A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését arról, hogy a jövőben nem járulnak hozzá ellenzéki kezdeményezésekhez.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető levélben tájékoztatta arról, hogy a szocialisták a jövőben nem járulnak hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon az ellenzék, sem ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz küldjenek egy javaslatot, de politikai vitanapot sem támogatnak. Mint mondta, mindezt az eddigi kezdeményezések eredménytelenségével indokolta Tóth Bertalan.
Volner János szerint
a szocialisták ezzel Orbán Viktor miniszterelnök oldalára állnak.
Mindez drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét – jelentette ki -, hiszen egy-egy kezdeményezéshez negyven képviselő támogatása szükséges.
„Így válnak teljesen érthetővé Botka László, az MSZP leköszönt miniszterelnök-jelöltjének szavai, aki távozását azzal indokolta: az MSZP egyes vezetői együttműködnek a Fidesszel, elárulják a baloldali szavazókat és ezzel a kormányváltás ügyét is” – fogalmazott.
Lassan minden család választókorú tagja megkapja a nemzeti konzultáció újabb kérdéseit, amelynek eredményéről máris úgy beszél a Fidesz, hogy milyen felhatalmazást fog számára adni a nép. Indokolt lenne egy próbaper: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni?
A kormánypárt folyamatosan úgy beszél ezekről a nemzeti konzultációs akciókról, mint legitim népszavazásokról. A napokban Németh Szilárd nyilatkozott az előző konzultációval kapcsolatban úgy, mintha annak eredménye a magyar emberek egyértelmű többségi döntése lenne. Számára, számukra az egymillió visszaküldött kérdőív elegendő arra, hogy hivatkozási alapul szolgáljon. (Érdekes módon a valódi népszavazásra az utóbbi időben alig-alig hivatkoznak, talán nem véletlenül, az ugyanis elbukott, nem érte el a törvényben előírt százalékot.)
A nemzeti konzultáció könnyebb utat kínál ahhoz a kommunikációs kampány-kormányzáshoz, amit a Fidesz folytat.
Folyamatosan manipulálni kell az embereket – ez a cél, és ehhez eszköz, az amúgy már unalmassá vált, ezúttal ötödik alkalommal használt nemzeti akármi…
Ebben a költségeket is sajátosan számolja a kormány: kizárólag az akció közvetlen áráról beszél, és valahol külön számolja el a reklámköltéseket, pedig azok jóval magasabbak az egyéb kiadásoknál. Nem szólva arról, hogy a tematika – ugye mindenki tudja? Soros György terve, amely valójában nem is létezik – lényegében a Fidesz-KDNP tárcáját kíméli.
Ez ugyanis egyértelműen pártpolitikai célokat szolgáló akció; csoda, hogy eddig párt, vagy civilszervezet sem fordult a bírósághoz.
Természetesen jól tudjuk, hogy egy ilyen beadványnak vajmi kevés esélye lenne az orbáni fékek és ellensúlyok nélküli rendszerben, de arra talán esélyt kínálnának, hogy felnyissa néhány ember szemét az egyenlőtlen esélyekre, és a feneketlen pénzköltésre.
A Független Hírügynökség információi szerint az előző nemzetinek hívott konzultációra, pontosabban annak kampányára– közterületi, rádió- és tv-hirdetések, online megjelenések –
3-4 milliárdot költött a kabinet; pontos számot azért nem tudunk, mert a kormány mind a mai napig nem számolt el vele pontosan.
Kilóg a lóláb
De ez az írás elsősorban arról akar szólni, hogy milyen módon lóg ki a lóláb, hogyan játszadozik velünk Orbán Viktor és csapata, milyen trükkökkel akar bennünket beetetni. Talán emlékeznek rá, a Független Hírügynökség a piacról – olyan persze nincs – szerzett információi alapján megírta: a Fidesz, pontosabban a kormány készül valamire, mivel a baráti ügynökségeknél már ott vannak a megrendelések a kampány szeptember 15-i kezdetére. Portálunk igyekezett arról is hírt szerezni, hogy milyen kreatív anyag készül az új kampányhoz, ám csak arról kaptunk értesítést, hogy a tavaszihoz hasonló nagyságrendű akcióval lesz majd dolgunk. Ebből nagyjából lehetett következtetni a költségekre és a kampány intenzitására. Néhány nappal később azt a korrekciót hallhattuk, hogy az akció csak október 1-én fog indulni. Hogy miért csúszik, arról nem tudtunk információt szerezni, de utóbb azért erre is választ kaptunk.
Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-kormány kampánygurui azzal a forgatókönyvvel álltak elő: legyen az ötletgazda a párt frakciója.
Orbán Viktor erre rábólintott, így állt elő az a helyzet, hogy miközben már az egész terv készen állt, a kreatívok dolgoztak a plakátokon, a helyek le lettek foglalva, kifelé egy váratlan ötletként lett eladva az akció. A Fidesz kihelyezett frakcióülésén álltak elő – a hivatalos közlés szerint – az ötlettel: a kormánypárt parlamenti csoportja kérte fel a kormányt arra, hogy tudja meg nemzeti konzultáció keretében, hogy mi is az emberek véleménye a Soros-tervről. És mit tesz isten?! Orbán tényleg felvállalta a kezdeményezést, rányomta a pecsétjét: legyen így. Tette ezt akkor, amikor már minden elő volt készítve. Elő volt készítve, hogy Soros Györgyöt kell újra a középpontba állítani; az eddig kampányok alapján az emberek már nagyon megutálták a magyar származású üzletembert, arca neve éppen elég félelmet, illetve gyűlöletet kelt Brüsszel és a bevándorlók ellen.
Az így előállított hazugságlánc mellesleg még inkább indokolna egy próbapert: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni.
A Fidesz semmilyen szinten nem hajlandó vitázni a legesélyesebb kihívójával, a Jobbikkal – írja mai közleményében Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője:
„Nemcsak Gulyás Gergely kormánypárti frakcióvezető utasította el, hogy ütköztesse érveit a bevándorlás kérdésében a Jobbik frakcióvezetőjével, hanem az RTL-Klub által szervezett politikai vitát is lemondta a Fidesz. Orbán Viktor fél Vona Gábortól és a Fidesz központilag letiltja politikusait, vagy mondja le azokat az eseményeket, ahol a Jobbikkal szemtől szemben vitázhatna. A fideszes maffia csak az általa behálózott, szatellitellenzékével, a szocialistákkal hajlandó vitába bocsátkozni, amelyet így próbál lélegeztetőgépen tartani.”
Közleményben reagált a kormánypárt arra, hogy Hadházy Ákos feljelenti Orbán Viktort.
A Fidesz közleményében azt írta:
„Hadházy Ákosnak kell tisztáznia magát”.
A párt szerint „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”. Azt is kérdezik tőle, hogy „parlamenti felszólalása előtt találkozott-e külföldi üzletemberekkel vagy külföldi követségek munkatársaival”, illetve, hogy „munkatársai találkoztak-e külföldi cég vagy követség képviselőivel a felszólalása előtt”.
Az LMP társelnöke a FüHü-nek mondta el, hogy feljelenti Orbánt, amiért korrupcióval vádolta meg a parlamentben, miután Hadházy egy lélegeztetőgépes pályázatot nehezményezett. Hadházy Ákos a FüHü-nek azt is mondta: Orbán négy öngólt is lőtt ezzel.
Időközben a Fidesz-frakció közleményére reagált az LMP
„Az LMP csak és kizárólag a magyar emberek érdekeit képviseli. Ezért bármit is mond Orbán Viktor, továbbra is minden alkalommal fel fogunk szólalni, ha azt látjuk, hogy ellopják az állampolgárok pénzét. Tesszük ezt azokban a különösen minősített esetekben is, amikor a haldokló egészségügytől próbálnak százmilliókat ellopni. A miniszterelnöknek pedig azt üzenjük, hogy ne a parlamentben felszólaló ellenzéki képviselőket, hanem a milliárdokat lenyúló Fideszes politikusokat fenyegesse vizsgálattal.”
2006. október 20. Már csak néhány nap van hátra az „októberi sajnálatos eseményekig”. A híradások csendes, nyugodt, ünnepi készülődésről számolnak be. Mi, úgyis, mint hálás utókor, akik emiatt okosabbnak hisszük magunkat, mint amilyenek 2006-ban voltunk, tudjuk, hogy a felszín alatt súlyos indulatok feszültek.
Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség akkori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
56-os emlékúszás Hódmezővásárhelyen
Ötven méter, ötven óra az ötvenhatos srácokért elnevezéssel emlékúszást rendeznek péntek délután két órától a hódmezővásárhelyi strandon a Cseresnyés Kollégium tanárai és diákjai. A láncszerű erőpróba vasárnap délutánig tart, éjjel-nappal, több mint százan vesznek benne részt.
Az ötlet apropóját az adta, hogy az 1956. október 19-én induló vásárhelyi forradalmi mozgalom egyik fészke a Bethlen Gimnázium melletti kollégium volt, ahol a gimnazista, szakközépiskolás és egyetemista diákok többször tartottak gyűléseket – mondta a Független Hírügynökségnek Kádár Péter, a Cseresnyés Kollégium igazgatója.
Negyedórás váltásokban úsznak a diákok és tanáraik. A rutinosabbak félórás-órás szakaszokat is bevállaltak. Lesz esti és éjszakai váltócsoport is.
Az úszó stafétát a rendezvény két díszvendége, Risztov Éva Európa-bajnok úszónő és Kásás Zoltán, Európa- és világbajnok vízilabdás, a vásárhelyi pólócsapat edzője indította el.
Kiállítás a „Pesti srácokról”
„Pesti srácok” címmel nyílik időszaki kiállítás pénteken délután öt órakor a Terror Házában. A múzeum az 1956-os emlékkiálítás megnyitója alkalmából ezen a napon este tízig tart nyitva.
Kik voltak ezek a pesti srácok? – teszi fel a kérdést ez a kiállítás. Olyan kamaszok, szinte gyerekek, akik tizenévesen sokat tudtak a hallgatásról, a zsarnokságról és a létbizonytalanságról. Olyan fiatalok, akik ismerték a hazugság ízét, mert az iskolában naponta kapták a folyamatos agymosást.
Tudták, mit jelent óvatosnak lenni, mivel egyetlen szó is bajt hozhatott rájuk és családjukra. A pesti srácok 1956 forradalmának legfiatalabb hősei. Sokuk alig bírta cipelni a puskát, de fellázadtak a szabadságért, egy félelem nélküli életért. Az ő sorsukat mutatja be a Terror Háza Múzeum „Pesti srácok” című időszaki kiállítása.
A megnyitón köszöntőt mond Balás Piri László, a Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány elnöke, Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Fizetni is lehet az 56-os emlékpénzekkel
A mindennapi pénzforgalomban is használható emlékpénzeket hozott forgalomba pénteken a Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójára. Az 50 forintos érme és az 500 forintos bankjegy egyik oldala ugyanolyan, mint a már forgalomban lévő pénzeké, a hátoldalukon azonban az Országház látható, előtérben az ismert lyukas trikolór-motívummal.
Az ötvenes érme kétmillió, az ötszázas bankó 15 millió példányban kerül forgalomba, és rendes fizetőeszközként használható.
Az MNB 2002 óta hozza forgalomba jeles évfordulók alkalmából valamilyen forgalmi pénz emlékváltozatát. Első alkalommal a 100 forintos Kossuth-érme látott napvilágot, a rá következő évben a 20-ast hozta forgalomba a jegybank Deák Ferenc portréjával, 2004-ben az ország európai uniós tagsága alkalmából bocsátotta ki szintén az ötvenes érmét, tavaly pedig József Attila születésének centenáriumára a 10 forintos, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 15 éves fennállására az ötven forintos érmét.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
Október 6-án, 83 éves korában meghalt a mindenes rajzfilmes, Nepp József, október 8-án pedig Aradszky László táncdalénekes, aki 82 éves volt. Mindkettőjük halálhíre hétfőn látott napvilágot. A FüHü beszélt Gulyás Márton aktivistával, a Fidesz-Jobbik viszony is előkerült, illetve az orosz gázszerződésről és a horvátországi fegyverbotrányról is részletesen írtunk ma.
Meghalt Aradszky László
Az gyászoló családra hivatkozva az Index írta meg először, hogy vasárnap késő este, váratlanul meghalt Aradszky László, aki még aznap is koncertezett, és novemberben egy nagyszabású fellépésre készült. A család által kihívott mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Gulyás Márton: A nemzeti ünnepeket a Fidesz szokta megzavarni
„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton aktivistával.
A Fidesz ment meg minket a Jobbiktól, vagy fordítva?
A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik – írtuk a sorosozásról.
Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól. Itt írtunk arról, hogy miért lenne hátrányos Magyarországnak az újabb hosszú távú, orosz elköteleződés.
A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is
Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek. A Horvátországba is begyűrűző a fegyvereladási botrányról itt írtunk.
Viselkedési közgazdászé a Nobel-emlékdíj
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban. Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert.
Meghalt Nepp József
83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel. A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Évekkel ezelőtt reális opciónak tűnt, hogy a Fidesz hozzánk, választókhoz fordul, ránk mereszti nagy bociszemeit, és azt mondja: szavazzatok rám, hogy megvédhesselek benneteket a Jobbiktól.
Mostanra már a Jobbik mentené meg a magyarokat a Fidesztől
A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik.
A Soros György elleni gyűlöletkampányról van szó. Ami, bárki bármit is állít, alkalmas arra, hogy antiszemita indulatokat szítson a magyarokban.
Úgyhogy, még az is lehet, hogy a Fidesz mára már veszélyesebb a magyar társadalomra, mint a Jobbik. Utóbbiról ugyanis a legtöbben tudják, hogy milyen. Míg Vona pártjával kapcsolatban az embereknek nincsenek illúzióik,
a Fideszről sokan még mindig nem akarják elhinni, hogy tényleg olyan, amilyennek látszik.
Gátlástalannak látszik, hataloméhesnek. Akinek nem bírta a gyomra, háborgott a lelkiismerete, már otthagyta őket.
Van tehát egy kirekesztő párt, amely megnyilvánulásaiban nem kirekesztő, és van egy másik, amelyik sorosozik és szemöldökcsipesezik, azaz, gyűlöletet kelt, egymás ellen uszítja az embereket.
Melyikhez meneküljön a választó, hogy megmentse a másik ellen? És hol vannak ilyenkor a magukat demokratikusnak mondó pártok?
Először is azt kellett eldöntenem magamban, miként is viszonyuljak a csütörtök esti ATV produkcióhoz. A produkció ezúttal nem magára a televíziós programra vonatkozik, hanem arra a kezdeményezésre, amely az Egyenes beszéd kulisszái közötti Németh Szilárd-Molnár Zsolt találkozóra. Úgy nézem a tévét, hogy itt most egy valódi politikai vita részese leszek, vagy inkább műsorként tekintek rá; mennyiben élvezetes, mennyiben szórakoztató, mennyiben folytatható. Aztán, a majd harminc perc végén képtelen voltam eldönteni, mit is láttam valójában. Arra jutottam, nem lehet különválasztani a két szempontot, merthogy valójában egyiknek sem felelt meg. Nem volt műsor és nem volt vita. Valószínűleg nem is lehetett.
Az előzményekről annyit: Molnár Zsolt, az MSZP parlamenti képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke vitára hívta Rogán Antalt, vagy a Fidesz frakcióvezetőjét. Ez utóbbi, alias Gulyás Gergely Németh Szilárdot, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét delegált a stúdióba. Ebben a pillanatban fel volt adva a kérdés a szocialista politikus számára. elfogadja-e partnerként saját alelnökét, vagy, mint eleve vállalhatatlant visszautasítja. Németh Szilárdról ugyanis tudni lehet, hogy bár tanáremberként aposztrofálja magát, nagy valószínűséggel sehol nem kapna katedrát; stílusa nem ezen a helyen jelöli ki a helyét. Ezzel együtt Molnár, nyilván, nem tehetett mást, mint elfogadta a delegáltat. A Fidesz persze jól tudja, mit várhat Németh Szilárdtól, ő stabilan hozza azt a sztendert, amit beletápláltak. Két dolgot kell neki minden ilyen helyzetben tudomásul vennie: lehetőleg nem engedni szóhoz jutni a partnert, és minél többször elmondani a belé táplált negatív hívó szót. Esetünkben, és még jó ideig ez így lesz a magyar politikai közéletben, a Soros-tervet.
Rónai Egon, aki igazán nem volt irigylésre méltó helyzetben lényegében két téma köré tervezte a vitát: az orosz befolyás növekedéséről, beleértve az azeri baltás gyilkos kiadatását és a feltételezések szerint cserébe érkező kilenc millió dollár kérdéskörét, valamint a Fidesz által bedobott forró ősz problematikáját.
Azt persze tudjuk, hogy az ilyen disputák ritkán hoznak olyan eredményt, amely arról tanúskodna, hogy kinek hány embert sikerült meggyőznie a saját igazáról. Mi naivan olykor, abból indulunk ki, hogy amikor például valahol Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban , elnöki, kancellári, miniszterelnöki vitát rendeznek valamelyik televíziós csatornán, a közvélemény kutatók utólagos értékelése, amelyet ugye a nézők véleménye alapján matatnak ki, egyfajta objektív mérőszám, és tényleges eligazítást adnak arról, ki szerepelt jobban. Itt, Magyarországon teljesen értelmetlen volna egy ilyen mérés, csak az derülhetne ki belőle, hány fideszes és hány szocialista követte a műsort, mert bizony úgy is pártszimpátia alapján értékelnék a látottakat. Szándékosan nem hallottakról beszélek, mert hallani olykor semmit nem lehetett, a párhuzamos beszédek miatt. De lehetett is, tökéletesen elbeszéltek egymás mellett, nem érvre érv, állításra ellenállítás hangzott el; nem is várhattunk ilyet, hisz – mint már jeleztem – Németh Szilárdnak az volt a feladata, hogy bármilyen összefüggésben, akár összefüggéstelenül is a Soros-tervet hozza szóba. És ő ezt hősiesen meg is tette. Hiába mondta neki például a vitapartnere, hogy senki nem akarja lebontani a déli határon lévő kerítést, teljes nyugalommal – vagy indulattal – kijelentette: dehogynem. Mint ahogy azt is: csak azért nincs Magyarországon terrorcselekmény, azért nem válik Londonná, Párizzsá, Brüsszellé hazánk, mert a kormány uralja a helyzetet és meggátolja a bűnözők beáramlását. Némethnek olyan színvonalú mondatok is az eszébe jutottak, hogy „maguk még egy miniszterelnök-jelöltet sem tudnak kiállítani”, utalva Botka László lemondására, mintha ennek bármi köze lenne akár a nemzetbiztonsághoz, akár a forró őszhöz.
Mint ahogy azt is sikerült kijelentenie: a magyar jövő megy tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek.
Nagyjából egyébként ez az egyetlen olyan mondat, amellyel maximálisan egyetérthetünk: mindannyiunk jövőjét teheti tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek. Pedig erről szól a nemzeti konzultáció.
Arról pedig, hogy miről szól egy ilyen televíziós vita, jobb, ha nem beszélünk. A legkevésbé a kultúráról. Vagy egymás tiszteletéről.
Nem tudták elmozdítani Hajdu László 15. kerületi polgármestert, sőt, pozíciókat vesztettek.
A DK közleménye szerint a kerületi Fidesz mindent megtett azért, hogy akadályozza a DK-s polgármester, Hajdu László munkáját. A párt szerint amikor „a polgármester nem hagyta, hogy a Fidesz túlárazzon egy óvodafelújítást”, a Fidesz megpróbálta elmozdítani a helyéről, valamint megfosztani jogköreitől.
A párt azt írja, hogy ennek vége:
a helyi Fidesz most elveszítette az alpolgármesteri pozícióját és két képviselőjét is a testületben.
A DK szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz komoly csatát veszített.
Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak? Valóságos lehet, hogy ennek a vezető politikusnak saját döntése legyen, és ne a főnöke határozza meg, mit is csinálhat a jövőben?
Ezek a kérdések mozgatják meg – többek között – a politika iránt érdeklődőket; izgalmas téma, hogy vajon mi lehet a Lázár János-féle gondolatfutam hátterében. Tudják: a miniszterelnökséget vezető miniszter a saját show-műsorában, azaz a kormányinfón lengette meg, újra, annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások után kivonul az országos politikából.
Töltődésre van szüksége, magyarázta, ráadásul családjának is elege van már a folyamatos távollétéből.
Ami még akkor is igaz, ha tudjuk, Lázár naponta ingázik Budapest és Hódmezővásárhely között, ami a 200 kilométeres távolságot tekintve nem kis fáradtsággal jár, még akkor sem, ha történetesen nem ő vezeti az autót. Mégis: ezek az amúgy súlyos érvek is kevésnek tűnnek Orbán Viktor kormányfői, vagy inkább emberi stílusát ismerve. A miniszterelnök nem szereti, ha beosztottjai túlságosan önállóak – bár most ő mindenkire úgy tekint, mint a beosztottjára -, a kormányzat és Orbán munkáját ismerők úgy tartják: mindenről tudni akar, és mindenben ő akar határozni. Különösen így van ez a személyi kérdésekben, s nem pusztán a kinevezésekkor, hanem a távozást illetően is.
Azt mondják: Lázár János némiképp más tészta a kormányon belül; nagy a munkabírása, képes koncentrálni valamennyi feladatára, ügyesen kezeli a brüsszeli tárgyalásokat, és a nyilvánosságot is szereti, jól bánik vele, mi több a nyilvánosság is kedveli őt. A kormányinfón bátran néz szembe bármilyen újságírói kérdéssel, s bár nem áll távol tőle a helyenkénti gúnyolódás, nagyképűség, ezek, a jelek szerint, nem mennek túl azon a határon, amit még a résztvevők elviselnek. Többen hangsúlyozzák: ma a kormányban – persze Orbánon kívül – Lázár az egyetlen, aki ezt a nehéz műfajt képes vinni.
De bármennyire is más tészta Lázár,
azt nem hihetjük, hogy önállósága valóban odáig terjed, hogy, bár állítása szerint Orbánnal megbeszélve, de mégis önállóan határoz saját jövőjéről.
És – ismételjük – azt sem hihetjük, hogy dilemmáit a nyilvánossággal megosztva tűnődik saját politikai pályafutása alakulásáról. Egy ilyen bomlasztást a Fidesz elnöke még Lázártól sem viselne el, mondják a bennfentesek.
Akkor viszont mi lehet a háttérben? Tudjuk, hogy hosszú ideje zajlik a Rogán-Lázár párharc, amelyt Orbán első lépésben úgy oldott meg, hogy mellérendelt szerepbe kényszerítette őket, másként: Rogánból is minisztert csinált, hogy a miniszterelnöki hivatalon belül ne legyen kettőjük között hierarchikus viszony. A külvilág számára látszólag teljesen érthetetlen volt Rogán frakcióvezetői szerepkörét felcserélni a miniszterire, mint ahogy ma sem látszik a valódi értelme annak, hogy Orbán alatt két önálló miniszter tevékenykedik, a miniszterelnöki hivatalon belül. A jelek arra utalnak, hogy
a kormányfőnek Lázár szakértelmére, munkabírására, tárgyalóképességére van szükség, Rogán viszont az üzleti ügyeket tartja kézben.
Ide sorolandók a reklám-kampányok irányítása, a nemzeti konzultációk kezelése, de főként annak a hatalmas büdzsének a kézben tartása – jelentsen ez bármit – , amit ezekre az ügyekre szán a kormány. A két politikus látszólag így elkülönült munkát végez, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy miközben – mint jeleztük – a brüsszeli tárgyalások, a különböző kifogások, pénzköltések kezelése, a kifogásokkal szembeni fellépés Lázár reszortjához tartoznak, Orbán Európai Unióba történő látogatásai, tárgyalásai során, rendre Rogán tűnik fel mellette.
Hihetjük-e azt, hogy a Lázár-féle távozás gondolata ebből a konfliktusból származik? Forrásaink egy része, azok, akik valóságosnak gondolják a miniszter elhatározását, azt állítják, hogy ez bizonyosan benne van a szándékban. A két miniszter látványos csatája ugyan véget ért, a nyilvánosság már kevésbé értesül a nézetkülönbségekről, de a folyosó két vége továbbra is távol esik egymástól. (Rogán Orbán szobájától jobbra, Lázár pedig balra dolgozik, a parlamenti folyosó két végén elhelyezkedve.) Ha ez így lenne, akkor ez egyfelől azt jelentené, hogy Orbán kamarilla politikája a két szereplő esetében csődöt mondott, de még mindig nem kapunk választ arra, miért engedi, hogy Lázár a nyilvánosság előtt beszéljen távozási szándékáról, mi több ennél tovább is menve, arról, hogy nem ért egyet a kampány-kormányzással.
Beszélgetéseink során jócskán akadtak olyanok is, akik teljességgel kizárták annak lehetőségét, hogy ez a történet ne egy tudatos színjáték részeként legyen tálalva.
Azaz, szó nincs arról – állítják a kormányzásra ugyancsak rálátó informátoraink -, hogy Lázár távozni készülne a kormányból. Kétségkívül, többekben felmerült, hogy utóda lehet Orbán Viktornál, s bár maga a miniszterelnök soha nem beszél utódlási kérdésekről, állítólag mégis eljátszott már a gondolattal, hogy valamikor Lázár válthatná őt. Ennek persze ellentmond a Lázár önállósodását erősítő hír, Orbán csakis úgy szállna ki a napi operatív irányításból, hogy valójában továbbra is a kezébe összpontosuljon minden fontos döntés.
Ha viszont színjáték az egész – és a Független Hírügynökségnek, sok-sok szereplővel való beszélgetés alapján meggyőződése, hogy az -, akkor mi az értelme az akciónak? Kinek tereli el a figyelmét és miről? Szüksége van-e a kormányzatnak, hogy egy ilyen személyi ügy lengje be a róla szóló információkat? Erre a kérdésre valódi, igazán értékelhető válaszokat nem kaptunk, mégis
ez a színjátéki megközelítés tűnik számunkra a legvalószínűbbnek.
Azzal együtt is, hogy jól tudjuk: Lázárt nagy mértékben zavarja, hogy a kampánypénzek Rogán kezében vannak és annak elköltésére neki semmilyen befolyása nincs. Ám, mindaddig, amíg Orbán uralja pártját, addig ebből nem lehet kitörni. Legfeljebb annak árán, valaki távozik. Annak viszont nem jósolnánk nagy jövőt a politikai életben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.