Ma kiengedték a börtönből Tátrai Miklóst – tudta meg a Független Hírügynökség. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó tíz hónapos büntetését lakhelyén töltheti, hetente háromszor négy órát eljárhat a városba az ügyeit intézni, s ha munkát vállal, dolgozhat is. Tátrait a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban ítélték három évre. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését.
Az MNV Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Császy Zsolt két és fél évet kapott, ő már hasonló reintegrációs őrizetbe került, az idén áprilisban.Erre tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség, feltétele a jó magaviselet
Mindekettőjüket a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végén, harmadfokon ítélték el. A Kúria tavaly júniusban Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.
Császy Zsolt a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy „az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”. A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált: „Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…” A teljes interjúbanarról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.
Tátrai Miklós is beszélt arról, hogy közvetetten ő is kapott ajánlatot arra, hogy valljon Gyurcsány ellen, de mivel ez hazugság lett volna, nem tette meg.
A PestiSrácok.hu információi szerint vasárnap szabadul a börtönből a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban három évre ítélt Tátrai Miklós. A portál úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó büntetését otthonában töltheti le. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját két és fél évre ítélték, ő az idén áprilisban már szabadult.
Tátrai Miklós úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerül, ami annyit jelent, hogy heti három napon át négy órát mozoghat a városban, az ügyeit intézni, illetve ha munkát vállal, eljárhat dolgozni – tudta meg a Független Hírügynökség. Tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség ilyen reinkarnációs őrizetre, feltétele a jó magaviselet is. Császy Zsolt is így került ki a börtönből. Ő hétfőn, szerdán és szombaton reggel 8 és 12 között mozoghat a városban, de miután már munkát is vállalt, minden nap dolgozik.
Császy a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy
„az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”.
A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált:
„Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…”
A teljes interjúban arról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végére harmadfokon került pont tavaly. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Először a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
A Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette mind Tátrait, mind pedig Császyt.
Ügyészi fellebbezés nyomán következett a harmadfokú eljárás, amelynek végén a Kúria tavaly júniusban új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Végül Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.
Az idén januárban pedig a Szegedi Ítélőtábla elutasította Tátrai Miklós védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Pedig a Hír TV akkor egy új értékbecslésről adott akkor hírt, amelyet a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készített.
Ez pedig 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.
Vad egyeztetési láz tört ki az ellenzék soraiban. A megbeszélés kezdeményezője Szél Bernadett arról a stratégiáról akar az ellenzéki pártokkal egyeztetni, amelyet a még meg sem alakult parlamentben alkalmaznának. Az eseményen mindenki ott volt: az MSZP, a DK, a Párbeszéd, és a Jobbik képviselője is, korábban egyébként hasonló ötlettel a szocialisták is próbálkoztak. A zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az LMP társelnöke – a választások után két héttel – azt igyekezett a baloldali pártokban tudatosítani, hogy a jövőben a választókért kell dolgozni, illetve nem egymással, hanem a Fidesszel kell megküzdeniük. A hivatásos véleménymondók viszont azonnal emlékeztettek arra a „történelmi” bűnre, amelyet az LMP közvetlenül a választások előtt követett el azzal, hogy a fővárosban nem léptette vissza öt jelöltjét. Ha ezt megtette volna, akkor ma nincs a Fidesznek kétharmada, s az ellenzék sem marad teljesen eszköztelen parlamentben. Ez lett volna az igazi ellenzéki stratégia.
Ennek hiányában kitört a botrány az LMP-ben, de a mai napig nem azt kívánják tisztázni, hogy a választási véghajrában Szél Bernadett miért csak látszategyeztetéseket folytatott az ellenzék többi pártjával, s miért nem követelt kölcsönösen előnyös visszaléptetést. Ha ugyanis a társelnök valódi egyezséget köt, akkor Orbán Viktor ma nem teljhatalmú ura az országnak; nincs alkotmányozó hatalma, nem nevezhetné ki ismét legfőbb ügyésznek Polt Pétert, nem lenne befolyása a Kúria új elnökének kiválasztásában sem, s nem dönthetne személyesen az idén kinevezendő alkotmánybírákról. De ezt a hatalmi centralizációt nem akadályozta meg az LMP, ehelyett fegyelmi eljárást kezdeményezett az ellen a Hadházy Ákos ellen, aki az ellenzék jobb választási eredménye érdekében – talán nem a párt belső szabályzatának megfelelően – még időben visszaléptetett volna néhány ellenzéki jelöltet.
A többit már tudjuk, illetve az egészről fogalmunk sincs. Ugyanis Hadházy azért nem tudta a győzelemre esélytelen jelölteket visszaléptetni, mert a párt főtitkári teendőit ellátó Sallai Róbert Benedek az erről szóló javaslatot nem terjesztette a döntéshozó elnökség elé. Sallai ugyanis úgy vélekedhetett, hogy a „komcsik” erősödése nagyobb probléma, mint a Fidesz kétharmada. Ezért Schiffer András társaságában százmilliós kártérítési perekkel fenyegette meg a visszalépni akaró LMP-s jelölteket. A kilátásba helyezett eljáráshoz Sallai pont azt az ügyvédet, Schiffer András kérte fel, aki feltehetően megfogalmazta ezt az alapszabályt, s aki regnálása idején egyébként szintén ellenzett mindenfajta együttműködést a baloldallal.
Az esetről nemcsak Hadházy nyilatkozott, de állítását az LMP más vezetői is megerősítették szerkesztőségünknek. Természetesen Schiffer és Sallai nyilvánosan cáfolják a történteket, de aki a politikát figyeli mégiscsak azt látja, hogy a Sallaival lefolytatott vita után kórházba viszik Hadházyt. Az LMP pedig viselni kényszerül azt a bélyeget, amely kijár azoknak, akik tudatosan, vagy sem: kétharmados hatalomhoz juttatták Orbán Viktort. Miközben győzelmet ígértek, hisz az utcákon még látható művészi fotókon Szél Bernadett sejtelmesen és diadalmasan mosolyog: „most mi jövünk!” A plakátokat rövidesen lekaparják, de vele nem tűnik el az LMP-ben csalódott szavazók bizalmatlansága.
Ugyanis aligha lehet hitelvesztés nélkül Orbán Viktort teljhatalomhoz juttatni, s közben ellenzéki együttműködésről kerekasztalokat szervezni. A politika kulisszatitkait jól ismerő Herényi Károly a közelmúltban azt írta, hogy Schiffer egykori pártjának az a szerepe és küldetése, hogy az Orbán által kitalált centrális erőteret egyben tartsa. A nemzetközi hírű szociológus professzor, Szelényi Iván pedig azt nyilatkozta: ha az LMP nem létezne, akkor minden bizonnyal ezt írná fel az orvos Orbán Viktor számára. Az LMP azt csinálta, ami a Fidesz számára fontos. Persze Orbán nélküle is nyert volna, de ehhez az LMP nagyon jól bedolgozott. Mások pedig azt jósolták, hogy a párt zokszó nélkül elvállalná a koalíciós fél szerepét, ha a Fidesz kisebbségben maradna.
Mindez persze legfeljebb látszat, de olyan látszat, amely földig rombolhatja az LMP hitelét.
A pártvezetés is érezheti ezt a veszélyt, azért is siethetett Szél Bernadett mielőbb tárgyaló asztalhoz hívni az ellenzéki pártokat, hogy igyekezzen ellenzéki arculatot adni a pártjának.
S közben persze gyakran elhangzik az is, hogy az LPM eddigi teljesítményét visszaigazolja, hogy létezése óta idén érte el a legjobb választási eredményt. Ami így nem igaz, mert az idei választásokon az LMP a szavazók 7.1 százalékának a szavazatait kapta, a 2010-es voksoláson pedig 7.48 százalékot gyűjtöttek be. Az végképp nem világos, hogy ezzel az eredménnyel, hogyan akar kormányozni a párt, ha nem koalícióban. Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy korábban az LMP visszautasította az alakuló Új Pólus formáció együttműködési ajánlatát is.
Pedig az LMP az egyik legkreatívabb, legharcosabb ellenzéki pártnak látszik, s ehhez a múltja is hitelt adhatna. Hisz Hadházy és párttársai az elmúlt egy évben élesen támadták a vitatott paksi atomerőmű bővítését, s vele az Orbán-Putyin kapcsolatot. Leleplezték a kormány, vagy a kormányközeli oligarchák milliárdos csalásait, Farkas Flórián visszaéléseit, az OLAF jelentés nyomán feltárták az Elios ügy részleteit, s vég nélkül sorolhatnák Szél Bernadett büntetéssel is járó parlamenti akcióit.
Ugyanakkor nehéz elfelejteni, hogy az LMP elnökeként Schiffer András még 2009-ben segédkezet nyújtott a Fidesznek, és az akkor hatalomba készülő Orbán helyett feljelentést tett Sukoró ügyben. Ezzel segítette a Gyurcsány kormány elleni akciót – Császy és Tátrai ügyét – a politika felszínén tartani. Vagy amikor hiányzott a Fidesz kétharmada, akkor az LMP közreműködésével választottak alkotmánybírákat, ami lehetne józan, politikai döntés is. Ámbár annak fényében nehéz ezt hinni, hogy Tusványoson, Szél Bernadett viccelődve küldte el Soros Györgyöt melegebb éghajlatra. És most már ebbe a sorba illik az is, hogy az LMP a 2018-as országgyűlési választáson kétharmadhoz segítette a Fideszt. Legalábbis ez a látszat. Emiatt egyre nehezebb elhinni, hogy lehet más a politika.
Nemzeti Bilincs Egyesület néven még 2017-ben jogvédő szervezet alakult azzal a céllal, hogy megvédje azokat a „politikai üldözötteket”, megvádolt egykori minisztereket, polgármestereket, államtitkárokat, akik ellen a hatalom politikai érdekből alkalmazza a büntetőjog eszközeit.
Az egyesület vezetői között olyan ismert személyiségek szerepelnek, mint Császy Zsolt, a Sukoró-ügy jelenleg is bebörtönzött vádlottja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Herényi Károly, az MDF korábbi politikusa, és Székely Árpád, volt moszkvai nagykövet, akiket korábban szintén meghurcoltak vélelmezett, de el nem követett vétségeik miatt.
Az egyesület nevében most Herényi Károly alelnök tett közzé egy állásfoglalást, amelyben a
Legfőbb Ügyészt, a Nemzeti Választási Bizottságot, és a Szegedi Járásbíróságot teszik felelősség a Czeglédy Csaba ügyében hozott döntések miatt.
Mint a dokumentumban kihangsúlyozták, Polt Péter törvényi helyre hivatkozás nélkül, mindenféle jogalap mellőzésével indítványozta az április választáson jelöltként induló szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Hasonlóan törvényi felhatalmazás nélkül járt el a Nemzeti Választási Bizottság is, amikor helyt adott a Legfőbb Ügyész javaslatának. Ehhez a törvénytelenségek láncolatát felvonultató eljáráshoz a Szegedi Járásbíróság is csatlakozott, amikor a választójogi- és képviselői jogállással kapcsolatos törvény betűjével szembe menve, a BTK egyetlen paragrafusa által sem alátámasztható döntést hozott.
Az egyesület meglátása szerint a három szervezet „törvényellenes, bűnszervezetben végrehajtott döntéssorozatot hozott, amellyel lehetetlenné tette, hogy Czeglédy élhessen a választójogi törvény által biztosított passzív állampolgári jogával, azaz a választhatósággal”.
Emlékeztetnek arra, hogy a szocialista politikus jelenleg gyanúsítottként van előzetes letartóztatásban,
semmiféle ellene felhozott vád eddig nem nyert bizonyítást, ezért az ártatlanság vélelmének joga megilletné.
A három szervezet bűnszövetkezetben elkövetett törvénysértése – meglátásuk szerint – nemcsak a Czeglédyt ért jogsérelem miatt veszélyes, hanem számos magyar állampolgárban is félelmet kelthet, alááshatja a magyar jogállamba vetett hitet. Ennek alapján az állásfoglalásukban megnevezett három szervezetet felszólítják, hogy azonnali hatállyal fejezzék be a jogsértést, és az ezzel kapcsolatos döntéseket helyezzék hatályon kívül. Gondoskodjanak a politikus
szabadlábra helyezéséről, tartsák be a mentelmi jogra vonatkozó törvényi előírásokat. Ellenkező esetben vádemelést kezdeményeznek a vétkesekkel szemben.
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.
Kedd
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Szerda
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Csütörtök
Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
Péntek
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.
Szombat
Aláírás az Agorában
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy
a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Vasárnap
Merkel vagy Merkel
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
A nap összefoglalója: hogyan cselezte ki a kormány a népszavazást, bevonult a börtönbe Császy Zsolt, eltemették Oláh Györgyöt, Trump akár a földdel tenné egyenlővé Észak-Koreát és Moszkvában szobrot kapott Kalasnyikov, a géppisztoly király:
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Eltemették Oláh Györgyöt
Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.
Oláh György portréja és hamvainak urnája. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.
Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát
Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.
Forrás: Wikimedia Commons
Trump szerint
„az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.
Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.
Trump ismételten „szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.
Szobrot kapott a géppisztolykirály
Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.
Forrás: Wikipedia.org
A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője. Az eseményről Herényi Károlyt kérdeztük.
Hogyan zajlott ez a délelőtti börtönóra?
Óriási dugó volt a Tökölre vezető úton, kishíján el is késtünk Zsolttal. A helyszínen egyébként a Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatót tartott, maga Gyurcsány Ferenc beszélt, fogalmazta meg a véleményét erről a politikai koncepciós perről. Aztán Császy Zsolt kapott szót, és hangsúlyozta: ennek a pernek addig nem lesz vége, amíg az ő és Tátrai Miklós igaza, illetve ártatlansága bizonyítást nem nyer. Jelen volt Iványi Gábor is, akivel aztán közösen kísértük el a börtön kapujáig Zsoltot. Onnan már nem engedtek tovább bennünket. Egy nagy nemzeti színű zászlóval beburkolt hátizsákot cipelt Iványi Gábor és Császy Zsolt, míg mi Gyurcsány Ferenccel az iratait tartalmazó nagy csomagot vittük. Azt hiszem az egész eseményt a szolidaritás és az együttérzés hangulata jellemezte; az üzenet arról szólt, hogy egy koncepciós pernek csak ez lehet a következménye. Tehát a szolidaritás és a tiltakozás.
Ön milyen minőségében vett részt a rendezvényen?
Mi Zsolttal létrehoztuk a Nemzeti Bilincs elnevezésű egyesületet, amely a politikailag meghurcolt emberekért próbál dolgozni, szót emelni, akciózni. Ennek vagyok én az alelnöke, ebben a minőségemben voltam jelen. Egyébként az egyesületünk nyitott egy alszámlát, amelyre a bűnügyi költségekre gyűjtünk adományokat. Mert ugye nem elég, hogy tönkretették Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, még hétmillió forint perköltséget is a nyakukba varrtak. Ezt az összeget egyszerűen képtelenek kifizetni, hiszen évek óta nincs munkájuk. Hála istennek elég jól halad ez a gyűjtés, ami mutatja, hogy az emberek tényleg szolidárisak, érzik az igazságtalanságot.
Császy Zsolt, még a bevonulása előtti napon nyilatkozott a Független Hírügynökségnek és elmondta, hogy eddig 900 ezer forint jött össze a hétmillióból, de arra is panaszkodott, hogy a szocialisták, bár ígérték, még sem gyűjtöttek erre az alapra…
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Erre nem tudok válaszolni, mert megosztottuk a feladatokat, az MSZP nem hozzám tartozott, de beszéltem Lendvai Ildikóval, biztos vagyok benne, hogy ő is megmozgatja a saját kapcsolatrendszerét.
Ön hogy kerül bele ebbe az egyesületbe? Úgy érzi, hogy szintén meghurcolták?
Persze, mégpedig az UD Zrt.-ügy kapcsán. Hét év meghurcoltatás után idén zárult le az ügy, ráadásul bírói ítélet nélkül. Bírói intézkedés történt, aminek a következménye az lett, hogy megrovást kaptam és 5500 forint perköltséget kellett fizetnem. Ez ugye, egy hétéves per után igazán nevetséges.
Akkor most kvázi büntetett előéletű?
Nem, dehogy. Ilyen nem nagyon fordult elő a magyar joggyakorlatban, hogy egy bűnvádi eljárás ítélet nélkül záródjon le, és egy bírói intézkedés legyen az utolsó aktus, aminek semmiféle jogkövetkezménye nincs. Meg is kérdeztem a bírót, hogy ez a megrovás mit jelent, azt válaszolta, hogy ez egy ejnye-bejnye, és hogy többé ne csináljak ilyet.
Az ejnye-bejnyét miért kapta? Mit tett?
Kényszerítettem, személyes adattal éltem vissza, meg még egy csomó ostobaságot fogtak rám, amelyek közül semmi nem nyert bizonyítást. Mert hiszen, ha bizonyították volna, akkor el is ítélnek.
De akkor miért kapott megrovást?
Szerintem nagy pofára esés lett volna a bíróság számára, ha hét év tárgyalás-sorozat után felmentenek. Ne feledje, hogy hét évig – sok-sok tisztességes szakember mellett – bírók hada küzdött azért, hogy el tudjanak ítélni. Volt olyan bíró is, aki azt mondta: nem az igazi vádlottak állnak a bíróság előtt, itt a vádlók a bűnelkövetők.
Visszatérve a tököli búcsúztatóra, volt-e ott a DK-n kívül más párt képviselője is ?
Nem, másokat nem láttam.
És ezt nem tartja szomorúnak?
De nagyon is annak tartom. A pártok részéről a szolidaritás ilyen mértékű hiánya nem pusztán szomorú, hanem felháborító is. Különösen akkor, amikor egy jelentős társadalmi ügyről van szó. Tudniuk, látniuk kell, hogy a mai rendszerben bármelyik párt, bármelyik tagja könnyen kerülhet hasonló helyzetbe, ha a hatalom úgy akarja.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A rendőrség, vagy a büntetésvégrehajtási intézet részéről volt-e bármilyen reakció az önök rendezvényére?
Rendőrségi kivonulás volt, az esemény idejére lezárták az utat, de a rendőrök kedvesek és előzékenyek voltak. Az intézetbe, mint említettem, nem engedtek be, kikiabáltak, hogy csak az elítélt mehet be.
Nyilván nem is tervezték…
Hát ameddig lehetett volna, én biztos, hogy bemegyek…Szívesen kísértem volna Zsoltot, hogy ne legyen egyedül.
Tátrai Miklós volt vezérigazgató után hamarosan Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori jogtanácsosa is hamarosan bevonul a börtönbe. A nemzeti vagyonkezelő volt vezetőit két felmentő ítélet után, a Kúria ítélte letöltendő – 3, illetve 2 és fél év – börtönre. ítélte
Császy Zsolt a Facebookon üzent a nyilvánosságnak.
Kedves Barátaim!
Az elmúlt időszakban kapott együttérző és támogató írásaitokat, jelzéseiteket sajnos nem tudom külön-külön megköszönni, ezért itt és most egyszerre teszem ezt meg.
Számomra ezek további erőt adnak és köteleznek, hogy amit megkezdtem azt folytassam, ha kell, akkor a börtönben is.
Többen azt is jelezték, hogy a börtönben is meglátogatnának, aminek én örülnék, azonban ez a szándékomtól és lehetőségemtől független külső körülmények, magyarán a hatóságok egyoldalú akaratának – a kapcsolattartások engedélyezésének – a függvénye. (Nálunk nem az van, mint az amerikai filmekben, hogy szinte korlátlanul lehet a rabokat felkeresni)
Természetesen vannak olyan hivatalos személyek, akik börtönlátogatásait a hatóságok nem vagy nehezen tudják korlátozni.
A látogatások helyett inkább megpróbálok magam a jogszabályok biztosította lehetőségek közt rendszeresen hírt adni magamról, illetve több sajtóorgánum is jelezte, hogy folyamatosan hírt adnának rólam.
Sorstársamról, Tátrai Miklósról – kapcsolattartási engedély hiányában – nincs közvetlen információm, áttételesen annyit tudok, hogy egyelőre a körülményekhez képest jól van.
Bevonult a börtönbe szerdán délelőtt Tátrai Miklós az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, akit a júniusi, harmadfokú bírósági eljárás során ítéltek három év börtönre, míg Császy Zsoltot, a volt értékesítési igazgatót két és fél évre küldte börtönbe a bíróság.
Az előzmények: a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben tavaly októberben másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.
Az ítélőtábla ugyanakkor bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is,
így esetükben ügyészi fellebbezés nyomán kerülhetett sor harmadfokú eljárásra.
Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet.
A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King’s City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, állította a Kúria.
A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék – ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele – kétséget kizáróan nem bizonyított. A Kúria azoónban úgy ítélkezett: a vádlottaknak tudniuk kellett, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá egyértelműen, súlyosan értékaránytalan. A Kúria állítása szerint a szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be. Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A Kúria szerint súlyos bűncselekmény történt (öt-tíz évvel büntethető), de a jelentős időmúlás enyhítő körülmény. Tátrai Miklós és Császy Zsolt legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának letöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
Mindkét elítélt szereplő már korábban súlyos szavakkal illette a Kúria döntését, a hovatovább tíz éve tartó eljárást koncepciós pernek minősítették. Arról beszéltek, hogy
az igazságszolgáltatás szégyene, hogy nekik börtönbe kell vonulniuk.
A Fühü szerdán reggel igyekezett elérni Tátrai MIklóst, információnk szerint délelőtt 10 órakor kellett megjelennie a Veszprém megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben, amely a megye székhelyen, tehát Veszprémben található. Az intézményről, amely 2003-ban költözött az ország egyetlen várbörtönéből Veszprém külterületére, azt mondják, hogy az ország legmodernebb, legmagasabb felszereltségű büntgetésvégrehajtó intézete. Tátrai, úgy tudni, családját – két kisgyedrmeke van – külföldre költöztette, hogy ne legyenek kitéve különböző megjegyzéseknek, zaklatásoknak.
A másik elítélttel, Császy Zsolttal sikerült szerda reggel beszélnünk.
– Szerettük volna diszkréten kezelni az egész ügyet – nyilatkozta a fuhu.hu-nak Császy Zsolt -, de mivel a Pesti Srácok és a Magyar Idők, vagyis a kormányhoz tartozó médiumok fontosnak tartották a nyilvánossággal közölni Tátrai „bevonulását”, így ez a visszafogottság sem adatott meg nekünk.
– Ön mikor kezdi meg a büntetését?
– Nekem szeptember 19-én kell bevonulnom Tökölre. Biztosak lehetnek benne, hogy – ha már a diszkréció lehetetlenné vált -, nekünk is lesz még szavunk a nyilvánosság előtt. Csak megrősíteni tudom: ami történt az igvazságszolgáltatás és a magyar kormány szégyene.
Többen vélekednek úgy, ahogy az ügy főszereplői is:
ebben az egész eljárásban nem a Kúria mondta ki az utolsó szót,
még akkor sem, ha Tátrainak és Császynak le kell töltenie a büntetését. Az azonban, hogy a meg nem valósult telekcsere valóban büntetést érdemelt, erősen kétséges.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
