Az MSZP új elnöke pozitívan nyilatkozott párton belüli vetélytársáról, az Origo szerint ez is azt bizonyítja, hogy mélyül a válság a szocialistáknál, a Lokál addig keresett, míg végül talált egy olyan fotót, amelyen Merkel kancellár barátságosan néz Orbánra, a 888 kettőt ütött egy csapásra: egyszerre tudott gyurcsányozni és cigányozni.
Origo: Mélyül a válság, szétesik az ellenzék
„A hétvégi tisztújítás ellenére nincsen béke az MSZP-ben, sőt a szoros végeredmény miatt tovább mélyül a válság a szocialistáknál. Mint ismert, Tóth Bertalan 54:46 arányban verte meg Mesterházy Attilát. A vesztes jelölt ezt követően egy gratuláló posztot írt egy meglehetősen előnytelen képpel illusztrálva.
Tóth Bertalan minderre csak annyit mondott sértődötten magyarázkodva az ATV-ben, hogy inkább a mondatoknak tulajdonít jelentőséget. Hozzátette: „láttam a fotót, és nagyon bízom benne, hogy félrenyomta a telefonját”. Azt is mondta, hogy korrekt, jó a viszonya az elnökségre szintén aspiráló Mesterházyval, de nem ő kérte meg, hogy távolítsa el a képet. Ezek a semmitmondó szavak is jól mutatják, hogy milyen mély válság van a szocialista párton belül.”(Origo:_ Kirobbant a belháború az MSZP-ben is, esik szét az ellenzék)
Lokál: Komoly elismerés az Orbán-kormánynak
„A meghívás komoly fordulatot jelenthet a német-magyar kapcsolatokban, főleg, annak tükrében, hogy Merkel pár nappal korábban kijelentette, Magyarország Németországot is védi a déli határzárral – írja a 888.hu
A Népszava úgy tudja, hogy berlini meghívás landolt Orbán Viktornál. Információik szerint Angela Merkel nyitott lenne egy kétoldalú találkozóra. Ha létrejön a találkozó, az komoly elismerés lesz az április 8-án ismét kétharmadot szerzett Orbán-kormánynak, de az éppen eszkalálódó német belpolitikai viszály kezeléséhez is jól jön Orbán invitálása. Merkel már a múlt héten komoly szóbeli gesztusként arról beszélt egy interjúban, hogy a határkerítéssel Magyarország az egész Európai Uniót, így Németországot is védi.” (Lokál: Merkel meghívta Berlinbe Orbán Viktort)
888: A gyurcsányista cigány miniszternek és államtitkárnak is kiadta magát
„Gyurcsányék egyik embere, egy bizonyos Kőrös Gusztáv solti cigány önkormányzati vezető miniszternek és államtitkárnak is kiadta magát, hogy pénzt csaljon ki vállalkozóktól.
A DK volt megyei vezetőségi tagja és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A vádlottak közül tízen – Kőrös vezetésével – bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket uniós pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy vesztegető vállalkozóval szemben is vádat emelt.
A vádirat szerint Kőrös Gusztáv 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki. A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni. „(888: Egy gyurcsányista cigány vezetőt elítéltek 168,5 millió forintos csalás miatt.)
Az idén negyven esztendős Szijjártó Péter már fiatalon hatalmas politikai karriert futott be. Mindemellett – elmondása szerint szülői segédlettel – anyagi bázisa is biztosítottnak látszik. Ráadásul azzal is dicsekedhet, hogy 2010 óta ő az első magyar politikus, akit fogadott egy, a hivatali hierarchiában hozzá hasonló beosztásban lévő amerikai kollégája. S bár külügyminiszterként számos alkalommal bírálja Soros György tevékenységét, gimnazistaként még egy újságcikkben arról beszélt, hogy mennyire bízik a magyar származású amerikai milliárdosban.
Repülőjegyet és zsebpénzt kapott Sorostól
„Szorongás nélkül vágtam neki az útnak, úgy gondoltam, a Soros Alapítványban nyugodtan megbízhatok” – nyilatkozta Szijjártó Péter gimnazistaként. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium harmadikos tanulója 1995-ben egyike volt az ezerötszáz jelentkezőnek, akik közül a tucatnyi szerencsést kiválasztották, hogy fél évet az Egyesült Államokban tölthessenek. Mint elmondta, a repülőjegy, a biztosítás és az ösztöndíj mellé még heti hetvenöt dollár zsebpénzt is kapott.
A kiválasztott gimnazistáról szóló győri újságcikkben a későbbi külügyminiszter még csak az első élményeiről számolt be. Beszélt a nagy távolságokról, arról, hogy az amerikai gimnazistáknak milyen fontos a sport. Egy későbbi lapszámban további ohiói kalandjairól is beszámolt. Migránsokról, Soros-tervről és a Stop Sorosról akkor még természetesen nem esett szó.
Találkozott boldog cigányokkal is
2011. március első napjaiban Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt egy hétig polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén, mintegy 2000 ember pedig végigmasírozott a cigánysoron. Szijjártó, aki akkor – hivatalos elvezéssel – a miniszterelnök személyes szóvivője volt, „húsvéti kirándulásnak” nevezte, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – egy szolnoki turisztikai központba és Budapestre, a csillebérci úttörőtáborba menekültek.
Ehhez a cinizmushoz a magát nemzeti hírcentrumként definiáló MTI is csatlakozott, akik a faluból való elmenekülés délutánján még riadt, vagy éppen egykedvű romákról közöltek fotókat. Idővel aztán észbe kaptak a hírcentrumosok, mert estére már másfajta fényképeket készítettek az MTI riporterei: vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor az amúgy jó iskolákat végzett, tanult Szijjártó Péter – bocsánat, nincs rá jobb magyar kifejezés – hülyének tetette magát. 2011-ben és 2012-ben az akkor még létező Milla több tüntetést is rendezett a Szabad Sajtó útján, és ezeken a megmozdulásokon tízezrek énekelték a slágerré vált dalt: Nem tetszik a rendszer. Amikor az újságírók szembesítették ezzel az akkor még mindig a miniszterelnök szóvivőjeként dolgozó Szijjártót, ő megpróbált viccesnek mutatkozni, és azt válaszolta: hogy nekik sem tetszik, azért akarják megváltoztatni.
2011. április 10-én Szijjártó még mindig a történéseket látszólag nem értő vonalat vitte: azt mondta, hogy a kormány örül a szakszervezeti tüntetésnek, mert ez is azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet az európai kormányok megszorításaival. Akkoriban ez volt Szijjártó stílusa. Úgy tett, mintha azt hinné, hogy a szakszervezetek azért visznek az utcára több tízezer embert, mert egyetértenek a kormány politikájával. Hogy egy retardált napközis szintjén van az ország, és azért jöttek Magyarországra huszonegy ország munkavállalói, azért vállalták a magyar dolgozók a munkahelyükön várható atrocitásokat, mert támogatják az kormány politikáját. Hogy tetszik nekik a megszüntetett korkedvezményes nyugdíj, örülnek, amiért kevesebb pénzt találnak a borítékban.
Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Szijjártó Péter változtasson a kommunikációján. 2016 áprilisában már egy kevesek által érthető, hosszú körmondatban válaszolt, amikor egy újságíró az tudósítása MTI szerint a következő kérdést tette fel a miniszterelnök személyes szóvivőjének: mit tesz a kormány az orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében?
A következőkben szó szerint idézzük Szijjártó Péter konkrétumokban bővelkedő, és szakmai szempontból is szignifikáns válaszát: „az ország átszervezésén belül az egészségügyi rendszer átszervezésére is haladéktalanul szükség van, hiszen jól látszik, számos ponton változtatni kell azért, hogy az egészségügy hosszú távon és magas színvonalon működőképes legyen. Az egészségügyi államtitkárság már folytatja a konzultációkat, és a kabinet elé viszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek kormány- vagy parlamenti szintű döntéshozatalt igényelnek annak érdekében, hogy a magyar orvosokat Magyarországon tudják tartani”.
A külügyér
2016. szeptemberében Szijjártó Péter letette a miniszteri esküt és ezzel 36 éves korára elérte eddigi előmenetelének csúcsát: külügyminiszter lett.
Ekkoriban kezdte a sajtót érdekelni a politikus vagyoni helyzete. Mely vagyoni helyzet meglehetősen számottevőnek mondható. Amint az több újságban is megjelent, feleségével egy házat vásároltak Dunakeszin. 400 négyzetméteres lett a ház és 167 millió forintba került. Eredetileg nem ennyiért kínálták, de – mint Szijjártó nyilatkozta -, hosszasan alkudozott, így lett a vége 167 millió.
A sajtómunkásokat persze az is érdekelte, miből futotta ilyen drága házra a külügyminiszternek. Kiderítették, hogy Szijjártó a házvásárlást megelőző évben tíz millió forintot keresett, és mindeközben 15 millió forintot takarított meg.
Szijjártó mindezt azzal magyarázta, hogy szülői segítséggel vették meg a dunakeszi ingatlant – a derék felmenők mindkét részről sok millió forintot ajándékoztak a fiataloknak, néhány másik milliót meg kölcsönbe adtak nekik,
Érdekes módon a történet nem keltette fel sem az adóhatóság, sem az ügyészség érdeklődését, de azért mégsem tanulság nélkül való: a legfontosabb, hogy lehetőleg már születésünk előtt válogassuk meg jól a szüleinket. Akinek szegény, teszetosza szülei vannak, az megnézheti magát, ezért ha tehetjük, próbáljunk meg egy önzetlen, igen vagyonos családba csöppenni.
2016-ban már javában zajlott a migránsválság, s bár a 2015-ben hazánkon átvonuló embereknek nyoma sem maradt Magyarországon, a magyarországi kommunikáció ha lehet, még a korábbinál is magasabb fokozatra kapcsolt. Szijjártó Péter sem akart ebből kimaradni, az Indexnek például elmesélte, hogy mennyire sajnálja a brüsszelieket. Mindezt egy személyes példával támasztotta alá: egy alkalommal futni indult a belga fővárosban, de eltévedt, és két utcával arrébb kötött ki, mint ahol kellett volna. Ezt követően, mint mondta, már az életéért kellett futnia. Olyan gyorsan futott, hogy korábban el sem tudta volna képzelni, hogy ennyire képes.
A körülményekről többet nem árult el a külügyminiszter, de a szövegkörnyezetből felsejlik, hogy mi történhetett. Szijjártó külügyminisztert migránsok kergették meg. Konkrétumokat nem tudunk, de erősen gyanítható, hogy ki akarták rabolni.
Monnyon le, gyüjjön ide!
S miközben a magyar diplomácia nagy erőkkel igyekszik szövetségeseket keresni Európában és a nagyvilágban, ezen tevékenysége során gyakran ütközik falakba. Diplomatikusa fogalmaztunk, a köznyelvben ezt úgy mondanák, hogy egy csomó helyen nem kedvelnek bennünket. Szijjártó Péter külügyminiszter regnálása során vagy tucatnyi nagykövetet rendelt már be a hivatalába, nemrégiben az ENSZ nevű világszervezetet osztotta ki.
2015 szeptemberében Werner Faymann szövetségi kancellár bírálta a magyar miniszterelnököt. Az osztrák politikus azt kifogásolta, hogy míg Ausztria legalább megpróbálja szűrni és regisztrálni az országba belépő migránsokat, addig a magyar kollégája egyszerűen hagyja őket százasával tovább haladni.
„Az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzon, és ne valótlanságokat állítson” – mondta Szijjártó Péter Faymann szavaira reagálva.
A történtek miatt még aznap délutánra berendelték a minisztériumba a budapesti osztrák nagykövetet. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét kérette a Külügyminisztériumba, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását.
2017 szeptemberében a görögök húzták ki a gyufát Szijjártónál, Görögország budapesti nagykövetét a görög belügyminiszternek egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban rendelték be a magyar külügyminisztériumba.
Szijjártó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait.”
2018 januárjában a külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak nyilvánította Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
Idén január végén Szijjártó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: „A tartalmi kérdéseken túl komoly legitimációs problémákat is felvet António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozata”, aki, és Szijjártó ezt nehezményezte, „lehetőségnek nevezi a migrációt, amely erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat.”
2018 februárjában Szijjártó Péter azonnali lemondásra szólította fel az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Zeid Raad al-Husszeint, mert idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolta meg Orbán Viktor kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén elmondott beszédében.
Mindehhez képest csak hab a tortán, hogy április 9-én, a magyarországi választást követő napon Szijjártó Péter közölte: „Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nem szerepel a magyar választói névjegyzékben, ezért érdektelen, hogy mit mond”.
Ezzel arra reagált, hogy Jean Asselborn a Die Welt című német napilap egy cikkében úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak határozottan cselekednie kell a Fidesz nagyarányú választási győzelme után, semlegesítenie kell az uniós értékeken mutatkozó „kóros elváltozást”. A luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar választások után „Németországnak és Franciaországnak, illetve minden, nem közönyös tagországnak az európai egyezmények alapján gyorsan és határozottan semlegesítenie kell ezt az értéktumort”.
Amint a fenti történetekből is kitetszik, Szijjártó Péter jelenleg inkább tűnik harcias kiskakasnak, mint rutinos, a diplomácia fegyverzetével felvértezett politikusnak. De még nincs veszve semmi: fiatal és tanulékony, minden esélye megvan arra, hogy rendesen megtanulja a szakmát. Ha meg mégsem, akkor majd a valóság hajlik hozzá.
Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor pártja csendben, de azért jól érzékelhetően araszolt közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen téma maradt, amit még nem vettek el Vonáéktól: a cigányozás. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk az esetükben, a cigánybűnözést kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.
Az utóbbi hetek harsány politikai történései között is szembetűnő, hogy a Fidesz most ebben is szintet lépett. Lázár János kezdte egy hónappal ezelőtt, amikor úgy dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.
Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.
Még ennél is nyíltabban beszélt Lázár János a múlt heti mártélyi utcafórumán. Szerinte a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni, mit várhatunk akkor a bevándorlóktól.
Érdemes végiggondolni, hogy mi lehet az amúgy vállalhatatlan mondatok mögött. Merthogy nem elszólás egyik sem, abban biztosak lehetünk. A Fidesz különböző és rendű rangú vezetői időnként ugyan mondanak meredek dolgokat, ám az esetek többségében nem hirtelen felindultságból, hanem nagyon is jól átgondolt szándéktól vezérelve.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati cigányozás mögött a Jobbik egyik – talán utolsó – bátyjának elfoglalása áll. Mostanra megtörtént, amire korábban nem volt példa: a Fidesz a cigányozás terén is megelőzte a Jobbikot. Persze, ezzel nem csupán a Jobbik szavazóira hajtanak, de azokra is igyekeznek hatni, akik nem azonosulnak ugyan a Jobbikkal, de a romákat sem kedvelik túlságosan,
Hogy ez a mostani fordulat a fideszes retorikában mennyire válik be, azt nehéz megítélni. Lehet, hogy – a saját szempontjukból – túl későn léptek, és a választásig hátralévő egy hét már nem lesz elegendő arra, hogy ez a legújabb irány átmenjen a köztudatba.
A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre, és lemondásra szólította fel a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.
2011-ben az április második felére eső húsvét Gyöngyöspatán másképp telt, mint más években. Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke azt közölte az akkori Független Hírügynökséggel, hogy több cigány nőt és gyereket utaztattak el Gyöngyöspatáról, ahol péntektől kezdve önvédelmi és kiképzőtábort indított a Véderő nevű szervezet.
Összesen 276 ember hagyta el a települést, 172 ember Budapestre, Csillebércre ment, a többieket Szolnokra menekítette a Vöröskereszt. A romák elköltözéséről az AP hírügynökségre hivatkozva a Washington Post című amerikai napilap is beszámolt.
Mint azt a Csillebércre érkezett roma asszonyok elmondták, a Vöröskereszt eredetileg azért ment Gyöngyöspatára, hogy munkát szervezzen a cigányoknak, ám a Jobbikhoz és a Magyar Gárdához köthető Véderő táborának hírére elkezdték szervezni a vasárnapig tartó „kirándulásukat”.
Eszes Tamás, a Véderõ nevû szervezet magyarországi ideiglenes megbízott parancsnoka (k, elõl) és bajtársa, Tóth Dávid (Kovács) lép ki egy házból Gyöngyöspatán, ahol a Véderõ önvédelmi és kiképzõtábort rendez a hétvégén. A harci tábor miatt a településrõl kiköltöztettek 276 roma nõt és gyermeket. MTI Fotó: Tréba Ákos
A gyerekeikkel együtt Csillebércre érkező gyönygyöspatai roma felnőttek azt mondták az MTI tudósítójának, nem tudják, megmarad-e a házuk, mire hazaérnek, és azt sem tudják, mikor mehetnek majd haza. Azt nyilatkozták, aggódnak az otthon maradt férfiakért, és attól tartanak, polgárháború lesz a faluban.
A kormányzati kommunikáció már akkor is egy másik – mondjuk így: alternatív – valóságot tálalt fel a közvéleménynek. Szijjártó Péter, aki akkoriban a miniszterelnök szóvivője volt, azt mondta, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – valójában kirándulást szerveztek maguknak húsvétra egy szolnoki turisztikai központba és a fővárosba, a csillebérci úttörőtáborba.
Vagyis, ha Szijjártó történetesen igazat mondott volna, akkor az azt jelentette volna, hogy a cigányoknál ősrégi szokás, hogy húsvét táján a nők és a gyerekek csoportos kirándulásokat szerveznek, önként és dalolva hagyják el lakóhelyeiket, ahelyett, hogy az ünnepet együtt töltenék a család férfitagjaival.
A Szijjártó-féle cinizmushoz csatlakozott a magát akkoriban nemzeti hírcentrumként definiáló MTI. Az egykor szebb és tisztességesebb napokat látott hírszolgálat pénteken délután még riadt, vagy éppen egykedvű romákról tett közzé fotókat, akik szabálytalan alakzatban, de fegyelmezetten vonultak az utcán. Kis motyó volt mindegyiknél, a felnőttek feszültek, a gyerekek mosolytalanok.
Így indul kirándulni egy nagyobb vidám társaság – legalábbis Szijjártó szóvivő és társai szerint.
Aztán idővel észbe kaptak a hírcentrumosok, meg nyilván a központból is megérkezett az eligazítás – estére már másfajta fotókat készítettek az MTI riporterei. Vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.
Gyöngyöspatáról érkezett gyermek fûcsomót kínál egy szamárnak Szolnokon, a Turisztikai és Szabadidõ Központban. Délelõtt 276 roma nõt és gyereket indítottak útnak Gyöngyöspatáról a Véderõ nevû mozgalomnak a településre meghirdetett, katonai alapismereteket oktató tábora miatt. Nagyobb részük Csillebércen, az egykori úttörõtáborban, míg 104-en Szolnokon töltik az ünnepet. MTI Fotó: Bugány János
Zárójelben jegyeznénk meg, hogy Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat feje, a Lungo Drom vezetője, nem mellesleg a Fidesz országgyűlési képviselője, igyekezett kimaradni mindenből.
Farkas Flórián csak akkor jelent meg a helyszínen, miután a rendőrség, Pintér Sándor személyes asszisztálásával, péntek este őrizetbe vette a legrenitensebb véderősöket. Elégedetten nyugtázta, hogy milyen sok rendőr vigyáz a rendre – ez volt minden, amit mondani tudott.
Talán, ha az ő családja is kirándulni ment volna húsvétkor, akkor többet tudott volna arról, hogy mit jelent ma Magyarországon reménytelenül kiszolgáltatottnak lenni.
Ma az Auguszták ünneplik a névnapjukat. Latin eredetű, az ókori Rómában a császári család nőtagjainak címe volt, másrészt az Augustus férfinévből alakult női név. Jelentése: magasztos, szent, fenséges. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Nemzet: Lázár szerint, ha a cigányokat sem lehetett integrálni, akkor a bevándorlókat sem
Lázár János mártélyi utcafórumán szerda este azt mondta: a cigányokat sem sikerült integrálni, a bevándorlókat sem lehet – írja a Hír TV tudósíátása alapján a Magyar Nemzet. A kijelentés azért is meglepő, mert Lázár János 2008 és 2012 között élharcosa volt a Soros György pénzéből végrehajtott hódmezővásárhelyi roma integrációs programnak.
„Ha egyszer beengedjük őket, akkor el fogják foglalni azt a helyet, ahová bejönnek. Onnantól kezdve az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi; nehogy elhiggye valaki. 600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? 600 év múlva sem jutunk egyről a kettőre” – jelentette ki a miniszter.
Magyar Hírlap: Hadházy Ákos édesanyja is strómanhálózat tagja volt
A Magyar Hírlap szerint dokumentumok bizonyíthatják, hogy az LMP társelnökének az édesanyja egy földvásárlásban üzletelő strómanhálózat tagja volt, így segítette kijátszani a földvásárlási törvényeket. Az asszony több százmilliós liciteken vett részt, melyek előlegét minden esetben olyan számláról utalta át, amit strómanok használtak.
Az igen drága hobbinak hódoló Hadházy Ákos édesanyja 2015 decemberében jelentkezett a Földet a gazdáknak! program földárverésén.
Az asszony három szántóra kívánt licitálni. Mindhárom terület a Twickel-cégek érdekeltségi körébe tartozó településeken található, értékük meghaladta a háromszázmillió forintot. Ahhoz, hogy Hadházy édesanyja egyáltalán részt vehessen az árverésen, be kellett fizetnie a kikiáltási ár tíz százalékát, vagyis több mint harmincmillió forintot.
Népszava: Orbánig ér a Microsoft-botrány
Az amerikai tulajdonú Politico brüsszeli kiadása szerint megnőtt a választások tétje Orbánék számára: olyan korrupciós esetek kerültek napvilágra, amelyek nyomán egy vereség esetén akár több évre is rács mögé kerülhetnek – olvasható a Népszavában.
A tekintélyes online lap ritkán fogalmaz ennyire sarkosan, és ezúttal sem ok nélkül tette: úgy tudjuk, legalább egy ügy, a túlárazott és irányított kormányzati Microsoft-szoftverbeszerzés szálai Orbán Viktor közvetlen környezetéig érnek, és valóban az elképzelhető legsúlyosabb következményekkel járhatnak.
A történetről idehaza a 24.hu számolt be először, amikor tavaly decemberben megírta, hogy az amerikai cég magyar leányvállalatánál belső vizsgálat indult, amelynek nyomán a Microsoft szerződést bontott a legnagyobb hazai viszonteladóival, két vezetője pedig távozott a cégtől. Ugyancsak a magyar hírportál idézte föl, hogy hasonló okokból Romániában is nyomozás folyik, amelyben kilenc egykori miniszter érintett, valamint sokéves börtönbüntetéseket és összesen 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár a román botrányt az ország történetének legsúlyosabb korrupciójaként említik, és úgy tudjuk, a vállalat belső vizsgálata más térségbeli országokra is kiterjed, a Microsoft auditorai messze a magyar ügyet tartják a legsúlyosabbnak, és itt számolnak a legtöbb kockázattal.
Magyar Idők: Tarlós szerint az igazi tét hazánk kultúrája és identitása
A politikai korrektség és a multikulturalizmus szolgálatába szegődött ellenzék nagy része bevándorláspárti, a kormány viszont igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni, igyekszik felemelni a szavát egy olyan felfogású Európai Unióért, amely az európai népek létérdekeit képviselve tesz különbséget a szemben álló politikai erők között.
Tarlós István szerint a menekült az, aki szerényen érkezik, bebocsátást kér és tiszteli a befogadó országot, míg a migráns botokkal, kövekkel „kopogtat”, követel és fenyegetőzik. A főpolgármester a Magyar Időknek adott interjúban arra is figyelmeztet: az Orbán-kabinet megbuktatásán fáradozó Soros György nem szerelemből fektetett annyi pénzt az ellenzékbe és a magukat civilnek mondó szervezetekbe.
Szerinte a legnagyobb és igazi tét Magyarország – mint Európa egyik nem jelentéktelen országának – kultúrája, szokásai, hitélete, röviden: identitása, illetve az ezt alapjaiban befolyásoló tömeges bevándorlás kérdése. Ebben a jelenlegi kormány, illetve az ellenzék nézetei döntően eltérnek egymástól. A farizeus „politikai korrektség” és multikulturalizmus szolgálatába szegődött ellenzék meghatározó többsége bevándorláspárti. A kormány viszont a nemzetállami értékek, életforma, a kereszténységre épülő európai kultúra pártján áll, igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni.
„A Magyar Gárda sajnálattal fogadta, hogy Berente Imréné, Tatárszentgyörgy polgármestere a rá nehezedő politikai nyomás hatására a gárda vasárnapi rendezvényét a roma bűnözés és a roma társadalom elleni demonstrációnak minősíti és a békés demonstráció betiltását kezdeményezi.” Ezt a közleményt adta ki 2007. december 8-án a Magyar Gárda.
A gárdisták szerint ezzel a polgármester asszony nem csak az egyesület rossz hírnevét kelti, hanem az alkotmányosság kereteit is feszegeti, hiszen az érvényes rendőrségi határozattal szembeszállva önkormányzati hatáskör alá kívánja vonni azt a rendezvényt, amely „a Gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá esik. A Magyar Gárda Egyesület közölte: törvény adta jogával élve megtartja Tatárszentgyörgyre tervezett békés demonstrációját.”
S bár a tatárszentgyörgyi polgármester visszavonta a Magyar Gárda területfoglalási engedélyét a felvonulásra, a Pest megyei rendőrség szóvivője december 9-én délelőtt közölte: „A rendőrségnek nincs jogi lehetősége, hogy feloszlassa a tüntetést”.
Amint azt a sorozatunk korábbi fejezeteiben többször is említettük, a Magyar Gárda hivatalosan honvédsírok ápolására és parlagfű irtására, valamint más, a nemzeti identitás megtartására alakult. Legalábbis ezzel igyekeztek megnyugtatni azokat, akiket félelemmel töltött el az egyenruha, a katonás vonulás, valamint a nem éppen békésnek tűnő, főként a cigányságra nézve fenyegetésként felfogható jelszavak.
A tatárszentgyörgyi felvonulásnak – utólag elmondhatjuk -, nagyobb volt a füstje, mint a lángja. De azért, annak ellenére, hogy a helyszínen fizikai atrocitás nem történt, a lángja is elég nagy volt.
Helyszíni beszámolók szerint a „vidék közbiztonságáért és a cigány bűnöző csoportok” ellen tüntető gárdatagok három oszlopban felálló, több mint kétszáz méter hosszú menetet alkottak, és dobszóval vonultak be Tatárszentgyörgyre, majd beszédeket mondtak.
A falusiak nagyobb csoportokban az út széléről figyelték a menetet, mintegy száz roma pedig ellentüntetést tartott a falu központjában, majd annak végeztével egy többségében romák lakta utca egyik házának kertjében szalonnát sütöttek.
A helyszínen ott volt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, valamint több cigány önkormányzati képviselő. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője vélhetően más fontos elfoglaltsága miatt nem élt a helyszíni megjelenés lehetőségével.
2007. december 9-én a – már és még működő – Független Hírügynökség a következőképpen számolt be az indulatoktól sem mentes, ám végül békésen végződő rendezvényről. „300 gárdista, fekete egyenruhában, árpádsávos zászlókkal, dobszó kíséretében vonult át a falun, a templomtól a rendezvény helyszínére. Őket néhány száz szimpatizáns és helybéli kísérte. A felszólalók a cigánybűnözés ellen tiltakoztak, amelyet az országot terrorban tartó járványnak neveztek.”
A gárda tagjai eredetileg azon az utcán vonultak volna, ahol a helybeli romák élnek, de a rendőrség figyelmeztette a szervezőket, hogy ebben az esetben nem tudják garantálni a település biztonságát. Ezért a főúton vonultak végig egy, a központtól körülbelül egy kilométerre lévő területre. A felszólalók egy kis emelvényről beszéltek.
Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke szónoklatában a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette, valamint azt, hogy szüntessék „a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt” Bíber József Tibor állítása szerint ők nem a cigányellenesek, de elítélik a „cigánybűnözést”.
A Jobbikból azóta kilépett Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla – tette hozzá. Szerinte a kormány az adófizetők pénzén finanszírozza a “cigányság demográfiai robbanását”. Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, hogy az “élősködők ne boldogulhassanak”.
A Magyar Gárda alapítója a rendezvény után közölte: demonstráció- sorozatot kezdenek, elmennek Borsod, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye egy-egy településére a közeljövőben, hogy ott is felszólaljanak a “cigánybűnözés” ellen.
Még aznap este szóvivője útján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elítélte a gárda demonstrációját.
Tragikus utózöngéje a történteknek, hogy nem egészen másfél évvel a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi „hadjárata” után, 2009. február 23-án hajnalban a település cigánytelepén fegyveresek lelőttek egy 28 éves cigány férfit és ötéves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő, Fenyves utcai házukat.
A Jobbik útját bemutató sorozatunk előző része itt olvasható. Sorozatunk következő részében a Jobbik és a sajtó kapcsolatát mutatjuk be.
Mit ért a Jobbik cigánybűnözés alatt? Ez a kérdés volt olvasható a Jobbik honlapján, a Kiskáté rovatban. A válasz a következő: „Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, uzsorázás stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni annak etnikai jellege miatt.”
Ezzel a felütéssel azt a közismert tényt kívántuk jelezni, hogy a Jobbik működésére mindvégig meghatározó jelleggel bírt a cigánysághoz történő viszonyulás.
A párt és a hozzá köthető szervezetek – Magyar Gárda, Véderő, Betyársereg – különösen a kezdeti időkben masszívan cigányellenesek voltak.
Ehhez képest 2010 április 27-én az Origo már Félretette a cigánybűnözős gúnyáját a Jobbik című cikkében arról írt, hogy „a Jobbik 2009-es EP-kampányának slágertémája, a cigánybűnözés, mára szinte teljesen kiveszett a párt nyílt retorikájából. Ez tudatos döntés eredménye, mert a politikusbűnözéssel több embert lehet megszólítani.”
Bár a Jobbikkal akkor még rokonszenvező Fidesz retorikájában nem jelenik meg a cigányellenesség, sőt, Farkas Flórián és a Lungo Drom vezetésével a cigányság felemelését tűzték ki célul, Orbán Viktor pártjának is voltak olyan politikusai, akik hajlamosak voltak a központi akarattól való eltérésre.
Emlékezetes eset, és a Független Hírügynökség 2009. szeptember 3-án is beszámolt arról, hogy Molnár Oszkár edelényi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő egy testületi ülésen a következőket mondta: „A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, például Szendrőládon a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni”.
A polgármester kijelentései között az is szerepelt: „utánajártam, és igaz, gumikalapáccsal veri a terhes nő a hasát, azért, hogy nyomorék gyereket szüljön”.
A Jobbik tehát nem állt egyedül a cigányellenességével, politikáját azonban az is megkülönböztette a Fidesztől, hogy Vona Gábor pártjában a meghatározó politikusok is előszeretettel használták a „cigánybűnözés” kifejezést.
Az események azt követően gyorsultak föl, hogy
2009. február 8-án hajnalban halálra késelték a Marian Cozmát,
a veszprémi kézilabdacsapat közkedvelt játékosát. Az ügy a veszprémi késelés néven vonult a köztudatba, a szomorú éjszakán Cozmát szíven szúrták, szinte azonnal meghalt.
A hatóságok a gyilkosság napján azonosították a támadókat, és estére már országos körözést adtak ki R. Sándor, Sz. Iván és N. Győző ellen. Az elkövetők cigány származásúak voltak.
A Jobbik és a hozzá köthető szélsőséges szervezetek elérkezettnek látták az időt, hogy megbüntessék a cigányságot.
2011. március 6-át követően Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, majd a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén. A gyűlés után a mintegy 2000 ember végigmasírozott a cigánysoron.
A helyszínen Vona Gábor pártelnök is megjelent. Az egykori beszámolók kiemelték, hogy a gyöngyösi származású Vonának szívügye Gyöngyöspata, gyerekkorában sok időt töltött ott, ismeri a helyieket.
A feszültség egyre fokozódott, végül a gyöngyöspatai romák – pontosabban: az asszonyok és a gyerekek – 2011. április 24-én „húsvéti kirándulásra” indultak. Magyarul, a Jobbik és csatolt szerveik által megfélemlített romagyerekek és asszonyok elhagyták a falut, és Csillebércre menekültek. A Fidesz kommunikációjában igyekezett bagetellizálni a történteket, és úgy állította be a romák elmenekülését, hogy náluk húsvéti szokás, hogy a gyerekek és asszonyok felkerekednek, hogy lakóhelyüktől távol ünnepeljenek.
Mindezt nem valamilyen helyi fideszes mondta, hanem Szijjártó Péter – akkor még a miniszterelnök szóvivője – sugallta a nyilvánosság felé.
Minderre az MTI is rásegített. Nagypénteken délután ugyan még riadt, vagy éppen egykedvű romákról tett közzé fotókat, amelyen kis motyójukat a kezükben tartva, fegyelmezett sorokban hagyják el lakóhelyüket. Idővel azután észbe kaptak a hírcentrumosok, talán a központból is érkezett az eligazítás, mert estére már másfajta fotókat készítettek az MTI riporterei. Vidáman futballozó, szamarat etető, felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.
Miután pénteken este Pintér Sándor belügyminiszter utasítására a rendőrség őrizetbe vette a Véderő leghangosabb „harcosait”, Farkas Flórián az Országos Cigány Önkormányzat vezetője is megérkezett a Gyöngyöspatára. Helyszíni tapasztalatait összegezve elégedetten nyugtázta, hogy milyen sok rendőr vigyázza a falusiak biztonságát.
A következő fejezetben a „dicsőséges tatárszentgyörgyi hadjáratról” írunk.
A Jobbik útját felvázoló sorozatunk előző része itt olvasható.
– Bayer úr, köszönjük, hogy számos fontos elfoglaltsága, valamint megannyi bokros teendője mellett szakított időt erre a beszélgetésre.
– A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit, és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol, és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol.
– Ön szerint mi kell ahhoz, hogy a cigányság felemelkedhessen?
– Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.
– Erről beszélt már Farkas Flóriánnal? Aki, sajtóhírek szerint több mint másfél milliárd forintot eltüntetett a cigányság felzárkóztatására indított programból. Egyáltalán: Ön szerint Farkas Flórián megfelelően képviseli a romák érdekeit?
– Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.
– Bayer úr, beszéljünk másról. Pontosabban, másokról. Önt sokan antiszemitának tartják, és ezt a véleményüket az Öntől vett idézetekkel támasztják alá. Önök rendre visszautasítják, a vádat, tagadják, hogy antiszemiták lennének. Tényleg, mit gondol Ön a magyarországi zsidóságról?
– Teljesen felesleges, fárasztó és lélekölő időtöltés ezeket megérteni. Annyi a dolgunk csupán, hogy ne engedjük őket az ország medencéjébe vizelni és orrot fújni. Mondjuk úgy: határozottan ne engedjük. Azon túl nézzük derűsen, ahogy rohangálnak a parton. Egy rakás szerencsétlen beteg. El fognak fáradni.
– Ez így meglehetősen félreérthető, és sokakban az a képzet támad, hogy Ön kirekesztő és rasszista.
– Magyarországból bűz árad – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…
– Nyakig beásni az orgoványi erdőben? Nem gondolja Bayer úr, hogy Önök egyfelől félelmetesek, másfelől viszont szánalmasak és ezért az emberek röhögnek Önökön. Mit terveznek, hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet?
– A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték mindazt, ami a németeknek fontos volt és szent. Aztán egy este megjelentek a nagyon szőke, nagyon kék szemű, horogkeresztes karszalagot viselő német fiúk, és felismerhetetlen péppé verték a bártulajdonos arcát a pult szélén…
– Az Ön pártjából sokan és sokszor támadják a civil szervezeteket, akik gyakran olyan feladatokat látnak el – szegények, hajléktalanok, menekültek, segítése – amelyben az államnak is sok feladata lenne. Néhány hónapja a civilek a parlamentben tiltakoztak az őket megbélyegző civil törtvény ellen.
– Ha még egyszer ezek vagy ilyennek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.
– Világos üzenet ez Bayer úr, csak úgy tobzódnak benne a keresztényi értékek. Mit gondol arról, hogy Ferenc pápa egy sor kérdésben másként gondolkodik és nyilatkozik, mint az Ön, magát kereszténynek hirdető pártja?
– A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.
– Ez most vicc, vagy komoly? Mert ahogy a székelyek mondják: viccnek túl durva lenne. De ha már itt tartunk: mit gondol arról, hogy az Ön pártja által képviselt keresztény értékek köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a katolikus egyház első embere, Ferenc pápa gondol a világról?
– Ne képzelje azt, hogy amit ő mond, az isteni kinyilatkoztatás, egy hülye, ostoba politikai vélemény, és ekképpen is kell hozzá viszonyulni.
(Az interjúban olvasható válaszok Bayer Zsolt írásaiból vett szó szerint idézetek.)
Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Az emléktáblát a Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon helyezték el.
A rendezvényen Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke azt mondta, még soha nem hallotta mástól, hogy olyan világosan fogalmazta volna meg az identitását, a kötődését, mint Puczi Béla, aki akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy egyszerre magyar és cigány is, amikor kínozták. Ez nagy helytállás – tette hozzá.
Setét Jenő szerint az oktatásban eltagadják a romák részvételét, például a törökök elleni küzdelemben, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban vagy a rendszerváltásban. Kijelentette, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan emlékeket állítanak majd azoknak, akikre büszkék lehetnek.
Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársának visszaemlékezése szerint
Puczi Béla tiszta gondolkodású, büszke, kemény, egyszerű munkás cigány volt.
Amikor ki kellett állni, akkor nem fordított hátat, gondolkodás nélkül segített, mert ő is magyarnak érezte magát – fogalmazott, megjegyezve, Magyarországra menekülése után tapasztalta meg először, milyen kitaszított cigánynak lenni.
MTI Fotó: Mónus Márton
Közlése szerint Puczi Béla szégyellte magát, amiért Magyarországról nem tudott segíteni Erdélyben maradt családjának. „Szégyellem magam én is. Béla, amíg éltél, nem tettünk érted eleget, ezért az a minimum, hogy legalább az emlékedet megpróbáljuk megőrizni” – mondta Kadét Ernő.
Az ünnepségen egyebek mellett az MSZP és a Momentum Mozgalom is koszorúzott.
A Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület az esemény alkalmából kiadott közös sajtóközleményében azt írta, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő romák azt kiáltották:
„Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!”.
A roma csapat egyik vezetője Puczi Béla volt, akit megtorlásul börtönbe zártak és megkínoztak. Amikor Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Sok hányattatás után 2009-ben hajléktalanként halt meg Budapesten.
Idén nyáron Puczi Béla tisztelői – köztük a Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület – egy emléktábla felállítása céljából közadakozást kezdeményeztek, amely sikeresen zárult. Az alkotást Kállai András szobrászművész társadalmi munkában készítette el, és a MÁV hozzájárulása után helyezték el a Nyugati pályaudvar falán.
Október 7-én, a roma büszkeség napján az emberi jogokért tartott demonstráción Setét Jenő közölte, hogy a MÁV nem engedélyezte az emléktábla felavatását.
Október 10-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felajánlotta, hogy az alkotást a jövőre Budapesten megnyíló roma kulturális központ, a Cziffra-palota falára tegyék ki.
Október 19-én Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója levelében azt írta, hogy a vasúttársaság szabályosan járt el a tábla ügyében, de fontosnak tartja Puczi Béla emlékének megőrzését. Dávid Ilona akkor közölte, hogy a MÁV felülvizsgálja szigorú szabályait, és érdemi javaslatokkal megegyezésre törekszik.
Szlovákiából szereztek be négy kalasnyikovot és ezer lőszert. Lőgyakorlatra indultak, amikor lekapcsolták őket.
A két férfi 2014 nyarán ismerkedett meg egymással. Az I. rendű vádlott időközben megismertette társával idegengyűlölő nézeteit, zsidó és cigány származású személyek lelövésével kapcsolatos gondolatait, valamint lőfegyverhez jutási szándékát is.
Mindezek után a vádlottak elhatározták, hogy megpróbálnak éles lőfegyverhez jutni úgy, hogy azok tartására hatósági engedéllyel nem rendelkeztek. Ennek érdekében 2015 februárjában elutaztak a szlovákiai Komáromba, ahol egy vadászboltban
2-2 darab hatástalanított, vaktöltények működtetésére alkalmas gépfegyvert vásároltak.
Később, 2015. év nyarán a II. rendű vádlott a fegyverek közül kettő darabot éles lőfegyverré alakított vissza, amelyek ezután lőszerek működtetésére újra alkalmassá váltak. Társa iránymutatásának megfelelően házilag gyártott hangtompítókat is készített.
Ezután a vád szerint a vádlottak 2015 augusztusában, majd szeptemberében, szintén a szlovákiai Komáromból, összesen 1000 darab töltényt vásároltak, amelyek éles, üzemképes, emberi élet kioltására alkalmas, és az általuk visszaélesített géppisztolyban működtethető lőszerek voltak.
Az I. rendű vádlott 2015 nyarán határozta el azt, hogy
a cigány népcsoportból származó, jelentős vagyonnal rendelkező ember kirablása, illetve megölése
útján próbál pénzhez jutni. A vádlott ebbe a tervébe is bevonta társát, a II. rendű vádlottat.
A vádlottak az emberölést a korábban éles lőfegyverré visszaalakított géppisztolyokkal tervezték elkövetni, az elkövetéshez pedig parókát és esőkabátot, gumikesztyűt szereztek be.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
