Kezdőlap Címkék Bosznia

Címke: Bosznia

Orosz érdek a Nyugat-Balkánon magyar segédlettel

Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.

Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban  állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.

Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott  Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.

Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.

Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.

Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.

Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy

a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!

A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője

Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.

A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.

A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.

A civil társadalom és az EU ellen

Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.

Szélsőségesek támogatása

Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot  tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.

Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.

– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.

Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna.  A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.

Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.

„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”

– mondta Deralla.

Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.

Facebook

Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.

(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)

Feszült helyzet a boszniai-horvát határon

0

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Horvátországba, azaz az unióba akarnak bejutni.

Legkevesebb három menekült megsebesült a boszniai-horvát határon szerdán, a migránsok és a rendőrök összecsapásában. A tömeg két nap várakozás után törte át a határon álló kordont, abban a reményben, hogy így átjutnak az Európai Unió határán Nyugat-Európa felé, de a horvát rendőrök vízágyúval tartották vissza a köveket dobáló embereket, írja a euronews.com.

„Nincs más választásunk, nincs több pénzünk, mindenünk elveszett, és itt nem maradhatunk. Nincs meleg hely, ahol meghúzhatnánk magunkat, nincs ágyunk, napok óta nem aludtunk, hónapok óta nem aludtuk ki magunkat igazán” – mondta egy iráni férfi.

Az elmúlt időszakban egyre több menekülő balkáni útvonala keresztezte Boszniát. Idén ezidáig legkevesebb 16 ezren léptek be az országba. Közülük több ezren ott is rekedtek, elsősorban Bihaćon és környékén, mert Horvátország nem engedi be területére az illegális határátlépőket.

Az év eleje óta a rendőrség hivatalos adatai szerint közel 20 ezer illegális bevándorló érkezett Bosznia-Hercegovinába, és 13 ezret tartóztattak fel a hatóságok. Jelenleg 4-5 ezren tartózkodhatnak az országban. Többségükben az ország nyugati részében, a horvát határhoz közeli Bihać környékén zsúfolódtak össze, ahol parkokban és romos épületekben vertek tábort. A boszniai hatóságok szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerb és a montenegrói rendőrök átengedik őket a határon.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat több mint két és fél évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó menekültek száma. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia jelenleg csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, s náluk akarnak menedéket kérni.

Az említett útvonal lezárása óta a bevándorlók új útvonalakon, többségében Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznek Horvátországba, majd onnét Szlovénián keresztül Nyugat-Európába próbálnak meg eljutni. A határsértések mindennaposak.

Migránsok a Balkánon

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

0

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte

„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”

a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre

csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.

Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.

Jean-Claude Juncker
(MTI/EPA/Patrick Seeger)

Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.

Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.

Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:

„Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”

Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.

Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.

  • Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
  • Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
  • Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégia azt is kiemeli, hogy

az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,

intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.

Felfüggesztették az Ítélethirdetést Hágában a boszniai volt vezetők ügyében

0

A törvényszék elnöklő bírája, Jean Claude Antonetti éppen felolvasta a másodfokú ítéletet, mellyel megerősítették a nyugalmazott tábornokra első fokon kiszabott 20 éves börtönbüntetést, amikor Slobodan Praljak, a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető egyike,  azt kiáltotta, hogy „nem vagyok háborús bűnös”, és kiitta az ismeretlen folyadékot tartalmazó üveget.

Az utolsó ítélet

A háború alatti boszniai horvát bábállam (Herceg Bosna) teljes vezetősége feletti másodfokú ítélettel tulajdonképpen befejeződik a Hágai Törvényszék (nem összetévesztendő a Hágai Nemzetközi Bírósággal) mandátuma. Egy átmeneti nemzetközi bíróság foglalkozik majd a még másodfokra váró ügyekkel (Karadžić, Mladić, Šešelj). A délszláv válság idején a magyar diplomácia, hagyományaihoz híven, sorozatos baklövésekkel öregbítette hírnevét.

2013-ban született az elsőfokú ítélet Jadranko Prljić, Herceg Bosznia háborús „miniszterelnöke” és öt társa (volt hadügyminiszter, vezérkari főnök stb.) felett. Akkor összesen 111 évet kaptak.

A kulcsfontosságú vádpontok arra vonatkoztak, hogy a boszniai horvátok etnikai tisztogatást hajtottak végre azokon a boszniai területeken, ahol a horvátok éltek többségben. Az áldozatok főleg muzulmánok (helyesebben bosnyákok, angolszász terminológiával Bosniaks) voltak, kisebb számban szerbek. Erre azért volt szükségük, hogy egy háború utáni osztozkodásnál legyen mivel (etnikailag ’tiszta’ településekkel) érvelniük, jobban mondva alkudniuk.

A helyzetet súlyosbította, hogy az anyaország, Horvátország nemcsak fegyverrel és ideológiával segítette a Boszniában őshonos nemzettársaikat, hanem

a Horvát Hadsereg aktívan ki is vette a részét a harcokban.

Ez pedig a független horvát állam első elnökének, Franjo Tuđmannak a lelkén szárad. Korábban bekövetkezett halála mentette meg a hágai vádemelestől.

Ennek a hadúrnak – aki nem mellesleg, „ősellenségével”, a szerb Miloševićtyel még 1992-ben felosztotta Boszniát horvát és szerb részre, a többségi bosnyákoknak egy középső korridort engedélyezve – szállított kalasnyikovokat az Antall-kormány, olyan fergetegesen amatőr módon, hogy a szerb/jugoszláv titkosszolgálat gondosan mindent lefilmezett és bemutatott a nagyközönségnek. Az ügyetlenségre nem mentség, de talán a horvátok mellé való feleslegesen egyoldalú állásfoglalást elősegítette, hogy a nagy szövetséges, Németország is túlságosan sietett a független Horvátország elismerésével.

Az igazság az, hogy a délszláv háborúkban senki sem volt ártatlan:

a szerbek kezdték a háborús propagandát, a többiek alig várták. Ők gyilkoltak a legtöbbet, talán azért is mert a legerősebbek voltak, de a többiek is kegyetlenkedtek, amint erre volt alkalmuk. Ez a hágai ítélkezések számszerű voltában is megmutatkozik, miszerint a legtöbb elítélt szerb, majd jönnek a horvátok és csak utánuk a bosnyákok, koszovói albánok.

A konkrét bűnösök közül sokan talán Hágában elnyerték méltó büntetésüket, de a nacionalizmussal megfertőzött régió mit sem változott. Szerbiában náci-kollaboráns csetnik vezéreket rehabilitálnak, Horvátországban a második világháború alatti fasiszta horvát bábállam értékrendje terjed.

Az Orbán-kormány ezúttal, szakítva az antalli hagyományokkal, a szerbek mellé állt és teljes mellszélességgel kiáll az EU-ba igyekvő Aleksandar Vučić mellett. Csakhogy a szerb elnök Moszkvába is ugyanolyan hévvel igyekszik. Ilyen szempontból is ideális a legújabb megbonthatatlan szerb-magyar barátság. A legközelebbi hágai törvényszékig.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!