Kezdőlap Címkék Békesi

Címke: Békesi

Hogyan képzeli az adórendszert a DK és a MoMa?

Immár eldöntött tény, hogy a jövő évi választásokon együttműködik a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) és a Bokros Lajos fémjelezte Modern Magyarország Mozgalom (MoMa). Éppen az a két párt, amelynek kidolgozott választási programja van. Érdemes megnézni, mennyire fésülhető össze a két párt programja. Mit gondolnak az adó- és a nyugdíjrendszerről, az egészségügyről, az oktatásról?

 A DK „Sokak Magyarországa” program-vitaanyaga már konkrét intézkedésekre bontja le az elképzeléseket, a MoMa „A felemelkedés programja” pedig ezen is túlmenve az államnak a bevételeivel is foglalkozik. Békesi László volt pénzügyminiszter, gazdasági szakértő a FüHü-nek adott interjújában azt mondta, hogy „igazán koherens, modern, az ország számára valóban hasznos gazdaságpolitikai programja” lényegében csak a MOMA-nak van. Viszont arról is beszélt, hogy

ha valamit, akkor a DK és a MoMa programját össze lehetne fésülni.

Akkor lássuk, mit mond a két párt a kiemelkedően jelentős – messzemenő társadalmi hatásokat gyakorló – gazdasági kérdésekről.

ADÓZÁS

DK

A havi egymillió forint fölötti jövedelmekre magasabb adókulcs, a hárommillió forint feletti havi keresetek esetén magas összegű különadó; a sok százmilliós vagyonok öröklésének megadóztatása. A személyi jövedelemadó-bevallás megszüntetése, az adók kiszámítása és befizetése az állam feladatává válik.

Családi adókedvezmény átalakítása az alacsony és átlagos jövedelmű családok javára. A családi adókedvezmény igénybevételének fokozatosan megszüntetése az átlagbér kétszerese fölött

Az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás, a megújuló energia és az ehhez kapcsolódó eszközök áfa-kulcsának a csökkentése.

Az adóhatóságon belül a nagyvállalatok és a különösen nagy jövedelmű magánszemélyek adózását kiemelten figyelő akciócsoport létrehozása.

Az adófajták és kedvezmények számának radikálisan csökkentése.

A szociális hozzájárulási adó megszüntetése, munkáltatói társadalombiztosítási járulék bevezetése.

A társasági és az iparűzési adót egységes értéktöbblet-típusú adó váltja fel. Társasági adó csökkentése csak a kkv-knál.

A kiemelt látványsportok TAO támogatásának megszüntetése.

MoMa

Többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó. A minimálbér kétszereséig maximum 10%-os, jelképes adó, mellette egy 20%-os és az igazán magas jövedelmekre egy 30 %-os adósáv. Minden kedvezmény és mentesség megszüntetése. A központilag beszedett szja-ból származó bevétel felét az önkormányzatok közvetlenül megkapják szabadon felhasználható forrásként. Az szja-bevétel másik fele kötelező feladatok célzott finanszírozását szolgáló fejkvóták formájában (pl. közoktatási tanulólétszám) kerül vissza hozzájuk.

A legjobb helyi adófajta az ingatlanadó. A tárgyiasult jövedelmeket be kell vonni a társadalmi közteherviselésbe.

Az adórendszer semlegességének a megteremtése, a vállalkozói nyereségek adója 10%-tól indulna és a kulcs a méret arányában emelkedne.
Az összes, ágazati jellegű, büntető célzatú, versenytorzító adófajta megszüntetése.

Kevés legyen az általános forgalmi adó-kulcs, fokozatosan csökkenteni és a kulcsokat közelíteni kell egymáshoz.

A társadalombiztosítási járulék minden dolgozóra egységesen érvényesnek és stabil mértékűnek kell lennie. Az érdemi reform lényege az, hogy a járulékfizetés és a járadékélvezet közötti kapcsolatot a legszorosabban helyre kell állítani egyéni szinten.

EGÉSZSÉGÜGY

DK

A szolidaritás elvén működő egészségügy. Alanyi és biztosítotti jogon alapuló juttatások, mellé tb-extra, önkéntes csomag. Az OEP feladatainak, működésének helyreállítása. Előtérben a megelőzés. Sporthoz való jog biztosítása az egészségért.

MoMa

Reformok kritikus tömegére van szükség. A szolgáltatásban az államosítás, központosítás megszüntetése, az önkormányzati tulajdon visszaállítása, a magántulajdon térnyerése, szabályozott verseny feltételeinek megteremtése.

A háziorvosi és szakrendelői rendszer önálló vállalkozói formájának megerősítése, csoportpraxisok támogatása; a magánbiztosítás jó szabályozása, fokozatosan kötelezővé tétele; a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállásának megszüntetésével a bérek felszabadítása.

Napra kész elektronikus betegségbiztosítási kártya bevezetése, s ezzel a potyautasok hatékony kiszűrése és a fizetési fegyelem komoly mértékű megerősítése.

NYUGDÍJRENDSZER

DK

A társadalombiztosításhoz való alkotmányos jog helyreállítása, a társadalombiztosítási befizetések szolgálják a nyugdíjak fedezetét és az egészségügy finanszírozását. Kétpillérű állami nyugdíjrendszer: az alanyi jogon járó alapnyugdíj és az egyéni nyugdíjszámlához kötődő, járulékalapú munkanyugdíj.

A nyugdíjak vásárlóérték-megőrzésének a garanciája törvénnyel.

Nyugdíj extra bevezetése: megfelelő gazdasági növekedés estén a nyugdíjasok az inflációt követő nyugdíjemelésen felül is részesedjenek a gazdasági gyarapodásából.

Mindenkit megillető alapnyugdíj.

Kétpillérű nyugdíjrendszer rugalmas nyugdíjba vonulási korhatárral.   Meghatározott szolgálati idő esetén, a nyugdíj arányos csökkentése mellett, a nyugdíjkorhatár elérése előtt 3–5 évvel lehessen nyugdíjjogosultságot szerezni

A rokkantnyugdíjak méltánytalan átalakításának a felülvizsgálata.

A korábban nyugállományba vonult fegyveres és rendvédelmi dolgozók és a hasonló helyzetű más csoportok elorzott nyugdíjas státuszának helyreállítása, az őket sarcoló járulék eltörlése.

A nyugdíj- és járulékplafon helytelen szabályozásából fakadó irritálóan magas, akár milliós nyugdíjak megszüntetése.

Az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági formák ösztönzése adókedvezményekkel. A magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításának átviteli lehetősége az önkéntes nyugdíjpénztárakba.

MoMa

A nyugdíjrendszer reformja a svéd modell irányába: a nemzedékek közötti, szolidaritási jellegű jövedelemelosztást megtestesítő, felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer, amelyen belül a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal párhuzamosan emelkedik; annyi nyugdíjat osztanak ki, amennyi a dolgozók befizetése; az egyes nyugdíjas viszonylagos értelemben annyi nyugdíjat kap, amennyit élete során relatíve befizetett az összes többi polgárhoz képest.

A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer újraindítása, a cafeteria rendszerbe bevonása.

OKTATÁS

DK

Korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító oktatás, szektorsemleges finanszírozással, esélyteremtő szociális infrastruktúra, a szaktudás megújítását lehetővé tevő közismereti oktatást is ellátó szakképzés, mindenki számára elérhető felsőoktatás az első két szemeszterben tandíjmentességgel, egész életen át tartó tanulás feltételeinek a megteremtése.

MoMa

Oktatási reform, első lépéseként az általános iskolákat vissza kell adni az újonnan létrehozandó járási és városi önkormányzatoknak.

A tankötelezettség 18 éves korig tartson. Nagyobb, jobban felszerelt, bőkezűbben finanszírozott egész napos általános iskolák.

A közoktatási intézmények finanszírozását nem szétaprózott normatívák, hanem egyetlen megemelt fejkvóta szerint kell biztosítani.

A pedagógus bérek emelése, az igényekhez igazodó képzés.

Minden járásban egy kiemelten támogatott, társadalmi figyelem középpontjában álló szakközépiskola.

A felsőoktatás nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhető ingyenes közszolgáltatás. A változó költségek jelentős hányadát – legalábbis az alapképzésben – a tanulmányok eredményességéhez is kapcsolt és tandíjnak nevezett tandíj kell, hogy fedezze. Ennek fizetése alól csak a leginkább rászoruló diákok kaphatnak felmentést.

Terítéken az eurócsatlakozás

Nem kis szaktekintélyekkel erősítettek a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, tudós és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta.

 „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal, s azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban. Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint  a kívül maradásban, ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára. A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli. A pénzügyi,/gazdasági/euróválság mellett a menekültválság, a Brexit, s Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.  Surányi György határozott meggyőződése, hogy Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének, s tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényben az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé – ez az álláspontja.

A kezdeményzés

Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:  Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter; Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök; Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter; Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója: Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott; Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,

„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”

A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Népszerű az euró Magyarországon

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének

http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/search/euro/surveyKy/2157

az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).

Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, s bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelően, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.

Készen állunk

De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, s elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.

Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:

https://fuhu.hu/rendszer-gyokeres-megvaltoztatasa-kellene/

 

„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk, akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.”

 

A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén, de Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.

Kedvező jelek

A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.

Az Eurobrometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részén hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások: a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét. Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.

Eurókilátások a régióban

A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének  a támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.

Ennek fényében nem csoda, hogy a románok már jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.

https://fuhu.hu/ot-ev-mulva-euro-lehet-romaniaban/

Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példák arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakossági álláspontját. A Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Prága is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.

Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a Forinthoz, hanem a kormány.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!