Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.
December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.
Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.
A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt Irántól.
Az ISW főbb megállapításai december 30-án:
December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.
Az egyik megtámadott repülőtéren katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt. A második repülőtéren két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.
Az Ukrajna által végrehajtott két robbanás érte az ország két katonai repülőterét. Állítólag két orosz atombombázó megsemmisült, három ember meghalt és hat megsebesült – állították sajtóértesülések szerint. Becslések szerint a robbanásokat benzinnel megtöltött üzemanyagszállító okozta.
A másik megtámadott repülőtéren ahol katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.
Ezenkívül a kelet-ukrajnai Luhanszk régió katonai tisztviselői azt mondták, hogy kilenc ember vesztette életét, miután az ukrán hadsereg ágyúzta Alcsevszk városát.
A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy Oroszország a következő évben nukleáris arzenálja infrastruktúrájának fejlesztésére fog összpontosítani. Shoigu bejelentésére attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai háborúban.
Benjamin Netanjahu, a hivatalba lépő izraeli miniszterelnök vasárnap az NBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy ennek esélye nem nulla.
Brit hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg nem ér el sikereket a csatatéren, ezért az ukrajnai háborúval kapcsolatban a nyilvánosság elhallgattatása várhatóan nehezebb lesz a Kreml számára.
A közvélemény-kutatások állítólag azt mutatják, hogy Oroszországban jelentősen csökkent a „különleges katonai művelet” lakossági támogatottsága. A közvélemény-kutatásokat független orosz média idézte, amely azt állította, hogy az adatokat a Szövetségi Védelmi Szolgálat gyűjtötte belső használatra. A jelentések szerint mindössze 25 százalékuk állította, hogy a harcok folytatása mellett áll.
Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.
Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.
Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.
„Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.
„Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.
A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.
A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy
Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.
„Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.
Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán „nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.
Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház valótlannak tartja Irán tagadását.
Az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt, hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt hatásának fokozásához.
„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”
– mondta Zelenszkij vasárnap este.
Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.
Habár ma még a többség előtt ismeretlen, a drónozók már profi versenyeken csapnak össze egymással. Ezek közé tartozik a Drone Champions League is, amely többek közt a svájci Laax Nemzeti Parkban kap helyet – tudhatjuk meg az E-sport magazinból.
Néhány apróság azért még hiányzik, hogy valóban élvezhető legyen.
A versenyzők egyike a 26 éves, zürichi Timothy Trowbridge, aki dán és német kollégával együtt az Apex Racing csapatában indult. Előre leszögezte: “Azért vagyok itt, hogy nyerjek.”
Az informatikus végzettségű Trowbridge négy éve foglalkozik drónokkal, a sajátjait maga rakta össze. “Nagyszerű érzés, mintha az ember egy vadmadár lenne a levegőben” – mondja.
Szavaiból az is kiderül, költéges hobbiról beszélhetünk: egy drón 500 frankba (azaz mintegy 168 ezer forintba) is kerülhet. Ehhez járul hozzá a havi 100-200 frank (30-70 ezer forint) fenntartási költség.
Ha ez nem lenne elég, a drón mellé ráadásul szükség van videószemüvegre és távirányítóra is. A drónokat a férfi kamerával vezérli, így az ember szinte az ő szemeiken keresztül lát.
Trowbridge elárulta, ez már a harmadik éves versenye.
“Általában elsétálok egy mezőre egy parasztudvar mellett, és ott gyakorolok”
– tette hozzá.
A drónozásnak azonban egyelőre még vannak kihívásai, mivel a mostaninál jóval több izgalmat kellene kínálnia a nézőknek. Jelenleg még nehéz nyomon követni a gyors helyzetváltoztatásokat.
A röptetés jóval élvezhetőbb lenne, ha a nézők is videószemüveget kapnának, amivel szintén a madarak perspektívájából figyelhetnék a futamot.
Haftar tábornok, aki manapság a legnagyobb Wagner rajongónak számít Líbiában, igaz ez a Wagner kevéssé a Nibelungokhoz fűződő különös viszonyáról ismert, sokkal inkább Putyinnal ápol speciális kapcsolatot. Mivel az utóbbi időben események nem Haftar tábornok kedve szerint alakulnak, ezért most Putyin égi erejéhez fordult.
Előre nyomulnak a kormánycsapatok Líbiában, ahol a fő ellenség, Haftar tábornok már a fővárost, Tripolit fenyegette. A líbiai tábornokot orosz katonák segítették, akik Wagner seregéből jöttek. Wagner hadseregnek hívják azt a 8000-es katonai erőt, amelyik Putyin céljaiért küzd a Közel Keleten és Afrikában. Azért hívják Wagnernek a hadsereget, mert a tisztikar bevallottan náci szimpatizáns. Hitler kedvenc zeneszerzője pedig Richard Wagner volt. Ezek a veteránok majdnem a győzelemhez segítették Haftar tábornokot, de volt egy komoly hátrányuk: nem rendelkeztek légierővel.
Erdogan drónjai kiiktatták az orosz légvédelmet
Törökország elnöke szövetséget kötött Líbia kormányával, és ennek megfelelően katonákkal és fegyverekkel segíti a rendszert, melynek csekély a támogatottsága Líbiában. Különösen hatékonynak mutatkoztak a törökök saját fejlesztésű drónjai. Egyrészt kiiktatták az orosz légvédelmet, másrészt pedig több ellenséges parancsnokot sikerült meggyilkolniuk.
Jön az orosz légierő?
A vereséget nem nézik tétlenül az oroszok sem. Nyolc harci repülőt irányítottak át Szíriából Líbiába. Legalábbis ezt közölte Líbia belügyminisztere. Független forrásból senki nem erősített meg semmit sem. Líbiában 2011 óta anarchia tombol amióta elűzték a diktátort. Kadhafi 42 éven keresztül uralkodott. Most elit egységei egymás ellen harcolnak a polgárháborúban – ki orosz ki pedig török támogatással. Oroszország és Törökország a legutóbbi időkig szövetségesek voltak, de azután szembekerültek Szíriában. Most pedig már Líbiában is az ellenkező oldalon állnak miközben elszántan védelmezik a „szuverén Líbiát”.
Amerikai rakéta támadás ért egy konvojt Bagdad repülőterének közelében. A támadás következtében meghalt két fontos katonai vezető: az egyikük az iráni forradalmi gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, a másik pedig a shia milícia parancsnok helyettese Irakban. Két másik iraki síita katonai vezetőt az amerikaiak elfogtak Irakban.
Ki volt Kászím Szoleimani?
Az Al Kudsz erők parancsnokaként ő hangolta össze Irán külföldi hadműveleteit a Közel Keleten. Teheránban ezért siettek az USA-t és Izraelt megvádolni Szoleimani meggyilkolásával. Irán nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Teherán aktívan támogatja Libanon Hezbollah milíciáját az Izrael elleni „csendes háborúban „, és ezenkívül mind nagyobb szerepet játszik a palesztin szélsőségesek fegyver ellátásában a gázai övezetben.
Szoleimani tábornok irányította ezeket az akciókat éppúgy mint a háborút Jemenben, ahol Szaúd Arábia és szövetségesei a helyi huthi milíciával küzdenek a hatalomért. Több rakéta támadás is érte Szaúd Arábiát, mely ezért egyértelműen Iránt tette felelőssé.
Mit keresett Kászím Szoleimani tábornok Irakban?
Bagdadban a síita milíciák, melyek egy része beolvadt a hadseregbe, szabályosan ostromolták az Egyesült Államok követségét. Irakban az USA a saját csapdájába esett: miután megbuktatta Szaddám Huszein diktatúráját, a demokratikus választások a síita többséget hozták helyzetbe. A síiták Irakban évszázados kapcsolatot ápolnak Iránnal, legfontosabb vallási vezetőjüket is onnan importálták. Amíg tartott az atomalku Irán és a nagyhatalmak között addig ez csak belpolitikai problémát okozott Irakban, de miután Trump felrúgta a megállapodást kiéleződött a helyzet. Irán egyrészt iraki zászló alatt kezdte eladni kőolaját, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak, másrészt pedig megkísérelte az USA kiszorítását Irakból. Felbátorította erre az iráni iszlamista vezetést az, hogy Trump – Törökország sürgetésére – csapatainak egy részét kivonta Szíriából. Ebből azt a következtetést vonták le Teheránban, hogy az USA távozik a Közel Keletről, és helyébe az orosz-török-iráni szövetség lép. Szoleimani tábornok halála azt mutatja, hogy ez némiképp elsietett következtetés volt …
Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.
Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…
A Közel-Keletet és a világot is megosztja az a kérdés, hogy pontosan mi történt Rijádban egy hónappal ezelőtt. A hivatalos források egy „ártalmatlan” lövöldözésről tesznek említést, miközben a szaúdiak ellenfelei puccskísérletről, illetve a trónörökös haláláról beszélnek. Bármi legyen az igazság, egy dolog biztos: nemcsak a régióban, hanem Szaúd-Arábián belül is vannak olyan csoportok, akiknek nem lenne ellenére a jelenlegi uralkodói klikk bukása.
Április 21-én egy szokatlan eseményről számoltak be Rijád utcáin a regionális és a nemzetközi hírügynökségek. A helyiek a királyi palota körül egy intenzív fegyverropogásra lettek figyelmesek, amely több mint fél percen át tartott. A fül- és szemtanúk szinte azonnal azt a konzekvenciát vonták le, hogy egy merényletnek, sőt mi több, egy éppen folyamatban lévő államcsínynek a tanúi. Ebbéli meggyőződésüket rekordsebességgel osztották meg az interneten, gyakran érdekes, meg nem erősített értesülésekkel színezve ki a történetet.
Például egy gépfegyveresekkel teli járműből nyitottak tüzet Mohamed bin Szalmán (MbS) trónörökösre és kíséretérére. A koronaherceget a közeli légi támaszponton található bunkerbe menekítették. Habár a lövöldözés idején Szalmán ibn Abdul-Aziz idős szaúdi uralkodó nem tartózkodott a palota közelében, de a puccs hírére elhagyta az országot. Az egész államcsíny fő szervezője és végrehajtója Allukasz Neplísz, a szaúdi szárazföldi haderő altábornagya volt, akinek már más szaúdi katonatisztek is hűséget fogadtak.
A lövöldözésről készült egyik telefonos felvétel.
Oszoljanak kérem, nincs itt semmi látnivaló…
Rijád kicsit megkésve, de leszögezte, hogy
„Semmiféle puccs nem zajlik Szaúd-Arábiában.”
A halálos áldozatokkal és sérültekkel nem járó lövöldözést egy pilóta nélküli repülőgép (drón) váltotta ki, amely túlságosan megközelítette a királyi palotát. Ez a drónt sem kamerákkal, sem rakétákkal nem volt felszerelve, tehát nem jelentett közvetlen fenyegetést MbS-re nézve. Az a fajta „hobbidrón”, amely az arab felső középosztálybeliek körében szintén nagy népszerűségnek örvend, és előszeretettel „röptetik” azokat a szabadidejükben. Mivel a szaúdi hatóságok egy három évvel ezelőtt hozott rendelet értelmében engedélyhez kötötték a távirányítású gépek használatát, ezért a hivatalos hírmagyarázatok szerint tökéletesen érthető a biztonsági szolgálatok kissé heves reakciója, amikor lelőtték a feléjük szálló drónt. (Az incidens óta egyetlen hivatalos „drónengedélyt” sem adtak ki az országban, más források a zavaróberendezések számának megnöveléséről tesznek említést).
A külföldi aktivisták, újságírók és tudósítók arra figyelmeztettek, hogy április 21-én éjjel Rijádot nem zárták le, az internet megszakítás nélkül működött az országban, sem helikopterek, sem pedig páncélozott járművek nem járőröztek a fővárosban, így alighanem minden államcsínnyel kapcsolatos hír légből kapott. Vagy az egész egy tudatos lejárató- és rémhírkampány része, amelyet Szaúd-Arábia külső ellenségei terjesztenek. Rijád az egész káoszért – akárcsak a monarchiával szomszédos Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – az olyan hírszolgáltatókat tette felelőssé, mint a katari székhelyű al-Dzsazíra.
Apa és fia – Szalmán ibn Abdul-Aziz (bal oldalon) és Mohamed bin Szalmán (jobb oldalon)
Rijád valószínűleg abban reménykedett, hogy ennyiben marad a történet és rövid idő alatt elfelejtődik ez a kis incidens. Ám azóta szinte megállás nélkül bukkannak fel új információk vagy elméletek. Felmerült, hogy az egész lövöldözést az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet vagy annak szaúdi szimpatizánsai követték el. A másik közkedvelt feltételezés, hogy a sivatagi királyságba beszivárgó, Jemenből származó „húszi kommandó” felelős a lövöldözésért, mivel Szanaa így akarta kiiktatni MbS-t. Ugyanúgy az iráni Forradalmi Gárda különleges egységei vagy a Katar által felbérelt zsoldosok szintén szerepeltek a „gyanúsítottak” között.
Eltűnve a radarról
Elsőre a szaúdi puccsal kapcsolatos híresztelések a tipikus „fake news-nak” tűnnek, amelyet most nem elsősorban nem az oroszok, hanem a regionális riválisának számító perzsák vagy a szaúdiakkal súlyos diplomáciai válságba kerülő katariak karoltak fel. Ezek a források rendre felteszik azt a kérdést, hogy amennyiben április 21-én este tényleg nem történt semmifél közvetlen támadás a koronaherceg ellen, akkor azóta
„miért nem mutatta meg magát a nyilvánosság előtt?”
Ugyanúgy kifogásolják, hogy egyetlen hivatalos fénykép vagy videó sem jelent meg MbS-ről. Az iráni PressTV azt emelte ki, hogy amikor Mike Pompeo április végén Szaúd-Arábiában járt, akkor a hivatalos közlemény szerint közösen vacsorázott a trónörökössel. Csakhogy az eseményről közzétett képeken nincs rajta MbS, helyette az amerikai külügyminiszter csak az idős uralkodóval és Ádel al-Dzsubeir külügyminiszterrel látható. A libanoni székhelyű, Hezbollah-párti al-Manar arra mutatott rá, hogy a koronaherceg nem jelent meg a május 15-én tartott miniszteri tanácskozáson. Sőt, az egyik iráni lap ennél tovább ment: egy meg nem nevezett arab ország hírszerzési apparátusától szerzett jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az április 21-i incidensben „két golyó érte Mohamed Bin Szalmánt, aki már valószínűleg halott”, csak Rijád nem meri elismerni a trónörökös halálát, mivel tart a következményektől.
Természetesen a szaúdi hatóságok sem tétlenkedtek, s harcba szálltak az ilyenfajta híresztelésekkel szemben. Május 18-án MbS irodája egy olyan képet tett közzé a Twitteren, amelyen az emírségi trónörökössel, bahreini uralkodóval és Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnökkel éppen egy „baráti találkozót” tartanak. Ugyanúgy a helyi sajtóban kiemelten tudósítottak arról, hogy Mohamed bin Szalmán még április végén egy több milliárd dolláros projekt (hatalmas ipari és szórakozópark) megnyitóján vett részt, s erről egy videófelvétel is készül. Ráadásul a legutóbbi hivatalos értesülések szerint szerdán telefonon beszélt egymással Emmanuel Macron francia elnök és szaúdi trónörökös, amely során megvitatták a legfontosabb regionális kérdéseket.
لقاءٌ وديٌّ يستمر بين الأشقاء.. كان في ضيافة فخامة الرئيس المصري عبدالفتاح السيسي قبل أيام. pic.twitter.com/Va3f1b4XVc
— بدر العساكر B.Asaker (@Badermasaker) May 17, 2018
Fortyogó tűzhányó
Legyen bármi is az igazság, egy dolgot semmikép sem szabad figyelmen kívül hagyni: egy esetleges szaúdi puccsal kapcsolatos (ál)hírek korántsem minden alap nélküliek. Szalmán király és a koronaherceg a fejlesztési terveikkel (a “Vision 2030” nevű program), az óvatos társadalmi és vallási reformjaikkal (nők vezetése vagy a mozik újranyitása) és a több mint három éve indított, de eddig komoly eredménnyel nem járó jemeni hadjáratukkal bizony rendkívül sok ellenséget szereztek maguknak az országon belül. Különösen a királyi család más ágában.
Épp ezért nem csoda, hogy a sivatagi királyságban egy kiterjedt leszámolás vette kezdetét. Például tavaly 11 olyan szaúdi herceget tartóztattak le, akik veszélyt jelenthettek volna MbS hatalmára nézve vagy elorozhatták volna tőle a trónt, ha majd az édesapja távozik az élők sorából. Ugyanúgy a kormányban, gazdasági életben, médiában és a fegyveres testületeknél végrehajtott kiterjedt tisztogatások is azt mutatták, hogy mindenfajta potenciális veszélyforrástól vagy bíráló hangtól igyekeztek megszabadulni. Ennek ellenére mégsem sikerült a kedélyeket teljesen lecsillapítani. Sokan továbbra is hangot adnak a kritikáiknak, sőt néhányan egyenesen már követelik, hogy a hadsereg vagy az uralkodói család belső ellenzéke aktivizálja magát és szervezzen meg egy palotaforradalmat vagy államcsínyt.
Ezek közé tartozik a Németországban menedékjogot kapott Háled bin Farhán, az egyik legrégebbi és legnagyobb befolyással rendelkező szaúdi nemesi család sarja. A héten adott interjújában megemlítette, hogy bár szerinte a múlt havi események nem egy puccs jelei voltak, de az eset mégis
„rendkívül megalázó volt a Szalmán-klán számára, mivel rámutatott arra, hogy mennyire gyenge a pozíciójuk az országon belül”
Szerinte nem kell sok, hogy valaki megelégelje a „Szálmán-duó” túlkapásait és eredménytelen intézkedéseit, s akcióba lendüljön. Mert ha a jelenlegi vezetés folytatja az „irracionális, tévelygő és idióta politikáját”, akkor azzal nemcsak a Szaúd-család bukását, hanem egyben egész Szaúd-Arábia összeomlását előidézik.
Farhánnal készített interjú.
Kinyilatkoztatásra várva
Az arab világban korántsem számít meglepőnek, ha egy vezető arab személyiség halálát először eltitkolják és csak később ismerik el. Ugyanúgy az ellenkezőjére is akadt példa, amikor valaki több hétnyi távollét és halálát keltő tucatnyi híresztelés után váratlanul életjelet adott magáról. Ezért korántsem lenne meglepő vagy szokatlan, hogy az MbS-ről szóló hírek valójában egy a Szaúd-Arábia ellen irányuló (újabb) dezinformációs hadjárat részei, amelyek sikeresen vertek gyökeret az arab közbeszédben.
Viszont egy szaúdi puccsról vagy palotaforradalomról szóló elképzeléseket egyáltalán nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hiszen az áprilisi incidens rámutatott azokra a vérre menő intrikákra, amelyek a világ egyik legelzártabb királyi családjában zajlanak. Már csak Farhán figyelmeztető szavai miatt sem lehet félvállról venni egy esetlegesen elmélyülő válságot: „Szaúd-Arábia egy kitörés előtt álló vulkán, amely ha kitör, akkor az súlyos hatással lesz nemcsak a Közel-Keletre, hanem egész Európára is”.
A Jobbik elnöke felírta az autó rendszámát és feljelentést tett a rendőrségen. A nem mindennapi esettel kapcsolatban Vona Gábor a következő bejegyzést tette közzé Facebook oldalán.
„Ma 17.25 körül a kisfiam a társasház kertjében játszott, amikor jelezte, hogy egy drón készít róla felvételt. Azonnal lefutottam a kertbe és magam is láttam, ahogy a szerkezet 15-20 méter magasban repdes. Megvártam, míg a drón leszállt a közelben, majd autóba pattantam és a szomszéd utcában tetten értem a felvételt készítő férfit. (A kisfiam végig velem volt, sajnos egész komoly tapasztalata van már az ellenünk folyó zaklatásokban.) Kérdőre vontam a negyven év körüli férfit, aki már az autójában ült, mellette az anyósülésen ott volt a szerkezet.
Miközben a telefonomat vettem elő, hogy lefényképezzem, a zaklató a járdára hajtva elmenekült, de a rendszámát megjegyeztem és azonnal értesítettük a rendőrséget. Több tanú is látta az esetet. Mindez húsvét hétfőjén. Na, ennyi a hivatalos. Innentől a magánvéleményem: Sem megvásárolni, sem megfélemlíteni, sem megtörni nem tudtatok. Április 8.”
A légvédelem Patriot rakétával lőtte le a pilóta nélküli repülőt.
Az ország északi részéből, Cfát város mellől indították a Golán-fennsík fölött repülő drónt lelövő rakétát, amely a két ország közötti demilitarizált övezetre zuhant. Avigdor Liberman védelmi miniszter azt mondta:
„Izrael súlyosnak tekinti felségterületének minden megsértését, és erővel felelünk minden provokációra.”
Azt is mondta: „A szíriai rezsimet tekintjük felelősnek minden lövésért, és nem engedjük egy síita tengely megteremtését Szíriában, amely a további akciók kiindulópontja lehetne.” Ezzel az Aszad-rezsim Iránnal való szövetségére utalt.
Korábban is voltak hasonló incidensek, legutóbb két hónapja is ezen a környéken lőttek le egy drónt, amelyet a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah irányított Izrael felé.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
