Kezdőlap Címkék Bérstatisztika

Címke: bérstatisztika

Bérskandalum: a KSH a NAV-ra tolja a felelősséget

Az adóbevallási adatokat okolja a KSH azért, amiért nem tudta közölni a pontosabb kereseti számokat reggel. A legnagyobb szakszervezet viszont átverést és titkolózást lát a történtekben.

Körmönfont nyilatkozatban magyarázkodik a KSH, amiért reggel mégsem a megígért új tartalommal számolt kereseti adatokkal állt elő. Ahogyan azt megírtuk, a januári számot – 345 500 forint bruttó átlagbér – az eddig megszokott formában számolta ki a KSH.

Hibás adatok?

Sem a mediánbért, sem az öt főnél kisebb mikrovállalkozások alkalmazottainak javadalmazását nem vonta be a statisztikába. Ahogyan pedig azt januárban bejelentette.

Eszerint az adóhivataltól átvett adatokkal bővített bázist használta volna fel. Amivel pedig az eddig ismertnél lényegesen, becslések szerint mintegy 25 százalékkal kisebb keresetek jöttek volna ki. Kisebb újdonságok megjelentek, így például a női és férfi foglalkoztatottak kereseti számai.

A KSH közleményben indokolja döntésüket. Mint írják, a KSH minden adatgyűjtésből, adatátvételből származó, általa felhasznált információhalmaz esetében, így a kereseti adatok esetében is vizsgálatot végez, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Vizsgálatuk szerint az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség: a KSH ezért tovább dolgozik

„a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán”.

Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik lehetővé.

Vagy titkolózás?

Másképp látja a történteket a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A legnagyobb konföderáció felháborítónak tartja, hogy továbbra is folytatódik a titkolózás, a valóság elkenése a valódi bérekről. Szerintük a KSH által közölt 343 500 forint

„nagy átverés, mert inkább 274 ezer forintról kellene beszélnünk”.

Kész program nélkül harangozták be?

Az igazságot természetesen nem tudjuk, ezért nem állíthatjuk, hogy a két hónap múlva sorra kerülő európai parlamenti választás áll a háttérben. Az, hogy ez előtt kellemetlen lett volna a kormány számára a valóságos bérviszonyokat sokkal jobban tükröző mediánérték és a temérdek minimálbéressel működő hazai mikrocég számaival alaposan lerontott bérstatisztika.

Az azonban további magyarázatra szorul, hogyan lehetséges az, hogy a hosszú idő alatt előkészített új metódus súlyos hibáira csak most derült fény – és erről sem a reggeli jelentésben, se azelőtt nem tettek említést, csak miután a sajtó szembesítette a KSH-t a ténnyel. A NAV adatainak első felhasználását a márciusi publikációban bő két hónapja minden kétség nélkül adták hírül. Nehéz elképzelni, hogy mindezt működő tesztprogram, úgynevezett pilot nélkül kürtölték volna világgá.

A budapestiek viszik haza a legtöbbet

0

Gyakran és sok mindenfélére mondjuk, hogy az ország kettészakadt, többé-kevésbé áll ez a megállapítás az egyes megyékben dolgozók átlagkeresetére is. Nem meglepő módon Budapest viszi a prímet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Az ország egészében az első fél évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 290 ezer, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete pedig 193 ezer forint volt. Ez jelentős eltérések eredményeként alakult így:

a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók ugyanis az országos átlag 1,3-szeresét, a másik végletként pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a héttizedét keresték.

Országosan egyaránt 13%-kal emelkedtek a bruttó és az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbi növekedése térségenként 11 és 17% között mozgott. A keresetek Győr-Moson-Sopron megyében nőttek a legkisebb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legnagyobb mértékben.

Forrás: KSH

A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legnagyobb (300 ezer forint), s Békés megyében a legkisebb (186 ezer forint).

A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (167 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (101 ezer forint) képviselték a taglalt időszakban.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK