A Hősök terét lefoglalta a DK, amely az MSZP-vel együtt várná március 15.-én az ellenzéki pártokat egy közös ünneplésre. Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje tegnap maga is közös ünneplésre hívta a pártokat. A jelek szerint azonban egy másikra.
„Természetesen együtt ünneplünk március 15-én a demokratikus ellenzéki pártok minél szélesebb körével” – reagált a DK Karácsony Gergely tegnapi felhívására. A válasz azonban korántsem annyira egyértelmű, mint az első olvasatra tűnhetne.
Karácsony a maga és a XXI. század Társaság nevében nyílt levélben fordult a pártokhoz, mondván: „A közös ünneplés nem jelent formalizált szövetséget. Nem jelenti önállóságunk feladását. Még csak azt sem jelenti, hogy egyet kell értenünk mindenkivel, aki közös színpadunkon szerepel. Csak annyit jelent, hogy együtt mondjuk ki: változásra van szükség Magyarországon!
A DK mai közleményéből azonban az tűnik ki, hogy Gyurcsány Ferenc nem egészen ugyanarra gondol. A dokumentum ugyanis azt írja: Gyurcsány, a DK, és Molnár Gyula, az MSZP elnöke már hetekkel ezelőtt megállapodtak, hogy közös ünnepet kezdeményeznek valamennyi demokratikus ellenzéki párt bevonásával.
Megállapodásuknak megfelelően a DK lefoglalta a rendezvény helyszínét, a Hősök Terét.
Aki a Fidesz leváltásának érdekében a demokratikus Magyarország egységet kívánja megszervezni április 8-ra, annak ott a helye a demokratikus ellenzék közös nemzeti ünnepén is- szól a DK felhívása.
Elvtelen, szemét, korrupt, disznó társaság – így jellemzi a fideszes vezetést László Imre, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa, a Szent Imre Kórház korábbi igazgatója, ugyanakkor azt is hozzáteszi: a kórházi finanszírozás rendszerén lényegében két és fél évtized nem változtattak, az állam mindig kevesebbet ad, mint amennyit a betegre elköltenek. Ennek is a következménye, hogy minden évben egy Gyöngyös nagyságú város lakossága, azaz 32 ezer ember hal meg feleslegesen.
Most mivel foglalkozik?
A szakpolitikával, ami az esetemben az egészségügyet jelenti. De, ha úgy kérdezi, hogy hol vagyok állásban, akkor ez most nem állás, nem kapok fizetést érte. Egyébként pedig folyamatosan monitorozom a helyzetet, mint a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa. És persze, ha tehetem, és van rá érdeklődés – szerencsére mostanában egyre többet van -, akkor elmondom a véleményemet, mint például most is.
A gyógyításból, mint orvos, vagy a kórházigazgatásból kiöregedett?
Ugye azt szokták mondani, hogy mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát,. én hál Istennek – bár nem vagyok vallásos – jól érzem magam, az egészségem tökéletesen rendben van, rendszeresen teniszezem, tehát igyekszem karban tartani magamat. Úgy érzem, hogy szellemileg is elfogadható állapotban vagyok, tehát egyben vagyok. Tudnám is még csinálni, de ebben a rezsimben nincs szükség sem az őszinte szóra, sem pedig a segítségre nincs szükség. Egyszerűen azért, mert nemkívánatos személy vagy.
Az emberekben van egy olyan naiv hit, hogy a kórházigazgatás, vagy az orvoslás nem politikai alapon működik. De önnel mi a helyzet: politikailag nem felelt meg, rossz kórházigazgató volt, esetleg csapnivaló orvos?
Az a helyzet, hogy politikailag nem vagyok megfelelő. A szakértelmemet talán visszaigazolja, hogy a Kórházszövetség elnökségének voltam a tagja; kaptam Budapesten Pro Urbe díjat, a köztársasági elnök Lovagrenddel tüntetett ki. Erre, természetesen mondhatják, hogy mindezeket akkor kaptam, amikor az MSZP volt kormányon, de azt hogy engem kihívtak 2005-ben az EU-s miniszterek, államtitkárok számára tartott tanácskozásra, azért mert az interneten felfedezték, hogy van Budapesten egy olyan kórház, amelyik sajátos struktúrában, nem osztálytagozódásos, hanem mátrix-rendszerben működik, és nagyon hatékonyan, hogy személyesen beszéljek erről a módszerről. A levezető elnök a volt finn miniszterelnök, felmutatta az én kórházam működését bemutató tanulmányt, ez ugye a Szent Imre kórház volt, és tanulmányozásra ajánlotta, mint követendő példát. Én az életben nem voltam olyan zavarban, amikor e szavak kíséretében felállított, és bemutatott az uniós szakembereknek.
Úgy fogalmazott, hogy felállították, és ettől zavarba jött. Akkor is, amikor az állásából állították föl? Vagyis, amikor kirúgták?
Az 2011-ben történt, és nem jöttem tőle zavarba, mert pontosan tudtam, hogy ez fog történni. Mégpedig onnan, hogy az egészségügyi bizottság alelnöke, Pesti Imre egy közös amerikai szakmai utunk során megelőlegezte, hogy ha hatalomra jutnak, ez fog velem történni.
Csak úgy, minden előzmény nélkül?
Nem teljesen. Megkérdezte, hogy a mi gondom nekem velük? És én nem udvariaskodtam, hanem azt válaszoltam, amit ténylegesen gondoltam róluk. Azt mondtam, az a bajom veletek, hogy arrogánsak vagytok, cinikusak vagytok, és ha egy orvos azt mondja egy védőoltásra: ne használja senki, mert a gyártó cég szocibarát, nos az az én szememben nem orvos.
Mi volt a válasz?
Megdöbbent először, aztán kijelentette: ez a te véleményed, az enyém meg az, hogy a én pozícióba kerülök a fővárosban – akkoriban még SZDSZ-es volt a városvezetés, akkor neked annyi. Hát pozícióba kerültek, 2010 őszén megválasztották őket, megvárták, hogy befejeződjön a kórház rekonstrukciója, átvágták a szalagot, majd május 19-én átadtam az utódomnak a kész kórházat.
Csak úgy, pályázat nélkül?
Nem, volt pályázat, amin – az eredeti szándékom ellenére – én is elindultam, hetedmagammal. Rábeszéltek, mégpedig azzal érveltek, hogy ha nem jelentkezem, akkor még csak magyarázkodniuk sem kell, hiszen, nem is akartad az állást. A hét pályázóból hárman kaptuk meg a maximális pontszámot. Tarlós István azonban csak egyetlen embernek az anyagát terjesztette a közgyűlés elé. Hiába volt egy kicsi botrány is belőle, a dolog le volt vajazva. Nekem semmi gondom az utódommal, legfeljebb annyi, hogy eleve eldöntetett, neki kell nyernie.
El volt keseredve miatta?
Nem, mert örülök annak, hogy hatvanöt éves koromig dolgozhattam. Így indult el aztán ez a mostanáig tartó nyugalmas periódus. Annyit még, csak úgy érdekességként, hogy nyolc hónap volt a felmondásom, és úgy volt, hogy ebből négy hónapot le kell dolgoznom, mégpedig a Fővárosban, tanácsadóként. Ezt azonban Szentes Tamás, aki az én kórházamban dolgozott, és ekkor éppen főpolgármester helyettes volt, kijelentette: engem nem lehet beengedni a Városházára, mert veszélyes ember vagyok.
Ha jól értem, azóta nem talált munkát…
Két évig dolgoztam még egy magáncégnél, orvosigazgatóként. Azóta hivatalos, fizetett munkám nincs.
Talán nem volt elég ügyes, hogy nem tudott olyan kapcsolatokat kiépíteni, amíg funkcióban volt, amelyek később kamatozhattak volna önnek? Vagyis nem volt egyáltalán B-terve?
A B-terv ez a magánvállalkozás volt. Egyébként kaptam más ajánlatot is, de nem olyanokat, amelyeket szívesen elfogadtam volna. Egyébként se nagyon törekedtem semmilyen állásra. 2008-2009-ben egyébként nagyon komoly kritikával illettem a szocialisták politikáját, egészen pontosan az egészségügy finanszírozási rendszerét. A televízió nyilvánossága előtt mondtam el a véleményemet. Muszáj tennem, mert látom az objektív adatokat, nemzetközi felméréseket. Szólnom kellett és kell. Ezt azért említem, mert én akkor sem fogtam vissza magam, amikor az MSZP volt kormányon. Mielőtt bekapcsolta volna a diktafonját, arról beszélgettünk ugye, hogy milyen a viszonyom a jelenlegi vezetéshez. Vegyes, mondhatom, ilyen is, meg olyan is, de az, hogy ők – ezek – engem foglalkoztassanak, az fel sem merül. És mondom a véleményem, mert engem már nem érhet retorzió, gondoltam. A feleségemet viszont igen. Ő volt az Uzsoki Kórház gazdasági igazgatója, és kifejezetten miattam kitették az állásából. Behívták, és közölték vele: menjen nyugdíjba, mert a férje nagyon csúnyákat mond a kormányra. Vagyis engem nem tudtak büntetni, hát őt érte retorzió. Velem nem tudnak mit csinálni, ezért aztán a családomat vették elő.
Ilyenkor mit tehet? Milyen indulat van önben?
Inkább elmélyíti azt, amit ezen emberekről gondolok. Elvtelen, korrupt, szemét, disznó társaság. Nem az érdekli őket, hogy az adott feladatát ellássa, hanem az, mit tud a pozíciójából leszedni önmagának.
Lefordítva az egészségügyre, mit jelent az, hogy elvtelen, korrupt, szemét, disznó?
Én a vezetésre gondoltam. Az egészségügyben dolgozókat nem akarom bántani. Ott érdemes a cserépkályhától, azaz a finanszírozás rendszeréből kiindulni. A kórházak egy összegben kapják meg a támogatást, és mindent abból kell megoldaniuk, tehát a bért, működtetni kell az intézményt, be kell szerezni a gyógyszert, magyarul mindent. Mára kialakult az a helyzet, hogy az az összeg, amit egy kórház a betegek gyógyítására fordítanak, és amennyit az államtól kap, az köszönő viszonyban nincs egymással, lényegesen többet költ a kórház, mint amennyit kap. Az alapokat még 1993-ben határozták meg, mondhatni még a kőkorszakban. Akkoriban alakították ki, hogy mi mennyibe kerül. Ma már nem összegeket használnak, hanem viszonyszámot, úgy nevezik ezt, hogy súlyszám. Ez most 195 ezer forint. És ehhez a súlyszámhoz viszonyítják a beavatkozásokat. Minden betegség súlyszámban van megadva. Ám, amikor emelik a súlyszám összegét, nem kalkulálnak egy-egy betegség belső szerkezetével, azaz, hogy az árak nem arányosan változtak, gondoljon csak az energiára, a bérekre – ezek ugyanis mind benne vannak ebben a súlyszámban. Így távolodott el egyre jobban a tényleges ráfordítás, meg az állami finanszírozás. 2005-ben, amikor a miniszter megbízott egy bizottsági munkával – Rácz Jenő vezette akkor az egészségügyet -, és akkor derült ki, hogy 1999 óta nem volt értékkövetés. Azt javasoltam akkor, hogy készítsenek egy új ráfordítás-mérést, mert nagyon eltorzult az állami támogatás a valóságtól. A munka 2010-re készült el, de soha senki nem hozta nyilvánosságra és nem is léptették életbe.
Ma is a régi rendszer van életben?
Igen. A rendszer alapvetően azóta nem változott.
A kérdés egyébként onnan indult, hogy minősítette a mai Fidesz-vezetést, illetve jelezte, hogy a kemény jelzők nem a szakmabeliekre vonatkozott.
A szakmában jóindulatú emberek vannak, őket én nem is hibáztatom.
Tehát nincs korrupció…
Statisztikailag nyilván előfordulhat, de magára a rendszerre nem jellemző. Vagyis azokért a gondokért, amikről beszéltem a kórházi dolgozók és vezetőik nem hibáztathatóak. Hiába íratnak alá például egy igazgatóval, hogy a kórházában nem lesz adósság, adósság mindig van és lesz, mindaddig, amíg az állam kevesebb pénzt ad, mint amennyit egy-egy beteg gyógyítására ténylegesen el kell költeni. Hiába cserélik le a vezetőket, hiába tesznek oda kancellárokat, a hiányt ők sem tudják eltüntetni.
Abból, amit ön mond, az is következik, hogy ez lényegében a rendszerváltás óta megoldatlan probléma, valamennyi kormány, úgymond, elfelejtette rendbe tenni az egészségügyet… Vajon miért: Emlékszem Gyurcsány Ferenc kiemelt programként fogalmazta meg az ágazat rendbetételét, aztán még sem sikerült neki… Jogos-e arra következtetnem, hogy az egyes kormányok inkább csak retorikai fordulatként használják az egészségügy feltámasztását, és aztán hagynak mindent a régiben. Miért? Mert a betegnek nincs érdekérvényesítő képességük?
Ha már Gyurcsányt szóba hozta: lényegében ebbe bukott bele. Az ápolási és a tandíj bevezetésének ötletébe, ami egyébként komoly bevételi forrást jelentett volna, és a lakosság számára sem volt megterhelő, maximum évi 3600 forint. De miután a fideszes népszavazási kérdést úgy tették fel, ahogy, vagyis, hogy akar-e a polgár fizetni, vagy sem, ki az az őrült, aki az igen mellett voksol. Tudta a Fidesz, hogy ez nem tisztességes dolog, és ez a pénz majd hiányozni fog neki, de akkor ezt már nem lehetett visszahozni. A tandíjat ugyanakkor visszahozták, ráadásul úgy, hogy sokkal többet kell fizetni annak, aki nem jutott be az állami képzésbe. Csökkentették az állami férőhelyek számát és növelték a fizetőseket. Az oktatást így elrendezték, de nézze meg mi történik az egészségügyben. Folyamatosan szorítják ki az embereket a magán egészségügybe. Kap például egy háromhónapos CT előjegyzést vagy ultrahangra, miközben esetleg arra is felhívják a figyelmét, hogy lehetséges egy rosszindulatú folyamat a háttérben, naná, hogy nem várja meg, inkább elmegy a magánrendelésre, ahol pénzért gyorsabban megcsinálják. Kezd az egészségügy szétszakadni; egy a szegényeknek, az állami oldalon, egy pedig a tehetősebbeknek, a magánoldalon. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor OTP vezér is invesztál a területre, most például megvett a gerincgyógyászati központot. Most már nem csak egynapos beavatkozásokat végeznek, hanem kifejezetten nagy műtéteket is. Összességében, visszatérve a szakma képviselőire, én az orvosokat, nővéreket nagyon tisztelem. Iszonyatos túlterheltséggel dolgoznak, és bizony ott vannak a kiégés határán. A működési anomáliák sokszor éppen ebből vezethetőek le.
Kimondhatjuk, hogy azért nem fordítanak több pénzt erre a területre, mert hiába tennék, ennek nem lenne a szavazatmaximálás szempontjából hozadéka?
Hogy ezt tudatosan teszik-e vagy sem, nem tudom, a jelek azonban erre utalnak. Egy nemrég nyilvánosságra került statisztikai adat szerint a 2017-es finanszírozás reálértékben nem éri el a 2006-os színvonalat, egy másik adat pedig arról szól, hogy 2007 és 2017 között 1863 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A visegrádi országok ráfordítása két százalékkal magasabb, mint a mienk, ez 6-700 milliárd forintnak felel meg. A szlovákok teljesen elhúztak mellettünk, de már Albánia is megelőzött bennünket. Egy stockholmi intézet vizsgálata, amely hat terület harminchat indikátorát vette górcső alá, és azt a besorolást adta, hogy Magyarországon nem megfelelő színvonalon elvégzett az egészségügyi szolgáltatás. A rangsorban harmincadikak vagyunk, harmincöt ország között. Szóval ezer adat mutatja, hogy baj van, de a kormány részéről csak a hárítást lehet tapasztalni. a magyar országgyűlés elnöke azt mondja a kínai vendégeinek, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú. Pubi, te hova jársz, kérdem én. Neked lehet, hogy azt nyújtják, már VIP-es vagy, de a hétköznapi embernek nem az. Annak kínkeserves.
Ebből viszont az is következik, hogy nagyon sok ember hal meg feleslegesen…
Tudja azt ön, hogy évente egy Gyöngyös nagyságú város pusztul ki? A betegsége alapján nem kellene, gyógyítható, vagy megelőzhető lenne, de nem gyógyítják meg és nem előzik meg. Harminckétezer ember hal meg évente, teljesen feleslegesen.
„Nincs alku Orbánnal!” volt talán a legtöbbször elhangzott szlogen a Demokratikus Koalíció kampánynyitó rendezvényén, amelyen sok-sok bejátszással és komor arcokkal illusztrálták e mondandót, s alátámasztásként időről időre bevillantották a „Harc van” felirattal ékesített ökölbeszorított kezet.
A Gyurcsány beszédet felvezető, a párt képviselőjelöltjeinek rövid beszédei (amelyekben az Orbán leváltásának indokait sorolták) éppen úgy ezt a fajta kérlelhetetlenséget és harciasságot közvetítették, miként a párt elnökének kampánynyitó beszéde is gyakirlatilag azzal keződött, hogy
„Nincs alku! Nem kell hogy legyen alku! Nem kell megmagyarázni, miért nem fogadjuk el ezt a mai világot. Tessék szavazni! A DK-ra!”
– mondta Gyurcsány, aki beszédét azzal kezdte, hogy a DK hisz a szabadságban, a demokráciában, az emberi méltóság tiszteletében, az egymásért viselt felelősségben. Egy ilyen világ teremthet közösségi és egyéni jólétet a sokak Magyarországának. De tudjuk, a nap végén sokakat csak a végeredmény és nem a rendszer milyensége érdekel – mondta. Sokszor tisztességtelen, embertelen, a demokratikus jogokat sárba tipró diktatúrák is egy darabig fenn maradhatnak – vélekedett Gyurcsány, hozzátéve: nem bántja ezeket az embereket, megérti őket.
„Ám ha ránézek Orbán diktatúrájára, sem jólétet, sem biztonságot nem látok”
– mondta, hozzátéve: dacára annak hogy vannak példák, amikor diktatúrák fennmaradnak, de „az orbáni diktatúra halálra van ítélve, s ezt ki fogjuk mondani a választókkal együtt”.
Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége és Molnár Csaba, a DK ügyvezetõ alelnöke éa párt kampánynyitóján MTI Fotó: Máthé Zoltán
Beszélt a korrupcióról, poénkodott az Orbán-családdal, a vejjel, hangoztatta az ország szüskégszerű Európai Uniós kötődését, szóba hozta a pártprogramokat, illetve ironikusan viccelődött azzal, hogy a Fidesz immár azt sem meri vállalni, amit négy éve „kormányprogramként”, nevezetesen, hogy „Folytatjuk”.
Majd rátért arra, hogy mi lenne az új kormány első napjának a teendője (nem kérünk száz napot, mert nem az időt kell múlatni, hanem cselekedni kell”.
Utalt arra – többször is -, hogy nem ő lesz a miniszterelnök („én az új kormány első napján reggel hétkor a gyereket viszem bölcsődébe” – mondta), majd órára lebontva a következő lépéseket sorolta:
Eltávolítjuk Polt Pétert és különleges ügyészi hivatalt álltunk fel, levelet küldünk Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A költségvetés átcsoportosításával első lépésként a másfélszerése növeljük az orvosok és a nővérek bérét, és megduplázzuk a ct-k és az mri-k számát.
Benyújtjuk a prlamentnek a választójogi törvény módosítását, hogy ne szavazhasson itt, aki soha nem élt Magyarországon.
Értesítjük a szakszervezeteket, hogy új bérmegállapodást kezdeményezünk, hogy a minimálbér érje el legalább a mindenkori létmininimumot.
Tájékoztatjuk a kijevi kormányt, hogy felfüggesztjük a korábbi, még a Szovjetunió időszakában született megállapodást: véget vetünk az ukrán nyugdíjbiznisznek, kivizsgáljuk a csalásokat és eljárásokat indítunk.
Nyugdíjkorrekciós programot jelentünk be, a nyugdíjak értékmegőrző garanciáját, visszaállítjuk a szolgálati nyugdíjasok státuszát.
Zár alá vesszük a fideszes oligarchák vagyonát és kárpótlási alapot hozunk létre belőle.
Törvényt fogalmazunk az internet hozzáférés alapvető állampolgári jogáról, ingyenes alapvető internetes szolgáltatásról.
Módosítjuk a köznevelési törvényt: visszaállítjuk a 18 éves tanköztelezettséget, a négy évfolyamos szakközépiskolákat, megszűntetjük az egyházi iskolák kiváltságait, kéttannyelvű iskolákat létesítünk és bevezetjük a digitális oktatást.
Megszüntetjük az egyházak kiváltságait, vizsgálóbizottságot állítunk fel az egyházak által elkövetett gyermekmolesztálási ügyek kivizsgálására.
Átcsoportosítjuk a költségvetést, a családi pótlékot a harmadával, az egyedülálló szülők számára 50 százalékkal növeljük, valamennyi éhező gyerek naponta háromszor kapjon ételt.
Bevezetjük a közműminimumot.
Leállítjuk Paks II-t, támogatjuk a megújuló energiát.
A második nap programját már az új kormányfő fogja bejelenteni – tette hozzá Gyurcsány, utalva ismét arra – mintegy a kedélyek megnyugtatása végett -, hogy az nem ő lesz.
Leszögezte:
Nem kell félni a koaliciós kormányzástól, nem a párbeszéddel van a baj, hanem a diktátummal.
Majd ismét visszatért a leendő kormáynfő személyére, hangoztatva:
Ha a koaliciós tárgyaláson nekünk kell javasolni az országnak miniszterelnök-jelöltet, ezeken a tárgyalásokon én fogom vezetni a Dk küldöttségét, s teszem ezt annak tudatában, hogy
nem a DK-nak, nem is a demokratikus ellenzéknek hanem az egész országnak kell egy olyan miniszterelnököt találni, akik bírja az ország bizalmát és képes lesz az országot továbbáépíteni – szögezte le.
Nem csitulnak az indulatok a határon túli magyarok szavazati jogáról.
A legmarkánsabb álláspontot már jó ideje a Demokratikus Koalíció képviseli: a párt egyértelműen elutasítja a határon túl élő honfitársaink szavazati jogát. Álláspontjuk szerint csak azok szavazhassanak Magyarországon, akik itt élnek és itt fizetnek adót.
A Fidesz, amely 2011-ben kétharmados többsége révén törvénybe foglalta a határon túl élő magyarok szavazati jogát, egy időben homlokegyenest mást gondolt erről a kérdésről, mint ma. Egy nemrégiben előkerült felvétel szerint Áder János jelenlegi államfő 1993-ban, a Fidesz szónokaként, élesen bírálta a parlamentben az akkor kormányt, amiért támogatta a határon túl élő magyarok szavazati jogát.
Nem a Fidesz az egyetlen magyarországi párt, amely ebben a kérdésben megváltoztatta a véleményét.
2011-ben a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, Dorosz Dávid a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán közölte: „sem elméletben, sem gyakorlatban nem támogatják a határon túli magyarság szavazati jogát. Az az álláspontjuk, hogy a szavazati jog területhez és lakóhelyhez kötődik, s azokba a döntésekbe, amelyek az itt élőket érintik, csak azok szólhassanak bele, akik itt is laknak. Akiket nem érint a szavazatuk következménye, ne vonják bele a szavazásba.”
Azóta Dorosz Dávid kivált egykori pártjából és alapítóként a Párbeszéd Magyarországért pártot erősíti. Akárcsak egykori pártjának, az LMP-nek, nyilván neki is van a véleménye erről a sokakat megosztó, ám a kormánypárt számára igen fontos kérdésről.
Gyurcsány Ferenc a Facebookon írt arról, hogy feljelentenék Lázár Jánost, amiért az OLAF által csalás miatt vizsgált közvilágítási korszerűsítések ügyében Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével tárgyalt. Közben a Lázár birtokainak szomszédságában épült vadászkastély ügye is előkerült.
„Most, hogy a nemzet vejéről kiderült, bűnszervezetben különösen nagyértékű csalásban vett részt és Lázár miniszter nyilatkozata szerint ez “nagyszerű program volt”, melyről mostanában is egyeztet titokban a gyanúsított Tiborczcal, nem marad más hátra, mint őt is feljelenteni” – írta ki Gyurcsány szombaton a Facebook-oldalára.
A Gyurcsány által beígért feljelentés háttere az, hogy a Népszava visszakereste annak a kormányinfónak a hangfelvételét, amikor Lázárt arról a fényképről kérdezték, amelyen ő és az OLAF által feltárt közbeszerzési csalás ügyében érintett Tiborcz István, a miniszterelnök veje látható egy kávézóban. (Az Elios-ügyről és az OLAF által készített jelentésről itt olvashat.)
„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. (…) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.”
Ezt mondta Lázár 2017 novemberében, amikor a Népszava arról kérdezte, miért találkozott és miről beszélt múlt ősszel Tiborcz Istvánnal.
Rónai Sándor, a DK helyettes szóvivője vasárnap sajtótájékoztatón is bejelentette, hogy bűnrészesség miatt feljelentik a minisztert. Rónai úgy fogalmazott: Lázár János egy éve „nyilvánosan maga vallotta be, hogy Tiborcz Istvánnal együtt találták ki, hogyan lehet ellopni a közpénzt”. Arról is beszélt, hogy Tiborczot akár el is ítélhetik, ezért Orbán Viktor lehet az első olyan magyar miniszterelnök, akinek bezárják egy közvetlen családtagját. Közölte,
feljelentik a kormányfőt is, aki „minden bizonnyal bűnpártoló”, és ha „eldől az első dominó, dőlni fog a többi is”,
jöhet majd Mészáros Lőrinc és a miniszterelnök „hirtelen meggazdagodó” édesapja, Orbán Győző.
A DK újra elővette Lázár állítólagos vadászkastélyának ügyét is, vasárnap kiadott közleményükben azt írták, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter ott sem fog tudni elbújni. „Lázár János és édesanyja által birtokolt földterület közepén az arisztokráciát idéző luxus vadászkastély épült. A kastély névleg Lázár ügyvéd ismerősének nevén van. A kastélyt megközelíteni csak a Lázár család földjén keresztül lehet. Talán csak Lázár az egyetlen, aki elhiszi, hogy a palota tulajdonosa az ügyvéd – és nem ő maga.
A strómanok előbb-utóbb lebuknak, de lebukik a megbízó is” – írja Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. A DK hozzátette: figyelni fogják Orbán családját is, és amikor lehetséges, „az ebül szerzett jószágot törvényesen visszavesszuk.”
A Magyar Narancs vasárnap közölt drónvideót a vadászkastélyról, amelyet egyébként Nagyréti Vendégháznak hívnak, és a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén épült. Eddig még senki sem tudta bizonyítani, hogy az impozáns épületnek bármi köze lenne Lázár Jánoshoz, de mivel a területet, ahol a „vendégház” áll a miniszter és családjának földjei veszik körül, Lázár pedig híres a vadászat iránti szenvedélyéről, sokan vádolják azzal, hogy valójában hozzá köthető a luxusingatlan. Az építkezésről először 2016-ban számolt be az Átlátszó.
…, hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk. Markó Béla, a legismertebb erdélyi magyar politikus, az RDMSZ egykori elnöke mondta ezt a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Arról is beszélt, hogy miben különbözik hozzáállása a magyarországi ellenzékhez, mint utódjának Kelemen Hunornak. Szerinte az erdélyiek nem a magyarországi támogatások növekedése miatt, hanem a kettős állampolgárság intézményétől kapott lendület miatt szavaznak majd a kormányoldalra.
A minap adott egy interjút az utódod, Kelemen Hunor, amelyben természetesen a téma az volt, hogy miként is kell értelmezni azt a mondatát, amelyet Karácsony Gergelynek és Molnár Gyulának mondott ottjártukkor. Ők ugyanis arról érdeklődtek: mit tehetnének, hogy az erdélyi emberek legalább megismerjék az MSZP gondolatait. Erre az volt a válasz, hogy semmit ne csináljanak, mert az erdélyi emberek pontosan tudják kire szavazzanak. Nagyot fordult-e az RMDSZ amióta nem te vagy az elnöke?
Az az igazság, hogy én nem szívesen kommentálom azt, hogy akár Kelemen Hunor, akár más RMDSZ vezető mit nyilatkozik, hiszen bárki láthatja, hogy valamivel egyetértek abból, ahogyan ma az RMDSZ politizál és van, amit másképpen gondolok. Ezúttal azt tudnám kommentálni, amit én magam nyilatkoztam az MSZP elnökének és miniszterelnök-jelöltjének látogatásáról. Ez valóban különbözik attól, amit Kelemen Hunor mondott erről. Ugyanis én úgy vélem, hogy akár az MSZP-ről legyen szó, akár éppen ellenzékben levő más politikai pártról, minél gyakrabban jelen kellene lenniük Erdélyben és általában a határon túli közösségekben. Vállalniuk kell azt is, hogy időnként meg nem értéssel vagy ellentmondással találkoznak. Ugyanakkor nekünk, erdélyieknek is az az érdekünk, hogy jöjjenek minél többen, minél gyakrabban. Próbálják megismerni azt, hogy mi van velünk, mit gondolunk a számunkra fontos megoldásokról. Komolyan úgy vélem, hogy nekünk egész Magyarország támogatására van szükségünk. Még akkor is, ha most egy nagy többséggel kormányzó párt, illetve koalíció igazgatja Magyarország ügyeit.
Ezzel cáfolod azt az állítást, hogy az erdélyi embereket már nem lehet befolyásolni?
Azt gondolom, hogy az erdélyi embereket lehet befolyásolni. Az más kérdés, hogy ezt nem kampányban kell megpróbálni, hanem itt kell lenni kampányok kívül is. Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban, minden jel szerint az erdélyi magyarok túlnyomó többsége egy irányba fog szavazni.
Nekem a szavazással kapcsolatban sok dilemmám van. Azzal nem értek egyet, hogy a már megadott szavazati jogot valaki elvegye a határon túli magyaroktól. Ez érzelmileg is rendkívül negatív hatással lenne. Másrészt ezt mindenki úgy értelmezné, hogy szerzett jogot vennének el. Viszont kiindulásként azt gondoltam annak idején: sokkal alaposabban végig kellett volna gondolni, hogy akkor, amikor kettős állampolgároknak szavazati jogot adnak, az milyen természetű legyen. Most is azt gondolom: Erdélyből vagy Vajdaságból vagy a Felvidékről elég nehéz átlátni, hogy milyen Magyarországon a helyzet az egészségüggyel, az oktatással, a szociális problémákkal… Ezt még annyira sem tudják átlátni, mint azok, akik Magyarországról mentek el huzamosabb időre például Nyugatra. Tehát: egy olyasmibe beleszólni, amit nem látunk át, aminek a következményei minket nem érintenek, az meglehetősen problémás.
Ezzel összefüggésben, Gyurcsány Ferenc aláírásgyűjtési akciója még ösztönzőleg is hathat az erdélyiekre?
A Demokratikus Koalíció akciója nem ez erdélyieket célozza, hanem a magyarországiakat. De azt sem hiszem, hogy ez különösebben hatna a részvételre. Vagyis, hogy kiváltana egy olyan ellenkezést, ami aztán megnöveli a részvételt.
Én azon gondolkodtam volna és jártam volna körbe: a kettős állampolgárok esetében, hogyan lehet megoldani, hogy az őket érintő kérdésekről mondhassanak véleményt. Például arról, amit nemzetpolitikának nevezünk, vagy Magyarország szomszédságpolitikájáról, illetve a határon túli közösségekhez való viszonyulásáról, támogatásáról.
Annak idején voltak ilyen ötletek.
Még ha válaszolnál arra a kérdésre is, hogy az RMDSZ sokkal közelebb húzódott-e a magyar kormánypártokhoz, mint a te idődben és nem középre?
Ha ironikusan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy most pontosan nem tudom, hol van ez a mértani közép Magyarországon. Ha az ellenzék és kormány közti választóvonalat nézem, az egy képzeletbeli skálának a nem közepén van, ahogy az egy kiegyensúlyozott politikai életben szokott lenni. Valószínűleg ezért is nehéz egyeseknek ezt a közepet eltalálni.
Sokszor nyilatkoztam, hogy nekünk nem egyforma távolságra, hanem igazság szerint, egyforma közelségre kell lennünk minden magyar demokratikus párthoz.
Tehát keresni kell a minél közelebbi viszonyt nemcsak a kormánypártokkal, hanem a mindenkori ellenzékkel is. Viszont azt is mondtam, hogy ugyanakkor ez nem ideológiai kérdés. A mindenkori magyar kormánnyal, akár jobboldali, akár baloldali szoros kapcsolatot építsünk.
De most nem ez van…
A kormányoldallal a jelen pillanatban szoros a kapcsolat, viszont az RMDSZ-nek egyfajta tartózkodó viszonya van az ellenzékhez, ami, szerintem, nem jó. Az ellenzékkel is folyamatos párbeszédet kellene építeni. Már csak azért is, mert, ha mi támogatást várunk a számunkra fontos megoldásokhoz, akkor nekünk minden lehetőséget ki kell használni.
Kétségtelen, hogy a Magyarországról jövő támogatás oktatási, kulturális intézményeinknek vagy akár az egyházaknak, az kormánydöntés függő. De legalább ennyire fontos nekünk, hogy bárhol, Brüsszelben, Washingtonban, bármilyen nemzetközi fórumon – és még akkor is ha ez egy aprólékos, hosszútávú munka – bárki felszólalhasson az érdekünkben. Ilyen értelemben az ellenzéki pártoknak is van módjuk megszólalni ezeken a fórumokon. Vagy akár az Európai Parlamentben vagy a testvérpártjaikkal kiépített kapcsolatok során, a nemzetközi pártszövetségekben.
Ezeket a lehetőségeket nem pazarolhatjuk el.
A nagy gondom nekem az, hogy Magyarországnak jelen pillanatban Brüsszelben vagy Washingtonban nincs szava. Vagy kellő tekintélye.
Ennek az ellenkezője jön le a magyar állami médiából. És ha az erdélyiek többsége ezeken keresztül értesül az anyaországi folyamatokról, akkor ennek lesz-e hatása az áprilisi szavazáskor?
A szavazásra inkább az van hatással, hogy a kettős állampolgárságot a jelenlegi kormány tette lehetővé és a határon túliak úgy értékelik, hogy kaptak valami számukra rendkívül fontosat a kormányoldaltól. Ráadásul a határon túlra szánt pénzbeli támogatás nagyságrenddel növekedett az előző időszakhoz képest. Ezzel kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, ki, hogyan mérlegeli hová kell támogatást adni, hova nem. Kik azok, aki ezt eldöntik.
Talán nem véletlen, hogy két határon túli régióba, Erdélybe és Vajdaságba jut el a legtöbb pénz. Az ottani magyar szervezetekkel (RMDSZ, VMSZ) a legközelebbi a kapcsolata a magyar kormánynak. Egy publicista erről azt írta: lóvé, szavazat. Erről mi a véleményed?
Tudni kell, hogy most olyanról beszélünk, amiről nekem van egy általános véleményem, rálátásom, de vajmi kevés részletét ismerem. Évek óta ilyen kérdésekkel nem foglalkozom. Amikor majdnem hét évvel ezelőtt átadtam az RMDSZ vezetését, akkor a politikából is kiléptem, ha nem is egyszerre. Tagadhatatlan, hogy ez akkor egy illúzió volt, mármint, hogy ez engem többé nem fog érdekelni. Ez máig nincs így, máig is megszólalok, időnként beleszólok. De nem tartok arra igényt, hogy én tudjam mennyi pénz kerül Magyarországról Nagyváradra vagy Csíkszeredába. Vagy mennyit kap az egyik intézmény vagy másik.
Én nem tudom, hogy ez ebben a pillanatban szavazatvásárlásról szólna. Hosszútávon lehet. Ma még kitart, ismétlem, az a lendület, amelyet a kettős állampolgárság felvételekor kaptak nagyon sokan és amely szavazásra készteti őket. Lehet, hogy hosszú távon szavazatokban is megtérül ez a nagymértékű támogatás. 2018-ban még nem ezen múlnak a határon túli arányok.
Most is megvan az a dilemma, amely a kilencvenes években merült fel. Hogy mit támogat Magyarország? Az erdélyi magyarok szülőföldön való boldogulását vagy pedig ahhoz járul hozzá, hogy fokozatosan kitelepüljenek, máshol képzeljék el a fiatalok a jövőjüket. Ez egy nagyon kemény dilemma és minden azon múlik, hogy mi milyen válaszokat adunk erre otthon, milyen válaszokat ad Magyarország és milyen válaszok lesznek erre Európában. Ezt a nagy összegű támogatást is ilyen szempontból kellene vizsgálni: hogy mihez járul hozzá.
A kérdésed feltevéséből úgy tűnik, hogy te maximálisan azt preferálod, hogy a pénzek úgy érkezzenek, hogy a helyi életet javítsák és oda kössék az embereket, miközben a rendszer nem ezt támogatja.
Egyre ritkábban hangzik el, hogy a szülőföldön való boldogulás, maradás. Habár a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán mintha ez hangsúlyosan szóba került volna. Ennek örülök, még ha ez valószínűleg csak egy deklaratív kijelentés. Még mindig bízom benne, hogy ismét felerősödnek a hangok a szülőföldön maradás mellett.
Hogyan lehetne összehasonlítani a romániai és a magyarországi politikai helyzetet?
Magyarországon van egy kényelmes többség már évek óta és ez a többség napok alatt alkotmányt tud módosítani, sarkalatos törvényeket tud módosítani, gond nélkül. Ezzel szemben Romániában, ahol a sarkalatos törvények megváltoztatásához nem is kell kétharmad és ugyanolyan kényelmes többsége van a kormánypártoknak, 2016 ősze óta, amióta hatalmon vannak, még egy szál módosítás sem történt másfél éve például az igazságügyi törvényen. Nekem az a javaslatom, hogy ne irigyeljük egymást.
Az erdélyi emberek, akik elmennek szavazni beveszik ezt a Soros-Kampányt?
Hát hallani már itt-ott sorosozást. Nem úgy, mint Magyarországon, de hallani. Ha mást nem, akkor élcként. Nem gondolom azt, hogy ezt úgy fogják fel mint Magyarországon, de valamennyire hatott is. Ma már sok erdélyi ember a magyarországi politikai életre figyel. Ami jó is, rossz is. Ez annak a kérdésnek a függvénye, hogy hova integrálódni. Persze, elsősorban nem integrálódni kell, hanem önállóan élni, de ehhez kell egyfajta integráció is. Az erdélyiek figyelik azt, hogy Bukarestben mi történik, nagyon sokan inkább azt tudják, hogy Magyarországon mi történik a politikában. Vagy, hogy Soros-kampány. Most nem azokról beszélek, aki utazott Magyarországon és látta ezeket az óriásplakátokat, hanem azokról, akik otthon vannak és nézik a televíziót és onnan is megkapják ugyanezt a propagandát. Na most, élni az egyik országban és a másik ország közérzetét magadénak vállalni, ez egy tudathasadásos állapot. Én a nemzetegyesítést nem így képzelem el: hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk.
Az egész gyűlöletkampánynak a primitívsége egy másik kérdés.
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye”- nyilatkozta két hónappal ezelőtt a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter. A Magyar Progresszív Mozgalom vezetője – akit egyébként leginkább biztonsági szakértőként ismer a hazai közvélemény – azt is megígérte szerkesztőségünknek, hogy ha az ellenzéki pártok között nem lesz választási együttműködés, akkor elmondja, hogy ez kinek a felelőssége.
Ki a felelős azért, mert az ellenzéki pártok között még ma is csak részleges együttműködés van?
Elmondom azonnal, de előtte lépjünk egyet hátra. A szocialista párt vezetése 2016 elején felkért arra, hogy másokkal együtt vegyek rész a kormányváltás előkészítésében.
Ki kérte fel?
Személyesen a pártelnök, Tóbiás József.
Önt biztonsági szakértőként és vállalkozóként ismeri a közvélemény. Hogy jutott a szocialista pártelnök eszébe?
Titok volt eddig, de valójában már a 2002-es, és a 2006-os kampánycsapatban is részt vettem. Két győztes választás háttérembereként elsősorban szervezésben, illetve a hazai és külföldi kapcsolatok építésében vettem részt.
Most mi volt a feladata?
Elsősorban az ellenzék állapotát kellett alaposan feltérképezni, beleértve a Jobbik néppártosodási törekvéseit. Ezen kívül igyekeztünk megvalósítani a baloldal teljes mozgósítását, természetesen a bizonytalanok választási hajlandóságának növelésével. Végül igyekeztünk kapcsolatot keresni a civilszféra, a nagyvállalkozók, a szakszervezetek és külföldi szakmai szervezetek képviselőivel.
Tehát lényegében új politikai stratégia körvonalait kellett kialakítani?
Így van, de ez egyáltalán nem volt könnyű. Gondoljon bele: a korábbi választási kampányokban Kovács László segítségével szinte minden hivatalban lévő külpolitikust könnyűszerrel elértünk. Egy éve viszont még az is komoly nehézséget okozott, hogy némely európai ország külügyminisztériumában egyáltalán fogadják a telefonhívásunkat. Illetve már az is gondot jelentett, hogy valóban komoly szakértőket nyerjünk meg a pártnak, ugyanis a vezérkar szerette volna elkerülni az addig foglalkoztatott, de már belterjessé váló, ámbár divatos politikai tanácsadókat. Ugyanis a kormányváltáshoz, az orbáni rendszer megdöntéséhez elengedhetetlenül szükséges a kelet- és közép-európai folyamatokat tisztán látni. Tehát ütőképes külföldi szakértőket igyekeztünk találni.
Ma már tudhatjuk, hogy a német szociáldemokraták szakértőjét szerződtették. Gondolom, csodát vártak tőle…
Szó sincs róla, magunkat kellett kitalálni: a programunkat, és azt, hogy miért szavazzon ránk a magyar választó. Nem akartunk egy Fideszre reagáló pártot, hanem egy kezdeményező politika alapvonalait akartunk kidolgozni, amely hitelesen képes elmondani, hogy mit akar kezdeni Magyarországgal. A munka jórészét 2016 őszéig elkezdtük, ha nem is fejeztük be. Viszont megtaláltuk azokat a pártbeli szereplőket, valamint gazdasági és politikai elemzőket, akik a feladatokat tőlünk majd átvehetik.
Kívülről viszont azt látta a laikus, hogy az MSZP már megint nem készül fel a választásokra. Maradtak a régi szereplők, s komoly mondanivalójuk sincs a választók számára.
Ez nem volt igaz, mert piszkosul készültünk. Az elvégzett munka eredményét, és az új szereplőket is bemutattuk.
Kik voltak az új szereplők?
Neveket nem akarok mondani. Egyébként 2016-ban Kötcsén Gyurcsány Ferencet beavattuk a tervekbe, s az ex-miniszterelnök megértette, hogy itt komoly munkát végeztünk. Ne felejtse el, hogy akkor már Molnár Gyula volt a pártelnök, Tóth Bertalan a frakcióvezető, tehát az operatív vezetők körében szinte teljes generációváltás volt.
Viszont továbbra sem vették fel a világ külügyminisztériumaiban a telefonjaikat, mert Kovács Lászlót kihagyták a vezérkarból. Miért kellett a jól teljesítő, idősebb generációt háttérbe lökni?
„Az új seprő jól söpör” – elve működött, nyilván személyi ügyekben a párt fiatalított, és szerette volna a múltat lezárni. Ezen kívül a szocialista párt fiatal vezetői túlságosan meg akartak felelni a médiának, s igyekeztek elvenni még a lehetőségét is az előforduló kommunistázásnak. De személyeskedéseket, gyűlöletet nem tapasztaltam, kétségtelen több hadra fogható, tehetséges ember is eltűnt.
Ez akkoriban volt, amikor kiszivárgott, hogy Lattmann Tamás lenne a párt miniszterelnök-jelöltje?
Igen, 2016 novemberéről van szó, amikor a háttérben erről megindultak az egyeztetések.
De ez még mind a legnagyobb titokban történt?
Nem véletlenül, hiszen a Fidesz információgyűjtő rendszere hatékony. Ha kiszivárog, hogy valaki fontos tisztséget tölt majd be, akkor azonnal célkeresztbe kerül, és karaktergyilkosság áldozatává válik, mielőtt még kulcspozícióba kerülne. Ezért szükséges a katonás fegyelem, ami tőlem nem áll távol. Fegyelem nélkül nem lehet kampányt irányítani, fegyelem nélkül győzni sem lehet.
A szocialista párt vezérkara tehát tudta, hogy Lattmann Tamás lenne a miniszterelnök-jelölt?
Természetesen, s senki nem is cáfolta, sem Hiller István, sem Molnár Zsolt.
Viszont Molnár Gyula, tehát az MSZP elnöke a leghatározottabban cáfolta!
Igen, de ő Hiesz György esetében is furcsán viselkedett!
Ő volt a legjobb gyöngyösi jelölt, aki kilépett az MSZP-ből, miután kijelentette, hogy a párt elnöke hazudik.
Pontosan. A váratlan fordulat egyébként 2016 decemberében kezdődött a szocialista pártban. Senki nem értett semmit, ugyanis minden addigi megbeszéléssel ellentétes döntés született. Legalábbis mi, akik a háttérben a pártot szerveztük semmit nem tudtunk. Ugyanis a legnagyobb meglepetésünkre megjelent Botka László. Az addigi jelölt, Lattmann eltűnt, a helyén megjelent Botka. Nem hittünk a szemünknek.
Utána mondta a párt vezérkara, hogy nekik sokkal jobb jelölt Botka László, de legyünk nyugodtak, hisz amit koncepcióként kidolgoztunk, – egységes ellenzék, együtt a szakszervezetekkel, civilekkel, pártokkal – lényegében ezt fogja végrehajtani Botka László is. Mit tehettünk, elfogadtuk, hiszen a párt elnöke, Molnár Gyula mondta.
De a jelek szerint semmi nem úgy lett, ahogy ígérték?
Semmi, de semmi. Botka Laci mindent csinált, csak azt nem, amit addig kidolgoztunk. Egy idő után megjelent az addigival élesen ellentétes új koncepcióval, amelynek használhatatlanságát a közvélemény kutatási adatok folyamatosan jelezték.
Emlékezhettünk, hogy Botka gyorsan leárulózta Molnár Zsoltot, illetve kifejtette, hogy a szocialista párt vezetése nem akarja leváltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, hanem együttműködik vele, s hatalomban kívánja tartani. Jelöltként Botka ezt nyilván komolyan gondolta, hisz emellett mindvégig kitartott.
A baloldali pártoknak van egy jellemzője, de sajnos ez már Lenin óta így van. Vagyis a belső ellenzék megsemmisítése mindig magasabb prioritású, mint a külső ellenféllel való leszámolás.
Magyarán, amikor Botkán az addig kidolgozott stratégiát kérték számon, s a szemére vetették, hogy a miniszterelnök-jelölti programja csak ellentéteket szült, mindenki szembefordult mindenkivel. Mikor ezt a szemére vetették, akkor kezdett el árulót kiáltani. Ahogy a kommunista pártok több évtizedes történelmében annyiszor, most is a belső ellenséggel kívánt leszámolni, mint egy ősbolsevik.
Mikor ez megtörtént, akkor önök, akik a háttérben az addig programokon dolgoztak, Botka László ellen fordultak, ezért akarták őt megpuccsolni?
Nem, szó sem volt arról, hogy mi Botka ellen fordultunk.
Pedig azt hirdették, hogy Botka jelölése árt az MSZP-nek, ezért el kéne távolítani. Ez nem puccs?
De ezt nem mi mondtuk…
Hanem?
Ezt Molnár Gyula mondta.
Az elnök?
Amikor már komoly gond volt a közvélemény kutatási adatokkal, akkor azt kérte, hogy térjünk vissza az eredeti tervhez, keressünk párton felüli civil jelölteket. Kezdjünk erről gondolkodni.
Ez mikor történt?
2017 augusztus végén kellett ismét teljes hátraarcot csinálnunk. Immár másodszor. Azt kell tehát mondanom, hogy a pártvezetés következetlensége vezetett a hibákhoz. Bizonyos szociopata jegyekről beszélek, tudniillik rájuk jellemző, hogy saját szabályukat sem tartják be. Ez vezetett oda, hogy nem sikerült megfelelő módon felkészülni a választásokra.
Ezt pedig Molnár Gyulának tulajdonítja?
Igen. Gondolja meg: Gyurcsány Ferenc először azt mondja, hogy induljanak közös listán, mert azt tapasztalja, hogy egy alapos, tervszerű, következetes munka folyik az MSZP-ben. Aztán kiderül, hogy a hirtelen és váratlanul jelöltté váló Botka a DK elnökét ki akarja átkozni, hadat üzen neki. Akkor hangzott el ugyanis, hogy „Gyurcsánnyal semmiképp”. Ilyen pálfordulás után persze, hogy nem akar a szocialistákkal megállapodni.
Ugyanezt a játékot játszotta a szocialista elnökség a gyöngyösi képviselő-jelölt, Hiesz György esetében is. Azt mondták neki, hogy van egy nagyobb ívű politikai játszma, ami fontosabb a pártnak. Mire a térség legesélyesebb jelöltje, aki a hatalomban lévő polgármester is, kilép a pártból. Ez a totális szétesés!
Gyurcsány Ferenc pedig nyilván azt mondja, hogy ez a fajta következetlen politizálás nem vezet eredményre, s elkezdte a saját útját járnia szocialista párt nélkül. Ebbe sajnos belefér az is, hogy az MSZP bénázása miatt saját, jól felfogott politikai érdekeit képviseli.
Ez lenne az ok, ami miatt a Demokrata Koalíció és az MSZP nem együtt indul, ez lenne a magyarázata, hogy nincs közös listán az ellenzék?
Igen, szerintem komoly hiba, hogy a programot az MSZP nem következetesen hajtotta végre, hanem cikk cakkban. Belső, kisstílű játszmák zajlottak a pártban, amelyek kizárólag a pozíciószerzést szolgálták. Lásd a Fodor Gábor – Hiesz György sztori.
Nagyon bosszantja, most beszélünk róla harmadszor!
Igen, mert ez a tünet, ami a szocialista párt betegségét jelzi. Ugyanis a pártelnök, ahogy hallom Fodor Gábornak ígérte a gyöngyösi körzetet, amit azóta elfelejtett, mint ahogy korábban pedig azt is letagadta, hogy Lattmann Tamással a miniszterelnökségről tárgyalt. Aki persze bement a televízióba és elmondta az igazat. Én tulajdonképp ekkor rágtam be, a „katona agyam” ezt már nem bírta tovább, mert így nem lehet politizálni.
Molnár Gyulát a szocialista párt vezérkara nem szembesítette a következetlenséggel?
Ezt már nem tudom.
De önök próbálták rávenni akár a DK, akár az Együtt, akár az LMP vezetőit, hogy lépjenek közös listára a baloldal többi pártjával?
Nézze, mi nem tudunk az MSZP helyett pártokkal tárgyalni. Ráadásul Botka elég ridegen kezelte az említett politikai szervezeteket. Mi ennek ellenére elkezdtünk civil jelölteket keresni. Felröppentek újabb nevek, például, Balázs Péteré.
Az egykori külügyminiszter a Magyar Progresszív Mozgalom jelöltje volt?
Mi is támogattuk.
Emlékszem, Balázs Péter azt mondta, hogy őt a szocialisták nem kérték fel…
Igen, mert miközben mindenki támogatta volna a szocialista pártban, alapbeszélgetések nem kezdődtek vele. Fel kellett volna gyorsítani a tárgyalást, ehelyett semmi nem történt. Ezt a mai napig nem értem. Ez a káosz eredménye, ami a nyilvánosságban is megjelent. Eközben le is árulózták egymást. Ez alapvetően elriasztott mindenkit.
Önök pártok felett álló civil jelöltet akartak, ergo más pártok vezetője szóba sem kerülhetett. Vagyis nem támogatták volna Karácsony Gergelyt?
MTI Fotó: Bruzák Noémi
De támogatjuk, mert Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes személyében két kifejezetten erős jelöltje van a szocialista pártnak. Két jó arc, tehetséges politikus. De szeretném jelezni: ezt hamarabb is meg lehetett volna lépni. Ha a folyamatokat elindítjuk egy évvel ezelőtt, s nem tesszük meg a Botka kitérőt, akkor valószínű, hogy nem így néznének ki a közvélemény-kutatási adatok. A szavazókat ugyanis fel kell keresni, fotelből nem lehet választást nyerni.
Viszont ha mérleget készítünk, akkor a Magyar Progresszív Mozgalom megbuktatta Botka Lászlót, más nem csináltak.
Nem mi buktattuk meg, Botka László magát buktatta meg. Laci elszigetelődött. Kétségtelen, mi mondtuk ki, hogy vele semmire sem megyünk. Az elnök, Molnár Gyula pedig jelezte, hogy vissza kell térni az eredeti tervhez. Mi azonnal elkezdtünk dolgozni, mert ha marad minden a régiben, akkor az MSZP már 3 százalékon lenne.
Januárban jelentették be, hogy az ön által létrehozott mozgalom megszűnt, de január 15-én önt elítélték. Egy 2010-es bűncselekményért első fokon két évet kapott öt évre felfüggesztve, és 440 millió megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. De nem ez az ítélet jelezte a mozgalom végét?
Dehogy. Várom a bírósági ítélet leiratát, amire reagálni fogok. Annyit tudni kell, hogy az elmúlt hét évben sok vizsgálaton átestem, mindenütt a javamra döntöttek. Úgy mentem el a tárgyalásra, hogy egyértelműen csak én nyerhetek, végre lezárul az ügy. Így utólag azt mondom, hogy joga van a bíróságnak a polgári perekben született bizonyítékokat figyelembe venni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az esetemben nem vették figyelembe az én igazamat, tehát az ártatlanságomat alátámasztó bizonyítékokat. Ezt ma sajnos megteheti a bíró, de a per folytatódik.
Visszatérve, azt mondja, hogy a Magyar Progresszív Mozgalom nem ezért szűnt meg?
Nem, hisz elvégeztük a munkát, van egy miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, van programja a szocialista pártnak, s számtalan összejövetelt szerveztünk az országban. Engem ennyi érdekel, már az első pillanatban jeleztem, hogy politikai szerepet nem akarok. Viszont elvégeztük a munkát. Most már csak az a feladatom, hogy izguljak az április 8-i választás eredménye miatt.
Mára is jutott az áprilisi választásokkal kapcsolatos fejlemény. Lesz miniszterelnök-jelölti televíziós vita, kérdés, ki vesz majd részt rajta. Fideszesek próbálták megzavarni Gyurcsány Ferenc utcafórumát. Az ÁSZ összegzést adott ki a pártok jellemző gazdálkodási hibáiról. Mészáros Lőrinc több hírben szerepelt, Habony Árpád volt ügyvédjét pedig házi őrizetbe tették.
Miniszterelnök-jelölti televíziós vita lesz
Pénteken délután tartott ülést a V18, amelyen megállapodtak az áprilisi választásokig érvényes részletes forgatókönyvükben – tudta meg a Független Hírügynökség Raskó György agrárközgazdásztól, a csoportosulás egyik alapító tagjától. Ennek részeként választási vitákat szerveznek. Egyrészt lesz három tematikus vita az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt – április elején – a miniszterelnökjelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt.
Nem sikerült megzavarni az utcafórumot
Több százan gyűltek össze Gyurcsány Ferenc újpalotai utcafórumán, amelyen azt mondta: Hajdu László DK-s polgármester győzelme csak akkor kerülhet veszélybe, ha sokan azt gondolják a helyiek közül, hogy ő úgy is nyer és nem mennek el szavazn. A rendezvényt egy tucatnyi fideszes igyekezett megzavarni. Az vezette a csapatot, akit a Hajdu László irányítota önkormányzat korrupciógyanús ügyek miatt váltott le novemberben. A DK-sok végül kiszorították őket a térről.
Ezt reagálták a pártok az ÁSZ lépésére
Az ÁSZ pénteken tette közzé összegzését arról, milyen jellemző hibákat talált a 2015-18 közötti években 10 párt gazdálkodásának vizsgálatakor. A FüHü körképéből kiderült, hogy a Jobbik ugyan válaszolt az ÁSZ-nak, de lényegében semmilyen változtatást sem hajt végre. A Párbeszéd sem ismeri el a vitatott megállapítást – amiért 7,525 millióra büntették –, az apróbb hibák korrekcióját elvégzik. Az Együtt (9,815 milliós büntetés) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az ÁSZ jelentése miatt, kérve hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott nem vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. A DK nem ismeri el és nem változtat az ÁSZ által “tiltott pártfinanszírozásnak” nevezett gyakorlaton, sőt az ÁSZ büntetését bíróságon támadta meg a mai napon.
Félmilliárddal nem tud elszámolni az ügyvéd
Házi őrizetbe helyezett egy “ismert budapesti ügyvédet” a Budai Központi Kerületi Bíróság, tudatta a Fővárosi Törvényszék pénteken az MTI-vel. Az eljárás félmilliárdos visszaélések gyanújával folyik, amelyekért a törvény szerint akár 15 év is kiszabható. Lapinformációk szerint Busch Béláról, az ELTE jogi karának volt tanszékvezetőjéről van szó, akit 2010-ben lovagkereszttel tüntettek ki, és korábban már Habony Árpádot is képviselte.
Nyomoznak Mészáros Lőrinc ellen
Nyomozás folyik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke ellen – írta a Sztárklikk. Egy ügyészségi iratból derült ki az eljárás, amely a TAO-programból Felcsútra kerülő közpénzek felhasználását firtató feljelentés kapcsán íródott. A feljelentést Varju László DK-s képviselő nevében Czeglédy Csaba ügyvéd tette, mert a felcsúti alapítvány a mai napig nem adta ki, mire költötték a tízmilliárdos adófelajánlást. Ez pedig megalapozza a közérdekű adattal való visszaélés vétségét.
Ezúttal bérpalotát vesz Mészáros Lőrinc
Ezúttal a főváros szívében, az Andrássy út 59. alatt fekvő irodaházat veszi meg eddigi tulajdonosától, a Plaza House Kft.-től 7 millió euróért (2,2 milliárd forintért) – tudatta tőzsdei közleményben az Appeninn Holding. A továbbiakban tehát új tulajdonosként az Appeninn adja bérbe az irodákat a Dávid házként ismert épületben.Az ügylet finanszírozásához a Mészáros-féle cég az érdekeltségi körbe tartozó Konzum befektetési társaságtól vesz fel 2 millió euró (620 millió forint) kölcsönt, amelyet az Appeninn új részvények kibocsátásával egyenlíti ki.
A felcsúti fociakadémia adateltitkolása miatt indult nyomozás az alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc ellen. A feljelentést a DK tette, és már a végrehajtást várják. A tao-támogatások kiadását a minisztériumok is szabotálják.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a felcsúti stadionavatón MTI Fotó: Beliczay László
Nyomozás folyik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke ellen – írta a Sztárklikk.
Egy ügyészségi iratból derült ki az eljárás, amely a TAO-programból Felcsútra kerülő közpénzek felhasználását firtató feljelentés kapcsán íródott. A feljelentést Varju László DK-s képviselő nevében Czeglédy Csaba ügyvéd tette, mert a felcsúti alapítvány
a mai napig nem adta ki, mire költötték a tízmilliárdos adófelajánlást.
Ez pedig megalapozza a közérdekű adattal való visszaélés vétségét.
Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja – a tao-perek központi alakja a pártban – a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Sztárklikk által közöltek a közel egy éve tett feljelentésük nyomán keletkezett iratból származnak.
A DK a közérdekű adat eltitkolása miatt jelentette fel Mészárost, plusz hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettest. Az adatper megszakadt, amikor a közadatkérésük bíróságra került. Ezt idén január elején jogerősen megnyerték a Kúrián. Ennek nyomán most már arra várnak, hogy a bíróság értesítse őket,
mikor indul a múlt héten kezdeményezett végrehajtási eljárás,
amikor a bírósági végrehajtó bemegy a felcsúti akadémiára és elviszi a papírokat – mondta Földi Judit.
Arról csütörtökön a Magyar Narancs írt, hogy a focialapítvány azért „nem tudja” átadni az adatokat a DK-nak, mert az emberminisztérium utóellenőrzés keretében elvitte a támogatási dokumentációt. Földi Judit kétségének adott hangot, hogy az ilyen adatokat csak papíron és egyetlen példányban tárolnák.
„Attól tartunk, hogy Mészárosék az EMMI segítségével eltüntetik az iratokat”
– mondta a DK politikusa.
A Demokratikus Koalíció 2016 decemberében 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: a kapott pénz felhasználására kíváncsiak, arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért. Több keresetük már jogerőssé vált.
A jogerős ítéletet nem csak a klub, hanem minisztériumok se hajtják végre:
a Transparency Internationalnak a gazdasági tárca semmilyen használható iratot nem adott át a sportcélú tao-támogatásokról, amely ezért végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz. Az EMMI hiányosan, a tao-támogatások nagyjából egy százalékáról adott ki adatokat.
Egy boldogabb világban a tudatos állampolgár az alapján húzza be az ikszét, hogy melyik jelölt/párt elvei, nézetei, a konkrét ügyekben elfoglalt álláspontja és – félve mondjuk ki, mert mára ez már pejoratív – vállalása/ígérete a legszimpatikusabb, áll az övéhez a legközelebb. Úgy gondoltuk, a konkrét ügyekben megpróbálunk tiszta képet kapni és adni: megkérdeztük hát a nagyobb ellenzéki pártokat, mit tennének egy-egy ügyben. Figyelem! Utóbb számon kérhető válaszok következnek! És egy megjegyzés: a kormányzó pártoktól nem kérdeztünk, ők a kormányzásukkal nap mint nap egyértelmű állást foglalnak ezekben a kérdésekben.
Mit tennének a Stop Soros csomaggal (ha elfogadják azt valóban)?
– kérdeztük meg hét párttól: (ábécé sorrendben) a Demokratikus Koalíciótól (DK), az Együtt-től, a Jobbiktól, a Lehet Más a Politikától (LMP), a Magyar Szocialista Párttól (MSZP), a Momentumtól és a Párbeszédtől. Ritka nagy egyetértés alakult ki köztük: ugyan az egyes pártok válaszai között árnyalatbeli különbségek fellelhetők – akár az alapján is, hogy milyen hosszú választ adtak erre a kérdésre, ám lényegében ugyanazt mondják: a csomag egy nagy nonszensz.
Íme tehát a szó betű szerint idézett (terjedelmi okokból egyes esetekben meghúzott) válaszok a pártoktól:
„A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”
„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”
„A Stop Soros csomag egyelőre még a jogászok számára sem nagyon értelmezhető, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már jelezte, hogy jelenleg Soros Györgyre nem is vonatkozik. Emellett épp a kormány volt az, amely az elmúlt években több százmillióval támogatta a Soros-féle szervezeteket. A Stop Soros egyelőre nem tűnik másnak, mint Orbán Viktor menekülésének, miután lebukott a 2300 migráns beengedésével.”
„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”
„A ’Stop Soros csomag’ egyelőre nem létezik, az Országgyűlés elé be sincs nyújtva. A Kormány honlapján közzétett tervezet – tartalmát tekintve – egy tákolmány, kodifikációs szempontból hibáktól hemzseg, alanya – ezáltal a teljes szabályozás értelme – bizonytalan.
A tervezet mögött kivehető kormányzati cél a civil társadalom elleni újabb támadásról szól, ez ellen pedig az MSZP minden eszközzel fel kíván lépni. A Stop Soros különadót akar a civilekre, mi különadót akarunk a közpénzmilliárdosokra, mi különadót akarunk az uniós pénz-milliárdosokra, akik megállítanák Brüsszelt, közben ellopják a támogatásainkat.
Az MSZP szerint haladéktalanul át kell tekinteni a Fidesz és a Kormány betelepítési politikáját, mert kifejezetten veszélyes, hogy Orbán egyszer arról beszél, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához több millió bevándorlóra van szüksége az országnak, máskor nem akar gazdasági bevándorlót látni az országban; gyűlöletet keltő, uszító propagandával azt sulykolja, hogy a menekültek bűnözők, miközben lehetővé tette, hogy orosz, ukrán és más bűnözők ezrei kaphassanak magyar állampolgárságot; azt sulykolja, hogy a menekültek veszélyesek, miközben menekültek ezreinek adott oltalmazotti státuszt. 1294 ember menedék-kérelmének elbírálása miatt hergelik az embereket, miközben kb. 20.000 gazdasági bevándorlót engedtek be az országba a Rogán-Habony féle letelepedési kötvény-biznisszel”.
„A Stop Soros csomag egy közjogi nonszensz. Ezért hatályon kívül helyeznénk a csomagot.”
„A ’Stop Soros’ törvénycsomagot hatályon kívül helyeznénk.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”
„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”
„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”
