Tegnap nem volt tüntetés, ma lesz csak, de ma érdekes események várhatóak: azonban, mivel előre képtelenség volna megírni ezeket, a mai kávé mellé megint pártpolitika következik. Éspedig az érdemtelenül kevés figyelmet kapó, különleges kezdeményezésként induló Modern Magyarország Mozgalomra (MoMa) kerítünk sort.
Mikor indult, tényleg modern volt, és voltaképpen most is az – hogy miért nem lett belőle tömegpárt? Annak több oka is lehet, nem foghatjuk egy indokra – de előbb lássuk a párt történetét.
A Modern Magyarország Mozgalom Párt (röviden MoMa) megalapítását 2013. április 21-én jelentette be Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, egykori pénzügyminiszter. Elnöke Bokros Lajos, alelnöke Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) és a Centrum Párt egykori politikusa. Az elnökség tagja volt még Kajdi József, Antall József miniszterelnök kormányhivatalának vezetője, Pálfy G. István egykori tévés újságíró, valamint Cselényi László, a Duna Televízió volt elnöke.
A MoMa alakuló gyűlésén magam is részt vettem, mint tudósító, és azt kell mondanom: sajtószempontból pártot alapítani így kell. A Körúton áll a világszintű Grand Hotel Corinthia, ott alakultak, meglepően népes, több száz fős társaság gyűlt össze, és az elegáns környezethez méltóak voltak a célkitűzések, felszólalások: Bokros Lajos szó szerint minden eszközt bevetett, Ady-idézettel kezdte és egy focilabdával dekázgatva fejezte be, szegény fotósok majdnem megőrültek, nem tudták követni a labdát – az operatőrök viszont kedvelték. Mozgóképnek tökéletes volt.
Én kicsit kényes helyzetben voltam akkor és ott, ugyanis pár nappal korábban – Pálfy G. miatt – csúnyán megcsípdestem Bokros Lajost egy jegyzetben, de ő volt olyan gentleman, hogy nem helyreigazítási kérelemmel vagy sajtóperrel reagált, hanem meghívott az alakuló gyűlésre. Ez valóban elegáns volt tőle – máig meggyőződésem, hogy valódi úriember.
De lássuk, mi történt később?
A párt a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson nem szándékozott indulni, mivel ehhez még nem érezte elég erősnek az ismertségét és támogatottságát, valamint kritizálta az újabb választási rendszert, de a Fidesz kritikusaként kívülről támogatta a baloldali Összefogást.
A MoMa a 2014-es európai parlamenti választásra már listát akart állítani – részben az addig EP képviselő elnök, Bokros Lajos miatt is –, de nem sikerült a szükséges minimum 20 000 támogatói aláírást összegyűjtenie, ezért a párt elesett az indulástól, így Bokros képviselői mandátuma is véget ért. A MoMa kezdeményezte az ajánlások újraszámolását, mivel szerintük elegendő érvényes ajánlás gyűlt össze, amit a Nemzeti Választási Iroda munkatársai a párt általi megbízottakkal együtt el is végzett, de a vizsgált 24 264 ajánlásból a harmadik újraszámolás után is csak 18 633 volt érvényes (a három újraszámlálásnak három különböző eredménye volt, de mindháromnak nagyjából 18 és fél ezer volt az eredménye), amely eredményt és az ez általi vereséget ezután a pártelnök is elismerte. Bokros közölte, hogy ezután a párt országos szervezetének kiépítésébe kezdenek.
A 2014-es önkormányzati választáson a párt 100 jelöltet indított, köztük a pártelnököt, Bokros Lajost budapesti főpolgármester-jelöltként, aki 213 550 szavazatot (36,04%) kapott, ezzel második lett a fideszes Tarlós István mögött.
Megállapodás helyett végül vita a DK-val
2017 szeptemberében a párt megállapodást kötött a Demokratikus Koalícióval (DK) a 2018-as országgyűlési választásokra, ezt Gyurcsány Ferenc jelentette be a Közös Ország Mozgalom Agórájának megnyitásakor. Bokros 500 napos programja keretében kerülne sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választási rendszerű választásokat írnának ki. 2018. január 12-én azonban Bokros egy Facebook-posztban bejelentette, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna. A párt az országgyűlési választáson országos lista nélkül 617 szavazatot kapott, mely mindössze 0,01%-ot jelentett.
A torzsalkodást most hagyjuk, ne részletezzük, de az az 500 napos program, ha azt tudnám feledni… Volt ugyanis annak egy különös gondolata, idézném is:
„Kedves ellenzéki sajtó! A népszavazás után remek elemzéseket olvastam arról, hogy a helyzet még rosszabb és nem is fog változni, mert az ellenzék milyen vacak. Nektek eszetekbe sem jut, hogy a helyzeten Ti magatok is tudtok változtatni? Kedves maradék demokratikus sajtó! Kedves publicisták, bloggerek, véleményvezérek! Ne fanyalogjatok! Harcoljatok a szabadságért! Bő egy évre félre kell tegyétek a látszat-függetlenségeteket!”
Ezt hiba volt mondani.
Azt akarta „elkérni” a sajtótól, ami a lényege: a független véleményt. Mert rendben van, én azt nem gondolom, hogy Bokros Lajosnak lennének vagy akár csak lehetnének mocskos, titkolnivaló vagy kétes ügyei, róla ez elképzelhetetlen. De nem állíthatom előre, hogy akár ártatlanul is nem keveredik ötszáz nap alatt botrányba, nem rágalmazzák meg vagy nem lesz mondjuk koccanásos közlekedési balesete. Ahogy akkori koalíciós társairól sem: a jövőre nézvést újságíró nem adhat biankó csekket. Sem Bokros Lajosnak, sem másnak. Ezzel a meggondolatlan mondatfüzérrel azt kívánta, hogy az akkor is, most is független (igen kicsi) sajtó tegyen szent esküvést, miszerint minden esetleges ballépésnél félrenéz.
Márpedig független újságíró ezt nem teheti: én a magam részéről azt a megoldást választottam, hogy mivel rosszat nem akartam írni (nem is volt mit), jót nem nagyon lehetett, ezért azoknak a politikusoknak a nevét, akik csatlakoztak ehhez az abszurd kéréshez épp úgy nem írtam le mostanáig, mint Bokros Lajosét sem. Sajtót ne tessék zsarolni: inkább nem ír az ember, minthogy pártkatona vagy szócső legyen belőle, esetleg cinkos, adott esetben.
Bár még egyszer leszögezem: kevés ember él magyar földön, akitől távolabb állna a törvénysértés vagy a botrányos élet, mint Bokros Lajos. Máig nem értem, mi vezette erre a kérésre.
No, de lássuk: mit mond a MoMa programja? Mi a céljuk?
A párt elsődleges célja a nemzeti és európai, a konzervatív és szabadelvű értékek hiteles képviselete és terjesztése Magyarországon.
Ezzel összhangban törekszik az alkotmányos jogállam visszaállítására, az alapvető szabadságjogok megerősítésére, a 2011-ben elfogadott egyfordulós választási rendszer helyett egy arányos, kétfordulós választási rendszer kialakítására, a befektetői és beruházási bizalom visszaszerzésére, a korrupció minden válfajának megszüntetésére. De idézzük magát a pártelnököt!
„A rendszerváltás igénye mindent felülír. Nem újkeletű vélemény ez. Pontosan másfél évvel ezelőtt fogalmaztuk meg, amikor útjára bocsátottuk az 500 napos programot. Elsőnek a Modern Magyarország Mozgalom.
Mit jelent ma a rendszerváltás? Három dolgot.
Az önkényuralom felszámolását és az alkotmányos jogállam, a demokrácia helyreállítását.
A hazug, tolvaj és pazarló kormányzás felváltását igazmondó, hatékony és tisztakezű vezetéssel.
Az ország végzetes leszakadásának megállítását és megfordítását ésszerű, szakszerű és becsületes gazdasági, társadalmi és nemzetközi politikával.
Ordító szükségszerűséggé, mindent elsöprő paranccsá vált a demokratikus ellenzék és a civil szervezetek együttműködése.”
Ezekkel az elvekkel megint csak egyetérteni lehet. Egyáltalában, kevés helyen találkozik az ember annyi jó szándékkal, mint a magyar ellenzék politikai irataiban, szerintem az Ördög is innét szerzi be a macskaköveket a Pokolba vezető úthoz. De ne legyünk rosszmájúak: a MoMa igenis egy korszerű centrumpárt, komoly és átgondolt programmal, kiváló szakértőkkel, derék, fennkölt gondolkodással.
Igazán megérdemelnék a sikert. Még akkor is, ha ezt a centrista gondolkodást – vagy egy ahhoz nagyon hasonlót – a Momentum is a zászlajára tűzte.
Mi lesz a sorsuk?
Sajnos nem látom a fényes jövőt a mostani körülmények közepette. A 2018-as választási szereplés után sürgősen ki kéne találjanak valamit, hogy népszerűsítsék a mozgalmat, különben egyszerűen elfelejtik őket. És az nagy kár volna.
Remélem, csak találnak egy rátermett szakértőt, aki visszaemeli őket a köztudatba.
A Modern Magyarország Mozgalom jobb sorsra érdemes párt, mely ígéretesen indult, és most méltatlanul kevéssé ismert.
Pedig kezeskedem érte: Bokros Lajos művelt úriember és kiváló pénzügyi, politikai szakértő.
Lehet, az is vele a baj.
Ha csavargó és sikkasztó lenne, manapság meglehet, hogy jobban odafigyelnének rá – csak arra ő képtelen.
