Kezdőlap Címkék Fenyegetés

Címke: fenyegetés

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után  ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának,  és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

Nem Kína nem Oroszország nem is Irán a legnagyobb fenyegetés arra a szabályokon alapuló világrendre, amely a második világháború után kialakult hanem az Egyesült Államok, amely Trump és Biden alatt letért a korábbi útról – állítja Fareed Zakaria, akinek tanulmánya a Foreign Affairs jövő évi első számában jelenik meg, de részleteket közölt belőle lapjában, a liberális Washington Postban.

Idézi Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki Trump ex elnökhöz hasonlóan azt fejtegette, hogy az USA a globalizációval sokat veszített, és ezért az America First politikát kell alkalmazni vagyis erőből megoldani a problémákat nem pedig versenyezni a vetélytársakkal nemzetközileg elfogadott szabályok alapján.

Ennek megfelelően az USA ellenfélként határozza meg Kínát és Oroszországot: a washingtoni képviselőház olyan plusz szankciókat javasol Peking ellen, melyek 1900 milliárd dolláros veszteséget okoznának az amerikai gazdaságnak, csakis azért, hogy ily módon gyengítse Kínát. Mire jó ez? Kína nem rabló állam mint Oroszország hanem a gazdasági erejéhez méltó nemzetközi szerepet akar játszani. Hszi Csin-ping elnök kijelentette a Pekingben látogató amerikai szenátoroknak, hogy

“Kínának ezer oka van az együttműködésre az USA-val, és egyetienegy sincsen, amely ellene szólna ennek!”

A 100 éves Kissinger ex külügyminiszter jól látta ezt, és halála előtt nemsokkal elrepült Kínába , hogy megpróbálja helyreállítani az együttműködést Peking és Washington között.

Az USA nem hanyatló világhatalom

Fareed Zakaria tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vetélytársai erősödtek ugyan az elmúlt évtizedekben, de az USA nem gyengült meg. Részesedése ma is ugyanakkora a világ GDP-jében mint 1980 körül, közben viszont Kína részesedése 20%-ra nőtt. Demográfia szempontjából az USA jobban áll mint vetélytársai: a szaporodási mutató 1,7, melyet évi egymillió legális és legalább ennyi illegális bevándorló egészít ki miközben a vetélytársak leszálló ágban vannak, mert egyre öregszik és fogy a népesség. Zakaria szerint nincsen oka az USA-nak, hogy kételkedjen magában hiszen a technológiai versenyben kifejezetten jól áll különösen ami az informatikát illeti. Ennek ellenére az amerikai diplomácia Trump és Biden idején abból indul ki, hogy az USA gyengül, és ezért védekeznie kell olykor a nemzetközi szabályok felrúgásával. Zakaria idézi a WTO nigériai főnökasszonyát, aki szerint

“a gazdag országok felhúzták a létrát amikor akadályozzák a szabadkereskedelmet, így a fejlődő országok nem tudnak fejlődni, és egyre jobban elmaradnak a gazdagoktól, akik élén az USA áll.”

Zakaria utal rá, hogy az amerikai diplomácia nem épp sikersorozat az elmúlt 25 évben. A NATO tag Törökország például egyre jobban önállósul, ezért amikor Bush elnök elhatározta a bevonulást Irakba, akkor megdöbbenve kellett észlelnie, hogy a törökök azt nem támogatják. Szaúd Arábia ugyanígy egyre önállóbb külpolitikát folytat.

Azzal, hogy Trump elnök felrúgta az Iránnal megkötött atomalkut az USA megerősítette kivonulási szándékát a térségből. Csakhogy ezután Kína teremtett békét Irán és Szaúd Arábia között. A gázai háború pedig szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát.

Ukrajnában a háború megnyerhetetlen nemcsak Putyin, de az USA számára is – Zakaria nem oly merész, hogy ezt kimondja, de fejtegetéséből ez következik.

“Az amerikai belpolitika keresztülhúzhatja Biden elnök számításait, ha Trump kerül hatalomra, aki nyíltan csodálja Putyint.”

Orbán, az ordító egér

Orbán Viktor miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a diplomáciai stratégiát nem Szijjártó Péter külügyminiszter dolgozza ki, akinek ideje sincs gondolkodni hanem Orbán Balázs, a politikai igazgató, aki nemrég könyvet adott ki a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ebben azt fejtegeti, hogy Magyarországnál nem érdeke az, hogy blokkok jöjjenek létre, ahogy azt Washington és Brüsszel szorgalmazza hanem valamiféle közvetítő szerepet kellene játszania a világpolitikában Kelet és Nyugat között.

A hidegháborús amerikai diplomácia bírálatában Orbán Balázs Henry Kissingert követi hiszen a 100 éves korában nemrég elhunyt veterán diplomata teljes mértékben elvetette azt az elképzelést, hogy az USA-nak ellenfélnek kell tekintenie egy időben Kínát és Oroszországot. Kissinger Fareed Zakariához hasonlóan azt állította, hogy a globalizáció, a hidegháború lassú megszűnése mindenkinek a javára vált: megbukott a Szovjetunió, Kelet Európában demokratikus államok alakultak, az amerikai-kínai együttműködés pedig mindkét félnek és az egész világgazdaságnak a hasznára vált.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió joggal bírálja Orbán Viktort oroszbarát magatartása miatt, de a magyar miniszterelnök sem téved amikor elveti a hidegháborús amerikai diplomáciát, melyet az Európai Unió – ha félszívvel is, de támogat. Csakhogy a másik fél bírálata nem garantál semmiféle diplomáciai sikert: az USA és szövetségesei két megnyerhetetlen háborúval küszködnek Ukrajnában és a gázai övezetben. Orbán Viktor pedig elszigetelődik Nyugaton miközben nem veszik komolyan Keleten, és ezért két szék közt a pad alá eshet.

Amíg azonban az USA és az Európai Unió diplomáciája sikertelen Orbán eljátszhatja az ordító egér szerepét, de a miniszterelnök hiúságán kívül más nemigen látja ennek a hasznát.

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

„A hadseregre bízom a választ a korcs kutyák propaganda akciójára”- jelentette ki Kim Jodzsong a KCNA hírügynökség szerint. Észak Korea diktátorának húga mind nagyobb szerepet kap hazája politikai életében amióta kétségek merültek fel Kim Dzsong un egészségi állapotát illetően.

Az ifjú diktátor komoly keringési problémákkal küzd. Emiatt nem vett részt azokon az ünnepségeken, melyeket a rendszer alapítójának születésnapján rendeztek. Kim Ir Szen, a diktátor nagyapja, szentnek számít Észak Koreában. Szülőháza hivatalos zarándokhely. Április 15-e a nagyapa születésnapja, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam legnagyobb ünnepe. A diktátor távollétét azóta sem indokolták meg. Kim Dzsong un azóta is ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Csakis a hazai fotósok fényképezhetik. A propaganda irányítója a diktátor húga. Kim Jodzsong egyben bátyja kabinet főnöke is. Ezért utasításai a diktátor parancsának számítanak.

Újabb fenyegetések

Ha a dél-koreai kormányzat nem fékezi meg azokat az antikommunista szervezeteket, melyek luftballonnal próbálnak meg röplapokat eljuttatni a világtól elzárkózó Észak Koreába, akkor Phenjan megszüntetheti a két Korea közötti diplomáciai képviseleteket illetve a különleges gazdasági körzetet Keszon közelében. Ezzel is fenyegetőzött Kim Jodzsong – minden bizonnyal bátyja nevében.

Észak Korea külügyminisztere az Egyesült Államokat fenyegette meg. Új fegyverkezési programokat sürgetett „az amerikai fenyegetéssel szemben”.

Mindez figyelem elterelés – mondják a szakértők, akik szerint a diktátor egészségi gondjai komoly politikai problémává válhattak Észak Koreában. Kim Dzsong un-nak ugyanis nincs olyan örököse, aki átvehetné a kommunista dinasztia trónját. Fia 10 év körül lehet. Húgát pedig nem fogadná el a hadsereg, melynek meghatározó szava van Észak Koreában. Kim Jodzsong legfeljebb a mentora lehetne a diktátor fiának, akinek még hosszú évekig kellene várnia a trónra lépésre. Közben a hazai és kínai orvosok a hírek szerint kétségbeesetten küzdenek azért , hogy életre galvanizálják az ifjú diktátort, aki nélkül a rendszer hosszú távon működésképtelen Észak Koreában, ahol több mint hetven éve uralkodik a Kim dinasztia, a nemzeti kommunista eszme, a dzsucse nevében.

Észak Korea folytatja – üzent Kim Dzsong Un az USA-nak

Az USA „gengszter módjára követelőzik” – közölte Észak Korea diktátora, aki az év végéig adott határidőt Donald Trumpnak arra, hogy újrakezdjék a tárgyalásokat. Kim Dzsong Un abban bízott, hogy a választási kampány során Trumpnak szüksége lesz egy látványos diplomáciai sikerre, és ezért létrejöhet egy újabb csúcstalálkozó.

Eddig két ilyen csúcstalálkozó volt: az egyik Szingapúrban, a másik Hanoiban. Az elsőn titkos megállapodás született, melynek lényege állítólag az volt, hogy Észak Korea feladja nukleáris és rakéta programját cserében pedig az USA megszünteti a szankciókat, melyek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert fojtogatják. Mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy nem teljesíti ígéretét. Ezért a második csúcstalálkozó kudarcba fulladt Hanoiban.

Kim Dzsong Un-ban nem szabad megbízni – mondják tábornokai Trumpnak

A Pentagon szerint Észak Korea kijátssza az egyezséget: mindenképp ragaszkodik a nukleáris fegyverekhez és olyan ballisztikus rakétákat fejleszt ki, melyekkel elérheti az Egyesült Államokat is. Ebben számíthat Peking és Moszkva csendes támogatására is.

Az amerikai hírszerzés szerint Észak Korea gazdasága az összeomlás szélén áll: vidéken újra éhség tombol. Emiatt Észak Korea nem lesz képes folytatni fegyverkezési programját.

Kim Dzsongun fenyegetőzik

Megállapodás híján Észak Korea diktátora újra azzal fenyegeti az Egyesült Államokat, hogy rakétáival el tudja érni az USA egyes részeit. Ezeket a rakétákat már el tudják látni miniatürizált nukleáris robbanó fejekkel, melyek óriási károkat okozhatnak, ha célba érnek.

Űrhadviselés

Az orosz hírszerzés információi szerint az amerikaiak épp azért kezdtek új csillagháborús programba, hogy elhárítsák egy ilyen támadás veszélyét. Trump új haderőnemet hozott létre, mely az űrből indíthatna rakétákat a kijelölt célpontokra. Ezek szolgálhatnák az USA rakétavédelmét az olyan feltételezett támadásokkal szemben, melyekkel Kim Dzsong Un most újra megfenyegette Amerikát.

Erdogan újabb menekült hullámmal fenyegetőzik

Szíriában az orosz légierő folyamatosan bombázza az Asszad kormány ellenfeleinek állásait Idlib tartományban. A bombázás megijeszti a polgári lakosságot, mely ezer számra menekül el Törökországba. „Ezt a terhet már nem tudjuk elviselni !” – hangsúlyozta Erdogan török elnök. Aki 6 milliárd eurót kap azért, hogy török területen tartsa a szír és más menekülteket.

A törökök maguk szeretnének uralkodni Idlib tartományban, melyet az amerikaiak részben kiürítettek. A kurdokat, akik korábban az USA leghűbb szövetségesei voltak, Trump elnök magukra hagyta. Ennek következtében a kurd milícia lepaktált Asszad szír elnökkel, aki szintén maga szeretne uralkodni Idlib tartományban mondván ez Szíria része! Az oroszok támogatják Asszad elnököt, aki csak akkor indítja meg a csapatait, ha az orosz légierő már megtisztította ott a terepet.

Mi lesz az orosz-török szövetséggel?

Kezdetben Erdogan elnök Asszad megbuktatására törekedett Szíriában, ahol egy vele szövetséges vezetőt látott volna szívesen. Miután kiderült, hogy Asszad elnök megőrzi hatalmát Oroszország és Irán támogatásával, Erdogan is váltott és lepaktált az oroszokkal. Akiktől az amerikaiak ellenkezése ellenére megvette az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert. Vagyis szemfordult Trump elnökkel, hogy megmutassa Törökország szuverén politikát folytat a Közel Keleten. Minthogy azonban az oroszok továbbra is kitartanak Asszad elnök mellett, ezért Erdogan kutyaszorítóba került. Ezért is látogatott nemrég Washingtonba, ahol úgy fogadták mint régi kedves barátot. De nem adtak neki semmit hanem európai „barátait” ajánlották a figyelmébe. Ezért fenyegetőzik új menekült hullámmal Erdogan elnök, aki Európával akarja megfizettetni nem épp sikeres politikájának az árát.

Iráni fenyegetés Izraelnek

„Izrael lerombolása karnyújtásnyira van!” Ezzel buzdította csapatait, a forradalmi gárda tagjait Hosszein Szalámi tábornok. A parancsnok szerint az iráni iszlamista forradalom első negyven éve (1979-től napjainkig) a felkészülés időszaka volt, de most már Iránnak megvan az ereje ahhoz, hogy „letörölje a térképről a cionista képződményt”!

A forradalmi gárda mindig is a kemény vonalat képviselte Iránban szemben Róhani elnökkel, aki megállapodásra törekedett a külvilággal. A forradalmi gárda ellenezte az atomalkut a hat nagyhatalommal, melyet Róhani elnök támogatott hiszen így Iránnak módja nyílt a békés fejlődésre, mert megszűntek vele szemben a szankciók. Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője eddig inkább a mérsékelt vonalat támogatta. De aztán jött Trump döntése…

Donald Trump Izrael biztatására felmondta az atomalkut Iránnal. Azóta Teheránban kivárnak, mert Trump azt állítja: új alkut akar – csak szigorúbb feltételekkel. Macron francia elnök igyekszik közvetíteni Irán és az USA között nehogy újrakezdődjön az atomprogram az iszlamista államban. Irán és Izrael stratégiai ellenségnek tekinti egymást. A forradalmi gárda parancsnokának harcias kijelentései minden bizonnyal azokat erősíti meg Izraelben és Washingtonban, akik nem látnak tárgyalási lehetőséget az iszlamista rendszerrel Teheránban.

Életveszélyes fenyegetés

0

Németh Angélát, Rákospalota és Újpalota polgármesterét egy vasárnap kapott e-mail üzenetben életveszélyesen megfenyegették. A független polgármester asszony ezt Facebook üzenetben tette közzé.

„Vasárnap életveszélyes, a megölésemet kilátásba helyező, gyalázkodó tartalmú e-mailüzenetet kaptam. A rendőrségi feljelentést a mai napon megtettem. Bízom abban, hogy a nyomozó hatóság a bűncselekmény súlyának megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket. Meggyőződésem, hogy ezen súlyos fenyegetés a polgármesteri tisztségemmel összefügg, hiszen a munkahelyem által üzemeltetett e-mailcímre érkezett. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a választási kampány még igen messze van, és az indulatok már most ilyen mértékűvé váltak. Aki az ilyen indulatokat gerjeszti, talán magában el tudja rendezni, vagy annyira nem képes kontrollálni a cselekedeteit, hogy most nyugodtan hátradől, mint aki jól végezte dolgát. Remélem, hogy nem ezt történt.”

Németh Angéla feljelentést tett a rendőrségen.

Sajtóvadászat

Szeptembertől nagy változások jönnek, mondta Orbán Viktor szombaton Tusványoson. Fenyegetésnek hangzott, nem bíztatásnak. Ezúttal nem nevezett meg bennünket, újságírókat, de tudjuk, az intés – a tudósok és a bírák mellett – nekünk is szól.

Minden magyar újságíró ellenség. Az a sajtómunkás, aki a Fidesz számára nem ellenség, nem újságíró. Akit Orbán és csapata nem tekint ellenségnek, arról legföljebb annyit mondhatunk, hogy újságíróként dolgozik, de nem igazi újságíró, hanem alákérdező mikrofonállvány.

Minden valódi újságíró Orbán rendszerének az ellensége. Nem kell ehhez baloldalinak lenni, sem liberálisnak – elég elutasítani Orbánt és egyre ijesztőbb antidemokratikus rendszerét, hogy valaki a körön kívül találja magát. Elég, ha az illető egyszerűen csak tisztességes. Elegendő, ha a feketéről nem hajlandó leírni, hogy fehér, a kicsiről, hogy nagy, a rosszról azt, hogy jó.

A gazemberről, hogy becsületes.

Sajtóvadászat indul az igazi újságírók ellen, akik megírják, ha Mészáros Lőrinc megint vásárolt valami csecsebecsét a gazdájának: hotelt, újságot, földet – mikor mi adódik. Azok ellen vív keresztes háborút Orbán, akik megírják, hogy Rogán miniszter miért él nagyságrendekkel fényűzőbbem, mint amit a fizetése alapján megengedhetne magának, vagy hogy Szijjártó külügyminiszter miből vásárolta a 167 millió forintos házikóját. Hajtóvadászat indul mindenki ellen, aki felemeli a szavát a korrupcióval szemben, leleplezi a kormányzati hazugságokat, a rengeteg lopást, összefonódást.

Mielőtt az orvosok, a hentesek, vagy teszem azt a kéményseprők és a bolti eladók hátradőlnének, hogy hál’ istennek, most nem őket csesztetik, itt jelezném, hogy nincs okuk az örömre. Ez a játék ugyanis az ő bőrükre megy. Az ország jelenlegi urai ugyanis azt akarják, hogy Magyarország polgárai ne tudják meg, hogy mi történik az országban. Hogyan lopják el választott vezetőink fejük fölül a hazánkat, hogyan árulják ki idegen érdekeknek.

A Fidesz a magánélet védelmére való hivatkozással azt szeretné elkerülni, hogy a sajtó tisztelt munkatársai olyanról kérdezzék őket, amire nem tudnak jól válaszolni. Vannak ugyanis jó kérdések, amelyekre bármely kormánytag képes válaszolni, és vannak rossz kérdések, amikre csak hebegés-habogás a válasz, és tisztára úgy tűnik ilyenkor, mintha mellébeszélne, vagy hazudna az illető.

Ha tehát egy politikus, teszem azt, maga a miniszterelnök, arról beszél, hogy Magyarországon a huszonegyedik század színvonalán áll az egészségügyi ellátás, soha nem voltak még ilyen rövidek a várólisták, és ennyire elégedettek a betegek, akkor kéretik nem azt kérdezni, hogy miért hal meg ilyen sok ember kórházi fertőzés következtében. Miért kell évekig várni egy műtétre, hova tűntek a kórházakból az orvosok az ápolók, és úgy általában.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak a gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A miniszterelnök ugyanis nem szeretné, ha a szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon azután akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem címeres gazemberek vezetik ezt az országot.

A kormány minden vágya, hogy a magyar emberek minél tájékozottabbak lennének. Ha egyes szerkesztőségek nem képesek rendes, tisztességes, a nemzeti érdekeket szolgáló kifejező kérdéseket megfogalmazni, a kormány ebben is szívesen a rendelkezésükre áll. Kiképzett kommunikációs csapata szívesen megfogalmazza helyettük a kérdéseiket, mert a kormány jobban tudja, hogy mi érdekli a sajtót, mint az újságírók. Ez természetesen nem beleszólás a szerkesztőségek munkájába, még csak nem is a sajtó szabadságának a korlátozása. Éppen ellenkezőleg: baráti segítség a média azon munkatársainak, akik hajlamosak lennének eltévedni a sokféleség útvesztőiben.

Igény esetén nem csak a sajtó kérdéseit fogalmazza meg a kormány, de ha szükséges, előbb megírja a válaszokat, majd ezekhez utólag kreál kérdéseket.

Végső esetben, amennyiben egyes szerkesztőségek szakemberhiánnyal küszködnek, kiképzett újságírót is adnak kölcsönbe, vagy végleges szerződéssel. Erre, ha szűk körben is, de van már példa. A mintagazdaságok mintájára vannak úgynevezett mintamédiák, például az állami televíziónál, és rádiónál, valamint a távirati irodánál. Ezeken a helyeken már most válogatott csapat dolgozik: csupa olyan ember, akik magas szinten értik a feladatukat, és még véletlenül sem kérdeznek olyat, amire a kormány tagjai ne tudnának, vagy ne akarnának előremutató választ adni.

Bayerék nagyon dühösek

Hiába vittek mindent a választáson, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének birtokosa nagyon dühös. Előfordul ez nála, időnként elgurul a gyógyszere és kivetkőzik önmagából.

A szélsőjobb írástudója legújabb szösszenetélben a tüntető fiataloknak megy neki – egyelőre csak virtuálisan, de a szöveg végén ott a komolyan veendő, fizikai fenyegetés.

„Záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni, mindannak védelmében, ami nekünk fontos és szent. És dühösek leszünk. Úgyhogy egy darabig még őrjönghettek az utcákon, megpróbálhatjátok feldúlni a Parlamentet, a minisztériumokat, a Fidesz székházat, a köztársasági elnöki hivatalt, neki mehettek a rendőröknek, megtámadhatjátok az újságírókat – még egy darabig.

Aztán majd nem.

Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?”

Most tekintsünk el attól, senki nem dúlta fel a minisztériumokat, a Fidesz székházát, és a többi említett intézményt. Tudjuk be annak, hogy a Fidesz kommunikátorai megtanulták a leckét: ha sokszor mondják, a legprimitívebb hazugság is hihetővé válhat.

Ami Bayer dühét illeti, arra viszont van magyarázat. Úgy győztek, hogy tudták, hogy csaltak. Rossz érzés lehet úgy ünnepelni, hogy tudják, el kellene bujdokolni szégyenükben. Mert lejtett a pálya, a bíró velük volt, a szabályok úgy változtak, hogy az ellenfélnek esélye se legyen semmire.

Rossz lehet úgy örülni, hogy közben az ember tudja magáról, hogy csalással győzött. Egyetlen szabolcsi házba kétszáz ukránt bejelenteni – mondjuk így: szokatlan. Busszal utaztatni ezeket az ideiglenesen hazánkban állomásozó ukránokat a kifejezetten az ő kedvükért megnyitott határokon: különös. Levélben szavaztatni a megbízható határon túli honfitársainkat, miközben más magyaroknak órákat kellett utazniuk és sorban állniuk a zuhogó esőben: tisztességtelen.

Érthető hát Bayer és meg nem nevezett társainak a dühe: nem teljesítménnyel, hanem fondorlattal győztek.

Valahogy le kéne nyugtatni Bayert és társait. Az országnak már sok kárt okoztak – nehogy még magukban is kárt tegyenek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK