehet, hogy az én ismerősi rétegemet, gimnazistákat, egyetemistákat, a diákparlament tagjait, tehát azokat, akik aktívan gondolkodnak politikáról, és hisznek a szolidaritásban, őket talán képviselem. Ebben a rétegben vannak közös alapok, de nem csak ez a réteg alkotja a magyar fiatalságot.

Azért is kérdeztem ezt, mert általában a változásokat az egyetemi ifjúság indítja el. Volt is sokakban remény erre, de aztán mindig a kezdeti lendület a visszájára fordult. Elképzelhető, hogy olyan ügyes Orbán Viktor, hogy az egyetemi ifjúságot is képes megosztani?

Minden azon múlik, hogy ha létrejön valamilyen ifjúsági mozgalom, akkor abban mennyi szolidaritás van. Ez azért is a legfontosabb, mert a Körúton belüli fiatal értelmiségi nem tud rendszerszintű változásokat elérni. És nem is lenne jó, ha olyan közeg vezetné az országot, amely képtelen integrálni magába azokat a fiatalokat, vagy felnőtteket, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Az értékeket kellene pontosan definiálni, halljuk, hogy sajtószabadság, társadalmi igazságosság, de ezek nincsenek pontosan meghatározva. Pedig szükség volna rá, mint ahogy egy erős középosztályra is. Mert, ha valakinek az a legfőbb problémája, hogy mit adjon másnap a gyerekének enni, akkor nem fog politikával foglalkozni. És ezzel nagyon ügyesen él vissza az Orbán-kormány. Nekünk ezen kell tudni fordítani, amihez arra van szükség, hogy ez a korosztály empatikus legyen, érezze azok problémáit is, akik sokkal nehezebb körülmények között élnek, mint ők. Ma a fiataloknak sokkal nehezebb elindulni, anyagi alapot teremteni az önálló élethez, éppen ezért egyfelől kitolódik az igazi életkezdés, illetve nem foglalkoznak olyan közös dolgokkal, amelyek mindannyiunkat érintenek. Egyesek belekényelmesednek a helyzetükbe, mások meg már tizenhat évesen güriznek, és ezért nem foglalkoznak más dolgokkal.

Lefutottak a tavaszi tüntetések, úgy ahogy. Most nyár jön, politikai apály, még nagyobb, mint eddig volt. Mi lesz ősszel, terveznek valamit?

Az őszre készülünk. Azok nevében tudok beszélni, akikkel együtt dolgozom, fiatal aktivisták, azt szeretnénk, hogy ősztől elinduljon egyfajta tudatosító kampány. Elsősorban az oktatásra fókuszálunk, mert ez a terület, amely ezt a korosztályt teljes mértékben érinti. Ezen belül is nagyon fontos probléma, hogy az oktatás ma nem hogy csökkenti, ellenkezőleg: egyenesen növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Hogy kampány terveznek, ez mit jelent?

Vannak még bizonytalan pontok, de, ami biztos az a következő: nagyon sok vidéki településre fogunk elmenni beszélgetni a diákokkal. És visszacsatolnék a beszélgetésünk elejére: az a tapasztalatunk, hogy ma az iskola nem a demokratikus életre készít fel, sokkal inkább a tűrésre, az elfogadásra, arra, hogy adott esetben a megalázó helyzeteket is el kell tűrni. Azt kell csinálni, amit mondanak. Semmiképp nem a kritikai gondolkodásra, akár az önmagunkkal szembeni gondolkodásra, nevelnek. Márpedig ez nagyon fontos lenne, és pont azért, hogy az ember ne legyen fiatal demokratából öreg diktátor.

Alternatív, utcai ellenzéki erő alakulhat

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-04-25

1

Alternatív, utcai ellenzéki erő alakulhat

Május 8-án, az újjáválasztott Országgyűlés megalakulásának első napján hajnali 2 órától egészen éjjel 11 óráig lesznek demonstrációk a Kossuth téren, amelyek iránt folyamatosan élénkül az érdeklődés. A teret azonban jó eséllyel egy időre le fogják zárni. Somogyi Zoltán szerint nem valószínű, hogy a tömeg erőszakossá válna, már csak azért sem, mert „nincs arra alapos bizonyíték, hogy nagyon súlyos csalás történt volna a választáson”. Ám ha kitart az elmúlt tüntetéseken érzékelhető lendület és hangulat, akkor egyszer csak erre megszerveződhet egy alternatív, utcai ellenzéki erő.

Szerda reggelig négy különféle szervezet is hirdetett akciót május 8-ára. Lesz élőlánc az Országgyűlés körül, tüntetések beszédekkel – legalábbis, ha a hatóságok végül engedélyt adnak ezekre.

Kérdés, mi lesz, mi lehet a hatásuk.

„Ha megvalósul az élőlánc és sok tüntető lesz a Parlament előtt május 8-án, az elsősorban nem Orbán Viktornak és a kormánypártoknak lesz kínos, hanem az ellenzéknek, amelytől a tüntetők azt követelik, hogy ne üljenek be az Országgyűlésbe”

– véli Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapító tulajdonosa. Bár ő maga ugyan „végsőkig az alkotmányos rendszer híve”, a tömeg azt szeretné, hogy az ellenzék ne vegyen részt a parlament munkájában, és május 8-a lesz az a nap, amikor az új képviselők felesküdnek majd..

Ami az ilyen és hasonló tüntetések hatását illeti, Somogyi Zoltán szerint láthatóan a kormánypártokat is meglepte, hogy kétszer egymás után ekkora tömeg vonult az utcára. Ez szerinte abból is látszik, hogy nem is nagyon minősítették a demonstrációkat. Orbán Viktor is csak annyit reagált egy nekiszegezett kérdésre, hogy „jöjjenek, várjuk őket”, ám azt már nem részletezte hogy hova menjenek. Ezt vélhetően zavarában mondta a kormányfő – tette hozzá.

