Kezdőlap Címkék Egyházak

Címke: egyházak

Andy Landy mosolyalbuma – Jön Charlie Hebdo

ÖT TÖRTÉNELMI EGYHÁZ VEZETŐI LEVELET ÍRTAK A KARIKATÚRISTÁNAK!
Vallási közösségek vezetőiként tiltakozásunkat fejezzük ki a vallási jelképek, szentségek és szent helyek meggyalázása, kigúnyolása ellen

– fogalmaz az a nyilatkozat, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza vezetői írtak alá.

Megérkezett a stílusosan Pápai válasz:

AL

Szétszórtak egy csomó pénzt

A szokásos év végi pénzosztásban csaknem 36 milliárdot oszt szét a kormány. Jut a fegyveres szervezetek tagjainak fejenként félmillió, egyházaknak sokmilliárd, sportszervezeteknek és olimpikonoknak. Egészségügy és oktatás nincs a listán.

Ahogy az várható volt, az idei költségvetésben (alultervezett) többletbevételek terhére egy csomó pénzt szór szét a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a fegyveres testületekben szolgálatot teljesítők juttatásaként fejenként bruttó 500 ezer forintot adnak, összesen 48 926 412 500 forint átcsoportosításával. Rendőrök, idegenrendészeti alkalmazottak, katasztrófavédelmisek, bv-sek, honvédek, adónyomozók, titkosszolgálatiak, de még a parlamenti őrség tagjai is kapnak a pénzből.

Egy másik határozatcsomagban aztán dől a pénz. Az első kötegben nincs is főösszeg a 28 jogcímhez. Többségben vannak a sportcélú rendkívüli kiadások. Megszórják az úszószövetséget. A tokiói olimpiai felkészülésre 20 milliót, ugyanennyit a 2027-es (!) vízivébére felkészülésre kapnak.

Ezen túlmenően azonban személyre szóló támogatást kapnak úszók felkészülésre, vélhetően ugyancsak a tokiói olimpiára:

  • Hosszú Katinka 48 milliót,
  • Milák Kristóf 36 milliót,
  • Rasovszky Kristóf 26 milliót
  • Kapás Boglárka 20 milliót.

Az nem derül ki, mi a nagy különbségek oka. Az pedig egyáltalán nem olvasható a kormányhatározatban,

mi szükség van a szokatlan, dedikált különpénzre.

Az úszószövetség kap még 68 milliót egyéb célokra.

Nem marad ki egyház se az osztogatásból e sorokon se. A Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség a rákoskerti Mennybemenetel Makovecz-templom megvalósítására kap egymilliárdot.

Sport minden mennyiségben

Aztán jönnek a különféle sportegyesületek.

  • A Penyige Sportegyesület futballpálya felújításra 85 milliót, öltözőépületre 45 milliót, a Gyöngyöshermán-Szentkirály SE további működése érdekében (a pálya talajának felújítása, automata öntözőrendszer, villany- és vízvezetékek cseréje, kispadok cseréje, elektromos kazán beszerelése, a meglévő zuhanyzók és mosdók számának növelése) céljára 45 milliót.
  • A szintén méltán híres Aranyszarvas Sportegyesület a Tápiószentmártonon létesítendő labdarúgó utánpótlás központ II. ütemének megvalósítása (régi öltözőépület bontása és területrendezés, nagy méretű élőfüves pálya, új öltözőépület befejezése, kis méretű műfüves pálya, strandfoci pálya, parkoló kialakítása, 300 fős lelátó, 100–150 fős vendéglelátó) megépítésére 300 milliót kasszírozhat.
  • Tarpa Nagyközség Önkormányzata nagy méretű füves pálya építése, fűtetlen, műfüves előcsarnok fejlesztése céljára 395 milliót fordíthat közpénzből. A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Sportegyesület a mindennapi testnevelés és sportolás céljából megfelelő központ megvalósítására 120 millióra jogosult. A Csengeri Futball Club tervezett sport-beruházás megvalósítása (nagy méretű műfüves pálya létesítése) 600 milliót ér a kormány szerint.

Azért

a Magyar-Turán Alapítványnak is leesik – jövő évi működésének biztosítására – 400 millió.

Pontosan 4 525 336 490 forintot tisztán egyházi célú beruházások megvalósítására ítélt oda a kormány. Ennek két legnagyobb tétele a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája infrastrukturális fejlesztése 1,142 milliárdért, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház fejlesztési és működési támogatása 1,725 milliárdért.

Foci a határon túl is

A határon túli szervezetek támogatását végző Bethlen Gábor Alap 14,123 413 milliárd forint összegben nyújthat támogatást egyházaknak és főleg külföldi futballegyesületeknek:

  • a SEPSI OSK S.A. (Sepsiszentgyörgy) 2,1 milliárd,
  • az Osijek FC (Mészáros Lőrinc csapata) Labdarúgó Akadémia rongyos egymilliárd,
  • Futball Club Lendva 1,3 milliárd,
  • KFC Komarno 2,26 milliárd,
  • a dunaszerdahelyi DAC Academy a.s. 600 millió,
  • „TSC” Labdarúgó Klub 2,51 milliárd,
  • Futball Club Csíkszereda Egyesület 2,785 milliárd,
  • Várda Sport Egyesület Kisvárda 1,185 milliárd.

Kap egy kalap pénzt, 12 milliárdot a Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. Ezt a kormány hozta létre – lényegében magánegyetemmé téve a közgázt. Ennek anyagi hátteréül idén márciusban a Mol és a Richter Gedeon tőzsdei cégek nagyjából 25 százalékos állami kézben lévő állami pakettjéből rendelt 10-10 százalékot. A mostani juttatásból épületfelújítást végeznek el a XI. kerületben, vélhetően az egykori Államigazgatási Főiskoláét.

Az osztogatás fedezete egy másik kormányhatározatból derül ki. Ebben 35,8 milliárdot vettek el az uniós Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből. Várható, hogy a következő egy-két napban még újabb döntések látnak napvilágot a többletbevétel szétosztogatásáról.

A kormány bebetonozná az egyházak jogegyenlőségének megsértését

0

Módosítaná a kormány a hazai és nemzetközi bíróságok által is jogsértőnek talált egyháztörvényt, de semmilyen alkotmányos vagy egyéb jogsértést nem akar helyrehozni. Jogvédők szerint ezért majd újabb súlyos kártérítéseket kell fizetni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel, nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is egyben.

A kormány a parlament elé terjesztette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló T/3618. számú törvényjavaslatot (Javaslat). Ez azonban nem küszöbölné ki az alkotmányellenességet és alapjogsértést, hanem csak bebetonozná azokat.

A TASZ gyorselemzése szerint az egyháztörvény a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempontok például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság. A legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az Országgyűlés döntésén múlna, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte. A módosítás tovább erősítené a bevett egyházak közjogi pozícióját azzal, hogy a kormányzat törvényben szentesített, hosszútávú és átfogó együttműködésben állapodhatna meg velük, de csak velük.

A TASZ rámutat, hogy a világnézetileg semleges állam nem akadályozhatja és nem támogathatja egyetlen vallási közösség hitéletét sem, az együttműködést csak világnézetileg semleges közcélok igazolhatják. Tipikusan ilyen a szociális vagy oktatási tevékenység végzése. A semleges állam a közcélú, közjó érdekében végzett egyházi tevékenységet is csak átlátható, ellenőrizhető módon és a mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján támogathatja.

A TASZ szerint az állam semlegességét és az állam és az egyházak elválasztását egy olyan törvény garantálná, amely szerint a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú megállapodást. Ezért arra hívják fel a kormányt, hogy vonja vissza a Javaslatot, a parlamenti képviselőket pedig arra, hogy ne szavazzák meg azt.

“A magyar kormányt láthatóan semmi sem tudja eltéríteni attól, még alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletek sem, hogy az egyházak jogi helyzetét diszkriminatívan szabályozza, és hitéleti tevékenységet támogasson az összes  magyar adófizető pénzéből.” – mondta el Kaputa Júlia, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

A Javaslat részletes elemzését a TASZ a hamarosan közzé teszi. Arról, hogy milyennek kellene lennie egy szabadságot és egyenlőséget tiszteletben tartó egyháztörvénynek, itt olvashat pontokba szedve, itt pedig részletesebben.

Melegházasság román módra – a baloldal édes élete a szélsőjobbal

0

„Az egész jelenség persze másról sem szól, mint hatalmi küzdelemről. A kezdeményező civil szervezet, érezvén a hagyományos pártok legitimitásának porladását, igyekszik betörni a politikai térbe. Ha sikert aratott volna, akkor új és szélsőjobboldali pártként jelentkezett volna a következő választásokon. A szocdemek pedig hatalmi monopóliumuk megtartása érdekében igyekeztek magukhoz kötni azokat, akik iskolázatlanságuk, Európa-ellenességük, vallásosságuk, vagy egyszerűen csak manipulálhatóságuk okán mozgósíthatók az efféle populista télmák mellett.

Október 6-án és 7-én Romániában kétnapos népszavazás zajlott arról, hogy kötelezzék-e vagy sem a törvényhozást a család fogalmának „újrafogalmazására”, „meghatározására” alkotmányos szinten is. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy immáron az alaptörvény is egyértelműsítse: a család csak egy nő és egy férfi kapcsolata alapján létezhet, s ha ezt az alkotmány is kimondja, akkor az azonos neműek semmiképp sem részesülhetnek azokból a jogokból (örökösödés, gyermekvállalás, adózási és társadalombiztosítási előnyök stb.), amelyekben a „hagyományos” családformáció tagjai részesülnek.

A népszavazást nagy, országos kampány előzte meg, melynek fókuszában egy civil szervezet, a Koalíció a Családért állt, de – legalábbis a deklarációk szintjén – beállt mögéjük a legtöbb politikai formáció, különösen a baloldalon. Mi több, még a nyugatiasnak tekintett Klaus Jonannis elnök is úgy nyilatkozott: „letette voksát a családok mellett”. Persze, hogy mit jelent ez, azt nehéz megmondani, de a kétértelmű nyilatkozat jelzi, hogy mennyire átpolitizált és forró lett ez a szélsőjobbos, populista téma immáron nem csak az Európával szemben nyíltan szakadár Lengyelországban és Magyarországon, hanem a térség többi, a felvilágosodást hírből sem ismerő államában.

Ugyancsak jellemző, hogy a referendumot megelőző napokban Viorica Dăncilă román miniszterelnök az Európai Parlament előtt fogadkozott, hogy országa mindenben teljesíti az „európai elvárásokat” és vallja maga is „az európai értékeket”, csak „meg ne kövezzék Romániát”. Eközben pártja, a baloldali Szociáldemokrata Párt – mellesleg minden unióellens gáncsoskodásban összejátszva a Fidesszel, így a Sargentini-jelentés ellen is szavazva – nem csak támogatta a szélsőjobbos Koalíció a Csalárdért akcióját, de egyenesen a referendum kezdeményezője lett.

Mi több, most, hogy kiderült: a szavazók mindössze 20,4 százaléka jelent meg az urnáknál, így nincs meg az érvényességhez szükséges 30 százalék, gyakorlatilag ugyanazt mondja a civil szervezet és a kormányzó baloldali párt: „történelmi pillanatokat éltünk át, mert a szavazás megmutatta, hogy 4 millió embert tudhatunk magunk mögött” – nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva azokat persze, akik e 4 millióból nemmel szavaztak.

Hogy pontosítsuk a számokat: az összes leadott szavazat száma 3 731 704, ebből 1 901 888 vidéki, illetve 1 829 816 városi lakos – vagyis a két szám szinte teljesen azonos. E tekintetben okkal feltételezhető viszont, hogy a vidéki szavazók körében valóban az igenek lehetnek többen, míg a városiaknál ez közel sem ilyen biztos.

Az egész jelenség persze másról sem szól, mint hatalmi küzdelemről. A kezdeményező civil szervezet, érezvén a hagyományos pártok legitimitásának porladását, igyekszik betörni a politikai térbe. Ha sikert aratott volna, akkor új, populista és szélsőjobboldali pártként jelentkezett volna a következő választásokon. Egy ilyen forgatókönyv egyébként még most sem zárható ki. A szocdemek pedig hatalmi monopóliumuk megtartása érdekében igyekeztek magukhoz kötni azokat, akik iskolázatlanságuk, Európa-ellenességük, vallásosságuk, vagy egyszerűen csak manipulálhatóságuk okán mozgósíthatók az efféle populista télmák mellett, s ezzel kiszorítani erről a területről a Koalíció a Csalárdért politikai törekvéseit. Nem lennék meglepve, ha a szocdemek jövendő választási listáján feltűnne e „civil” szervezet egynémely vezetőjének a neve.

A referendum kezdeményezői szintúgy egy emberként szidják a jobboldali pártokat – közöttük a liberálisokat –, azzal vádolva őket, hogy „dezinformációjuk” okozta a kudarcot. Valójában a jobboldal is eléggé megosztott volt; közülük sokan – épp az egyházakhoz való szorosabb ragaszkodásuk okán – inkább természetes támogatói lehettek volna a kezdeményezésnek. Ugyanakkor a többség feltehetően inkább otthon maradt felismervén: nem a hagyományos családról és nem is a melegekről szólt a szavazást megelőző kampány, hanem arról, hogyan betonozza be magát a populista baloldal, s hogyan próbálják annak vezetői elkerülni a számtalan korrupciós és egyéb bűncselekmény miatt rájuk váró börtönt.

Ebből a szempontból ítélhető meg az RMDSZ rendkívül kétértelmű magatartása is. Inkább a kezdeményezés mellé állt, ezzel téve szolgálatot a magyar pártot egyelőre lélegeztető-gépen tartó szocdemeknek, s hódolva be újra a Budapestről féken tartott, pénzéhes, korrupt és erkölcsi szempontból alulmúlhatatlan erdélyi magyar egyházaknak. Tegyük mindjárt hozzá: leszámítva az evangélikus felekezet vezetőit, akik nem voltak hajlandók nevüket adni az egész gyalázatos kampányhoz.Mindemellett van az esetnek egy rendkívül groteszk fordulata is. Az európai és a demokrácia mellett elkötelezett politikai erők és a kultúrélet azon felhívásának, hogy bojkottálni kell a referendumot, látszólag a két, nagy többségében magyar megye – Kovászna és Hargita – lakosai tettek eleget. Messze a legkevesebben itt mentek el szavazni, Kovásznában mindössze 8,5 és Hargitában is csak 11,1 százalék.

Persze, aligha arról van szó, hogy a melegekkel szembeni tolerancia jellemezné az itt élőket. És még azt sem lehet feltételezni, hogy a demokrácia mellett elkötelezett politikai műveltség – elég Európai-parlamenti képviselőjüknek a Sargentini-jelentés elfogadásakor elmondott beszédét meghallgatni, hogy ilyesmi még véletlenül se jusson eszünkbe. A magyarázat épp ennek az ellenkezője: olyan alacsony az itteniek politikai elkötelezettsége, s oly nehéz őket kampánytechnikákkal elérni, hogy egyszerűen ignorálták az egészet. Dacára persze annak, hogy többségük – politikai elöljáróik mindenképp – a Fidesszel szövetséges román baloldallal kötött korrupt különalkukból él.

Ara-Kovács Attila

Vallási vezetők az értékalapú Európai Unióról

0

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az európai vallási vezetők magas szintű találkozóját, amelynek Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt a házigazdája. Ezúttal erre a Jean-Claude Juncker elnök által március 1-jén a bizottsági fehér könyvvel elindított, Európa jövőjéről szóló, jelenleg is folyó vita keretében került sor.

A Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallási közösségekkel és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képező magas szintű ülésen az értékekkel és a kormányzással kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A résztvevők Európa emberi dimenziójáról is eszmét cseréltek, különösen a szociális és a környezetvédelmi vonatkozásairól, valamint arról,miképp építhető a kontinens a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság alapelveire. A Bizottság felkérte a vezetőket arra, hogy vegyenek részt az Európa jövőjével foglalkozó együttgondolkodási folyamatban.

„A felekezeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd – a világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszédhez hasonlóan – lehetővé teszi számunkra, hogy különféle nézőpontokból vizsgáljuk meg közös jövőnk kérdését.

Inkluzív párbeszéd segítségével alakíthatjuk ki legjobban a közös jövőnk irányvonalát.”

– szögezte le Frans Timmermans.

Az Európai Bizottság és a különböző egyházak, vallási szervezetek és közösségek, illetve világnézeti szervezetek között rendszeresek a magas szintű találkozók.

2009 óta a Lisszaboni Szerződés is előírja az egyházakkal, a vallásokkal, a vallási közösségekkel és a világnézeti szervezetekkel való párbeszéd fenntartását.

Márciusban a Bizottság egy fehér könyv előterjesztésével együttgondolkodási folyamatot kezdeményezett Európa jövőjéről. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy Európa városaiban és régióiban párbeszédet folytat a különböző csoportokkal annak érdekében, hogy ösztönözze az Európa 2025-ös kilátásairól szóló vitát.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK