Egészségünk alapfeltétele a pihentető alvás, ahhoz pedig nem árt a megfelelő környezet.Az alvásproblémák felszámolása mellett további előnyökkel is bír, ha sikerül kialakítanunk a számunkra legideálisabb hálószobát.
Szokás mondani, hogy egyfelől az otthonunkban a hálószoba tükrözheti leginkább az egyéniségünket, mert ezt a szobát viszonylag ritkán tesszük közszemlére, másfelől van egy bútor, ami nemigen hiányozhat egyetlen hálószobából sem, hacsak nem a földön szeretnénk aludni. De mi az, amitől az ágy mellett jóvá válhat a hálónk?
A fizikai és a mentális jóllét alapja a megfelelő pihenés, amihez a már előbbiekben emlegetett ágyra – az esetek túlnyomó többségében – szükség van, ha pedig ez a rendelkezésünkre áll, egy matrac is jól jön hozzá. Ezen felül van egy bútor, ami a lakásunk bármely részén remekül funkcionál, így a hálószobában is jó helyen van. A komód praktikus, nem túl nagy tároló, jó tulajdonságai révén pedig a kisebb lakásokban is nélkülözhetetlen darabbá válik. Mivel nem csak a fiókjai nyelik el a tárolandó holminkat, különösen szerencsés választás, hiszen a tetejére is kényelmesen lehet pakolni, akár tárolási, akár dekorációs céllal.
Ha pedig már itt tartunk, akkor említést érdemelnek a szobanövények, amik amellett, hogy remekül mutatnak a komódon, tisztítják a levegőt, és ráadásul még a jó hangulatunkhoz is hozzájárulnak, amennyiben mi is teszünk az életben maradásukért.
A háztartásokban viszonylag ritkán fér el külön gardróbhelyiség, ezért általában a ruhásszekrények is a hálószobában találhatóak. Mivel ez már legalább két viszonylag nagy bútort jelent, próbáljuk őket színeikben összehangolni, hogy ne törjék meg nagyon a teret. Az árnyalatok tekintetében, ha azt tartjuk szem előtt, hogy minél nyugodtabban tudjunk pihenni, célszerű a semleges, visszafogott színeket választani a falhoz és a padlóhoz. Ez persze ízlés kérdése, de egy rikító rózsaszín szobában kevesen tudnak igazán jót aludni. Ügyeljünk arra is, hogy legyen több fényforrás, hogy a lefekvés előtti pillanatokat ne teljes díszkivilágításban töltsük. Legyen a lakásnak ez a helyisége csak a miénk, ahova mindig visszavonulhatunk, ha feltöltődésre vágyunk!
A BBC idézte a Lancet című orvosi hetilapban megjelent tanulmányt, amelynek keretében 195 országban vizsgálták meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. 15-95 évesek adatait elemezték, összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak.
A szerzők azt elismerték, hogy
a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki alkohollal kapcsolatos betegség, többek között rák. Akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, azok közül ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent, akik napi kettőt, azok közül 63-an, ez 7 százalékos növekedés. A napi öt alkoholos italt ivók között 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.
„Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban
az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek.
Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel – mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének munkatársa.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert elemezték 694 forrás adatait, amelyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, amelyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak.
Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti, napi négy egységet meghaladó mennyiséggel,
A nők között Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak között a tizedik helyen áll.
Ennek a listának az élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc egységnyi italnál többet fogyasztanak. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van.
A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatba hozható az alkohollal.
A magyarok több mint felének problémát okoz, hogy kiváltsa a felírt gyógyszereket, sokan vannak, akik anyagi okok miatt nem jutnak el orvoshoz. Az egészségi állapotát a többség jónak tartja, de a szám alacsonyabb, mint az uniós átlag. A lakosság több mint fele túlsúlyos.
A KSH-nak minden évben van egy úgynevezett „háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel” nevet viselő felmérése, amely a fő témakörök mellett mindig tartalmaz egy változó kérdéssort is. A legfrissebb, 2017-es felmérésnél ez az egészségre vonatkozott. A KSH most jelentette meg az eredményeket.
Forrás: KSH
Mint írják, „a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek markáns változások a 2010–2017 közötti időszakban”. Vagyis, magyarra lefordítva: az emberek nagyjából ugyanazt gondolják egészségi állapotukról. Ugyanakkor
kicsit nőtt azok száma, akik jónak vagy nagyon jónak tarják egészségüket:
55-56-ról 59-60 százalékra. Ezzel egyébként az uniós átlag alatt vagyunk. Érdekesség, hogy az arány a férfiak között magasabb, mint a nőknél (63,5% – 55,5%).
Nagyjából állandó azok aránya, akiket mindennapos tevékenységének elvégzésében valamilyen egészségi probléma korlátoz (26-29%). 2010 és 2015 között nőtt a krónikus betegséggel küzdők aránya (33%-ról 39-re), azóta stagnál. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya viszont fokozatosan csökkent 2010 óta, 17%-ról 13-ra.
A felmérés alapján az is kiderült, hogy a 16 évesnél idősebbek között
a férfiak átlagmagassága 176, a nőké 164 centi, az átlagos testsúly pedig 83, illetve 69 kiló.
A testtömegindexek szerint a 15 év felettiek mindössze 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a lakosság több mint fele túlsúlyos, ezen belül 20% pedig elhízott.
Forrás: KSH
Az is kiderült, hogy szabadidejükben többet mozognak azok, akik munkavégzés kevesebbszer tesznek így. Ugyanakkor „azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem” – áll a tanulmányban.
Forrás: KSH
A 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget, salátát. 12, illetve 14% viszont soha nem tesz így. Ez összefügg a nemmel, az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel: „a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.”
A gyerekek egészségi állapotát tekintve a szülők kifejezetten optimisták:
megítélésük szerint 95%-uk nagyon jó vagy jó egészségi állapotban van, csak 1% mondta azt, hogy a gyerekük állapota rossz vagy nagyon rossz. Ugyanakkor a 16 év alattiak 5,2%-ának van valami olyan problémája, amely korlátozza a mindennapi tevékenységekben.
Nem meglepetés, hogy a gyerekek egészségi állapota függ a jövedelemtől is: „A legalsó jövedelmi ötödben élők 55, a legfelsőben élők 74%-a örvend nagyon jó egészségnek.”
Nem túl biztató, hogy a felmérés szerint 2016-ban
a 16 évesnél idősebbek háromnegyede egyszer sem járt fogorvosnál,
18% egyszer vagy kétszer, és mindössze 7,1% kettőnél többször. A KSH elemzői szerint emögött az állhat, hogy sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már mindenképpen szükséges a beavatkozás, megelőzési céllal viszont nagyon kevesen.
Többen mennek a háziorvosokhoz: mindössze 30% nem járt egyszer sem a háziorvosánál 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, 20% ennél is többször kereste fel.
Forrás: KSH
Ijesztő adat viszont, hogy 2016-ban
a lakosság 6,2%-a nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna,
ebből 10% anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátásnál 3% nem tudta igénybe venni azt, amire szüksége lett volna, kétharmada anyagi okból. A válaszadók 4,1%-ával az is előfordult, hogy nem tudták kiváltani a számukra felírt gyógyszert.
Ennél jóval többen, 43%-nyian mondták azt, hogy „legalább közepes szintű megterhelést” jelentettek az orvosi és fogorvosi költségek. A gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban 55% nyilatkozott így.
Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők között magasabbak voltak ezek a számok, de még a legfelső ötödbe tartozók 38%-ának is megterhelő volt kiváltani a gyógyszereket.
Forrás: KSH
A gyerekorvosi ellátást nézve jobb a helyzet: 2016-ban
a családok 82%-ában volt szükség gyerekorvosra,
amit csak 0,1% nem tudott igénybe venni, vagy azért, mert nem engedhették meg maguknak az ellátást, vagy túl messze volt az orvos és nem tudtak mivel elmenni hozzá. A családok 39%-ának volt szüksége gyerekfogorvosi ellátásra, 0,3% nem jutott hozzá.
A gyerekek gyógyszereinek kiváltása a családok 3,6%-ánál okozott megoldhatatlan problémát – a KSH megjegyzi, hogy ezen a téren csökkenő tendencia figyelhető meg. A szám egyébként értelemszerűen jelentősen csökken, minél gazdagabb egy család: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál 8,2%-nál fordult elő ilyen eset, a legfelső ötödnél viszont egyszer sem.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