Azt valóban meglepőnek tartja, hogy nem csak az első, de a második tüntetésre is nagyon sokan mentek ki. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az emberek ráébredtek arra, nincsenek egyedül.

Nem egy-egy tüntetésnek, hanem annak lehet komoly hatása, ha ez a sokaság kitart. Már csak azért is, mert ez a magyarországi tüntetési kultúrának egy új vonása lenne: nálunk ugyanis sorra kifulladtak az ilyen demonstrációk.

Mindenesetre ezeknek a tüntetéseknek most az az alaphangulata, hogy „ha nincs megfelelő kormányunk, s nincs rendes ellenzékünk, amely hajlandó intézni a dolgokat akkor

a saját kezünkbe kell venni az irányítást”.

Ha kitart ez a lendület és a hangulat, marad a tömeg, akkor egyszer csak erre megszerveződhet egy alternatív, utcai ellenzéki erő.

Ilyen már volt, például a spanyoloknál hasonló utcai tüntetésekből szerveződött két fontos politikai csoportosulás, egy baloldali és egy liberális, mely közül az utóbbi (a Ciutadans) ma Spanyolország legnépszerűbb politikai ereje. Az is a nevük, hogy civilek (polgárok).

Budapest, 2018. április 21. A 2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért! MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Május 8-án reggel élőláncos tüntetők igyekeznek majd akadályozni a régi/új képviselőket abban, hogy bejussanak a Parlamentbe: legalábbis az a terv, hogy már hajnali két órától ott lesznek a tüntetők a főváros szívében. A „Csak a testünkön keresztül” mottóval is hirdetett Élőláncot a Parlament köré! akció három magánszemély szervezőjének a célja, hogy összegyűljön tízezer ember, aki körbe veszi a Parlamentet már a 10 órára meghirdetett alakuló ülés előtt. Úgy vélik, hogy ha május 8-án csak az eredetileg meghirdetett, s délután 5 órakor kezdődő Mi vagyunk a többség 3.0 rendezvényre mennek el a tüntetők, akkor

„már csak egy üres épületnek tudnak majd demonstrálni. Addigra a megalakult országgyűlés tagjai rég otthon/másutt lesznek.” Ezért született meg a gondolat, hogy már hajnalban gyűljenek össze az emberek, s „némi hideg élelemmel, sátrakkal (…stb.), vegyék körbe a Parlamentet”.

Ez az eddigieknél

„hatékonyabb módszer lenne, továbbá méltó megkoronázása, tetőpontja a választások után kialakult demonstrációhullámnak”

– szögezik le a szervezők. A közösségi oldalon található profilja szerint vegyészmérnökként dolgozó Sz Ádám, a profilja alapján a turizmusban dolgozó, szintén diplomás Horváth László, valamint Virág Réka által szervezett élőláncra szerda kora reggelig már 920-an ígérték a részvételüket, és 5500-an érdeklődtek. Az akciót este 11 órakor tervezik befejezni.

Hajnali 2-től délelőtt 10 óráig a fenti felhívásra oda érkezők lesetnek majd jelen a téren, és hozzájuk csatlakoznak majd azok (e cikk írásakor 1300 ember jelezte részvételét és 5800-an érdeklődtek az esemény iránt), akik a Civil Ellenzéki Kerekasztal „Nem akarjuk ezt a Parlamentet és kormányt!” című akcióján kívánnak jelen lenni. A nyolc órásra hirdetett demonstráció felhívása szerint

a többség nem akarja, hogy a csalással megválasztott új Parlament és kormány felálljon!,

ezért „Gyere el, ha Te is így gondolod!”. Lesznek beszédek is, ezekről egyelőre annyi tudható, hogy „közismert civilek mondják el terveiket, elképzeléseiket a jövőről, a közösségi összefogásról, a rendszerváltás lehetőségeiről, módszereiről, eszközeiről”. A két szervező, a CEKA vezetője, Ujhelyi Sándor és Juhász Zoli – Shepherd fenntarthatósági szakértő, blogger és több civil kezdeményezés kiötlője, vezetője.

A fenti demonstráció még javában tart majd, amikor elkezdenek gyülekezni a választások óta már két nagy tüntetést is összegründoló civilek – Lányi Örs, Gyetvai Viktor, Szilágyi Kristóf, Homonnay Gergely és Mark Dietrich – által meghirdetett 3.0 Mi vagyunk a többség – Tüntetés a demokráciáért résztvevői. A felhívásban – amelyre e sorok írásáig 7200-an jelezték részvételüket és 20 ezren érdeklődésüket – a többi között az áll, hogy „A Fidesz az ország problémáinak megoldása helyett a civileket akarja támadni. Ebből elég! Foglalkozzanak a valódi problémákkal.

Propaganda helyett szabad sajtót, tisztességes közmédiát akarunk!”

A tüntetés tervek szerint este 8 órakor ér majd véget.

Erre a demonstrációra szervez résztvevőket a Színes a Szegény Emberek Pártja, „Csatlakozzunk , Mi vagyunk a többség!” felhívással. Eddig is már több mint négyszázan jelezték, hogy részt vesznek a demonstráción, és 2300-an érdeklődtek iránta. A szervező, a Színes Magyarország Párt néven is futó, önmagát politikai pártként aposztrofáló szervezet elsődleges céljaként a következőt rögzíti: „a konzervatív, szabadelvű, liberális, a nemzeti és európai értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon és a roma és nem roma értékeinek kisebbségi, nemzetiségi hiteles képviselete.”

Az őrség közbelép

A teret egy időre lezárnák – derül ki abból a levélből, amelyet a merce.hu hozott le, s amelyben az Országgyűlési Őrség arról értesíti a szervezőket, hogy reggel 06.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb délután 14.00 óráig” körbezárják a Parlamentet, kiszorítva a tüntetőket a Kossuth térről. Ezt azzal indokolták, hogy máskülönben „nem lenne biztosítható a hazai védett személyek, az országgyűlési képviselők, a rendszeresen érkező diplomáciai küldöttségek, illetve a külföldi védett személyek szabadon mozgása” .

Új választást követeltek a tüntetők

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-04-14

0

„Mi vagyunk a többség” – ezzel kezdődött és ezzel ért véget a budapesti ellenzéki megoldás, amelynek résztvevő zsúfolásig megtöltötték a teret – és még a környező utcákra is jutottak. A résztvevők magas számára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy miközben a Kossuth térre már megérkeztek az első felvonulók az Operától, a tömeg vége még mindig az Operánál volt. A békés, de határozott követeléseket megfogalmazó demonstráció résztvevői jövő szombatra újabb tüntetést hirdettek. Új választásokat is akarnak. Az est a budapesti tüntetéseknek szinte már a névjegyévé vált világító telefonokkal ért véget.

A kormány gyűlöletkampánya ellen, a demokráciáért és egy új választási törvényért meghirdetett tüntetésen rengeteg volt a fiatal, ott voltak a tömegben az ellenzéki pártok emberei, így az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakult ki, hogy együtt vonult a DK-soktól a Jobbikosokon át a teljes politikai és civil paletta. Uniós, magyar és árpád sávos lobogók alatt, házilag barkácsolt táblákkal özönlött a Kossuth térre a tömeg, s közben – majd később a téren is – rendre jelszavakat skandált.

„Mocskos Fidesz”, „Viktátor”, ”Rénszarvas”, Mi vagyunk a nép!”, „Mi vagyunk a többség”

A tüntetés szervezői civilek voltak, a korábbi netadós tüntetéseket szervező Gulyás Balázs, a diáktüntetéseket szervező Gyetvai Viktor és a Puszi Erzsi brandet gondozó Hommonay Gergely.

A budapesti tüntetéssel egyidőben több magyar és nyugat-európai városban tartottak szimpátiatüntetéseket ott élő magyarok. Ezekről itt és itt olvashatnak.

Az első felszólaló Lányi Örs, a tüntetés kezdeményezője volt. A Sóskútról érkezett vidéki diák arról beszélt, hogy azért van itt, mert szeretne egyszer az életben érvényesülni a saját hazájában. Mint vidéki is mondta, hogy Orbán elfelejtette, hogy honnan jött.

„Édesapám is gázszerelő, de mégsem vagyunk milliárdosok, mert nem vagyunk Orbán Viktor barátai, és mert nem hajtunk fejet”

– szögezte le. Majd hangsúlyozta, hogy nem akar újabb 15 éves uralmat az országban.

A Ligetvédőkkel híressé vált raszta rapper, G Rasa a többi között arról beszélt, hogy „mi vagyunk a többség”.

De most úgy döntöttünk, hogy példát mutatunk az ellenzéknek, mert nem csak a kormányról van szó, hanem az egész politikai elitről

– mondott ki egy olyan gondolatot, amelyet később majdnem minden felszólaló ilyen vagy olyan módon hangsúlyozott. A demonstráció ugyanis – mint kiderült – nem csak a Fidesz és Orbán Viktor bírálatáról szólt, kapott eleget az ellenzék is amiatt, hogy képtelen volt megfelelni az emberek elvárásainak. G Ras leszögezte: „A kamukrácia, annak vezetője, Orbán bukni fog. Békésen, erőszakmentesen, de meg fogjuk dönteni a NER—t, a viktatórát. Ez most nem valaminek a vége, hanem a kezdete!

Lukácsi Katalin, a KDNP-t ott hagyó fiatal politikus, a Viszlát Kétharmad aktivistája Jászjákóhaláról származik, így nem csoda, hogy beszédében nagy hangsúllyal szólt arról, hogy az ellenzéki pártoknak nagyon súlyos feladataik vannak vidéken.

A Fidesz megvásárolta a szegények szavazatait, amit nem szabad hagyni.

Összefogást sürgetett – miként minden felszólaló –, s leszögezte: ha sokan mozdulunk, meghátrál a hatalom.

Dr. Szendrő-Németh Tamás szombathelyi jogász lelkesítő beszédét a szabadságra hegyezte ki, rámutatva: vannak, akik most azt az utat választják, hogy csomagolnak és elmennek Magyarországról; mások befogják a fülüket, lehunyják a szemüket; de a többség egyenes gerinccel akar élni a saját hazájában. „Egyetlen igazi veszíteni valónk van, a becsületünk, de azt nem adjuk!” – húzta alá, majd megdolgoztatta a tömeget, kérdezve:

Cserben hagynátok a hazátokat?
Tudnátok eltört gerinccel élni?
Szolgái akartok lenni egy korrupt hatalomnak?

A válaszok hallatán kijelentette: „Soha ne felejtsük el, ahhoz, hogy még egyszer ne tudjanak kijátszani minket egymás ellen, össze kell fognunk, csak akkor tudjuk megvédeni a szabadságunkat”.

Gulyás Balázs, az internetadó tüntetés szervezője indulatosan beszélt arról, hogy mennyire brutálisan lejtett a pálya a választáson a Fidesznek. A tüntetőket interaktívan bevonva a kérdés-feleletbe sorolta lejtős pálya elemeit – választókerületek megrajzolása, a koordináció büntetése, a kamupártok finanszírozása, a külhoniak szervezett szavaztatása, a lezüllesztett kormánymédia szerepe –, majd leszögezte: „Ez minimum csalás, s az iskolából is tudjuk, a csalásnak mindig a bukás a következménye. Kivéve, ha a Fidesz vállalja az ismételt vizsgát – tette hozzá.

„Ha a Fideszben van becsület, akkor feloszlatja a Parlamentet és új választásit ír ki”, közölte hozzátéve: Áder János pedig megmutathatná, hogy államfő, s nem csak egy bajszos báb.

Gulyás végül meghirdette a mostani tüntetés folytatását: jövő szombatra ugyancak a Kossuth térre

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ugyan nem jelent meg személyesen, de levelet küldött, amit felolvastak a demonstráción. A többi között arról szólt a levélben, hogy le kell vonnunk a tanulságokat, és el kell kezdeni építkezni.

Az egymással marakodó ellenzékiek bukásra vannak ítélve

– fejtette ki. Ahogy Vásárhelyen, úgy az egész az országban is a legfontosabb, hogy fogjon össze mindenki, aki demokráciában, jogállamban és Európában akar élni. „A választás megmutatta, hogy mi vagyunk többen. Fogjunk össze, ne tűrjük el a jogtiprást.”

A szabadság kis köreinek megalakítására buzdított, mint írta, az önkényuralom legfőbb ellenfele az egységes szervezett ellenzék. „Az internetadót és a vasárnapi boltzárat is meg tudtuk akadályozni, ebben a rendszerben is lehet győzni” – szögezte le hozzáfűzve: népszavazásokat kell kicsikarni, elsőként azzal a céllal, hogy elérjük a csatlakozásunkat az Európai Ügyészséghez.

Homonnay Gergely, író, újságíró, tanár beszédében felidézte, hogy gyerekkorában sokszor kérdezte a nagyszüleit, hogy miért hagyták Rákosit annyi ideig hatalomban. „Mert féltünk” – jött a válasz. „Hát én nem félek!” – mondta, „Mi nem félünk!”. Mi már megtapasztaltuk a szabadságot, s nem adjuk fel Mint mondta: három kérésünk van:

A jelen hatályos választási törvény arra alkalmas, hogy a Fideszt bebetonozza a hatalomba. Ezt nem akarjuk.

Amíg Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen korrupciós esetet sem vizsgálnak ki. Polt Péter takarodj!

Mindenki élhessen az információszabadsághoz való jogával!

Homonnay szerint az egyetlen esély, hogy a hatalom megijed. Ezt el kell érni, de úgy, hogy békések maradunk a jogállamért jogállami kertek között harcolunk.

Nyáry Luca diák saját hazaszeretetről tanúskodó versét szavalta el, majd Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tüntetéseinek szervezője mondta el az est záróbeszédét. Mint kifejtette: a mostani határozott, de erőszakmentes tüntetés egy folyamat kezdetet, s remény arra, hogy nem kell elmenni az országból. Ez a választási rendszer nem tisztességes – szögezte le, s nagy problémának mondta a szabad sajtó hiányát is. Azok a vidéki emberek, akik félelemben élnek a Fideszes nagyuraktól esélyük sincs arra, hogy hiteles információhoz jussanak.

Ő is összefogást sürgetett, mint mondta: minden ellenzéki pártnak közösen kell tenni. El kell indulnia tárgyalásnak az ellenzéki pártok között arról, hogyan képesek közös stratégiát alkotni a következő évekre. Legközelebb egyetlen ellenzéki jelöltnek kell indulnia a Fideszessel szemben.

A tüntetés a magyar és az európai himnusz éneklésével ért véget. Nagyon sokan távoztak is, de még órákkal később is nagy tömeg volt a téren, „Orbán takarodj”-ot skandálva, demokráciát követelve.

Két órája vonul a tömeg Budapesten

FüHü

-

2018-04-14

0

Másfél órával a tervezett kezdés előtt még mindig áramlik a tömeg a Kossuth Térre. A kormány gyűlöletkampánya ellen, a demokráciáért és új választási törvényért hirdettek tüntetésen rengeteg a fiata.

Minden ellenzéki párt jelezte a részvételét, így az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakult ki, hogy együtt vonul a DK-soktól a Jobbikosokon át a teljes politikai és civil paletta, mindezt uniós, magyar és árpád sávos lobogók alatt.

„Mocskos Fidesz”, „Viktátor”, ”Rénszarvas”, Mi vagyunk a nép!”, „Mi vagyunk a többség”

– ilyen és hasonló jelszavakat skandál a jókedvű tömeg.

A tüntetés szervezői civilek, a korábbi netadós tüntetéseket szervező Gulyás Balázs, a diáktüntetéseket szervező Gyetvai Viktor és a Puszi Erzsi brandet gondozó Hommonay Gergely.

A tüntetésel egyidőben vidéken és több külföldi városban is rendeznek demonstrációkat.

Lapszem – 2018. április 14.

FüHü

-

2018-04-14

0

Ma a Tiborok ünneplik a névnapjukat. Ami pedig az időjárást illeti: napos, csapadékmentes idő várható, kellemes meleggel, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul. Késő estére is csak 11-18 fok közé hűl le a levegő. Lapszemlénk következik.

Népszava – Több tízezres tüntetés körvonalazódik a kormány ellen

A mai budapesti tüntetés kapcsán írt cikkében a Népszava megszólaltatja annak egyik fő szervzőjét, Gyetvai Viktort, aki a többi között leszögezi: Nem most szombaton dől majd össze a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), de a „Mi vagyunk a többség” elnevezésű kezdeményezéssel az a célunk, hogy egy olyan közösség alakuljon ki, amely hosszabb távon lebonthatja majd a kétharmadot.

Az egész országra kiterjedő ellenállási mozgalmat hozna létre a főként egyetemistákból álló csoport,

a követeléseik között szerepel a vasárnapi szavazás voksainak újraszámolása, a szabad sajtó megteremtése, valamint az is, hogy az „ellenzék ne magával harcoljon, hanem a kormánnyal”. Noha a szervezők egyik politikai szervezethez sem akarnak kötődni, több ellenzéki párt is jelezte részvételét.

A következő hónapokban minden erőszakmentes eszközt bevetnek céljaik eléréséért. Elsősorban népszavazási kezdeményezésre vagy békés polgári engedetlenségre gondolunk, de minden megmaradt jogállami lehetőséget alkalmaznánk majd – szögezte le.

Magyar idők – A Jobbiknak nincs pénzemajálisra

Nem tartja meg idei majálisát a Jobbik, feltehetően anyagi okok miatt. Schön Péter gazdasági igazgató már jelezte is a Csíki sörgyárnak, mégsem tartanak igényt a leadott rendelésre. Tizennégy év után először marad el a Hajógyári-szigeten tartott majálisa a pártnak.

A lap úgy tudja, hogy a döntés mögött az állhat, hogy a párt komoly anyagi nehézségekkel küzd.

Ismert: tavaly decemberben a Jobbik tiltott párfinanszírozás miatt 330 millió forintos bírságot kapott az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), aminek a törvényi előírás szerint a dupláját kell leróniuk, összesen 660 millió forintot. A többszörösen is pártkorrupcióba keveredett párt 660 millió forinttal tartozik az államkincstárnak, és egy Simicska Lajos cégeivel kötött szerződés értelmében 100 millió forinttal tartoznak a médiavállalkozónak 1100 reklámhordozóért – írja a lap.

Magyar Hírlap – Hidvéghi Balázs: Soros emberei káoszt akarnak

A legnagyobb tanulság az, hogy az igazságról határozottan és egyszerűen kell beszélni, úgy, hogy az eljusson minden magyar emberhez – vallja a Fidesz kommunikációs igazgatója. Sok fővárosi választó bizalmát vissza vagy el lehet nyerni, ami azonban munkát igényel – mondta a lapnak adott interjújában Hidvéghi Balázs. A politikus értékelte a kampányidőszakot és a választáson született eredményeket, s beszélt a soron következő választásokon várható kampányokról is.

A szombati tüntetésre vonatkozó kérdésre kifejtette: Mivel az ellenzéki pártok látványos kudarcot vallottak, Soros emberei most zavargásokkal, tüntetésekkel, utcai erőszakkal akarnak káoszt előidézni.

„Nem tartom túlzásnak azokat a véleményeket, hogy a Soros-hálózat valójában az ellenzék lecserélésére készül, és a hétvégi tüntetés szervezése is ebbe a folyamatba illeszkedik” – mondta.

Az ellenzék, miután teljesen egyértelműen elveszítette a választást, most szánalmas módon csalást kiabál, ami szintén azt bizonyítja, hogy vezetői teljesen alkalmatlanok a politikai szerepvállalásra – közölte.

Egyest kapott a diákoktól a kormány, áprilisban pótvizsga

Tasnadi Kata

-

2018-03-15

0

Egyest kapott a diákoktól a kormány, áprilisban pótvizsga

Ezúttal is több ezren mentek el a diákok által szervezett tüntetésre, amely egyben március 15-ei megemlékezés is volt. A rendezvényt az Operánál tartották, majd átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz. A demonstráció főként az oktatásról szólt volna, de a legnépszerűbb rigmus a résztvevők között az Orbán, takarodj! volt. A szervezők nyolc óra előtt jelentették be, hogy vége a tüntetésnek, de egy főként fiatalokból álló csapat sokáig az utcán maradt, rengeteg rendőrtől körülvéve.

Öt órára hirdették meg a Diákvagyok mozgalom tüntetését, de lassan gyűlt a tömeg a Magyar Állami Operaház előtt felállított színpadnál. A szervezők bejelentették, hogy fél órával csúszik a kezdés, így sokan át tudtak jönni a Fővám téri ellenzéki tüntetésről, és rengeteg résztvevőn látszott, hogy már a Kétfarkú Kutya Párt ellen-békemenetét is megjárták. A végül több ezresre duzzadt tömeg (a szervezők tízezer embert emlegetettek) a Székely Mihály utcáig állt, és nagyjából felét tették ki a diákok.

A főként diákparlamentes felszólalók őket a márciusi ifjakhoz hasonlították: többször is elhangzott, hogy diákok a ma hősei, illetve mindenki, aki ki mer állni magáért. A szervezők elmondták, hogy még mindig nem hallgatta meg a kormány az első, januári tüntetésen megfogalmazott 12 pontjukat az oktatás korszerűsítésére, de ezúttal korántsem csak ez volt a téma.

„Ti vagytok a megoldás az ország összes problémájára” – mondta Ország Olivér, aki szerint nagy tévedés leírni őket annyival, hogy unatkozó gyerekek csinálják a tüntetéseket.

Rendet teszünk az oktatásban és az országban, elvezetjük a 21. századi Európába

– mondta arról, hogy a fiatalok jelentik a jövő zálogát.

Az egyik kedvelt rigmus a tüntetésen a „Felébredtünk!” volt, amely arra utalt, hogy az Y generáció is hallatni akarja a hangját a politikában.

A legnagyobb ovációt viszont az váltotta ki, amikor a szervezők „tantárgyanként” értékelték a kormányzat eddigi tevékenységét az oktatással kapcsolatban. Kijelentették, hogy mindent összevetve a kormány oktatáspolitikája megbukott, a pótvizsga pedig április 8-án lesz.

Az egész tüntetésen nagyon sok szó esett a választásokról. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem akarják megmondani, kire szavazzanak a résztvevők, de mindenképpen éljenek demokratikus jogukkal. Egy olyan felszólalót is meghívtak Tiszai Anett személyében, aki a szavazz.info.hu nevű oldalt népszerűsítette, ahol a pártok programjait lehet egyszerűen összehasonlítani, és az alapján döntést hozni.

Színpadra hívták a diákok mozgalmát támogató oktatási és civil szervezetek képviselőit is, és közösen énekelték el a Himnuszt.

A szervezők időről időre az oktatással, illetve a demokráciával kapcsolatos jelszavakat skandáltak a résztvevőknek, de a tömegből rendre felhangzott a spontán Orbán, takarodj! is. A színpadról ezeket megpróbálták túlharsogni, de

a tüntetők nagy részét érezhetően jobban lázba hozta a kormányzat szidása, mint a diákok által előadott reformtörekvések,

például az ezúttal is felolvasott 12 pont.

A rendezvény első részét Gyetvai Viktor beszéde zárta le, aki arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak politikai berendezkedés, hanem össztársadalmi ügy is, amelyért mindenkinek tennie kell. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindenki menjen el szavazni, hanem hogy támogassa a civil kezdeményezéseket, és álljon ki a véleménye mellett. Gyetvai szerint borzasztó, hogy milyen sok fiatal hagyja el az országot, de ők pont azért tüntetnek, mert nem akarnak kivándorolni, szeretik ezt az országot. Szerinte azt a döntést kell mindenkinek meghoznia, hogy lemond-e az országról, mert ha nem, akkor igenis ki kell állni bizonyos ügyekért, és ilyen az oktatás is. Gyetvai arról beszélt, hogy nem megoldás, hogy „az utolsó kapcsolja le a villanyt”. Ők azt szeretnék, ha

külföldre menni nem kényszer lenne, hanem lehetőség,

mert elsősorban a saját hazájukban szeretnének tanulni és dolgozni.

Beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy együtt vonuljanak át a Nemzeti Múzeumhoz, hogy elszavalják a Nemzeti Dalt. A tömeg nagy része meg is indult, és útközben folyamatosan szólt az Európa, Európa, meg a Demokráciát!, illetve rendszeresen felhangzott az orbánozás is. A transzparenseken is gyakran elővették a kormánytagokat: volt „Viktor, kicsengettek”, „Orbán Viktor takarodj, vidd az összes haverod”, de a legutóbbi Kósa-ügy is előkerült. Egy kreatív páros pedig Semjén Zsoltot ábrázoló maszkokban vonult, miközben plüssrénszarvasokat hurcolt magával.

Mivel a Nemzeti Múzeum kertje be volt zárva, a diákok nem tudták a terveiknek megfelelően a lépcsőn elszavalni a Nemzeti Dalt, csak a menetet vezető teherautó platójáról. Újra elmondták a 12 pontot is, de a résztvevők egy része tovább akart vonulni, és a demokráciát éltető rigmusokat egyre inkább elnyomták a miniszterelnököt szidó szövegek, illetve a „helikopter” vagy a „rénszarvas”.

Néhányan bemásztak EU-s zászlókkal felvértezve a Nemzeti Múzeum kertjébe,

de a rendőrök felsorakozása megakadályozta a további ilyen akciókat.

Az emelvényen Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament kommunikációs koordinátora.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A szervezők is igyekeztek kordában tartani az indulatokat. Gyetvai Viktor a program lezárásaként nagyon sokszor megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek. „Rabok legyünk, vagy szavazattok” – mondta, illetve arról beszélt, hogy Petőfi örömében sírna, ha mindezt látná. Végül nyolc óra előtt bejelentette, hogy a tüntetés hivatalos részének ezennel vége, és mindenki békésen menjen haza. Akkor azonban már jó ideje ment a tanakodás, hogy hová vonuljon tovább a kemény mag: a Fidesz székháza és a rádió épülete került szóba, és mivel ez utóbbi volt közelebb, erre esett a választás.

Több százan indultak el a múzeumtól a Bródy Sándor utcai épülethez, ami egyébként már nem funkcionál a Magyar Rádió székházaként. Időközben rengeteg rendőr összegyűlt, és a sorfalat álltak a vonulók mellett. A rádiónál volt egy kis kakaskodás, mert az egyik tüntető mindenáron át akarta törni a rendőrsorfalat, hogy bejusson, de nagyobb balhé nem történt. Ekkora már főként a diákok maradtak az utcán, az idősebbek pedig hazamentek. Ők viszont mindenáron menni akartak még valahova, ezért hosszas tanakodás után a Blaha Lujza tér felé indultak, de a Rákóczi úton a rendőrök megelégelték az úttesten vonulást és közbeléptek.

Független Diákparlament: Ez így gyenge, szeretnénk érveket hallani

FüHü

-

2018-02-02

0

Független Diákparlament: Ez így gyenge, szeretnénk érveket hallani

Lázár János tegnapi Kormányinfójára reagálva Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament vezetője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ők nem Lázárt kérdezték és szeretnének végre érveket is kapni. Miután pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem volt hajlandó velük beszélni, Orbánnál nem fogják alább adni.

A Független Diákparlament január 19-én szervezett^⁠ tüntetést Ne menj suliba! címmel a Parlament elé. Ekkor február végéig adtak időt Balog Zoltánnak, hogy válaszoljon a követeléseikre, viszont ez nem történt meg, így utolsó próbálkozásként február 7-ig várják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelezze, hogy leülne velük egy nyilvános vitára. Eddig nem úgy tűnik, hogy a Fidesz-KDNP-kormány eleget tenne a diákok követeléseinek, így már készülnek^⁠ is február 23-i, újabb megmozdulásukra.

Lázár János és Kovács Zoltán tegnapi Kormányinfóján is előkerült a diákok ultimátuma, ahol

Lázár kijelentette, hogy Orbán nem fog vitázni velük.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a diákok tizenkét pontjáról is mondott egy szűkszavú értékelést, amely szerint vannak köztük “megfontolandóak és zagyvaságok is”.

Végül, de nem utolsósorban kiderült az is, hogy Lázár véleménye megegyezik azzal a kormányközeli médiában elterjedt, a diákok elhiteltelenítését célzó vélekedéssel, hogy direkt a kampányidőszakban tüntetnek, és nem lehet elvonatkoztatni sem ettől, sem attól, hogy “kik állnak mögöttük”.

Ennek kapcsán megkerestük Gyetvai Viktort, a tüntetések egyik főszervezőjét és a Független Diákparlament vezetőjét, aki a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ők igazából nem Lázárt kérdezték, hanem Orbán Viktort arról, hogy ki mer-e állni vitázni^⁠ olyan diákokkal, akik saját magukon tapasztalják az oktatási rendszer problémáit.

Gyetvai szerint

Lázár értékelése a pontjaikról elég gyenge, tartalmi választ nem kaptak, pedig szeretnének érveket hallani a kormány oldaláról.

Arról, hogy ki áll mögöttük, a 2016-os tanártüntetések prominens alakjának, Pilz Olivérnek mondását némileg átalakítva annyit mondott:

“A tanárok mögött a tábla van, mögöttünk meg a fal és más diákok.”

Elmondta, hogy tényleg oda jutottak el, hogy nagyon sok diák jelez feléjük, hogy szükség van arra, hogy akár az utcán is véleményt nyilvánítsanak. Habár az oktatási rendszerrel szerintük régebben is komoly bajok voltak,

“a jelenlegi oktatáspolitika tovább mélyítette a régi problémákat, például a központosítással”.

A munkaidő végéig várják a diákok a minisztérium válaszát

FüHü

-

2018-01-31

0

A munkaidő végéig várják a diákok a minisztérium válaszát

Szerdán este bejelentik a diáktüntetés szervezői, hogy hogyan tovább: minden attól függ, hogy a hátralévő néhány órában reagál-e a minisztérium a demonstráción megfogalmazott követeléseikre.

16 óráig adtak határidőt az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Ne menj suliba! szervezői, hogy válaszoljanak arra a 12 pontra, amelyet a január 19-i tüntetésen fogalmaztak meg az oktatás átalakításával kapcsolatban.

Gyetvai Viktor a FüHü-nek elmondta, hogy eddig még semmilyen válasz nem érkezett arra a levélre, amelyet elküldtek a minisztériumnak, de továbbra is reménykednek abba, hogy a határidő lejártáig ez még változik. A diákok egyébként nem „kommunikációs paneleket” várnának az EMMI-től, hanem érdemi reakciót, de egyelőre se ilyet, se olyat nem kaptak.

Fél 6-tól sajtótájékoztatót tartanak, ahol

egy újabb megmozdulást jelentenek be, amennyiben a minisztérium nem ad „jogszabályi garanciát” a 12 pont teljesülésére.

Az EMMI-t is megkerestük, hogy terveznek-e válaszolni a diákok levelére, illetve megfontolják-e a követeléseiket, de érdemi választ mi sem kaptunk. „A január 19-ei diáktüntetéssel kapcsolatban a kormány álláspontját már többször világossá tette: Magyarország demokrácia, ahol szólás és véleményszabadság van. A kormány célja, hogy minden magyar fiatal versenyképes tudást kapjon. Az oktatásban mindig széleskörű párbeszédre van szükség, ebben a párbeszédben a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők mellett, természetesen a diákok véleménye is számít” – írták.

Már készülnek az újabb megmozdulásra a diákok

Tasnadi Kata

-

2018-01-26

0

Már készülnek az újabb megmozdulásra a diákok

A múlt pénteki tüntetés egyik fő szervezője, Gyetvai Viktor a FüHü-nek arról beszélt, hogy még nem reagált az Emberi Erőforrások Minsztériuma a követeléseikre. Ha ez így marad, újabb tüntetést jelentenek be, de másféle megmozdulásokra is kell számítani. Azt pedig ők sem értik, hogy miért foglalták le a rendőrök az egyik szónokuk számítógépét, de Gyetvai szerint a tüntetésen nem szolgáltattak jogalapot erre.

Pontosan egy hete, január 19-én tartottak a Ne menj suliba! akció keretében több ezres tüntetést a Parlamentnél. A diákok 12 pontban foglalták össze, hogy szerintük mit kellene megváltoztatni az oktatási rendszerben, és ezt be is nyújtották a EMMI-nek. Reakció azonban nem érkezett még erre – mondta a FüHü-nek Gyetvai Viktor a Független Diákparlamenttől. A határidő január 31-én jár le, tehát még van néhány napja válaszolni a minisztériumnak, azonban ha érdemben nem reagálnak, aznap bejelentik az újabb megmozdulást.

Gyetvai hozzátette, hogy

nem csak tüntetésekre kell számítani, váratlan, kreatív akciókra is készülnek,

hogy megmutassák a diákság erejét. Ehhez a tüntetés Facebook-oldalán kerestek aktivistákat, és a szervező elmondta, hogy sokan jelentkeztek már vidékről is. Gyetvai szerint ez azért fontos, mert egyébként is törekednek arra, hogy ne csak a budapestiek ügye legyen a demonstráció.

Megkérdeztük arról is, hogy az egyik felszólalójuk számítógépeit csütörtökön lefoglalták a rendőrök. A több megmozdulásban is aktív Rékasi Zsigmondról, Rékasi Károly és Détár Enikő fiáról van szó, aki csütörtökön írta meg a Facebookon, hogy náluk jártak a rendőrök. Gyetvai elmondta, hogy az ügy hátterében valószínűleg az áll, hogy Rékasi Zsigmond néhány fiatallal a tüntetés hivatalos vége után is az utcán maradt, és az Oktogon felé vonultak. A KRESZ megsértése miatt igazoltatták őket a rendőrök, és Rékasiék vitába keveredtek velük arról, hogy vonulásuk spontán demonstrációnak tekinthető-e, vagy jogosulatlanul használják az úttestet.

Gyetvai szerint maximum szabálysértést követhettek el Rékasiék, és nem értik, hogy miért foglalták le a számítógépeit, hiszen ez csak büntetőeljárás esetében lehetséges, erre pedig tudomása szerint nem szolgáltattak okot.

A Mérce az ügyben megkereste a BRFK sajtóosztályát, ahonnan azt válaszolták, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásban nem adhatnak tájékoztatást. Ez azt jelenti, maga

a lefoglalás büntetőeljárással van kapcsolatban.

Azt viszont még nem lehet tudni, hogy az eljárás összefüggésben áll-e a pénteki tüntetéssel, de Gyetvai szerint valószínűleg igen, és ijesztő, hogy ez megtörténhetett az egyik szónokukkal. Rékasi Zsigmond egyelőre várja a hivatalos papírokat, és a TASZ-hoz szeretne fordulni segítségért.

Több politikus is részt vesz civilként a mai diáktüntetésen

FüHü

-

2018-01-19

0

Több politikus is részt vesz civilként a mai diáktüntetésen

Pénteken délután 16 órakor kezdődik a Ne menj suliba! tüntetés a Parlament előtt a Független Diákparlament szervezésében, de már délelőtt nyilvános fórumokat és “alternatív tanórákat” tartottak Magyarország nagyvárosainak különböző pontjain.

A szervezők szerint a tüntetés fő célja megmutatni, hogy ha más nem, akkor ők fognak változtatni “a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain.” Mint azt korábban megírtuk^⁠, ezeket az igazságtalanságokat és egyéb problémákat az esemény iránt érdeklődők bevonásával gyűjtötték össze.

A tüntetés egyik főszervezője, Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament alapítója pár napja a Független Hírügynökségnek is nyilatkozott^⁠ a pénteki eseménnyel kapcsolatban. Ekkor elmondta, hogy mielőtt a médiába bekerültek volna, még csak diákok csatlakoztak a kezdeményezéshez, de azóta nagyobb az érdeklődés. Hangsúlyozta, hogy minden szolidáris támogatónak nagyon örülnek, hiszen az oktatás közös ügyünk, de nem szeretnék, hogy pártzászlók legyenek a tüntetésen.

Hogy ezt a kérést tiszteletben tartják-e a pártok, azt nem tudjuk, mert még szűk egy óra hátravan a tüntetésig, viszont már

számos párt és politikai szereplő szolidaritását fejezte ki a tüntető diákokkal.

Az Együtt közleményben biztosította szolidaritásáról “azt a példamutató kiállást, amelyet véghezvisznek” a diákok, a Párbeszéd vezetői pedig részt vesznek a pénteki demonstrációban.

A momentumosok civilként mennek az eseményre:

Mi holnap civilben ott leszünk, ti is?💜🇭🇺 #vanremény #vanreményegyjobboktatásra #momentum2018

Közzétette: Momentum Mozgalom – 2018. január 18.

Bangóné Borbély Ildikó pedig élőben jelentkezett be a Parlament elől, hogy a diákok szüleihez szóljon:

Bangóné Borbély Ildikó: ez a kormány el akarja venni a gyermekeink jövőjét – Diáktüntetés az elavult oktatás ellen a Diákparlament szervezésében http://bit.ly/2DLgN3y

Közzétette: MSZP – 2018. január 18.

Közben a demonstráció Facebook-eseménye alatt több vidéki diák is jelezte, hogy osztályukkal Budapestre utaznak a tüntetésre:

#január19 Az osztály tagjai ma Budapest felé vették az irányt, hogy a fővárosban demonstrálhassanak az oktatásért. Ö…

Közzétette: Réka Schlága – 2018. január 19.

Címke: gyetvai viktor

Alárendelt embereket akar az iskola

A választó csak abban dönt, ki lopja meg őt

A rendszer leváltása az utcán kezdődik, de nem ott ér véget

Az ellenzék is része az orbáni rendszernek

A mai oktatás növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket

„Ha megvalósul az élőlánc és sok tüntető lesz a Parlament előtt május 8-án, az elsősorban nem Orbán Viktornak és a kormánypártoknak lesz kínos, hanem az ellenzéknek, amelytől a tüntetők azt követelik, hogy ne üljenek be az Országgyűlésbe”

Az őrség közbelép

De most úgy döntöttünk, hogy példát mutatunk az ellenzéknek, mert nem csak a kormányról van szó, hanem az egész politikai elitről

„Ha a Fideszben van becsület, akkor feloszlatja a Parlamentet és új választásit ír ki”, közölte hozzátéve: Áder János pedig megmutathatná, hogy államfő, s nem csak egy bajszos báb.

Másfél órával a tervezett kezdés előtt még mindig áramlik a tömeg a Kossuth Térre. A kormány gyűlöletkampánya ellen, a demokráciáért és új választási törvényért hirdettek tüntetésen rengeteg a fiata.

Ma a Tiborok ünneplik a névnapjukat. Ami pedig az időjárást illeti: napos, csapadékmentes idő várható, kellemes meleggel, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul. Késő estére is csak 11-18 fok közé hűl le a levegő. Lapszemlénk következik.

Az egész országra kiterjedő ellenállási mozgalmat hozna létre a főként egyetemistákból álló csoport,

A lap úgy tudja, hogy a döntés mögött az állhat, hogy a párt komoly anyagi nehézségekkel küzd.

„Nem tartom túlzásnak azokat a véleményeket, hogy a Soros-hálózat valójában az ellenzék lecserélésére készül, és a hétvégi tüntetés szervezése is ebbe a folyamatba illeszkedik” – mondta.

a tüntetők nagy részét érezhetően jobban lázba hozta a kormányzat szidása, mint a diákok által előadott reformtörekvések,

külföldre menni nem kényszer lenne, hanem lehetőség,

Néhányan bemásztak EU-s zászlókkal felvértezve a Nemzeti Múzeum kertjébe,

Lázár kijelentette, hogy Orbán nem fog vitázni velük.

Lázár értékelése a pontjaikról elég gyenge, tartalmi választ nem kaptak, pedig szeretnének érveket hallani a kormány oldaláról.

Szerdán este bejelentik a diáktüntetés szervezői, hogy hogyan tovább: minden attól függ, hogy a hátralévő néhány órában reagál-e a minisztérium a demonstráción megfogalmazott követeléseikre.

egy újabb megmozdulást jelentenek be, amennyiben a minisztérium nem ad „jogszabályi garanciát” a 12 pont teljesülésére.

nem csak tüntetésekre kell számítani, váratlan, kreatív akciókra is készülnek,

a lefoglalás büntetőeljárással van kapcsolatban.

Pénteken délután 16 órakor kezdődik a Ne menj suliba! tüntetés a Parlament előtt a Független Diákparlament szervezésében, de már délelőtt nyilvános fórumokat és “alternatív tanórákat” tartottak Magyarország nagyvárosainak különböző pontjain.

számos párt és politikai szereplő szolidaritását fejezte ki a tüntető diákokkal.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA