Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.
A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.
A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, „hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.
A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.
A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:
Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el kellene szigetelni magukat Kínától.
„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál, ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.
Ukrajna közös támogatása
Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”
Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell vonnia csapatait.
A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, „amely felhatalmazást ad arra is, hogy biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.
Norvégiába menekült a tálibok hatalomra kerülése után az olaj és bányászati minisztérium vezetője, de hajlandó lenne hazatérni, ha biztosítanák az emberi jogokat Afganisztánban. Nargis Nehan a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott.
„Ha a tálibok elfogadják az emberi jogokat és nekünk nőknek biztosítják az alapvető jogokat, akkor kész vagyok arra, hogy együttműködjek velük” – mondta az egykori miniszterasszony.
Afganisztánban nagyon sok nő tart attól, hogy a tálibok vissza kényszerítik őket a középkorba mint az első uralmuk idején tették (1996-2001).
„Ha a tálibok el akarják nyerni a nők támogatását, akkor tudomásul kell venniük, hogy nekünk is van véleményünk, és részt akarunk venni a döntéshozatalban, részt akarunk vállalni az ország kormányzásából. Jelen pillanatban azt figyeljük, hogy milyen kormányt alakítanak a tálibok.”
A hatalom átvétele után úgy nyilatkoztak a tálib vezetők, hogy a külföldi csapatok kivonása után hirdetik ki az új kormányt.
Egy kabuli televíziós csatorna azt jelentette, hogy 12 tagú kormányzó tanácsot kívánnak az ország élére állítani – kizárólag férfiakból. Kilenc tálib mellett 3 másik politikai vezető is helyet kapna ebben a kormányzó tanácsban: Hamid Karzai, egykori államfő, Abdullah Abdullah egykori alelnök és Gulbuddin Hekmatjar iszlamista gerilla vezér, aki egy rövid ideig miniszterelnök is volt. A hírek szerint az első két afgán politikus jelenleg háziőrizetben várja sorsának jobbrafordulását Kabulban.
A nők sorsa
A tálibok azt közölték, hogy a saria határozza azt meg a jövőben Afganisztánban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Senki sem tudja, mert a táliboknak nincs kikristályosodott politikájuk- mondja az egykori miniszterasszony.
„A zűrzavar már azzal kezdődik, hogy iszlám jogról és afgán kultúráról beszélnek anélkül, hogy figyelembe vennék: Afganisztán lakói rendkívül sokfélék, sok kultúra létezik egymás mellett.
Amikor a tálibok a mi kultúránkról beszélnek, akkor nekünk nehéz megértenünk, hogy tulajdonképp mit értenek ez alatt.”
A korábbi tálib uralom idején ez azt jelentette, hogy a szunnita iszlámot követő pastu többség álláspontját kiáltották ki egyedül üdvözítőnek, és minden mást elnyomtak Afganisztánban. A tálibok most azt ígérik: ezúttal másképp lesz.
„Reméljük, hogy amikor kihirdetik az új kormányzatot, akkor az sokféle irányt foglal magában. Különböző nemű, különböző társadalmi csoportokhoz tartozó embereket, akik sokféle ideológiát követnek. Ennek az lenne az előnye, hogy mindenki, aki Afganisztánban él, úgy érezhesse: ő is képviseltetve van az új kormányzatban”
– hangsúlyozta az ex miniszterasszony a biztonság kedvéért Norvégiából.
Megnyílt az út az Európai Unióban is szankciókat hozni az emberi jogok megsértői ellen. Minden külügyminiszter megszavazta, kérdés mit szólnak majd ahhoz, ha a szankciókat magukra kell alkalmazni.
Az uniós külügyminiszterek döntöttek arról, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan legyen olyan törvény, amely elítéli az emberi jogok megsértőit és szankciókat tesz lehetővé velük szemben.
Ezt most különösen Lukasenka belorusz elnök brutális diktatúrája teszi aktuálissá, ezért az ellenzék vezetője máris üdvözölte az uniós döntést. Belaruszban hónapok óta tüntetnek a választások meghamisítása miatt, és a diktátor – orosz támogatással – egyre durvábban lép fel a tiltakozók ellen.
Oroszországban Szergej Magnyitszkijt, aki a korrupció ellen küzdött, megölték a börtönben. Ezért az USA-ban és Kanadában olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi azt, hogy ilyen esetekben a felelősöket szankciókkal sújtsák: például kitiltsák őket az országból vagy befagyasszák az ottani számláikat.
Korrupció?
Vonatkozik-e a Magnyitszkij törvény a korrupciós ügyekre? Az USA-ban és Kanadában igen, de az Európai Unióban egyelőre nem. A Transparency International ezt kifogásolja is.
Az Európai Unió egyes tagállamaiban – így Magyarországon is – attól tart a kormányzat, hogy külföldön is felfigyelnek a korrupciós ügyekre és ennek következtében egyes vezetőket kitilthatnak illetve számláikat zárolhatják. Vida Ildikó akkori adóhivatali főnök esetében ezt már ki is próbálta az USA Magyarországon is. Mi lesz, ha az EU is erre az útra lép?
A magyar kormány egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós pénzek elköltését külföldön is ellenőrizzék.
Ezért nem lépett be Magyarország az uniós ügyészségbe, amelynek joga van a vizsgálatokra a tagállamokon belül is.
Románia, amely a Transparency International listáján megelőzi Magyarországot a korrupciós listán, tagja az európai ügyészségnek, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi Bukarestben volt korrupciós főügyész. A román elit számos tagját juttatta rács mögé korrupció miatt – az USA nagykövetségének dossziéi alapján. Igaz, hogy sokan felrótták Laura Codruta-Kövesinek, hogy a vizsgálatok során sokszor politikai szempontokat követett. De hát a politikai és a jogi szempontok korrupció esetén nem könnyen választhatók el egymástól …
Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.
A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.
A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik
az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.
Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.
Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.
A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,
előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.
A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.
Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.
Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa (MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi)
Ma kezdődött Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 37. ülése, amelyen Zeid Raad al-Husszein többek között arról beszélt, hogy az elnyomás megint „divatos” lett, és
a világ egyre több régiójában fenyegetik az alapvető szabadságjogokat.
Azt mondta: idegengyűlölők és rasszisták hangoztatják zavartalanul a nézeteiket, mint például Orbán Viktor, akinek egy néhány héttel ezelőtti beszédét idézte, amikor a miniszterelnök arról beszélt: „nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket, a saját színünket, a saját hagyományunkat, a saját nemzeti kultúránkat összekeverik”.
Az emberi jogi főbiztos így folytatta: „Nem tudják, mi történik a kisebbségekkel olyan társadalmakban, amelyek vezetői etnikai, nemzeti vagy faji tisztaságot akarnak? Amikor egy választott vezető a zsidókat okolja a Holocaust elkövetéséért, ami nemrég megtörtént Lengyelországban, és amely szégyenteljes rágalomra oly kevés figyelmet fordítottunk, meg kell kérdezni:
mindannyian teljesen megőrültünk?”
A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter válaszul azt mondta: „Ez elfogadhatatlan egy nemzetközi szervezet tisztségviselőjétől, méltatlan és felháborító a vád, a főbiztosnak le kell mondania”. Szerinte al-Husszein nem először „vádaskodott” Magyarország ellen.
Al-Husszein valóban
nem először bírálta a magyar kormányt és személy szerint Orbán Viktort.
2015 júniusában szégyenletesnek nevezte a menekültek démonizálását, 2016 szeptemberében pedig a populista politikusok közé sorolta Orbánt, Donald Trumppal, Geert Wildersszerl, Marine Le Pennel, Milos Zemannal és Nigel Farage-zsal együtt. Róluk azt mondta:
ideológiájuk közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez,
mert megvalósíthatatlan módon akarják a múltat feltámasztani, és felháborítják a féligazságok és a manipuláció. Szijjártó Péter már akkor is azt mondta: al-Husszein alkalmatlan arra, hogy bármilyen pozíciót is betöltsön az ENSZ-ben.
Az emberi jogokat védő főbiztos mandátuma egyébként idén lejár.
Sajátos beszámoló a diáktüntetésről, és felháborodás, mert megismertetik az emberi jogokat a diákokkal, vagy mert egy dokumentumfilm bemutatja a szíriai háború borzalmait. Elmerültünk a kormánymédia alternatív valóságában.
Az Origo névtelen szerzőjének nem tetszik, hogy tüntetnek a diákok
„A Soros György-közeli fiókcsapat szóvivője a Kossuth téren arra bíztatott mindenkit, hogy április 8-án menjenek el szavazni, és azt is világossá tette, hogy „bár nem akar senkit győzködni”, ne a Fidesz-KDNP szövetségére voksoljanak.
A politikai belekeverésével egyértelművé vált az, amely már eddig is annak látszott: az FD egy ellenzéki politikai akciót vett a hátára a választási kampány kellős közepén. (…)
Hiába azonban a politikai hátszél, a kritikus tömeg a januári próbálkozása után ezúttal sem jött össze az FD-nek. A demokrácia hiányát előszeretettel emlegető, mégis zavartalanul tiltakozható szónokokat nevetségesen kevesen, néhány százan figyelhették a parlament előtti téren.”
(Megjegyzés: még a többi propagandaoldal is több ezer tüntetőről írt.)
Apokaliptikus látomása támadt a Magyar Idők munkatársának, mert megismertetik a középiskolásokat az emberi jogokkal
„Merthogy azokon az Amnesty-s órákon nem a határainkat megrohamozó hordák elleni védekezés, nem a papi és apáca ruhában nyilvánosan fajtalankodókkal kapcsolatos elemi felháborodás jogossága a téma, hanem az önfeladó tolerancia, a másságnak mindenek fölé helyezése, a janicsárok jogainak, befogadásuk behazudott pozitívumainak propagandája.
Csendben magam elé képzelem Eger várát, ahogy Dobó vezetésével, hatalmas véráldozat árán, sikeresen áll ellent a Magyarországot elözönlő hordának. Belegondolok, mi történt volna azzal az oskolaigazgatóval, azokkal a tanítókkal, akik az ostrom alatt a janicsár életmód elfogadására, a beözönlő hordák vezetőinek jogaira oktatta, érzékenyítette volna a várat védők gyermekeit.
El is hessentem a gondolatot, hisz más időket élünk!
De hogy egy tanár sincs két elit gimnáziumunkban, az Apáczaiban és a Fazekasban, aki azt mondja elég?! És még olyan se, ki azt kiálltja, hallgattassék meg a másik fél is?
Hogy hallgattassék meg a másik fél, hogy ismerjék meg diákjaink – ha másért nem, a fennhangon emlegetett tolerancia jegyében! – a többség véleményét, nem mellékesen az igazságot. Az igazunkat, hazájuk igazát, amit éppen európai szinten kísérelnek meg eltiporni.
Ekkora az elnyomás, ilyen mérvű a félelem az iskolá(k)ban?
Vagy tán mind osztják ezeket a romboló eszméket, mind egyetértenek a várvédők ellen uszítókkal?”
Újabb ellenzéki „együttműködést” talált a Pesti Srácok
„Újabb be nem vallott ellenzéki háttérpaktum látszik kibontakozni Somogy megye 4-es számú választókerületében, ahol eddig mindössze ketten gyűjtötték össze az áprilisi választásokon való induláshoz szükséges mennyiségű ajánlásokat. Egyikük Witzmann Mihály, a Fidesz-KDNP jelenleg hivatalban lévő országgyűlési képviselője, kihívója pedig a kalandos életű “sztárügyvéd” Magyar György, aki az MSZP és a Párbeszéd támogatását élvezi. Bár a legtöbb Jobbik-jelölt a héten már leadta a szükséges ötszáz ajánlást, a titkolt MSZP-Jobbik-paktum, azaz a koordinált jelöltállítás újabb bizonyítékaként értelmezhető, hogy a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita ezt nem tette meg, kampány gyanánt pedig egyedül járja a választókörzetet, a felkeresett falvakban senkivel sem találkozik.”
A 888-nak nem tetszik, hogy egy film bemutatja a szíriai háború poklát, ezért orosz propagandaoldalra hivatkozva támadja
„A hazánkban is bemutatott Aleppó a végsőkig (Last men in Aleppo) című dokumentumfilm sikertörténete remekül példázza, hogy miként lehet célzatosan torzított tényekkel a világ közvéleményét manipulálni és az emberiség ellenségeit az emberiesség hőseiként ünnepelni.”
A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.
Történelmi magyar győzelem a téli olimpián
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és
ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.
A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.
Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet
Angeli Gabriella Fotó: Facebook
Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.
Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.
A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.
172 millió a volt szocialistának?
Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,
„akiket megfizettek”.
Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.
Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon
Fotó: FüHü
Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen
az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét
nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.
Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom
Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.
A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök
Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.
Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél
wikimedia
Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.
Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.
Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.
Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést
A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.
„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”
Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.
Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni
A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy
a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,
hogy megelőzzék a hasonló eseteket.
Meghalt Tahi Tóth László
Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de
Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.
Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü
Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:
a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.
Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.
Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy
Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,
vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.
A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:
„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”
az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.
Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.
A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.
Ugyanakkor
menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.
Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.
Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.
A jelentés szerint
sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.
Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.
Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.
A tompai tranzitzóna. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy
nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,
ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.
Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében
az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.
Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.
A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:
„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.
A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és
„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.
Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy
elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.
Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.
A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de
„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,
hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.
Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.
Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).
Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Globális összehasonlításban
Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,
teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,
Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.
Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.
Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig
„Magyarország új mélységekbe süllyedt”
annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.
Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.
Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de
tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,
miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.
Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.
Az Emberi Jogok Világnapja (december 10.) környékén minden évben levelek és üzenetek millióit küldik el a világ minden részén élő emberek olyanoknak, akiket nem ismernek, de így akarják kifejezni, hogy támogatják őket. A Levélíró Maraton 14 év alatt a világ legnagyobb emberi jogi eseménye lett. Az idei, 15. kampány ma indul.
tavaly a résztvevők közel 4,6 millió levelet, emailt, SMS-t, faxot és Twitter-üzenetet küldtek
különféle jogsértések áldozatainak, hogy kifejezzék a támogatásukat és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak is írtak, felszólítva őket, hogy engedjék szabadon a jogtalanul bebörtönzött foglyokat, vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre az elkövetőket.
„A Levélíró Maraton az elmúlt 15 évben reményt adott embereknek életük legsötétebb pillanataiban. Képzeljük el, milyen érzés lehet egy börtönben ülőnek, amikor egyszer csak levelek ezreit kapja meg, amelyekben számára ismeretlen emberek fejezik ki a szolidaritásukat. Képzeljük el, milyen érzés lehet megtudni, hogy emberek százezrei támogatják az igazságért folytatott harcod.
A levelek életeket változtathatnak meg”
– mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, aki nemrég interjút adott a Független Hírügynökségnek.
Azt is mondta:
„A világ minden táján jogvédők vannak veszélyben, sokukat úgy kezelik, mintha bűnözők lennének, mert ki merték mondani a véleményüket,
vagy mert szembeszálltak a környezetszennyezőkkel. Soha nem volt még annyira fontos, hogy megmutassuk, velük vagyunk. A Levélíró Maraton azt üzeni a jogsértő hatóságoknak, hogy figyeljük őket. Lehet, hogy hatalmuk van egyes embereket megfélemlíteni vagy börtönbe zárni, de nem hallgattathatják el az őket támogató milliókat.”
Idén az Amnesty két munkatársa is a címzettek között szerepel: a szervezet törökországi igazgatója és elnöke, Idil Eser és Taner Kilic. Ők is a tizenegy jogvédő között vannak, akik ellen a török hatóságok terrorizmussal kapcsolatos koholt vádak alapján eljárást indítottak.
A letartóztatások ellen tüntetők Isztambulban. Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu
Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta: „A Levélíró Maraton egy
kiváló eszköz arra, hogy kiálljunk a jogsértések áldozatai mellett, és erősítsük Magyarországon is a globális szolidaritás eszméjét.
A magyarok gyakran nem hiszik el, hogy egy petíció aláírása számít, de a Levélíró Maraton évről-évre bebizonyítja, hogy milyen ereje van, ha emberek milliói fognak össze egy közös ügy érdekében.”
A kampány december 15-ig tart részeként december 7-én a szervezet bulit is rendez, Vedd magadnak a bátorságot jelszóval. Iván Júlia szerint „az este célja, hogy összehozzuk egy helyre az utóbbi időben egyre nagyobb kormányzati nyomás alatt dolgozó civileket, és amellett, hogy beszélgessünk a közös dolgainkról,
kibulizzuk magunkból a Nemzeti Konzultáció és az ellenünk folyó lejáratókampány okozta feszültséget és stresszt.
Természetesen itt is lehetőség lesz aláírni a Levélíró Maraton eseteit.”
Idén a két török jogvédő mellett egy olyan csádi aktivista mellett is ki lehet állni, akit a Facebookra feltöltött videók miatt kínoztak meg, de lehet támogatni egy finn transzszexuálist, izraeli palesztin aktivistákat, és egy jamaicai jogvédőt is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
