Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. A Raw Politics második vendége Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje volt. Timmermansnak a nézők is feltehették kérdéseiket.
Kicsoda Frans Timmermans?
Frans Timmermans azt mondja magáról, hogy európainak született, és ezt hét nyelven tudja bebizonyítani.
Az oroszt azért tanulta meg, hogy hadifoglyokat hallgasson ki, még a Vasfüggöny leomlása előtt. Timmermans 1994-ben lépett be az európai politikába, a néppárti Hans Vandenberg biztos asszisztenseként. Ezután egy bő évtizedig hazájában, Hollandiában volt képviselő.
2014-ben tért vissza az Unióba, ő lett a Juncker-bizottság első alelnöke. Ez pedig sok ember szemében kompromittálta. Timmermans a legbelsőbb körben volt az Európai Unió legellentmondásosabb, a migrációról és jogállami kérdésekről szóló döntéseinél. Kemény kritikákat kapott, mert a Lengyelország és Magyarország elleni szankciók mellett lobbizott, a szocialista román vezetés ellen viszont nem lépett fel keményen.
Timmermans az EU lelkes támogatója. A választás előtt a megszorítások ellen, és egy adóreform mellett kampányol.
A szocialisták megadóztatnák a nagyvállalatokat
Bár a felmérések azt mutatják, hogy a szocialista pártcsalád több tucat széket veszíthet az Európai Parlamentben, a politikus szerint nem állnak rosszul:
„Várjuk ki a végét. Sok bizonytalan szavazó van, és Spanyolország mellett Portugáliában is erősek vagyunk. A finn választáson is mi nyertünk, Dániában vezetünk a közvéleménykutatóknál, és Olaszországban is egyre jobbak vagyunk, de nagyon sokat kell még dolgoznunk.”
„Európában 19 millió bizonytalan szavazó van” – tette hozzá az Euronews műsorvezetője, Tesa Arcilla.
„Úgy gondolom, hogy ideje véget vetni a megszorító intézkedéseknek. Létre kell hoznunk egy progresszív szövetséget, és többséget kell szereznünk neki. Ez hosszú és nehéz munka, de így tudjuk végrehajtani a sürgős feladatokat. Az egyik ilyen az adóreform. Az Európában hatalmas profitot termelő nagyvállalatoknak el kell kezdeniük itt adót fizetni, és ezt a tagállamok önállóan nem tudják kikényszeríteni. A fizetéseket is emelni kell Európában.”
A bankok és a szélsőjobboldal közötti összefüggés
Timmermanst egy brüsszeli egyetemista arról kérdezte, hogy mit tenne a bankok illegális ügyletei ellen.
Szerintem a szélsőjobb részben azért erősödik Európa számos pontján, mert az embereknek elege van a pénzügyi szektor viselkedéséből
– kezdte válaszát a politikus, majd így folytatta:
„Elegük van abból, hogy közpénz milliárdokból segítették ki a bankokat, és most ismét rossz gyakorlatot folytatnak. Az emberek azt látják, hogy a bankok köszönik, jól vannak, de ők maguk nem jöttek ki olyan jól a válságból. Rendkívül fontos, hogy elérjük a bankuniót, és ha egy pénzintézet bajba kerül, ne az adófizetőkhöz forduljon segítségért. A bankunió már majdnem teljes, az utolsó törvények hiányoznak ahhoz, hogy a bankszektor viselje a hitelintézetek válságának következményeit, és ne az adófizetők. Szigorítanunk kell a banki műveletek szabályozásán, és a pénzintézetek működési szabályain is, mert szinte naponta derülnek ki visszaélések, és ez elfogadhatatlan. Ez éket ver a társadalom szövetébe.”
Az EU a multilaterális rendszer bástyája
Egy portugál férfi arra volt kíváncsi, mit kezdene Timmermans a nacionalizmus erősödésével.
„Tudják, minket, az Európai Uniót a multilaterális rendszer őreinek tekintenek a világon. Mi jöttünk elő a fenntartható fejlődési célokkal, amiket az ENSZ elfogadott. Mi hoztuk össze a világ nemzeteit a párizsi klímaegyezmény kapcsán. Nagy múltunk van a rendszer védelmében, valamint nagy felelősségünk, még Trump korában is. A napokban Japánnal és az elmúlt hetekben Kínával folytatott tárgyalásaink alatt is azt láttuk, hogy a világban van szándék a multilaterális együttműködésre. Azonban az Unión belül is harcolunk ezért a rendért. Itt is csábító visszahúzódni a határok mögé, kétségbeesésből, vagy a beszűkült látókör miatt. Ezen tendencia ellen is harcolnunk kell. Nem úgy teremtünk jobb társadalmat a polgárainknak, ha a határaink közé zárkózunk. Ez nem fog segíteni.”
A szocialista politikus szerint nem csak Nyugat-Európában hisznek a nyitottságon alapuló, sokszereplős nemzetközi rendszerben:
„Nézze meg például Lengyelországot! Az elmúlt három évben komoly konfliktusom volt a kormánnyal. Sokan azt mondták, hogy a lengyelek Európa ellen fognak fordulni. Attól tartottak, hogy jön a Polexit, de közben az unió támogatottsága nőtt Lengyelországban.”
Timmermans elköltöztetné Strasbourgból az Európai Parlamentet, de szerinte ez nem olyan egyszerű dolog:
„Én évtizedek óta azt mondom, hogy az Európai Parlamentnek kellene eldöntenie, hol ülésezik. És egyértelmű, hogy Brüsszelben akar, csakis Brüsszelben. Az a gond, hogy az ilyen álláspontot képviselő tagállamok, mint hosszú ideje az én országom is, amikor eljön a döntés ideje, nem akarják megfizetni annak az árát, hogy Franciaország megváltoztassa egyértelmű álláspontját. Sok állam kifejezetten örülne neki, ha csak Brüsszelben lennének ülések, én is régóta ezt mondom már, és mások is, például az északírek. Tényleg az a gond, hogy a tagállamoknak teljes mértékben egyet kell érteniük, Franciaországnak pedig fel kell adnia az álláspontját, amit nem szeretne. És felmerül persze az is, hogy hogyan lehetne kompenzálni Franciaországot. Nem tudom, lehetnének mondjuk az Európai Tanács ülései, vagy egy európai intézmény székhelye Strasbourgban. Egyelőre nincs megoldás, úgyhogy a francia kormány nemet mond. Belgium sem örülne túlzottan, ha el akarnák vinni a Bizottság székhelyét Brüsszelből.”
Timmermans álma a brexit visszavonása
„Először is hadd utaljak a nemzeti szuverenitás megtartásának, visszaszerzésének kérdésére. Aki emellett érvel, nézze meg, hogy működik ez az Egyesült Királyságnak. „Az irányítás visszaszerzése”, mondják.
A brexit az egyik legtragikusabb eseménye a politikai pályafutásomnak.
Talán van némi esélye annak, hogy a britek meggondolják magukat, de ez egy nehéz ügy. Hiszek benne, hogy a vélemény megváltoztatása alapvető emberi jog. Mi lenne, ha a britek többsége már meggondolta volna magát, és ezt egy népszavazáson kifejezhetné? És így az Egyesült Királyság bennmaradhatna az Unióban. Ez az álmom. És most konkrétan a hosszabbításról. Szerintem egy tagállam a kilépése napjáig tagállam marad. A választásig talán megtudjuk, mik a tervek. A brit kormány és az alsóház kitalál valamit, és onnan folytatjuk. Egy dolgot viszont szeretnék egyértelművé tenni: ez nem egy büntetőeljárás. Mindenki sajnálja az Unióban a brexitet, senki sem akarja, hogy kilépjenek, de így döntöttek, és ez a szuverén döntésük, amit tiszteletben kell tartanunk. Én viszont még mindig bízom benne, hogy megváltoztathatják ezt a döntést.”
Timmermans szerint az Európai Parlament nagyon erős szervezet:
Sokan lebecsülik a parlament hatalmát, de a parlamenti többség nélkül semmit nem lehet véghez vinni Európában.
A középosztály helyzetének megrendülését pedig az egyik legnagyobb problémának tartja:
„Szerintem ez az egyik legnagyobb kihívás az identitáspolitika korában. Egyfajta paradigmaváltást látunk a társadalomban, és ez kifejezetten veszélyes. Régebben a középosztály erős, magabiztos volt, és mi boldogan próbáltunk segíteni a rosszabb helyzetben lévőkön, hogy többet tudjanak elérni az életben. Manapság viszont a középosztály tagjai érzik magukat fenyegetve, és ezért egy részük megpróbálja távol tartani magát a társadalom elesettebb tagjaitól. Attól félnek, hogy ők is lesüllyedhetnek a rászorulók szintjére. Komoly és aktív programokkal kell válaszolnunk erre a jelenségre. Mi, szociáldemokraták például a magas minimálbér pártján állunk, minden tagállamban. Ez a mediánkereset hatvan százaléka körül lehetne, amivel lehetőséget teremtenénk az embereknek, hogy előrébb lépjenek. Egy olyan Erasmus-programot is szeretnék, amelyik nem csak az egyetemi diákoknak szól. Minden fiatal európainak lehetővé kéne tenni, hogy egy évet egy másik tagállamban töltsön, vagy elkezdjen máshol dolgozni, és az ott kitanult képességekkel feljebb tudjon lépni a társadalmi ranglétrán.”
Miért nem egy nőt jelöltek a szocialisták a Bizottság élére?
Az Euronews újságírója, Darren McCaffrey az Európai Parlament összetételével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát Timmermansnak:
„Tudjuk, hogy igazán az inspirálja az embereket, ha önmagukat látják a politikai vezetőkben. Nézze meg a Bizottságot, amelynek elnöki posztjára pályázik, de akár a parlamentet is mondhatnám. Sosem volt még nő a Bizottság élén, olyan ember pedig főleg nem, aki nem fehér bőrű. Ez a parlament nem reprezentálja Európa lakosságát, maximum egy középkorú fehér férfit reprezentál. Nem lenne itt az ideje olyan embereket pozícióba juttatni, akik Európa diverzitását jelenítik meg?”
„Igen, persze, ezzel egyetértek. De ezekhez a pozíciókhoz először többséget kell szerezni, ez a demokrácia lényege. Egyetértek önnel, én feminista vagyok hosszú évek óta, és az is fogok maradni. Mindent megteszek, hogy a nők komolyabb pozíciókat foglaljanak el” – válaszolta Timmermans.
„Ön egy nagy hatalommal bíró politikus, miért nem hagyja, hogy a szocialisták és demokraták csúcsjelöltje egy nő legyen? Senkit sem találtak, aki alkalmas lett volna?” – folytatta újságírónk.
„Ez nem egy olyan dolog, amire csak úgy rábukkanunk. Megkérdeztünk több embert is, hogy szeretnének-e jelöltek lenni. Megtettük, és a többi párt is. Az én pártomban paritás van a férfiak és a nők között, hosszú évek óta, de időre van szükség, hogy idáig jussunk. Viszont ott vannak a kvóták. Én hiszek a kvótákban, ezt látni is fogják, ha én leszek az elnök. Meg fognak lepődni. Inspirál Pedro Sanchez példája is, aki női többséget alakított ki a spanyol kormányban. Nem tartott nagy beszédeket erről, nem lebegtetett százalékokat, egyszerűen csak megcsinálta” – fogalmazott Timmermans válaszában.
Jöhet a szénadó
„Mit fog tenni, hogy a szennyezők már ma megfizessék az általuk okozott kár költségeit?” – kérdezte egy németországi nézőnk a politikust.
„Egy európai szintű szén-dioxid-kibocsájtási adót kell bevezetnünk. Ez a legnagyobb változás, amelynek hatására a termelők meg fogják érteni, hogy változtatniuk kell a módszereiken. Meg kell drágítanunk a kibocsátáskereskedelmet is. Műanyagtörvényeket kell hoznunk, és köteleznünk kell az ipart, hogy gondoskodjon a szemetéről. Amit nem lehet újrahasznosítani, annak növelnie kell a termelők költségeit. Így lehet őket felelősségteljessé tenni, és arra sarkallni, hogy ne hagyjanak maguk után felesleges hulladékot” – vázolta elképzeléseit Timmermans.
(Euronews)
