Bő tíz év alatt 32 százalékkal több lőfegyver van a lakosság kezében világszerte, a több mint 850 millió közel fele Amerikában. Magyarországon elenyésző ez a szám.
A világ 230 országában egy friss felmérés szerint 857 millió különféle lőfegyver van a lakosság kezében. Ez 32 százalékkal több, mint 2006-ban volt.
Ennek a bődületes mennyiségnek 46 százaléka (393 millió) az Egyesült Államok otthonaiban található. Száz lakosra 120-nál több fegyver jut. A lista második helyén a folyamatos belháború és terrorizmus sújtotta Jemen van, csaknem 53 darabbal, ahogyan az a statista.com ábrája mutatja.
Forrás: statista.com
Az élmezőnybe csak két európai ország került: Montenegró és Szerbia. Nyilván nem véletlenül, ezt a térséget is polgárháború dúlta 20-25 éve.
Európában összehasonlíthatatlanul kevesebb a száz lakosra számított fegyver, amint ezt a top-25-öt tartalmazó táblázat mutatja. Magyarország bele se fért.
Forrás: Small Arms Survey
Egy 2013-as európai uniós közvélemény-kutatásból kiderül, az EU-ban átlagosan a lakosság 90 százalékának sose volt fegyvere, 5-5 százaléknak volt vagy van. Magyarországon még ennél is szűkebb a fegyverrel érintkezők köre: 93 százaléknak nem volt, 4 százaléknak volt, és alig 3 százaléknak van. Ennek kétharmada – azonos arányban – vadász, illetve akinek hivatásával (rendőr, katona, biztonsági őr) együtt jár fegyver birtoklása. Saját személyes védelemre 28 százalék tart fegyvert.
A kormányzó megerősítette, hogy tízen haltak meg a texasi Santa Fében, miután lövöldözés volt egy középiskolában péntek reggel. Egy Georgia állambeli középiskola parkolójában pedig egy diák lelőtte egyik társát.
Texas államban a tíz halálos áldozat mellett tíz másik embert is megsebesített a 17 éves támadó. A lövöldözés úgy ért véget, hogy a fegyveres, az iskola diákja, megadta magát a hatóságoknak. A lövöldözés helyi idő szerint reggel 8 óra előtt volt a Houstontól körülbelül egy órányira található Santa Fé középiskolájának egyik tantermében. A diákok a sportpályákon és a közeli erdőben kerestek menedéket, miután elhangzottak ez első lövések.
Az áldozatok és a sebesültek között diákok és oktatók is vannak, és megsebesült az ámokfutót megfékező egyik rendőr is.
Greg Abbot, Texas kormányzója péntek délután azt nyilatkozta, hogy a mostani az egyik legszörnyűbb támadás az állam történetében. Hivatalosan nem hozták nyilvánosságra a fegyveres személyazonosságát, de a médiában a 17 éves Dimitrios Pagourtzis-ként azonosították. Abbot elmondta, hogy a támadó két fegyvert is használt a lövöldözésben, amelyeket az apjától szerzett, aki törvényesen tartotta azokat otthon.
Számos házilag gyártott bombát, és Molotov-koktélokat is találtak az iskola környékén, illetve a lövöldözés helyszínén. A támadó, aki előzetes letartóztatásban van, a rendőröknek elmondta, hogy magával is végezni akart társai után, de megijedt, és inkább megadta magát.
Rendõrségi és katonai jármûvek zárják le az utat a texasi Santa Fé város középiskolájánál, ahol egy lövöldözés során legkevesebb nyolc embert életét vesztette és többen megsérültek 2018. május 18-án. (MTI/EPA/Matt Peterson)
A kormányzó szerint voltak arra utaló jelek, hogy Pagourtzis veszélyes lehet, amelyekre felfigyelhettek volna még a támadás előtt a hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök a lövöldözés miatt megszakított egy találkozót, és a Twitteren fejezte ki együttérzését az áldozatok felé. Sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy kormánya mindent megtesz a megállításukra. Trump még a 17 áldozatot követelő februári floridai iskolai lövöldözés után ígérte meg, hogy fellép a fegyveres erőszak ellen, ennek azonban nem sok látszatja van azóta.
We grieve for the terrible loss of life, and send our support and love to everyone affected by this horrible attack in Texas. To the students, families, teachers and personnel at Santa Fe High School – we are with you in this tragic hour, and we will be with you forever… pic.twitter.com/LtJ0D29Hsv
Pénteken még egy diákhoz köthető lövöldözés volt a georgiai Clayton megyében, ebben egy ember meghalt és egy megsérült. A rendőrség tájékoztatása szerint az eset a Mount Zion nevű gimnázium parkolójában történt, de sem az elkövető, sem az áldozatok nem oda jártak. A három diák valószínűleg összeveszett a lövöldözés előtt.
Csak idén már több mint húsz iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban, az esetek majd felében halálos áldozat vagy áldozatok is voltak. A mostani texasi a második legtöbb halottat követelő a februári floridai támadás után.
Diáktüntetések Amerika- és világszerte a fegyveres erőszak ellen
Donald Trump ugyan floridai kastélyába menekült előlük, de a februári floridai iskolai tömeggyilkosság túlélői által közzétett felhívásra több mint egymillió diák, szülő és támogató gyűlt össze szombaton Washingtonban, hogy részt vegyen a Menetelés az Életünkért (March for Our Lives) mottójú megmozduláson. Hasonló tüntetésekre került sor országszerte, de a világ számos országában is, összesen több mint 800 helyen.
Az amerikai fővárosban megtartott rendezvényen négyszer annyian vehettek részt, mint a legutóbbi elnöki beiktatáson, sőt egyes becslések szerint az USA történetének eddigi legnagyobb tömegét vonzotta az iskolai katasztrófák – és a törvényhozók fegyverlobbi általi megvásárolhatósága – elleni tiltakozás. A Fehér Háztól a Kongresszusig futó Pennsylvania sugárutat végig elárasztották a tüntetők, de a párhuzamos Alkotmány sugárút egy szakaszán is sűrű sorokban vonultak és hallgatták a műsort.
Az 1999-es coloradói iskolai tömeggyilkosság óta több mint kétszáz diák esett áldozatul tanintézetekben végrehajtott ámokfutásnak, ami azt jelenti, hogy közel 187 ezer tanuló esett át azon a traumán, hogy az iskolájában lövöldöztek. A szövetségi törvényhozás tagjainak egy része anyagilag is függ a National Rifle Association (Országos Puska Egyesület) kampányfinanszírozásától, így nem csoda, hogy nem mernek a valójában fegyvergyárosok lobbijaként működő szervezet vezetősége által elítélt törvényjavaslatokra szavazni.
Washington, 2018. március 24. Yolanda King, Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, fekete bõrû polgárjogi vezetõ 9 éves unokája (b) és Jaclyn Corin, a floridai Parkland középiskolájában február 14-én elkövetett lõfegyveres támadás egyik túlélõje a fegyvertartás szabályainak szigorítását követelõ, Menet az életünkért címmel rendezett felvonuláson Washingtonban 2018. március 24-én. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
A csupa középiskolás washingtoni felszólaló között voltak olyanok is, akiknek közvetlen testközelségében haltak meg barátaik. Nem csoda hát, hogy a beszédek egy része érzelmi túlfűtöttségtől volt hangos és felvillanyozta a tömeget. Ugyanakkor meglepő volt az a jóltájékozottság és eltökéltség, amivel a legjobb diákszónokok felléptek.
Egyesek – különösen azok, akik az amerikai társadalom óriási többségével szemben inkább a fegyverlobbit támogatják a fegyverviselés és -árusítás biztonságossá tételének akadályozásában – azzal vádolták meg a szervezőket, hogy „éretlen gyerekeket használnak politikai célokra”. A felszólaló fiatalok egy része azonban már az idén is szavazni fog, a többiek pedig néhány éven belül. A megszólalás jogát viszont már azzal megszerezték, hogy (fél)automata fegyverek csövével voltak kénytelenek szembenézni. A menetelők között olyan is akadt, aki azt mondta, hogy már a tüntetésen is félt részt venni, mert attól tartott, hogy rájuk lőnek.
A menetelés szónokai és szervezői hangsúlyozzák, hogy ezzel a rendezvénnyel nem érnek véget a tiltakozó megmozdulások, hanem azokat mindaddig folytatják, amíg a politikusok nem tesznek hatékony intézkedéseket a fegyveres erőszak megfékezésére.
New York, 2018. március 24. Sir Paul McCartney brit popzenész, a Beatles egykori angol zenekar tagja és felesége, Nancy Shevell a fegyvertartás szabályainak szigorításáért tartott, Menet az életünkért címmel rendezett felvonuláson New Yorkban 2018. március 24-én. (MTI/EPA/Alba Vigaray)
A milliós washingtoni menetet természetesen nem politikai párt és nem állami szervek hozták össze, a résztvevőket nem ingyen buszoztatták a fővárosba, és nem is egyetlen politikai párt mellett vagy ellen tüntettek, hanem biztonságuk szavatolását követelték. A műszaki és szervezési költségeket baloldali hírességek fedezték, többek között Oprah Winfrey médiaszemélyiség és George Clooney színész meg jogász felesége, Amal Clooney.
A parklandi mészárlás után szigorították Floridában a fegyvertartási szabályokat. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) máris pert indított emiatt.
Február közepén lőtt agyon a 19 éves Nikolas Cruz 17 diákot és tanárt a parklandi középiskolában. Az ámokfutó ellen szerdán emeltek vádat, ügyvédje szerint kész bűnösnek vallania magát, ha nem halálra, hanem életfogytiglanra ítélik.
és úgy tűnik, még Donald Trump is támogatja a javaslatok egy részét – igaz, ő , hogy az iskolai lövöldözéseket úgy lehet megakadályozni, ha a tanárok is fegyvert kapnak.
Rick Scott, Florida republikánus kormányzója pedig már alá is írta a törvényt, amely 18-ról 21 évre emelte a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztette a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben.
A Trump megválasztását is támogató
fegyverlobbi máris támadásba lendült.
Az NRA szerint az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”. A szervezet az alkotmány második kiegészítésére hivatkozik, amely alapjognak nevezi a fegyvertartást. Ezért pert indítottak.
A szigorítást követelők szerint amúgy az új floridai törvény is túl megengedő: nem tiltja be ugyanis a gépkarabélyhoz hasonló félautomata puskákat.
Hiába volt egy kirendelt seriffhelyettes a floridai Marjory Stoneman Douglas középiskolánál, nem ment be az épületbe, hogy megállítsa a vérengzést és ártalmatlanná tegye a támadót.
Ezt Scott Israel, Broward megye seriffje közölte. „Teljesen le vagyok sújtva … Egyáltalán nem ment be” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az egyenruhában lévő és felfegyverzett tiszt nagyjából másfél perccel azután ért a helyszínre, hogy az iskola volt diákja, Nicolas Cruz lövöldözni kezdett az épületben. A támadás körülbelül hat percig tartott, a maradék négy percig a seriffhelyettes az épületen kívül maradt. Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna tennie, Israel azt mondta, hogy be kellett volna mennie és hatástalanítani a lövöldözőt.
A seriffhelyettes, aki egy olyan rendőrségi egységhez tartozott, amely kifejezetten az iskolák biztonságáért felel, nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem ment be az épületbe. A BBC szerint 14 és 20 ezer között van azoknak a rendőröknek a száma az USA-ban, akik kifejezetten az iskolai bűnmegelőzésért felelnek. Az érintett seriffhelyettes 2009 óta volt kirendelve a Marjory Stoneman Douglas középiskolához.
Donald Trump amerikai elnök szerdán arról beszélt, hogy a tanárokat és az iskolai dolgozókat is fel kellene fegyverezni, hogy kezelni tudják a hasonló eseteket, csütörtökön pedig prémiumot is kilátásba helyezett azoknak, akik hajlandók erre. A javaslatát azonban az érintettek közül többen kritizálták, és a fegyveres erőszakkal foglalkozó szakértők között olyan is volt, aki egyenesen őrültségnek nevezte.
Nicolas Cruz 17 embert ölt meg az iskolában február 14-én, majd a menekülő diákok közé vegyült, de még aznap elfogták. Az iskolában jövő hét szerdán folytatódik az oktatás, hétvégén pedig tanácsadáson vehetnek részt a diákok és a tanárok.
„Tudni akarjuk, miért nekünk kell ezt csinálnunk? … Miért kell menetet szerveznünk a fővárosban, hogy ártatlan életeket mentsünk?” – tették fel a kérdést a floridai lövöldözést túlélő diákok egy a CNN által szervezett vitafórumon, Sunrise városában. Közben Washington D.C.-ben Donald Trump elnök diákoknak azt fejtegette, hogy azzal tudnák megakadályozni az iskolai tömeglövöldözéseket, ha felfegyvereznék a tanárokat. Pedig ahol sikeresen léptek fel az ilyen tragédiák ellen, ott éppen ellenkezőleg, szigorítottak.
Csak az elmúlt pár hónapban négy, összesen 106 halálos és több mint félezer sebesült áldozatot követelő lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legutolsó, az eddigi talán legnagyobb vihart kiváltó egy floridai iskolában, ahol az intézmény egykori diákja 17 iskolást ölt meg, sokakat megsebesített. A felháborodás, pontosabban annak jelei talán minden eddigieknél érezhetőbbek – köszönhetően az érintettek fellépésének, köztük annak a diáklánynak, aki – túlzás nélkül – mélyen megrázó, érzelemdús beszédben támadt az az elnökre és az általa támogatott (tőle komoly adományokat kapó) fegyverlobbira.
"They say that tougher gun laws do not decrease gun violence. We call BS!They say a good guy with a gun stops a bad guy with a gun. We call BS!They say guns are just tools like knives and are as dangerous as cars. We call BS!"Florida high school shooting survivor Emma Gonzalez calls on President Donald J. Trump and lawmakers to tighten gun restrictions in an impassioned speech at an anti-gun rally in Fort Lauderdale http://cnn.it/2C56KIu
Nehéz dolguk lesz azoknak, akik sikert akarnak elérni a fegvertartás szigorításában. S hogy miért? Az alábbi grafikon azokat a képviselőket és szenátorokat sorolja, az összeggel együtt, akik a legnagyobb támogatásokat kapták a fegyverlobbitól. Ezt nézve, érthető, hogy a republikánusok ellenzik a fegyvertartás szigorítását.
Az álláspontot csak erősíti, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányát – sajtójelentések szerint – rekordösszeggel támogatta a fegyverlobbi, csak a Nemzeti Lőfegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA) kapott 30 millió dollárt. Így semmi csoda nincs abban, hogy a republikánus elnök, a nagy nyomás ellenére egyelőre pusztán addig jutott el, hogy jelezte: fontolóra veszi a tanárok felfegyverzését, mivel szerinte ez képes lenne megakadályozni az ilyen tragikus történeteket.
Az ausztrál, a brit, a japán és a norvég példák azonban mást mutatnak – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum egy, a fegyvertartási rendszerek átalakulását és eredményeit számba vevő összeállításából.
Ausztráliában a nyolcvanas-kilencvenes években egyre több halálos kimenetelű lövöldözés volt, mígnem 1996-ban az akkor miniszterelnök, John Howard vezetésével új stratégiát dolgoztak ki – ennek részeként a kormány fizetett azoknak, akik leadták a lőfegyverüket. Több mint 600 ezer automata és félautomata fegyvert, valamint úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskát vásároltak vissza és semmisítettek meg. Az alábbi grafikon önmagáért beszél:
Ha ezt az utat követnék, akkor az USA-ban 40 millió lőfegyvert kellene megsemmisíteni, állami szinten – hívja fel a figyelmet a cikk.
A 127 millió lakosú Japánban évente alig tíz lőfegyverrel elkövetett gyilkosság van, köszönhetően annak, hogy nagyon nehéz fegyverhez jutni. Azoknak, akik lőfegyverre vágynak, egész napos tréningen kell átesniük, sikeres írásbeli vizsgát kell tenniük és minimum 95 százalékos találati aránnyal kell lőniük. Ezután következik a kórházban elvégzett egészségügyi-mentális vizsgálat, majd egy háttérellenőrzés, amelynek során a kormányzati illetékesek mindent előásnak a fegyvertartási engedélyre áhítozókról, s kikérdezik a barátokat, családtagokat is.
Csak ezek után adják ki az engedélyt – de akkor is csak sörétes és légipuskára, kézi lőfegyverre nem.
És még így is három évente ismételni kell az eljárást.
Norvégia –a WEF cikke szerint – a társadalmi kohézió és bizalom kiváló példája, ahol száz civil lakosra körülbelül harmadannyi lőfegyver jut, mint az USA-ban, a százezer főre vetített halálos áldozatok száma pedig tizedannyi. A cikk idéz egy a Business Insider-nek nyilatkozó szakembert, aki rámutatott: a norvég példából kiindulva hatásos lenne, ha az amerikai rendőrség igyekezne erősíteni a lakosság bizalmát. Ennek eszköze lehet például lakóközösségi közös őrjáratok szervezése, amelyek eredményeként
az emberek megtanulnának jobban bízni a rendőrökben. A rendőrök pedig megismernék milyen valójában az a közeg, ahol dolgoznak.
Az Egyesült Királyságban több elemből álló stratégiát dolgoztak ki, a fenti három országban alkalmazottak egyvelegét. Betiltották a félautomata fegyverek és úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskák tartását (nagyjából abban az időben, amikor az ausztrálok is bevezették a magánkézben tartott kézi lőfegyverek tilalmát); kötelező regisztrációt vezettek be és egy 200 millió fontos visszavásárlási programot indítottak – 162 ezer puskát és 700 tonna lőszert vettek vissza az állampolgároktól.
George Clooney színész és nemzetközi jogász felesége, Amal Clooney kedden bejelentette: félmillió dollárt adományoz az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának.
A diákok a múlt szerdán, a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett tömegmészárlás után hívták életre mozgalmukat és március közepére Washingtonban menetet szerveznek a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáért, illetve a fegyveres erőszak ellen.
A Clooney-házaspár közleményben tudatta döntését, kiemelve, hogy nagy hatással volt rájuk a túlélőkből aktivistákká vált diákok
„bátorsága és ékesszólása”.
Félmillió dollárt ajánlott fel a tiltakozó menetet szervező diákoknak Oprah Winfrey, az Egyesült Államok egyik legismertebb televíziós személyisége, a talk-show műsorok „királynője” is. Winfrey kedden éjjel Twitter-üzenetben tette közzé felajánlását, hozzáfűzve, hogy a menetet szervező diákok őt az 1960-as évek polgárjogi mozgalmainak aktivistáira emlékeztetik, mert
„ők is azt mondták, hogy elegünk van és hallatni fogjuk a hangunkat”.
A felháborodott diákok kedden megjelentek a floridai törvényhozás épületében is, ahol arról voksoltak a helyi törvényhozók, hogy napirendre vegyenek-e egy, a tűzfegyverek vásárlásának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot. A képviselők nemmel szavaztak.
Törvényjavaslat készül erről, amelyet Donald Trump is támogat, pedig ő eddig mindenfajta szigorítást ellenzett.
17 embert lőtt le a 19 éves merénylő a floridai iskolában. (MTI/EPA/Giorgio Viera)
A CNN idézi a Fehér Ház közleményét, amely szerint az elnök támogatja azt az, egy demokrata és egy republikánus szenátor által benyújtott tervezetet, amely szigorítja az ellenőrzési rendszert. Például azokat a kötelezettségeket, hogy milyen törvénysértéseket miatt tilthatják meg, hogy bizonyos emberek fegyvert vehessenek.
A fegyvertartásról szóló vita évtizedek óta tart Amerikában, és mindig egy-egy nagyobb merénylet után lángol fel igazán. Az elmúlt öt évben 290 iskolai lövöldözés volt az országban, múlt szerdán
egy 19 éves fiú 17 embert lőtt agyon egy floridai középiskolában.
A merénylő, Nikolas Cruz korábban az iskola diákja volt. Fajgyűlölő nézeteket vallott, egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoporttal is kapcsolatban volt.
A lövöldözés után a diákok képviselője bejelentette: tüntetést szerveznek Washingtonba, hogy végre történjen valami a fegyvertartás korlátozásának ügyében.
Trump viszont eddig nyíltak kiállt az eddigi szabályok mellett, és a kampányát is nagy összegekkel támogatta a Nemzeti Lőfegyver Szövetség. A tavalyi Las Vegas-i lövöldözés után sem ítélte el a fegyvertartást.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
