Kezdőlap Címkék Éger István

Címke: Éger István

Menesztették Éger Istvánt

Dübörgő taps közepette megválasztották a Magyar Orvosi Kamara elnökévé Kincses Gyulát, az Újratervezés csoport jelöltjét. Ezzel 16 év után menesztették Éger Istvánt.

Meggyőző arányban, 202-120 arányban az orvostársadalom megújulását zászlóra tűző Újratervezés csoport jelöltjét, Kincses Gyulát választotta elnökévé az orvoskamara. Az eredményhirdetésről és a bejelentést követő kitörő, dübörgő tapsról tudósít a Facebookra felrakott videó.

Ezzel leváltották a 16 éve a MOK-ot vezető Éger Istvánt, akinek beszámolóját előző este példátlan módon nem fogadta el a küldöttgyűlés. A szombati fordulat még nagyobb, mert alelnöknek választották Lénárd Ritát és Álmos Pétert, mindketten az Újratervezés (és az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport) tagjai. A fogorvosi alelnök Nagy Ákos lett, aki évek óta szervezi a fogászok elégedetlensége miatti tiltakozást és az őszi sztrájkot.

Az Égerrel szembeni ellenérzés évek óta gyűlt. A megújulás hívei túlzott kormánypártisággal vádolták, aminek azonban nem lett semmi kézzelfogható eredménye, miközben például vendégként és felszólalóként is exponálta magát a szeptemberi zártkörű kötcsei Fidesz-pikniken. Ahol azonban egyáltalán nem beszélt az egészségügyről. Korábban évekig nem volt hajlandó elárulni kamarai elnöki javadalmazását, az ezt firtató taggal szemben etikai eljárást indított, és 88 ezer forintot kért volna eljárási díjként. Eközben jelentősen megemeltette a (kötelező) kamarai tagsági díjat.

A most 67 éves Kincses Gyula fül-orr-gégész volt, a rendszerváltás után egészségpolitikusként működött az összes kormány idején: 1990-ben MDF-képviselő a parlamentben, Orbán első kormányának kancelláriáján dolgozott, Gyurcsány kormányában egészségügyi államtitkár, 2001-2010 között az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet vezetője.

Kincses Gyula célja az, hogy egyenrangú partner legyen a kormánnyal. Új etikai normákat szeretne az orvostársadalomban, célja a hálapénz eltüntetése, megfelelő fizetésekkel. Égerrel szemben az is folyamatos vád volt, hogy átláthatatlan a kamara működése és gazdálkodása, különféle ügyletek lezajlása. Kincses ezen is változtatna.

Éger

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyilatkozott a Kamara nagygyűlése előtt. Az orvosi bérek emelését követelte megint, hozzátéve, hogy ha ez megvalósul, akkor a Kamara felléphetne a hálapénz megszüntetéséért, szankcionálásáért.

Amit Éger mond, az arra a közkeletű hiedelemre épül, hogy az emberek azért adnak hálapénzt orvosoknak, mert tudatában vannak, hogy az orvosok aránytalanul keveset keresnek. Nem hinném, hogy ez manapság így lenne. Eléggé közismert, hogy ma a paraszolvencia milliárdjai néhány szakmára koncentrálódnak, elsősorban a nőgyógyászokra és sebészekre. Az orvosi szakmák többségében ma már nem vagy alig adnak pénzt a betegek. Vajon azért van ez így, mert mondjuk a szemészek, bőrgyógyászok vagy orr-fül-gégészek hivatalos keresetei magasabbak, mint a nőgyógyászoké vagy sebészeké, és ezért kevésbé szorulnak rá a hálapénzre?
Szó sincs róla. Másról van szó: a nőgyógyászok és sebészek betegei inkább érzik azt, hogy a szülés illetve a műtét sikere erősen függ attól, hogy mennyire lelkiismeretesen, mekkora erőfeszítést téve foglalkozik velük az orvos. Másképpen: ezeknél a szakmáknál érzik leginkább a betegek, hogy ki vannak szolgáltatva az orvos figyelmének, jóindulatának. Azt igyekeznek a hálapénzzel megvásárolni.
Szemben azokkal, akik általában beszélnek a magyar egészségügy „összeomlásáról”, gyenge teljesítményéről, én azt hallom okos egészségügyi szakértőktől, hogy nem ez a helyzet,

a magyar rendelőkben, kórházakban sokszor kapnak a betegek kitűnő ellátást. Csak éppen a magyar egészségügyi ellátás kiszámíthatatlan: sokszor jó minőségű, de az esetek egy részében baj van vele.

A kiszámíthatatlanság pedig éppen azt jelenti, hogy nem lehet tudni, mikor jó a minőség és mikor nem. A beteg pedig időnként a gyógyítás, a kezelés közben is érzékeli, ha baj van, amikor nincs kötszer vagy nem jön időben a nővér, de az igazi minőségi problémák – például a fertőzések – csak utólag derülnek ki. Ha pedig az ilyesmit akarja elkerülni a beteg, megpróbálja megvásárolni az orvos és a nővérek fokozott figyelmét, lelkiismeretességét.
Ezt teszik azok is, akik a jobb minőséget, a megbízhatóbb kezelést az állami helyett a magánegészségügyben remélik megtalálni.

Ebből pedig az következik, hogy a hálapénz kiküszöböléséhez nem az orvosi bérek általános emelésére van szükség (a nővérekére bizonyára igen), hanem az egész közfinanszírozott egészségügyi rendszer teljesítményének megbízhatóságát kell javítani.

A mai módon szervezett és működtetett állami egészségügyben erre nincs esély. Ez persze sokkal bonyolultabb feladat, mint a bérek emelése. Utoljára Molnár Lajos próbálkozott vele. Bele is írta egyik törvényébe a paraszolvencia tilalmát.

A sürgősségi osztályok problémája országos

Végtelenségig nem lehet túlterhelni az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) évtizedek óta hangoztatja, hogy az orvos is ember, és a teljesítőképességnek van határa. Az orvosok hivatástudatával sem szabad visszaélni, mert ez a betegeknek és az orvosoknak egyaránt rizikót jelent – mondta el a Független Hírügynökségnek Éger István, a MOK elnöke, akit annak kapcsán kérdeztük, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán uralkodó állapotok miatt a kamara budapesti területi szervezete nyílt levelet írt a főpolgármesternek és a két illetékes miniszternek.

A Honvédkórház orvosai nevében a honvédelmi és az egészségügyért felelős miniszternek, valamint a főpolgármesternek címzett drámai hangú levél a sürgősségi ellátás biztonságos működését garantáló, halaszthatatlan intézkedéseket sürgeti. Az nem lehet megoldás – írják -, hogy szükséges szakképzettséggel, tapasztalattal nem rendelkező orvosokat – más osztályok működésének rovására – átirányítsanak a sürgősségire.

Elsőrendű feladat lenne “a betegút szervezetlenségének megszüntetése, ami miatt sürgősségi ellátásra jelentkeznek olyan betegek, akiknek ellátása más betegutat igényel, az aggódó hozzátartozók tájékoztatásának megszervezése, az egészségügyi dokumentáció vezetésének megszervezése,

korszerű adatrögzítési feltételek biztosításával, megfelelő számú szakdolgozó és más kisegítő személyzet biztosítása, az ellátandó betegszám meghatározása a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekhez igazítottan”.

A budapesti orvosok szakmai érdekképviseletének az a lépése, hogy a nyilvánosságot bevonva forduljanak az illetékesekhez, a Magyar Orvosi Kamara tudtával és egyetértésével történt. A Honvédkórház sürgősségi osztályán már annyira égető a helyzet, hogy rendkívül gyors megoldásra van szükség, de ez nemcsak helyi, hanem országos probléma – hangsúlyozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki mentőorvosként a saját bőrén is tapasztalja a sürgősségi ellátás anomáliáit.

Szerinte azonban a rendszer problémáit nem lehet egy-két azonnali intézkedéssel megoldani, bár ezekre is sürgősen szükség lenne. Az alapoktól kellene kezdeni, vagyis a lakosság felvilágosításával, hogy a legalapvetőbb egészségügyi ismeretekkel mindenki tisztában legyen. Éger István úgy látja és naponta tapasztalja, hogy hazánkban e téren nagyon nagy az elmaradottság. Mint elmondta,

a kamara több mint egy évtizede küzd azért, hogy az iskolákban egészségtant oktassanak a gyerekeknek, de eddig nem sikerült eredményt elérniük.

Szerinte ugyanis az alapismeretek hiánya az egyik fő oka annak, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek 60-70 százaléka nem indokoltan veszi igénybe a speciális ellátást. Felvetésünkre, hogy napjainkban ezt inkább talán a szakrendelések túlterheltsége és a vizsgálatok hosszú várakozási ideje okozhatja, hiszen ugyanazokat a vizsgálatokat, amikhez a szakrendelőkben hónapok alatt tudnak a betegek hozzájutni, a sürgősségin néhány óra elvégzik, nem beszélve arról, hogy az időpontra való várakozás alatt a betegek állapota rosszabbodik és valóban sürgősségi ellátásra szorulnak, Éger István így válaszolt: Generálisan ezt nem lehet kimondani, de kétségtelen, hogy számos ilyen eset van.

Bizonyos területeken, mint például a képalkotás (MR), előfordul, hogy a vizsgálatra esetleg hónapokat kell várni, ezért nem ritka, hogy a betegek a kerülő utakat választják. Ez is egy rendszerhiba.

A budapesti szervezet nyílt levele a Honvédkórházban kialakult helyzetre hívja fel a figyelmet, ami része annak a problémahalmaznak, amivel kapcsolatban számos tárgyaláson, levelezésen és egyeztetésen vannak túl – mutatott rá.

Azt mondta: “Ez is beletartozik a MOK stratégiájába, ami két évvel ezelőtt elkezdtünk azzal, hogy felmértük a sürgősségi osztályok szakorvos ellátottságát. Kiderült, hogy ez a szükségeshez képest körülbelül 25 százalékos.

Hatszáz helyett mintegy száznegyven sürgősségi szakorvos állt rendelkezésre, és ezek az arányok érvényesek ma is.”

A jelenség nem egyedi és nem csak budapesti, az országban még sok helyen hasonló a sürgősségi ellátás helyzete. Az persze nem véletlen, hogy a problémák a Honvédkórházban „buknak ki”, hiszen ez Budapest és egyben az ország legfrekventáltabb, legnagyobb ellátó helye, ahol a forgalom olyan nagy, hogy ez önmagában is komoly rizikó-faktor, mivel az ellátás nehézségei koncentráltabban jelentkeznek. A másik fontos tényező, hogy

a  Honvédkórházban megvan az érintettek „kritikus tömege”, vagyis az orvosok, az egészségügyi szakszemélyzet létszáma elegendő ahhoz, hogy összefogjanak és tiltakozni merjenek.

De az összefogás másutt is létrejöhet, ahol elegen vannak, például legutóbb az ajkai kórházban – emelte ki.

A budapesti kamara levele utalást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a beteggel közvetlenül találkozó orvos viseli az etikai és büntetőjogi felelősséget az ellátás biztonságáért, megfelelőségéért, és ki van téve a nyilvános megaláztatásoknak (pl. a Facebookon) is. A szükséges intézkedések megtételét arra hivatkozva is sürgetik, hogy

nem szabad elfeledkezni arról, az orvos is ember.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az orvosi hivatás presztízsét is rombolja, ha az ellátásban zavarok vannak.

Sajnos nem új keletű dolog, hogy a betegek az orvosok ellen fordulnak és fordítva – ismerte el Éger István. Mindkét oldalról kikerülnek minősíthetetlen stílusú és hangvételű megnyilvánulások a közösségi média felületeire. Éppen most egy ilyen eset miatt nyilatkozatban határolódott el a MOK  egy Facebook-bejegyzésében magáról teljesen megfeledkezett és emberi mivoltából kivetkőzött orvostól – utalt rá. Véleménye szerint a közösségi média alkalmas a hangulatkeltésre, de a magasabb szintű problémamegoldásnak nem fóruma.

Attól a céltól, hogy elegendő számú, tisztességesen megfizetett orvos, nővér, egészségügyi szakszemélyzet, megfelelő tárgyi eszközrendszer álljon rendelkezésre és biztonságos, közfinanszírozott ellátást garantáljon, sajnos jelenleg nagyon messze vagyunk

– értékelte a helyzetet az orvoskamara elnöke.

Érdeklődésünkre, hogy milyen választ várnak a nyílt levélre, a MOK elnök elmondta: Tarlós István főpolgármestertől közvetlen ráhatás kevésbé várható, a két tárcavezetőtől viszont mindenképpen gyors reagálásra számítanak.

Kérdésünkre Éger István elmondta, nem tud arról, hogy a Honvédkórházban a mostani tiltakozás bármilyen összefüggésben lenne Zacher Gábor korábbi főorvos távozásával illetve utódjának személyével és tevékenységével sem pro, se kontra. Elég belterjes szakmáról van szó, de sem ebből a körből, sem máshonnét nem jutott el hozzá információ erre vonatkozóan.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK