DCA Archives › Független Hírügynökség

Rend szerinti magyar kapituláció az USA előtt

Bak Mihály

-

2019-06-04

Rend szerinti magyar kapituláció az USA előtt

Benyújtotta a kormány a parlamentnek jóváhagyásra az USA-val létrejött védelmi együttműködési megállapodást. Ebben minden „nemzeti szuverenitási” hadállást feladtak. Pontosan úgy, ahogyan már több, mint húsz évvel ezelőtt.

Hosszas huzavona után a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (DCA) kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Erről még februárban állapodtak meg, amikor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten tárgyalt. Akkor ez a tétel volt az egyik súlyos nézeteltérés a két kormány között.

Orbán Viktor azért nem akart belemenni az amerikaiak által lényegében diktált szerződésbe, mert az szabad mozgást ad az amerikai csapatoknak a magyar határ átlépésére alkalmankénti parlamenti hozzájárulás nélkül, és kiveszi a magyar állam büntetőjoga alól az amerikai katonák cselekményeit.

Amint arra korábbi cikkünkben rámutattunk, az egyezmény minden lényeges pontjában pontosan megegyezik a korábbi megállapodással, amelyet Orbán első kormányzása idején fenntartás nélkül teljesítettek is –

ez a szerződés pontosan megegyezik a NATO SOFA-egyezmény általános feltételeivel.

Akkor és most

Mint ismertettük, akkoriban – a javában zajló délszláv háborúban – tízezrével lépték át a határt különféle járművek, sőt, például Taszáron, az idő szorításában még építési engedélyt is kiadtak skiccek alapján. Ezzel szemben Orbánék semmilyen kifogást se emeltek.

A most frissen feltámadt nemzeti önrendelkezésért cserébe a magyar kormány „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

A tervezet kimondta, hogy:

amerikai katonák szabadon mozoghatnak az országon belül és léphetik át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett nem a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

Ennek kimunkálása után egyre nagyobb lett a nyomás Orbánon, hogy hagyja abba az időhúzást, és a parlament erősítse meg a szerződést. Valószínűleg szóba került az ügy május közepén Orbán fehér házi látogatásakor is, bár az ez utáni pár perces sajtótájékoztatón elhangzottak leginkább semmitmondással voltak teli.

A parlamenti megerősítésre most benyújtott (és magyartalanságoktól hemzsegő) törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy

az USA fegyveres erői által vagy kizárólagosan részükre üzemeltetett repülőgépek, hajók és járművek

szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén,
ezeket a járműveket nem vizsgálják át a magyar hatóságok,
a repülőgépek jogosultak az átrepülésre, a légi üzemanyag-utántöltés elvégzésére, a le-és felszállásra Magyarország területén, és ezért nem kell fizetniük a szokásos illetékeket és díjakat,
Magyarország elismeri annak különleges fontosságát, hogy

az USA fegyveres erői fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett,
ha a magyar hatóságok vádat emelnek az USA fegyveres erők bármely tagja vagy egy hozzátartozó ellen, a joghatóságot az általános eljárási rend szerinti magyar bíróság gyakorolja,
de biztos, ami biztos, az Egyesült Államok kérésére, a kölcsönös védelem iránti elkötelezettség támogatása érdekében, Magyarország,

szuverén mérlegelés alapján ezennel lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról,
a magyar hatóságok nem szabhatnak ki elzárást az USA fegyveres erők tagjaival szemben a magyar jog szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban.

Az amerikaiak az egyezmény alapján négy katonai bázist kapnak meg működési területként: a kecskeméti és a pápai repülőteret, a tatai helyőrség és kiképzési területet, a várpalotai helyőrség és kiképzési területet.

Orbán saját magával vitázott és megállapodott az amerikaiakkal

Bak Mihály

-

2019-02-25

0

Orbán saját magával vitázott és megállapodott az amerikaiakkal

Hosszú izmozás után olyan védelmi egyezményt köt a kormány az amerikaival, amely főbb pontjaiban pontosan ugyanaz, mint ami Orbán első kormányzása idején hatályban volt. Cserébe „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

Ha az lesz a végleges szövege a kétoldalú magyar amerikai védelmi együttműködési megállapodásnak (angol betűszóval DCA), amit a direkt36 ismertetett, akkor a hosszú időn át tartó – és a legmagasabb diplomáciai kapcsolatokban súlyos feszültséget okozó – kötélhúzás után „sikerült” elérnie a magyar kormánynak azt, amit az 1995 óta hatályban volt szabályok eddig is tartalmaztak.

A kétoldalú kapcsolatot megterhelő magyar izmozás középpontjában az állott, hogy a kormány (Orbán Viktor) a magyar szuverenitás csorbulása miatt nem akart beleegyezni abba, hogy:

amerikai katonák szabadon mozogjanak az országon belül és léphessék át a határt alkalmankénti parlamenti jóváhagyás nélkül, és
a nemzetközi kötelezettség keretében itt lévő katonák felett ne a magyar állam gyakorolja a büntetőjogi hatáskört.

A vita középpontjában az az amerikai vád áll(t), hogy Magyarország lényegében az orosz külpolitikát szolgálja ki, amelytől elállást várnak. Orbán a Figyelő című kormánypárti hetilapban egy hónapja azt mondta, hogy ő is fontosnak tartja a NATO-t, de nem gondolja, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni. És hogy Európa biztonságát az Egyesült Államok nélkül is biztosítani kell Oroszország ellen egy közös hadsereggel. Vagyis a miniszterelnök itt már egy „pávatánc-lépést” tett a kiegyensúlyozás érdekében, de a bizalmatlanság ettől még fennmaradt vele szemben.

A portál által ismertetett egyezmény-tervezet értelmében mindkét ponton visszavonulót fújtak Orbánék. Az eddig információ alapján Mike Pompeo külügyminiszter nemrégibeni budapesti látogatásán állapodtak meg erről.

A magyar retirálásért cserében a magyar kormány „kicsikarta” azt, hogy a megállapodás szövegébe több helyen bekerült a magyar szuverenitás fontossága. A DCA tervezetében tehát a direkt36-nak nyilatkozó több magyar kormányzati forrás szerint

a legnagyobb engedmény, hogy bevezető részébe belefoglalták a magyar szuverenitást

és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”).

A délszláv háború idején a NATO és benne az Egyesült Államok részéről szükségessé vált közreműködés részeként létrejött egyezmény nyomán az IFOR/SFOR hadművelet keretében

Magyarország 1995-ben előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy ezek a csapatok az ország területén átvonulhassanak, átmenetileg állomásozhassanak,

továbbá azt is, hogy ennek keretében repülőgépei az ország légterét és kijelölt repülőtereit igénybe vehessék. Ezt rögzítette a parlament akkori határozata.

A nehezen hozzáférhető adatok közül egy 1996 végi összesítés arról tanúskodik, hogy rengeteg emberről és haditechnikáról volt szó: 122 ezer ember, 4300 repülőgép, 22 ezer jármű, 450 vasúti szerelvény jött-ment az országban.

A kétoldalú vita másik eleme a büntető joghatóság mikéntje. Vagyis az, hogy

az itt lévő amerikai katonák törvénysértései ügyeiben nem a magyar hatóságok járnak el.

Ez a NATO úgynevezett SOFA-egyezményének részét képezi, amelynek keretében az USA minden részes állammal lényegét tekintve azonos tartalmú megállapodást köt 1951 óta.

Ennek megfelelően az 1995-ös, majd az 1997-es magyar törvény ugyanezt mondta ki. A portál szerint kiskaput építettek be a megállapodásba: különlegesen fontos esetekben a magyar hatóságok visszavonhatják a megállapodásnak ezt a részét.

Nos, a 22 évvel ezelőtti törvény szerint „a Magyar Köztársaság Kormánya mindazonáltal visszavonhatja a joghatóság gyakorlásáról való lemondását azokban a súlyos esetekben, amelyek különösen fontosak a magyar hatóságok számára”.

Ezeket az előírásokat

Orbán első kormánya 1998-2002 között vita nélkül hatályában hagyta,

és a délszláv békefenntartás keretében alkalmazta. Vagyis a saját maga által korábban elismert kötelezettségeket készül visszahozni most.

Apróság, de jelzésértékű az akkori amerikai misszió központja, Taszár azon időben volt jegyzőjének írása évekkel később arról, hogyan működött a szuverenitás.

„Ez volt az az idő, amikor minden problémát azonnal kellett megoldani, amikor az önkormányzat nem ért rá hatóságosdit játszani, amikor pár perc alatt egy kézzel rajzolt skicc alapján adtunk engedélyt az elkerülő út megépítésére.”

Ugyancsak a szuverenitás kérdését színesíti, hogy a mai kormánytól nem teljesen függetlennek látszó Polt Péter 1998-ban ombudsmanként egyáltalán nem kérdőjelezte meg a joghatósági lemondás alkotmányosságát. Mindössze egy inkább formális eljárási hiányosság miatt javasolt intézkedést az államnak egy magyar katonatiszt panaszának kivizsgálása után.

Macedónia a NATO kapujában

FüHü

-

2019-02-06

0

„Minden attól függ, mint »tanácsolnak« Orbánnak Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón NATO-tagság vagy az, hogy akadályozzák az amerikai védelmi mozgásteret egy másik tagországban – jelesül Magyarországon.” – Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzete

Ma – 2019. február 6.-án – a jelek szerint semmi akadálya nem lesz már annak, hogy a 29 NATO-tagállam külügyminisztere aláírja azt a szerződést, mely az országot a szervezet 30. tagállamává teszi.

Németország 1955-ös NATO felvétele óta nem volt még ilyen kényes és bonyolult helyzet. Akkor számos, a második világháborúban nagy veszteségeket szenvedő nyugati államot kellett a gondolattal megbékíteni, igaz, akaratuk megváltoztatását megkönnyítette a hidegháború. Most újra hidegháborús helyzet van kifejlődőben Oroszországgal – és részben Kínával –, különösen, hogy Washington, majd Moszkva is felmondta a rövid- és közép-hatótávolságú rakétaszerződést, ugyanakkor létezik három olyan NATO-tagállam, amelyik bonyodalmakat okozhat.

Az egyik, a legérintettebb Görögország beleegyezését a jelek szerint sikerült megszerezni. Macedónia felvételét – Montenegró után immáron a második a volt jugoszláv tagköztársaságok közül – elsősorban maga az állam-elnevezés akadályozta. Mint tudjuk, a legészakibb három görög régió tekinti magát az ókori Makedónia – II. Fülöp király és Nagy Sándor – örökösének. A volt jugoszláv területnek valóban semmi köze sincs az ókori történethez, hisz az ország létrejötte jól példázza azt, hogyan lehet államokat teremteni papíron, pusztán a politikai szándékra alapozva. Annak idején a balkáni háborúkban alulmaradt Bulgária veszítette el ezt a területet, annak dacára, hogy lakosai lényegében a bolgár nyelvet beszélő bolgárok voltak.

Miután a hatalmat birtokló, nyugat-orientált koalíciónak végül sikerült a parlamentben keresztülvinnie azt, hogy a Macedón Köztársaságról Észak-Macedóniára módosítsák az ország nevét, nem kis görög parlamenti ellenszéllel dacolva a Cíprasz-kormány végül elfogadta a helyzetet, s a jelek szerint a hét végén Athénban is parlamenti többséget kapnak majd a macedón NATO-tagságba belenyugvók.

Holnaptól tehát az ország a NATO tagja lesz, de nem teljes tagsággal, a szavazásokon és az egyéb döntéshozatalban addig nem vehet részt, amíg a NATO közgyűlése nem határoz ebben. Erre valószínűleg júliusban fog sor kerülni. És ez sem lesz egy könnyű menet.

Odahaza a kormánypártoknak a jelek szerint elég többségük van, hogy megfékezzék a Gruevszki testvérek Oroszország által mozgatott – s így a NATO-tagságot is ellenző – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE), melynek egyébként több más vezetője is már börtönben ül lopásokban, sikkasztásban és hatalommal való visszaélésben elmarasztalva.

Viszont ellenzi Macedónia felvételét Törökország és főként Magyarország. Mindkét kormány végül is Moszkva céljainak a kiszolgálója, s még szavazhatnak a csatlakozás ellen a júliusi csúcson.

Ankara magatartása e téren teljességgel kiszámíthatatlan: ha ott tovább mélyül a politikai és főként gazdasági válság, bármi megtörténhet; az ország egyébként sem viselkedik már úgy, mint egy NATO-tagország. Sem politikailag sem pedig biztonságpolitikailag Törökországra már nem lehet számítani.

A magyar helyzet bizonyos fokig más. Vannak olyan hírek, hogy Orbán Viktor végleg elhatározta: nem írja alá Washingtonnal a megújításra váró védelmi együttműködési megállapodást (DCA), cserében viszont tesz néhány olyan „engedményt”, amikkel igyekszik tompítani Washington és a NATO rosszallását. Bár bizonyos források korábban arról beszéltek, hogy Orbán – nem kis részben a Magyarországon bújtatott Nikola Gruevszki volt Macedón miniszterelnök ügyét kihasználva – blokkolja a NATO-tagság megadását Macedóniának, meglehet, hogy most hallgatólagosan mégis igennel szavaz júliusban. Minden csak attól függ, mint „tanácsolnak” neki Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón NATO-tagság vagy az, hogy akadályozzák az amerikai védelmi mozgásteret egy másik tagországban – jelesül Magyarországon.

Címke: DCA

Benyújtotta a kormány a parlamentnek jóváhagyásra az USA-val létrejött védelmi együttműködési megállapodást. Ebben minden „nemzeti szuverenitási” hadállást feladtak. Pontosan úgy, ahogyan már több, mint húsz évvel ezelőtt.

ez a szerződés pontosan megegyezik a NATO SOFA-egyezmény általános feltételeivel.

Akkor és most

szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén,

az USA fegyveres erői fegyelmi felügyeletet gyakoroljanak a fegyveres erők tagjai felett,

szuverén mérlegelés alapján ezennel lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról,

Hosszú izmozás után olyan védelmi egyezményt köt a kormány az amerikaival, amely főbb pontjaiban pontosan ugyanaz, mint ami Orbán első kormányzása idején hatályban volt. Cserébe „vörös farokként” megkapta a magyar szuverenitás sűrű elismerését.

a legnagyobb engedmény, hogy bevezető részébe belefoglalták a magyar szuverenitást

Magyarország 1995-ben előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy ezek a csapatok az ország területén átvonulhassanak, átmenetileg állomásozhassanak,

az itt lévő amerikai katonák törvénysértései ügyeiben nem a magyar hatóságok járnak el.

Orbán első kormánya 1998-2002 között vita nélkül hatályában hagyta,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA