Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

Magányvélemény I.

Komoly polémia alakult ki a Demokratikus Koalíció négy EP képviselőjének minapi elutasító szavazata körül, mellyel megakadályozták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetének megszavazását.

Ismételten csak oda lyukadtunk ki, hogy

„…az erkölcs és politika nincsen mindig szimbiózisban egymással.”

Ez a DK EP képviselői szerint kimondatlanul, mondhatni kellő mellébeszélés mellett pontosan az a döntés, ahol igyekezve eljelentékteleníteni a lépés erkölcsi súlyát elsőbbséget kapott a politikai haszonszerzés.

Ez idáig mérlegelés és döntés kérdése. Lehet egyetérteni és kategorikusan elutasítani is. Kérdés azonban az mi késztette erre a lépésre a négy képviselőt? Szerintem belegondoltak abba, hogy ez a hazai politikai porondon micsoda  magas labda lenne a Fidesz számára – 460 orgánum harsogná -: íme a bizonyíték a DK migránsokkal árasztaná el az országot, jelentsen bármit is az a kötelező kvóta szétosztás. Na ezt nem akarták felvállalni egy egyszerű politikai nyilatkozat szintjén, hiszen ez sem pro, sem kontra nem dönt az Uniót igencsak megosztó kérdésről.

Idáig talán politikai szempontból még megmagyarázható, erkölcsi szempontból semmiképp sem. Sőt hatalmas hibának tartom, hogy Ara-Kovács Attila a Klubrádióban, Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában magyarázta a… hogy is mondjam finoman… bizonyítványt… (a magyarázattól nem lesz jobb a bizonyítvány)

Hogy is mondta Gyurcsány?

Nincsen nagy lopás vagy kis lopás, lopás van, amivel szemben csak a zéró tolerancia a megengedhető mérték. Ebből kiindulva nincsen kicsit erkölcstelen és nagyon erkölcstelen szavazat, kizárólag simán, jelzők nélkül: erkölcsös vagy erkölcstelen döntés van…

„A politikai pártok és az erkölcs kapcsolata talán abban érhető tetten igazán, hogyan lavíroznak a politika világában és milyen mértékben áldozzák fel saját elveiket a politikai haszonszerzés és a hatalomtechnikai sikerek oltárán.”

Ez az elutasítás erkölcstelen volt, leginkább a Demokratikus Koalíció erkölcsi alapvetése ellen. Ez akkor is így van, ha a politikai haszna kétségtelen. Ebből kiindulva leginkább „megmagyarázni” nem kellett volna!

Viszont nem késő azt mondani, tévedtünk, sajnáljuk. Gyurcsány egyes szám első személyben alkalmazta ezt. Neki bejött.

Nem a DK-s képviselők strasbourgi nemjére

Napok óta foglalkozunk a DK négy európai parlamenti képviselőjének október 24-i nemleges szavazatával, mellyel megbuktatták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetét. A tervezetet az EP plenáris ülésen 288:290 arányban utasították el, tehát a négy DK-s szavazat döntötte el a javaslat sorsát.

Amióta az elmúlt hét péntekén Tamás Gáspár Miklós klubrádiós interjújával a nemleges szavazás ténye – több mint két hetes késéssel – elérte a hazai nyilvánosságot, heves vita kerekedett körülötte. A DK-s EP-képviselők először a DK szóvivőjének rövid klubrádiós válasznyilatkozatával és Ara-Kovács Attila szintén rövid Facebook-bejegyzésével próbálták elintézni a dolgot, amivel aligha győztek meg bárkit is. Most végre Dobrev Klára és Ara-Kovács Attila azonos szövegű Facebook-bejegyzésével ), Ara-Kovács klubrádiós és Dobrev Klára ATV-s interjújával megpróbálták alaposabban megindokolni döntésüket.

Engem nem győztek meg.

Elolvastam a LIBE állásfoglalás-tervezetét, és tisztességes, megalapozott szövegnek találtam. Nem értek egyet azzal, hogy akár szélsőbaloldali, akár populista, akár szedett-vedett lenne. De nem ezek az alaptalan minősítések okozzák a fő gondot Ara-Kovács és Dobrev magyarázatában. Érvelésüknek két eleme van. Egyfelől azt mondják, hogy a leszavazott állásfoglalás-tervezet egyike az Európai Parlamentben tárgyalt sok-sok politikai állásfoglalásnak, határozatnak (resolution) különböző kérdésekben, melyeknek semmilyen tényleges jogkövetkezménye nincs. Nekik nem tetszik, hogy sok az ilyen az EP-ben, és nem akartak ehhez asszisztálni. Azt is megemlítették, hogy a javaslat körül nem alakult ki egyetértés a két nagy párt, a szocialisták és a néppárt között, márpedig e nélkül nincs esély értelmes határozathozatalnak.
A másik elem: az állásfoglalás-tervezetbe az utolsó pillanatban egy módosító indítvánnyal bekerült a kötelező kvóta, aminek – mivel a tagországok egy része elutasítja, és még azok sem hajtják végre, akiknek nincs ellene elvi kifogásuk – nincs realitása, a DK korábban is ellenezte, és miután ez belekerült, nem tudták a teljes szöveget sem elfogadni.

Érvelésük egyik elemével sem értek egyet.

A politikai életben, így a parlamentekben is fontos szerepe van a jogi normákat nem alkotó állásfoglalásoknak. A magyar Országgyűlésben a törvényalkotás mellett rendre születnek politikai szándékokat megfogalmazó határozatok, sőt politikai nyilatkozatok is. Nem egyszer kezdeményezett ilyesmit a DK frakciója is. Ennek megvan a maga funkciója: ha konszenzus alakul ki körülötte, akkor is, és ha nincs konszenzus, akkor is: arra jó, hogy nyílt állásfoglalásra késztesse az egyes politikai szereplőket. Ezzel befolyásolják a parlamenti pártok a politikai közvéleményt, és hatnak a döntéshozókra: a kormányra, az önkormányzatokra, a politikai élet más szereplőire.
Az Európai Parlament tevékenységében annak sajátos szerepéből következően nagyobb lehet az ilyen jellegű állásfoglalások előterjesztésének, megvitatásának és elfogadásának vagy elvetésének súlya, mint a nemzeti parlamentekben. Ez olyan adottság, amellyel a DK képviselői is tisztában voltak, amikor elvállalták ezt a szerepet, akkor pedig ebben a helyzetben kell tudniuk politizálni.
Emlékeztetek egy fontos példára. Mi, az Orbán-kormánnyal szemben álló magyar demokraták, nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak idején annak, hogy az Európai Parlament többsége elfogadta az Orbán-kormányt bíráló Tavares-jelentést, majd egy ciklussal később, kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést. Pedig ezek is csak állásfoglalások voltak, az Orbán-kormány ugyanúgy nem zavartatta magát tőlük, ahogy nem zavartatta volna magát attól sem, ha a többség elfogadja a LIBE-bizottságnak a Földközi-tengeri mentőakciók támogatásáról szóló állásfoglalás-tervezetét, benne az így kimentettek méltányos áthelyezését.
Az effajta állásfoglalásokhoz nem kötelező igazodni, de korántsem mindegy, hogy mit tekintenek Európában normának, és mit normasértésnek.

Ahogy hasznos volt, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásával az európai politikában normaszegésnek minősül a jogállamnak az Orbán-rendszerben történő lebontása, fontos lenne, hogy a menekülők tengerből való kimentése és a megmentetteknek számos országba történő áthelyezése váljon normává, a kimentés és áthelyezés elutasítását pedig – ahogy Matteo Salvini belügyminiszterként a kimentést utasította el, Orbán Viktor pedig miniszterelnökként azt is és az áthelyezést is – tekintsék normaszegésnek.

Ahogy a Tavares-jelentésnél is, amelynek elfogadásánál nem volt olyan nagy a többség, mint a Sargentini-jelentésnél, nagy politikai jelentősége volt annak, hogy ki szavazza meg, és ki nem, ugyanez lehetett a helyzet a tengeri mentésről szóló LIBE-előterjesztés esetében is. A menekültkérdés 2015 óta az európai politika egyik központi kérdése, a politikai erők egyik fontos megkülönböztető jegye, és – tekintettel az Afrikából elinduló migráció növekvő szerepére – minden bizonnyal az is marad. Eddig is voltak, és feltehetően a jövőben is lesznek, akik szerint a menekülőkön a lehetőség szerint segíteni kell, adott esetben be kell őket fogadnunk a házunkba, mint ezt 2015-ben a Gyurcsány-család tette, de legalábbis átmeneti szállással, élelemmel, orvosi ellátással kell rajtuk a közösségnek segítenie.
Másfelől vannak, akik szerint le kell zárni előttük a határt, és minden eszközzel el kell őket riasztani attól, hogy tőlünk várjanak segítséget, építve az emberek idegenkedésére a máshonnan jöttektől, sőt erősítve azt, ahogy ezt Orbánék teszik 2015 óta.

A LIBE-tervezet benyújtói minden bizonnyal azt várták, hogy e nézetkülönbség mentén történik majd a szavazás, és abban reménykedtek, hogy a humánum és szolidaritás hívei többségre jutnak a szavazásnál.

Én ezt helyes és támogatható törekvésnek tartom. Az előterjesztők nyilván a szocialisták, zöldek és liberálisok teljes támogatására számítottak, köztük a DK-s képviselőkére is. Ebben is igazuk volt.
Mit változtat ezen az, hogy egy módosító javaslattal becsempészték a szövegbe a tengerből kimentett menekültek kötelező elosztását minden tagállam részvételével (persze nem általában a menedékkérők, hanem csak a tengerből kimentettek tekintetében, ami nagyságrendileg kisebb szám)? Taktikai szempontból ennek van jelentősége, hiszen valóban tudni lehet, hogy az Orbán vezette visegrádi országok ennek esküdt ellenségei. Ugyanakkor elvi szempontból ez nem változtat az állásfoglalás-tervezet megítélésén:

elvi szempontból a menedékkérők minden tagországra kiterjedő kötelező elosztása az Unión belüli kölcsönös szolidaritás magától értetődően helyes intézménye lenne, amellyel 2015-ben nyilvánosan is egyetértettünk.

Fontos gyakorlati jelentősége is van a tengerből kimentett menekülők elosztásának a tagországok között: a Salvinival küzdő baloldali olasz kormány számára létfontosságú kérdés, hogy a tagországok számottevő része legyen kész a kikötőiben partra szálló menekülők többségének átvételére, ezért kellett szerepelnie az áthelyezésnek az állásfoglalásban. Az állásfoglalás-tervezet elfogadása tekintetében kétségkívül egyszerűbb lett volna, ha a szövegben megmarad az eredeti tervben szereplő „méltányos és fenntartható elosztás”, és nem keményítik azt kötelezővé és minden tagországra vonatkozóvá, de ez taktikai, és nem elvi hiba volt.
Nem változtat a lényegen: egyfelől a mentés, másfelől az áthelyezés indokoltságának elismerésén. Ezt követeli a humánum és a szolidaritás parancsa. Éppen mert nem jogi normáról, hanem politikai értékeket kifejezésre juttató állásfoglalás-tervezetről volt szó, a kötelező áthelyezésről szóló betoldott szövegrész sem tehette volna kérdésessé, hogy igennel kell szavazni.

Ezért gondolom, hogy a DK képviselőinek nemleges szavazata súlyos politikai hiba volt.

Hozzáteszem: ha csak tartózkodnak a szavazástól, akkor több az igen, mint a nem, akkor már nem bukik el a tervezet. Így azonban ők buktatták el. Ezen a szavazáson Orbánék, Salviniék és társaik győztek, és ezért felelősség terheli a négy DK-s képviselőt

Magyarázat magyarázkodás helyett

Három héttel ezelőtt az Európai Parlament egy migrációs tárgyú politikai nyilatkozatról szavazott. A javaslat elbukott, a DK képviselői a – szűk – többséggel együtt a nyilatkozat ellen szavaztak.

Erről hetekig senki sem beszélt itthon, ami nem meglepő: egy jogi kötőerővel nem bíró EP-nyilatkozat, főleg ha meg sem szavazzák, nem szokott izgalmas politikai kérdés lenni sem nálunk, sem máshol Európában. Aztán néhányan mégis rátaláltak, és erőteljesen bírálták az ellenszavazatunkat. Azt hiszem eljött az idő, hogy erre válaszoljunk, lévén a bírálatok nem állják ki a tényszerű valóság próbáját. A bírálók szerint ugyanis a DK képviselői egy, a menekültek tengeri mentését célzó uniós szabályt szavaztak le, ezzel életveszélybe sodorva sok-sok, a Földközi-tengeren sodródó menekültet. Nos, lássuk akkor tételesen, mert ennek az állításnak egyetlen eleme sem helytálló:

1. A valóság az, hogy a javaslat csak részben szólt a menekültek tengeri mentéséről, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavaztuk. Ugye nem gondoljátok, hogy én, aki a férjemmel együtt menekülteket fogadtunk be a saját házunkba, másként gondolom? Hogy bármelyikünk is az emberség ilyen alapvető parancsa ellen szavazna?

Az ellenszavazatunk fő oka az volt, hogy az utolsó pillanatban, közvetlenül a szavazást megelőzően, egy nem egyeztetett módosítóval becsempésztek a javaslatba egy, a kötelező áttelepítési kvótáról szóló szövegrészt (többen írták, hogy nem találtak ilyet a szövegben, ennek az oka egyszerű: módosító javaslatként lett benyújtva, ezért az eredeti szöveg nem tartalmazta, viszont a végszavazásra kerülő szövegben már benne volt).

A DK politikája ebben évek óta világos: a kötelező migrációs kvóták bevezetése a tagállamok jelentős részének ellenállása miatt teljesen kizárt, és tartalmilag is kiderült róla az elmúlt öt évben, hogy nem végrehajtható. Mi az EP-választási kampányban is ezt képviseltük, a szavazóink ennek tudatában támogattak minket. Vagyis mi a programunknak és a választóink felé vállalt kötelezettségünknek megfelelően nem szavazhattunk igennel a kötelező áttelepítési kvótákra. Mivel ez a szövegrész bekerült a végszavazásra bocsátott javaslatba, ezért – a tengeri mentésről szóló részek megszavazása mellett – a végén nemmel szavaztunk.

2. Nem igaz az az állítás sem, hogy ezzel menekülteket sodort volna veszélybe a javaslatot végül elvető Európai Parlament. Ugyanis ez nem jogszabályként, hanem semmiféle jogi kötőerővel nem bíró, úgynevezett resolutionként, vagyis egyszerű politikai nyilatkozatként került az EP asztalára. Vagyis sem az elfogadásnak, sem az elutasításnak semmilyen következménye nem lett volna és nem is lehetett volna a menekültek életére, esetleges segítésére. Az ilyen resolutionoknak az EP működési rendje szerint semmiféle következményük nincs, azokat az uniós társjogalkotó szervek meg sem tárgyalják, jogszabály nem lesz belőlük.

3. Általában nem tartjuk jónak – ezt az elmúlt években több alkalommal is jeleztük is –, hogy az Európai Parlament minden jogi kötőerő nélküli „politikai papírokat” gyárt szakmányban. Egy parlamentnek nem ez a dolga, a parlamentek a nép kizárólagos képviselőjeként szabályokat készítenek az államok-társadalmak működtetésére és ellenőrzik a végrehajtó hatalmat.

A konszenzus nélküli, senkit semmire nem kötelező és az utolsó pillanatban toldozgatott politikai nyilatkozatokat még a pótcselekvésnél is rosszabbnak tartjuk: ezek ugyanis csak ártani tudnak. A menekülteken – lévén semmiféle jogi következményük nincs – nem segítenek, de rombolják a Parlament tekintélyét („uniós sóhivatal, amely csak papírokat gyárt”) és hivatkozási alapot biztosítanak az Európa-ellenes szélsőjobboldali erők hazugságainak.

A menekültválság mára lecsengett, 2019-ben kevesebb menekült érkezett Európába, mint a migrációs válság kitörése előtti „békeévekben”. Egy ilyen jogi következmények nélküli politikai nyilatkozat, melybe végül a kötelező kvóta is bekerült, csak egy dologra jó: az EP-választáson mindannyiunk nagy örömére nagyot bukott európai szélsőjobboldal visszaerősítésére.

4. További problémát jelentett, hogy a javaslathoz nem volt politikai konszenzus az EP két legnagyobb pártja között. EP-képviselőként megtanultuk, hogy jelentős uniós döntésekhez, ha azt akarjuk, hogy azok a gyakorlatban is működjenek, többpárti – a bal és a jobboldal legnagyobb pártját magában foglaló – konszenzus kell. Európa így működik. Ez a javaslat konszenzus nélkül lett beterjesztve, ami magában hordozta a bukás kockázatát. Ha valóban segíteni akarunk a menekültek tengeri mentésében és nem csupán nyilatkozatokat gyártani, akkor ahhoz megállapodás kell, mert ezt erőből átverni senki sem tudja a sokpárti Európai Parlamenten. Ez most sajnos elmaradt.

5. Bírálóink szerint a döntésünkkel az európai szélsőjobbal és a Fidesszel kerültünk egy platformra menekültügyben. Nem sorolnám, hogy mit tettünk a menekültek életének védelme érdekében az elmúlt években, hogy a menekültek életét védő minden jogszabályt megszavaztunk az EP-ben, nem törődve azzal, hogy itthon mit kapunk ezért a Fidesztől és a lakájmédiától. Csak a parlamenti matematikára hívnám fel a figyelmet: a szélsőjobbnak egyötödnyi szavazataránya sincsen az EP-ben, ők nem tudnák megakadályozni semminek az elfogadását.

A javaslatot a Parlament többsége szavazta le.

Rengeteg mérsékelt szociáldemokrata, liberális és konzervatív EP-képviselő is velünk együtt szavazta le a nyilatkozatot, köztük sokan olyanok, akiket még a legvehemensebb bírálóik sem vádolhatnak menekültellenességgel. Talán azt gondolták, amit mi is: következmények nélküli politikai nyilatkozatok és kötelező kvótával való fenyegetés helyett valódi megoldás kell.

Lássunk tisztán: a tengeren menekülő emberek megsegítéséhez pénz és politikai akarat szükséges. Ehhez uniós szinten jogszabályalkotás kell, amihez pedig konszenzus szükséges: először az EP nagy pártjai között, aztán pedig az EP és a tagállamokat képviselő Európai Tanács között. Az Unió így működik. Mi mindig készen állunk, ahogy eddig is készen álltunk ilyen szabályok megalkotására, mert az élet szentsége mindennél előbbre való.
Mi küzdünk Orbán hazug rendszerével. Akkor is támogatjuk a menekültek életének védelmét, ha emiatt megtámad minket a kormánypropaganda és „hazaáruló bevándorláspárti politikusokként” mutogatnak bennünket az állami tévében. Megszoktuk, fel sem vesszük. De azzal sem akarjuk támogatni Orbán menekültellenes hangulatkeltését, hogy egy semmire sem kötelező, a menekülteknek segítséget nem nyújtó, de a migrációs áttelepítési kvótát támogató politikai nyilatkozathoz adjuk a nevünket. Mert ez a menekülteknek semmit sem segít, de itthon tovább szíthatja a gyűlölet politikáját. Abból pedig nem kér az ország.

Dobrev Klára/Facebook

Karácsonyi előválasztás Győrben

Borkai Zsolt  lemondásával megnyílt az út az időközi polgármester választás előtt Győrben. A lemondást követően a Momentum és a DK is bejelentette, hogy közös ellenzéki polgármester-jelöltet kívánnak indítani akinek személyét a budapesti jelölthöz hasonlóan előválasztás során választanák ki. Ettől a megoldástól az MSZP sem zárkózik el.

A Republikon Intézet szerint  egy jól lebonyolított előválasztás kulcsfontosságú szerepet játszhat az ellenzéki pártok sikeres választási szereplésében.

A budapesti tapasztalatokat felhasználva, amikor is az együttműködni kívánó ellenzéki pártok kétfordulós előválasztáson választották ki a közös budapesti főpolgármester-jelöltet. Míg a IX. kerületében az ellenzéki pártok nem tudtak közös jelöltben megállapodni, ezért 2019. ott egyfordulós előválasztásra került sor.

A győri időközi választás

A helyi választási bizottság a mandátum megüresedését követő 120 napon belüli valamelyik vasárnapra írhatja ki az időközi választást (ennek határideje 2020. március 17.). A szabályok értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja annak kitűzésétől a 70. és a 90. nap közé kell essen, így a választásra a január 10. és március 8. közötti vasárnapok valamelyikén kerülhet sor (a március 15-i nemzeti ünnepen nem lehet választást tartani).

A jelölés feltételei a következők lennének:

  • 300 támogató aláírás összegyűjtése.
  • Célszerű egy értéknyilatkozat elfogadása, amely rögzíti, hogy
    • a jelölt elkötelezett a köztársaságpárti erők értékrendje mellett,
    • győzelme esetén nem a pártok, hanem a győriek érdekeit képviseli,
    • elfogadja az előválasztás eredményét és támogatja annak győztesét.

A tanulmány szerint előnyös lehet, hogy a kampány olyan időszakra esik, amikor a vásárlások miatt többen vannak a közterületeken, ezért magasabb lehet a részvétel, így a győztes legitimációja is magasabb és a választók aktivitását, elköteleződését is növeli.

  • Előválasztási kampány: erre ideális esetben körülbelül 21 nap áll a jelöltek rendelkezésére, a kampány során a jelöltek három alkalommal vitáznak az alábbi javasolt témákban:
    • közlekedés, közszolgáltatások
    • oktatás, egészségügy
    • munkaerőpiaci helyzet, vállalkozások, ipar, pl. létszámleépítés az Audinál
  • Előválasztás: a választást megelőző 32-35. napokon indokolt, az előválasztást háromnaposra érdemes tervezni (péntek, szombat, vasárnap)
  • Kampány: 30 nap áll az előválasztáson győztes jelölt rendelkezésére
  • Polgármester-választás

A részvétel feltétele

  • Bejelentett győri lakcím
  • Előzetes regisztráció (akár a szavazás alkalmával)
  • Személyes részvétel (a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az online szavazás kialakítása nehézségekbe ütközhet, ezért megfontolandó, hogy ezúttal kizárólag személyesen lehessen szavazni)

Az előválasztás helyszínének Győr frekventált pontjain felállított sátrakat javasol a tanulmány valamint  a részt vevő pártok által megjelölt irodák.

A győri előválasztás lebonyolítója lehet a budapesti főpolgármesteri előválasztást szervező civil szervezet vagy bármely más szerveződés, amelyről az előválasztásban részt vevő pártok megegyeznek.

A Republikon Intézet – miként korábban is – szívesen részt vesz a győri polgármesteri előválasztás előkészítésében, lebonyolításában – olvasható a tanulmány zárómondatában.

Erdogan itt, tüntetők az utcákon

A török elnök már Orbán Viktorral tárgyal, közben pedig délelőtt óta tüntetések zajlanak Budapestszerte.

Recep Tayyip Erdogan török elnök megérkezett Budapestre és a fél várost megbénítva a Várba, a volt Karmelita kolostorba ment. Ott Orbán Viktor fogadta.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Erdogan érkezése ellen sokan tiltakoznak Magyarországon. Először a Demokratikus Koalíció az Oktogonon kísérelt meg tüntetni, de a rendőrség megakadályozta transzparenseiket rögzítsék.

A DK szóvivője, Barkóczi Balázs szégyenteljesnek nevezte, hogy Magyarország a „félázsiai diktátorok átjáróházává vált” és egy „háborús bűnös szabadon grasszálhat Budapesten”. Barkóczi Balázs azt mondta, a DK szégyennek tartja, hogy egy héttel azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal a Vlagyimir Putyinnal parolázott, aki minden erejével megpróbálja gyengíteni az Európai Uniót, és lábbal tiporja a demokratikus alapjogokat, most egy olyan „véreskezű diktátort” fogad, aki a szíriai beavatkozással végleg kiírta magát az európai politikusok sorából, és akinek a kezéhez ártatlanok, gyerekek, nők, idősek vére tapad.

A DK-s aktivisták képeket tartottak fel, amelyek olyan ártatlanokat ábrázolnak, akik elszenvedői a „török elnök gyilkos politikájának”. Ezeket a képeket akarták kirakni az Andrássy út kandelábereire, de a rendőrség megakadályozta ezt.

Délután az Oktogontól a Moszkva tér felé indult el egy néhány ezer fős tüntetés, amely Kurdisztán melletti kiállással szerveződött. A különféle kurd szervezetek zászlóival vonuló tüntetők kurd dalokat, indulókat énekelnek.

Gratulálok!

Mint annyian, én is meg vagyok lepve. Abban reménykedtem, hogy Karácsony Gergely talán nyer – ezt alátámasztották a független közvélemény-kutatók, a Medián és Závecz, hiszen ők fej-fej melletti eredményt vártak a főpolgármester-választáson, tehát nem igaz, hogy a közvélemény-kutatók mind megbuktak, csak a Nézőpont és a Századvég bukott meg –, és abban, hogy azok a vidéki nagyvárosok, Miskolc, Pécs és Szombathely, ahol a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja, megnyerhetők.

Az eredmény ennél sokkal jobb: biztos többség áll a főpolgármester mögött a fővárosi közgyűlésben, hiszen sikerült többséget szerezni négy budai kerületben, az I., II., III. és XI. kerületben, továbbá a pesti oldalon a korábban is ellenzéki XIII., XIV., XV., XIX. kerület mellé a IV., VI., VII., VIII., IX., XVIII. kerületet. A XX. kerületben, ahol az egykor MSZP-s polgármester átállt a Fideszhez, őt magát ugyan újjáválasztották, de a testületben baloldali többség van.
Vidéken hatalmas sikert aratott Márki-Zay Péter, aki mögött immár biztos közgyűlési többség áll, Botka László is nagy sikert ért el Szegeden, baloldali maradt Salgótarján is, és az ellenzék Miskolc, Pécs és Szombathely mellett megszerezte Dunaújvárost, Egert, Érdet és Tatabányát is. A kisebb városok közül Baját, Jászberényt, Szentendrét, Vácot is is (bár Jászberényben nincs testületi többsége, viszont Komlón, ahol a fideszes polgármester nyert, ellenzéki a többség a testületben).

Elfogadtam sok-sok elemzőnek azt a véleményét, hogy olyan hivatalban levő polgármesterrel szemben, akinek nincsenek különösebb botrányai, nem lehet nyerni, és kiderült, hogy lehet:

ezt mutatta sok budapesti kerület, valamint Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény és Tatabánya példája. Ugyanakkor persze Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg fideszes polgármestereit újjáválasztották, és – Nagykanizsát, Szekszárdot és Szolnokot kivéve – többségük is van a közgyűlésben. Ez egy fontos mozzanat:

míg a polgármester személyét tekintve a 23 megyei jogú városból 13 a Fideszé, a közgyűlési többséget tekintve csak 10!

Ez, valamint számos budapesti kerület példája azt mutatja, hogy a hivatalban levő polgármester előnye azért fontos tényező.
Mint annyian, én is nagyon örülök. Örülök annak, hogy sok-sok személyes jó barátom ért el sikert. Gratulálok mindenekelőtt Karácsony Gergőnek, régi politikai barátomnak, gratulálok DK-s barátaimnak Erzsébetvárostól Újbudán át Szegedig, és gratulálok nyertes momentumos barátaimnak Budapest-szerte.

Az EP-választás után ez a választás is megmutatta, hogy a Momentum az ellenzéki politika egyik főszereplője lett.

Nemcsak azzal, hogy Budapesten három polgármesterük is nyert (negyedik polgármester-jelöltjük pedig bekerült a fővárosi közgyűlésbe), hanem az is, hogy valamennyi megyében állítottak listát, illetve részesei voltak egy közös listának, és minden megyei közgyűlésben szereztek mandátumot.
A gratulációt eddig is összekötöttem az eredmények elemzésével, most azt folytatom, bár a javát későbbre hagyom. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik, a DK és a Momentum van jelen minden megyei közgyűlésben, míg az MSZP négy olyan megyében is, ahol önálló listát állított, nem szerzett mandátumot. Igaz, a fővárosi közgyűlésben az MSZP-nek van a Fidesz után a legtöbb, hét mandátuma (a Párbeszédet is hozzáadva kilenc), míg a DK-nak és a Momentumnak négy-négy. A Jobbik és az LMP nincs jelen a fővárosi közgyűlésben, az LMP a megyei közgyűlésekben sem, hiszen nem is állított megyei listákat.

Az eredmények első rátekintésre megerősítik azt, amit az EP-választás is mutatott: a DK és a Momentum a két erős ellenzéki párt, vidéken most – városi polgármesteri pozícióit is tekintve – felzárkózott a Jobbik, lemaradt az MSZP és teljesen eltűnt az LMP.

Hét megyei közgyűlésben szerzett mandátumot a Mi Hazánk (Csongrádban kettőt is), de ez messze elmarad a Jobbiktól, tehát Toroczkaiéknak nem sikerült átvenniük a Jobbik szerepét.
Tordai Bence első mondata az volt ma reggel az ATV-ben, hogy persze nagyon örül, de kicsit meg is van ijedve a felelősségtől. Igaza van. Erről is írok majd, amikor mindannyian túl leszünk az első örömön.

Magyarázatot várnak a hekkerezésre

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel a Magyar Fejlesztési Központot ért észak-koreai hackertámadással kapcsolatban – írja közleményében Vadai Ágnes, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

Sajtóinformációk szerint észak-koreai hackertámadás érte a Magyar Fejlesztési Központot még júliusban, amely fontos szerepet tölt be az európai uniós támogatások lehívásában. Ennek eredményeképp az MFK komplett adminisztrációját újra kell szervezni, mert a támadás a teljes szerverparkot megsemmisítette. Az MFK felettes szerve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyébként nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támadás körülményeiről, de az biztos, hogy milliárdos tételű támogatások teljes dokumentációja semmisült meg.

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel: mégis hogyan lehetséges, hogy a kormány egyik hivatalát ilyen könnyen a nullára gyalulhatja egy hackertámadás? Mi, európai magyarok nem érezzük túlzottan biztonságban magunkat attól a ténytől, hogy ügyes hackerek bármikor belenézhetnek hivatalos adatokba, és simán tönkretehetnek szervereket. A Fidesz-kormány arra sem képes, hogy megvédje az iratok biztonságát. Ezért is dolgozunk azért, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a településekhez érkezzenek, és kiiktassuk a folyamatból a korrupt és totálisan alkalmatlan kormányt.

A fele már egy nap alatt megvan

Budapesten és a megyei jogú városokban már az első napon összejött a szükséges aláírások fele – közölte Varjú László a DK kampányfőnöke a sajtóval.

A Demokratikus Koalíció több, mint 500 polgármester- és képviselőjelöltje tegnap a hivatalos indulással egyidőben megkezdte az ajánlások összegyűjtését országszerte. A kemény munkának és annak, hogy a jelöltjeink személyesen is gyűjtik az ajánlásokat, már most látszik a gyümölcse. A tegnap esti összesítésünk szerint a Fővárosban és a megyei jogú városokban a DK-s jelöltek már össze is gyűjtötték a szükséges aláírások felét – mindössze egyetlen nap alatt. Ha minden így megy tovább, akkor Budapesten és a megyei jogú városokban már ma estére meglehet a szükséges számú ajánlás. Büszkék vagyunk rá, hogy az ajánlásokat helyben elsőként összegyűjtő politikus is a DK-ban politizál, Czeglédy Csaba már az első napon leadta az indulásához szükséges ajánlásokat Szombathelyen.

Felemelő érzés, hogy az emberek értik és érzik: most jött el az idő, most vehetjük vissza a falvainkat, városainkat és megyéinket a Fidesztől. A DK ugyanakkor természetesen nem elégszik meg a törvényileg szükséges számú aláírással, a következő napokban és hetekben is gyűjteni fogjuk az ajánlásokat. A DK jelöltjei és aktivistái továbbra is várják a Fidesszel szemben állókat 23 budapesti kerületben, 23 megyei jogú városban, 144 tízezer fő feletti településen és megannyi kisvárosban és faluban, mind a 19 megyében.

Így reagáltak a pártok, elemzők a tusványosi beszédre

0

Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton

Momentum Mozgalom – reagálás Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor teljes tusványosi beszédében egyetlen igaz mondat volt: amikor azt mondta, nem bontja ki az igazság minden részletét.

A legnagyobb mellébeszélése az volt, amikor arról beszélt: az ő oldalukon van az, amit “szépnek, szabadnak és igazságosnak” lehet mondani, és amit “keresztény szabadságként” lehet összefoglalni.

Orbán Viktor évek óta arra használja a tusványosi beszédeit, hogy újabb és újabb módon próbálja becsomagolni, elrejteni, hogy 10 éve szétlopja az országot. Orbán “keresztény szabadsága” 2019-ben Tiborcz István terepjáróját, Orbán Ráhel 15 milliós karóráját, a magánrepülőket, a luxusjachtozást jelenti. A keresztény szabadság kizárólag rájuk vonatkozik, a nagy keresztény szabadságból nem jut sem a szétvert magyar tudományosságnak, sem a padlón fekvő, kezelésre váró rákos betegeknek, sem az egyre inkább lerohadó oktatási rendszernek, sem a mentálisan egyre inkább tönkretett magyar társadalomnak. A “keresztény szabadság” Orbánnak a lopás szabadságát jelenti.

Ma Magyarországnak nem arra van szüksége, hogy a miniszterelnöke keleti ideológiákon merengjen és magyarázza a magyarázhatatlant – hanem arra, hogy megoldásokat kínáljunk a társadalom legsúlyosabb problémáira. Mi a Momentummal erre szerveződtünk, és ezért fogunk dolgozni életünk végéig.

Orbán a következő időszakról azt mondta: “most jön csak az esti nagyfilm”. Lehet, hogy most jön az esti nagyfilm, de akkor az arról fog szólni, hogyan bukik meg a magyarok kirablásával ezermilliárdossá váló bűnöző, és tölti a hátralévő életét Vlagyimir Putyin gyámoltjaként.

Akkor jön majd el a valódi, európai léptékű szabadság.

DK, Gyurcsány Ferenc – reagálás Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére

Az egyéni szabadság, a nemzet megmaradása és Európa megerősítése nem állnak szemben egymással.
A kormányfő hazudik vagy nem érti a világot, amikor azt állítja, hogy vagy keresztény vagy, vagy liberális. Mert liberálisnak lenni annyit jelent, hogy elfogadom, hogy dönthetsz életedről, szokásaidról, érzéseidről, meggyőzésedről, hitedről. A liberális jogállam tiszteli és erősíti a nemzetek összetartását. Nem lebontani, hanem erősíteni kívánja a nemzetek közös Európáját.
A kormányfő évtizedes harca semmi másról nem szól, mint hogy az állandó fenyegetettség érzését keltve saját, diktatórikus hatalma alá terelje a magyarokat. Szabadság vagy Orbán. Ilyen egyszerű a képlet. Európa vagy Orbán. Így folytathatjuk. Felszabadult, magabiztos magyar nép vagy reszkető, félő, az állandó veszedelemtől félő magyar közösség.
Orbán és mi, – azaz a Demokratikus Koalíció -, a világ minden lényeges kérdésében szemben állunk. Nem azért nincs helye kompromisszumnak, mert kakaskodunk, hanem mert a történelem két útján járunk. Vagy ők vagy a szabad, büszke, európai Magyarország, azaz mi. Vagy tébolyult ellenségkeresés vagy magabiztos, szabad, nemzeti, európai öntudat, mely nem fér össze Orbán politikájával.

MSZP, Újhelyi István  – reagálás a magyar kormányfő tusványosi kijelentéseire

Semmi más nem történt Tusnádfürdőn, minthogy Orbán Viktor – a Liberális Internacionálé korábbi alelnöke – megpróbálta megindokolni, hogy miért épített ki az elmúlt években egy erőszakos, tolvaj maffiaállamot Magyarországon. Nem sikerült neki. Zavaros ideológiai magyarázata nem tudta elfedni családja és baráti köre elképesztő meggazdagodását, a hazai egészségügy életveszélyes állapotát, az oktatási rendszer tudatos leépítését, a nemzet érdekeinek piszkos pénzekért történő kiárusítását. Orbán Viktor világos harcot hirdetett az MSZP által képviselt szociális Európával szemben, vállaltan semmibe véve ezzel a dolgozó magyar emberek hétköznapi problémáit és személyes fizikai, valamint anyagi biztonságát.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője – reagálás Orbán Viktor tusványosi beszédére

A miniszterelnök elmúlt 9 évét tökéletesen jellemzi az, hogy szerinte az egyik kezében kőműveskanál volt, a másikban meg kard. A baj az, hogy mindkettőt a nemzet ellen fordította: a magyarokat elszigetelte Európában, és hátba is szúrta. Európában belerúgott a saját szövetségeseibe is, csak azért, hogy itthon szabadságharcost játszhasson, közben visszavezette Magyarországot az oroszok ölelésébe, ahonnan 30 éve szabadulni akartunk.
A magyarokat az Unió egyik legszegényebb nemzetévé tette, béremelés helyett pedig most már százezres nagyságrendben telepít be gazdasági bevándorlókat az elüldözött magyarok helyére. Azok a honfitársaink pedig, akik itt maradnak, jó eséllyel a szétvert egészségügy áldozatai lesznek, ahol évente 24 ezer ember hal meg a nem megfelelő ellátás miatt. Orbán Viktor szó szerint a nemzet mészárosa lett. Strómanok ura, akit csak a saját hatalmi tébolya érdekel, és ennek oltárán kész feláldozni Magyarországot is.
Ideje, hogy az őszi önkormányzati választáson Magyarország is beáldozza végre a Fideszt, különben 15 év múlva Magyarország nem az Európai Unió része lesz, hanem orosz gyarmat, egy Orbán nevű orosz helytartóval.

Párbeszéd Magyarországért – Karácsony Gergely reagálása Orbán tusványosi beszédére

Orbán Viktor évi rendes tusványosi eszmefuttatása idén a fáradás jeleit mutatta, unalomig ismert panelekből összerakott beszéd volt. Egy nagy igazságot azért mondott a miniszterelnök: kormányzásának nagyján túl van már. Nekünk az a dolgunk, hogy mi is túllegyünk rajta, ehhez jó, ha tisztázunk négy dolgot.

1. A harc, már megint ez a militáns retorika, most éppen tizenöt éves újabb háborúskodást vizionált Orbán. Mi viszont tudjuk, mert megtanultuk a magyar történelemből, hogy mifelénk a harc mivel jár. Önzéssel, áldozatokkal, rombolással – ezt okozza az állandó orbáni harcoskodás is. Önzést, vagyis a kiváltságos kevesek gazdasági-hatalmi érdekeinek kiszolgálását a többséggel szemben. Tiborcz és Mészáros – ez a két név elmond mindent erről. Aki az áldozatokra kíváncsi, elég ha csak az elmúlt napok híreit böngészi: a méltatlanul alacsony bérükkel fotózkodó pedagógusok, ápolók, a sorszámhoz is sorszámot húzni kénytelen rákbetegek vagy a kilakoltatottak, akiknek száma az elmúlt napokban is egyre nőtt. A rombolás pedig itt zajlik a szemünk előtt, Budapesten például, ahol fák, közterek esnek áldozatul az oligarchák mindent betonba öntő építkezéseinek. Magyarországnak és Budapestnek nem újabb 15 év harcra van szüksége, hanem az önzés helyett együttműködésre, a rombolás helyett építkezésre, tisztességes fizetésre, jó egészségügyi ellátásra, élhető országra és településekre.

2. Orbán azon erőlködött, hogy megtöltse „tartalommal” az illiberális állam fogalmát. Pedig már megtette. Azzal, hogy szétverte a liberális demokrácia értékeit, úgy is mint jogállam, jog- és esélyegyenlőség, független igazságszolgáltatás, tisztességes választás, sorolhatnánk. Nem kell hát erőlködni a definíciókkal, itt van helyette az életünk.

3. Orbán „keresztény szabadságról” beszélt. Én nem hiszek a jelzőkkel ellátott szabadságban, legyenek bármily fennköltek a jelzők, én a jelző nélküli szabadságban hiszek meggyőződéssel. Mert a jelzőkből előbb-utóbb korlátozás és kirekesztés lesz, de a szabadság nem lehet keveseké, csakis mindenkié. Pont ezt tekintem az októberi önkormányzati választások egyik legfontosabb tétjének.

4. Orbán beszédének legfontosabb része az, ami nem hangzott el. Ez mond el róla sokat. A magyar miniszterelnöknek egyetlen megveszekedett szava sem volt például a mindannyiunkat fenyegető legnagyobb veszélyről, arról, amiről az egész világ beszél már: a klímaváltozásról. Pedig a klímaváltozás, a hőhullámok, a légszennyezettség már emberéleteket követel Magyarországon, Budapesten is. Orbán tehát vagy nem érti a világot vagy nem akarja érteni, mert azzal sértené saját maga és kegyeltjeinek gazdasági érdekeit. Nekünk az a dolgunk, hogy ha kell, akkor a kormánnyal szemben, de vállaljuk: a pillanatnyi hatalmi érdekek elébe a jövőért viselt felelősséget helyezzük.

Alig több mint 70 nap múlva az emberek véleményt mondhatnak majd, hogy a megfáradt tusványosi harcoskodást és annak képviselőit vagy egy új, lendületes, szabad és tisztességes Magyarországot szeretnének-e. Biztos vagyok benne: Budapest a lejárt és unalmas szlogenek helyett a szabadságot és a változást választja majd.

LMP reagálása Orbán Viktor tusványosi beszédére

https://www.facebook.com/lehetmas/videos/2139153999718416/

 

Magyar Liberális Párt – A biztató pályát Orbán Viktor fenyegeti a legjobban

Orbán Viktor Tusványoson a régi nótát fújja. Az ország valódi problémái helyett továbbra is a migrációval, a liberalizmussal, Soros Györggyel és az Európai Unióval ijesztgeti a magyarokat. Továbbra is a bezárkózás, a lemaradás, a félelem és gyűlölet politikáját folytatja.

Orbán Viktor nem beszél róla, hogy kormányának minden igyekezete ellenére tovább csökken Magyarország népessége, mert az emberek százezrével hagyják el az országot a Fidesz szabadságellenes politikája miatt. Magyarország függetlenségére és önállóságára nem Európa, hanem Orbán és politikája jelenti az igazi veszélyt. A szabad sajtó megszállása, a demokratikus intézmények fideszes komisszárokkal való felöltése súlyos csapás hazánkra nézve. Az igazi veszély Magyarországot belülről és nem kívülről fenyegeti. És ezt a veszélyt Orbán Viktor és politikája hozta ránk!

Nézőpont Intézet  – elemzője szerint nemzetegységesítő beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn

Tóth Erik az M1 aktuális csatornán kiemelte, hogy a Fidesznek a nemzeti politikai gondolkodás 1994 óta a legfontosabb alapelve.

Antall József fogalmazta meg miniszterelnökké válásakor, hogy lélekben 15 millió magyart szeretne képviselni, de Orbán Viktor volt az egyetlen, aki ezt valóban meg is valósította – vélekedett az elemző.

Tóth Erik azt is mondta – utalva a miniszterelnök szavaira -, hogy 2010-ben egy a nemzeti gondolkodást előtérbe helyező rendszerváltás kezdődött és ez minden bizonnyal nem 2022-ben ér majd véget.

MSZP, van még lejjebb?

Közzétette 2019. július havi kutatását a Závecz Research. A korábbi mérésekhez képest jelentősen csökkent a Jobbik és az MSZP támogatottsága. A Jobbik támogatottsága a választókorú népesség körében 6%, míg az MSZP már csak 5% támogatót mondhat magáénak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK