Fontos nemzetközi konferenciát tartott pénteken az MTA Budapesti Neutron Centruma (BNC) a neutronos anyagvizsgálati módszerekről. Ez egy átlagos olvasó számára valami elvont tudományos fontoskodásnak tűnhet, de valójában nagyon hasznos lehet például az ipar vagy akár a régészet számára.
A rendezvény már csak azért is érdekes volt, mert hétfőn újabb fordulat várható a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia vitájában, hiszen az MTA közgyűlése a saját kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd és ezzel várhatóan folytatódik a polémia Palkovics miniszterrel a hazai innovációról és ebben az Akadémia szerepéről. Miközben ez a konferencia is ékes bizonyítéka az akadémiai kutatók erőfeszítéseinek abban, hogy az ipari versenyképesség javítását szolgálják – mint azt a számos sikeres vizsgálatukkal be is mutatták.
Rosta Lászlótól, a BNC tudományos igazgatójától a Független Hírügynökség azt kérdezte, hogyan érinti az intézetüket, hogy a kormány akar dönteni a pénzosztásról. Szerinte nagyon káros volt, hogy az innovációs rendszer átalakításának a szándéka a kormány és az MTA közötti vitához vezetett, de ő azt reméli, hogy a kormány valójában több pénzt akar adni a kutatásokra, csak a kommunikáció félresiklott és ez konfliktust okozott. Biztató jelnek nevezte, hogy a konferencia egyik meghívott előadójaként a kormányzat képviseletében, Dr. Szabó István, az Innovációs Hivatal elnökhelyettese igen hasznos és inspiráló előadást tartott.
Azt is reméli, hogy rövidesen kialakul az a pályázati forma, amely a kutatóintézet, valamint az ipari vállalatok és az egyetemek számára finanszírozza a kutatásokat, a fejlesztéseket és ezek megismertetését. A pályázati rendszer azért is fontos, mert ezzel lehet javítani a beszállító kis és közepes vállalatok helyzetén, amelyeknek enélkül nincs elég kapacitásuk a fejlesztésekre.
Rosta László hangsúlyozta, hogy az egyetemekkel szoros kapcsolatot akarnak kiépíteni, mert rajtuk keresztül lehet a jövő mérnökeivel megismertetni azokat a kutatási eredményeket, amelyeket aztán felhasználhatnak a fejlesztésekre. A „kutatási infrastruktúra – egyetem – iparvállalat” konzorciumi pályázati forma szorgalmazása, elsősorban a kis- és közepes vállalatoknál, azért fontos, mert pont ebben a szektorban vagyunk hátrányban, itt van szükség az ipari beszállítói kör kutatási potenciáljának a növelésére, versenyképességének a fokozására.
Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkára – egyike a felkért panel-előadóknak – kérdésünkre elmondta, hogy az autóiparban különösen fontos az alkatrészek, a felhasznált anyagok roncsolás-mentes neutronos vizsgálata. Ugyanakkor a kis beszállító cégek még nem ismerik ezt a lehetőséget, mert nincs elég emberük és a fiatal mérnökök esetében sem volt még része a tantervnek. Ezért tartja nagyon fontosnak a kapcsolatépítést a kutatók és a cégek között. Szerencsére újabban legalább a nagy multi cégek – például az Audi és a Bosch – elkezdtek már Magyarországon is kiépíteni fejlesztéssel foglalkozó részlegeket. Az is igaz viszont, hogy az általuk alkalmazott mérnököknek sokszor nehéz megfelelniük a feltételeknek.
A nemzetközi konferencián sokan, sokféle területről tartottak előadásokat, köztük számos külföldi – német, francia, svájci, spanyol és olasz – vezető kutató is. Közülük többen is – akik korábban kevéssé ismerték az itt folyó munkát – igen nagy elismeréssel nyilatkoztak a BNC nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeiről!
Az előadásokból egyebek között megtudhattuk, hogy a BNC 25 év alatt 3500 kísérletet hajtott végre és a 20 év óta szervezett képzésein 40 országból 500 fiatal kutató, mérnök vett részt. Egyik fontos ipari partnerük, a Mirrotron kft. 1992 óta fejleszt és gyárt neutronkutatási műszereket, melyeket már 35 országban értékesítettek, többek között az egyik számos szabadalommal is védett terméküket, a neutronokat a reaktorból a mérőműszerekhez szállító különleges tükrös sugárnyaláb-vezetőket. A csillebérci neutronkutató központ mögött pedig már hatvan évnyi tapasztalat áll.
A neutronos anyagvizsgálat nem roncsol és jobb mint a röntgen, mivel például vastagabb anyag is vizsgálható vele, ráadásul a pontosabb eredmény érdekében mindkettő használható és eredményeik összesíthetők. Ez főleg bonyolult mintáknál, például autó alkatrészeknél vagy elektronikai berendezéseknél lehet fontos. A berendezéseken belüli folyamatok és ezek dinamikája is ellenőrizhető ezzel a „neutron-átvilágításos” módszerrel.
Vagyis a felhalmozott tudományos ismeretek már jól hasznosíthatók az iparban, az autóiparban például különösen fontos az anyagvizsgálat, nem csak a termelékenység optimalizálása és az anyag öregedésének kezelése miatt, hanem a baleseti veszély csökkentése érdekében is.
Ennek ellenére ma még kevés vállalat ismeri ezt a lehetőséget. Azt több előadó is hangsúlyozta, hogy fontos az oktatás valamint az európai együttműködés a kutatásban és az ipari hasznosításban is.
A neutronos anyagvizsgálat nem csak a gépiparban lehet eredményes, hanem az egészségügy, a gyógyszergyártás, vagy éppen a régészet területén. Az utóbbiról hallhattunk is egy különleges példát. Egyiptomban egy 5000 éves múmián találtak egy nyakláncot, amelyen vas gyöngyök is voltak – jóval a vaskor előtti időből. Ez hogyan volt lehetséges, ha még nem tudtak vasat készíteni? Nos, a vizsgálat megállapította, hogy ez a vas meteoritból származik, az egyiptomiaknak – ha látták, hogy az égből érkezik – vallási szempontból is értékes lehetett. Többféle neutronos módszer kombinációjával számos múzeumi tárgyról megállapítható, hogy miből, mikor és hol készült.
Mire jó a neutronos anyagszerkezeti vizsgálat?
