Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Bréking nyúz, 2018. november 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz frakciószóvivője a Hír TV-ben elpanaszolta, Magyarország nem kap választ arra a kérdésre, hogy hány név nélküli bankkártya került a migránsokhoz és azokon mennyi pénz van. Gulyás Gergelytől pedig azt tudhattuk meg, hogy a Soros-Sargentini jelentés az eltérő gondolkodást bünteti. A 888 leleplezte, hogy a baloldali féknyúz lapok a románok iránt rajonganak.

Halász János szerint hatalmas nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a migránskártyák

Brüsszel önti az uniós állampolgárok pénzét a migránskártyákra, de Magyarország nem kap választ arra a kérdésre, hogy hány darab név nélküli bankkártya került a migránsokhoz és azokon mennyi pénz van – mondta a Fidesz frakciószóvivője.

Halász János szerint hatalmas nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a migránskártyák, mert terrorcselekményekre is felhasználhatják. A politikus hozzátette: az egyik nyilvános brüsszeli beszámoló szerint csak tavaly 58 millió eurót, vagyis 18 milliárd forintot osztottak szét ilyen módon. Egy másik migránskártya-programba pedig Soros György fizetett be 500 millió dollárt, vagyis 150 milliárd forintot. (Hír TV: A töredékét sem látni, mennyi pénz folyik el a migránskártyákra)

Gulyás Gergely: Magyarország példamutató módon járt el a migráció ügyében

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki konferencián beszélt a migrációs válságról és a Soros-Sargentini jelentésről. Szerinte a jelentés az eltérő gondolkodást bünteti, ráadásul a hazánk elleni bírálatok azért is jogosulatlanok, mert Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amely példamutató módon járt el a migráció ügyében.

A migrációs válság kapcsán az unió vezetői a jogtiprás oldalára álltak, az Európai Bizottság leplezetlenül politikai szerepet játszott.

A holland zöldpárti képviselőnő befolyásolni akarja a független magyar igazságszolgáltatást. (Origo: A Soros-Sargentini jelentés az eltérő gondolkodást bünteti)

A baloldali médiumok teli torokból bezzegromániáztak

Pár héttel korábban a hazai baloldali médiumok teli torokból bezzegromániáztak, de mára kiderült, hogy a románok iránti rajongásuk megint alaptalan volt.

A hazai baloldali féknyúz lapok hatalmas kárörömmel még arról írtak, hogy Románia elhúzott mellettünk.

Persze, mindez hazugság volt!

A történelem és a realitás már megint szájon vágta a vágyvezérelt baloldali újságírást, és mára kiderült, hogy a román minimálbér fényévekre van a magyartól, és ráadásul nem is emelik meg.

A román pénzügyminiszter pénteken ugyanis kijelentette, hogy a tervezett emelés elmarad, mert egyrészt a vállalkozásokra óriási terhet ró, másrészt pedig a gazdasági mutatók egyelőre nem indokolják. (888: Csak baloldali médiahekk volt a román béremelés: a valóságban nem történt ilyen)

Mégis lesz sajtókamara?

0

Ismét elővették a sajtókamara ötletét, így értesült az ATV. A legnagyobb szakmai szervezetet – ahogyan januárban – most se keresték meg. A kancelláriaminiszter „megvan” a kamara nélkül, amely alkalmas lenne a nyilvánosság megrendszabályozására.

Folyamatosan napirenden van a kérdés – mondta Szöllősi György az atv.hu azon értesülésére, hogy január után ismét elővették a sajtókamara ötletét, és már készül a tervezet. Szöllősi a Nemzeti Sport főszerkesztője, korábban a felcsúti fociakadémia kommunikációs igazgatója volt, s őt tekintik az elképzelés gazdájának.

A kamara – ha ebben a formában valósulna meg – nagyon

emlékeztetne a 30-40-es évek Mussolini- és Horthy-korszakbeli

kötelező hivatásrendi berendezkedésére. A korábban ismertté vált elképzelés legalább a nagy orgánumok számára kötelezővé tenné a tagságot, és csak tagokat alkalmazhatnának. Előírnák továbbá a minimális javadalmazás összegét, és el kellene fogadni a testület etikai szabályait.

Szóba került, hogy bizonyos

kiemelt eseményekre csak kamarai tagok kapnának bebocsátást.

A szabályozást érdekvédelmi szakmai ügynek állítja be az ötletgazda, bár ahogyan a télen, most eddig se kérte ki a legnagyobb szakmai szervezet, a MÚOSZ véleményét. Ennek elnöke, Hargitai Miklós azt mondta, hogy

„nehéz elképzelni, hogy nem a nyilvánosság korlátozása a cél”

a sajtókamarával, különösen ha annak licensze nélkül nem működhetnének nagyobb orgánumok, s amelynek szabályait törvényben a kormánytöbbség szabná meg.

A pénteki Kormányinfón a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, hogy szerinte a kamaráról a sajtó képviselőinek kell dönteniük. Gulyás Gergely állítása szerint a kormánynak nincs erről véleménye, ő személy szerint megvan sajtókamara nélkül is. Mint mondta, a sajtóval szemben nem lehet sajtókamarát létrehozni.

Vita van arról, hogy feles vagy kétharmados szabályozás lenne a sajtókamara. Hargitai Miklós szerint utóbbi, mert a médiatörvényt kellene módosítani. Ez jelenleg azt mondja ki, hogy „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők.” A kamara ezt szűkítené.

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.

Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)

Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy

a kormány nem tervez adócsökkentést a benzin ára miatt.

(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)

A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.

Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.

(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)

A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.

A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.

Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.

Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan  országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.

A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.

A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.

A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Új kormányzati struktúra – lépés az elnöki kormányzás felé?

Pénteken az Országgyűlés elé terjesztették a Fidesz vezető politikusainak nevében azt az új kormányzati struktúrát, amellyel a Fidesz-KDNP a harmadik ciklusának nekivág. A képviselők el is fogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban ismét tíz tárca működik majd. A változások viszont arra is utalhatnak, hogy Orbán Viktor tett egy lépést az elnöki kormányzás felé.

Ilyen változások lesznek

A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa az Országgyűlésben. Hozzátette, hogy alapvetően megmarad a korábbi struktúra, csak kisebb módosítások lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek

egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.

A sok kritikát kapott Emmivel kapcsolatban azt mondta, hogy a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében. Megerősítette, hogy a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek változtatások. A honvédelem területén a rendszerváltás óta példa nélküli haderőfejlesztésről beszélt, és az is kiderült, hogy az Információs Hivatal visszakerül az Igazságügy Minisztériumhoz Miniszterelnökségtől.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén
MTI Fotó: Kovács Tamás

Továbbra is tíz minisztérium lesz

Mielőtt az Országgyűlés plenáris ülésén napirendre tűzhették volna a minisztériumok kérdését, formálisan a törvényalkotási bizottságnak kellett rábólintania arra az előterjesztésre, amely a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot vitára bocsáthatta volna. Gulyás Gergely tíz minisztériumot nevezett meg, amelyek felállításáról – a házszabálytól eltérve – , már pénteken szavaznia kellett a Háznak. A javaslat természetesen zöld utat kapott, noha néhány ellenzéki képviselő szóvá tette például, hogy az egészségügyet, az oktatást, a környezetvédelmet, az önkormányzatiságot hiányolja a kormányzati feladatok felsorolásából, és

a kormányzati struktúra erős centralizálást, a miniszterelnök szerepének további erősödését mutatja.

Erre a kijelölt kancellária miniszter úgy reagált: „a következő kabinet nemzeti kormány lesz”. Hogy ez mit jelent, egyelőre csak találgatni lehet.

Ezek után péntek reggel a képviselők azonnal a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartottak összevont vitát. Mindenek előtt arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e az új minisztériumok elnevezését, amelyet meg is tettek 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében.

Ez alapján az új kormány minisztériumai ezek lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy

az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön így létre.

Így segítik a miniszterelnök munkáját

Saját munkaszervezetet állítanak fel Orbán Viktornak. A törvényjavaslat ugyanis rögzíti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik majd a következő években. Ez a két „háttérintézmény” lesz az, amelyen keresztül a kormányzati tevékenység irányítását kívánja ellátni személyesen a miniszterelnök.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszter
MTI Fotó: Kovács Tamás

Ennek értelmében alighanem más szerepkör vár majd a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyre is.

Megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége, ami korábban Lázár János dolga volt,

az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ – a Kormányiroda – szervei között.

Lépés az elnöki kormányzás felé?

A benyújtók hangsúlyozták, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Hogy ez miként befolyásolja majd az újonnan felállított minisztériumok és az oda kinevezett miniszterek tényleges szerepét, alighanem majd csak a napi munka során derül ki. Nehezen elképzelhető, hogyan lesz képes az elvártnak megfelelően, gyorsan reagálni az élet napi kihívásaira például egy olyan gigaszervezet, mint amilyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a maga szinte áttekinthetetlenül sokoldalú feladatkörével.

Az államigazgatási kérdésekben jártas informátorunk viszont úgy látja, az a bejelentés, miszerint Orbán Viktor közvetlenül is részt kíván venni a kormányzat napi ügyeiben, az

a korábbitól eltérő miniszteri felelősséget feltételez.

Kézi vezérlésre, jóval szerényebb szakmai kompetenciára számíthatnak a kormány tagjai. A miniszterelnök a két szakmai helyettesén keresztül irányítja majd a kormány tagjait. Pintér Sándor a belügyi, állambiztonsági és honvédelmi terület, Varga Mihály a gazdasági tárcák közvetlen felettese lesz, ők közvetítik majd a miniszterelnöki utasításokat beosztottjaiknak. A külügyi- és a külgazdasági tárca, valamint az igazságügy közvetlenül Orbánhoz kapcsolódhat. Az agrártárca ebben „kakukktojás”, de aligha valószínű, hogy ezt a fontos területet az amúgy különösebb feladattal nem rendelkező Semjén Zsolt alá rendeljék. Inkább a kormányprogramnak az a nehezen megfogható feladatköre – a keresztény kultúra megőrzése – lehet majd a jövőbeni munkaköre.

Ezek a folyamatok arra utalnak, mintha a miniszterelnök megtette volna az előkészületeket egy későbbi elnöki kormányzásra. Erre akár a ciklus félidejében is sor kerülhetne. Ebben az esetben a Kormányiroda élére egy, a mainál korlátozottabb hatáskörrel rendelkező miniszterelnököt állítana, Áder János sorsáról ráérnének majd akkor dönteni, mert a köztársasági elnök mandátuma 2022-ben jár le.

Itt az új kormány névsora

0

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek küldött közleményében azt írja: Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról.

MTI Fotó: Soós Lajos

A közlemény szerint Orbán Viktor Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. Ez lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatta a Fidesz és a KDNP elnökségét. Az új kormány az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel.

A közlemény szerint a kormány névsorára Orbán a következő javaslatot teszi (a közleményben szereplő sorrendben). Félkövérrel az új minisztereket jeleztük:

  • Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes
  • Pintér Sándor belügyminiszter
  • Varga Mihály pénzügyminiszter
  • Benkő Tibor honvédelmi miniszternek
  • Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
  • Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
  • Trócsányi László igazságügyi miniszter
  • Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter
  • Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter
  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
  • Süli János paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter

A közlemény szerint „Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának”.

Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

0

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

Kocsis Máté és Gulyás Gergely érkezik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásra.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Kövér László maradhat a házelnök.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

Arról is beszélt, hogy

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Meg tudtak egyezni a pártok.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.

Azt is mondta:

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

A következő évekről vitázott Gulyás Gergely és Molnár Gyula

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a gazdaság teljesítményét és a kormány migrációval kapcsolatos fellépését díjazták vasárnap a választók. Molnár Gyula, az MSZP lemondott elnöke azt mondta, hogy aljas volt a kampány, amely a kormány részéről kizárólag a migrációról szólt, de bírálta a DK-t és az LMP-t is. Lakner Zoltán politikai elemző szerint a választási csalás-nem csalás kérdése „az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet”.

A két politikus a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által rendezett Magyarország 2018-2022 című budapesti konferencia panelbeszélgetésén vitázott egymással. Meghívták Szél Bernadettet, az LMP társelnökét is, ő viszont lemondta részvételét.

Gulyás Gergely azt mondta,

ő a pesszimisták közé tartozott,

nem számított ekkora győzelemre. Szerinte két fontos téma volt: a gazdaság és a migráció. Előbbiről azt mondta: az országnak már kiegyensúlyozott költségvetése van, 2010-hez képest 740 ezerrel többen dolgoznak, „a választópolgárok többsége úgy érezte, hogy sikerül egyről a kettőre jutni”.

A migrációval kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy ez volt a közelmúlt európai választásainak egyik legfontosabb témája. Ez szerinte „elsősorban tartalmi kérdés”, amiben

„tartalmilag a kormánynak száz százalékig igaza van”,

és a probléma „velünk fog élni a követező években, évtizedekben”.

Molnár Gyula szerint viszont

„minden idők legaljasabb kampánya zajlott”,

amelyben a Fidesz sokkal több pénzt is költhetett. Ugyanakkor elismerte, hogy a migráció valóban fontos téma Európában.

Molnár emellett bírálta az LMP-t és a DK-t, mert a két párt szerinte bundázott, és valójában már a 2022-es választásra készült, elfogadták, hogy idén a Fidesz nyer.

A következő négy évről Gulyás Gergely azt mondta, hogy a demográfiai helyzet javítása és a családok erősítése a fő feladat. Molnár Gyula szerint viszont Magyarország előtt az a kérdés áll, hogy a kontinens összeszerelő üzeme lesz vagy mozdul az innováció irányába. Szerinte a tömeges kivándorlás azt bizonyítja, hogy

„a fiatalok számára nem vonzó és nem is működőképes”

az elmúlt nyolc év kormányzati gazdaságpolitikája. Az is kérdés szerinte, hogy a Fidesz tovább faragja-e a parlament jogkörét.

A vitát moderáló László Róbert választási szakértő megkérdezte Gulyástól, miért nem oldották meg a kamupártok problémáját, mire a fideszes politikus elismerte, hogy tévedtek, amikor azt hitték, elég lesz, hogy az egy százalékos eredményt el nem érő pártok vezetői vagyonukkal felelnek az állami kampánypénzekért. Szerinte tovább kell szigorítani a szabályokon.

Arról, hogy például Gőgös Zoltán nem veszi át a parlamenti mandátumát, Molnár Gyula azt mondta, nem ért vele egyet. Gulyás Gergely egyetértett vele, és hozzátette: Gyurcsány Ferenctől egy hasonló lépés példátlan önkritika lenne, de

Gyurcsány nélkül nehezebb lenne a Fidesz helyzete a következő választáson.

A konferencián László Róbert ismertette a Political Capital kutatását, amely szerint a válaszadók csupán 60 százaléka tudta a választás előtt, hogy két szavazatot adhat le. Az is kiderült, hogy a választópolgárok jelentős többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhatnak. A Fidesz szavazóinak az 56 százaléka támogató, az MSZP és a Jobbik szavazóinak 80 százaléka, a DK szavazóinak 92 százaléka elutasító ezzel kapcsolatban.

A konferencián mások is beszéltek arról, milyen négy évre számítanak. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője teljesen tartalom nélküli, kiürült közbeszédre számít és nyugtalanságot vár. A migráció mindent uraló témája szerinte egészségtelenné teszi a társadalmat szociálpszichológiai értelemben. Ha a kormányzat „nagyon keményen tolja ezt tovább” akkor szerinte

ez nem egy békés társadalom képét vetíti előre,

és nagyon messze leszünk, hogy Magyarországon egy polgárosult értékrend uralkodjon.

Unger Anna politológus, az ELTE oktatója szerint a kétharmaddal „finomra lehet igazítani” újra a választókerületi határokat, az önkormányzati rendszerben lehet változtatásokat eszközölni, továbbá a bírósági rendszerhez is hozzá akarnak nyúlni. Úgy fogalmazott, hogy a kétharmad zúzására számít, szerinte

a kormány csúcsra járatja majd az idegengyűlöletet.

A közjogi rendszer „pofásítása” is meg fog történni szerinte.

Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta, bár Orbán Viktornak „nincs programja, teljesen nyíltan közöl velünk mindent azzal kapcsolatosan, amit csinálni akar”. Szerinte ezt végre érdemes lenne komolyan venni, nem megvárni, hogy mi történik majd a következő négy évben. Szerinte kérdés az is, hogy lesz-e akcióképes ellenzék vagy ez a „teszetoszáskodás” tovább folytatódik.

Unger Anna beszélt arról is, hogy a Nemzeti Választási Iroda képtelen volt ellátni a feladatát, és nincs magyarázat az aggodalmakra. Lakner Zoltán ugyanakkor azt mondta: nagyon óvatos lenne a választási csalás, nem csalás dologban, mert

ez az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet.

Ugyanakkor szerinte az államigazgatás működése lehetetlenné teszi, hogy megtudjuk, pontosan mi történt. Azt viszont csodának nevezte, hogy miközben teljesen nyíltan folyik a civilek üldözése, újabb és újabb civil kezdeményezések nőnek ki a földből; szerinte ez az, ami okot ad bármiféle reményre.

Bréking nyúz, április 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Maga a bulvárpápa, Ómolnár Miklós készített exkluzív interjút a Ripostba a miniszterelnökkel, amelynek még a címébe is sikerült becsempészni, hogy „Két X a FIDESZ-re”. A péntek legfontosabb anyaga a kormánypárti médiában tagadhatatlanul ez volt, de két nappal a választás előtt természetesen Soros, Simicska, Vona, illetve a komplett ellenzék és a balliberális elit is megkapta a magáét.

 

Árad a szeretet, de azért nagy harcra számít vasárnap Orbán

„Az egyik legsűrűbb kampánynap, ebéd útközben a Fülemüle vendéglőben, közel Villányhoz. Amikor belép, elmosolyodnak, felállnak az asztaloktól, üdvözlik, biztatják, közös fotót kérnek.

Medvehagymás gombalevest és pörköltet rendel galuskával. Közben beszélgetünk.

– Mintha nem is egy kampány lenne ez az egész, inkább mint amikor az ember meglátogatja az ismerőseit, a barátait…

– Nem tudom, hogy a többi miniszterelnök-jelöltnek, pártelnöknek mik az élményei, de nekem ez a politizálás legszebb része. … Ezért nekem soha nem tehertétel az országjárás. A vidám kampányokat szeretem, amikor sok emberrel találkozhatok. Összemosolygunk és beszélgetni kezdünk.

– Nemhogy nem unja ezt sok ezer közös fotót, de mintha még jobban is csillogna a szeme…

– Kettőn áll a vásár, nekem is jólesik, ha odaállnak mellém… És igen is büszke vagyok rá, hogy hozzám csak úgy oda lehet lépni, senkit nem taszigálnak el testőrök… Azért ilyen ritkán volt a magyar történelemben. …

– No és mit súg Orbán Viktor szíve vasárnapra?

– Nagy harc lesz, kemény meccs, küzdünk az utolsó percig. És remélem, senkin nem lesz úrrá egy rossz magyar tulajdonság. A mi fajtánk, ha úgy érzi, hogy egy munkát nélküle is elvégeznek, akkor nem mozdul meg. … De ha ezen úrrá leszünk, ha a kényelmességünket le tudjuk gyűrni, akkor szép győzelem lesz. Komoly és nagy győzelem. Olyan, amit egész Európa megemleget. Olyan győzelem, ami biztatást ad egész Európában azoknak, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Senki ne felejtse, két X a FIDESZ-re!” (Ripost: „Nagy harc lesz vasárnap, senki ne maradjon otthon! Két X a FIDESZ-re!” Exkluzív interjú a RIPOST-on Orbán Viktorral)

Leleplezte Soros tervét rendszerét az Origo

„A milliárdos üzletember létrehozta azt, amit már ifjúkorában megálmodott: egy olyan fekete-fehér világot, amiben kizárólag az ő anyagi céljaiért és a nyílt társadalom eszméjéért harcoló, az ő ítélete szerinti jók, valamint az ez ellen küzdő „gonoszok” vannak. Soros rendszerében az is félelmetes persze, hogy nincsen átmenet, köztes állapot. Álmainak beteljesítése érdekében három szinten építette ki hídfőállásait itthon: a civil szervezeteknél, a politikai szférában és a médiában. Ijesztő és meglehetősen komplex hálózatot hozott létre a magyar politika befolyásolására. Őket pénzeli, a saját céljaiért. Óriási erők sorakaznak a magyar kormánnyal szemben.” (Origo: Soros György egy rendszert épített ki a magyar politika befolyásolására)

Apáti Bence levelet írt a liberális értelmiségnek a 888-on

„Mióta Vona Gábor eladta a pártját, valamint a pártja lelkét Simicska Lajosnak egy gyönyörű német autóért és egy szoláriumbérletért cserébe, azt az igazán tanulságos jelenséget figyelhetjük meg, hogy azok a balliberális celebek, színészek, rendezők és véleményvezérek, akik pár éve még azzal fenyegették az ő hűséges rajongótáborukat, hogy az első géppel elhagyják ezt a mucsai, lábszagú országot, ha a Jobbik megnyeri a választásokat vagy bejut a parlamentbe; most minden realitásérzéküket eladva, pardon… feladva a teljes összefogás mellett tesznek hitet: a Jobbikra való szavazásra buzdítanak. …

Tudom, hogy a liberalizmus a tapasztalatok szerint az esetek nagy részében elhülyíti az embert, épp ezért másodszor is segítik. ….

Képtelenség Gyurcsány, Szél Detti és Vona Gaby programját eggyé kovácsolni. …

Amikor a Jobbik mellett kampányoltok, nemcsak az elveiteket köpitek le harminc ezüstért, de teljesen hülyét is csináltok magatokból. Azokkal akartok szövetségre lépni, akik ellen harcoltatok, akiket ki akartatok takarítani az országból, a közéletből. Mindenhonnan. …

Még van pár napotok arra, hogy senkiházi megvásárolt árulókból újra – vagy most először – tisztességes emberek legyetek.

Mert április 8-a után már nincs visszaút.

El kell számolnotok a lelkiismeretetekkel és azokkal az emberekkel, akik hittek benne, hogy ti meggyőződésből és nem holmi alkoholista milliárdos pénze miatt álltok ki bizonyos ügyek mellett.” (888: Levél a Jobbiknak kampányoló liberális értelmiségnek)

Gulyás Gergely a Magyar Időknek kifejtette, hogy Simicska valójában a kormánypártokat támogatja

„A Fidesz–KDNP egyetlen ellenzéki párttal sem kötne koalíciót – mondta el a Magyar Időknek Gulyás Gergely. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint az ellenzék győzelmével káosz, bevándorlás, gazdasági hanyatlás lenne, az országot pedig Soros György emberei irányítanák. A fideszes politikus úgy látja, azzal, hogy Simicska Lajos a Jobbikot támogatja, nagymértékben segíti a kormánypártokat a választáson. …

Simicska Lajos neve újra és újra előkerül vagy utcai alkoholfogyasztás, vagy közterületi vizelés, vagy plakátrongálás, vagy az agresszív személyiségéről árulkodó pizzarendelő telefonbetyárkodás kapcsán. Az utolsó napokban is számíthatunk arra, hogy Simicska a valós énjét tárja a nyilvánosság elé. Azonban ez a választás kimenetelét a kormánypártok szempontjából negatívan már nem befolyásolja. Önmagában az a tény, hogy Simicska Lajos nem a Fidesz, hanem a Jobbik támogatója, nagymértékben segít bennünket a választáson.” (Magyar Idők: Vasárnap a nemzet jövőjéről döntünk)

A kedves kormánypárti szavazókhoz szólt a Pesti Srácok

„Tudom, nem kell, hogy arra kérjelek, menj el a családoddal együtt szavazni vasárnap. Arra azért megkérnélek, hogy vigyetek el legalább még egy embert.:) (akit előtte rábeszéltetek, hogy a Fideszre szavazzon).

Ez utóbbi nem vicc, mert rengeteg jó szándékú becsületes és értelmes embert bizonytalanított el az a hazug propaganda, amelyet az ellenzék folytat. Igazából a hazug propaganda szókapcsolat nem írja le ezt a jelenséget.

A szociopatákat és néhány más elmebeteget leszámítva ugyanis az emberi lények sosem hazudnak úgy, ahogy most az ellenzék hazudik. …

De tényleg mindegyikünknek meg kell győznie egy bizonytalant, egy elkedvetlenedett szavazót, aki nem tudja, hogy mi vár rá, ha az ellenzék nyer. Mert olyan borzalmak várnak ránk, amihez képest a szokásos következményei a baloldali (és/vagy nyilas) kormányzásnak, a gazdasági csőd, nyomor, elnyomás, ÁVH, tömeggyilkosságok gyakorlatilag jelentéktelenek.

Ugyanis még egyik nyilas vagy kommunista kormányzat sem akarta a magyarok rovására megváltoztatni a trianoni határok közé szorult Magyarország etnikai összetételét.” (Pesti Srácok: Kedves kormánypárti szavazó!)

Lapszem, 2018. április 6.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja, a Vilmosok és a Bíborkák ünneplik a névnapjukat. Megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Kósa kézírása szerepel a csengeri papírokon

A Kósa-ügyet folytató Magyar Nemzet szerint édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a lap birtokába került papíron, amelyet Kósa kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot Kósa vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy az 1300 milliárd forintos örökségével kecsegtető csengeri asszony

át tudja utalni az ígért 2,6 millió eurót.

Az ajándékozási szándékról hiteles közjegyzői okirat is készült, abban is szerepeltek Kósa édesanyjának banki adatai, amelyek azonosak a mostani papíron szereplő számlaszámmal.

Fidesz-iroda működik egy uniós támogatásból felépített látogatóközpontban

A Népszava ír arról a fehérgyarmati egykori látogatóközpontról, amelynek felépítését oktatási célok miatt támogatta az unió, most viszont a helyi Fidesz-iroda működik benne. A lap szerint

az OLAF érdeklődését is felkeltette a projekt.

Korábban egyébként a helyi Fidesz-iroda egy vegyesbolt udvarán volt.

Gulyás: A Fidesz nem köt koalíciót

A Fidesz–KDNP egyetlen ellenzéki párttal sem kötne koalíciót – ezt mondta a Magyar Időknek adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint az ellenzék győzelmével káosz, bevándorlás, gazdasági hanyatlás lenne, az országot pedig Soros György emberei irányítanák. Szerinte

azzal, hogy Simicska Lajos a Jobbikot támogatja, a kormánypártokat segíti a választáson.

Harmadával drágulhatnak az építkezések

A Világgazdaság szerint a házépítések igazodnak a település nagyságához, minél kisebb településen építkeznek, annál kisebb a családi házak mérete. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az anyagköltség és a munkaerő költsége is.

Milliárdok és jegesmedvék – kampányhét (4.)

Szélsebesen vágtatunk az áprilisi választások felé; immár sorozatunk negyedik részéhez értünk el, azaz négy hetet hagytunk magunk mögött a hivatalos kampányidőszakból. Látható, hogy egyre több leleplezés érkezik, s bár igyekszik a kormánypárt is, ezúttal messze lemarad, egyelőre nem is nagyon talál az ellenzékre ráhúzható erkölcsileg, vagy kriminológiailag elítélhető ügyeket, miközben saját embereit sorba érik a találatok. A leleplező írások közlésében élen jár a Magyar Nemzet, amiből többen arra a következtetésre jutottak, hogy mégis csak vannak „betárazott” dokumentumok Simicska Lajosnál, mi több a Kósa-üggyel már le is dobta az atombombát. Ha így van, akkor a klasszikus utat járja, mellékszereplőkön keresztül lehetetleníti el a vezért.  E heti görbe tükrünk összeállításánál sem akadtak tehát gondjaink, annak ellenére sem, hogy a csütörtöki, március 15-i rendezvényeket követően három pihenőnapot is kapott a politika.

És akkor, íme, az e heti toplistánk:

  1. Kósa Lajos milliárdjai
  2. Gulyás Gergely Kósát védő beszéde
  3. Orbán Viktor fenyegetése
  4. Egy új szlogen: kampánylyukból…
  5. Ki fizeti Semjént?

Kósa Lajos milliárdjai

Ha az ember beüti a Hírkeresőbe a fenti címszavakat, az első adat, ami feltűnhet, hogy 125 ezer bejegyzést regisztrált az oldal. Vagyis ilyen mértékben uralta a hírek világát a volt debreceni polgármester ügye, a csengeri asszony 1300 milliárd forintos örökségének kezelési joga. Az időközben miniszterré avanzsált – némi frakcióvezetői kanyarral közbeiktatva – Kósa kezdetben tagadta az egész kapcsolatot, majd a végén áldozatként mutatta be magát, mint akit becsapott egy egyszerű csengeri háztartásbeli. Az össze-vissza beszéd mellett az is védhetetlenné tette a kormányzat emberét, a Fidesz alapítóját, hogy időközben előkerült egy újabb dokumentum arról, hogy az irdatlan nagy összegből jutott volna nyolcszáz milliócska a Kósa–családnak is, jelesül a már jelentős állami támogatásokból sertéstelepet elnyerő édesanyának is. Szívesen írnám ide, hogy ez tényleg nagyon  szép példája a gondoskodó gyermeknek, a szülőért felelősséget vállaló fiúnak, ha nem lengené be érzületünket az a gyanú, hogy ez az összeg valójában Kósa jutalékául szolgált volna. Nyolcszázmillió. Hm… Szívesen eljátszik az ember a gondolattal, hogy mi lenne, ha ő maga jutna ekkora összeghez. Meglehet, pitiáner vagyok, de én most az egy százalékának is örülnék.  Valószínűleg ezért nincs se nyolcszáz, se nyolcmillióm…

Gulyás Gergely Kósát védő beszéde

A Fidesz kommunikációs szakembereit zavarba hozta a Kósa-ügy; váratlan kirobbanása nyomán nem tudtak olyan mondatokat legyártani, amelyek hitelesen képesek lettek volna védeni őt. Hogy mennyire nem, arra görbe tükrünk negyedik pontjában még visszatérünk, de mert itt éles harc folyik az előkelő helyezésekért, Gulyás Gergely mondata mindenképpen az előkelő második helyre kívánkozik. A Fidesz új frakcióvezetője – aki, nem mellesleg éppen Kósa Lajost váltotta a funkcióban – azzal igyekezett megmagyarázni elődje 1300 milliárdos tranzakcióját, illetve azt a közben tagadhatatlanná vált tényt, hogy egy csengeri asszony kapcsolta be az üzletbe, vagy csapta be Kósát, párttársa azért esett bele ebbe a csapdába, mert – idézem – „ha a férfiak nőkről beszélnek, gyakran túlzásokba esnek”. Próbálom megfejteni, mit is takar ez az állítás, vajon mit mondott Kósa, amire ez a kijelentés ráhúzható. De akárhogy csavargatom, képtelen vagyok rájönni. Mi volt az a túlzás, amit a nagy örökséghez jutó, vagy arról álmodó asszony kihozott a miniszterből? Most túlzott Kósa, amikor igyekezett valamilyen magyarázatot találni a történtekre, vagy akkor, amikor elballagtak kettesben a közjegyzőhöz? Esetleg akkor, amikor a nyolcszázmillióról egyeztek meg? Kérem a kedves ifjú Fidesz-frakcióvezetőt segítsen nekem, oldja már fel ezt a dilemmát, az, ami a csengeri hölgy nőiességének számlájára írható? Mert én itt még csak olyan számláról olvastam, ami Kósa családjának jutott volna…

Orbán Viktor fenyegetése

Voltaképpen az a beszéd, amit Orbán Viktor március 15-én elmondott, csak abban az esetben illeszthető ide, ha nem vesszük komolyan. Ha nem vesszük komolyan azt a fenyegetést, amelyet az ünnepinek szánt szózatban hallhattunk a miniszterelnöktől. De vajon lehet-e egy nagyon is komolynak szánt kijelentést, amely a választások utáni erkölcsi, politikai és jogi felelősségre vonásról szólt, üres fecsegésnek tekinteni. Hát persze, hogy lehet, de csak akkor, ha a szónok maga is idézőjelbe teszi, vagy a személye olyan könnyű, hogy semmit nem szabad tőle mellre szívni. Orbánról azonban tudjuk, hogy egyrészt nagyon is végiggondolja, amit mond, másrészt nincs ma nálánál komolyabban veendő személy az országban. Ami egyfelől azt jelenti, hogy van miért rettegni, ha a Fidesz nyeri a választásokat, és újra Orbán Viktort ülteti a kormányfői székbe – ki mást? -, másrészt ennek a passzusnak nincs semmi keresnivalója ebben az összeállításban. De itt van. Reménykedjünk.

Kampánylyukból kampányszél fúj

Erre a mondatra már utaltunk a második résznél. Havasi Bertalan, Orbán Viktor szóvivője szájába adták azt a szlogent; szorgalmas Finkelstein-tanítványok gyárthatták le, a Kósa ügy könnyűvé tételére. Megszokhattuk, hogy a Fidesz famulusai minden helyzetre találnak olyan választ, amellyel vagy elkerülik a választ, vagy elterelik Gyurcsányra, a szocialistákra, az ellenzékre, vagy pedig egészen más témára, például Soros Györgyre.  Most azonban, 1300 milliárd esetében nagyon nehéz ilyen utakat találni, így aztán maga a kampányidőszak tűnt alkalmasnak arra, hogy az állításokat a hazugság tartományába üldözzék. Mert ugye kampányban mindenki mond mindent, mindenki vádolja a másikat, csak azért, hogy gyengítse annak helyzetét.  Itt azonban elég súlyos konkrétumok jöttek szembe a kormányzattal, amelyre már nem illeszthetőek rá a bevált panelek.  Ebbe a kampánylyukba, ha akarja, ha nem beleesett a Fidesz, ott van a mélyén, és bizony nehezen tud onnan kikecmeregni. Ráadásul újabb és újabb dolgok hullanak bele a lyukba, és ahogy most látszik: a sorozatnak áprilisig nem is lesz vége. Ebbe a kampányszélbe bizony könnyen bele lehet betegedni, pláne ott lent, a lyuk hűvösében.

Ki fizeti Semjént?

A svédországi vadászat már bekerült előző heti összeállításunkba is, a miniszterelnök-helyettesnek azóta sem sikerült érdemi magyarázatot adnia az északi kiruccanására. Ettől azonban még nem „érdemelte” volna ki, hogy újra helyet szorítson magának tekintélyes összeállításunkban, de egy-két újabb részlet felbukkanása indokolttá tette ismételt toplistás pozícióját. Megtudhattuk ugyanis, hogy olyan ember finanszírozta a kiváló vadász útját, aki pályázatok útján állami pénzekhez jutott, és bizony kultúr-országokban az ilyesmi egyenlő az adott politikus bukásával. Ehelyett Semjén Zsolt büszkén – vagy bárgyún? – vigyorog a kamerákba, jegesmedve vadászatról beszél, és arról, hogy legközelebb, amerikai vadásztúrájára Bayer Zsoltot is magával viszi, hogy az ellenzéki sajtónak még legyen mivel és kivel támadni őt. Gondolkodom ezen a mondaton: vajon kell-e őt támadni? Vagy untig elegendő, ha hagyjuk beszélni, amivel épp úgy lejáratja magát, ahogy Kósa Lajos. Csak azt tudnám, hogy ebben az esetben mit reagál majd Gulyás Gergely; bár, meglehet, az a jegesmedve, amit lőni akar Semjén egy leányzó…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK