Egyre élesedik a konfliktus az USA és Németország között az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt.
Az Egyesült Államok megfenyegette Oroszországot és Németországot: szankciókra számíthatnak, ha megépül a gázvezeték. Válaszul Peter Altmaier német gazdasági miniszter az Ard televíziónak elmondta: ha Amerika a maga gazdasági érdekeit állítja az első helyre, akkor ne csodálkozzon, ha Európa is ugyanezt teszi.
Az Egyesült Államok azonban a saját cseppfolyósított földgázát akarja eladni, és ezért bírálja a vezetéket, amely a Balti tenger alatt kötné össze Oroszországot és Németországot.
Ugyanerről a témáról tárgyalt pénteken Angela Merkel kancellár Szocsiban Vlagyimir Putyin elnökkel. Egyetértettek abban, hogy az ukrajnai gázranzit az Északi Áramlat 2 megépülése után is fennmarad majd.
Putyin arról beszélt, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz 25-30 százalékkal kerülne többe Európának, mint a csővezetéken érkező orosz gáz. Az amerikai nyomásgyakorlással kapcsolatban kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök azzal az Egyesült Államok érdekeit képviseli, de Putyin is úgy gondolja, hogy az új gázvezeték nemcsak Németországnak, hanem más európai országoknak is az érdeke a csökkenő brit és norvég kitermelés miatt.
A ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek az Európai Unió számára, amely hosszabb távon mindenképp csökkenteni kívánja az energiafüggőséget Oroszországtól.
Török csatahajók – még februárban – feltartóztattak olasz olajkutató hajókat a Ciprus körüli vizeken, melyeket Törökország sajátjának tekint Észak-Ciprus miatt. Ám az Európai Unió most Ciprus mellé állt – illetve a ciprusi olaj- és gázkutatást végző olasz ENI és a francia Total mellé – figyelmeztetve Törökországot: az ágyúnaszád-diplomácia kora lejárt.
Amióta a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy mennyiségű földgázt és valamivel kevesebb kőolajat fedeztek fel 2009-ben, az érintett államok viharos gyorsasággal igyekeznek pénzt csinálni belőle. A legfontosabb ebből a szempontból az
Izrael és Egyiptom közötti 15 milliárd dolláros gázszerződés.
A két állam közötti kapcsolat lehetővé teszi azt, hogy együttesen használják ki a tenger mélyén fekvő gázmezőket. Különösen fontos ez a földgáz cseppfolyósítása miatt. Egyiptomnak két kikötője is van, ahol ez lehetséges, mindez megkíméli a vele együttműködő államokat (Izraelt, Ciprust és Görögországot), hogy maguk is méregdrága cseppfolyósító berendezéseket vegyenek.
Törökország viszont rossz viszonyban van Egyiptommal.
Erdogan török elnök épp a mostani elnökválasztás kapcsán bírálta durván Sziszi egyiptomi államfőt. Ebből az is következik, hogy Törökország kimaradhat a nagy üzletből. Pedig az Európai Unió támogatási listájára vette a gázmezőket a Földközi tenger mélyén – amerikai szakértők 3,5 ezer milliárd köbméterről beszélnek. Az EU ugyanis csökkenteni kívánja a gázfüggőséget Oroszországtól. Ehhez a ciprusi-egyiptomi-izraeli földgázmezők életképes alternatívát jelenthetnek.
Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.
Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.
A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.
Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.
Kigyulladt egy földgázkút a Szatmár megyei Nagymajtényban (Moftinu Mare), három megye tűzoltói küzdenek a lángokkal a román-magyar államhatártól mintegy tíz kilométerre fekvő településen.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint hétfőn hajnalban csaptak fel a lángok a nagymajtényi földgázkútnál. A katasztrófavédelem (ISU) Szatmár megyei egységei hét tűzoltóautóval, egy létrás autóval és egy rohammentővel vonultak a helyszínre, ahol 34 tagú tűzoltócsapat látott neki az oltásnak – tudósított az MTI. Az ISU szóvivője közölte: a tűznek tudomásuk szerint nincsenek áldozatai, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy a több méter magas lángok átterjedjenek a közeli épületekre.
A Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy a szatmári tűzoltók a Máramaros és Bihar megyei tűzoltók részéről is támogatást kaptak. Biharból három, Máramarosból két tűzoltóegység érkezett Nagymajtényba.
Felrobbant egy föld alatti földgázvezeték az Egyesült Államokban egy illinois-i mezőn, Chicagótól 160 kilométerre nyugatra. A balesetben két ember meghalt, kettő súlyosan megsérült, egyikük állapota válságos.
A négy ember egy traktort próbált kivontatni a mező mély sarából, amikor bekövetkezett a robbanás. A baleset körülményeit vizsgálják. A földgázvezeték csöve 50 centiméter átmérőjű, és az ilyen vezetékeket legalább egy méter húsz centi mélyen fektetik a talajba.
Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés. Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.
Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.
Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.
Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL
Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.
Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal
Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.
Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.
Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.
Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.
Forrás: KSH
Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.
A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s pazarlásra ösztönöz.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.
Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.
Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.
A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.
Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
Ma a Móricok és a Mauríciák ünneplik névnapjukat. És már a lapszemle is megérkezett. Friss, ropogós. Vegyék, vigyék!
Magyar Nemzet: Szokatlanul sok földgáz van a tározókban
Továbbra is gyors ütemben zajlik a hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltése, naponta körülbelül 18 millió köbméterrel gyarapodik a készlet. A befogadók töltöttsége már megközelíti a 60 százalékot, ami szokatlan – írja a Magyar Nemzet.
A lap úgy tudja, hogy a kormány nem a magyar lakosság számára halmozta fel a tartalékok jelentős részét, hanem az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom részére végez bértárolást. A kormány még július elején állapodott meg az orosz állami gázmonopóliummal a gáz magyarországi betárolásáról. Azt nem közölték, hogy mekkora gázmennyiség befogadásáról szól a szerződés, de a Magyar Nemzet információi szerint egymilliárd köbméter gáz bértárolásáról lehet szó.
Népszava: Uniós biztos: nem tudok Soros-tervről
Bár akadnak, akik az Európába vezető migrációs utakat használják törvényellenes céljaik elérésére, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük őket a valódi menedékkérőktől, akiket viszont nem szabad biztonsági kockázatként kezelni, mivel azzal éppen a terroristák elleni munkát veszélyeztetnénk – mondta a Népszava beszámolója szerint Julian King uniós biztonságért felelős biztos budapesti háttérbeszélgetésén.
Julian Kinget megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Magyarország alig-alig fogad be menekülteket. Az uniós biztos úgy fogalmazott, ez így nem merült fel Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott tárgyalásain. A Népszava rákérdezett arra is, mit gondol arról, hogy a magyar kormánypropaganda szerint Brüsszel menekülteket akar betelepíteni. „Nem tudok ilyenről” – mondta az uniós biztos.
Kérdésre válaszolva Julian King elmondta azt is, hogy a magyar kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásain nem merült fel Soros György neve, továbbá nem tud semmilyen „Soros-tervről” sem.
Magyar Idők: Migránsvédő tolmácsokat toboroz Soros hálózata
Számos jel utal arra, hogy a Soros György által támogatott szervezetek az utóbbi években jelentős hatást gyakoroltak a hatósági fordító és tolmács szakmára: tanulmányokban, egyetemi előadásokon terjesztik nézeteiket, s mindezt nehéz nem összekapcsolni azzal a hírrel, hogy tavaly tíz tolmácstól vált meg elfogultság miatt a bevándorlási hivatal. Figyelemre méltó az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok fizetési listáján szereplő Menedék Egyesület ismét meghirdette migrációs szakembereknek szóló képzéseit a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – írja a Magyar Idők.
A Soros-hálózathoz köthető személyek és szervezetek visszatérő vendégei az egyetemek, például a BME tanrenden kívüli programjainak a tolmácsképzésben a lap szerint.
Magyar Hírlap: Népességrobbanás várható Afrikában
Egyértelműen erősödni fog az Afrikából Európába irányuló migrációs nyomás az előttünk álló években, és a Európai Uniónak nem az ezzel összefüggő tűzoltással kellene foglalkoznia, hanem a migráció külső dimenziójával kapcsolatos felkészülési feladatot kellene elvégeznie – mondta a Magyar Hírlapnak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki szerint értelmetlen a migráció belső dimenziójával kapcsolatos, unión belüli ellentétek élezése.
Orbán Balázs szerint a migrációs potenciál egyelőre jóval nagyobb a térségben, mint a valódi migráció. Afrika esetében komoly népességrobbanással kell számolni, a negyvenhét legkevésbé fejlett ország közül harminckettő Afrikában található, és ezek lakossága 2050-re megduplázódik – mondta a lapnak a főigazgató.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
