Kezdőlap Címkék Bezárás

Címke: bezárás

“Három gyárat akar bezárni a Volkswagen Németországban”

A német autóóriás üzemi tanácsának elnöke bejelentette, hogy három németországi gyárát bezárja. A bezárás puszta tényén túl hatalmas jelentősége van a lépésnek az egész német gazdaság szempontjából.

“Minden német gyárat érintenek ezek a tervek. Leépítés ugyanis mindenütt lesz. Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe”  – hangsúlyozta Daniela Cavallo.

“A Volkswagen teljes részlegeket szervezne ki külföldre” – tette hozzá az üzemi tanács elnöke, aki szerint:

”senki sem érezheti magát biztonságban, mert azok, akik megúszhatják a leépítést, átlagosan 10%-os bércsökkenést lesznek kénytelenek elfogadni.”

A Volkswagen vezetése egyúttal azt tervezi, hogy a bónuszok jórészét is megszünteti illetve az összegeket csökkenti. A jövőben nem jár például jutalom 25 vagy 30 éves munkaviszony után.

Mit mond a Volkswagen?

“A cél az, hogy a vállalatot versenyképessé tegyük hosszú távon is. Olyan digitális fenntartható technológiát akarunk alkalmazni, amellyel kiváló minőségű termékeket tudunk majd vinni a világpiacra. Mindezt úgy, hogy az árak vonzóak legyenek a vásárlóknak és a Volkswagen nyereséges legyen.”

Keserű konklúzió a végén:

”az európai autós piac stagnál, és ez a közeli jövőben nem is változik meg” – jósolja Európa legnagyobb autós cége, a Volkswagen, amely a világháború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.

120 ezer embert foglalkoztat a Volkswagen Németországban

Ennek körülbelül a felét a központban Wolfsburgban, ahol minden a Volkswagenről szól. Mi lesz velük? 10 gyár állítja elő a Volkswagen autókat Németországban: hat Alsó Szászországban, három Szászországban és egy Hessenben. Osnabrückben zárnák be az egyik Volkswagen gyárat, ott 2300 ember dolgozik.

A Volkswagen külföldön is foglalkozik a gyár bezárásának gondolatával: Brüsszelben nem találtak új befektetőt, ezért valószínűleg elkerülhetetlen az üzem felszámolása. Brüsszelben az Audi Q8 e-tront gyártják, a termelést áthelyezik Mexikóba, ahol alacsonyabbak a munkabérek, lazábbak a környezetvédelmi szabályok és közelebb van az Egyesült Államok, melynek piacán dinamikusan növekszik az elektromos autók iránti igény. A brüsszeli gyár bezárása 3000 embert érinthet.

Kína és az USA a felelős?

Sokan a kínai elektromos autók konkurrenciáját illetve az USA protekcionista politikáját hibáztatják a Volkswagen nehézségeiért, de a pekingi Global Times szerint az európai autóipar saját gyenge teljesítményének köszönheti, hogy lemarad a globális versenyben:

”A nagy párizsi autószalon azt mutatta, hogy a kínai elektromos autókra kivetett vámok nem riasztják el a kínai cégeket attól, hogy az európai piacon árusítsanak. A kínai cégek új autókkal és új technológiákkal voltak jelen.”

A kínaiak párizsi jelenlétének már a címe is az új fejlesztési irányt jelzett: ”intelligent manufacturing in China” – vagyis a mesterséges intelligencia felhasználása az autók előállításában.

Peking együttműködést kínál Európának:

”A globális újítási versenyben Európa és az USA túlreagálta a kínai konkurenciát.

Franciaországhoz hasonlóan minden ország kezd rájönni arra, hogy a technológia fejlesztését elsősorban saját magának kell megoldania, de az újítás nem zárt folyamat. Szükség van versenyre és együttműködésre ezen a téren is. A kínai autóipar épp így érte el az eredményeit” – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Amely persze arról nem ír, hogy Kínában a munkabérek még mindig sokkal alacsonyabbak mint Európában vagy az Egyesült Államokban, és a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak mint a vetélytársaknál.

Ezért gyárt több autót a Volkswagen Kínában mint Európában, ezért működteti legnagyobb gyárát a Tesla is Sanghajban. A kínaiak immár világszínvonalú termékeket tudnak előállítani lényegesen alacsonyabb munkabérekkel mint a vetélytársak, ezzel a versenyelőnnyel nemcsak a Volkswagen nem tud mit kezdeni.

Szét kell cseszni a fejüket – így ünnepelte Bayer a Népszabadság bezárását

Két évvel ezelőtt Bayer Zsolt azt írta a Magyar Hírlapban, hogy a Népszabadsággal a „Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb műhelye tűnik el talán örökre”, a most bezárt újság olvasóit pedig rohadt, tetves komcsiknak nevezte, akiknek majd „szét kell cseszni” a fejét.

Azt nem részletezte Bayer, hogy ő maga miért volt valamikor kilenc hónapon át a Népszabadság munkatársa. Nyilván azért, mert megtévesztették, és pisztolyt szegeztek a tarkójának. Vagy belülről bomlasztott, ahogyan az ilyenre utólag emlékezni szoktak.

Együttérzés helyett Bayer úgy tett, mintha nem tudta volna, hogy a Népszabadságnál emberek dolgoztak. Újságírók, családos emberek, akiknek attól az októberi naptól kezdve még az addiginál is nagyobb bizonytalanság jutott osztályrészül.

Fotó: Facebook

Persze, nem csupán a Népszabadság munkatársairól volt szó. Sőt, főként nem róluk. A Népszabadság eltüntetésével a nyilvánosság szenvedett vereséget. A tájékozódáshoz való jog, a demokrácia sínylette meg ezt a gazemberséget.

Rogán Antal újból utazhat helikopteren, ha kedve úgy tartja, akár parasztfiúként is urizálhat, mert a Népszabadság bezárásával eggyel kevesebb hely lett, ahol ezt meg lehetett írni. Matolcsy Görgy is gond nélkül kistafírozhatja – később feleségül vett – kedvesét, valamint annak családját, a magyar emberek a Népszabadságból már nem szereznek erről tudomást. És Mészáros Lőrinc is kedvére gyarapíthatja a vagyonát, számolatlanul és ellenőrizetlenül, mert már a látszatra sem kell adnia, Garancsi István, a miniszterelnök kötélbarátja is gazdagodhat, látástól vakulásig, Orbán Viktor magánrepkedéseiről nem is beszélve. A Fidesz-kormány szétlophatja az országot, már csak néhány lapot és internetes portált kell elhallgattatni, és a magyar emberek ezt sem fogják megtudni a sajtóból.

Egyszer persze majd biztosan feltűnik nekik, hogy nem maradt semmijük, mert amijük volt, azt a hatalmasok zsebre vágták. Akkor majd nagyon mérgesek lesznek a magyar emberek. Talán még az is az eszükbe jut, hogy hatvankét évvel ezelőtt volt egy forradalom. És akkor majd Bayer Zsoltnak sem lesz jó lenni.

Ma húsz éve hallgattatták el a Kurírt

Decens hölgyek és urak gyülekeztek pénteken este egy óbudai vendéglőben. Egy húsz évvel ezelőtti eseményre, egykori munkahelyük, a Kurír megszüntetésére emlékeztek.

A Kurír bezárása volt az első a sorban. Amolyan ujjgyakorlat a hatalom részéről, előjáték a Népszabadság, a Metropol, a Magyar Nemzet bezárásához.

Ma húsz éve, 1998. szeptember 30-án (akkor szerdára esett) jelent meg a Kurír utolsó száma. A megszűnés tágabb előzménye, hogy 1998-ban kormányváltás volt Magyarországon. Orbán Viktor lett a miniszterelnök, aki már akkor sem lelkesedett a szabad, tőle független sajtóért.

Október elsején még megjelent egy különszám, amelyet közösségi adományokból finanszírozott a szerkesztőség.

A közvetlen előzmény pedig az, hogy a lap szeptember 30-án cikksorozatot harangozott be az olvasóinak: oknyomozó riportereink az akkori (és mostani) belügyminiszter, Pintér Sándor, valamint a sajtóban csak bombagyárosnak nevezett Dietmar Clodo üzleti kapcsolatairól ígértek cikksorozatot. Ez az írás volt az utolsó csepp a pohárban, a cikksorozatnak csak az első része jelenhetett meg.

A szakmai körökben minőségi bulvárlapnak nevezett Kurírnak utolsó éveiben a Postabank volt a tulajdonosa. A Postabank akkor már döntően állami tulajdonban volt, így Orbán miniszterelnök megtehette, hogy utasítsa a menedzsmentet, hogy szüntesse meg az újságot.

A lapot kiadó P&B Média nevű céget akkor Németh Péter vezette, őt bízták meg azzal, hogy jelentse be: megszűnik a Kurír. Ő azonban ezt nem vállalta, ezért lemondott posztjától. Így végül a Postabank egyik vezető munkatársa, bizonyos Kőhalminé hívta össze a szerkesztőséget szerdán, a kora délutáni órákban és közölte a munkatársakkal, hogy másnap már nem jelenik meg az újság.

És akkor most jusson eszünkbe, amit az ember, aki még sohasem hazudott, a Sargentini-jelentés Európai Parlament-i vitájában mondott: „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akiknek más a véleményük, mint a miénk.”

Felkészül: Index és mindenki más.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK