Az európai államok rohamos eladósodása nemigen zavarja a hozam vadász nagybefektetőket – állapítja meg a New York-i portál.
30 milliárd dolláros újabb államkötvény kibocsátásra készülnek az európai államok – írja a Bloomberg a Danske Bankra hivatkozva. Mindezt azután, hogy Olaszország, Írország és Szlovénia az év elején 200 milliárdos kibocsátást hajtott végre. A nagybefektetők a neagtív kamatok idején a hozamra hajtanak…
3500 milliárd euro vár arra, hogy gazdára találjon – hála az Európai Központi Bank pénzügyi politikájának – hangsúlyozza a Bloomberg, amely arra számít, hogy nem lesz semmi gond az újabb 30 milliárdos kibocsátással sem noha a franciák és a belgák, akik az államkötvények nagyrészét a piacra dobják, egyáltalán nem állnak jól az államadósság terén.
„A pénzbőség és a negatív kamatok arra ösztönzik a nagybefektetőket, hogy ragadják meg az alkalmat hiszen a hozamra hajtanak” – állapítja meg a Danske Bank vezető elemzője. Jens Peter Sörensen kifejti, hogy az államok a bankokon keresztül értékesítik az államkötvényeket, mert így gyorsan sok pénzhez juthatnak. Ha közvetlenül piacra dobnák az állampapírokat, akkor nagyobb lenne a kockázat, kisebb a bevétel és később juthatnának csak hozzá. Márpedig az európai kormányoknak minden euróra szükségük van, hogy elhárítsák a vírus válság következményeit.
Egyre hosszabb időtartam
Az államkötvények lejárati ideje egyre csak növekszik: a 15 évesnél hosszabb lejárat teszi majd ki a kibocsátások egynegyedét az idén – jósolja a Citigroup szakértője. Aman Bansal más szakértőkhöz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy általában túljegyzik még az olasz államkötvényeket is. Miért? A nagybefektetők igyekeznek az első félévre összpontosítani: az államkötvény vásárlásokat letudni, hogy aztán az év második felében másra figyelhessenek.
Mit csinál az EKB?
Mindenki elsősorban rájuk figyel, de csak január 21-én várható a következő kamat döntés. Addig nyugodt időkre számít a Bloomberg, amely azért felhívja a figyelmet arra, hogy Christine Lagarde, az EKB vezetője beszédet mond hétfőn és szerdán is.
„A legtöbb országnak nagyobb mozgásteret kell biztosítania a következő recesszió elkerülhetetlen beköszöntével.” Ezt a figyelmeztetést adta ki az IMF főigazgatója, Christine Lagarde.
A globális növekedési kilátások „kevésbé kedvezővé” váltak, és egyes kockázatok „kezdik megvalósulni” – mondja. Globális adósságriasztás: az állami és a magánszféra között rekordszintű, 182 billió dollár, közel 60% -kal több, mint 2007-ben. Ez pedig kiszolgáltatottabbá teszi őket.
Ettől függetlenül az európai kormányok továbbra is számíthatnak arra, hogy el tudják helyezni az államkötvényeiket, mert a negatív kamatok miatt a befektetők minden hozam lehetőségre lecsapnak.