Economist Archives › Független Hírügynökség

Nem 5 hanem 17 millió áldozata van a pandémiának?

Kenderessy Milán

-

2021-11-04

Nem 5 hanem 17 millió áldozata van a pandémiának?

Érdekes fejtegetésbe kezdett a tekintélyes londoni Economist amely nem arról híres, hogy légbőlkapott hírekkel kábítja méltán széles olvasótáborát.

Hány ember halt meg a COVID 19 világjárvány miatt? Sok embert, aki meghalt a SARS-CoV-2 fertőzöttségben, soha nem tesztelik, és nem számítják be a fertőzés halálos áldozatai közé. Ezzel szemben néhány ember, akinek a halálát a COVID 19-nek tulajdonították, más betegségekben is szenvedtek, amelyek egyébként is véget vethettek volna életüknek. És mi a helyzet azokkal, akik megelőzhető okok miatt haltak meg a járvány során, mert a COVID 19 betegekkel teli kórházak nem tudták ellátni őket? Ha az ilyen esetek számítanak, akkor azokat olyan halálesetekkel kell ellensúlyozni, amelyek nem következtek be, de rendes időkben bekövetkeznének, például az influenza vagy a légszennyezés miatt.

Utánaszámoltak a hivatalos adatoknak amiből kiderült a legtöbb helyen véletlenszerűen írják össze a Covid áldozatokat. Véletlenszerű a szubnacionális helyekről érkező adatok. Például a tartományok vagy városok által kiadott statisztikák is, a világ 156 legalább 1 millió lakosú országa közül mindössze 84-ből sikerült adatokat szerezni a teljes halálozásról. Néhány ilyen hely rendszeresen frissíti adatait; mások csak egyszer publikálták őket. Ennek alapján jött ki a 12 milliós többlet, amely már hasonlít a spanyol nátha járvány áldozatainak a számához. Ezt ugyanis 20 és 50 millió közé teszik az egészségügyi statisztikusok, akik hangsúlyozzák, hogy az emberiség létszáma akkor még nem érte el a kétmilliárdot.

Hol tévednek leginkább?

Azokban az országokban, ahol a statisztika teljes mértékben a hatalomtól függ. Ezért az Economist szerint Indiában a járvány halottainak a száma tízszer annyi lehet mint amennyit a kormány bevallott. Oroszországban három és félszer többen halhattak meg mint ahányat hivatalosan elismernek.

Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését, így a számok erősen kozmetikázottnak tűnnek a szigorú rendelkezésekhez képest. Azok közül az orvosok közül, akik rámutattak az anomáliákra, páran kiestek az ablakon Oroszországban.

Az Európai Unión belül Bulgária szerepel a legrosszabbul. Az Economist szerint a Covid halottak száma a duplája lehet annak mint amennyit bevallottak.

Mexikóban olykor hivatalosan is tízezrekkel módosítják a számokat, amely nem növeli a bizalmat a statisztikák iránt.

Brazíliában hivatalosan 600 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, de valószínűleg ennél jóval többen vannak, mert a külvárosok népe szenved a leginkább. Velük viszont alig törődik a jobboldali populista Bolsonaro rendszer. A nyíltan vírus és oltás szkeptikus elnököt a szenátorok bíróság elé kívánják állítani mondván, hogy elsősorban ő a felelős azért, hogy ilyen sok honfitársa veszítette életét a Covid járványban.

A The Economist egy új modellt épített fel, amely a világjárvány kezdete óta minden egyes országban megbecsüli a többlethalálozást. Ez mind hivatalos többlethalandósági adatokon, mind több mint száz egyéb statisztikai mutatón alapul. Végső összesítésük a kormányok hivatalos túlhalálozási számát használja, amikor és ahol rendelkezésre állnak, és a modell becsléseit minden más esetben.

Európa: dead man walking?

Polonius

-

2021-06-11

0

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Orbán inkább megalkuvó, mint stratéga – Anno

Kenderessy Milán

-

2021-03-05

0

Orbán inkább megalkuvó, mint stratéga – Anno

Isten veled illiberális demokrácia, jöhet az autokrata kleptokrácia – ezzel a címmel közöl elemzést az Economist. A nemzeti szuverenitásért zajló polgárháború tönkreteszi Európa lelkét – írja a tekintélyes hetilap.

Az egyik oldalon a liberális rend védelmezői vannak, akik a haladásért, a nyitottságért és az EU által megtestesített értékekért küzdenek. Velük szemben sorakoztak fel az illiberális demokrácia hívei, a mozgalmat a bevándorlás-ellenes Orbán Viktor hívta életre.

A frontok földrajzilag összekuszálódtak, hiszen Merkelt támogatja Tusk, a Tanács elnöke, korábbi lengyel kormányfő, Orbánt ugyanakkor az iszlámellenes holland fanatikus Wilders és a nacionalista Le Pen segíti. A magyar és a főleg a lengyel politika erősen megosztott, de a magyar miniszterelnök és Kaczynski pontosan ebből él. Kelet számára az unió arra szolgál, hogy visszanyerje szuverenitását. Viszont az is igaz, hogy liberalizmus ritkán alkot komoly politikai erőt a térségben, mivel az érintett államok csupán pár évtizede tapasztalták meg a szabadságot, nemigen ismerik a történelemből a független bíróságokat és a szabad sajtót.

A demokratikus hagyományok hiánya gyengíti az ellenállást,

amikor Orbán és Kaczynski nekilát, hogy lebontsa a fékeket és ellensúlyokat, vagy amikor oligarchák óriási hatalmat és vagyont halmoznak fel. Ritkán találkoztak idáig a bevándorlással is.

A Nyugat ugyanakkor gyakran megfeledkezik a Kelet különleges nemzeti karakteréről. Viszont Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára szerint az illiberális demokrácia elnevezés túl hízelgő, mert leplezi a demokráciaellenes irányzatokat, ugyanakkor úgy tünteti fel, mintha itt kulturális harc folyna, amit persze az Orbán-félék boldogan vívnak. A magyar rezsim a demokratikus intézmények felszámolásával párhuzamosan megtömi a cimborák zsebét.

A rothadt rendszerre leginkább az autokrata kleptokrácia a megfelelő kifejezés.

Nem kétséges, hogy egy-két keleti kormány cinikusan kiaknázta az emberek félelmét a menekültáradat láttán. Ám a németek és mások téves kvótadöntése elidegenítette Keleten a mérsékelt erőket és megfelelő választási fegyverhez juttatta Orbánt. Ha az illiberalizmus azt jelenti, hogy meg lehet válogatni, ki élhet az országban, akkor a politikus örömmel magára veszi ezt a kabátot, a magyarok nagy többségének helyeslése közepette.

Ám a harc megosztó lehet Európa hosszú távú jövője szempontjából.

A magyar vezető inkább megalkuvó, semmint stratéga. Viszont ha az unió nem képes fenntartani az egységet a jogállam alapján, akkor az fenyeget, hogy egyes államok mennek előre az integráció útján, mások viszont csupán lazább kereskedelmi kapcsolatokkal kötődnek a klubhoz. Macron ezt el tudja fogadni, Németország nem. Épp ezért fel kell lépni a demokrácia visszaszorulása ellen, itt kell szembeszállni Orbánnal és a hasonszőrűekkel.

Atomot békéért

FüHü

-

2018-08-03

0

A világ Oroszországra támaszkodik, amikor új atomerőműveket kell építeni, és Moszkva boldogan eleget tesz a feladatnak – írja az Economist Szocsiban készült helyzetjelentésében. A tekintélyes brit hetilap szerint az ágazat egyébként pang Csernobil óta, amire Fukushima csak rátett egy lapáttal.

Világszerte reaktorokat zártak be, a maghasadással előállított áram mennyisége két év alatt 11 %-kal csökkent és azóta sem érte el a korábbi szintet. Viszont az oroszok uralják a nukleáris blokkok piacát. Odahaza nem nagy a kereslet, ezért a Roszatom külföldön olyan államokat vett célba, amelyek sem a Kremlnek, sem az USÁ-nak nem szoros barátai. A munkálatok már folynak a többi közt Bangladesben, Indiában és Magyarországon, összesen tucatnyi helyen. A reaktorok szállítása kifizetődőbb, mint a szénhidrogének exportja. Nem befolyásolja a piaci árak ingadozása és hosszú évtizedekre Oroszországhoz köti a vevőt. A befolyás különösen ott lehet veszedelmesen nagy, ahol az új létesítmény jelentős hányadban járul hozzá az energiatermeléshez.

A sérülékeny országok már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az orosz fél általában geopolitikai fegyverként veti be az energiát,

bár a fenyegetések az utóbbi időben kifinomultabbak lettek. Szakértők szerint azonban a beavatkozásnak gátat szab a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete. És a hasadóanyagot másutt is meg lehet venni, az erőműveket hazai személyzettel is lehet működtetni. Ám az aggályok megmaradnak.

A Roszatom Magyarországon azután vágott bele a beruházásba, hogy Orbán igen szívélyesen fogadta Putyint. A feltételek miatt vannak félelmek, hogy Moszkva diplomáciai célokra aknázza ki a vállalkozást. Az oroszok két okból tudják tartani magukat: egyrészt olcsók a modellek, másrészt ott áll mögöttük az orosz állam. Így nincs komoly vetélytársuk egy olyan világban, ahol egyre több energiát kell megtermelni nukleáris úton, már ha komolyan veszik a széndioxid-kibocsátás csökkentését. És ez kijózanító.

Fasizmus: figyelmeztetés

FüHü

-

2018-07-31

0

A fasizmus akkor virágzik fel, ha elterjed az a nézet, hogy a sajtó hazudik, a bíróságok korruptak, a demokrácia szégyen, és csak egy erős kéz tud megvédeni bennünket a gonosz „másoktól”, legyenek azok zsidók, muzulmánok, feketék, vagy az ún.

Madeleine Albright nem ideológiának, hanem olyan gyakorlati politikának tekinti a fasizmust, amelynek keretében egy valaki, illetve egy párt azt állítja, hogy a nemzet vagy egy csoport nevében lép fel, és így próbálja megszerezni-megszilárdítani a hatalmat – írja az Economist. A lap azért kereste meg a Clinton-kormányzat volt külügyminiszterét, mert az nemrégiben könyvet adott ki: „Fasizmus: figyelmeztetés” címmel. Az ő szemében a fogalom része, hogy ezek az erők készek erőszakot alkalmazni, illetve bármilyen eszközt bevetni, hogy elérjék céljukat. Alapvetően demokrácia-ellenesek, habár lehet, hogy egy fasiszta kormányt először tisztességes úton választanak meg.

Azt azonban nem állítja, hogy Észak-Koreát leszámítva bárhol ilyen körök lennének uralmon. Ám veszedelmes párhuzamot lát bizonyos mostani fejlemények és azok között a feltételek között, amelyeknek köszönhetően Hitler és Mussolini magához ragadta a vezetést. Így a gazdasági egyenlőtlenségeket, a hagyományos pártokba vetett hit megrendülését, a közviták leromlását, kisebbségi csoportok hátrányos megkülönböztetését, valamint az elnyomó vezérek összehangolt erőfeszítését a szólásszabadság aláásására, a logika elferdítésére az igazság eltorzítására.

Albright úgy gondolja, hogy

leginkább az igazságot a leghasznosabb szembeállítani a fasizmussal és az azt támogató csőcselékkel.

Illetve keményebb szeretettel kell reagálni a gyűlöletre. Mert a világ odalesz, ha feladjuk a hitet azokban az intézményekben és értékekben, amelyek elválasztanak a zsarnokságtól. De jelenleg nincs ok a kétségbeesésre, bár kétségtelenül sok az aggasztó jel. Ezzel együtt keményebben vissza kell vágni a cinizmusra. A fasizmus akkor virágzik fel, ha elterjed az a nézet, hogy a sajtó hazudik, a bíróságok korruptak, a demokrácia szégyen, és csak egy erős kéz tud megvédeni bennünket a gonosz „másoktól”, legyenek azok zsidók, muzulmánok, feketék, vagy az ún. elitek.

Bármennyire is tökéletlenek, a mostani intézmények a legalkalmasabbak, hogy megvédjék a civilizációt, anélkül azonban, hogy ajtót nyitnának valami sokkal rosszabbnak.

Nem kell 2. világháború méretű traumát átélni ahhoz, hogy lássuk a civil felelősség, a jogállam, a mások iránti figyelem fontosságát.

Ám nem segíthet semmi, ha elvesztjük a humanitást, ha az emberek áldozatnak érzik magukat, és úgy gondolják, hogy bosszúból lábbal tiporhatnak mások jogain. A történelem megtanította, hogy a magabiztosak és bölcsek téglából építkeznek, míg a megriadtak, akik önmagukkal vannak elfoglalva, vályogot használnak.

Economist/Szelestey Lajos

Tekintélyelvű banditák, hibbant konteókat gyártók

FüHü

-

2018-05-18

0

Tekintélyelvű banditák, hibbant konteókat gyártók

És most célkeresztbe kerültek a civilek, valamint napirenden van a tekintélyes CEU bezáratása is. Ha sikerül az utóbbi terv, az megint nagy győzelem lesz Orbán háborújában a szólás és a gyülekezési szabadság ellen. Egyelőre úgy tűnik, ő áll nyerésre.

Az Economist folyóirat úgy látja: van abban bőven irónia, hogy a tekintélyelvű magyar kormány kitessékeli a Nyílt Társadalom Alapítványt, a tolerancia és a józan ész hangját. Soros rengeteget tett a demokráciáért, cserében a jelek szerint csak arra számíthat a szülőhazájában, hogy lehordják mindennek, befeketítik, alapítványának munkatársait zaklatják.

Antiszemita felhangokkal megtűzdelt, hibbant összeesküvés elméleteket gyártanak a személye körül,

végül pedig a tekintélyelvű banditák lehetetlenné tették a jótékonysági szervezet munkáját. Ezek az orgyilkosok – írja a világ egyik legtekintélyesebb folyóirata – rájöttek, hogy szavazatokat nyerhetnek, ha baljós spekulánsnak állítják be az üzletembert, és ha üldözik az általa létrehozott alapítványt. A Fidesz a választási kampányban tele aggatta az országot Soros baljós képeivel. Ugyanazt a szerepet töltötte be, mint Goldstein Orwell 1984-ének totalitárius államában: ő a titokzatos, bizonytalan ellenség, akire a nép gyűlölete irányul, és akinek az állítólagos terve igazolni hivatott a rezsim által gyakorolt teljhatalmat.

Orbán és Soros viszálya nem is lehetne ennél jelképesebb: hogy a kormányfő szembefordult egykori jótevőjével, abban van valami ödipuszi, vagy talán az „Elveszett paradicsom” a jó kifejezés, ahol a politikus játssza a lázadó angyalt. Az illiberális demokrácia meghirdetésével nem is tudott volna még élesebben szembe fordulni a befektető filozófiájával. Most meg már „kereszténydemokráciát” akar.

A migránsválság tette lehetővé, hogy a Fidesz felébressze a szavazópolgárok szunnyadó idegengyűlöletét.

Soros azzal szolgáltatta ki magát a támadásoknak, hogy cikkekben meglehetősen ésszerű terveket tett közzé a menekültek befogadására. Az olyan etnikai és vallási nacionalista erők számára, mint amilyen a magyar párt is, tökéletes ellenségként szolgál a zsidó milliárdos, aki támogatja a nagyarányú muzulmán bevándorlást. És most célkeresztbe kerültek a civilek, valamint napirenden van a tekintélyes CEU bezáratása is. Ha sikerül az utóbbi terv, az megint nagy győzelem lesz Orbán háborújában a szólás és a gyülekezési szabadság ellen. Egyelőre úgy tűnik, ő áll nyerésre.

Címke: Economist

Érdekes fejtegetésbe kezdett a tekintélyes londoni Economist amely nem arról híres, hogy légbőlkapott hírekkel kábítja méltán széles olvasótáborát.

Hol tévednek leginkább?

Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését, így a számok erősen kozmetikázottnak tűnnek a szigorú rendelkezésekhez képest. Azok közül az orvosok közül, akik rámutattak az anomáliákra, páran kiestek az ablakon Oroszországban.

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Miért?

Vakcina válság

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

Biden: együtt Kína ellen

Isten veled illiberális demokrácia, jöhet az autokrata kleptokrácia – ezzel a címmel közöl elemzést az Economist. A nemzeti szuverenitásért zajló polgárháború tönkreteszi Európa lelkét – írja a tekintélyes hetilap.

A fasizmus akkor virágzik fel, ha elterjed az a nézet, hogy a sajtó hazudik, a bíróságok korruptak, a demokrácia szégyen, és csak egy erős kéz tud megvédeni bennünket a gonosz „másoktól”, legyenek azok zsidók, muzulmánok, feketék, vagy az ún.

Nem kell 2. világháború méretű traumát átélni ahhoz, hogy lássuk a civil felelősség, a jogállam, a mások iránti figyelem fontosságát.

És most célkeresztbe kerültek a civilek, valamint napirenden van a tekintélyes CEU bezáratása is. Ha sikerül az utóbbi terv, az megint nagy győzelem lesz Orbán háborújában a szólás és a gyülekezési szabadság ellen. Egyelőre úgy tűnik, ő áll nyerésre.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA