Kezdőlap Címkék észak-korea

Címke: észak-korea

Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

Polonius
-
0
Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.

“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.

Észak-koreai recept?

A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.

Mi lesz, ha jön Trump?

Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.

A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.

Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.

Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

Kenderessy Milán
-
0
Moszkva fejenként havi 2000 dollárt fizet minden egyes katonáért Észak Koreának

12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.

Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna  területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.

A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.

NATO paradoxon

Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.

Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát

– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium  Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.

Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

FüHü
-
0
Az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akciót”

Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akció” megtételét, ha észak-koreai csapatok lépnek be az ukrajnai háborúba, miután kiderült, hogy az elszigetelt ország katonái ezrei tartózkodnak Oroszországban.

Október eleje és közepe között Észak-Korea legalább 3000 katonát szállított Kelet-Oroszországba hajókon keresztül az észak-koreai Wonsan régióból a kelet-oroszországi Vlagyivosztokba – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

„A Biden-Harris kormánynak világossá kell tennie, hogy a konfliktusba belépő észak-koreai csapatok vörös vonalat jelentenek az Egyesült Államok számára” – mondta  Mike Turner közleményében.

„Ha az észak-koreai csapatok megtámadják Ukrajna szuverén területét, az Egyesült Államoknak komolyan meg kell fontolnia, hogy közvetlen katonai akciót indít az észak-koreai csapatok ellen”

– tette hozzá. „Még nem tudjuk, hogy ezek a katonák az orosz hadsereggel együtt harcba szállnak-e, de ez minden bizonnyal nagyon aggasztó” – mondta.

Hozzátette, hogy a kiképzés befejezése után a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd harcba bocsátkozhatnak az ukrán hadsereg ellen, ami „bizonyítaná Oroszország növekvő elkeseredettségét az Ukrajna elleni háborúban”.

„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”

– mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea  közel 10 000 katonát küld  Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erőkért. Zelenszkij a belgiumi Brüsszelben beszélt arról, hogy Phenjan már taktikai személyzetet és tiszteket küldött országába.

Azok a jelentések, amelyek arról szólnak, hogy az észak-koreai csapatok a harcba való belépés szélén álltak, felhívták az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Ukrajnának adott nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.

„Ha az észak-koreai csapatok orosz területről támadják meg Ukrajnát, Ukrajnának meg kell engedni, hogy amerikai fegyvereket használjon a válaszadáshoz.”

– jelentette ki Turner.

Az Oroszországért Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák óriási előrelépést jelentenének a két ország kapcsolatában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető   júniusban  partnerségi megállapodást írt alá, és ígéretet tettek arra, hogy kölcsönös segítséget és védelmet nyújtanak az ellenségekkel szemben. Ráadásul Phenjan tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is biztosított Moszkvának, cserébe a  nukleáris és űrprogramokhoz való segélyhez és technológiához való hozzáférésért.

10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Kenderessy Milán
-
0
10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.

Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!

A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.

“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.

Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:

Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”

– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:

“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”

Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.

Észak koreai katonák harcolnak Ukrajnában

Polonius
-
0
Észak koreai katonák harcolnak Ukrajnában

Hat észak-koreai tiszt meghalt és három megsebesült egy ukrán rakétacsapás következtében – jelentette a Kyiv Post internetes portál hírszerzési információkra hivatkozva.

Erre hivatkozva Dél Korea hadügyminisztere a szöuli parlamentben kijelentette:

”Nagyon valószínűnek tartom, hogy Észak Korea beveti reguláris hadseregének egy részét Ukrajnában vagy már be is vetette annak az egyezmények az alapján, melyet Putyin orosz elnök írt alá júniusban  Kim Dzsong Un észak-koreai államfővel Phenjanban.”

Az amerikai hírszerzés szerint Észak Korea tüzérségi lőszerrel látja el az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget. Az intenzív harcok miatt Ukrajnában mind az orosz mind pedig az ukrán hadsereg lőszer hiánnyal küszködik.

A magyar vétó ellenére 1 milliárd eurót ad Ukrajnának az EU

Erről beszélt Josep Borrel, a külügyi főképviselő, aki szerint meg lehet kerülni a magyar kormány vétóját, és az év végéig át lehet utalni legkevesebb egymilliárd eurót Ukrajnának, amely komoly pénzügyi gondokkal küszködik. Az Európai Unió egy 50 milliárd eurós segélyalapot hozott létre Ukrajna javára, melyhez a pénzt elsősorban azokból a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból szerezték, melyeket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt zároltak Európában.

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Moszkva biztatására – megvétózta ezt az Ukrajnának szánt segélyalapot, de Brüsszelben úgy akarják ezt megkerülni, hogy más alapokból biztosítják Ukrajna támogatását.

A magyar vétót nemcsak Brüsszelben bírálták, de Washingtonban is, ahol Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje megerősítette: semmiképp sem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Putyinnal. Trump viszont pontosan erre készül amennyiben megválasztják novemberben, ezért Orbán Viktor mellett Vlagyimir Putyin is az ő választási győzelmében reménykedik. Ugyanebben a helyzetben van Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki Trumptól azt várja, hogy az USA Izraellel együtt mérjen csapást Iránra megakadályozva azt, hogy a zsidó állam megsemmisítésére törekvő állam kifejlessze az atomfegyvert. Csakhogy Irán élvezi Oroszország támogatását. Trump tehát azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni hadművelethez. A magyar diplomácia ebben a cseppfolyós helyzetben próbál ügyeskedni, ezért látta  vendégül nemrég Ahmadinezsád egykori iráni elnököt, aki nem tudjuk, hogy kivel tárgyalt Budapesten. Mahmud Ahmadinezsád az iráni elit zsidó származású tagja, és emiatt a kérdés specialistájának számít Teheránban.

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Kenderessy Milán
-
0
Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Polonius
-
0
Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Múlt szeptemberben találkoztak az orosz Távol Keleten, akkor tetszett meg a duci diktátornak az orosz jármű. Sztálin hozta létre az észak-koreai kommunista rendszert, melyet 1945 óta a Kim dinasztia irányít. Putyin agressziója Ukrajna ellen felértékelte az észak-koreai nemzeti kommunista rendszert Moszkva szemében hiszen mindkét államot nyugati szankciók sújtják.

Hosszas stagnálás után növekedésnek indulhat Észak Korea szankciók sújtotta gazdasága, mert a duci diktátor előnyös fegyver üzleteket kötött Putyin orosz elnökkel. Kim Dzsong Un-t Oroszország távol-keleti vidékén vendégelte meg 2023 szeptemberében  az orosz diktátor, akinek az ukrajnai háborúhoz rengeteg fegyverre és lőszerre van szüksége.

Egymillió tüzérségi lövedéket szállított Észak Korea augusztus óta Oroszországnak – állapította meg a hírszerzés Dél Koreában. Az amerikai műholdak megfigyelései szerint észak-koreai rakétákat is használ az orosz hadsereg Ukrajnában. Moszkvában és Phenjanban hallgatnak illetve tagadnak mindent, hogyha a fegyverszállítások szóba kerülnek, de a dél-koreai hírszerzés szerint augusztus óta tíz nagyobb fegyver szállítmány érkezett Észak Koreából Oroszországba.

Azt nem lehet tudni, hogy Moszkva mennyit fizet mindezért, de minden pénz jól jön Észak Koreának, amely tökéletesen elszigetelődött miután újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit, és emiatt az ENSZ szankciókkal sújtja a világ utolsó szovjet típusú gazdaságát, melynek 2022 es GDP-jét a dél-koreai hírszerzés 24,5 milliárd dollárra becsülte, amely szánalmasan kevés Dél Korea teljesítményéhez képest – 1900 milliárd dollár.

A lakosság 60%-a nyomorog Észak Koreában

A 24 milliós állam hadigazdaságára borzalmas csapást mért a Covid pandémia, mert az ország határait lezárták, és csak 2023 nyarán  nyitották meg újra. Kezdetben Kim Dzsong Un kijelentette: Észak Koreában nincs járvány! Aztán a duci diktátor majdnem belehalt a vírusfertőzésbe, és ezért hermetikusan lezárták a határokat. A lakosság éhezni kezdett, mert a hazai mezőgazdaság képtelen volt ellátni a piacot. A pandémia után Kim Dzsong Un könnyezve kérte népe bocsánatát: ilyen még sohasem fordult elő a nemzeti kommunista rendszer történetében.

A Kim dinasztia 1945 óta uralkodik Észak Koreában, Kim Dzsong Un a harmadik a sorban. Abban mindhárom diktátor egyetértett, hogy a hadiipar abszolút prioritást élvez. Észak Korea hadiiparát még a japánok teremtették meg 1910 és 1945 között, majd pedig a Szovjetunió vette át az irányítást. Észak Korea fegyverzete szinte teljes mértékben szovjet típusú, így az orosz hadsereg könnyen felhasználhatja a lőszert. Putyin a szankciók miatt kényszerhelyzetben van, ezért Moszkva számára Észak Korea felértékelődött. Sojgu orosz hadügyminiszter személyesen is elment Észak Koreába, hogy tető alá hozza a nagy észak-koreai – orosz fegyver üzletet.

“Észak Korea gazdasága az elmúlt öt évben mínuszban volt, idén egy százalékos növekedés várható”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Fitch szakértője. Anwita Basu csakis becslésekre támaszkodhat hiszen Észak Korea nem közöl statisztikai adatokat. Phenjan szerint permanens háborús helyzet áll fenn azóta, hogy a koreai háborúban fegyverszünetet kötöttek 1953-ban. Sztálin halála tette lehetővé a fegyverszünetet, amelyet azóta sem követett békeszerződés.

Hogy lehet információkhoz jutni a világtól elzárkózó Észak Korea gazdaságáról? Egyrészt hírszerzői jelentésekből másrészt pedig a partner országok információinak elemzéséből.

Kína a legfontosabb gazdasági partnere Észak Koreának: a kereskedelem elérte a pandémia előtti szintet vagyis a 2,3 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország sem közöl statisztikai adatokat, de fegyver üzlet Észak Koreával számukra is fontos hiszen máshonnan nemigen tudnának ilyen nagy mennyiségű kompatibilis lőszert beszerezni.

“Tekintve Észak Korea gazdaságának helyzetét és méreteit az orosz fegyverüzlet számukra óriási lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

“Ennek az észak-koreai – orosz fegyver üzletnek nemcsak az ukrajnai háborúra lesz nagy hatása hanem az egész biztonsági helyzetre Kelet Ázsiában” – írta a világ egyik legrégebbi stratégiai kutató intézete. A Royal United Services Institute – Rusi – szerint “ez a nagy fegyverüzlet Oroszországgal is megmutatja, hogy Észak Korea milyen komoly fenyegetést jelent az egész világra.”

Kim Dzsong Un a szuverenitását védi

Észak Korea diktátora attól retteg, hogy éppúgy leveszik a sakktábláról mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában. Ezért fejleszti minden erővel a nukleáris elrettentő kapacitást, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump szóba állt vele. Az USA akkori elnöke többször is tárgyalt Kim Dzsong Un-nal – eredménytelenül. Putyinhoz hasonlóan Kim Dzsong Un is visszavárja a Fehér Házba Donald Trumpot, aki nem zár ki egy újabb találkozót Észak Korea fura urával.

“Észak Korea két célt akar elérni: egyrészt azt, hogy ismerjék el a világban, másrészt pedig, hogy a hadiipar ne csak vigye a pénzt, de a lehetőség szerint mindinkább önfenntartó legyen. Ez a nagy orosz fegyver üzlet mindkét szempontból ideális”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

Mindebből mi haszna lehet a nyomorgó észak-koreai millióknak? “Jóformán semmi. Észak Korea éppoly autokrata állam marad, ahol óriási a korrupció. Megnőhet viszont az élelmiszer és gyógyszer behozatal hiszen hála a nagy orosz fegyver üzletnek Észak Korea nemzetközi fizetőképessége javul. Kérdés, hogy mi jut az élelmiszer és gyógyszer behozatalból a népnek, és mennyit nyúl le az elit Észak Koreában?” – nyilatkozta a Fitch szakértője.

Kim Dzsong un: rizs helyett rakétát !

Polonius
-
0
Kim Dzsong un: rizs helyett rakétát !

“Egyre nagyobb a feszültség a világban, és mind többen fenyegetik hazánkat, ezért a hadseregnek készen kell állnia arra, hogy minden támadást visszaverjen!” – hangsúlyozta Észak Korea diktátora abból az alkalomból, hogy újra lecserélte a vezérkari főnököt.

Hatalomra kerülése óta rendszeres a tisztogatás a fegyveres erőknél éppúgy mint a kommunista pártban, mert az ifjú diktátor tart a nála idősebb és tapasztaltabb vezetőktől. Ri Dzsong il tábornokot tavaly decemberben nevezték ki a vezérkari főnök első helyettesének, és most lett a hadsereg vezetője, ki tudja meddig?

A váltást szakértők összefüggésbe hozzák két külföldi eseménnyel is: Kínában Hszi Csin ping elnök leváltotta a rakéta haderőnem teljes vezérkarát, és olyan új vezetőket állított a stratégiai fontosságú csapatok élére, akiknek nem sok tapasztalatuk van e téren, ámde lojalitásukhoz nem férhet kétség. Habár ebben sem lehet biztos senki hiszen a frissen kinevezett kínai külügyminiszter is eltűnt egyik-percről a másikra miután eredménytelenül tárgyalt Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben.

A másik külföldi esemény, amely elgondolkodtathatta Kim Dzsong un elnököt az a Prigozsin lázadás lehetett. A Wagner csapatok fellázadtak, és Moszkva ellen indultak. Igaz, hogy végülis visszafordultak, de a lázadás jelezte: a lojalitás sohasem töretlen. Az ilyen sztálinista rendszerekben a diktátornak üldözési mániája szokott lenni: maga Sztálin szinte az összes marsallt kivégeztette a harmincas években. Akkoriban Bugyonnij marsall félve érdeklődött Vorosilov marsallnál: nem mi leszünk a következők?

“Ne félj, a Gazda csak az okos marsallokat végzi ki!”

Mindketten életben is maradtak.

Éhség

Kim Dzsong un nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövőben is minden pénzt a fegyveres erőkre fordítanak annak ellenére, hogy az országban újra általánossá vált  az éhezés. Észak Koreában attól tartanak, hogy megismétlődhet a kilencvenes évek tömeges éhhalála amikor több mint egymillió ember halt meg idő előtt a nemzeti kommunista rendszer fegyverkezési politikája miatt. A Szovjetunió bukása után megszűnt a támogatás Moszkvából, ezért felül kellett vizsgálni a költségvetést. A kommunista dinasztia második uralkodója, aki trónörökösként irányította a világtól elzárkózó országot, úgy döntött, hogy nemcsak, hogy nem csökkenti a katonai költségvetést, de még meg is növeli azt a lakosság ellátásának kárára. A fejadagokat csökkentették, a feketepiacot felszámolták. Az akkor 24 milliós országban több mint egymillióan haltak éhen.

Miért? A kommunista Kim dinasztia azért fegyverkezik, mert attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őket éppúgy mint Szaddám Huszein elnököt Irakban vagy Kadhafit Líbiában. Washingtonban a gonosz birodalmának nevezték Észak Koreát is.

Az USA aztán 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezért Észak Korea már jobban bízhat Pekingben és Moszkvában. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrégiben Észak Koreában járt, és olyan régi orosz fegyvereket vásárolt, melyeket Moszkva adott el korábban a nemzeti kommunista rendszernek, amelyben

a hetven éve meghalt Sztálin “élt, él és élni fog.”

Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Polonius
-
0
Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Kim Dzsong Un szerinte nem tud aludni a sok stressztől. Emiatt láncdohányos és alkoholista is. Hasonló volt a helyzet apja, Kim Dzsong Il esetében is, aki viszonylag fiatalon agyi katasztrófa áldozata lett Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon. Akkor érkezett szovjet százados egyenruhájában a dinasztia megalapítója, Kim Ir Szen a szülőföldjére. A korábban japán uralom alatt álló koreai félszigetet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kettéosztotta. Sztálin megpróbálta megváltoztatni a status quot, ezért utasította Kim Ir Szent Dél Korea lerohanására 1950-ben. Három évig tartott a háború, melyben Dél Korea a nyugati világ támogatására számíthatott élén az Egyesült Államokkal míg Észak Koreát Kína és a Szovjetunió támogatta elsősorban. Sztálin halála után ért véget a háború a koreai félszigeten: a status quo helyreállt.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

Kim Dzsong Un büszkén jelezte – kislánya kezét fogva -, hogy hamarosan műholdat lőnek fel. Ettől nagyon idegesek lett Dél Koreában és Japánban hiszen egy kém műhold fontos információkat nyújthat a militarista Észak Koreának. Aggodalmuk korainak bizonyult: a műhold nemsokkal a rakéta kilövése után a tengerbe zuhant.

Washingtonban a Fehér Ház szóvivője bírálta az észak-koreai műhold programot, amely kapcsolódik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Ezek a nagy hatótávolságú rakéták nemcsak Dél Koreát és Japánt, de az Egyesült Államokat is fenyegethetik. Legalábbis ezzel dicsekszik Észak Korea duci diktátora.

Észak Korea a Szovjetunió bukása után vásárolt meg szovjet tudósokat, akik döntő szerepet játszottak a rakéta és nukleáris programok felgyorsításában. Észak Korea duci diktátora rendszeresen háborúval fenyegeti Dél Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Közben pedig saját népét a létminimumon tartja, hogy minden pénzt a hadiipar fejlesztésére költsön. Kim Dzsong Un attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őt is mint Szaddám Huszeint, Muammar Kadhafit vagy Oszama bin Ladent.

101 éves korában halt meg Észak Korea alapító elnökének öccse

Polonius
-
0
101 éves korában halt meg Észak Korea alapító elnökének öccse

Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.

Kim Ir Szen fiatalabbik öccse, a most elhunyt, Kim Jong Dzsu bátyja uralkodása idejében fontos tisztségeket töltött be. Tagja volt a Politikai Bizottságnak, és egy időben vezette a kommunista párt személyzeti osztályát. Aztán amikor Kim Ir Szen kinevezte a fiát, a Szovjetunióban született Kim Dzsong Il-t trónörökösnek, az öccs karrierje megindult lefelé. A hatalom második vonalában élt mint a semmiről sem döntő parlament egyik alelnöke. A családra nem jellemző módon 101 évet élt.

Őssejt kezelések

Kínai mintára Észak Koreában is őssejt kezelést kapnak az öregedő vezető elvtársak. Ez nem tesz csodát: a dinasztia második tagja, Kim Dzsong Il viszonylag fiatalon meghalt szívrohamban. Rémes egészségi állapotban volt, súlyos cukor betegsége és alkoholizmusa miatt. Fia, a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un sem egészséges. Nyilvánvalóan túlsúlyos és állítólag még mindig a Covid vírus szövődményeivel küszködik – bár hivatalosan a vírus nem jutott be Észak Koreába.

Akinek viszont nincsen különösebb egészségi problémája, az elérheti a 101-ik életévét is. Ez annál is jelentősebb eredménynek számít mert Kim Jong Dzsu fiatalkorában a sztálini Szovjetunióban élt, ahol az élet minősége még a káderek között sem volt lenyűgözően magas.

Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?

A nemzeti kommunista rendszer jelenlegi uralkodója még fiatal, de szemmel láthatóan egészségi problémákkal küszködik. Egyszer sírvafakadt a nyilvánosság előtt, és bocsánatot kért népétől. Egy kőkemény diktatúrában ezt általában a gyengeség jelének tekintik.

Különösen egy olyan országban, amely a második nagy éhezési hullámmal néz szembe.

Az első a kilencvenes években több tízezer ember halálát követelte. Akkor azzal magyarázták a tömeges éhezést, hogy megbukott a Szovjetunió, amely támogatta Észak Koreát. Most azzal indokolják, hogy Észak Koreát hermetikusan el kell zárni a világtól a Covid járvány miatt.

Valójában Észak Koreában mindmáig hadikommunista gazdálkodás folyik: mindent a fegyveres erők kapnak meg. A parasztok egyáltalán nem érdekeltek a gazdálkodásban: siralmas életszínvonaluk egyáltalán nem függ az elért termés eredményektől. Kína reformokat javasolt az ifjú diktátornak, aki cserébe megölette Peking emberét a phenjani vezetésben.

A hadiállapot Dél Koreával viszont véget érhet, mert hála a szöuli diplomáciának megszülethet a békeszerződés. A BBC szerint Mun Dzsein dél-koreai elnök bejelentette, a két Korea, az Egyesült Államok és Kína elviekben megegyeztek abban, hogy hivatalosan is kinyilvánítják a koreai háború befejezését. A koreai háború 1950-től 1953-ig között tartott, és fegyverszünettel ért véget. A békeszerződés normalizálhatná a két Korea kapcsolatát. Kim Dzsong Un az ifjú diktátor most azt mérlegeli: a normalizálódó viszony Dél Koreával nem ássa-e alá a nemzeti kommunista diktatúrát, amely a Kim dinasztia uralmát jelenti Észak Koreában háromnegyed évszázada.

123...151. oldal a 15-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség