Az október kilencediki cseh választások előtt Andrei Babis cseh miniszterelnök társaságában megtekintette a déli kerítést, majd vendégül látta a magyar miniszterelnököt.
A Prágába érkező Orbán Viktort tüntetők fogadták. Talán emiatt is a két kormányfő záró sajtóértekezletére nem engedték be sem az ellenzéki sajtót sem pedig a német ARD és Die Zeit valamint a Le Monde tudósítóját. A cseh kormányszóvivő utólag helyhiányra hivatkozott noha a teremben még volt hely. Scott Griffen, az International Press Institute igazgatója tiltakozott emiatt.
Magyarországon már megszokott a kritikus sajtó kirekesztése, de Csehországban még újdonság – mondta.
Gulyás Gergely kabinet miniszter ugyanígy indokolta meg, hogy miért nem engedik be a Magyar Hang tudósítóját a sajtótájékoztató termébe.
Babis a migráns problémával választást nyerhet
A cseh miniszterelnök azért barátkozik most ennyire Orbán Viktorral, mert ő a migráns ellenesség szimbólumává vált Európában. Babis józan cinizmussal maga is felhasználja a migráns kártyát, de attól óvakodik, hogy emiatt szembekerüljön Brüsszelel. A különbség nyilvánvaló: Ursula von der Leyen elutazott Prágába, hogy személyesen adja át az euró milliárdokat Babisnak az európai helyreállítási alapból. Magyarország egyelőre várólistán van noha már lejárt a szeptember 30-i módosított határidő is.
Mind Babis mind Orbán meg akarja venni a választókat, de a cseh miniszterelnök ezt európai pénzből teheti míg Orbánnak 4 milliárd dolláros deviza hitelt kellett felvennie noha korábban ez ellen kampányolt.
Meg sem száradt a tinta Bohuslav Sobotka egykori csehországi miniszterelnök kedden benyújtott lemondói nyilatkozatán, Miloš Zeman cseh köztársasági elnök máris fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. A prágai várban hivatalosan is felkérte őt az államfő a kormányalakításra, de Babiš csak a jövő héten ismerteti majd a leendő kabinetjének a tagjait.
„Csak a magas fákba csap be a villám”
– ezekkel a kétértelmű szavakkal fogadta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Andrej Babišt, amikor a cseh kormány élére nevezte ki az ANO párt elnökét. További „intelmei” voltak még, hogy a leendő miniszterelnök ne törődjön a kritikákkal és a bírálatokkal, valamint „ne haragudjon meg a kerti törpékre, ha beléjük üti a térdét”.
Babiš megköszönte, és kijelentette, hogy a
„Cseh Köztársaság rászolgált arra, hogy visszakerüljön a csúcsra Európában”
Ezúttal megemlítette, hogy a jövő héten Brüsszelbe utazik és részt vesz az Európai Tanács ülésen, amelyen majd a Brexit és a migráció lesz a fő téma. A cseh kormányfő továbbra is kiemelte, hogy harcolni kell az embercsempészek és az illegális migráció ellen.
A Babiš-kormány tagjainak kinevezésére az államfő december 13-ig adott határidőt. Egyelőre annyit tudni, hogy az ANO párt tagjai és a független képviselők lesznek majd a miniszterek. Ugyanakkor Babiš leszögezte, hogy a politikai programját egyelőre még nem terjeszti a cseh parlament elé, és előreláthatólag csak januárban fognak szavazni róla a képviselőházban.
Az októberi elnökválasztásokon az ANO mozgalom 78 ülőhelyet szerzett a 200 fős csehországi parlamentben. Mivel a legtöbb csehországi forrás szerint az összes koalíciós tárgyalás kudarcba fulladt vagy elakadt, ezért Babiš kisebbségi kormányt fog alakítani. Ebben más, kormányon kívüli erőkre szintén támaszkodhat: sokan azt feltételezik, hogy a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nem fog akadályt gördíteni a Babiš-program útjába és hallgatólagos támogatják majd az ANO célkitűzéseit.
Nagy győzelmet aratott a populista milliárdos Andrej Babiš a csehországi parlamenti választásokon. Az ország második leggazdagabb embere közel 30 százalékos arányú győzelemre vitte euroszkeptikus pártját, az ANO-t. Koalíciós kormányzás következik, ám Babis jelezte, hogy nem hajlandó minden párttal együttműködni, több párt pedig vele nem.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke a szavazata leadása után Prágában (MTI/EPA/Martin Divisek)
A Reutersnek győzelme után nyilatkozva az üzletemberből lett politikus jelezte: bár mindenkivel kész tárgyalóasztalhoz ülni, nem hajlandó együttműködni sem a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) formációval, sem Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával.
Ugyanakkor – mint az MTI prágai tudósítójának a jelentéséből kiderül – a közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői kizárták, hogy hajlandóak lennének a Babiš vezette ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.
Mint a FüHü korábban megírta,az a többségi vélemény alakult ki, hogy nehéz kormányalakítási tárgyalásokra kell számítani Csehországban. A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Miloš Zeman államfő megerősítette: kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni.
BBC prágai tudósítója megjegyzi, hogy különösen az SPD eredménye figyelemre méltó. Ugyanis a most több mint tíz százalékot szerzett párt be akarja tiltani az iszlámot Csehországban, s vezetője arra bíztatta a cseheket, hogy vigyenek disznókat az iszlám imahelyekhez. Ezzel szemben a liberális, Európa-párti formációk jócskán alul maradtak a választáson.
Komoly problémát jelent a többi között az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.
Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék. A szavazásra jogosultaknak pedig a 60 százaléka adta le a voksát.
Amit az ANO-ról tudni érdemes
A választások előtt a FüHÜ megrajzolta az ANO és Babiš képét. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.
A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:
Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.
Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Azóta is került azonban botrányos ügyekbe Babiš, aki gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését, több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.
Orbánt nyomon követi
Azt már az Index vette észre, hogy egy 2015-ös – Magyarországon is vetített – filmben, a prágai magyar nagykövettel beszélgetve – egy véletlenül bekapcsolva felejtett mikrofonnak köszönhetően a közvélemény is megtudhatta, hogyan ítéli meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Babiš kifejtette, hogy mennyivel jobb, hogy Magyarországon nem kell annyit egyezkednie a kormánynak, mint Csehországban. És hogy Varga Mihállyal többször találkozott már. Erre a nagykövet elmondta, valójában a legfontosabb ember nálunk igazából Orbán, ő dönt mindenről, vele lenne jó, ha találkozna. Andrej Babiš úgy reagál,
„ha magyar miniszterelnökkel találkoznék, engem itt megköveznének a hülye újságírók. Hogy találkozott Orbánnal, veszélyes a demokráciára.”
Az eredmények
ANO: 29, 64 százalék
Polgári Demokratikus Párt (ODS): 11,32 százalék
Cseh Kalózpárt: 10,79 százalék
Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): 10,64 százalék
Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM): 7,76 százalék
Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom magabiztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A független Csehországban ilyen nagy arányban még egyetlen párt sem nyert. Nem várt meglepetés a szociáldemokraták és a kommunisták támogatottságának a nagyarányú csökkenése.
A mintegy 14 ezer szavazókörzet több mint 99,94 százalékos, tehát majdnem teljes feldolgozottsága alapján az ANO megkapta a voksok 29,65 százalékát, a második helyen végzett Polgári Demokratikus Párt (ODS) pedig 11,31 százalékot szerzett. A harmadik a Kalózpárt, amelyre a választók 10,78 százaléka szavazott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal. A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 7,77 százalékkal, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 7,28 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 5,8 százalékkal, a TOP 09 5,29 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) elnevezésű tömörülés pedig 5,17 százalékkal – jelentette az MTI prágai tudósítója.
Ennek alapján a mandátumok megoszlása a 200 tagú parlamenti alsóházban a következő lesz: ANO 78, ODS 25, Kalózpárt 22, SPD 22, KSCM 15, CSSD 15, KDU-CSL hét, TOP 09 hét és STAN hat képviselő.
Többségi vélemény, hogy a választások után nehéz kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani
– írta a pozsonyi Új Szó. Miloš Zeman államfő pénteken megerősítette, hogy kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni, aki az ANO sikere esetén Andrej Babiš lenne.
A legfőbb probléma az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával. A nagy pártok többsége a választási kampányban azt állította, hogy nem fognak együttműködni a Babiš vezette ANO-val.
Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, a pénteken kezdődött kétnapos választáson a cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng. A közel nyolcmillió választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várták az urnákhoz, a részvétel 60 százalék körüli volt.
Milos Zeman azt is jelezte, hogy a hétvégi választások után előbb szeretne konzultációkat folytatni a parlamenti alsóházba bejutott pártok vezetésével, s az új képviselőház ülését csak a voksolás utáni 30. napra tervezi összehívni. A cseh államfő ezt azzal indokolta, hogy tudtával néhány párt a házelnök megválasztásának a megnehezítését, ha úgy tetszik szabotálását tervezi. A képviselőház elnökének megválasztása nélkül lehetetlenek a további politikai lépések – mutatott rá.
Portálunk korábban részletesen bemutatta az indulókat, s összefoglalta a választással magával kapcsolatos tudnivalókat.
Milos Zeman cseh államfő a hétvégi választások után előbb szeretne konzultációkat folytatni a parlamenti alsóházba bejutott pártok vezetésével, s az új képviselőház ülését csak a voksolás utáni 30. napra tervezi összehívni. A cseh államfő ezt azzal indokolta, hogy tudtával néhány párt a házelnök megválasztásának a megnehezítését, ha úgy tetszik szabotálását tervezi. A képviselőház elnökének megválasztása nélkül lehetetlenek a további politikai lépések – mutatott rá.
A tegnap kezdődött kétnapos választáson a cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng. A közel nyolcmillió választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. Az eredmény szombat estére várható. A nagy esélyes – ahogy azt a FüHü is megírta – az Andrej Babiš vezette ANO mozgalom. A prágai sajtó szerint győzelme szinte biztosra vehető. A legújabb felmérések szerint kétszer annyi mandátuma lehet a populista politikusnak, aki nem mellesleg az ország második leggazdagabb embere, mint az eddig legerősebb pártnak, a szociáldemokratáknak.
A Euronews összefoglalója szerint ami igazán kérdés, az a támogatottság mértéke, ugyanis attól függ, hány koalíciós partnerre lesz szüksége a kormányalakításhoz. A kampány alatt a nagy pártok szinte kivétel nélkül elzárkóztak a Babissal való együttműködéstől, mert EU-támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt eljárás van ellene folyamatban.
A második helyre a felmérések a Cseh Szociáldemokrata Pártot vagy a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártot jósolták. Nyolc-kilenc párt parlamentbe jutásával számolnak.
Mi jöhet?
A hatályos cseh alkotmány szerint mivel a választásokat október 20-án és 21-én tartják, az új képviselőház alakuló ülésének legkésőbb november 20-án kell elkezdődnie. Ha Zeman tartani fogja magát mostani kijelentéséhez, akkor pontosan úgy fog eljárni, ahogy négy éve, a 2013-as képviselőházi választások után – írja az MTI prágai tudósítója.
A választék
Portálunk korábban részletesen bemutatta az indulókat, s összefoglalta a választással magával kapcsolatos tudnivalókat.
A populista Babiš győzelme szinte biztos, de nehéz lesz összeállítania egy koalíciós kormányt. Segíthet neki a kiszámíthatatlan államfő, Zeman, aki akár parlamenti többség híján is kinevezheti.
A voksolás hagyományosan kétnapos. A választóhelyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesz nyitva. A mintegy 8 millió cseh választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. A választás eredményének bejelentése szombaton az esti órákban várható.
A választások nagy esélyese az Andrej Babiš vezette ANO mozgalom. A prágai sajtó szerint győzelme szinte biztosra vehető. A legújabb felmérések szerint kétszer annyi mandátuma lehet a populista politikusnak, aki nem mellesleg az ország második leggazdagabb embere, mint az eddig legerősebb pártnak, a szociáldemokratáknak.
A választási kampány során a nagy pártok szinte mindegyike azt állította, hogy nem hajlandó együttműködni Babissal, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban EU-támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.
Emiatt hosszú koalíciós tárgyalások várhatók a választások után. Bizonytalansági tényező Miloš Zeman oroszbarát államfő is, akinek italozási szokásai és sokszor modortalan viselkedése a cseh sajtó bulvárrészét gazdagítják. Nos, Zemannal már megesett, hogy olyan kormányalakítót bízott meg, aki mögött nem volt parlamenti többség. Ez most is megtörténhet, ha Babišsal esetleg senki sem akarnak koalícióra lépni.
A második helyen a felmérések szerint várhatóan a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vagy Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) végez. Nyolc-kilenc párt parlamentbe jutásával számolnak.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal.
A cseh választásoknak az a különlegessége, hogy mindig pénteken és szombaton tartják őket. A másik pedig az, hogy létezik és rendszerint jól szerepel egy nem megreformált, nem átnevezett kommunista párt (Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja). Még királycsináló szerepben is voltak, amikor Vaclav Klaus az ő parlamenti szavazataikkal lehetett köztársasági elnök. Egyébként az is hagyomány szinte, hogy Vaclav Havel, a kelet-európai rendszerváltások jelképpé vált személyisége óta csak populista államfő lakik a Hradzsinban: Klaus jobboldali volt, a mostani Zeman pedig baloldali. Most nagy az esélye annak, hogy egy populista kormánya (ANO) is legyen.
Nos, két hét múlva 31 párt és mozgalom versenyez, ami új rekord, négy éve 23 szervezet indult. A jelöltek száma 7539, 1600-zal több, mint 2013-ban az előre hozott választásokon volt. Egy képviselői helyért átlagban 37-38 jelölt száll ringbe, míg négy éve csak 25. A jelöltek átlagéletkora 46,5 év.
A képviselőháznak, amely a kétkamarás parlament alsóháza, 200 tagja van.
Országos jelöltlisták nincsenek, a pártok régiónként állítanak egyet-egyet. Mind a 14 választókerületben (az ország 13 régiója és Prága) a 31 szervezetnek csak valamivel több mint fele állított jelöltlistát.
A közszolgálati cseh televízió és rádió hétfőtől sugározza térítésmentesen a pártok és mozgalmak választási hirdetéseit.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal. Rajtuk kívül a felmérések szerint még a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) kerül be biztosan a képviselőházba. Folyamatosan 8-10 százalék körüli támogatást és ezzel parlamenti részvételt jósolnak két új tömörülésnek is: a Kalózpártnak és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalomnak. A nagy múltú Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), valamint a TOP 09 jobboldali párt népszerűsége az öt százalékos választási küszöb határán mozog.
A legutóbbi, 2013. októberi előrehozott képviselőházi választást a CSSD nyerte az ANO és a KSCM előtt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
