Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

DK: Orbán a saját zsebpénzeként kezeli az adóforintokat

0

A Fidesz-kormány több, mint ezer milliárd forintot költött el titokban, nyílt közbeszerzés megkerülésével az elmúlt hónapokban.

A Demokratikus Koalícó szerint 650 milliárdot a választás előtt tapsoltak el, április óta pedig 1000 milliárd forintnyi állami költés ment a süllyesztőbe. Összehasonlításként: a teljes magyar katonai költségvetés az egész 2018-as évre körülbelül 428 milliárd forint.

A Demokratikus Koalíció szerint vérlázító, hogy már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem körül ültetett bukszusok kapcsán felmerülő költségeket is titkosítani akarták. Teljesen nyilvánvaló, hogy

a kormány nem súlyos hadititkokat, hanem feltehetően háttérmutyikat akar leplezni a titkosításokkal.

Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a saját zsebpénzeként kezeli a magyar állampolgárok befizetett adóját, titkolja, hogy mire költötte. Ameddig a Fidesz kormányon marad, és marad egyetlen einstandolható fillér is az országban, ezen a stratégián nem is fog változtatni.

Az egészségügy nem bolt, nem lehet bezárni

A Demokratikus Koalíció szerint válsághelyzettel fenyeget, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügyre szánt források nem érik el a gazdasági össztermék (GDP) négy százalékát. László Imre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmaz: az „elátkozott balliberális kormány” 2009-ben, a világgazdasági válság idején is a GDP 4,3 százalékát fordította az emberek egészségére, most azonban ez az arány mindössze 3,95 százalék.

  • A számokkal való bűvészkedéstől nem lesz jobb az ellátás
  • Az uniós átlag felét sem költik az egészségünkre
  • Már Albániában is jobb a helyzet
  • Gyurcsány a hibás?  
  • Kivette ki a kasszából a 600 milliárdot?
  • Orvosok, nővérek a kiégés határán

Nem akarok számháborúba bocsátkozni, de a kormány azt állítja, jövőre 100 milliárddal több jut az ágazatnak. Ettől sem lesz jobb a betegellátás színvonala?

A kormány hajlamos arra, hogy bizonyos esetekben folyóáron hasonlítson össze össze nem hasonlítható dolgokat. Ez félrevezető. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a kormány maga is 3 százalék feletti inflációval számol, akkor mindössze 54 milliárd forinttal lesz több a tárca költségvetése, mint korábban volt. Ha ezzel szembe állítjuk a kórházak mintegy 35 milliárd forintos adósságát, a beígért béremelést, az Egészséges Budapest program keretében tett mintegy 40 milliárdos kötelezettséget, pillanatok alatt kiderül, hogy az a bizonyos 54 milliárdos többlet szinte az adósságot sem fedezi.

Oszthatunk, szorozhatunk, bűvészkedhetünk a számokkal, de a végeredmény vitathatatlan: csökken a betegek ellátására fordítható összeg.

Amikor azt halljuk, hogy jövőre 1700 milliárdot kap az egészségügy, joggal gondolhatjuk, minden rendben van.

Ez valóban hatalmas összeg. De nézzük egy másik oldalról: mennyi fordít a magyar állam egy évben, egy személy gyógyítására?

Európai összehasonlításban a magyar kormány az uniós átlag felét sem költi az egészségünkre.

Gyógyító-megelőzésre ennél jóval többet szán a környezetünkben minden ország. Az Orbán kormány még véletlenül sem hivatkozik a nemzetközileg elfogadott egészségügyi „fogyasztási indexre”, amely az európai országokat bizonyos szigorúan meghatározott összehasonlítási mutatók alapján állítja sorrendbe. Ebben a rangsorban a 35 ország között mi a 30. helyen vagyunk.

Az „elátkozott” szocialista kormányok időszakában az első 15 között tartottak minket számon Európában. Mint mondtam, azóta a 30. helyre csúsztunk le.

Már Albánia is megelőzött minket. Kell ennél ékesszólóbb bizonyíték arra, hogy az a pénz, amit Magyarországon az egészségügyi ellátásra fordítanak elégtelen? Ahhoz, hogy érezhetően jobb legyen az ellátás szintje 600 milliárddal többre volna szüksége az ágazatnak.

A kormány nyilatkozatai ezt cáfolják, szerintük folyamatosan javul a helyzet.  Azt állítják, Gyurcsányék vettek ki az ágazatból 600 milliárd forintot.

Lehet ide-oda dobálni a labdát, de attól nem változik az igazság. Egy magyar egyetemi tanár, aki fél évtizeden keresztül az OECD párizsi központjában az európai országok egészségügyi statisztikáit elemezze, és abból következtetéseket vont le, szakmai tekintélye minden súlyával azt állítja, hogy

az egészségügy 2016-os költségvetése reálértékben nem érte el a 2006-os szintet.

2008-2009-ben volt egy gazdasági világválság, a kormányoknak kétségtelenül számos megszorító intézkedést kellett tenniük, mégsem akkor, hanem 2010 után „tűnt el” az ágazatból az a bizonyos 600 milliárd forint. Amikor a szocialista kormányok 2010-ben átadták a hatalmat a Fidesznek, a magyar egészségügy még olyan országoknál is jobban állt, mint Olaszország, vagy Spanyolország. Na, ők már olyan távol járnak előttünk, hogy távcsővel is alig látjuk őket.

Ennek látszólag ellentmond, hogy a kormány sokkal többet szán a kórházi felszerelések korszerűsítésére, mint a korábbi években.

E mögött az van, hogy az elöregedett MR, CT és egyéb készülékeket újabbra cserélik. Ettől még nem lesz jobb a betegellátás, legfeljebb csak kevesebb műszaki fennakadás nehezíti majd a kezeléseket. Ne feledjük, ez is annak az 54 milliárdnak a terhére történik majd, amennyivel több forrást kapnak az intézmények.

Az euró árfolyama már folyamatosan 320 forint körül marad, ez megdrágítja a beszerzéseket is.

Mint említettem, megpróbálják folyó áron összehasonlítani a különböző évek költségvetési számait. Az „egészségügyi vásárlóerőt” az infláció az általánosnál gyorsabban erodálja, ezeknek a termékeknek az esetében még nagyobb ütemű a pénzromlás, mint az élet egyéb területén. Gyakorlatilag ezért mondtam, hogy az egészségügy helyzete sok sebből vérzik.

Amíg a kormány nem szánja el magát, hogy olyan finanszírozási rendszerre álljon át, amely a gyógyítás valódi költségeit fedezi, addig a kórházi adósságok is újra és újra feltorlódnak majd.

Most látszólag szigorú intézkedésekre készül a kormány. Ha az történik, amit ígérnek, akkor számos egészségügyi intézmény bezárhat a jövőben. Az a szabály lép majd életbe, hogy az intézmények nem adhatnak le olyan rendeléseket, amelyek fedezete nincs meg a számlájukon. Pedig aki egy kicsit is ismeri a helyzetet, pontosan tudja, hogy

az adósságoknak a hátterében nem a kórházvezetők egyéni hibái, vagy a felelőtlenségük áll, hanem a rendszer alulfinanszírozottsága.

Az egészségügy finanszírozása egyetlen lábon, a költségvetésén áll?

Háromféle forrásból kap pénzt az ágazat. Ebből csak az egyik, amit az állam bocsát az ágazat rendelkezésére, a másik része, amit mi, az „emberek”, adunk hozzá, amikor a gyógyszertárban megvesszük a medicinát, a gyógyászati segédeszközöket. A harmadik forrást a gyógyszerek gyártói, valamint a forgalmazók fizetik be a kasszába. Nem túl nagy tétel, de van még egy negyedik forrás is, azok a különadók, amelyeket az egészségtelen élelmiszerek gyártóira.

A magyarok többsége – a KSH friss adatai szerint – mégis jónak látja az egészségügy helyzetét.

Ennek csak

egyetlen magyarázata van: az egészségügyben dolgozó orvosok, nővérek, műszaki dolgozók áldozatkészsége.

A mostani állapotok azonban sokáig nem tarthatók fenn, nagyon súlyos következményei lesznek. Az egészségügy nem úgy működik, mint egy üzlet, ahová ma bemegyek, megveszem a kenyeret és parizert, aztán holnap lehúzott redőnyt találok a bolton, mert tönkre ment a tulajdonosa.

Az egészségügy addig fog működni, amíg akár egyetlen orvos, nővér akad ebben az országban, aki hajlandó lesz bemenni a rendelőjébe, a kórházába.

Pedig ezek az emberek pontosan tudják, hogy évről évre egyre rosszabb, egyre bizonytalanabb körülmények között és gyengébb szakmai színvonalon tudnak majd csak helytállni. A kiégés határán vannak.

A DK képviselői is jótékony célra ajánlják fel a fizetésemelést

0

Két nappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényre. Ebbe a törvénybe volt elrejtve az a javaslat is, amely jelentősen, nem egy esetben több százezer forinttal megemeli a képviselők fizetését.

A Párbeszéd már tegnap jelezte, hogy ők jótékony célra ajánlják fel a parlamenti többség által – a Jobbik, valamint néhány szocialista szavazatával – megszavazott fizetésemelést.

Most a Demokratikus Koalíció is bejelentette, hogy országgyűlési képviselőik az általuk meg nem szavazott, ám rájuk is érvényes fizetésemelést jótékony célra fordítják. Gréczy Zsolt, a párt országgyűlési képviselője mindehhez még hozzátette: Gyurcsány Ferenc pártelnök, akárcsak eddig, a továbbiakban is jótékony célra utalja tovább képviselői fizetését és juttatásait.

Bréking nyúz, 2018. július 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ön észrevette, hogy bukott a Pride? A Pesti Srácok bizony erre a következtetésre jutott. Vona Gábor furmányos módon készül visszavenni a Jobbikot; Gyurcsány labdaházi javaslata beleillik egy sérült elme rohamos hanyatlásába; Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is – legalábbis erről (is) írnak az alternatív valóság lapjai.

Pesti Srácok – Nem a felvonulók kérték – A Pride-nak bukás az osztályrésze

„Aligha hinném, hogy a Pride bármiféle sikert ért volna el. Ahogy a baloldali ellenzék és annak kulturális hátországa szorgos munkával marginalizálta magát és lenullázta saját közéleti súlyát, vélt kultúrfölényét az utóbbi években, úgy buknak el velük a rájuk akaszkodott turbócivilek is” – írja Petruska Péter, aki felteszi a kérdést: Érdekelnek ma már bárkit is a melegjogok és a kiterjesztett nemi identitások? Szerteágazó vita folyik talán a témában a bal- és jobboldal meghatározó gondolkodói között? Netán elérik a céljukat az ügy lobbistái, nyílnak meg újabb kapuk előttük ügybuzgó tevékenységük folyományaként, megugorják a közvélemény ingerküszöbét és formálják a közvélekedést a maguk képére? Rögtön meg is válaszolja. már rég nem.

Leszögezi: 2018-ban, Magyarországon a Pride-nak a bukás az osztályrésze.

A tömeg nem nő, az arcokon erőltetett a mosoly, a repertoár véges, az eredmény kiszámítható. És ha a műsor véget ér, mindenki hazamegy a saját négy fala közé, ahol továbbra is azt csinál, amit akar – anélkül, hogy bármiféle kollektív élmény, katarzis jött volna létre, amely aztán hegyeket mozgatna meg. Erre például bármelyik Békemenet képes volt eddig: „mi, az ezerszer lenézett, nemzeti érzelmű átlagemberek megélhettük azt, amire ez a szedett-vedett szivárványkoalíció képtelen”.

Olyan ez az egész, mint a munka ünnepének felvonulásai az átkosban, meg a hozzá kapcsolódó rossz vicc: miért a kikelet és a hazaszeretet ünnepe május elseje? Mert mindenkinek ki kellett menni és haza szeretett volna menni…

Magyar Hírlap/888.hu – Megbuktatnák új elnöküket a jobbikosok

Sajtóértesülések szerint a bukott Vona Gábor visszatérését készítheti elő az ötlettelen, krízist kezelni képtelen új pártvezetés. Bizonytalanság uralkodik a párt tagjai között, Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest nem tartják elég erős vezetőknek a jobbikosok a Magyar Hírlap forrásai szerint.

A Jobbik korábbi pártelnöke állítólag azt tervezi, hogy a következő tisztújításon tér vissza, ugyanis addigra tovább süllyedhet a párt támogatottsága és megmentőként térhet vissza. 

A Jobbik jelenleg komoly válságban van: azon kívül, hogy a pártból több magas rangú politikus is átment a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalomba, a Jobbik állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt 330 millió forinttal csökkentik, és ugyanekkora összeget kell befizetniük a költségvetésbe, mert a piaci ár alatt kötöttek szerződéseket két plakátcéggel, ezen felül a Postának is tartoznak hatvanmillió forinttal.

Magyar Idők –  Labdaházi tünet

„Labdaházi nemzetgyűlést” szervezne a tavaszi választásokon alulmaradt pártok részvételével Gyurcsány Ferenc demokratikus gondolkodó, Balaton-felvidéki habzóborász. Az ötletgazda azzal érvelt: kell egy olyan fórum, ahol komolyan veszik őket, és meg tudják vitatni a Fidesz által feldúlt ország gondjait. A történet még az április 8-i választást követő napokra nyúlik vissza, a DK-vezér akkor kereste meg levélben a gyászba borult veszteseket, álljanak össze, aztán hajrá, no pasaran! (A megszólítottak közül eddig senki sem jelentkezett. Talán még el vannak ájulva az ötlettől.)

Igen érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc válságosabb pillanataiban előszeretettel fordul a történelemhez, sőt annak szereplőihez.

Emlékszünk a „Nagy Imre-interjúra”, amikor a kíváncsi politikus (még 2004-ben, miniszterelnökként) a 301-es parcellánál faggatta mártír elődjét: „Imre, te mit tennél?” Két évvel később pedig gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál emelte magát történelmi személyiséggé: „Az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel – tájékoztatott Feri.

És most ez a labdaházi dolog… Pszichiáterek szerint azonban nincs ebben semmi meglepő, a páciensnél jelentkező nemzetgyűléses labdaházi tünet pontosan illeszkedik a sérült elme rohamos hanyatlásába.

Azon se lepődjünk meg, ha Nagy Imre, Batthyány gróf és a francia forradalom után Bonaparte Napóleon is megjelenik majd a gyurcsányi beszédekben. Egyes szám első személyben  – írja  Pilhál György.

Origo – Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia állítása szerint a függetlenségéért és persze a szakmai hitelességéért folytat küzdelmet, az MTA Jogtudományi Intézete valóságos ellenzéki kerekasztalt hozott össze – erről ír a Tűzfalcsoport blog.  Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat.

A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk.

Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai – írja az Origo.

Ismert, a magyar kormány racionalizálni szeretné az MTA költségvetését. Ennek következtében a testület 170 milliárd körüli, különböző állami forrásokból származó éves keretéből húszmilliárd forintot mostantól nem biankó csekk formájában kíván átutalni a testületnek. Az ellenzék rátelepedett az ügyre, és persze hasznot kíván húzni belőle. Pedig érdemes lenne odafigyelni a részletekre írja a portál, amely szerint  bátran kijelenthető, hogy

Soros György hálózata és megbízható magyarországi ügynökei rendkívül aktívan sertepertélnek a Tudományos Akadémia háza táján.

 

DK: 20 milliárd forint kellene a Péterfy kórház megmentésére

0

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz a magyar egészségügy kapcsán három éve már csak a fideszes telekre álmodott dél-budai elitkórházról beszél.

Amíg azzal vannak elfoglalva, hogy most épp elvegyék az elitkórház ügyét az EMMI-től, addig szép lassan mennek tönkre a meglévő kórházaink.

Ahhoz, hogy a Péterfy Sándor utcai kórház ne erre a sorsra jusson, legalább 15 milliárd forint kellene infrastrukturális fejlesztésekre – új épületekre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre – és legalább 5 milliárd forint eszközbeszerzésre.

A Demokratikus Koalíció szerint jó lenne, ha a kormány nem fantomprojektekkel foglalkozna, hanem megmentené a Péterfy kórházat, mert attól, hogy az Orbán-kormány három éve ígérget egy kórházat, amiből még semmi sem valósult meg, senki nem fog meggyógyulni; a meglévő kórházainkat kell rendbe tenni.

A DK szerint nem fideszes elitkórházra, hanem a meglévő kórházak felújítására és fejlesztésére kellene költeni az adófizetők pénzét.

Űrállomást biztosan nem fog építeni

Ma úgy tűnik: teljes egyetértés lesz az ellenzéki pártok között, hogy Németh Angélát jelöljék a XV. kerületi polgármesteri posztra, a szeptember 30-án esedékes időkőzi választáson. Németh Angéla a Független Hírügynökségnek elmondta: ha nyer, az egy év múlva esedékes választásokon is indulni szeretne.

  • Nem kedveli Fideszes ellenfelét
  • 2010-ben hagyta ott az MSZP-t
  • Az LMP még meg akarja hallgatni
  • A Fidesz rátelepedik az önkormányzatokra is
  • Konfrontatívabb személyiség, mint Hajdu László

Nem ült át a korábbi polgármester szobájába?

Nem.

Miért nem?

Mert én polgármesteri jogkörben eljáró alpolgármester vagyok még.

És annak nem jár a polgármester szobája?

Szerintem nem. Tehát, amíg én alpolgármester vagyok, maradok a szobámban.

Szóval szerénységből nem tette.

Is. Meg úgy érzem, majd akkor dukál nekem az a helyiség, ha túl leszünk a választáson, és meg is nyerem azt. Akkor teljes joggal ülhetek át oda, abba az irodába.

Mennyi a bizonytalanság önben? Mármint arra nézve, hogy megnyerhető-e ez a választás?

Viszonylag szoros volt az országgyűlési választás is, bár azon elindult az LMP és a Jobbik is külön.  A baloldal ugyanakkor egységes volt.

De ott a választó kerületi határ túllógott Rákospalotán…

Igen, Újpest egy része is ide tartozott, és azt a részt meg is nyerte a Fideszes jelölt. De most még nem tudjuk, hogy hány induló lesz, ezért is nehezebb beszélni az esélyekről.

Amit egyelőre tudni lehet, az az, hogy a Fidesz jelöltje, László Tamás, ugyan vesztett korábban Hajdu Lászlóval szemben, de most kapott még egy lehetőséget.

Mi is így tudjuk.

Az ő indítása gyengíti, vagy erősíti az ön esélyeit?

Erre nem tudok válaszolni, csak azt tudom mondani, hogy ő egy megosztó személyiség, akikkel én beszélek, azok vagy nagyon szeretik, vagy elviselhetetlennek tartják.

Ön az utóbbi kategóriába tartozik.

Igen, én nem kedvelem őt, bevallom, nem vagyok a lelkes rajongója. Ő nem egy közvetlen személyiség, ellentétben Hajdu Lászlóval, aki többek között a közvetlenségének is köszönhette a népszerűségét.

László Tamás egy mérnökember, aki nagyon szeret tervezni, hogy tud-e azt a választópolgárokra kell bízni.

Nagyon finoman fogalmaz, mert amit én tudok, vagy olvastam a múltról, a konfliktusok nem annyira mérnöki mivoltából fakadtak…

Engedje meg, hogy ne foglalkozzak különösebben László Tamás jellemrajzával, de még azzal sem, hogy milyen ellentéteket generált ő a Fideszen belül.  Ez legyen az őr problémájuk, nem is szeretek más pártok belügyeibe beavatkozni. László Tamás 2006 óta van itt a kerületben, azóta egyszer fel is oszlatták a helyi pártot…

Ön emlékszik még a tizenkilenc éves önmagára?

Igen. Azt sem tudtam milyen bolygón vagyok.

Milyen ambíciókkal indult el ezen a pályán?

Úgy kezdődött, hogy az egyik jelölt visszalépett az indulástól. Akkoriban még MSZP-s voltam, és felajánlották a lehetőséget, hogy a fiatalítás jegyében én versenyezzek a képviselői helyért.  Hogy én mennyire gondoltam akkor azt, hogy még húsz év múlva is az önkormányzatban leszek, nem tudom, nem is gondoltam bele. Családi indíttatásból már eleve valamelyest politikailag fertőzött voltam, hiszen édesapám is politizált, még az előző rendszerben, és noha később, a rendszerváltás után rendőr lett, és ezért nem is politizálhatott, de azért otthon csak megbeszéltük a dolgokat.

Az megfordult a fejében, hogy egyszer itt még polgármester is lehet?

Akkor biztos nem. Legfeljebb az, hogy ezért a kerületért szeretnék tenni.  Kérdezték tőle, hogy nem akarok-e országgyűlési képviselő lenni, de nemet mondtam, mert engem tényleg a helyi ügyek, a helyi közösség érdekel. Itt akarok sikeres lenni, itt akarom, helyben segíteni az embereket.

Az, hogy polgármester lehet, változtat valamit az attitűdjén?

Szerintem nem. Sokan mondjak, hogy túlzottan engedékeny, vagy közvetlen vagyok, de nem szeretnék megváltozni.

Távol áll tőlem, hogy allűrjeim legyenek, hogy megköveteljen, hogy polgármester asszonynak szólítsanak. Maradok Angéla, aki eddig is.

Az előbb úgy fogalmazott, hogy amikor még MSZP-s voltam. Mióta nem az?

2010 óta.

És miért hagyta ott a szocialistákat?

Akkor volt egy pártszakadás. Hajdu László volt a polgármester és az országgyűlési képviselő is. Az országgyűlési választásnál vele kötöttek egy megállapodást, hogy noha képviselőnek nem őt fogják indítani, de polgármesternek igen, de nem tartották be a megállapodást, őszre elfelejtették, és valaki mást indított polgármesterként a helyi MSZP. Ezért  úgy döntöttünk többen is, meg hát persze azért is, mert ennek voltak előzményei is, hogy kilépünk a pártszervezetből. Illetve azzal, hogy egy helyi egyesület, a RÁTE színeiben elindultunk a választáson, automatikusan kizárattuk magunkat.

És ez azóta is így van?

Igen, nem lettem sem DK-s, sem más pártnak a tagja.

Ez tulajdonképpen Hajdu László melletti kiállás volt?

Igen, teljes mértékben.

Hűségesek voltak hozzá…

Igen.

De a hűség addig nem terjedt, hogy kövessék őt a Demokratikus Koalícióba…

Nem. És nem is tervezem, hogy átlépjek másik pártba.

Azt sem, hogy vissza az MSZP-be?

Azt sem.

Mert mi a baja a mai MSZP-vel?

Nem látom, hogy jelentős változás következett volna be 2010 óta a szocialista pártban.  Én tizennyolc évesen egy nagyon jó csapatba léptem be, mondhatni barátok közé, később azonban teljesen átalakult, megváltozott a helyi szervezet is, meg az országos vezetés is.

Ettől függetlenül az MSZP támogatja önt?

Igen. Meg a DK is, legalább is ez hangzott el a minap, a Párbeszéd is mellettem áll, mint ahogy a Liberálisok is.

Mi a helyzet az LMP-vel?

Az LMP azt kéri, hogy tegyek le eléjük egy programot, és azt vitassuk meg, annak mentén tudnak támogatni engem. Kaptam tőlük egy nyílt levelet, hogy zárt ülésen beszéljük meg a dolgot. Én egyébként elmondtam nekik, hogy nagyon mást,  mint, ami a költségvetésben szerepel, vagy az elfogadott gazdaság programban, egy évre nem tudok ígérni. Ehhez túl rövid az idő. Azt meg lehet ígérni, hogy ha egy év múlva is megválasztanak polgármesternek, akkor annak az előkészítése belefér ebbe az egy esztendőbe. Űrállomást nem tervezek az elkövetkezendő egy év alatt ide építeni.

Ön szerint az utóbbi években távolodott, vagy még jobban rátelepedett a pártpolitika az önkormányzatokra?

Sajnos erősödött a befolyás.

Ezt úgy kell érteni, hogy a pártközpontok még erőteljesebben avatkoznak bele a helyi ügyekbe?

Egy pártközpont. A Fidesz.

Számára nem a helyi ügyek a döntőek?

Szerintem nem. Ezt a pártközpontos utasítás hál istennek nem látom sem a DK-nál, sem az MSZP-nél.

A Fidesznél egyértelmű a pártutasításos rendszer.

Az LMP elképzelhető, hogy önálló jelöltet állít?

Elképzelhető.

Kik, akik biztosan elindulnak?

László Tamáson és rajtam kívül egyelőre nem tudok másról.  A múlt héten vált jogerőssé, hogy szeptember 30-án lesz a választás, addig még lehetnek változások.

Az, hogy ön független…

…Nem vagyok független. Én a RÁTE és a Szolidaritás mozgalom jelöltje vagyok.

A Szolidaritás kapcsolódik a DK-hoz. Akkor mégis csak benne van a pártpolitika?

Nem, csak egyszerűen nem akartam függetlenként indulni. A RÁTE az adott volt, a Szolidaritás mozgalommal meg nagyon jó a viszonyunk.

A RÁTE mit csinál?

Adományokat gyűjt és oszt. Rendszeresen osztunk ételt rászorulónak, hajléktalanoknak, valamint két hagyományos főzőversenye is van.

Önt nem éri olyan vád, mint a VIII. kerületi ellenzéki jelöltet, hogy – Kocsis Máté szerint -, ha Győri Péter nyeri ott a választásokat, akkor ellepik a kerületet a hajléktalanok?

Még nem ért ilyen vád.

Egy évről szól most a választás. Mit lehet erre az időre egyáltalán ígérni?

Ahogy már mondtam: űrállomást biztosan nem.  Tartom magam a költségvetéshez, abban vannak fejlesztési elképzelések, azokat szeretném tető alá hozni.

Megfogalmazott-e önmagának olyasmit, hogy amennyiben megválasztják, másként fogja csinálni, mint Hajdu László?

A politizálást, illetve a kerületért való cselekvést nem. De én egy kicsit más habitusú vagyok, mint Hajdu László. Egyrészt eleve ugye én nőből vagyok, ami persze nem azt jelenti, hogy én itt szüfrazsettként fogok harcolni, csak annyira akarok jelezni, hogy konfrontatívabb személyiség vagyok, mint Hajdu László.

Azt is hallottam önről, hogy makacs.

Igen. És minél inkább erőltetnek valamit, annál inkább ellenállok. Aztán lehet, hogy belátom: igaza volt a másiknak.

De képesnek tartja magát a belátásra?

Igen, képesnek.

Kire haragszik ilyenkor: önmagára, vagy arra, kinek igaza volt.

Inkább önmagamra.

Sokkal több konfliktust vállalna fel, mint az elődje?

Igen vállaltam, és vállalok már most is.

Ma hány százalék esélyt ad önmagának a győzelemre?

Optimistám azt mondom, hogy száz százalékot.

Ezt ajánlotta Gyurcsány az ellenzéki pártoknak a választási vereség után

0

Május végén a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc levélben fordult a többi ellenzéki párthoz. Többek között azt javasolta, hogy hozzanak létre „alternatív nemzetgyűlést”.

A levelet az atv.hu szerezte meg, és az derül ki belőle, hogy

Gyurcsány az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd elnökét és frakcióvezetőjét kereste meg.

Azt írta nekik, hogy a parlamentben az ellenzék nem tudja befolyásolni a döntéseket, ezért az 1789-es francia forradalmat megelőző, úgynevezett labdaházi nemzetgyűlés mintájára egy új fórum létrehozását javasolta. Azt is írta, hogy ettől függetlenül vegyenek részt az Országgyűlés munkájában is.

Mint írta, ezen a fórum a mandátumot szerzett ellenzéki országgyűlési és európai parlamenti képviselők vettek volna részt, és

nem a parlamenti napirenddel, hanem „az ország valódi ügyeivel” foglalkoztak volna,

amelyek közé szerinte többek között az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység tartozik.

Gyurcsány szerint itt „alternatív programot” kínálhattak volna, rendszeresen, állandó helyszínen tartottak volna üléseket, és a képviselők ugyanolyan pártok szerinti frakciókba ültek volna. Mint írta, a célja az volt, hogy „értelmes, nyugodt és nyitott vitákat” folytassanak és széles körű kompromisszumokat érjenek el. A döntések előkészítésébe a civileket, szakmai és szakszervezeteket és a tudományos élet képviselőit is bevonta volna.

A levélben azt is írta, hogy ezek csak javaslatok, a részleteket közösen lehetne kidolgozni.

Arról egyelőre nem tudni, hogy bárki is válaszolt volna a javaslatra. Az biztos, hogy több mint egy hónap telt el azóta, hogy Gyurcsány elküldte a levelet, és hasonló alternatív parlament nem állt fel, de még nyilvánosan sem beszélt senki ilyen tervről.

Nem a Fidesz erősödik, az ellenzék gyengül

0

A 2014-es választások óta nem volt ilyen magas a Fidesz-KDNP támogatottsága – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.

Magyar Idők számára készített  felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében 42 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 11, az MSZP-nél pedig 6 százalék. A DK és az LMP tábora 3-3 százalékos. A Momentum Mozgalom 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága.

Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott.

Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.

Szerintem

Alakul ez, lesz klassz gyülekezési törvényetek is, így uborkaszezonban a Stop Soros után, kell az, mint egy falat kenyér.

Úgy olvasom, hogy két ember politikai célból történő összejövetele már gyülekezésnek számít, szóval csak próbáljátok meg majd egy kávézóban Orbánt szidni a barátnőtökkel, majd felnyom a szomszéd asztalnál ülő fizetett felnyomó, és elvisz a rendőr.

Mellesleg nem hiszem, hogy ez a langyos, szoft diktatúra valami véresen komolyba fordulna, amíg nincs ellenállás minek, ha meg túl nagy lenne az ellenállás, persze csak szombaton, és ha nem esik, meg ha már kinyaralta magát az istenadta, szóval akkor meg loptak már eleget, a közigazgatásban ott ülnek az aknáik, aki utánuk jön, az eleve bukásra van ítélve, négy év se kéne, hogy ismét helyreálljon a langyos szarban üldögélés népszokása.

Következésképp azt hiszem nemigen van más megoldás, mint felébredni, felébredni ebből az állapotból azonban nem könnyű, ahhoz komoly impact kell, azaz a hatalom olyan erős bedurvulása, amire már az is felkapja a fejét, aki egyébként a muskátlis ablaka mögül nézi most a rovásírásos falutáblát, és vasárnaponként mise után gyónni jár, csigázás közben kipletykálja a falu apraja nagyját a többi öregasszonnyal együtt.

Mindig is volt egy ilyen réteg abban az országban, csak korábban Kádárt hallgattak most meg Orbánt a Kossuthon, az ő szempontjukból ez a megszokott, a kezelhető helyzet.

Az ilyen néniknek és bácsiknak valójában nincsenek pártpreferenciáik, van a vezető, aki az apa, az állam, és annak lokális jobb keze, a tanácselnök, akit egy ideje polgármesternek hívnak, a pap, és az iskolaigazgató, meg a téeszelnök, ezek mind ugyanazok akik régen is voltak, vagy azok rokonai.

Ugyan már! Látszik vidékről, hogy pattog néhány borostás fiatal valami interneten, meg olyan tévékben, amit nem is lehet fogni, de ha lehetne se érdekelne senkit?

Anyám is megmondta, hogy a politika mocskos dolog, mert ezek csak veszekednek, és még a szájuk is csúnya.

Mondtam, hogy máshol ezt demokráciának becézik, érti ő, csak nem szereti, nem ebben nőtt fel, nem igen látja át, miért fontos a vélemények ütköztetése egy ország közügyeiben.

Ma olvastam épp, hogy a DK nem demokratikus párt, mert a saját működése nem felel meg a demokratikusan működő pártokénak, bár azt nem tudom, hogy vajon van-e olyan Magyarországon. Egy szellemes hozzászóló azt írta, hogy addig nem is lesz demokratikus párt, amíg Gyurcsány Ferenc nem pártelnökként, hanem tulajdonosként viselkedik.

Persze, én honnan tudnám, hogy milyen párt a DK, és demokratikusan működik-e vagy sem, tulajdonképpen tökéletesen mindegy is, csak ha igaz, akkor ez is egy tünete a társadalom súlyos mentális állapotának.

Mi több, azt is olvastam, hogy a legrasszistább szavazó a Jobbikos után az MSZP-s, ami azért megint csak felvet néhány kérdést.

Itt Koreában, amikor katonai diktatúra lett, még kijárási tilalom is volt, nem csupán a gyülekezési szabadság korlátozása. A nép akkor már nem éhezett, a diktatúrából viszont nem kért, a jólét egy bizonyos fokát elérve megerősödött a polgári öntudat. Jöttek a diák tüntetések, ezernél is több fiatal halála, a tömegbe lövetés, agyonverése az ellenzékieknek, megfélemlítés amúgy ázsiai módon, ami azért egy nagyságrenddel másabb, mint amit bármelyik európai el tudna képzelni.

Az agresszió azonban minél erősebb, annál nagyobb ellenállást vált ki, azaz Magyarországon nem lesz erős, csak a lehetőségét teremtik meg rá, élni nemigen fognak vele, ostobaság is lenne a szempontjukból.

Így viszont logikusan Orbán unokája is trónra kerül majd, nemigen lesz annak érdemi ellenzője.

Hacsak nem hibáznak, ami viszont bőven benne van a pakliban, mert Orbán emberei ugyan ravasz gazemberek, de maga a főnök egy küldetéstudatos ember minden jel szerint, és az ilyen nehezen tűri a kontrollt, sőt, semennyire, önálló ötletei vannak, és félelmetes módon azokat komolyan is gondolja. Itt lehetséges rés a pajzson talán, ezért érdemes életben tartani a különböző ellenzéki csoportokat, hogy ha elkövetnek egy ilyen hibát, a demokráciát akarók maguk felé tudják fordítani a passzív többséget.

Azzal a tévképzettel viszont villámgyorsan le kéne számolni, hogy majd a jelenlegi törvények keretein belül, azokat betartva lehet őket a hatalomból eltávolítani. Ahogy ezt a választások igen szemléletesen bebizonyították, nem lehet. Olyan ez, mintha velem egy amatőr, mindenáron vívásban szeretné lerendezni a problémáját. Nem fog menni, mert én vívtam tizensok évig, igen magas színvonalon, következésképp úgy járna az illető, ahogy a férjem iskolatársa, a nagy professzor, aki beleesett a karácsonyi dekorációba szerény személyem közvetítésével, pedig már akkor is fájdogált a térdem, és csak egy evőpálcika volt nálam, de két fontos dolog az én oldalamon, a rutin, és a tudás.

Tehát ha valaki azt gondolja, hogy az OV-féle törvényi környezetben OV legyőzhető, az épp akkorát téved, mint fent említett osztálytárs.

Orbán emberei tolvajok, a rendszere már közelít a totális diktatúra felé, csak azt kell kivárni amíg valami komolyabbat hibáznak, és akkor egy erőteljes polgári engedetlenségi mozgalommal el lehet őket távolítani, de semmiképp sem szájtépéssel, kizárólag tettekkel. Remélem nem erőszakkal, de valamilyen szinten mindenképp törvényszegéssel.

Utána ott a következő feladat, hogy kik vezessék az országot és merre, vajon mennyi időbe kerül a vidéket felzárkóztatni, vagy ők megint szinte semmit sem fognak észrevenni az egészből, esetleg azt, hogy a rovásírásos táblát leváltja majd a kék EU tábla, és euróban kell fizetni, következésképp minden drágább lesz, a tévében meg műborostás fiatalok fognak érthetetlen dolgokat beszélni, a parlamentbe meg megint ronda szájú politikusok fognak feleslegesen szót csépelni. Mert onnan nézve a demokrácia bizony így fest.

Mi lesz a cigányokkal? Mi lesz azokkal akik származásuk szerint ugyan nem cigányok, de mégis akként kezeli őket a vidék népe, ugyanis ott nem etnikai alapon dől ez el, hanem életmód, és anyagi helyzet alapján.

A barátnőmék házat vettek. Láttam a képeket, javasoltam, hogy legyen egy egyszerű, de kellemes díszléc a plafon, és a fal találkozásánál, mert kicsit egyenetlen ott a felület, az segített volna ezt elfedni optikailag, és a belmagasság is elbírta volna. Azt a választ kaptam, hogy azt aztán nem, olyat a cigányok tesznek a házaikba, és kétségtelen, legutóbbi szociológiai túrámon én is láttam putrit, vörös kerítéssel, a kapu melletti kerítés tetején két oroszlánnal, mer fussa. Szóval semmiképp nem származás szerint van valaki cigánynak minősítve emberek, ahogy zsidónak sem, hanem sztereotípiák és tapasztalatok keveréke alapján.

Velük mi lesz, ki vállalja, és milyen módszerrel, hogy soha többet ne lehessen a szavazatukat krumpliért megvásárolni?

Ki fog elmenni nagyon kis faluba tanítani túlkoros, sérült, súlyosan hátrányos helyzetben lévő fiatalokat írni, és olvasni?

Ezer és egy kérdésem lenne, köztük az, hogy a most büszke nagymagyaroknak ki, és mivel fogja pótolni az önérzetét, bármennyire torz is az a mai formában, aki abban él, annak a szempontjából ez nem látszik.

Itt Koreában élve, tanultam egy nagyon fontos szemléletmódot, úgy mondják, hogy „náme ipcsáng”, és azt jelenti, hogy a másik nézőpontja. A koreaiak ezt véresen komolyan veszik, és minden döntésük, megnyilvánulásuk előtt mérlegelik, hogy a másik ember, vagy embercsoport szempontjából mit jelent az, amit én vagy mi szeretnénk, vajon ők hogy élnék meg?

A világnak ezen a részén nemigen hisznek abszolút igazságokban, tudják jól, hogy mindenki a saját világában él, és csak nagy odafigyeléssel, türelemmel, gondossággal lehet ezeket a külön világokat bizonyos mértékig közös nevezőre hozni.

A megfellebbezhetetlen kijelentésekkel élő, Budapest határain belül gondolkodó megmondóemberek, és ellenzéki figurák soha az életben nem lesznek képesek megszólítani a lakosság nagyobb részét.

Saját mikroklímában élve, okos telefonnal, a legmodernebb számítástechnikai ismeretekkel, több nyelvet beszélve, világlátottan, igen nagy alázat kell ahhoz, hogy a szükséges türelem is meglegyen, és Magyarország egyszer valamikor egy egészséges, sokszínű, és soknemzetiségű társadalom legyen majd.

Szerintem.

Meghallgatná a gyenge forint miatt Matolcsyt a DK

1

Hetek óta zuhanórepülésben van a forint. E pillanatban 326 forint azeuró árfolyama, elemzők szerint azonban közel van a 330, és nem lehetetlen még ebben az évben a 340 forintos árfolyam sem.

A Demokratikus Koalíció szerint mindennek igen súlyos következmények lesznek a magyar lakosságra nézve. Jelentősen megdrágul az import, minthogy pedig a magyar termékek importtartalma igen magas, ráadásul pedig az árfolyam emelkedése miatt dráguló üzemanyag a szállítást is költségesebbé teszi, ez szükségképpen az árak komoly emelkedésével jár.

A drasztikus árfolyam-emelkedés a 2019. évi költségvetés megalkotását is befolyásolja, jelentős bizonytalanságot visz a költségvetési tervezésbe, ami viszont már az Országgyűlés hatásköre. Varju László, a Költségvetési Bizottság DK-s elnöke ezért indokoltnak tartja, hogy a Bizottság első kézből tájékozódjék a monetáris folyamatokról.

Kezdeményezi ezért, hogy hívják meg az MNB elnökét, és kérjenek tőle információt az árfolyam várható alakulásáról, ennek a költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Magyar Nemzeti Bank terveiről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK