Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Utólag már nagyon szerette volna Orbán Kövért államfőnek

Gulyás Gergely kancellária miniszter arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy Kövér nem vállalta az államfői jelölést, így kerültek szóba a női jelöltek. A huszonöt éve bezárt ipartelepen csövező Béla szerint azért nem őt jelölte Orbán, mert nem akart a „jognak asztalfőjén ülni O.V.’22 feliratú fülbevalóval. Az Ördög Ügyvédje információi szerint a „B” tervben egyaránt esélyes volt Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi miniszter. Végülis az dönthetett Novák Katalin javára, hogy ő példás családi életet tud prezentálni míg Varga Judit házasélete zűrös.

Varga Judit az Ördög Ügyvédje szerint „a lányokat is szereti”. Mindez nyilvánvalóan támadási felület is lehetne. Éppúgy mint Kövér László esetében az a beszéd, amelyet ugyan 2020 februárjában tartott meg a titkosszolgálatok vezetői előtt, de mostanában szivárgott ki.

Kövér ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván: ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a putyini út: Oroszországban neveznek minden ellenzéki mozgalmat vagy újságírót azonnal külföldi ügynöknek. A „jó oroszok” ugyanis mind Putyin hívei – a rendőrállami filozófia szerint. Kövér ily módon picit nehezen testesíthetné meg a nemzeti egységet bár egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán hozzá hasonlóan úgy gondolja, hogy „a jó magyarok” a Fideszt támogatják. Az ellenzék pedig külföldi ügynök. A kormánypárti sajtó már majdnem úgy osztogatja a CIA ügynök jelzőt mint az ötvenes évek kommunista rendőrállami lapjai.

Gulyás: elismerjük a vereséget

Bár sokan kételkednek abban, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne elismerni a választási vereséget, és ellenzékbe vonulni, a kancellária miniszter azt mondta, hogy éppúgy mint 2002-ben vagy 2006-ban Orbán Viktor elismerné a vereséget. Csakhogy akkor még nem működött a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett korrupciós piramis. A mostani ellenzék azt ígéri, hogy első dolga lenne belépni az európai ügyészségbe. Az pedig minden bizonnyal vizsgálódni kezdene akár az Orbán család pénzügyeit illetően is. A választásokat elveszítő korrupt malajziai miniszterelnök 12 éves fegyház büntetést kapott – a vagyonelkobzás mellett. Ez a perspektíva aligha lelkesíti Orbán Viktort.

Nincs Huxit

Gulyás Gergely megerősítette: nem képzelhető el a kilépés az Európai Unióból! Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, de szavazó tábora már jóval kevésbé. A magyar gazdaság életképtelenné válna az Európai Unión kivül már csak azért is, mert a külföldi cégek egy uniós országba hozták a pénzüket. Nemcsak a nyugatiak vélekednek így, de Oroszországnak és Kínának is csak egy olyan Magyarország érdekes, amely tagja az Európai Uniónak. Miért csatázik Orbán Viktor Brüsszellel? Ezt nem fejtette ki a kancellária miniszter. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire politikai szemfényvesztés ez a csatározás hiszen közben Orbán nagyon is számít az uniós pénzekre. Nemcsak a helyreállítási alap 350 milliárdjára, hanem az uniós költségvetési támogatásra és a földalapú támogatásra, amely a mezőgazdasági jövedelem alapja Magyarországon. Csányi Sándor – mint az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója – ezért is támogathatta Karácsony Gergelyt az ellenzéki előválasztáson, mert Orbán Viktor Brüsszel ellenes politikája számára egy bizonyos határon túl elfogadhatatlan.

Gulyás és Kövér – Fidesz két arca

A kancellária miniszter az „emberarcú Fidesz” egyik látvány politikusa, aki mindig ügyel bizonyos korrektségre és főként a jogszerűségre. Mindenképp eurokonformnak akar látszani, aki példásan betartja a demokrácia játékszabályait. Csakhogy a valóság a háta mögött már nem ilyen. Olyan mint Kövér László, aki a szovjet időket idéző brutalitással támadja az ellenzéket – a titkosszolgálatok támogatásával. Egy jogállamban ilyen módszerek alkalmazása az ellenzékkel szemben elfogadhatatlan és alkotmányellenes. Ha valaki mégiscsak ezt teszi, az inkább hallgat róla. Kövér László viszont nyíltan, szinte utasította a titkosszolgálatokat arra, hogy vegyenek részt a belpolitikai csatározásokban a Fidesz oldalán. A Pegasus ügy, a Városháza botrány azt mutatja, hogy a gyakorlatban ez már régóta folyik is. Érdekes módon Gulyás Gergelynek, aki kiváló jogász, ezzel kapcsolatban nemigen voltak kételyei. Pedig egy rendőrállam itt mutatkozik meg elsősorban. Nem véletlen, hogy mindez Kövér Lászlóhoz, az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosához kötődik, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte.

Újabb uniós programba kéredzkedett vissza a kormány

Mintegy 55 milliárd forintnyi uniós támogatást hív le a kormány az Európai Unió úgynevezett SURE-programjából, ebből az idei évben biztosított bértámogatások számláit kívánják majd fedezni – jelentette be online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A SURE-programot még 2020-ban indította el az Európai Unió, hogy kis- és középvállalkozások, családi cégek, egyéni munkavállalók és önadózók számára bérkiegészítést biztosíthassanak belőle a kormányok a covid-járvány miatti bevételkiesések kompenzálására.

A képviselő az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal szorgalmazta ezt a lépést a kormánynál, amely azonban eddig csak „flegma elutasításokkal” válaszolt.

A mintegy 100 milliárd eurós keretösszegből számos tagállam hívott le tavaly évvégén nagyobb összegeket: míg más országok akár 2-3 milliárd eurónyi támogatást is igényeltek, addig a magyar kormány 2020 őszén ebből mindössze 504 millió eurót kapott.

Összehasonlításként az alig félmilliós lakosú Málta igényelt hozzánk hasonló összeget, míg például a szomszédos Románia már többszörösét, 4 milliárd eurót.

Az Orbán-kormány kért volna többet is az első körben, de a benyújtott pályázatuk egyes pontjait állítólag nem tartották szabályszerűnek.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy már akkor figyelmeztette a kormányt: több forrást lenne szükséges lehívni, például a turizmus-vendéglátás iparágában súlyos károkat elszenvedő – szektorálisan mintegy félmillió magyart érintő – munkavállalók megsegítésére.

Az Orbán-kormány a korábban lehívott összegből fedezte például az egészségügyi dolgozók (eredetileg egyébként az MSZP által javasolt) egyszeri, ötszázezer forintos támogatását, a KATA-sok adóelengedését és más, akkor a kormánypropaganda által ünnepelt intézkedést.

Ujhelyi személyes lobbizásának köszönhetően Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztos korábban megerősítette, hogy a 100 milliárdos keretből fennmaradó összegre a rászoruló tagállamok, így Magyarország is újra pályázhat.

Erre hiába hívta fel a kormány figyelmét és javasolta idén tavasszal is legalább egy egymilliárd eurós összeg lehívását ebből a rendkívül kedvezményes hitelkeretből, a kormány mindvégig csak elutasító, kikerülő válaszokat adott.

„December elsejével most mégis igényeltek 55 milliárd forintnyi támogatást, amelyből az idei bértámogatási költségeket fogják utólag fedezni.

Orbán veri a mellét, de közben mindig elhallgatja, hogy az embereket segítő támogatások valójában az Európai Unióból érkeznek”

– fogalmazott Ujhelyi, aki a sajtótájékoztatóján rámutatott arra is: az Orbán-kormány állami szintű korrupciója és jogállamisággal kapcsolatos bűnei miatt a helyreállítási alap forrásai ugyanakkor továbbra is be vannak fagyva.

Miután a Fidesz nem hajlandó változtatni a politikáján, ezért áprilisban olyan új kormányt kell választani helyette, amely képes a Magyarországnak adható források maradéktalan lehívására és tisztességes felhasználására.

Diadalúton a Paxlovid

Az Egyesült Államok és az Európai Unió után Dél-Korea is sürgősségi használatra jóváhagyta a Pfizer Covid-19  az első olyan tabletta alkalmazását, amelyet a koronavírus tüneteinek kezelésére hagytak jóvá. 

A Paxlovid kezelés „diverzifikálja a vírus kezelési módjait”, és várhatóan „megakadályozza a betegek egészségi állapotának súlyos romlását”.

A gyógyszerkészletek  január közepén érkeznek meg az országba.

A minisztérium bejelentése azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Pfizer nagy kockázatú betegek számára készült tablettáját, amelyet a múlt héten engedélyeztek a 12 éves és idősebb betegek számára. Az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezte a tabletta használatát a magas kockázatú felnőttek részére. Korábban a Pfizer hozzárult, hogy a későbbiekben a Paxlovidot a világ 95 országában gyárthassák.

Úgy tűnik, hogy a Paxlovid lényegesen hatékonyabb, mint a Merck hasonló, molnupiravir nevű vírusellenes tablettája, amelyet az FDA tanácsadói csak nagyon szűk körben ajánlottak sürgősségi használatra.

A Pfizer jövőre 120 millió Paxlovid kezelést tervez legyártani.

A cég jelezte, hogy a tabletta hatásos  az Omicron változat ellen is.

Dél-Koreában a napi megbetegedések száma elérte a 8000-es rekordot, majd hétfőn 4207 új megbetegedésre esett vissza, ami közel három hete a legalacsonyabb. A csökkenés nem sokkal azután következett be, hogy a kormány visszaállította a társadalmi távolságtartást és a korlátozott nyitvatartási időt.

Az Oxfordi Egyetemen működő Our World in Data Project szerint az ország lakosságának 82 százalékát teljesen beoltották.

Megvétózta a média törvény módosítását a lengyel államfő

Megmenekült Lengyelország legnagyobb ellenzéki televíziója, melyet a kormánypártok szerettek volna elnémítani. Andrzej Duda államfő ezzel nemcsak a lengyel demokráciának tett nagy szolgálatot, de Varsó és Brüsszel valamint Washington kapcsolatának is.

A törvényjavaslat ellentétes a lengyel alkotmánnyal és az amerikai-lengyel beruházás védelmi egyezménnyel – indokolta meg döntését Lengyelország államfője, aki ugyan Kaczynski pártjának támogatásával lett az ország elnöke, de igyekszik növelni autonómiáját. Ezért olykor szembemegy a jobboldali kormányzattal különösen akkor, ha az kiélezi a kapcsolatokat az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. 2015 óta Andrzej Duda elnök 10 törvényt vétózott meg, ebből hetet a legnagyobb kormánypárt, a PiS adott be.

Lex TVN

Az ellenzéki hírtelevízió már régóta szálka a lengyel kormány szemében. Kaczynski Orbán Viktorhoz hasonlóan olyan média fölényt akart, amely biztosítja a szavazópolgárok befolyásolását a választások idején. Ennek egyik legfőbb akadálya a Discovery tulajdonában levő TVN televízió. Azon a címen akarták kizárni a lengyel piacról, hogy a tulajdonosa nem európai cég. A média polonizálása ennek a furcsa folyamatnak a hivatalos neve, amely most vereséget szenvedett.

Színjáték?

Lehet persze, hogy Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski eleve így képzelte el a dolgot: a szejmmel megszavaztatja a törvényjavaslatot, amelytől a szélsőjobb boldog. Majd pedig az államfő vétóz, és ezzel ország világ előtt bizonyítják: Lengyelország jogállam. Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást jogállam ügyben Varsó ellen, de Biden elnök meghívta a lengyeleket a virtuális demokrácia csúcsra – ellentétben Orbán Viktorral. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államoknak több mint tízmillió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát, és ez már fontos belpolitikai tényező a mind népszerűtlenebb Biden elnök számára.

Kap-e pénzt Lengyelország?

Varsónak erre jobb esélye van mint a magyar kormánynak. Az ok: Magyarországon hamarosan választásokat tartanak míg Lengyelországban erre valószínűleg csak 2023-ban kerül sor. Macron elnök megmondta Budapesten Orbán Viktornak, hogy az Európai Unió tudatosan tartja vissza az euró milliárdokat abban a reményben, hogy azokat majd az új kormány hasznosíthatja a választások után. Lengyelországban ilyen időhúzásra nem lehet játszani, ezért a lengyel kormánynak jobb esélye van az euró milliárdokra mint Orbán Viktornak. Mindkét jobboldali kormánynak óriási szüksége van az európai uniós pénzekre, mert a gyorsan galoppozó infláció miatt elolvadhat népszerűségük épp a döntő pillanatban amikor a szavazópolgároknak dönteniük kell, hogy milyen rendszert akarnak Magyarországon illetve Lengyelországban.

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

Európai válasz a kínai Selyemútra

A kínaiak nyomulása nemcsak Washingtont, de Brüsszelt is aggasztja. Ezért meghirdették a Global Gateway programot, amely 300 milliárd eurós befektetést irányoz elő a világ kevésbé fejlett részein.

„Magas minőség, megbízható szabványok, átláthatóság és jó kormányzás – ez jellemzi a Global Gateway programot” – így prezentálta a világnak Ursula von der Leyen a nagy európai tervet, amely arra vállalkozik, hogy a kínai kihívással szemben alternatívát nyújtson a rászoruló országoknak. De hogyan?

„Remélem, hogy nem arról van szó: az Európai Unió ki akarja szorítani a kínaiakat” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Bruegel kutató központ vezető közgazdásza. Maria Demertzis szerint senki sem nyerne ebből a versengésből.

Miből jön össze a 300 milliárd euró?

A brüsszeli elképzelés szerint 2021 és 2027 között uniós forrásokból, a tagállamok kasszáiból, az európai pénzintézetektől és a nemzeti fejlesztési alapokból gyűlnek össze a hatalmas összeg. Ehhez járulna még a magántőke is, amely érdekelt lehet az elmaradottabb régiók fejlesztésében.

A G7 államok nemrég Nagy Britanniában megtartott csúcsértekezleten határoztak arról, hogy jó lenne valamilyen alternatívát nyújtani a szegényebb országoknak a kínaiak
2013-ban elindított Új Selyemút programjával szemben. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb Afrikában utalt rá, hogy a nyugati világ olyan támogatást kínál, melyet az érintett ország vissza is tud fizetni míg a kínaiak eladósítják partnereiket. Majd pedig az adósság fejében felvásárolnak stratégiai területeket. A leghíresebb európai példa erre a pireuszi kikötő, amelynek legnagyobb része már teljesen kínai ellenőrzés alatt áll.

Az Új Selyemút program 2020-ig 140 milliárd dollár kínai befektetést jelentett a világ minden részén. Tavaly a pandémia kellős közepén a kínaiak 20 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak különböző fejlesztésekhez az Új Selyemút program keretében.

Az EU versenyezni akar Kínával

„A kínai beruházásokkal kapcsolatban az érintett országoknak megvannak a maguk tapasztalatai. Nekik jobb ajánlatokra van szükségük” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony. Versenyezni akarnak Kínával? – kérdezte a Politico tudósítója. „Igen, határozottan ez a célunk” – erősítette meg a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Ursula von der Leyen rámutatott egy lényeges különbségre is: „Mi magántőkét is viszünk az érintett országokba. Ilyen magántőke Kínában nincsen” – mondta Ursula von der Leyen arra célozva, hogy Kínában a magánvállalkozások is erős állami ellenőrzés alatt állnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Az uniós pénzintézetek nem törekszenek nyereségre ebben az esetben, viszont vonzzák a magántőkét. Az utóbbi természetesen nyereségre törekszik, és így lesz gazdaságos a beruházás. Az Európai Unió már korábban is próbálkozott ezzel a modellel”

– mondja a MERICS berlini kutató intézet munkatársa, aki a Politiconak nyilatkozott.

Francesca Ghiretti szerint az Európai Unió Global Gateway programja elsősorban olyan beruházásokat finanszíroz majd, melyek elősegítik a szóbanforgó ország digitalizációját, a zöld átmenetet illetve korszerűsítik az infrastruktúrát. Brüsszel abban bízik, hogy mind a digitalizációban mind pedig a zöld átmenetben versenyelőnye van Kínával szemben.

Közben a kínaiak is elszántan nyomulnak: Vang Ji külügyminiszter épp afrikai körutat tesz, ahol sorolja az eredményeket: 10 ezer kilométer vasútvonal, 100 ezer kilométer autóút, több mint 80 napelem óriás farm, 100 kikötő, 170-nél több iskola…

Fel kell kötni a csipkés alsót, Ursula – írja befejezésül a brüsszeli Politico.

Pelczné Gáll Ildikó 1300 eurós videója

A Számvevőszék az Európai Unió egyik legfontosabb, de talán legkevésbé ismert intézménye noha a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozik. Most őket ellenőrizte a párizsi Liberation című lap, és feltárt néhány „furcsaságot”.

A jólfizetett uniós tisztviselők igyekeznek kiegészíteni jövedelmüket különböző csalafintaságokkal: felveszik a lakhatási segélyt noha nem is laknak Luxemburgban, a Számvevőszék székhelyén. Kétes célokra költik a reprezentációs keretet illetve a természetbeni juttatásokat. A többi között Pelczné Gáll Ildikó, akit a Fidesz illetve az Európai Néppárt delegált az uniós testületbe. Pelczné Gáll Ildikó például azon a címen számolt el 1300 eurót egy videóért, amely a magyar forradalomról szólt. Mi köze ennek az Unió Számvevőszékéhez? – tudakolja a francia lap.

A Számvevőszék németek elnöke nem is lakik Luxemburgban, hanem a nem is túlságosan távoli Düsseldorfban él, ahol ráadásul politikai aktivitást is folytat. A Számvevőszék munkatársainak ez elvben tilos hiszen nekik az Európai Unió közös érdekeit kellene képviselniük.

Etika és ellenőrzés

A legkínosabb az egészben az, hogy a Számvevőszéknek kellene ellenőriznie azt, hogy az uniós polgárok adóját a megfelelő célokra használják-e fel? A Liberation által feltárt apró szabálytalanságok azt mutatják, hogy ezentúl jóval komolyabban veszik a pénzek ellenőrzését mint korábban. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága épp ezért meg kívánja hallgatni a német elnököt a Liberation által feltárt visszásságokról. Az Európai Parlament az, amely a brüsszeli bizottságot arra szorította, hogy szigorúbban ellenőrizze az uniós pénzek elköltését a tagállamokban.

Pont ezért nem kap pénzt a magyar kormány a helyreállítási alapból, mert Brüsszelben egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy az uniós pénzeket nem nyúlják-e le a hatalom emberei?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK