Kezdőlap Címkék Benny Gantz

Címke: Benny Gantz

Benny Gantz nem kér engedélyt utazásához

Benny Gantz, az izraeli háborús kabinet minisztere, a Nemzeti Összetartozás Pártjának vezetője vasárnap Washingtonba utazik. Az utazást korábban nem egyeztették Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel – jelentette tegnap este a Ynet.

A közelgő utazás feszültséget szül Gantz és Netanjahu között. A héber sajtó azt idézte, hogy a miniszterelnök „világossá tette Gantz miniszter számára, hogy Izrael államnak csak egy miniszterelnöke van”.

Azt mondták, hogy az utazást a miniszterelnök jóváhagyása nélkül szervezték meg, és ellentétes a kormányrendelettel, amely szerint „minden miniszternek előzetesen egyeztetnie kell a miniszterelnökkel az utazást, beleértve az utazási terv jóváhagyását”.

A Ynet szerint Gantz várhatóan Washingtonból utazik Londonba. Látogatására akkor került sor, amikor a Biden-kormányzat egyre frusztráltabb Netanjahuval és kormányával kapcsolatban.

Biden a hét elején kijelentette:

Izrael elveszíti nemzetközi támogatását, ha megtartja „hihetetlenül konzervatív kormányát”.

Az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy megállapodásra jussanak, amely ideiglenesen leállítja a gázai harcokat és szabadon engedi a terroristák által október 7-én ejtett túszokat.

Levadásszák

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által válogatás nélküli bombázásnak minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

„Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

„Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. „A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

A Zsidó Ügynökség hidat akar építeni Izrael és a diaszpóra között

A következő évtized céljait vitatta meg a Zsidó Ügynökség vezérkara Jeruzsálemben. Isaac Herzog, a Zsidó Ügynökség vezetője az izraeli sajtónak elmondta, hogy három fő céljuk lesz a következő évtizedben.

A legelső a biztonság! A Zsidó Ügynökség mindent meg kíván tenni a zsidó közösségek védelme érdekében az egész világon. Ennek érdekében diplomáciai tárgyalásokat folytatnak a helyi vezetőkkel. A növekvő antiszemitizmus egyre sürgetőbbé teszi azt, hogy minden állam védelmezze a saját zsidó közösségét az esetleges támadásokkal szemben.

A második célja a Zsidó Ügynökségnek az aliya, a kivándorlás megszervezése. Ha egy államban vészhelyzet jönne létre, akkor „sürgősségi aliyat” szervez a Zsidó Ügynökség az ott élők számára.

A harmadik fontos cél az, hogy híd épüljön Izrael és a diaszpóra között. Be kell gyógyítani a sebeket, meg kell akadályozni a szakadást 

– hangsúlyozta Isaac Herzog.

Nem mondta ki, de nyilvánvalóan arra célzott, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök a helyi zsidó közösségek véleményét figyelmen kívül hagyva tárgyalt olyan vezetőkkel Európában és másutt, akik lehetővé tették antiszemita kampányok szervezését országukban. Ezért most a Zsidó Ügynökség olyan hidat kíván építeni Izrael állam és a diaszpóra zsidó közösségei között, melyen kétirányú forgalom zajlik. Vagyis mindkét fél kíváncsi a másik véleményére, és annak figyelembevételével alakítja ki a politikáját.

Izraelben jelenleg kormányválság van, mert a választott nép nem tud választani: sem a baloldali Gantz sem pedig a jobboldali Netanjahu nem képes kormányt alakítani. Ezért a Zsidó Ügynökségnek úgy kellett összeállítani a következő évtized tervét, hogy nem tudhatta: milyen kormánya lesz Izraelnek, és az milyen politikát folytat majd a diaszpóra irányában.

Ki az a tábornok, aki legyőzte Benjamin Netanjahut?

A hatvanéves Benny Gantz Izraelen kivül jóformán ismeretlen. Ezért is próbált meg úgy feltűnni vele szemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy ő olyan államférfi, aki a világ fontos vezetőivel egyenrangúként tárgyal.

Trump és Putyin nem is nagyon titkolta, hogy Benjamin Netanjahut támogatja a választásokon Izraelben. A választópolgárok másképp döntöttek: Netanjahu pártja, a Likud csak 31 képviselői helyet szerzett a Knesszetben míg Benny Gantz tábornok Kék és Fehér Pártja 33-at.

Netanjahu közös kormányzást ajánlott Benny Gantznak

61 képviselő támogatására van szükség a parlamentben a kormányalakításhoz, és elvben így lehetséges lenne a két nagy ellenfél összeborulása. Csakhogy minimális többségük lenne, mely fogyna is, ha valóban koalícióra lépnének egymással. Mindkét oldalon vannak ugyanis olyanok, akik hallani sem akarnak erről. Mindjárt itt van maga Benny Gantz, aki a választási kampány során hangsúlyozta: nem lép be olyan kormányba, melyben Netanjahu a miniszterelnök! Most persze új helyzet van: mind többen vélik úgy, hogy a hetvenéves Benjamin Netanjahu nyugdíjba vonulhatna. A miniszterelnök viszont hallani sem akar erről.

Benny Gantz miniszterelnök?

A tábornok 38 évet töltött el a hadseregben, ahol karrierje végén vezérkari főnök volt. Altábornagyi csillagját épp Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta meg. Kettőjük elképzelése a Közel Keletről meglehetősen hasonló. Benny Gantz abban nem ért egyet Netanjahu-val, hogy Izraelnek annektálnia kellene a Jordán völgyét. Gantz tábornok vezette Izrael hadseregét akkor amikor az csapást mértek a gázai övezetre – sok civil áldozattal. Benny Gantz nem bánta meg egyik akciót sem. Ma is híve az erő alkalmazásának Izrael érdekében.

Jöhet Avigdor Liberman

Az orosz zsidók pártjának vezetője vetette fel először egy nemzeti egységkormány megalakulását, melyben a két nagy mellett az ő kis pártja lenne a mérleg nyelve. Ő Benjamin Netanjahuhoz hasonlóan pragmatikus és ravasz politikus – ellentétben Benny Gantz tábornokkal, aki újoncnak számít a politikai életben. Avigdor Liberman szerint csak Netanjahu nélkül alakulhat nemzeti egységkormány. A Likud párt ragaszkodik Benjamin Netanjahu- hoz – egyelőre.

A miniszterelnöknek három kínos korrupciós ügye van, melyekkel kapcsolatban októberben kezdődnek meg a meghallgatások. A korrupció elleni harc Benny Gantz tábornoknak egyik fő jelszava volt a választási kampányban. Ezért nehéz elképzelni egy Gantz – Netanjahu paktumot, de nem lehetetlen. Az izraeli közvélemény látszólag megosztott, de valójában a három párt elképzelései között nincsen igazán nagy különbség. Vagyis létrejöhet a nemzeti egységkormány, ha más megoldást nem találnak Izraelben…

Összefogásra ítélve

A szavazatok 96,5%-ának megszámolása után  a Központi Választási Bizottság csütörtök reggeli frissítése szerint a Kék és Fehér Párt 2 mandátumos előnnyel vezet a Netanjahu vezette konzervatív Likud tömb előtt.

Gantz centrista pártja 33 mandátummal rendelkezik, a Netanjahu jobboldali Likud tömbje pedig 31 közölte a Központi Választási Bizottság. Az eredmények tartalmazzák az úgynevezett „dupla borítékok” részleges számát – a szavazólapok speciális szavazóhelyiségekben történő leadását olyan szavazók által, akik nem tudnak elérni a rendes szavazóhelyet, elsősorban az IDF katonái, a külföldi diplomaták, a kórházi betegek és a börtönben fogva tartottak.

Ezeknek szavazatoknak számlálása izraeli idő szerint csütörtökön reggel kezdődött, a legfrissebb adatok pedig körülbelül nyolc órával később kerültek közzétételre. A hiányos eredmények azt mutatják, hogy 1 035 635 ember szavazott a Kék és Fehér Párt mellett, szemben a 1 010 246 szavazattal melyet a Likud kapott.

Az áprilisi választásokon összesen 240 783 ember szavazott kettős borítékok felhasználásával. Ez az összes leadott szavazat körülbelül 5,5% -át tette ki – ami azt jelenti, hogy a 120 tagú Knesszetben 6-7 hely múlik ezeken a szavazatokon.

A szavazatok számlálása valószínűleg még csütörtök este is folytatódik. Csak az összes kettős borítékok számlálása után kerül hozzáadásra a többi leadott szavazathoz, és megkezdődik a pártok mandátumonkénti végleges helyek számának kiszámítása.

Eközben Benjamin Netanyahu miniszterelnök csütörtökön felhívta a Kék és Fehér Párt elnökét, Benny Gantzot, hogy találkozzon vele és tárgyaljanak egy széles körű egységkormány kialakításáról.

Netanyahu szerdán elmondta, hogy minden jobboldali szövetségesével együtt is csak 55 mandátummal rendelkezik a jobboldali, szélsőjobboldali és ortodox zsidó pártok mandátumaival együtt.

Sem a centrista Kék és Fehér, sem a jobboldali Likud nem képes összegyűjteni azt a 61 mandátumott, amely egyenes többséghez szükséges.

A választások előtt Putyinnal találkozik  Netanjahu kormányfő

0

Csütörtökön újabb orosz-izraeli csúcs lesz – jelentették be Moszkvában és Jeruzsálemben. A szűkszavú közlemény csak annyit jelölt meg témaként, hogy Szíria jövője mindenképp szóba kerül.

Benjamin Netanjahu a nyugati világgal együtt meg akarta buktatni Asszad elnököt, aki azonban orosz segítséggel megvédte hatalmát. Izrael ősellensége, Irán is nagy szerepet játszott abban, hogy a nyolcadik éve tartó polgárháborúban Asszad elnök felülkerekedett. Az iráni hadsereg azóta berendezkedett Szíriában, támaszpontjaikat rendszeresen támadja az izraeli légierő. Az iráni katonák a Golán fennsíkon is megjelentek, de az oroszok nyomására onnan távoztak.

Trump elnök nemrég hivatalosan elismerte: az USA ezentúl Izrael részének tekinti a Golán fennsíknak azt a részét, melyet az izraeli hadsereg az 1967-es háború folyamán elfoglalt. Trumpnak ez a gesztusa a választási harc csúcspontjára volt időzítve Izraelben.

Csakhogy közben rakétatámadás érte a gázai övezetből Tel Aviv környékét. Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek lóhalálában haza kellett utaznia Washingtonból. Az izraeli hadsereg több csapást is mért a Hamasz-ra, mely évek óta irányítja a gázai övezetet. Benny Gantz tábornok, Netanjahu fő választási ellenfele, azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy képtelen gondoskodni Izrael biztonságáról! Ez súlyos vád olyan politikus szájából, aki nemrég még az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt. A közvélemény-kutatás szerint fej-fej mellett halad Benjamin Netanjahu és Benny Gantz a választási versenyben. Netanjahu tervezett csúcstalálkozója Putyin elnökkel a választások előtt nyilvánvalóan jól kalkulált fogás az izraeli közvélemény megnyerésére. Egyúttal azt is jelzi: Putyin Izraelben a jobboldalt támogatja éppúgy mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Pontosabban: Moszkva a belső káoszban érdekelt, mert így valós súlyánál nagyobb szerepet játszhat a világpolitikában.

Izrael választ

0

„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a Kádár-korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között.” – Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzete.

Április 9-én parlamenti választások lesznek Izraelben. Az országot ért szokásos külső kihívások gyakorlatilag minimálisak, új intifáda – vagyis palesztin lázadás – sincs egyelőre a láthatáron. A mostani választás tétje az ország belső békéje és demokratikus rendszerének megerősítése lesz, s ez esetben nem a zsidó-palesztin kérdés reménytelensége tükrözi a legfőbb problémát, hanem az, ami az egyes zsidó politikai pártok és erőközpontok között mutatkozik.

Benjamin Netanjau miniszterelnök keményen és számtalan furfanggal tartja kezében az irányítást – de ez csak a látszat. Elvileg nincs akadálya annak, hogy elnyerje a relatív többség bizalmát, ám annál több gyakorlatiasabb probléma jöhet közbe.

Sokan úgy gondolják, ha Netanjahu kap még egy kormányzati esélyt, olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat az országnak, mint Donald Trump Amerikának vagy Orbán Viktor Magyarországnak.

Nagyon sokan jelentették ki 2016 ősze után, hogy ők már régen mondanak és tesznek olyasmiket, amik Trumpot oly hihetetlenül és váratlanul a Fehér Házba repítették. Orbán is mondott ilyeneket, Netanjahu is, és még sokan mások. És van ebben jócskán igazság. Azok a populizmus-elemek, amelyeket Trump oly önfeledten zúdít rá naponta a világra, csíráikban ott voltak már 21 éve, amikor Orbán először hatalomra került, és ott voltak 20 éve is, amikor Netanjahu lett először miniszterelnök.

Való igaz, Trump és Netanjahu módszerei között számos hasonlóság tapasztalható, de az intencióik közötti különbségek mégis óriásiak.

Míg az amerikai elnök merő önhittségből és hozzá nem értésből tette kockára hazája szövetségi rendszerét és biztonságát, addig ilyesmit Netanjahuról még legádázabb ellenfelei sem állíthatnak.

Viszont annál beszédesebb a hasonlóság az izraeli és a magyar miniszterelnök hatalomgyakorlási és a politikai mezőny ideológiáktól független leuralása között.

Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a kádár korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között. Mindkét politikus mesterien elegyíti a vizet a tűzzel, s a jelek szerint eddig sikeresen kikapcsolta társadalmaik egyébként indokoltan kifinomult veszélyérzetét.

Natanjahu most is erre épít, s kampányában megjelent számos olyan elem, ami eddig Izraelben szokatlan volt, s így nem befolyásolta a választások kimenetelét. Trump rendkívül népszerű Izraelben – nincs még egy ország, beleértve az őt megválasztó Egyesült Államokat, ahol annyira kedvelnék, mint Izraelben. Ennélfogva Netanjahut és Trumpot baráti együttlétben ábrázoló óriásplakátok tapétázzák ki a házfalakat, azt sugallva: Netanjahu és csakis Netanjahu az, aki ezt a barátságot kiérdemli…

Ez is mutatja az izraeli társadalmon eluralkodó politikai elvakultságot és az óvatlanság mértékét. Igaz, Trump megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését, s ez meg is valósult; s azt is, hogy a széthulló Szíria realitásaiból kiindulva Izrael jogot formálhat a Golán-fennsíkra. Mindkét elvárás jogosságát csak az elvakultak tagadhatják, de legalább ne Trump hirdette volna meg, már eleve kompromittálva a két ügyet.

Mégsem állítható, hogy Netanjahu abszolút befutó lenne s ennek több komoly oka is van.

Már most látszik, hogy Netanjahu Likudja egyedül nem lenne képes kormányt alakítani, még akkor sem, ha relatív többséget szerezne. A választások után épp úgy koalícióra kényszerül, mint ahogy koalícióban kormányoz jelenleg is. Csakhogy az elmúlt esztendők példái igazolják, Netanjahuval egyre kockázatosabb együtt kormányozni, így a miniszterelnök csak olyan pártok közül válogathat ki partnert, amelyek enyhén szólva kevéssé finnyásak. Kormányainak színezete egyre szélsőségesebb lett amúgy is a közelmúltban, egyre excentrikusabb alakok népesítették azt be, s egyre több engedményt kellett tennie olyan erőknek, amelyek politikája kevesek számára elfogadható.

A nagykoalíciót a baloldallal eleve ki lehet zárni, a

legtöbb centrista párt elutasítja az együttműködést Netanjahuval, akiről egyre kevesebben hiszik el, hogy hatalmon tudna maradni, ha politikáját eltávolítja a szélsőségektől.

Ráadásul a baloldali ellenzéknek van egy remek jelöltje, aki az elmúlt napokban, a népszerűséget illetően maga mögé utasította a miniszterelnököt. Benny Gantz háromcsillagos tábornokról van szó, aki volt már vezérkari főnök, és sikeres csatákat vívott az ellenséggel, két alkalommal a Gázai-övezetben. Érdekes, hogy Gantz belépője a politikai pástra nagyon erőteljesnek sikeredett, és sokan nem is örültek neki a baloldalon, hisz három kis választási reklámklippet azokra a pusztító sikerekre épített a tábornok kommunikációs stábja, amelyeket épp Gázában aratott a Hamász fölött. Ám az elmúlt hónapok őt – illetve stábját – igazolták, s nagyon valószínű, hogy ellenzéki oldalon ezért egyedül neki sikerült olyan benyomást tennie a választókra, hogy szavazók akár a jobboldalról is mellé állhatnak.

Netanjahu legnagyobb problémája mégis a még mindig ellene folyó hármas jogi eljárás. Épp pár hete jelentette be egy ügyész, hogy eljárást indít ellene vesztegetés, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Izrael történetében ő az egyedüli – hivatalban lévő – miniszterelnök, akinek ilyesmivel kell szembenéznie. Ugyan

Netanjahu ügyészségi meghallgatására csak április 9-e, vagyis a választás után kerül majd sor, s ha az eljárás el is indul, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy – Likud-győzelem esetén – hivatalát nem foglalhatja el, ám tény: ilyen vádakkal terhelve aligha akad komoly párt, amelyik koalícióra menne vele.

Netanjahu kikerülése a nagypolitikából nem csak Izraelben írná felül az eddigi forgatókönyveket, de a világpolitikában is. Trump egyik fő szövetségesét veszítené el, s ennélfogva a republikánusok által olyannyira kisajátított amerikai-izraeli kapcsolatok is kiegyensúlyozottabbá válnának.

Továbbá új fejleményt jelentene ez a magyar-izraeli kapcsolatokban is, hisz Orbán és Netanjahu egymásban látták annak a politikának a visszaigazolását, mely mindkét embert oly sokáig hatalomban tartotta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK