Dmitrij Peszkov Archives › Független Hírügynökség

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Polonius

-

2024-04-13

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Kenderessy Milán

-

2023-08-08

0

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is. Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Az a fránya emlékezet

FüHü

-

2023-07-18

0

Július 11-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta Gitanas Nauseda litván elnök javaslatát, miszerint állandó katonai NATO-bázisokat hoznak létre az orosz határ közelében, azt állította, hogy Oroszország soha nem helyezte át katonai infrastruktúráját nyugat felé – a VOA ezt az állítást tételesen cáfolja.

„Úgy tűnik, az európaiak nem értik ezt a hibát, itt nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az orosz katonai infrastruktúra soha nem mozdult el Nyugat-Európa felé, hanem mindig az ellenkező irányú mozgás volt.”

– nyilatkozta az emlékezetkiesésben szenvedő Dmitrij Peszkov szóvivő néhány napja a RIA Novoszti hírügynökségnek.

Állításával ellentétben az elmúlt két évtizedben Oroszország több tucat új katonai bázist épített és aktiválta újra a szovjet hadsereg létesítményeit Nyugat-Európával közös határai mentén. 2014-ben Oroszország titkos hadműveletbe kezdett Kelet-Ukrajnában, 2022-ben pedig újgyarmati háborút indított Ukrajna ellen, megkísérelve Moszkva katonai erejét nyugat felé kiterjeszteni. 2023-ban Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket kezdett telepíteni Fehéroroszországba, amely három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – határos.

Igyekszünk segíteni és felfrissíteni Peszkov memóriáját az alábbi felsorolással, hátha neki is derengeni fog valami a közelmúltban történt orosz terjeszkedésről Európában.

Kalinyingrádi régió, Oroszország

Kalinyingrád, egy orosz exklávé, amely 370 kilométerre fekszik az ország többi részétől, Oroszország legnyugatibb régiója. 2016 óta Oroszország jelentősen militarizálta Kalinyingrádot, csapatokat és fegyvereket telepített, és megalakította a 11. hadsereghadtestet.

A CNA, az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott, virginiai székhelyű kutató- és elemző szervezet szerint az 1990-es évektől 2016 elejéig a 11. hadsereg „összetett szárazföldi egységeinek névleges ereje 12 000-18 000 katona volt, beleértve a T-72 tankokat, páncélozott szállítóeszközöket, mobil rakétavetőket és tüzérséget.”

Kalinyingrád magas fokú militarizáltsága lehetővé teszi, hogy a Kreml, ha Kalinyingrád a nyugati szankciós blokád célpontja, elfoglalja a lengyel Szuvalki folyosó egy részét, a Fehéroroszországot Kalinyingrádtól elválasztó, 80 kilométernél rövidebb földsávon.

Ukrajna

Miután Oroszország 2014. februárjában illegálisan annektálta Ukrajnától a Krímet, az orosz védelmi minisztérium elfoglalta a félszigeten lévő ukrán katonai bázisokat, újraaktiválta a régi szovjet bázisokat és újakat épített.

Az Object-100 Utes a felújított szovjet katonai bázisok egyike a Krím-félszigeten. Ez a part menti rakétaállások komplexuma a Szevasztopol melletti hegyekben található. 2017-ben erről a bázisról indítottak cirkáló rakétákat a katonai gyakorlatok során. Oroszország a krími hegyekben szovjet radarállomások hálózatát is helyreállította, ahonnan fegyveres erői figyelemmel kísérhetik a Fekete-tengert, beleértve a román, bolgár és török hajók mozgását. A NATO-országok az orosz katonai infrastruktúra nyugat felé irányuló mozgását nyílt fenyegetésként fogták fel.

2016 szeptemberében Michael Fallon akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy Londont aggasztja a Krím-félszigeten zajló orosz haderő felépítése és „általában a fekete-tengeri térség” militarizálása, hozzátéve, hogy Bulgária és Románia is „nagyon fenyegetve” érzi magát.

Oroszország a korábban polgári tulajdonban lévő Belbek repülőtér katonai bázissá alakításával bővítette légiereje képességeit a Krímben. Azóta, hogy 2022 februárjában megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, Moszkva a krími légitámaszpontokat használja az ukrán városok bombázására.

2021 novemberéig Oroszország tíz katonai bázist épített fel Ukrajna részben megszállt Luganszk és Donyeck régióiban. Az orosz hadsereg harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérséget, önjáró légelhárító ágyúkat és egyéb fegyvereket telepített ezekre a bázisokra, és ezeket a fegyvereket használta Ukrajna 2022. februári teljes körű inváziója során.

2022 júliusának elejére Oroszország ideiglenes és állandó katonai bázisokat hozott létre két másik, részben megszállt ukrán régióban – Herszonban és Zaporizzsjában.

Fehéroroszország

Oroszország fegyveres erői a három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – szomszédos Fehéroroszországban jelenleg a legmagasabb szinten állnak a Szovjetunió bukása óta. Oroszországnak két katonai bázisa van Fehéroroszországban (Baranovicsi és Vilejka városok közelében).

Az orosz katonai jelenlét Fehéroroszországban lehetővé tette Moszkva számára, hogy fegyverekkel és felszerelésekkel látja el a Lukasenko-rezsimet a 2020-2021-es fehérorosz tiltakozások leverésére.

2022 februárjában orosz csapatok támadták meg Ukrajna Kijev és Csernyihiv régióit Fehéroroszországból.

Az Európai Parlament szerint Fehéroroszország „a területét is biztosítja az orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légijárművek Ukrajna elleni támadásai számára”.

Mint fentebb említettük, Moszkva június óta megkezdte taktikai nukleáris fegyverek telepítését Fehéroroszországban.

Moldova

Moldovában Moszkva állomásoztatta az Orosz Erők Operatív Csoportját a Dnyeszteren túli régióban, hivatalosan Pridnesztroviai Moldáv Köztársaságban (PMR), amely az ENSZ-tagországok által el nem ismert szakadár régió. Az 1995-ben létrehozott műveleti csoport az orosz fegyveres erők 14. hadseregén alapult, amely korábban a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy „2002 végéig befejezi az orosz erők kivonását Moldova területéről”.

Oroszország nem tartotta be ígéretét, a moldovai hatóságok pedig ismételten felszólították az orosz csapatok kivonását és nemzetközi civil megfigyelőkkel való helyettesítését.

2018 júniusában az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Moldova Dnyeszteren túli régiójából.

A Dnyeszteren túli orosz katonák számát 2015-ben 1000-1500 főre becsülték. Azóta több mint kétszeresére nőtt az ott illegálisan tartózkodó orosz csapatok száma. Ukrajna 2020 júniusi becslései szerint mintegy 3500 orosz katona állomásozott Dnyeszteren túl.

Szerbia

2011-ben Moszkva orosz-szerb humanitárius központot nyitott a dél-szerbiai Nis városában, amelyet az Új Európa Intézet 2020-as jelentése orosz katonai bázisként azonosított:

„Orosz csapatok, köztük mérnöki csapatok, helikopterek és vadászgépek állomásoznak ott. …A Központ humanitárius és ökológiai intézet címszó alatt működik. Azonban kettős szerepet játszik, és az orosz biztonsági szolgálatok is használják.”

Az orosz és a szerb hadsereg rendszeresen tart közös hadgyakorlatot Szerbiában. 2019-ben az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy orosz légvédelmi bázist épít Szerbiában.

2022 augusztusában Oroszország belgrádi nagykövete, Alekszandr Botsan-Kharchenko nyíltan orosz katonai bázisként emlegette az Orosz-Szerb Humanitárius Központot.

Grúzia

A 2008-as orosz-grúz háború után az orosz hadsereg megnyitotta a 7. katonai bázist Gudautában, amely Grúzia megszállt Abházia régiójában található. Az InformNaplam honlapja szerint ez az orosz katonai bázis, amely a NATO-tag Törökországgal határos országban található,

„4 gépesített gyalogzászlóaljnak, egy harckocsizászlóaljnak, két tüzérségi zászlóaljnak, egy rakétatüzérségi zászlóaljnak, egy mesterlövész századnak, egy drónszázadnak ad otthont, egy felderítő zászlóalj, valamint számos más különálló harci és logisztikai egység.”

2010-ben Vlagyimir Komojedov, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnoka a Nezavisimaya Gazeta című orosz lapnak azt mondta, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a szovjet kori KGB orosz utódszervezete ellenőrzést kapott Abházia Szukhumi és Ochamcsira kikötői felett, és ezek a kikötők a fekete-tengeri flotta hajóinak további bázisává váltak:

„Mostantól a fekete-tengeri flotta szétszórtabb lesz, ezért kevésbé sebezhető. Ráadásul megoldódik Abházia szuverenitásának a tengertől való megvédése.”

2009. február 1-jén az orosz hadsereg létrehozta a 4. gárda katonai bázist Dél-Oszétiában, Grúzia másik oroszok által megszállt régiójában. Ez a bázis, amely 5000 orosz katonai szolgálatot fogad, főként Chinvali városában található, de külön egységek találhatók Dél-Oszétiában.

2022-ben a grúziai orosz katonai bázisok egységei részt vettek Ukrajna teljes körű orosz inváziójában.

„Árulás” miatt letartóztattak három orosz tudóst, akik hiperszonikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak

FüHü

-

2023-05-20

0

„Árulás” miatt letartóztattak három orosz tudóst, akik hiperszonikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak

A három kutató letartóztatását – 2022 júniusa óta – a Khristianovics Intézet munkatársai hétfőn közzétett levelükben jeljelentették be. Az ellenük felhozott vádak részletei egyelőre ismeretlenek.

A rakéta orosz kutatói május 15-én, hétfőn, a Khristianovich Institute of Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet (ITAM) oldalán közzétett levelükben elítélték kollégáik, Anatolij Maszlov (76), Alekszandr Shipliuk (57) és Valerij Zvegincev letartóztatását.

Ez a három tudós az Orosz Tudományos Akadémia szibériai novoszibirszki ágához integrált ITAM-hoz tartozik. Anatolij Maszlovot 2022. június 28-án tartóztatták le Novoszibirszkben, és a moszkvai Lefortovo börtönbe helyezték – írja a Kommerszant. Alexander Shiplioukot egy hónappal később letartóztatták. Valerij Zvegincevet április végén tartóztatták le.

„Nagyon súlyos vádakat” hoztak fel ellenük, amelyek az orosz büntető törvénykönyv 275. cikkének hatálya alá tartoznak („hazaárulás”, 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható) – közölte szerdán a Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov. Megerősítette, hogy tudomása van a tudós kollégák által írt nyílt levélről, de emlékeztetett arra, hogy az ügy a biztonsági szolgálatok, az FSZB hatáskörébe tartozik.

Tudományos folyóiratokban jelent meg

A hétfőn megjelent levélben a kutatók a három tudós ártatlanságát hirdetik:

„Tudjuk, hogy mindegyikük hazafi és becsületes ember, aki nem képes megtenni azt, amivel a hatóságok gyanúsítják őket.

Ragaszkodnak ahhoz, hogy a Maszlov, Shipliuk és Zvegincev által nemzetközi szimpóziumokon és publikációkban bemutatott dokumentumokat többször is ellenőrizzék annak biztosítása érdekében, hogy ne tartalmaznak-e korlátozott információkat.

Így 2012-ben Maszlov és Shipliuk bemutatták a hiperszonikus rakéták tervezésével kapcsolatos kísérlet eredményeit egy Tours-i szemináriumon. 2016-ban mindhárman a laboratóriumukban végzett nagysebességű szélcsatorna-tesztekről szóló tanulmány szerzői közé tartoztak. A Reuters ügynökség szerint Anatoli Maszlov munkája elsősorban arra vonatkozott, ahogyan a gáz szuperszonikus sebességgel viselkedik fizikai tárgyak – például rakéták vagy repülőgépek – körül.

Levelükben kollégáik megemlítik Dmitrij Kolker esetét is, akit 2022. június 30-án „árulás” miatt tartóztattak le, miközben terminális rákban szenvedett. Moszkvába vitték, és ott halt meg két nappal érkezése után. Azzal vádolták, hogy államtitkot tartalmazó adatokat adott át a Kínai Népköztársaságnak.

Ezek a vádak azt mutatják, hogy „bármely cikk vagy jelentés hazaárulás vádjával járhat” – írják az ITAM kutatói. Így folytatják:

„Ebben a helyzetben nem csak kollégáink sorsát tartjuk. Egyszerűen nem értjük, hogyan végezzük tovább a munkánkat.”

A tudósok végül azt állítják, hogy az ilyen esetek hidegrázó hatással vannak a fiatal orosz tudósokra:

A legjobb diákok még ma sem hajlandók velünk dolgozni, és legjobb fiatal alkalmazottaink elhagyják a tudományt. Számos olyan kutatási terület, amelyek kritikus fontosságúak a jövő repülőgép-technológiái számára, bezárulnak egyszerűen azért, mert a fiatal kutatók félnek ilyen kutatásokban részt venni.

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Kenderessy Milán

-

2023-01-25

0

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott.

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

Támadásban az annektált területeken

ki

-

2022-10-07

0

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon.

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

Putyin pénzének nyomában

Polonius

-

2022-03-31

0

Kétmilliárd dolláros offshore hálózatra bukkantunk egy híres orosz cselló művész neve alatt, aki nem más mint Putyin idősebb lányának keresztapja – írja az az oknyomozó páros a londoni Guardianben, amelyik napvilágra hozta a Panama papírokat még 2016-ban. Az adóparadicsomokban rejtőzik az orosz elit pénze, ott lehet rá lecsapni – javasolja Frederik Obermaier és Bastian Obermayer.

Fekete lyukak a pénzügyi világban ezek az adóparadicsomok, ahol Putyin és az orosz oligarchák a vagyonukat rejtegetik: Svájc, Panama, Ciprus, a Brit Virgin szigetek stb. A Panama papírok mégiscsak leleplezték Szergej Roldugin cselló művészt, Putyin nagyobbik lányának keresztapját, Dmitrij Peszkovot, az elnök szóvivőjét, Putyin híres dzsudó partnereit, a Rotenberg fivéreket. Egyikük vállalta magára Putyin palota komplexumának névleges tulajdonát miután Navalnij csapata videót tett közzé róla. Leleplezték Alisher Uszmanovot, Oroszország talán leggazdagabb emberét, Putyin oligarcha barátját. A Svájci Titkok papírokból kiderült, hogy Alisher Uszmanov nővérének a nevén 2 milliárd svájci frank van egy svájci bankban. A Paradicsom papírok is bőségesen foglalkoztak az orosz elittel. Olga Suvalova is ott szerepel a leleplezett listán: ő Oroszország első miniszterelnök helyettesének neje. Ugyancsak megtalálható a Paradicsom papírokban Roman Abramovics, akit most a brit hatóságok a Chelsea futball csapatának eladására kényszerítettek.

A szankciók csak a jéghegy csúcsát jelentik

A nyugati országokban zárolják a luxus ingatlanokat, jachtokat, ha azok Putyin barátaihoz tartoznak. Ez kevés, mert csak a jéghegy csúcsát jelenti. A valódi vagyonok az adóparadicsomokban vannak. Ott kell keresni őket. Persze akkor hamar kiderülne, hogy a kleptokrácia nemcsak orosz jelenség. Elég Venezuelára, Kínára vagy Angolára gondolni – írja a neves szerzőpáros a Guardianben.

Janisz Varoufakisz egykori görög pénzügyminiszter ennél is tovább ment amikor felhívta a figyelmet arra a Project Syndicate oldalon, hogy az amerikai szupergazdagok sokkal több pénzt visznek külföldre mint az oroszok vagy a többi kleptokraták.

Szerencsére 2020 végén az amerikai kongresszus olyan törvényt fogadott el, mely kötelezi a cégeket arra, hogy megnevezzék: kik is a valódi tulajdonosok? A Corporate Transparency Act azonban nem megy eléggé messze – hangsúlyozza az oknyomozó páros. Nem kötelezi ugyanis arra a cégeket, hogy a nyilvánosság elé vigyék a tulajdonosok nevét hanem csupán csak a hatóságok elől nem titkolhatják el azokat. Ez nagy hiba. Ha ugyanis csakis a hatóságokra bízzuk a kleptokraták leleplezését, akkor hosszú évekig elhúzódhat minden vizsgálat. A különböző államok rendőrségei között ugyancsak nehézkes az együttműködés, és különösen ilyen kényes ügyekben nagyon nagy az „óvatosság”. A kormányok által kijelölt kleptokrácia ellenes csapatok csak hosszú távon hozhatnak eredményt. Ehelyett a kormányoknak nyilvánossá kellene tenniük a cégek, a hajók, a repülőgépek és az ingatlanok regisztrációját. Ily módon lehetne megszabadulni a fekete lyukaktól a globális pénzügyi rendszerben – írja a Süddeutsche Zeitung két oknyomozó újságírója, akik a londoni Guardianben tették közzé véleményüket.

Putyin is fogadta a CIA főnököt

FüHü

-

2021-11-09

0

Kétnapos találkozója során William Burns találkozott Putyin elnökkel is noha ez általában nem szokásos – erősítette meg az államfő szóvivője Moszkvában. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Putyin általában csak állam és kormányfőkkel tárgyal, a többi megbeszéléseket rábízza a beosztottjaira. Ezúttal azonban kivételt tett. Vajon miért?

A hivatalos tájékoztatás szerint megvitatták a jelenlegi krízist a két állam kapcsolataiban. Ezenkívül regionális konfliktusokról is eszmét cseréltek.

William Burns találkozott Putyinon kivül a védelmi tanács titkárával , Nyikolaj Patrusevvel, aki korábban a titkosszolgálat (FSZB) főnöke volt és Szergej Nariskinnel, aki a hírszerzés vezetője.

Putyin elnök júniusban találkozott Joe Bidennel Genfben. Ezt követően Moszkvában tárgyalt Victoria Nuland az amerikai külügy államtitkár-helyettese, aki az amerikai sajtó szerint nem sok eredményt ért el.

Hibrid hadviselés

Érdekes, hogy Lengyelország és Beloruszia határán épp a CIA főnök látogatása után alakult ki szinte háborús helyzet, mert több mint ezer menekült megpróbálta áttörni a határ kerítést. A többnyire afgán és közel-keleti menekülteket az orosz titkosszolgálat szállítja a lengyel – belorusz határra, hogy ily módon próbálja meg destabilizálni Lengyelországot, mely a NATO leginkább orosz ellenes tagja a balti államokkal együtt.

Az amerikai diplomácia – washingtoni értesülés szerint- elvetette a lengyelek és a baltiak határozottan orosz ellenes irányvonalát, és ehelyett modus vivendit keres Moszkvával – éppúgy mint a nyugat európai nagyhatalmak: Németország, Franciaország és Olaszország.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Geraszimov tábornok találta ki a hibrid hadviselést méghozzá az ukrán probléma megoldására. 2013-ban elüldözték Kijevből az oroszbarát elnököt, Janukovicsot, és nyugatbarát rendszer került hatalomra. Vele szemben folytat Moszkva hibrid hadviselést – változó sikerrel.

Belorusziában – Putyin segítségével – megakadályozták a nyugatbarát fordulatot, és most válaszképpen destabilizálni igyekeznek Lengyelországot. Ehhez a migránsok ezreit használják fel.

Maga Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője nevezte hibrid hadviselésnek a lengyel határ elleni migráns akciót. Lukasenka az orosz titkosszolgálat nélkül nemcsak hatalmát nem tudná megtartani, de hasonló akció indítására magától gondolni sem merne.

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

A CIA figyelmét aligha kerülheti el mindez, de Putyin és Burns megbeszélésén minden bizonnyal kijelölték a határokat, melyek között „fékezett habzású” akcióra kerülhet sor a lengyel-belorusz határon. Az erőviszonyokat mindenesetre jól mutatja, hogy az Európa elleni gázháborúban megerősödött Putyin ilyen akciót támogathat nem sokkal azután, hogy Moszkvában fogadta a CIA főnökét.

Az oroszok nem törik magukat a Szputnyikért

Polonius

-

2021-04-01

0

Az oroszok nem törik magukat a Szputnyikért

Putyin elnök szóvivője abban reménykedik, hogy az államfő példája nyomán honfitársai is megváltoztatják a véleményüket, és akár a Szputnyik V, akár a másik két elérhető oltásról és regisztráltatják magukat a hazai vakcinákra.

„Nálunk nemzeti tulajdonság a gyanakvás”

– nyilatkozta erről Dmitrij Peszkov az Argumentü i faktü című lapnak.

„Fontos, hogy megerősödjön az oltási folyamat!”

– hangsúlyozta a szóvivő. Oroszországban 100 ezerhez közelít a vírus halottainak száma miközben a fertőzötteké meghaladja a 4,5 milliót.

Kirill Dmitrijev, a Szputnyik előállító szuverén alap főnöke úgy nyilatkozott , hogy eddig 3,5 millió ember kapta meg mindkét Szputnyik oltást Oroszországban. Ez 2,4%-os oltási aránynak felel meg, és messze elmarad Nagy Britanniától vagy Németországtól – írja az Rt.com.

Címke: Dmitrij Peszkov

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

Trump mint békeangyal?

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

És mi van Ukrajnával?

Kalinyingrádi régió, Oroszország

Ukrajna

Az Európai Parlament szerint Fehéroroszország „a területét is biztosítja az orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légijárművek Ukrajna elleni támadásai számára”.

Moldova

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy „2002 végéig befejezi az orosz erők kivonását Moldova területéről”.

Szerbia

„Orosz csapatok, köztük mérnöki csapatok, helikopterek és vadászgépek állomásoznak ott. …A Központ humanitárius és ökológiai intézet címszó alatt működik. Azonban kettős szerepet játszik, és az orosz biztonsági szolgálatok is használják.”

A három kutató letartóztatását – 2022 júniusa óta – a Khristianovics Intézet munkatársai hétfőn közzétett levelükben jeljelentették be. Az ellenük felhozott vádak részletei egyelőre ismeretlenek.

Tudományos folyóiratokban jelent meg

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon.

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

A szankciók csak a jéghegy csúcsát jelentik

Janisz Varoufakisz egykori görög pénzügyminiszter ennél is tovább ment amikor felhívta a figyelmet arra a Project Syndicate oldalon, hogy az amerikai szupergazdagok sokkal több pénzt visznek külföldre mint az oroszok vagy a többi kleptokraták.

Hibrid hadviselés

Putyinnal a háta mögött viszont igen vállalkozó szellemű.

Putyin elnök szóvivője abban reménykedik, hogy az államfő példája nyomán honfitársai is megváltoztatják a véleményüket, és akár a Szputnyik V, akár a másik két elérhető oltásról és regisztráltatják magukat a hazai vakcinákra.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA