Kezdőlap Címkék Frakció

Címke: frakció

Európai Néppárt : Orbán, time to go – Orbán, ideje távozni!

0

Nem túlságosan udvariasan, de egyértelműen szólította fel a magyar miniszterelnököt a távozásra az Európai Parlament legnagyobb frakciója, melynek egykor a Fidesz is tagja volt. A strasbourgi vita után az Európai Néppárt közölte: ”ideje Magyarországot újra közelebb hozni Európához! Esélyt kell adni a rossz vezetés által okozott károk helyreállítására!

Ez a lengyel recept: Donald Tusk, aki nemrég még az Európai Néppárt elnöke volt, most Lengyelország kormányfőjeként igyekszik felszámolni a nemzeti együttműködés Kaczynski féle rendszerét, mely sokban hasonlított Orbán Viktor illiberális modelljéhez, melyet a miniszterelnök 2010-ben vezetett be Magyarországon. Már Angela Merkel kancellár is hangsúlyozta, hogy nem érti: “mi is az az illiberális demokrácia”, most utódai azt közölték, hogy nagyon is értik és elegük van belőle. Ezért is fagyasztotta be az Európai Unió a Magyarországnak szánt eurómilliárdok nagy részét, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya Strasbourgban egyértelművé tette: amíg Orbán a miniszterelnök addig a magyar kormány csak annyi pénzt kap az Európai Uniótól amennyit muszáj kiutalni. Lengyelország a váltás után a teljes összeget megkapta Brüsszeltől, és ezt ígéri Magyar Péter is, aki a nyilvánosság előtt tárgyalt Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével Strasbourgban az Európai Parlamentben. Orbán már akkor levonta a tanulságot:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt”

Ezt mondta a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Arról nem beszélt, hogy Kamala Harris alelnök, aki a demokraták elnökjelöltje a diktátorok és autokraták közé sorolta őt Kim Dzsong Un, Putyin és Hszi Csin-ping társaságában.

Ha tehát Washingtonban maradnak a demokraták, akkor Brüsszel és az Egyesült Államok együttesen próbálhatja meg Orbán Viktor eltávolítását a hatalomból.

Többféle forgatókönyv is lehet erre: a legbrutálisabb Ceausescu eltávolítása volt. A diktátort és nejét kivégző osztag elé állították 1989 karácsonyán. Milosevics jugoszláv elnököt a hágai bíróság elé állították: pere során szívrohamot kapott és meghalt. Maduro venezuelai elnöknek amnesztiát ígért Washingtont: egész pereputtyával szabadon távozhat, sőt a lopott holmit is viheti magával. Jelenleg Venezuela elnöke kitart: védelmezik őt a kubai testőrök és a Wagner hadsereg. Arról egyelőre nincsen hír, hogy a Wagner zsoldosok parancsba kapták volna Putyintól Orbán Viktor őrzését, de az tény, hogy nemrég a magyar kormány lehetővé tette orosz és belorusz “vendégmunkások” beérkezését, természetesen “szigorú átvilágítás” után. Meg nem erősített hírek szerint Orbán Viktor “szigorú átvilágítása” sem volt problémamentes minthogy Oroszországhoz fűződő viszonya mindmáig tisztázatlan. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal erre az apróságra nem tér ki…

Műhiszti Orbán módra

Orbán Viktor azt kérte a Fidesz frakciótól, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO csatlakozását. A frakció megosztott – nyilatkozta Kocsis Máté. A frakcióvezető elmondta, hogy delegációt küldenek az érintett országokba, melyeknek vezetői az utóbbi időben bírálták a magyar kormányt.

Orbán Viktor péntek reggeli rádiós beszélgetésében rámutatott: Törökország – “jó szövetségesünk” szintén nem fogadta még el Finnország és Svédország NATO tagságát. Emlékezhetünk: Erdogan olyannyira jó szövetségese Orbán Viktornak, hogy a török elnök beiktatására a magyar kormányfő magával vitte a fiát, Gáspárt is. Aki egyébként katonai karrierre készülhet hiszen elvégezte a méregdrága brit főiskolát Sandhurstben, ahol a királyfiak is tanultak – természetesen államköltségen.

Orbán nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is akadékoskodni próbál. Csak abban téved, hogy Törökország fontos tényező, mert övé a NATO második legerősebb hadserege, és földrajzi fekvése miatt kulcsfontosságú Washington számára. Orbán és Magyarország viszont nem az. A NATO nyugodtan cordon sanitaire-t – védőzónát – hozhat létre Oroszországgal szemben Skandináviától a Balkánig tökéletesen figyelmen kívül hagyva, hogy mit akar Orbán Viktor. Magyarország még a NATO belépés előtt 1998-ban egy dandárt ígért az észak-atlanti szervezetnek, de ezt mindmáig nem sikerült elérni. Az új határidő 2028 vagy 2032. Arra is érdemes emlékeztetni, hogy Magyarország nevében Orbán Viktor és Martonyi János írta alá a NATO csatlakozást.

Műhiszti, de miért?

A Fidesz frakció nem arról ismert, hogy nyilvánosan bármiben is ellentmondana urának és parancsolójának. Színjátékról van szó, amelynek valószínűleg csak nagyon kevesen adnak hitelt külföldön és belföldön egyaránt. A Fidesz frakciónak persze lenne oka az elégedetlenségre hiszen csökken az életszínvonal.

Nekik pedig ezt kell eladniuk a választó körzetükben úgy, hogy ne veszélyeztessék túlságosan a népszerűségüket. Orbán Viktor ország értékelő beszéde kiábrándító lehetett a számukra hiszen elég nyíltan megmondta: hosszú ideig marad a háború és az infláció. Jövőkép? Az elveszett. Matolcsy György még nem is oly rég arról írt, hogy felzárkózunk Ausztriához. Ma már erről szó sincs. A hatalom propagandája arra irányul, hogy úgy állítsa be Orbán kormányát mint a kisebbik rosszat a válságkezelésben. Közben pedig a tehetséges magyar fiatalok úgy zárkóznak fel a Nyugathoz, hogy sűrű sorokban hagyják el Magyarországot Ausztria irányában.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

Rendkívüli hír! – Elszakadt a húr

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) csoportja megszavazta a frakció alapszabályát módosító tervezetet – közölte Pedro Lopez de Pablo, az EPP EP-frakciójának alelnöke szerdán a Twitteren.

A módosítás többek között lehetővé teszi az egyéni tagság megszüntetése mellett egy egész csoport tagságának kollektív megszüntetését is kellő indokok alapján, a pártcsalád alapszabályának legsúlyosabb megsértése esetén.

A 148 támogató, 28 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadott alapszabály lehetővé teszi egész delegációk kizárását és tagságuk felfüggesztését, amíg korábban ezekre csak adott képviselő esetében volt lehetőség. A szöveg megtartotta azt a szabályt, amely a kizárásról szóló döntéshez kétharmados többség meglétét írja elő.

A módosított működési szabályzat szerint egy tag vagy egy teljes képviselőcsoport jogainak ideiglenes, meghatározott idejű felfüggesztésének elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges.

Dúró Dóra távozik a Jobbik-frakcióból, érik a pártszakadás

„Méltósággal tudomásul veszem, de megdöbbentett a bajtársaknak hitt frakciótársak konkrétumok nélküli, koncepciós döntése” – reagált Dúró Dóra a Facebookon arra, hogy kedden bizalmi válságra hivatkozva kizárták a Jobbik frakciójából. Toroczkai László szerint ezután nincs értelme arról beszélni, hogy a Jobbikot egyben kell tartani.

Dúró Dóra a kedd esti posztban kifejti, hogy különösen azért lepődött meg a döntésen, mert a Toroczkai László által kitalált párton belüli platformot csak abban a reményben támogatta,  hogy a Jobbik helyet talál ezeknek a nézeteknek is a pártban. Kiemeli, hogy

mindig a Jobbik egyben tartása volt a legfontosabb a számára, de úgy látja, hogy „nem mindenki ezt a szempontot helyezi előtérbe”.

Dúró Dóra arról is írt, hogy az elmúlt időszakban sok csalódás érte a politikában, ezért egyre inkább foglalkoztatja, hogy a civil életben próbálkozzon tovább.

A posztot azzal zárja, hogy sohasem a félelem vezérelte, ezért is mert kritikákat megfogalmazni a pártvezetéssel szemben, és ezért indult el Toroczkai László elnökhelyetteseként a Jobbik tisztújító kongresszusán.

Ezen a május 12-i kongresszuson végül nem a nemzeti radikális vonalat képviselő ásotthalmi polgármestert, hanem nagyon kis különbséggel Sneider Tamást választották meg a Jobbik új elnökének Vona Gábor helyett.

A néppártosodást élesen bíráló Toroczkai a vereség után bejelentette, hogy platformot alapít a párton belül, hogy visszatérjenek a Jobbik régi értékeihez. Dúró Dóra támogatásáról biztosította Toroczkaiékat, de már akkor is arról írt a Facebookon, hogy „részemről a platformhoz való csatlakozás nem azt jelenti, hogy ez egy új szervezet előszobája lenne”.

Akkor a platform létjogosultságát azzal magyarázta, hogy becsületbeli ügy azoknak a nézeteit is képviselni, akik a Toroczkai-féle irányvonalra szavaztak. Május 23-i posztjában hozzátette, hogy „a platform eddigi egyetlen megbeszélésén is egyértelművé tettem, hogy mindennél fontosabbnak gondolom a Jobbik egységének megtartását, ezért semmiképp sem szeretnék új szervezetet létrehozni, oda már nem tudom követni őket, sőt az ezt szorgalmazókat is igyekeztem meggyőzni, hogy inkább a pártban való maradásukra találjunk megoldást”.

Azt is hangsúlyozta, hogy

semmiféle konkrét szerepet nem vállalt a platformalapításra, „szimbolikus lépésnek” szánta, hogy elment az ülésre. 

Toroczkai László még Dúró Dóra előtt reagált a kizárás hírére: szerinte a képviselő egyetlen bűne, hogy ki mert állni mellette. „Dúró Dóra a mai napig arról beszélt, hogy a Jobbikot egyben kell tartani, mert az ő élete is ennek a mozgalomnak a részévé vált. Mától nincs értelme többet erről beszélni. Előre kell tekinteni” – írta.

A posztot egy sejtelmes ígérettel zárta le: „A pártok jönnek, mennek. Születnek és elmúlnak. A bajtársi közösség azonban marad.

Mi itt voltunk, vagyunk és leszünk. Egyszerűen magyarok. Mi Magunk.”

A Mi Magunk a Toroczkai által tervezett Jobbik-platform neve volt, de a bejegyzésből úgy tűnik, hogy Ásotthalom polgármestere akár új pártot is szervezhet ezen a néven. Az üzenetet nyomatékosítja, hogy a poszthoz egy olyan képet mellékelt, amelyre az van írva, hogy „Zászlót bontunk, június 23”.

Toroczkai ellen még a múlt héten kezdeményezett fegyelmi eljárást a Jobbik új elnöksége arra hivatkozva, hogy a platformalapítás ellentétes a Jobbik alapszabályával.

Mivel a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjából egyedül Dúró Dóra támogatta Toroczkaiékat, a keddi frakcióülésén megszületett a döntés, hogy kizárják a Jobbik képviselőcsoportjából. Erről az Alfahír írt először, és Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője is megerősítette a döntést, melyet „bizalmi válsággal” indokolt.

Az egyre mélyülő válság közepette a párt elnöksége szerdán tart ülést, ahol arról is döntenek, hogy ki tölti majd be az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöki posztját Dúró Dóra helyett.

Mellár Tamás belép a Párbeszéd frakciójába

0

A Párbeszéd parlamenti frakciója a liberális Bősz Anett kilépésével megszűnt, a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás belépésével viszont újjáalakulhat.

A Párbeszédnek három képviselője van a parlamentben, melléjük „kölcsönkapták” a szocialista Burány Sándort, és hozzájuk csatlakozott a liberális Bősz Anett, így lett meg a frakcióalakításhoz szükséges öt fő. Bősz Anett azonban pénteken már be is jelentette kilépést, mondván, nem látja biztosítottnak a liberális érdekek kilépését.

A lépés hátterében az MSZP és a Párbeszéd Fodor Gábort látta, Bősz Anett szerint viszont ő maga hozta meg a döntést.

Ahhoz, hogy a Párbeszéd frakciója megmaradhasson, kellett találniuk egy új politikust, aki belép hozzájuk. Egyből mindenki a függetlenként a parlamentbe jutott Mellár Tamásra gondolt, aki pénteken még azt mondta, gondolkodik rajta. Ma viszont a Facebookon azt tette közzé: belép a frakcióba. Ahogy fogalmaz:

„nem nézhetem tétlenül, hogy az ellenzék egyetlen összefogási kísérlete is meghiúsuljon.

Egyesek felelőtlen döntése miatt olyan helyzet alakult ki, amelyben nem maradhatok passzív, hanem tevőlegesen segítenem kell az ellenzéki pártok együttműködését.”

Mellár azt is leírja, hogy „alapvetően egyetért” Karácsony Gergely politikai nézeteivel, ezért is vállalt szerepet a miniszterelnök-jelöltségét segítő tanácsadó testületben és az általa összeállított árnyékkormányban. A belépéssel szerinte

nem veszíti el a függetlenségét,

mert olyan szerződést kötnek, amely értelmében nem vonatkozik rá a frakciófegyelem, és szabad kezet a hozzászólásaiban és a bizottsági munkában is. A pártba sem lép be.

Mint írja, tudja, hogy döntésével a saját helyzetét nehezíti, mert új támadási felületet nyit, de szerinte most fontosabb „az ellenzék perspektivikus együttműködésének az előmozdítása”.

Egy 7, 1 hét, egy hét – A magyar jogállamiság rendszerszinten problémátlan

A mögöttünk hagyott hét azzal kezdődött, hogy Navracsics Tibor interjút adott a Magyar Időknek. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nem kevesebbet mondott ebben az interjúban, minthogy a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Heti összefoglalónk.

Korábban még úgy tűnt, hogy Navracsics távolodni látszik a Fidesztől, és inkább Európában képzeli el a politikai jövőjét, mintsem idehaza. Legalábbis, erre utalt az a kijelentése, amit néhány héttel korábban, még a választás előtt mondott. Vagyis, hogy szerinte nincsen Soros-terv – miközben a Fidesz mást sem tett, minthogy ezerrel nyomta, hogy meg kell állítani Sorost a terve végrehajtásában.

Most azt mondta Navracsics, hogy félreértették a szavait, szerinte ő azt mondta, hogy a Soros-terv tárgyalása nincs napirenden. És, mint fentebb volt róla szó, a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Utóbbi megnyilatkozásból az következne, legalábbis, a logika szabályai szerint, hogy másmilyen gond viszont van vele, de Navracsics nyilván erre sem gondolt, tessék őt még egyszer megkérdezni, biztosan megmondja.

És ha körülnézünk az országban, azt kell látnunk, hogy Navracsicsnak igaza van. Megalakult az új országgyűlés, vannak benne frakciók és mindenféle tisztségek. Igaz, hogy épp a hét utolsó munkanapján, pénteken jelentette be a Liberálisok MSZP-Párbeszéd színekben parlamentbe jutott politikusa, Bősz Anett, hogy kilép az őt képviselői helyhez juttató frakcióból, de ez sem azt jelenti, hogy rendszerszintű probléma volna a jogállamisággal. Épp ellenkezőleg: Bősz és a Liberálisok a jogállamiság keretein belül cselekedtek, vagyis, semmi olyat nem tettek, ami ütközne a fennálló törvényekkel. Más kérdés, hogy ezzel megint csak az amúgy is a Fidesz túlhatalmát erősítik, mert a többi frakciónak az eddigieknél is kevesebb pénze, valamint megszólalási lehetősége lesz.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

De ettől még persze van jogállamiság, a miniszterek is mind letették az esküt, minden minisztérium élén áll valaki, egyik sem maradt felelős vezető nélkül. Ráadásul nem is akármilyenek ezek a miniszterek, Orbán Viktor miniszterelnök az eskütételkor mindegyiket megdicsérte, egyikükre sem mondott semmi rosszat, vagyis, az országot a legjobb koponyák vezetik, ez pedig megint csak Navracsics biztos úr kijelentését támasztja alá.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

És van független bíróság is, igaz, a kormány épp most akarja maga alá gyűrni és bedarálni. De még megvan, mindemellett a sajtó is független, és a szabadságával sincs rendszerszintű probléma. Sok más gond van vele, például az, hogy a kormánynak gyakorlatilag tájékoztatási monopóliuma van. De vannak még szabad szigetek, és minden újságíró megírhatja a véleményét, főleg akkor, ha van hova. Leginkább persze nincs hova, és ha mégis, megélni akkor sem tud belőle, de ez a probléma nem rendszerszintű, mert akkor lenne az, ha senki nem írhatná meg szabadon a véleményét.

Nincs hát rendszerszintű probléma a jogállamisággal, bárki nézi ezt az országot, nem látszik rajta semmi rendkívüli. Az Országház a helyén van, a Halászbástya szintúgy – mintha a Városligetben kevesebb fa lenne a korábbiakhoz képest és a tiltakozókat biztonsági embernek öltözött verőlegények bírják jobb belátásra, és a Margitszigeten az épülő teniszstadion miatt is kiirtottak egy csomó fát, de úgy alapjában véve meg van minden, nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni, vagy továbbhaladni.

A vártnál hamarabb félbeszakadt a tárgyalás, a vártnál később folytatják

0

Rendben megkezdődött, de az eredeti kora délutáni időpont helyett csak délután 5 órakor folytatódik az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalás.

A parlamenti pártok vezetői egy órán át tárgyaltak, amikor előbb a Fidesz delegációjának egyik tagja, Gulyás Gergely jött ki a teremből, majd őt követték az ellenzéki pártok képviselői.

Gulyás Gergely szinte szó nélkül távozott, míg az ellenzéki pártok egy másik teremben folytatták a tegnap elkezdett megbeszélésüket, feltehetően a parlamenti együttműködésükről.

Hogy miért szakadtak meg a kormánypárttal az országgyűlés megalakulását előkészítő tárgyalások, arról csak találgatni lehet. Gulyás Gergely mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélés délután 5 órakor folytatódik.

A parlamenti választást követően a pártok rendszerint megállapodnak az új országgyűlés működési rendjében. Így többek között a bizottsági helyek elosztásában, vagy az ülésrendben.

Nem kizárt, hogy a bizottsági helyekben nem tudtak megállapodni és a kormánypárt olyan ajánlatot tett az ellenzéki képviselőknek, amelyet azok nem akartak elfogadni.

Gulyás Gergely váltja a Fidesz „jó rendőrét”

0

Megmarad a kormányinfó, de ezeket a tájékoztatókat a jövőben nem Lázár János, hanem Gulyás Gergely tartja.

Lázár János 112 kormányinfót tudhat maga mögött, s bár hivatalos bejelentés még nincs, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a kancelláriaminiszter távozik a kormányból és szülőföldjén, Hódmezővásárhelyen folytatja a pályafutását.

Lázár János kormányinfói sajátos színfoltot jelentettek a Fidesz kommunikációjában.

Ő volt az a miniszter, aki nem bujkált és nem menekült el az újságírók elől,

és az esetek többségében nem pökhendi, semmitmondó válaszokkal szúrta ki az őt kérdezők szemét. Hasonlattal élve: ő volt a jó rendőr, vagyis, aki a kihallgatáson a hatalom jobbik, emberibb arcát mutatja, miközben ugyanazt képviseli, mint társa, aki rossz rendőrként durva és barátságtalan a kihallgatottal szemben.

Lázár Jánosnak szinte kizárólag „rossz rendőr társai” voltak a kormányban, miközben ő maga nevükön szólította a az újságírókat, és mosolyogva, majdhogynem barátságosan válaszolt a kérdéseikre.  Más kérdés, hogy ezek a válaszok tartalmukban semmiben sem különböztek a Fidesz és a kormány hivatalos kommunikációjától, ám ezzel együtt elmondható, hogy Lázár volt az az ember a kormányban, akitől legalább kérdezni lehetett.

Lázár most tehát távozik. Új műsorhoz új férfi kell. Hogy milyen lesz ez az új műsor, hamarosan kiderül.

Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd

Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.

A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.

Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy

a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez „nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy

az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.

Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.

Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy

a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.

A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.

Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.

Bejelentette azt is, hogy

a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,

amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.

Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.

Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK