Kezdőlap Címkék Forintárfolyam

Címke: forintárfolyam

Cél felett az infláció, kilengett a forint

Átlépte az infláció az MNB 3 százalékos célrátáját, s ahogyan sejthető volt, a forint azonnal 324 fölé ugrott. Rövidesen kiderül, hogy ez újabb nyomást helyez-e a forintra. Az árakat a benzin és az élelmiszer nyomta fel.

Júniusban 3,1 százalék volt az áremelkedés éves üteme. A mindenki számára fontos cikkek közül az üzemanyagok drágultak leginkább, 15 százalékkal, de az élelmiszerek is hozzájárultak az index több éves csúcsértékéhez – derül ki a KSH számaiból.

A tojás, a tejtermékek a boltokban is láthatóan komolyan drágultak tavaly év közepe óta, a 10 és 9 százalékos index ezt visszaigazolja. A cukor éppenséggel olcsóbb lett, bő ötödével. A háztartási energia – az inflációt is figyelembe véve – reálértéken lényegében olcsóbbá vált az 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nem igaz azonban ez a tűzifára, a legrosszabbul élők fűtőanyaga 13 százalékkal drágult.

Egy hónap alatt 0,3 százalék volt az áremelkedés, januártól számolva 2,3-del.

A Magyar Nemzeti Bank infláció „célja” a 3 százalék, eddigi megnyilvánulásaiban szinte csak ezt tette középpontba a középpontba, ellenállva minden kamatemelési kívánalomnak (olykor pánikszerű reakciókkal). Az áremelkedés most átlépte ezt az értéket, bár némi visszarendeződés az év hátra lévő részében lehetséges.

A piac „beárazta” ezt az indexet, és – újabb nyomást látszik kifejteni az árfolyamra. A napot 323,5-ös legalacsonyabb érték közepette indította, az inflációs adat bejelentése után nagyjából egy forintot gyengült az euróval szemben.

Az elmúlt hetek helyenként extrém magas árfolyamértékei lassan beépülnek az árakba (s nem csak a kiskereskedelemben), fokról fokra feljebb srófolva az inflációt.

Elszabadult forint: eddig bírták az utazási irodák?

A napokban elkezdtek árat emelni az utazási irodák, amelyek eddig állták a forint utóbbi hetekben bekövetkezett nagy mértékű értékvesztését. Egyelőre a jogszabályi kereten belüli drágulásról tudnak a szakmai szövetségben. A forint pedig “nem segít”.

A forint jelentős árfolyamvesztesége lassan elkezdi éreztetni hatását. Régi szép kifejezéssel begyűrűzik a fogyasztói árakba az, hogy az év elejéhez képest

az euróval szemben mintegy hat százalékkal, a dollárral szemben ennek körülbelül duplájával morzsolódott le

a forint értéke. Ráadásul mindez nagyjából hat hét alatt történt, ami igen megnehezíti az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez.

Eddig kitartottak az utazási irodák, azonban egyesek éppen most jelezték, hogy

nem bírják tartani eddigi áraikat

– mondta el Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke a Független Hírügynökségnek. Néhány iroda mintegy 5 százalékot emelt – tette hozzá.

Azt természetesen most még nem tudjuk, hogy általános drágulásba torkollik-e mindez, de ha tartós marad a forint leértékeltsége, aligha kerülhető el a széles körű áremelkedés.

Az irodák gyakran hónapokkal korábban megkötött szerződések keretében utaztatnak, de vannak olyan utak is, amelyeket már a magasabb árfolyamon kellett kifizetniük. Ez az árfolyamzuhanás már akkora, amit nem bírnak el az utazásszervezők – mondta Molnár Judit.

A jogszabály indokolt esetben, mint például a forint árfolyamának gyengülése, lehetővé teszi a részvételi díj megemelését. Azon utasok esetében, akik már befizették az előleget, vagy a teljes részvételi díjat,

csak az út indulását megelőző huszadik napig van mód az áremelésre,

ezen belül már nem. Ugyancsak előírja a jogszabály, hogy ha az áremelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, az utas indoklás és kötbér fizetés terhe nélkül elállhat a szerződéstől.

Vagyis az eddig megfigyelt első drágulások ezen jogszabályi küszöbérték alatt vannak.

Szintén hosszú távú szerződésekkel operálnak például a kiskereskedelemben, de rövidesen minden bizonnyal ők is rákényszerülnek az árfolyamvesztés érvényesítésére az árakban.

Következnek aztán a benzinkutak,

amelyek áraiban a hordónkénti nyersolaj-ár beragadása magasan, 80 dollár körüli szinten amúgy is felfelé nyomja a forintban számolt végső fogyasztói árat. Ráadásul itt még nagyobb lesz a drágulás, mert az olaj esetében dollárban történik az elszámolás, és az amerikai valuta önmagában is erősödik, duplán megkeserítve a forint dolgát.

Arról nem is beszélve, hogy akik nem voltak résen (és honnan lehettek volna, hacsak nem, mondjuk, devizapiaci szakértők), és nem vették meg hetekkel ezelőtt az utazásra való költőpénzt, azok igen rosszul járnak a nyaraláskor.

És a forint nem akar segíteni. Árfolyama este is 327 fölött volt, vagyis a délelőtti erősödés tényleg nem tartott sokáig.

Mindenesetre érdemes berendezkedni a gyenge forintra, hacsak a Magyar Nemzeti Bank nem módosít álláspontján.

Óvnék mindenkit attól, hogy mindenféle hisztériának felüljön – nyilatkozta este Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint kapkodni semmi esetre sem kell, mindenki őrizze meg  nyugalmát. Mind az árfolyampolitikáért felelős jegybank, mind a kormány figyeli az eseményeket. A kormány szerepe ebben az árfolyampolitikában az, hogy támogassa a jegybankot ebben a munkájában. Ezt eddig is megtettük, ezután is megtesszük – mondta. A miniszter arról is beszélt, hogy a leértékelődés miatt valószínűleg nem kell hozzányúlni a költségvetéshez. A gyengébb forintárfolyam következtében emelkedhet az infláció, a fogyasztási típusú adóknak köszönhetően beérkező többletbevétel egyensúlyt teremt a várható kiadásokkal szemben – mondta Varga.

MNB: most jön a neheze?

Még csak most jön a neheze, és az MNB-ben fogalmuk sincs, mit csináljanak – mondta egy volt jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek a nemzeti bank forintgyengülés közbeni tétlenségéről. Egy másik egykori MNB-s úgy látja, hogy „megpróbálják megúszni” a kamatemelést, de ez aligha sikerül.

Elborult, doktriner monetáris politikát folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése, és beleragadt az extrém laza kamatpolitikába – mondta el egy korábbi jegybanki vezető munkatárs a Független Hírügynökségnek arra a kérdésre, hogy mi várható. A piac

egyre inkább kamatemelést követel, az MNB vezetése pedig hallgat,

semmitmondó közleményszövegeken kívül nem mondanak semmit.

Az Index hétfői írása szerint kettészakadt az MNB apparátusa, vannak, akik már lépnének, a másik fele ki akar tartani a 0,9 százalékos (az eurót használó országokon kívül) a társég immár legalacsonyabb alapkamata mellett.

Forrásunk szerint semmi rendkívüli nem történik, a forint árfolyamzuhanása mögött nem spekuláció áll (ezt vallja egyébként az MNB is), hanem törvényszerűség: a pénzbőség lassan elmúlik a világban, az infláció emelkedőben van, az olaj ára se süllyed. Trend lett a kamatemelés, és ezzel megy szembe az MNB, a befektetők pedig oda viszik a pénzüket, ahol kisebbek a kockázatok, és ráadásul több nyereséget érnek el (például az Egyesült Államokban).

Az inflációt is beleszámoló reálhozam nálunk mínusz 2,5 százalék,

ki az a bolond, aki itt tartja a pénzét?

– mondta a volt MNB-s.

Még csak most jön a neheze, és fogalmuk sincs, mit tegyenek – értékelte a helyzetet a szakember, aki szerint muszáj lesz kamatot emelnie a Monetáris Tanácsnak (MT). A piac nem hisz az MNB-nek, ezért az elmúlt időszak nemzetközi hatásai a valóban ingatag gazdaságok (török, argentin) devizái mellett

csak a forintot ütötték meg,

noha a magyar gazdaság állapota a főbb mutatók alapján jelenleg szilárd – mondta a forrás.

Nehezíti a helyzetet, hogy a döntéshozó MT-ben – az egy Nagy Márton alelnök kivételével – nincs komolyan vehető szakértője ennek a területnek, olyan, aki kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati tapasztalatú lenne – említ egy másik szempontot. Mint mondja, Matolcsy György MNB-elnök vezette be azt a gyakorlatot, hogy

érdemi viták se nagyon vannak

a monetáris politikai igazgatóság által készített szakmai előterjesztésekről. Ráadásul ez utóbbi, a stáb se olyan összetételű már, mint a megelőző jegybankelnökök idején volt – tette hozzá.

A megkérdezett volt MNB-s egyetért azokkal, akik szerint komoly hitelességi válságban van a jegybank, amely a végletekig kitart a nem-cselekvés mellett. Ami persze részben érthető – nem csak azért, mert hosszú ideje ezt tudatja a külvilággal -, hanem mert rengeteg pénzt öntött a piacba a növekedési hitel gyanánt, amit nullás kamattal adtak oda a kereskedelmi bankoknak.

Ha emelkedésnek indul a kamat, azon még nagyobb lenne az MNB vesztesége.

Egy másik volt vezető, egykori MT-tag arra tippel, hogy most nem fognak semmit se csinálni, „megpróbálják megúszni”, hátha tartós lesz a mai erősödés. Szerinte az MNB-nek elvileg lennének más eszközei is a kamatemelésen kívül, de egyetért azzal, hogy rendkívül megroppant az intézmény hitelessége, ami esetleg valóban csak ezt a lehetőséget hagyja meg számára.

A két szakember osztja azt a véleményt is, hogy kisebb léptékű, egy-kéttized százalékpontnyi kamatemelés pedig valószínűleg nem is lenne elegendő.

Nagyot erősödött, most gyengül a forint

Délelőtt hirtelen erősödött a forint, 327,31-ről azonban ismét felfelé megy a grafikon az euróval szemben. Ma – nem kamatdöntő – ülést tart a Monetáris Tanács, a piacon terjedő várakozás kamatemelésre vonatkozik.

Minden előjel és látható ok nélkül délelőtt hirtelen erősödni kezdett a forint, az euróval szemben a 330-as nyitó értékről 327,31-ig futott. Ott aztán megfordult a trend, most már ismét 328 felett jár a kurzus.

Mindeközben az állampapírok hozamai kissé emelkedtek, amelyből a Portfolio azt a következtetést vonta le, hogy erősödtek a kamatemelési várakozások.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyébként ma tart ülést, de ezen – hacsak nem történik valami drámai – nem várható az alapkamatra vonatkozó döntés, előzetesen közzétett naptára szerint ez legközelebb e hónap 24-én lehetséges. Nagy Márton, az MNB alelnöke előző nap a parlamentben az atv kérdésére megismételte korábbi nyilatkozataikat, hogy

a korábbi közleményükben foglaltak (vagyis, hogy az infláció az egyedüli fontos szempont) az érvényesek, illetve hogy a piaci folyamatok függvénye az árfolyam.

Akkor egyébként ennek közzététele után óriási zuhanást produkált az árfolyam, amelyet egy pánikszerű – néhány szerkesztőségbe elküldött – e-mail követett. Ebben lényegében bejelentették, hogy hosszabb távon (1-2 év) nem tartható fenn a jelenlegi nagyon alacsony alapkamat.

A jelek szerint a kormányt se nagyon izgatja a forint sorsa. Hétfőn a parlamentben a válaszadásra kijelölt államtitkár csak a lényegről nem beszélt, amikor Mellár Tamás a kormányszóvivő múlt heti spekulánsozós megjegyzését számon kérve éppenséggel a legtöbb információ birtokában lévőket gyanúsította meg azzal, hogy nagyot akarnak keresni az árfolyamon.

Jelenleg leginkább a hitelességi válság az MNB egyik legnagyobb gondja a kérdésben.

Nincs megállás: 330 felett a forint

Déli tizenkettő után a forint átlépte a 330-as eurókurzust. Nincs jele annak, hogy bármi képes lenne megállítani az elszabaduló árfolyamot.

Nem sokkal dél után a lélektaninak tekintett 330-as határt átlépte a forint az euróval szemben, majd rövid idő elteltével visszalépett. Most 329,7-en áll az index.

Egyelőre semmi jelen annak, hogy képes lenne magától magához térni a forint. Elemzők a napokban egyértelműen “irányként” a 330-340-et jelölték meg.

Mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására vár. Ám – ahogyan nem sokkal ezelőtt közzétett – írásunkban Felcsuti Péter elmondta, az MNB komoly hitelességi válságban van, csapdahelyzetbe kormányozta magát azza, hogy a végletekig kitart a térségi legalacsonyabb alapkamat mellett, folyamatosan azt hangsúlyozva, hogy lényegében csak az inflációt tekinti meghatározó tényezőnek az alapkamat megítélésekor.

 

Csak apályban látszik, kin van fürdőruha – hitelességi válság az MNB-ben

Különös cáfolatot adott ki a jegybank a kormányszóvivő megjegyzésére a forint sokadik megzuhanása után. Még különösebb, hogy eközben nem avatkozik be az árfolyam érdekében. A volt bankvezér szerint a kormány és az MNB saját sikereik foglyaivá váltak.

Érdekes jelenség tanúi voltunk csütörtökön, amikor a forint árfolyama megállíthatatlanul zuhant már lényegében hetek óta. Először Kovács Zoltán beszélt arról, hogy

„elképzelhető, hogy spekuláció lehet a forint ellen”,

és arra utalt, hogy ezt ki fogja vizsgálni a kormány.

Nem sokkal később a Magyar Nemzeti Bank rövidke közleményt bocsátott ki, amelyben megismételte tézisüket arról, hogy elsődleges céljuk az árstabilitás elérése és fenntartása. Mint írják, álláspontját a Monetáris Tanács a múlt héten ismertette közleményében és a hozzá kapcsolódó inflációs jelentésben. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagjaként folyamatosan tájékoztatja a kormányt a makrogazdasági környezetről és annak változásairól.

„Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”

– áll a közleményben a legsúlyosabb megjegyzés.

Különös ez főképpen azért, mert a hazai és nemzetközi pénzpiac hetek óta éppen azt rója fel az MNB-nek, hogy azt az infláción kívül semmi más se érdekli, és egyre hangosabban követelik a beavatkozást, a fordulatot a térségben már egyedülállóan alacsony alapkamat ügyében. Bő egy hete az MNB már belekerült abba a kínos helyzetbe, hogy a csak az inflációra fókuszáló magatartását védő közleményét követő forintzuhanás láttán szerkesztőségekhez elküldött e-mailben mégis közölte, hogy a következő egy-másfél évben nem tartható fenn a példátlanul alacsony kamat.

A Portfolio kommentárjában az áll, hogy Kovács Zoltán ennél rosszabb üzenetet nem küldhetett volna a piacnak. Erdogan török elnök küldött hasonló üzeneteket a közelmúltban, amelyben a külföldi befektetőket hibáztatta a líra gyengülése miatt, és spekulációs támadásokról beszélt. Nem meglepő módon Kovács Zoltán üzenete nem nyugtatta meg a befektetőket, hiszen a kormány úgy tesz, mintha nem értené a gyengülés okát, miközben teljesen egyértelmű, hogy milyen tényezők okozzák a forint esését.

Felcsuti Péter.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem használt a pénzügyminiszter megszólalása se. Varga Mihály a devizahitelek forintosítását dicsérő szavaiban azt mondta, hogy „ennek köszönhető, hogy a magyar családok és Magyarország védve van a devizaspekulációtól”. Ezt mindenki a kormányszóvivő kijelentésével egyetértésként értelmezte.

Érdekes jelenség ez a cáfolat, ahogyan a kormánnyal szorosan együttműködő MNB korrigálta a kormányszóvivőt, de még érdekesebb, hogy nem avatkozik be a folyamatokba – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Felcsuti Péter. A volt bankvezér és bankszövetségi elnök szerint

indokolt lenne az alapkamat megemelése, de szakmailag rendkívül kínos, mert mindeddig egészen mást mondtak.

A jegybankok hitelességének talán legfontosabb fokmérője, hogy következetesek-e álláspontjukban, ezért elmondható, hogy

az MNB komoly hitelességi válságba került

– fogalmazott Felcsuti.

Azzal a különös jelenséggel állunk szemben, hogy fő mutatóiban jól teljesít a gazdaság, mégis zuhan a forint (erre hivatkozott a szóvivő is). Az elmúlt nyolc évben a kormány és a jegybank egymást kiegészítve sikeresen leszorította az inflációt, szintén sikerrel érte el a kamatok csökkenését, ami kedvező a beruházásoknak, rengeteg pénzt öntöttek a piacra.

Úgy tűnik, hogy az MNB és a kormány saját sikereik foglyaivá váltak,

elhitték, hogy ezek a sikerek kizárólag nekik köszönhetőek,

most pedig bebizonyosodik, hogy ennek nagyrészt külső okai voltak – mondta Felcsuti. Eddig szerencsénk volt, tíz éve nagyon kedvező a nemzetközi gazdasági környezet, ezt meg tudták lovagolni, de most ennek vége is van a jelek szerint – fűzte hozzá.

A világon mindenütt beállt a fordulat, szigorítás van napirenden a jegybanki (és gazdaságpolitikai) gyakorlatban, csak nálunk nem (pontosabban a gazdaságpolitikában mintha rejtve elindult volna egy megszorítás). Felcsuti Péter szerint ennek oka lehet az is, hogy Matolcsy György attól fél, kamatemelés után (amikor óhatatlanul drágulnak a hitelek) veszélyeztetnék a kormány igen magas, 4 százalék és afeletti jövőbeni növekedési tervének fenntarthatóságát. (Amit független elemzők egyébként teljesíthetetlennek tartanak.)

És most bizonyosodik be az is, hogy a páratlan lehetőséggel élve nem mennyiségi (pénzbőségbeli) növekedést kellett volna csinálni idehaza, hanem minőségi bővülést serkenteni. Igaz, akkor a versenyképesség javult volna, de nem lehetett volna ennyi pénzt zsebre tenni – fűzte hozzá Felcsuti Péter.

Az exbankár idézett egy mondást az MNB jelenlegi helyzetére: Csak apályban látszik, kin van fürdőruha.

A büdzsé legnagyobb ellenfele nem az árfolyam, hanem önmaga

Az elszabadult forintárfolyam miatt nem kell újraírni a költségvetést, de ez is rámutat arra, hogy nem sok értelme van a jelenlegi költségvetés-készítésnek – mondta a GKI vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az adósság csökkentésébe „bezavarhat” a gyenge forint. A kormány meg már konteót gyárt.

A rekordot rekordra döntő árfolyammal a forint soha nem volt annyira leértékelt, mint ezekben a napokban, adódik tehát a kérdés – és itt-ott el is hangzott -, hogy nem kell-e hozzányúlni az idei és az éppen most készülő 2019-es költségvetéshez. Az elfogadott 2018-as büdzsé 309-es, a 2019-es tervezete 311-es euróárfolyammal kalkulál. A jelenlegi 328-as ráta nagyjából 6 százalékos gyengülés az év elejihez képest.

Ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter két hete a 2019-es költségvetésről szólván arról beszélt, hogy a forint árfolyamának stabilizálódására számítanak, arra, hogy a piacok megnyugszanak. Nem így történt, bár akkor még „csak” 318 felett járt a kurzus.

Ez a változás nyilván hatalmas tételeket mozgat meg, de ennek összegszerű megbecsülésére nem vállalkozik a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Karsai Gábor elmondta, hogy megítélése szerint nem kell hozzányúlni se a kész, se a tervezett büdzséhez.

A változás ugyanis két irányú: közvetlenül

a kiadások importtartalmában jelenik meg a gyengébb árfolyam miatti többlet, de a bevétel, például az áfa is nagyobb lesz

– fejtette ki.

Ami persze feljebb fogja nyomni az amúgy is gyorsuló inflációt, aminek rátáját a GKI magasabbra becsüli, mint a kormány, amely a kutatók szerint alultervezi a pénzromlás mértékét.

Amiért azonban felesleges újraírni a költségvetési számokat, annak első számú oka az, hogy 2010 után a kormány teljesen átalakította a gazdálkodási szabályokat. Minden olyan korlátot eltörölt, amelynek elérése után kötelező volt pótköltségvetést készíteni, lényegében korlátlan összegű átcsoportosítás jogát adatta meg magának a parlamenttel – mondta Karsai. Vagyis a kormány saját hatáskörben tudja elsimítani az árfolyam esetleg komolyabb költségvetési hatásait is.

Ez persze rámutat arra is, amit a GKI-ban (is) régóta hangoztatnak, hogy

a későőszről tavaszra előrehozott költségvetés-készítésnek nincs semmi értelme.

Ilyenkor egyetlen olyan adat se áll rendelkezésre, amelyre támaszkodva megalapozott büdzsé készíthető, még rendkívüli helyzet nélkül is.

Holott a hangoztatott indok és cél az volt, hogy ezzel jól kiszámíthatóan időben készülnek el a következő évi keretek, ami jó a piacnak is. Karsai Gábor szerint azonban ez a tisztán látás éppenhogy nem következett be az elmúlt években. Több alkalommal is méretes eltérés mutatkozott például a hiány vagy a bevételek soraiban a tervezettől.

A közgazdász szerint megint érvényes a szocialista tervgazdálkodásos időszakban mondogatott bon mot, hogy a

“tervek arra jók, hogy tudjuk, mitől térünk el”.

Egyetért azzal a megállapítással, hogy jelenleg a költségvetésnek nem az olyan nem várt hatások a legnagyobb ellenfelei, mint most az árfolyam elszállása, hanem önmaga.

A kormány spekulációt gyanít a forint gyengülése mögött és vizsgálódik – mondta Kovács Zoltán. A kormányszóvivő azt nem részletezte, hogy esetleg nagyobb összeesküvésre gondol-e. A kormány vizsgálja ezt a “spekulációt”, és „ennek fényében derítjük fel, mi tehető, mi a teendő” – mondta.

Az MNB ragaszkodását az alapkamathoz – amelynél a pénzpiac ma már magasabb szintet lát szükségesnek – a GKI szakértője azzal magyarázza, hogy a jegybankban él az a hiedelem, hogy a nagyon alacsonyan tartott alapkamat serkentőleg hat a hitelezésre, és ezen keresztül a gazdaság növekedésére. Karsai azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ehhez jó, fenntartható növekedést eredményező beruházások is kellenének. Az MNB másik indoka az, hogy

a deviza-forint-átváltásokon tízmilliárdokat nyer az MNB,

amelyeket aztán kivonva az állami költségvetésből saját alapítványaiban költhet el.

Amiben viszont

szinte biztosan lesz kellemetlen hatása az árfolyam gyengülésének, az az államadósság.

A devizában lévő kötelezettség forintban elszámolva nőni fog, aminek következtében valószínűleg még kisebb lesz a bruttó hazai termékhez mért adósságcsökkentés.

Ennek abban is van jelentősége, hogy a pénzügyminiszter két hete beszélt arról is, hogy elvileg tervbe vették egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátását. Jelenleg előnyben részesítik a forintkötvényekkel finanszírozni az államadósságot. A mostanában zajló romló folyamatok egyikeként már láthatóan nő a hosszú távú papírokra fizetendő hozam (kamat), az árfolyam pedig a devizakötvényeket drágítaná meg.

Összeomlott a forint, beavatkozásra vár a piac

Minden határt átlépve 328 fölé zuhant a forint délután. A piac értékítélete egyértelmű: kamatemelésre van szükség a tőkekivonás megállítására. A cseh jegybank ma lépett.

Az összes korlátot áttörve lényegében összeomlott a forint szerda délután. A hetek óta tartó, az év eleje óta mintegy hat százalékos értékvesztés kifutásaképpen 328 fölé lendült az euróval szemben.

Forrás: teletrader.com

A nemzetközi elemzések szerint már láthatáron van a 330-340-es szint.

A pénzpiac a megelőző időszakban kinyilvánította, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikája elégtelen. Ahogyan arról többször írtunk, a forint egyre védtelenebb a tőkekivonással szemben, amióta az Egyesült Államokban masszív kamatemelés kezdődött. A világban zajló kellemetlen folyamatok (olasz, német belpolitikai krízis, török problémák, a nemzetközi kereskedelmi háború réme) csak fokozták a menekülést a biztonságosabbnak tűnő devizákhoz.

A következmények egyelőre beláthatatlanok. Ha tartóssá válik ez a folyamat,

az alapjaiban rázhatja meg a magyar gazdaságot.

Legutóbb még ideig-óráig enyhülést hozott az MNB – már akkor is pánikszerű – úgynevezett verbális beavatkozása. Akkor azt közölték a a 0,9 százalékos alapkamatot fenntartó döntésüket követő forintzuhanás után, hogy az előttünk álló bő egy évben nem tartható fenn az alacsony kamat.

A cseh jegybank ma 0,75-ről 1 százalékra emelte alapkamatukat. Ezzel a térségben – az eurót használó országokat kivéve – a magyar alapkamat a legalacsonyabb.

Az MNB makacssága mindinkább tarthatatlannak tűnik.

Kezdődik a lakáshitelek törlesztőinek emelkedése

Máris ezer forintnál többel nőhet a legfeljebb egy éves kamatperiódusú lakáshitelek törlesztőrészlete a kamat emelkedése miatt. Közben a forint mai is nagyot gyengült, ami további költségemelkedéshez vezethet.

Egy tízmilliós lakáshitel törlesztőrészlete több, mint ezer forinttal emelkedhet azoknál, akik rövid (3, 6 vagy 12 hónapos) kamatperiódusú szerződést kötöttek – írta a Portfolio. Eszerint 3 havi kamatperiódus mellett 69 200 forintról 70 400 forintra, 6 havinál 69 300 forintról 70 900 forintra, 12 havival 69 500 forintról 71 700 forintra emelkedhet a törlesztés terhe.

Forrás: Portfolio

Ennek oka, hogy a referenciaként szolgáló bankközi kamatláb (a BUBOR) jelentősen növekedett (például a 3 havié 0,02-ről 0,26 százalékra március óta).

Ezzel szemben a hosszabb, 3, 5 vagy 10 éves, esetleg a futamidő teljes hosszában érvényes rögzített kamattal lehet védekezni. Ez esetben a törlesztőrészlet ezen periódusok vége előtt nem változik. Ennek azért van ára: ezek kamata eleve magasabb, és a változások (drágulás) egyszerre kerül be a kamatba. Erről a kérdésről bővebben írtunk itt.

A BUBOR változása az állampapírok kamatával együtt mozog, az elmúlt hetekben növekszik. Azzal párhuzamosan, ahogyan

gyarapodnak a kockázatok a forint körül (olajárak, itthoni infláció, a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája).

A forint ma már átlépte a 327-es eurószintet, ami nagyon közel van a 327,6-os történelmi mélyponthoz. Ami azonban 2015. január 15-én tőlünk teljesen független külgazdasági esemény miatt állt be, tehát a gyakorlatban a forint „saját erejéből” soha nem volt ennyire leértékelődve.

Forintgyengülés: kell-e aggódni a hitelek miatt?

Hétfőn ismét 320 közelében járt a forint euróárfolyama, a múlt héten többször át is lépte. Sokan kérdezhetik: kell-e félniük a felvett kölcsönök, elsősorban a lakáshitelek miatt? A rövid válasz: bizonyos esetben most nem, de hosszabb időre szólóan nem tudjuk.

Elsősorban a török és az olasz események miatt a múlt héten alapos gyengülést szenvedett el a forint, az euróval szemben pár nap alatt jelentős mértékben 319-320-ig ugrott a ráta, több alkalommal át is lépte a vonalat. Erre két éve nem volt példa.

A háttérről pár napja írtunk: a lényeg az, hogy a forint az úgynevezett feltörekvő országok devizáival van egy csomagban, például a zlotyval, cseh koronával, török lírával, dél-afrikai randdal. Mostanában a török gazdaság mélyrepülése, és az olasz kormány lehetséges összetétele, súlyosan unióellenes irányvonala váltott ki kisebb árfolyamválságot. Az olasz „sztori” ma folytatódik a korábban miniszterelnöknek jelölt politikus visszalépésével.

A forintra azonban erősen hat az is, hogy a tengeren túl javában zajlik az alapkamat emelése több lépcsőben, a hosszabb lejáratú államkötvények hozama viszont máris átlépte a három százalékot, amely komoly vonzerőnek bizonyul a pénzügyi befektetők számára. Különösen olyan országok kárára, amelyekben alacsony, nulla közeli kamat hozamot lehet elérni, és amelyek erősen ki vannak téve a pénzpiaci viharoknak. Ilyen Magyarország is.

Egyes szakértők szerint a piac tesztelte a forintot, az hogyan reagál azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden nem csak hogy kiállt a 0,9 százalékos alapkamat mellett, hanem jelét se adja az esetleges felülvizsgálatnak (emelésnek).

Márpedig egyre többen osztják azt a véleményt, hogy három-négy éves távlatban nem tartható ez a ráta anélkül, hogy jelentős tőkevesztés érné az országot (és a forint végzetesen megbillenne). A hazai bankrendszerből a devizahitelek évekkel ezelőtt lényegében kikerültek, ezzel a kockázati tényezővel tehát már nem kell számolni.

Maradt azonban rizikónak az infláció és (részben ezzel is összefüggésben) a kamat.

Az áremelkedés mértéke 2,5 százalék körül ingadozik, de vannak elemzők, amelyek már erre az évre három százalékot várnak.

A kérdés az, hogy mire számítsanak a hosszú évekre nagy összegű tartozást vállalók (az MNB kimutatása szerint a hitelintézetektől felvett ingatlankölcsönök állománya március végén 3068 milliárd forint volt, folyamatos növekedést mutatva)? Mit tegyenek, hogy védjék magukat, amennyire lehet?

A devizahiteleket annak idején három hónaponként változó kamatú (úgynevezett kamatperiódusú) forintkölcsönre váltották át. Magyarországon nem annyira az MNB alapkamata, sokkal inkább a bankok közti kamat, szakszóval a Bubor határozza meg a kölcsönök árazását. Ez a ráta pedig évek alatt lényegében nullára süllyedt, s mivel az államkötvényeket is csökkenő hozammal sikerült kibocsátani, az egy éven belüli kamatperiódusú kölcsönökkel

eddig egyre jobban jártak az emberek.

Csakhogy ebben az évben nálunk is felfelé indult el a hosszú lejáratú állampapírok hozama: januártól az öt és a tíz éveseké is egyaránt nagyjából egy százalékponttal emelkedett. Ha ez fennmarad, előbb-utóbb az MNB-nek be kell avatkoznia. Akkor pedig nőni fog a Bubor, nyomában a banki kamatok is. (A Bubor január óta például a 3-12 havi időszakra már két-háromszorosára nőtt, persze még így is csak 0,2 százalék körül van.)

Igen ám, de minden egy százalékpontnyi kamatemelkedés

a törlesztőrészletek körülbelül nyolc százalékos drágulását

vonja maga után. Könnyű kiszámolni, mit jelent ez egy akár csak 60-70 ezres havi teherre nézve.

A rövid kamatperiódusú (mondjuk hathavi) kölcsönök esetében a kamat – és egyéb indokolt költség – növekedése ilyen gyakorisággal épül be a következő cikluséba. Ezért, érthetően, ezek a legolcsóbb kölcsönök. Minél hosszabb a rögzített időszak, annál nagyobb biztonságot nyújt, hogy nem emelkedhet a törlesztés, de természetesen ez a legdrágább, például tíz évre szólóan körülbelül két százalék a kamatfelár, így az éves kamat most mondjuk 5,5 százalék. (Az MNB hitelszámlálója itt érhető el.)

Az aggódó kérdésre tehát a válasz: minél hosszabb kamatperiódusú hitelt érdemes felvenni sokmilliós kölcsönre. De azt természetesen senki se tudja megmondani, hogy a közeli és középtávú időben esetleg borúsra forduló gazdasági környezet következményei mekkora arányban épülnek be egy csapásra a 3 vagy 5 évenkénti kamatperiódusok letelte után.

Ebben a helyzetben (is) mindenesetre elgondolkodtató, hogy az MNB terve és – ismerve Matolcsy György befolyását Orbán Viktorra – alighanem a kormány programjának is része lehet, hogy minden eddiginél több hitelt szeretnének a gazdaságba önteni. Közte lakásvásárlásra is évente kétszámjegyűen növekvő mennyiséget.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK