Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte  Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

Vagif Alijev, a leg…

Vagif Alijev olyan fejlesztő, akire sok „leg” előtagú jelző alkalmazható: a legnagyobb, a legambiciózusabb, a legravaszabb. Minden kijevi ismeri projektjeit – „Parus”, „Gulliver”, Lavina Mall.

Az 1990-es években egy türkmenisztáni születésű azerbajdzsáni türkmén gáz cserekereskedelemmel foglalkozott Ukrajnának. Társa ebben az ügyben a Naftogaz botrányos volt vezetője, Ihor Bakai volt.

A keleti gázért cserébe Ukrajna számítógépekkel, kávéval és sok más addig hiánycikkel látta el Türkmenisztánt. Ennek köszönhetően Alijevnek sikerült nagy vagyont keresnie. Amikor a kezdeti tőkefelhalmozás időszaka véget ért, miami birtokán azon kezdett gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés.

A mennyország találkozót küldött az üzletembernek Donald Trump amerikai fejlesztő személyében New Yorkba. A vele folytatott beszélgetés a Trump Towerben évtizedekre meghatározta a vállalkozó sorsát. Alijev visszatért Ukrajnába, partnernek vette Igor Nikonovot és Volodimir Krapivint, és megalapították a KAN céget.

Első projektjük a besszarábiai negyed nagyszabású rekonstrukciója volt Kijev központjában, amely magában foglalta a Mandarin Plaza bevásárlóközpontot, a Dominant üzleti központot és az Arena City szórakoztató központot.

Alijev nemcsak az ingatlanépítésért felelős, hanem azért is, hogy világmárkákat vonzzon az ukrán piacra. Az ország neki tulajdonítja a Chanel, a Tiffany, a Dolce&Gabbana, a H&M, a Zara és az IKEA megjelenését.

A 2010-es évek elején a fejlesztő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy legalább nyolc nagy bevásárlóközpontot épít Kijevben, amivel a kereskedelmi ingatlanpiac királya lesz. A cél elérését járvány, nagy háború, népességvándorlás és fizetőképességi válság akadályozta meg.

Az új gazdasági körülmények arra kényszerítik Alijevet, hogy változtasson tervein?

Az EP-vel folytatott beszélgetés során az üzletember optimizmust sugároz. Azt mondja, három-négy hónap múlva „megmérgezik Putyin bunkerét”, véget ér a háború, Kijev pedig nagy európai metropolisz lesz, a főváros lakossága jelentősen megnő, a turisták száma pedig tízszeresére nő.

A Blockbuster Mall sikertelen elindítása, az Ocean Mall építésének ötéves késése és az orosz oligarcháktól való finanszírozástól való függésről szóló pletykák hátterében a piaci szereplők úgy vélik, hogy Alijev nem építhet a tervek szerint.

Az üzletember elutasítja az ilyen előrejelzéseket, és megosztja az EP-vel a válságból való kilábalás stratégiáját.

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.

Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.

Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff  vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.

A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.

Orbán és Bolsonaro

A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.

„Holnap elszabadul a pokol”

A szövetségi nagyesküdtszék pénteken vádat emelt Stephen K. Bannon, Donald J. Trump volt elnök egykori magas rangú munkatársa ellen. Bannon megtagadta, hogy tájékoztatást adjon januári Capitolium elleni támadás ügyét vizsgáló bizottságnak – néhány napja a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott az üggyel. 

Steven K. Bannon volt Trump-tanácsadót pénteken a szövetségi esküdtszék vád alá helyezte a Kongresszus megvetése miatt, miután nem tett eleget a képviselőház testületének az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást vizsgáló idézésének.

Ha bűnösnek találják, Bannon minden egyes vádpontonként legalább 30 nap és legfeljebb egy év börtönbüntetésre számíthat.

Merrick Garland főügyész azt mondta, hogy ügyészei igazságot szolgáltatnak.

„Első hivatali napom óta megígértem az igazságügyi minisztérium alkalmazottainak, hogy együtt szóval és tettekkel megmutatjuk az amerikai népnek, hogy a minisztérium ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényeket, és a törvények értelmében egyenlő igazságot követ. ” – fogalmazott közleményében.

A vádemelés a Demokrata Párt által irányított képviselőház múlt hónapban lezajlott szavazását követi, amelyben bűnvádi vádemelést javasoltak, miután Bannon nem tett eleget a testület idézésének, nem tett tanuvallomást, s megtagadta különböző dokumentumok bemutatását és  átadását.

Donald Trump korábban arra utasította korábbi segítőit és tanácsadóit, hogy hivatkozzanak a mentelmi jogra, és tartózkodjanak olyan dokumentumok átadásától, amelyek a végrehajtói privilégium alapján védettek lehetnek.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon várhatóan hétfőn feladja magát a hatóságoknak, és még aznap először megjelenik a washingtoni Szövetségi Kerületi Bíróságon.

Bannon ügyvédje nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.

A politikailag és jogilag összetett ügyet széles körben lakmuszpapírnak tekintették, hogy az igazságügyi minisztérium agresszív álláspontot képvisel-e Trump egyik legfőbb szövetségesével szemben, miközben a Ház teljesebb képet kíván kialakítani a volt elnök és segítői tevékenységéről a Capitolium elleni támadást megelőző és az azt követő történésekről.

A bizottság szeptemberben idézést küldött ki Bannon-nak és több olyan személynek, akik kapcsolatban álltak Trump Fehér Házával.

A demokraták által ellenőrzött bizottság szerint okkal feltételezhető, hogy Bannon, aki Trump egykori főstratégája és tanácsadója volt segíthetne a nyomozóknak abban, hogy jobban megértsék a január 6-i merényletet, amelynek céljaegyértelműen arra irányult, hogy leállítsa Biden elnök beiktatását hivatalában.

A jelentés amely azt tanácsolja Háznak hallgassa meg Bannont, hogy tisztázhassák a  2021. január 5-i rádióműsorában tett megjegyzését. Bannon azt ígérte, hogy

„holnap elszabadul a pokol.”

A jelentés bizonyítékként értékeli, hogy „volt némi előzetes ismerete a másnap bekövetkező extrém eseményekről.”

Ezzel összefüggésben rámutat arra a beszélgetésre is, amelyet Bannon december 30-án Trumppal folytatott, ahol sürgette, hogy erőfeszítéseit január 6-ra összpontosítsa.

Bannon és Trump kapcsolata időnként feszült volt, miután Bannon elhagyta a Fehér Házat, de továbbra is közeli szövetségese és kívülről is népszerűsítője maradt Trump politikai krédójának.

Egy másik ügyben a manhattani szövetségi ügyészek tavaly vádat emeltek Bannon ellen és letartóztatták a Trump által szorgalmazott határfal építésének előmozdítására gyűjtött pénzekkel kapcsolatos vádak miatt. De mielőtt bíróság elé állhatott volna, Trump utólsó ténykedéseinek egyikeként kegyelembe részesítette Bannont.

Míg sokan azok közül, akik idézést kaptak, igyekeztek valamilyen szinten együttműködni a bizottsággal, Bannon azt állította, hogy Trumppal  folytatott beszélgetései vezetői kiváltság alá tartoznak, annak ellenére, hogy január idején már évek óta nem dolgozott a Fehér Házban. 

Mielőtt az igazságügyi minisztérium bejelentette Bannon elleni vádemelését, Meadows, a képviselőház egykori észak-karolinai tagja sem tartotta be a péntek délelőtti határidőt a képviselőházi bizottság tájékoztatási kérésének teljesítésére.

Míg Meadows a Fehér Házban szolgált a bizottság által vizsgált időszakban, Bannon 2017-ben elhagyta a Fehér Házat, és magánszemélyként támogatta Trump erőfeszítéseit, hogy megtartsa a hatalmat Joseph Biden  2020-as választási győzelme után is. Az, hogy Bannon hosszú ideig a Fehér Házmunkatársa volt, bonyolította azt a kérdést, hogy hivatkozhat-e arra, hogy végrehajtói kiváltságokkal rendelkezik.

„Steve Bannon vádiratának egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie mindenkinek:

senki sem áll a törvények felett”

– mondta a testület vezetője, Bennie Thompson képviselő, Mississippi demokrata képviselő.

Sőt, Liz Cheney, Wyoming republikánus politikus, aki tagja a vizsgáló bizottságnak szintén kifejtette közleményében, hogy „habozás nélkül felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy megszerezzük a szükséges információkat.”

„Remélem, Donald Trump többi barátai is megkapják az üzenetet, hogy már nem állnak a törvények felett az Egyesült Államokban.”

– mondta Jamie Raskin képviselő, aki szintén tagja a vizsgáló bizottságnak.

Sorban buknak Orbán barátai

Babis cseh miniszterelnök elbukott a választásokon. Két szövetségese kiesett a parlamentből, más pedig nem akar koalícióra lépni vele.

Babis Orbánnal kampányolt: együtt nézték meg a határkerítést Magyarország és Szerbia határán, és együtt szerepeltek Csehországban, ahol kitiltották az ellenzéki újságírókat „helyhiány miatt” a sajtóértekezletükről. A sajtószabadság e populista értelmezése is jól mutatta, hogy Babis milyen irányban kívánta volna folytatni. Persze ő pragmatikus politikus: a Szovjetunióban végezte a tanulmányait és a szocialista Csehszlovákiában alapította meg vállalkozását, mely azután dollár milliárdossá tette.

Korrupciós ügyeit nemrég a Pandora papírok leplezték le.

Mégsem emiatt bukott meg hanem a szakértők szerint a vírusválság kezelése volt az, amely a közvélemény előtt lejáratta őt. Babis kénytelen volt bocsánatot kérni, mert Csehországban a lakossághoz képest a legtöbben haltak bele a koronavírus-járványba. Magyarországgal vetélkedtek e szomorú elsőségért. Csakhogy Magyarországon Orbán Viktor uralja a média nagyrészét, Babis Csehországban nem, pedig neki is van média birodalma.

Orbán barátsága öl

Éppúgy mint piszkos Fred a magyar miniszterelnök sem hoz sok jót barátainak. Először Donald Trump bukott meg azután jött Benjamin Netanjahu Izraelben. Követte őt Salvini Itáliában, Babis Csehországban. Ne feledkezzünk meg Sebastian Kurzról sem. A fiatal osztrák kancellár többször védelmébe vette Orbán Viktort az Európai Néppártban és más európai fórumokon. Most lemondani kényszerült kínos igazságügyi vizsgálat miatt. Lemondása „átmeneti”, de tudjuk, hogy sok hasonló eset bizonyult már véglegesnek.

Ezek után nagy kérdés, hogy Orbán melyik külföldi barátját hívja meg kampányolni tavasszal?

Piszkos Freddel együtt mutatkozni nem épp életbiztosítás …

Peril: Trump őrült vagy a vezérkari főnöke volt áruló?

Először volt „Fear”, akkor ez volt a „ Rage ”, most ez a „Peril”. Nem véletlenül ez a címe annak a nagyon várt harmadik könyvnek, amely Trump elnökről szól Bob Woodward legendás újságírótól, ezúttal Robert Costa társszerzővel, a Washington Post riporterének tolléból. Merthogy peril annyit jelent: „Veszély”.

Mike Milley tábornok, aki januárban erősen aggódott Trump beszámíthatóságát illetően felhívta Li generálist, a kínai vörös hadsereg vezérkari főnökét, és figyelmeztette, hogy Donald Trump háborút fontolgat Peking megrendszabályozására.

A figyelmzetetés miatt Trump hazaárulással vádolta meg az USA fegyveres erőinek vezérkari főnökét. Joe Biden nyomban közölte: ő teljes mértékben megbízik Mike Milley tábornokban. Mindez egy hamarosan megjelenő könyvből derült ki, melynek előzetese a CNN portálon jelent meg. A „Peril” megjelenését szeptember 21 -én tervezik, és alaposan megvizsgálja a 2020 novemberi választásokat, a január 6 -i felkelést és Biden elnök beiktatását övező viharos időt. A kizárólag a CNN által megszerzett részletek szerint a könyvből kiderül, hogy az átmeneti időszak „sokkal több volt, mint egy belpolitikai válság” és „az egyik legveszélyesebb időszak az amerikai történelemben”. Woodward és Costa „soha nem látott anyagokat szerzett titkos parancsokból, bizalmas hívások átiratait, naplókat, e-maileket, megbeszélések jegyzőkönyveit és egyéb személyes és kormányzati nyilvántartásokat.”

Trumpot elnöksége végnapjaiban elzárták az atomfegyvertől.

Woodward bombázó tudósításáról ismert, 2020-ban megjelent „Rage” című könyvében robbanásveszélyes részletekből kiderült, hogy Trump megértette, mennyire fertőző és halálos volt a Covid-19 vírus már jóval azelőtt, hogy az amerikai emberekben ezt tudatosították volna.

Az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke szigorúan titkos művelettel akadályozta meg, hogy a választási vereség után leírhatatlan idegállapotba kerülő Trump esetleg végzetes katonai akciót indítson – írja Peril – Veszély – című frissen megjelent könyvében Bob Woodward és szerzőtársa, Robert Costa.

Két nappal a washingtoni Capitolium ostroma után Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke úgy érezte, hogy eljött a cselekvés órája. Trump híveinek viselkedése, és az elnök reakciói arról győzték meg a tábornokot, hogy mindenképp meg kell akadályoznia  egy esetleges katonai akció megindítását.

Az elnök megőrült? Mike Milley tábornok ettől tartott, mert Donald Trump vég nélkül a választási csalásról adott elő összesküvés elméleteket miközben üvöltözött legközelebbi tanácsadóival is, akik figyelmeztették rá: fantázia világban él!

„Soha nem lehet tudni, hogy az elnöknél mikor szakad el a cérna”

 

– mondogatta munkatársainak 2020 januárjában amikor Donald Trumpon kívül már mindenki tisztában volt azzal, hogy hamarosan Joe Biden költözik be a Fehér Házba.

Mit tett a vezérkari főnök két nappal azután, hogy Trump feldühödött hívei megrohamozták a Capitoliumot Washingtonban?

Ne fogadják el az elnök közvetlen parancsát!

A központi katonai parancsnokság tisztjeit arra utasította Mike Milley vezérkari főnök, hogy csakis akkor teljesítsenek felsőbb parancsot katonai akció indítására, ha ő is jelen van. Miután kiadta a parancsot minden jelenlevő magasrangú tiszthez odalépett, és mélyen a szemébe nézve megkérdezte tőle: megértette-e a parancsot? A vezérkari főnök csak akkor nyugodott meg amikor minden jelenlevő tiszt igennel válaszolt. Milley tábornok ezt olyannak tekintette mintha a tisztek esküt tettek volna – írja Bob Woodward és Robert Costa a Peril című könyvben.

Katonai akció?

200 beszélgetést folytatott a veterán újságíró páros Trump környezetével, és a kép elég vérfagyasztó ami az elnök utolsó napjait illeti a Fehér Házban. Bob Woodward a Watergate ügy leleplezésével szerzett világhírt hiszen ebbe bukott bele Nixon elnök. Ez a harmadik könyve Donald Trumpról, de a leglesújtóbb. Kiderül belőle, hogy Milley vezérkari főnök nem alaptalanul gyanakodott az Egyesült Államok elnökére. Röviddel azután, hogy kiderült: Trump elveszítette a választásokat, a vezérkari főnök hírt kapott egy feljegyzésről, amely elrendelte az összes amerikai csapatok kivonását Afganisztánból január 15-ig! Ezt a feljegyzést Trump két hűséges híve készítette el anélkül, hogy megkérdezte volna a katonákat!

Milley tábornok és más katonai vezetők elsősorban attól tartottak, hogy Trump megpróbálja elterelni a közvélemény figyelmét egy katonai akcióval. Ily módon akart a Fehér Házban maradni a rendkívüli nemzetbiztonsági helyzetre hivatkozva.

A CIA akkori főnöke szerint felmerült egy Irán elleni katonai támadás terve is.

A vezérkari főnök úgy érezte, hogy a Capitolium ostroma után a hadsereg nem bízhat Trumpban, és ezért neki mint a legfontosabb döntéshozó pozícióban levő tisztnek kell megtennie azt, ami korábban elképzelhetetlen volt: elővigyázatossági intézkedéseket kellett hozni az Egyesült Államok elnöke ellen!

A demokraták nevében Pelosi asszony, a képviselőház elnöke figyelmeztette a közelségére Milley tábornokot: „tudja, hogy Trump őrült, már régen az?!” A könyv tanúsága szerint erre a vezérkari főnök katonásan így válaszolt: „Asszonyom mindebben teljesen egyetértek Önnel!”

Ez a telefon adta meg a végső lökést a vezérkari főnöknek, aki ezután elzárta Trumpot az atomfegyvertől, és lehetetlenné tette katonai akció indítását Trump fehérházi végnapjaiban.

Mike Milley tábornoknak egyetlen célja volt: biztosítani a hatalom szabályos átadását a választásokon győztes Joe Bidennek. Ezt mondta Mike Pompeo akkori külügyminiszternek a könyv tanúsága szerint:

„Négymotoros repülőgépünk van, ebből három leállt. Nem működik a leszálló rendszerünk, de mi mégiscsak biztonságosan landolni fogunk!”

Sikerült.

Miért veszített Donald Trump?

„Miért veszített Donald Trump” – ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum ismertetett.

A szerző szerint Donald Trump elnök a kampány utolsó szakaszában gyakran változtatta a nagygyűléseket személyi terápia-foglalkozásokká. Októberben Pennsylvaniában például arról beszélt, hogy ő már megnyerte a választást. Természetesen a pandémia az egyik oka annak, hogy miért lett Trump 28 éve az első elnök, akit nem választottak meg újra, de ez a történetnek csak egy része. Akárcsak egy krónikus betegségekkel küzdő beteg esetében, nem a koronavírus okozta Trump politikai halálát, hanem az első valóságshow-elnök háttérben lévő családi, jellembeli és vezetői hiányosságai.

Donald Trumpra Donald Trump mért vereséget

– írta a szerző.

Sok amerikai már a járvány előtt belefáradt Trump műsorába, a napjait – és a mi napjainkat – uraló, látszólag szakadatlan tweet-folyamba; a hisztikbe, és konspirációs elméletekbe; a kicsinyes csatákba, amelyeket a jelek szerint élvezett; a körülötte uralkodó káoszba; a folyamatos hazudozásba, amely a tényfeltárás egész iparágát hozta létre; a mindent beborító nárcizmusába és a mások iránti empátia sokkoló hiányába; abba, hogy láthatóan hiányzik belőle a komolyság és a munkája lényege iránti érdeklődés; a szabályok, törvények és alapvető intézmények jól látható feltűnő megvetésébe, és ami talán a legsúlyosabb; abba, hogy megosztó és ocsmány megnyilvánulásokkal kezelte a rasszizmus és a fehér felsőbbrendűség kérdéseit.

Trump az első elnök a felmérések történetében, aki hivatali idejében soha nem kapott egyértelmű pozitív értékelést,

ami pedig rendszerint egy újraválasztási kampány sikerének jó előrejelzése. Attól kezdve, hogy 2015-ben leereszkedett a Trump Tower aranyozott liftjén, és bevándorlás-ellenes tirádáival belevetette magát a politikába, Donald Trump a faji és kulturális megosztás nyers energiájában látta a hatalomhoz vezető utat. Kedden ennek a gyújtogató politikának a termését aratta le a négy évvel ezelőttihez képest sokkal több szavazattal a vidéki térségekben, de szembekerült Newton harmadik törvényének politikai változatával: a hatás által kiváltott ellenhatás szabályával. Fellelkesítette a saját szavazóit, de az ellenzék erős koalícióját hozta létre, amely véget akart vetni ennek a viharos és megosztó vezetésnek.

Biden kezdettől fogva a szúrós trumpi politika ellenpontjának állította be magát, gyógyítónak és nem megosztónak.

Ezzel több szavazatot szerzett, mint eddig bármely elnökjelölt, és nagy fölénnyel szerezte meg az elővárosokat, amelyek korábban a republikánusok fellegvárának számítottak. A nők, a fiatalok és a kisebbségek erős koalícióját hozta létre, továbbá a mérsékelt katolikus Biden több szavazatot szerzett a férfiak, az idősek és a munkások körében, mint négy éve Hillary Clinton. Mindezek fényében felidézni is nehéz, hogy

az év elején a felmérésekben Trump látszott győzni.

A gazdaság erős volt és növekedett, ami nagyon jó az újraválasztásért küzdő jelöltnek. Megúszta az impeachmentet a szenátus felmentő határozatával, és katonai célokra hatalmas összegeket irányzott elő, miközben a demokraták még csak keresték a jelöltjüket. Azonban lecsapott a járvány, és válságba sodorta az országot. Talán túlélhette volna ezt Trump, ha kezdettől fogva másként kezeli a pandémiát, ha követte volna a tudósok tanácsait, ha tájékoztatta volna a polgárokat a veszélyről és a megkövetelt áldozatokról, ha olyan vezető lett volna a „háborús időkben”, amilyennek márciusban rövid ideig mutatkozott, vagy ha legalább több alázatot és empátiát mutatott volna, amikor felgyógyult a vírusfertőzésből.

Nem tudott azonban ellenállni a kísértésnek, hogy a válságot megint csak a megosztásra használja fel.

A vírus legyőzésére tett erőfeszítéseket az egyszerű amerikaiak – akiket úgymond ő képvisel -, és velük szemben a tudományos elit, valamint a demokraták közötti csatának állította be. Azt mondta, hogy a tudósok és a demokraták feleslegesen „le akarják zárni” az országot, és a saját közegészségügyi szakértői elleni harc élére állt. Nyilván úgy kalkulált, hogy az emberek belefáradnak a szükséges korlátozásokba, és nem akarta magára venni ennek a terhét. Nem akarta fékezni a gazdaságot, amelynek hullámán kampányolni szándékozott. Tudta, hogy a szükséges lépések különösen feldühítenék a kormányellenes bázisát. Így aztán a tavasszal igen vonakodva bevezetett szigorítások után túl korán kinyilvánította, hogy a küldetés teljesült, minderre miért nincs szükség, és vissza lehet térni a normalitáshoz.

A maszkviselés és a távolságtartás kérdését pártüggyé tette, és lázadást sürgetett azon demokrata kormányzók ellen, akik biztonsági intézkedéseket rendeltek el.

A Fehér Házban tartott koronavírus-tájékoztatókat hat héten át – gyakran bizarr – színielőadássá változtatta. A válság világossá tette, hogy milyen ára van a kormányzáshoz való kapkodó, felületes hozzáállásának: az áldozatok száma gyorsan emelkedett, a választás napjára a fertőzések számának sorozatos rekordjait regisztrálták. E válságokhoz társult még egy további is: a videó, amelyen az volt látható, hogy John Floyd afroamerikai állampolgár meghal egy rendőr térde alatt, s ami az egész országban sokkot okozott. A sebek gyógyítása helyett azonban Trump úgy reagált a nagyrészt békés megmozdulásokra, hogy a zavargás és a vandalizmus néhány elszigetelt esetét kiragadva félelmet szított.

Biden, aki azzal lépett be a kampányba, hogy bírálta Trumpot a fehér felsőbbrendűség híveihez közeledése miatt, egyetlen pillanatra sem tért el az egység és a megbékélés üzenetétől.

Ám Biden a vírussal, és – részben a saját vesztesége okozta, érezhető empátiájával – új erőt nyert. Erősségnek bizonyult a mintegy 50 éves kormányzási tapasztalata is, amelyet Trump és stábja sebezhető pontnak tekintett, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor az emberek kiéheztek a pandémiára adandó, kompetens válaszokra.

Eljött az elnöki tisztségért folytatott kampányt korábban kétszer is elvesztő Biden órája: az elnök, aki minden tétet a megosztás politikájára tett, elérte mozgásterének végső határait.

Nem a vírus akadályozta meg Trump újraválasztását, hanem ő maga, azzal, hogy az évszázad legsúlyosabb járványa körüli kontárkodásával emlékeztette az amerikaiak többségét arra, hogy mennyire költséges és fárasztó egy valóságshow-elnök – írta a szerző, David Axelrod, aki Barack Obama elnök vezető tanácsadója, valamint Obama két kampányának fő stratégája volt, jelenleg pedig a CNN vezető szemleírója.

Ara-Kovács Attila

Trump a novemberi választás halasztását javasolja

Donald Trump Twitter üzenetben javasolja a novemberi elnökválasztás elhalasztását mindaddig, amíg az emberek nem tudnak „megfelelően és biztonságosan” szavazni. Mondván, hogy a megnövekedett postai szavazás csalásokhoz és pontatlan eredményekhez vezethet. 

Kevés bizonyíték támasztja alá Trump  állításait, aki már régóta fellép a levélben történő szavazás ellen. Ugyanakkor az államok sorra megkönnyítik a postai úton történő szavazást a koronavírus-járvány közegészségügyi aggályai miatt.

New York júniusban megengedte a szavazóknak, hogy postai úton szavazzanak a párt elnöki jelöltjének elsődleges demokratikus szavazásán. De a szavazások megszámlálása hosszú időt vesz igénybe és az eredmények még mindig nem ismertek. Számos másik állam már régóta postai úton szavazott.

A hónap elején hat amerikai állam tervezte novemberben a választás levélben történő engedélyezését: Kaliforniában, Utahban, Hawaii-ban, Colorado-ban, Oregonban és Washingtonban. Más államok fontolgatják a postai szavazási engedélyezését.

Ezek az államok automatikusan postai szavazólapot küldnek minden regisztrált szavazónak, amelyeket aztán vissza kell küldeni, vagy a választási napon le kell azt adni, mert bizonyos korlátozott körülmények között továbbra is rendelkezésre áll a személyes szavazás.

Az Egyesült Államok körülbelül fele megengedi bármely regisztrált választónak, hogy kérésre postai úton szavazzon.

Számos országos és állami szintű tanulmány szerint az évek során semmilyen bizonyíték nem került elő, hogy széles körben elterjedt csalások történtek volna.

Úgy tűnik, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a novemberi szavazás hitelességét, amelyben rekordszámú amerikai támaszkodik a levélben történő szavazáshoz a koronavírusnak való kitettség kockázatának elkerülése érdekében.

Többször hamis és félrevezető állításokat tett a levélszavazás megbízhatóságával kapcsolatban, és különböző összeesküvés-elméleteket emlegetett.

Trump csütörtök reggeli tweetje  kísérlet lehetne arra, hogy elterelje a figyelmet az éppen megjelent második negyedéves katasztrofális gazdasági számokról. Április-júniusban 32,9 százalékkal csökkent az amerikai GDP a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint. Újraválasztási kampányának nem tesz jót mivel a kilátások rendkívül komornak tűnnek.

Bármi is legyen az ok, a választási késedelemmel kapcsolatos tweettelés nem egy győzelemébe bízó jelöltre utal, sokkal inkább jelezheti a jövőbeni kétségbeesett lépéseket.

Tom Udall, az új mexikói demokratikus szenátor, reagálva Trump javaslatára közölte, hogy „nincs módja” annak, hogy Trump késleltesse a választásokat. „De az a tény, hogy pont ő is ezt sugallja, a demokratizmus elleni súlyos, bűnös támadás. A Kongresszus minden tagjának – és az adminisztrációnak is fel kell emelnie ellene a hangját” – mondta.

Donald Trump nem halaszthatja el a novemberi elnökválasztást Kongresszus nélkül, amelyet mint tudjuk a demokraták ellenőriznek.

Ha Trump nem tudja ezt, akkor valaki majd biztosan elmondja neki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK