Az Együtt idézi a Közép-európai Egyetem közleményét, melyben azt írják, hogy a kormány és New York közötti tárgyalások sikere után megállapodtak a New York-i Bard College-dzsal, így a CEU oktatási tevékenységet végezhet a társult intézmény kampuszán az USA-ban.
Ezzel megfelelnek az oktatási törvény márciusi módosításának, azaz a lex CEU-nak.
Az Együtt felfoghatatlannak tartja azt az ostoba háborút, amit Orbán Viktor művel még mindig a CEU ellen. Egy megbélyegző, kirekesztő, törvény helyett olyan megoldásra lenne szükség, amely az egyetem létét és szabadságát nem veszélyezteti.
Az oktatási törvény módosításával előírt feltételeknek már megfelel az egyetem, ezért éppen ideje, hogy kapituláljon a Fidesz-kormány, befejezze az alapvető európai értékeket szembeköpő háborúskodását, levegye a kezét a magyar felsőoktatásról, és tiszteletben tartsa annak autonómiáját.
Várjuk, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt – írja közleményében az egyetem.
Azt írják: az elmúlt hónapok során tárgyalások folytak New York állam és Magyarország kormánya között a CEU budapesti jövőjéről. A CEU szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét. A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, arról értesült azonban, hogy azok megteremtették a megegyezés alapját.
A közlemény szerint az eredmények fényében a CEU úgy ítélte meg, hogy egyetértési megállapodást írhat alá
az intézménnyel több évtizede szoros partneri kapcsolatot ápoló Bard College-dzsal,
annak érdekében, hogy az Egyetem oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Abban bíznak, hogy ez a megállapodás, ami nem zárja ki a hasonló jövőbeli együttműködéseket más New York-i intézményekkel, a helyzet gyors megoldásának alapját jelentheti.
Várják, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt – áll a CEU közleményében.
Hivatalosan is megkezdte új tanévét a Közép-európai Egyetem (CEU). Az egyetemnek jelenleg 1500 hallgatója, többszáz oktatója és munkatársa van.
Az évnyitó ünnepségen a CEU alapelvei – a szabad gondolkodás, a sokszínűség és a nyílt társadalom – szellemében köszöntötték a hallgatókat, oktatókat, munkatársakat és a meghívott vendégeket.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora üdvözölte a több mint 90 országból érkező, több mint 700 diákot. A többi között arról beszélt, hogy
„Ez egy valódi közösség, amit még összetartóbbá tett az akadémiai szabadság védelmében vállalt kiállásunk.”
Hozzátette: „Mikor, angolosan szólva, ’akadt egy kis problémánk’, együtt álltunk helyt, ezért most a CEU közösség minden egyes tagjának szeretnék köszönetet mondani.
Kitért arra is, hogy folytatódnak New York állam és Magyarország kormánya közötti a tárgyalások, és „bízunk abban, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek, és olyan kétoldalú megállapodás születik, amelyet ezután az Országgyűlés jóváhagy.”
A Lex CEU
Az Orbán-kormány az idén március végén egy olyan módosítót nyújtott be a felsőoktatási törvényhez, amelynek kimondatlan célja az volt, hogy ellehetetlenítse a Soros György által Budapesten alapított CEU működését. Előírta ugyanis, hogy legyen egy campusa az Egyesült Államokban, továbbá, hogy az USA szövetségi állami szinten kössön megállapodást a CEU-ról a kormánnyal.
Fotó: imre richárd heffler
A Lex CEU óriási felháborodást váltott ki idehaza és külföldön egyaránt – tízezreket megmozgató tüntetés-sorozat indult, s voltak demonstrációk külföldön is. Nem csak a hazai diákok, tanárok, politikusok és pártok tiltakoztak, a CEU mellé állt számtalan ismert tudós, közgazdász és 15 Nobel díjas is.
A törvényt ezzel együtt megszavazta a Fidesz-többség, s azt – a demonstrációk ellenére – aláírta Áder János köztárssági elnök. Brüsszel válaszként kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, azzal az indokkal, hogy a törvény korlátozhatja a szabad szolgáltatásnyújtás elvét.
Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír – tudósított az ATV egy kormánytagra hivatkozva. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg. Az AB ítéletekre rálátó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet.
A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap – mondta az atv.hu-nak egy kormányzati forrás, azt állítva megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős „illetékesének” a jóváhagyásával. Így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt,
és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.
A forrás részleteket nem árult el, de határozottan leszögezte: ezáltal a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el a törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá, majd másnap, április 11-én ki is hirdették.
Mint a Fühü is beszámolt róla, a lex CEU óriási felháborodás-sorozatot váltott ki idehaza, s számos külföldi bírálatot váltott ki.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a módosított felsőoktatási törvény több, rendkívül problematikus, a külföldi egyetemekre vonatkozó előírást tartalmaz.
A Velencei Bizottság szerint az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, és a magyar törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az új külföldi intézményekre, de a már itt lévők esetében az új előírások jelentős része
„túlságosan szigorú, sőt, akár indokolatlan”.
Azt is írják, hogy a módosítást annyira gyorsan fogadta el a parlament, hogy nem tették lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek.
A szervezet ajánlásokat is megfogalmazott, többek között azt írják, ki kellene vonni a már jelenleg is Magyarországon működő külföldi egyetemeket a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.
A bizottság szerint hiába nem neveztek meg benne egy egyetemet sem,
a szabályváltozás egyedül a Közép-Európai Egyetemet, vagyis a CEU-t hozza hátrányos helyzetbe
– ennek érdekessége, hogy legutóbb már a kormánypárt is Lex CEU-ként emlegette a törvényt, bár korábban tagadták, hogy csak a Közép-Európai Egyetem miatt hozták.
A CEU épülete Forrás: Wikimedia Commons
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint „a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell”. Azt is írják, hogy a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.
a kormány feladta reménytelen próbálkozását, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal írjon alá megállapodást a CEU-ról,
és beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írhatnak. A magyarországi egyetemek közül nemzetközileg legelismertebbnek számító CEU működését ellehetetlenítő feltételek közül azonban ez csak az egyik, a törvénymódosítás értelmében ugyanis egy amerikai kampuszt is létre kellene hozniuk.
A kormány közleménye szerint a Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor.
Az Európai Bizottság július közepén indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Eszerint
a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal.
Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.
A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután
az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.
A CEU épülete Forrás: Wikimedia Commons
Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:
„az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.
Azt is mondta:
A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.
MTI Fotó: Kovács Attila
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor
a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.
Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.
A Fidesz sorosozással válaszolt,
az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.
A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.
Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
