Buy now-pay later (vásárolj most, fizess később) – de mi van akkor, ha valaki nem fizet?Olyan fiataloknak kínálják ezt a pénzügyi konstrukciót az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitel kártyához. Az infláció pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek mind pedig a generáció hitelképteien tagjainak.
300%-al nőtt meg a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ügyfeleinek a száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.
“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla”
– mondja egy pénzügyi szakértő.
Elyse Hicks, aki a fogyasztók érdekeit képviseli el is magyarázza, hogy pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot. Utána viszont a kamatok környezettől függően pénzbüntetést rónak ki rá. Amíg nem volt ilyen magas infláció addig ez nem látszott végzetesnek, de most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.
Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció jó üzlet mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.
Miért? Mert a Buy now pay later ügyfelek többet költenek mint a hitelkártya tulajdonosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.
A pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel hanem pénzbüntetést, amely idő arányosan emelkedik.
A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. A felmérések tanúsága szerint sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a Buy now pay later pénzügyi konstrukciót.
Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt Buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette így önhibáján kívül nem tudott fizetni, a pénzügyi felszólítások csak egyre másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.
A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövidtávú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.
Ezek a cégek – nem úgy mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.
A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ugyanúgy működik mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.
