A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest sok az öngyilkosok száma is, nem csak az első három részben felsorolt gyilkosságoké. De van más is. Az európai országok közül csak Litvániában, Lettországban, Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb a születéskor várható élettartam (átlagos értéke) 2016-ban, mint Magyarországon. Ez is árt az országimázsnak!
A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,3 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (7), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,8), illetve Spanyolország és Franciaország (9) követi. Ez az arány a legmagasabb Bulgáriában (15,5), Lettországban (14,8), Litvániában (14,2), Magyarországon (13,5) és Romániában (13,3) volt.
A KSH és az EUROSTAT adatai alapján hazánkban ezer lakosra 13,4 halálozás jut (2016), amellyel az Európai Unión (EU-28) belül az ötödik helyet foglaljuk el. Míg az Európai Unióban 100 ezer lakosra 383 szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás jut, addig hazánkban ez az arány 778, azaz kétszer annyi. Ha a szívizom elégtelen vérellátására (ischaemiás/iszkémiás szívbetegség pl.: angina, infarktus) vonatkozó adatokat nézzük az Unióban 100 ezer lakosra 132, hazánkban 397 halálozás jut, azaz háromszor annyi.
A magyarországi helyzet kirívó
Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.
A magyarok életmódja nem lett egészségesebb az elmúlt években, se a magyar egészségügy nem lett hatékonyabb az ilyen problémák kiszűrésében és gyógyításában. A felelősség megoszlik az emberek és a rendszer között, mert például ha többen járnának el amúgy elérhető szűrésekre, akkor csökkenne azoknak a száma, akik tüdő- vagy prosztatarákban halnak meg, de emellett a kardiológiai és onkológiai ellátás hozzáférésének és színvonalának emelésére is nagy szükség lenne. Különben akárhogy is ösztönzi a szülést a kormány, csak fogyni fog a magyar. (Forrás: Demográfia Portré)
Zárójelben jegyzem meg, ehhez a sötét képhez nyilván az is hozzájárul, hogy az OECD 34 tagállamában Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya. 100 ezer lakosra levetítve 279 halálozás jutott 2016-ban, ami kiugróan magas érték – írja a Menedzsment Fórum az OECD jelentése alapján. Az alkohol, a tudatmódosító egyéb szerek és a környezetszennyeződés okozta pusztítást idehaza már meg sem említem!
A fentiek tények!
Akkor most Magyarország jól teljesít? Lehet-e szárnyaló gazdaság, növekvő jólét, társadalmi felemelkedés keresztényi alapokon ilyen állapotok kíséretében? Korábbi negatív hungarikumok cikkeinkben foglaltakról nem is beszélve!
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kormány népegészségügyi programok végrehajtását tervezi, melyek koncepciója már elkészült. Ezzel kapcsolatban a legutóbbi hír, hogy október elsején megkezdte működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, vezetője az országos tisztifőorvos.
A cikksorozat majd folytatódik. Nem abból a célból, hogy ezzel is hozzájáruljunk a lakosság többségének amúgy is romlott lelki állapotához, vagy borús hangulatának fokozásához. Szándékunk, hogy a hatalommániát is kiszolgáló, a jelenlegi rendszert ajnározó illiberális államépítők öndicsérő helyzetértékelése mellett a valós helyzet bemutatásához függetlenként magunk is megszólaljunk.
Mert a negatív hungarikumok is létező jelenségek, melyek hazánk jelen állapotának pontos diagnózisának megállapításához hozzájárulnak!
A negyedik rész itt olvasható >>>
A harmadik rész itt olvasható >>>
