Címke: dollár

Miután az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma idén júniusban szankciókat vezetett be a moszkvai tőzsdére és leányvállalataira, a tőzsdének le kellett állítania a dollárral és euróval való kereskedést, gyakorlatilag áthelyezve ezeket a tranzakciókat a tőzsdén kívüli piacra. 

Az oroszok hagyományosan külföldi valutát használtak megtakarításokhoz. Az év elején a lakosság közel 100 milliárd dollár készpénzt halmozott fel. Márciusi jelentésében az orosz központi bank megjegyezte, hogy a lakosság által vásárolt deviza 81 százaléka dollárban és euróban volt. Bár a Központi Bank leállította ezeknek az adatoknak a közzétételét, úgy tűnik, hogy a preferenciák a jüan javára tolódnak el, különösen azért, mert a legutóbbi szankciók csak megerősítik a kínai valuta megbízhatóságát orosz kontextusban. A Meduza elmagyarázza, hogy a jüan helyettesítheti-e a dollárt az egyszerű oroszok számára, és mennyire biztonságos lehetőség a megtakarításokra.

A jüan csak egyike a moszkvai tőzsdén jegyzett 39 pénzügyi eszköznek, de ezek többségének kereskedelme leállt a szankciók miatt. Jelenleg csak öt pénznem áll rendelkezésre a tőzsdén: a kínai jüan, a török líra, a fehérorosz rubel, a kazahsztáni tenge és az örmény dram.

Az orosz bankok azonban több lehetőséget kínálnak. Ott az oroszok nemcsak amerikai dollárhoz és euróhoz férhetnek hozzá, hanem brit fonthoz, svájci frankhoz, japán jenhez, kanadai dollárhoz, thai bahthoz, svéd koronához, norvég koronához, dán koronához, lengyel zlotyhoz, izraeli sékelhez és más valutákhoz (beleértve természetesen a jüant is).

Miért választják a jüant?

Az olyan valuták, mint a líra, a fehérorosz rubel, a tenge és a dram mind sokkal volatilisebbek, mint a kínai jüan, és a közgazdászok szerint még nem alkalmasak befektetésre vagy megtakarításra.

A kínai jüan stabil valutaként tűnik ki, amelyre nem vonatkoznak korlátozások. Az orosz központi bank lehetővé teszi a jüan szabad felvételét a bankszámlákról, ellentétben a dollárral és az euróval.

A Kínai Népi Bank hivatalosan nem tiltotta meg a két ország közötti pénzküldést vagy az orosz pénzügyi szervezetekkel való tranzakciókat. És bár még mindig vannak fizetési problémák, ezeket a kínai bankok attól való félelme okozza, hogy a hivatalos korlátozások helyett az amerikai szankciók megsértésébe esnek.

Ez számos előnyt biztosít a jüannak az orosz piacon. Az a tény, hogy még mindig kereskednek vele a tőzsdén, azt jelenti, hogy a befektetők figyelemmel kísérhetik dinamikus árfolyamát. A bankok az oroszoknak is felajánlhatják a pénznemben történő betétek elhelyezésének lehetőségét, lehetővé téve a jüan számára, hogy hozamokat generáljon és megtakarításokra használja.

Ráadásul Kína továbbra is Oroszország fő kereskedelmi partnere, így a jüan nélkülözhetetlen a vállalkozások számára. A kínai valuta már most is az orosz vállalatok exportbevételeinek közel 36 százalékát és az importfizetések 37 százalékát teszi ki.

A valuta iránti igény arra késztette az orosz vállalatokat, hogy havonta több mint 114,6 millió dollár értékű kötvényeket bocsássanak ki jüanban.

Ez a befektetőket is vonzotta, és a jüan részesedése a moszkvai tőzsde devizatranzakcióiban már a legutóbbi szankciós csomag előtt elérte az 54 százalékot, így Oroszország fő devizájává vált.

A jüan népszerűsége előnyös Oroszország számára?

Nehéz határozottan megmondani, de az orosz gazdaságnak kevés alternatívája van. Az összes „barátságos” valuta közül csak a jüan szerepel a Nemzetközi Valutaalap tartalékvaluta kosarában. 2023-ban a második helyen állt a globális kereskedelmi elszámolásokban a SWIFT rendszeren keresztül, bár részesedése 20-szor kisebb volt, mint az amerikai dolláré. Oroszország a Pekinggel folytatott tranzakciókon túl a jüant is használja: tavaly a harmadik országokkal folytatott kereskedelmének negyedét kínai valutában bonyolította le. Egor Susin, a Gazprombank Private Banking ügyvezető igazgatója kiemeli azokat a kínai statisztikákat, amelyek azt mutatják, hogy Peking egyre inkább használja a jüant a külkereskedelemben, a valutában történő fizetések 10-20 százalékkal meghaladják a dollártranzakciókat.

Az orosz központi bank is növeli jüan tartalékait.

A Központi Bank csak a teljes rendelkezésre álló forrását teszi közzé, de tavaly a Bloomberg becslése szerint a banknak körülbelül 45 milliárd dollárnak megfelelő jüanja volt.

A Raiffeisenbank elemzője, Stanislav Murashov úgy véli, hogy „a jelenlegi körülmények között a legjobb lehetőségek a jüan és az arany, mivel más nem konvertibilis valuták nagyobb kockázatot hordoznak, mint a diverzifikáció előnyei.” Azonban a kínai jüan sem szabadon konvertibilis, így az orosz tartalékok stabilitása kérdéses.

Kína egyedülálló kettős valutarendszere azt jelenti, hogy az országnak két árfolyama van a jüanra. A szárazföldön a jüant (CNY-ként jelölve) szigorúan szabályozza a Kínai Népi Bank, és számos korlátozás vonatkozik rá, beleértve az export-import szerződésekre vonatkozó követelményeket és a valutaátváltáshoz szükséges speciális számlákat. Ezzel szemben az offshore jüan (CNH) szabadabban működik a Hongkongi Monetáris Hatóság alatt, és nem vonatkozik rá a szárazföldi Kína törvényei. Peking azonban piaci akciókkal befolyásolja az offshore jüant, például nagy vásárlásokkal a hongkongi tőzsdén, ami erősítheti a CNH-t és gyengítheti a dollárt. Ez a stratégia a CNY számára is előnyös a két jüan típus közötti törvényesen megállapított 1:1 paritás miatt, bár értékük kissé eltérhet harmadik valutákra cserélve. Történelmileg a kínai szabályozó nagyon konzervatív volt a devizapiac kezelésében, és Kína különféle beavatkozásokat alkalmaz, hogy rendszeresen kiigazítsa a jüan értékét, hogy megfeleljen gazdasági igényeinek.

A szankciók érinthetik a jüant?

A helyzet továbbra is bizonytalan.

Az amerikai szankciók gyakorlatilag blokkolták nemcsak az amerikai dollárban és euróban, hanem a hongkongi dollárban való kereskedést is, ami a jüanra történő kényszerű átváltásokhoz vezetett.

Ez azt jelzi, hogy a moszkvai tőzsde továbbra is levelező banki kapcsolatokat tart fenn a kínai bankokkal.

Eközben a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy az Egyesült Államok arra készül, hogy szankciókat vezessen be a kínai bankok ellen, amelyek segítenek Oroszországnak megkerülni a korlátozásokat. Ha ez megtörténik, veszélybe kerülhet a jüan kereskedése a tőzsdén, az oroszok még jüanban sem tudnak pénzt utalni külföldre, és a nemzetközi tranzakciók még bonyolultabbá válhatnak.

Egyelőre még mindig lehetséges jüan átutalása külföldre, és az ilyen átutalások még mindig sokkal több lehetőséget kínálnak, mint a dollárban és euróban történő átutalások. A bankok vonakodnak ezekkel a „mérgező” valutákkal dolgozni, és megfizethetetlen díjakat vezettek be az átutalásokra (még a beérkezőkre is) és a betétekre. A jüan esetében azonban a bankok arra figyelmeztetnek, hogy

sok múlik azon, hogy a külföldi kedvezményezett hajlandó-e pénzt elfogadni egy szankcionált orosz szervezettől.

Készen állnak az oroszok a váltásra?

A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum előadói megjegyezték, hogy a jüan már az orosz pénzügyi rendszer központi elemévé vált. Mivel a szankciók olyan valutákat érintenek, mint a dollár és az euró, az oroszok egyre inkább a jüanhoz fordulnak megtakarításért, stabil befektetésnek tekintve a rubel volatilitása közepette. (Az Egyesült Arab Emírségek dirhamjai potenciális alternatíva, de a hozamok alacsonyabbak.) Az oroszok is elkezdték spekulatív eszközként használni a határidős devizaügyleteket, az új szankciókat követően pedig megugrott a kereslet.

A SuperJob felmérése szerint a dollár népszerűsége megtakarítási eszközként csökkent az elmúlt évben, és az oroszok mindössze 30 százaléka hajlandó használni, szemben a 37 százalékkal.

Ez az arány azonban még mindig meghaladja a jüanét, és az oroszoknak csak 27 százaléka nyitott arra, hogy pénzének legalább egy részét kínai valutában tegye félre. Az Otkritie Bank által végzett másik felmérés azonban azt mutatta, hogy Oroszország lakosságának 40 százaléka a jüant a dollár életképes alternatívájának tekinti. Az elemzők  azt jósolják, hogy 2024 végére a jüan az oroszok összes valutamegtakarításának egyharmadát teszi ki. Egyes bankokban a jüan már a betétek egyharmadát teszi ki, és az arány csak növekszik.

A brókerek is elkezdték bemutatni közönségüket a jüannak, elmagyarázva a valutával való kereskedés kockázatait és előnyeit, és összehasonlítva azt dollárral és euróval. Ezenkívül a pénzügyekre összpontosító Telegram-csatornák megpróbálják meghatározni az amerikai dollár piaci értékét a jüan árfolyam segítségével. Sofia Donets, a Tinkoff Investments vezető közgazdásza kiemelte a kínai valuta jelentőségét Oroszország jelenlegi gazdaságában:

„Ha még nem tanultad meg a rubel és a jüan árfolyamát, tanuld meg.”