Kezdőlap Címkék Emberi jogok

Címke: emberi jogok

Megrázó történetek az emberijogi filmfesztiválon

0

November 14-19. között már 14. alkalommal rendezik meg az ország egyik legérdekesebb filmfesztiválját, a Verziót, amelyre idén minden eddiginél gazdagabb programot válogattak össze a szervezők. A nemzetközi emberijogi dokumentumfilm fesztiválon 44 országból 100 alkotást mutatnak be.

A Verzión ezúttal is lesz Nemzetközi Panoráma szekció, amelyben kortárs külföldi dokumentumfilmeket láthat a közönség, és Magyar Panoráma is hat magyarországi filmpremierrel. Emellett külön versenyeznek a diákfilmek is.

Oksana Sarkisova fesztiváligazgató elmondta, hogy idén a

Verzió egyik fő témája a háborús menekültek helyzete lesz,

a róluk szóló filmeket a Háború és béke 2.0 nevű szekcióba válogatták be. Sok alkotás szól a szíriai helyzetről, de Irakot és Afganisztánt középpontba állító filmek is lesznek. A szekcióba a filmeket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával közösen választották ki, és beszélgetéseket is szerveznek a témában a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen.

Ehhez a szekcióhoz kapcsolódik a fesztivál nyitófilmje, a Nincs hová bújnod is, amelyben egy iraki ápoló és családja életét követhetjük nyomon több éven keresztül. Nori a halál háromszögének nevezett iraki régióban él, és a film kezdetén még sokakhoz hasonlóan ő is annak örül, hogy az amerikaiak a hosszú háborúskodás után kivonulnak a térségből. 2012-ben járunk, és sok iraki egy új korszak eljövetelében reménykedik, Nori pedig vállalkozik arra, hogy egy kézi kamerával megörökítse, milyen az élet a háború utáni Irakban. Aztán egyszer csak újabb, de most már arctalan fenyegetéssel néznek szembe a térségben lakó családok: autóba rejtett pokolgépek robbannak, gyerekeket gyilkolnak le, és olyan emberek támadnak egymásra, akik korábban képesek voltak megélni együtt. Nori ápolóként az események sűrűjében találja magát, és később már azt kénytelen megörökíteni, hogy családjával ő is menekül az Iszlám Állam fegyveresei elől, hiszen bárki áldozattá válhat, csak azért, mert rossz helyen volt rossz időben.

A háborús tematikájú filmek mellet egy, a városi élethez kapcsolódó szekció is lesz Kié a város? címmel, illetve érdekesnek tűnik a Fotó/Film szekció is, amelyben kuriózumnak számító, a fotó és film határán elhelyezkedő alkotásokat láthat a közönség. Az idei retrospektív programban pedig a lettországi Rigai Filmmúzeummal közösen az 1960-as és 70-es években működő Rigai Lírai Dokumentumfilmes Iskola ritkán látható filmjeiből válogattak a szervezők.

A filmvetítéseket beszélgetések kísérik a rendezőkkel, emberi jogi aktivistákkal és szakértőkkel. A fesztiválközpontban, azaz a Toldi moziban az aznapi utolsó vetítés után koncertek és dj setek szórakoztatják a látogatókat.

Megverték, megalázták, mert meleg: az első beszámoló a csecsenföldi erőszakról

0

Most először számolt be megaláztatásairól nyilvánosan egy csecsenföldi meleg férfi. Azt mondta: megverték, megalázták és halálosan megfenyegették. Jogvédők szerint idén több száz meleg férfit vettek őrizetbe és kínoztak meg Csecsenföldön, többet meg is öltek.

Szentpéterváron tüntetést is tartottak a csecsen melegek elleni erőszak ellen
Fotó: Wikimedia Commons

Makszim Lopuhov az első, aki nevét vállalva, nyíltan kiállt, és elmondta, mi történt vele. Más áldozatok korábban csak külföldre menekülésüket követően, nevük elhallgatását kérve adtak beszéltek.

Márciusban jelentek meg az első beszámolók arról, hogy

az autokratikus dél-oroszországi köztársaságban valóságos hajtóvadászat indult a melegek ellen.

“A fő vád az volt ellenem, hogy meleg vagyok” – mondta moszkvai sajtótájékoztatóján Lopuhov. A 30 éves férfi a szibériai Omszkból származik, 2015 óta dolgozott Groznijban, a csecsen fővárosban.

Azt mondta, márciusban letartóztatták és egy rendőrőrsre hurcolták, ahol tizenkét napot töltött fogdában.

“A rendőrök 10-15 percenként bejöttek a cellámba, és azt mondák, meleg vagyok, az ilyeneket meg kell ölni”

Azt is mondta: rendszeresen megverték, botokkal ütötték a lábát, a combját, a fenekét és a hátát. “Nagyon agresszíven, kegyetlenül viselkedtek, megaláztak és megsértettek” – mondta. Arról is beszélt, hogy naponta hallotta, hogy más melegek kiabálnak és kegyelemért könyörögnek, miközben kínozzák őket.

Mielőtt szabadon engedték, arra kényszerítették, hogy hagyja ujjlenyomatát egy fegyveren, és videofelvételen kellett beismernie, hogy meleg.

“Most csak egyetlen dolgot akarok: tegyenek igazságot”

– mondta a férfi, aki a Novaja Gazeta irodájában tartott sajtótájékoztatót. A független napilap számolt be elsőként arról, hogy a csecsenföldi hatóságok üldözik a melegeket.

Ramzan Kadirov
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az első beszámolók után az orosz főügyészség nyomozást indított, de a nyomozók azt állították, hogy nem kaptak hivatalos feljelentést. Múlt pénteken viszont az orosz emberi jogi biztos bejelentette, hogy megkapta az első hivatalos bejelentést (Lopuhovét), és továbbította a kiemelt bűnügyekben illetékes központi Nyomozó Bizottságnak.

Emberi jogi csoportok szerint idén

több mint száz meleg férfit vettek őrizetbe Csecsenföldön,

többet pedig megöltek.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld Putyinhoz közel álló autokrata vezetője viszont tagadta a vádakat. Még tavasszal azt mondta: Csecsenföldön nincsenek is melegek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK