Kezdőlap Címkék Global Times

Címke: Global Times

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

A Global Times, mely a kínai kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén valamiféle furcsa puccs kísérlettel került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.

 

A Nyugat téved, ha azt hiszi, hogy Putyin jelentősen meggyengült a Wagner zsoldosok lázadása következtében – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A cikk rámutat, hogy Prigozsin akciója sokkal inkább Putyin szimpátiájának elnyerésére irányult mint valóságos lázadásra. Amint Putyin megszólalt, és elítélte a Wagner zsoldosok akcióját, a lázadásnak abban a pillanatban vége lett – mutatnak rá a kínai szakértők.

Mi a kínai álláspont?

“Mint Oroszország baráti szomszédai és stratégiai partnerei támogatjuk Oroszországot abban, hogy helyreállítsa a stabilitást és sikeresen fejlődjön” – jelentette ki a pekingi külügy szóvivője.

Miért lázadtak fel a Wagner zsoldosok? A kínai szakértők szerint minden a pénz körül forgott. Már régen emiatt marakodtak Sojgu hadügyminiszterrel, és az ukrajnai háború ezt csak kiélezte: Prigozsin gyakran bírálta a legfelső katonai vezetést.

A Wagner hadsereg zsoldos hadsereg, számukra minden a pénzről szól – írja a Global Times. A kínaiak tudják, hogy miről beszélnek hiszen például a Wagner zsoldosok védelmezik azokat az aranybányákat Szudánban, melyeket kínai cégek szereztek meg az afrikai országban.

“Prigozsin nem puccsot kísérelt meg hanem jobb ellátást és több pénzt követelt a Wagner hadseregnek. Ezért nevezte az igazság menetének a Wagner zsoldosok nyomulását”

– nyilatkozta a kínai portálnak Vang Jivej, a pekingi Zsenmin egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

A professzor rámutatott arra, hogy a Moscow Times a hétvégén arról írt, hogy az orosz hadsereg ágyúzta a Wagner csapatok állásait a fronton.

Meggyengítette-e a Wagner zsoldosok hétvégi lázadása Putyin pozícióját?

Blinken amerikai külügyminiszter szerint igen, és ez a véleménye az amerikai sajtó jórészének is. A New York Times szerint

“Putyin vaskeze immár nem olyan erős mint korábban, már nem tartja annyira a kezében az események irányítását mint korábban.”

A kínai szakértők szerint épp ellenkezőleg: Putyin pozíciója még meg is erősödhetett. Az orosz elnök már korábban elrendelte, hogy a Wagner zsoldos hadseregnek alá kell magát rendelnie a vezérkarkarnak július elsejéig. Ez is motiválhatta Prigozsint, aki korábban gyakran bírálta Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét is.

“Az, hogy ilyen gyorsan leverte a lázadást, amely nem okozott gondot a fronton sem, Putyin erejét mutatja” – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Heng, a kelet-kínai egyetem orosz intézetének professzora. Hozzátette, hogy Putyin vasárnap este megjelent a moszkvai televízióban, ahol kiemelte: számára továbbra is abszolút prioritás az ukrajnai “különleges katonai művelet”.

Orosz külügyminiszter-helyettes Pekingben

Csin Kang kínai külügyminiszter fogadta a Pekingbe érkezett Andrej Rugyenkot, akivel “megvitatta a két állam kapcsolatait, ezenkívül globális és regionális problémákat.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“A jelenlegi nehéz és komplex nemzetközi helyzetben folytatni kell azt a konszenzuson alapuló közös politikát, melyben a két állam vezetői megállapodtak.”

Ez utalás Hszi Csin-ping elnök háromnapos moszkvai látogatására.

“Hosszútávú és stabil kapcsolatokra törekszünk, és megvédjük mindkét fél érdekeit.”

A Global Times megemlíti, hogy kínai és orosz diplomaták megvitatták az ukrajnai háború állását is, de nem tesz említést a kínai béketervről pedig Hszi Csin-ping elnök épp Kína egykori moszkvai nagykövetét bízta meg azzal, hogy létrehozzon  tűzszünetet Ukrajnában. A 100 éves Kissinger, aki előkészítette az USA-Kína szövetséget 1972-ben, úgy nyilatkozott a kínai béketervről, hogy ennek alapján lehetséges a tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt.

A Global Timesnak nyilatkozó kínai szakértők azon a véleményen vannak, hogy Putyin a Wagner lázadás után talán jobban hajlik majd megegyezésre Ukrajnával mint korábban:

“A hétvégi drámai események rádöbbenthetik Putyin elnököt és az orosz vezetést, hogy minél tovább húzódik a háború Ukrajnában, annál több probléma merül fel Oroszországban. Éppen ezért a hétvégi lázadás arra ösztönözheti Putyint és az orosz vezetést, hogy véget vessen a konfliktusnak, hogy elkerülje a hasonló veszélyek kockázatát” – nyilatkozta a Global Timesnak Vang Jivej professzor, a pekingi Zsenmin egyetem professzora.

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Egy dollár 81 rubelt ér, ez majdnem abszolút mélypont. A moszkvai tőzsde idén eddig 20%-ot veszített pedig még februárnak sincs vége. További mélyrepülés várható – jósolja a CNN.

“A közeli jövőben további árfolyam csökkenést várunk a moszkvai tőzsdén”- nyilatkozta JP Morgan Chase elemzője. Aki kifejtette, hogy a veszteség korlátozott lehet, ha az orosz csapatok megállnak a két szakadár ukrán tartomány határainál. Ha viszont tovább nyomulnának nyugat felé, akkor az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi fizetési rendszerből, és rendkívüli mértékben megnehezítenék az olaj és a földgáz exportját, amely Oroszország fő bevételi forrását jelenti.

A Capital Economics szakértői felmérték a nyugati szankciók várható hatásait az orosz gazdaságra. Szerintük az első szankciók a GDP 1%-os csökkenését idézhetik elő. Ha viszont az oroszok folytatják az előrenyomulást, és a Nyugat levágja az orosz bankokat a Swift fizetési rendszerről, akkor a veszteség már a GDP 5%-a lehet!

“A jelenlegi szankciók inkább szimbolikusak”

– mondta a Capital Economics elemzője a CNN-nek, aki szerint minden attól függ, hogy mit lép Putyin?

140 dollár is lehet egy hordó olaj

A Capital Economics több forgatókönyvet is készített az ukrajnai válság világgazdasági hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy hordó olaj ára elérhetné a 140 dollárt is, amit mindenki megérezne a benzinkutaknál. Minthogy a földgáz ár is emelkedne, ezért a fűtési számlák is lényegesen magasabbak lennének.

Mindez nagyon megdobná az amúgy is magas inflációt. Ez pedig arra ösztönözné a jegybankokat, hogy minél előbb szigorítsanak – írja a forgatókönyv, melyet a Capital Economics szakértői készítettek az Ukrajna körül kialakult válságról.

Oroszország Kína fele fordulhat

Erre hívta fel a pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times. Februárban a Gazprom és a China National Petroleum Corporation földgáz szállítási egyezményt kötött. Eszerint az orosz fél 48 milliárd köbméterre emeli földgáz exportját Kínába.

Moszkva arra is felkészült, hogy lekapcsolják a Swift rendszerről. 2014 óta kifejlesztettek egy másik rendszert. Ez az SPFS rendszer jelenleg már az orosz fizetések 20%-át bonyolítja le.

Tavaly Oroszország GDP-je 4,7%-al növekedett, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ez tízéves rekord. Putyin tehát jól bespájzolhatott. Épp ezért Oroszország sokáig elviseli a nyugati szankciókat – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

60 év fölött nem véd a SinoPharm

A BMC Infectious Diseases című szaklap közölt egy tanulmányt mely szerint a SinoPharm vakcina nem nyújt a Covid 19 ellen védelmet 60 év fölött.

Ferenczi Tamás és szerző társai vizsgálata szerint 60 éves kor fölött

a SinoPharmmal beoltottak
25%-ánál  egyáltalán nem termelődött ellenanyag. A 80 év fölöttiek esetében ez elérte a 50%-ot is!

A lakosság körében is nőtt az aggodalom, de a magyar kormányzat kitartott a SinoPharm vakcina mellett. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel a kínai vakcinával olttatta be magát, és bírálta Brüsszelt amiért az nem ismeri el a SinoPharm hatásosságát.

A kínaiak maguk is megmondták

A Peking hivatalos álláspontját tükröző Global Times már 2020 tavaszán beszámolt arról, hogy

Kínában nem oltják SinoPharm védőoltással a 60 év felettieket, mert nem tudják biztonsággal megítélni a vakcina hatásosságát az idősebb lakosság körében.

Kínában különben sem az öregeket vették előre hanem a munkaképes generációkat mondván, hogy ők sokkal inkább ki vannak téve a Covid vírus fertőzésnek. A nyugati sajtó beszámolt arról, hogy Kína 1 millió Pfizer vakcinát vásárolt minden bizonnyal a káderek számára. A vezetők döntő többsége ugyanis hatvan évesnél idősebb Kínában.

“Édesanyám haláláért a kormány a felelős!”

Ferincz Jenő feljelentést tett a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ellen a SinoPharm vakcina alkalmazása miatt: “édesanyámat SinoPharm védőoltással oltották be, meglehet, hogy így nem kapott valós védelmet a vírusfertőzéssel szemben, amelybe végülis belehalt. Amikor megkapta a kínai szert, akkor nem volt olyan helyzetben, hogy mást is választhatott volna. Csakis kizárólag ezt kaphatta meg” – mondta a Népszavának.

A férfi szerint tehát egyértelmű, hogy édesanyja haláláért a kormány a felelős.

A magyar kormány a vészhelyzetre hivatkozva sok szerződést kötött Kínával oltóanyagra, lélegeztető gépekre és maszkokra. A magas árakat a vészhelyzettel indokolta. Sok kormány közeli vállalkozó gazdagodott meg így. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök és köre is profitált a vészhelyzetből, de az adatok titkosítva vannak jó hosszú időre. A kínaiak általában szívesen titkosítanak minden szerződést, melyet külföldi partnerrel kötnek. Ez kapóra jön az Orbán kormánynak, amely szintén nem kívánja tudatni a közvéleménnyel a fontos szerződések tartalmát. Külső kontroll nincs, a hatalom önmagát ellenőrzi. Az eredmény: a Transparency International szerint Magyarország a második legkorruptabb állam az Európai Unióban. Az első helyen az a Bulgária áll, ahol ezer lakosra számítva a legtöbben haltak bele a koronavírus járványba az Európai Unióban. Ezen a szomorú listán Magyarország áll a második helyen.

200 millióan kelnek útra Kínában

Ötnapos ünnep lesz május első hetében az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol már maguk mögött hagyták a koronavírus járványt. Két év után ez lesz az első ünnepi hét amikor már nem korlátozzák vírus szabályok az utazást.

Pekingben a Kukung, a császári palota a legfőbb turista célpont: május negyedikéig már minden belépőjegyet eladtak!

Vuhanban, ahonnan a korona vírus járvány elindult, a Sárga Daru torony a legnagyobb látnivaló: eddig már több mint 10 ezer jegyet adtak el. A helyi turista irodák abban reménykednek, hogy megduplázzák a tavalyi forgalmat, de ez még mindig csak a 80%-a lenne a 2019-esnek.

Tibetben a Potala palota vonza leginkább a turistákat. Naponta 3000-en léphetnek be a palota múzeumba. A jegyeket ajánlatos az előző napon megvenni.

A nyugati Hszincsiang-ujgur tartományban is sok turistára számítanak. A drónos vadászat különösen népszerűnek számít.

A pekingi Global Times azért emeli ki ezt a tartományt, mert a külföldi sajtóban gyakran bírálják Kínát az ujgurok elnyomása miatt.

Megdöntik a 2019-es rekordokat?

A turista irodák ebben bizakodnak. A repülőjegyek foglalása mindenesetre meghaladja a 2019-es szintet méghozzá 23%-al. Ha az útrakelő kínaiak száma valóban eléri a 200 milliót, akkor megdőlhetnek a rekordok.

Párt és pálinka

Kínában idén ünneplik az országot kormányzó kommunista párt megalapításának 100-ik évfordulóját. A kínai szervezők pragmatikusak: tudják, hogy kommunista emlékhelyek önmagukban nem vonzanak túl sok embert. Ezért kombinált túrákat szerveznek. Kujcsou tartományban van Cunji városa, ahol a Hosszú Menetelés során Mao Cetung átvette a hatalmat a kommunista pártban. 100 kilométerrel odébb helyezkedik el Kína leghíresebb pálinkájának, a Mutainak az előállítási helye. Mao elnök elrendelte: a Mutai legyen a kínai diplomácia hivatalos itala! Ez a pálinka annyira népszerű Kínában illetve a külföldön élő kínaiak között, hogy megelőzi a whiskyt is az üzleti forgalomban. Így érthető, ha Kínában olyan turista utakat szerveznek a május elsejei ünnepi héten, melyek összekötik a kommunista emlékhely meglátogatását a Mutai pálinkával.

Bomba üzlet a turizmus

2019-ben több mint 117 milliárd jüan (több mint 18 milliárd dollár) volt a májusi ünnepi hét bevétele a turizmusból. A pekingi Global Timesnak nyilatkozó szakértők szerint elérhető ez az idén is.

Az év első negyedében több mint 75%-al nőttek a bevételek az éttermi szolgáltatásokból. Ez remek eredmény lenne, ha nem tudnánk, hogy a 2019-es forgalomnak ez csak a
98%-a.

“Tavaly Kína pozitív növekedést könyvelhetett el, de a turizmus nagyon lemaradt. Idén viszont felzárkózhat a fogyasztással együtt “

– nyilatkozta Cong Ji tiencsini közgazdász professzor a pekingi Global Timesnak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!