Kezdőlap Címkék Béke

Címke: béke

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

A béke illúzió?

Izrael továbbra is békés megoldásra törekszik palesztin szomszédaival, miközben a Hamász és a Hezbollah agresszív álláspontja akadályokat gördít a békés megoldás elé.

Izrael a fennállásának 76. évében túlélte az arab szomszédai és a palesztinok által indított háborúkat és terrorizmust. Az egyes háborúk és/vagy ellenségeskedések kitörése után állandó törekvés volt békés megoldás keresésére az Izrael és szomszédai, és Izrael és a palesztinok közötti konfliktus egyszer s mindenkorra megoldására.

Míg Egyiptommal és Jordániával békét sikerült elérni, az elmúlt két évtizedben a palesztinok a libanoni Hamász és Hezbollah révén, Irán segítségével és felbujtásával továbbra is Izrael elpusztítására törekedtek.

Függetlenül attól, hogy a jelenlegi háború hogyan végződik, Izrael túléli. A világ, amelyet az Egyesült Államok vezet a Biden-kormányzat alatt, világossá tette azon elhatározását,
hogy ezúttal az ellenségeskedések beszüntetését egy palesztin állam létrehozására kívánja felhasználni a konfliktus lezárása céljából.

Van remény, vagy csak képzelgés?

Az Oslói Megállapodás volt az első valódi kísérlet Izrael és a palesztinok közötti béke megteremtésére. 1993 és 2000 között a konfliktussal kapcsolatos számos tabut megdöntöttek. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet többé nem volt terrorszervezet – egy olyan párt, amellyel az izraeliek nem léphettek kapcsolatba. A békekötéshez az embernek tárgyalnia kell az ellenségeivel. Oslo elsődleges célja a kétállami megoldáshoz vezető út megteremtése volt. Az izraeliek és a zsidók szerte a világon optimisták voltak afelől, hogy egy napon Izrael békében élhet.

Az Oslo-effektus

Az 1995/1996-os öngyilkos merényletek és Yitzhak Rabin meggyilkolása ellenére az álom nem vetődött el. A mániákus békevágyat leginkább Ehud Barak hajlandósága mutatta be, hogy a 2000-ben, illetve 2001-ben lefolytatott Camp David-i és Taba-i tárgyalásokon átengedje a Palesztinoknak a Templomhegy feletti szuverenitását.

Jeruzsálem megosztottságának és a Templom-hegy feletti fennhatóságának elismerése sokak számára a végső tabu megszegését jelentette. Hogyan tudott a zsidó nemzet 2000 év száműzetés után, és a megváltás korában élt, átadni a szuverenitást a Templom-hegy felett? Az akkori közvélemény-kutatások azonban azt mutatták, hogy az izraeliek többsége hajlandó engedményt tenni, ha sikerül elérni a valódi békét és a konfliktus valódi végét Izrael és a palesztinok között.

Hogy mi történt Jasszer Arafat elutasítása után, az mindenki számára jól ismert. Ez a második intifáda elindítását eredményezte. Az oslói álom halott volt, a béketábor fokozatosan megszűnt.

A legtöbb izraeli az elmúlt két évtizedben azt tanulta meg, hogy békevágya ellenére nincs partnere a palesztinok között. Akár a Hamász-szövetség prizmáján keresztül szemléljük, amely a zsidó állam elpusztítására és az összes zsidó megölésére szólít fel, akár a korrupt Palesztin Hatóságról, amely az évek során minden békeajánlatot elutasított.

Mindazonáltal a nyugati világ, az egymást követő amerikai adminisztrációkkal élükön, folyamatosan megpróbálta az izraeliekre és a palesztinokra a kétállami megoldását rákényszeríteni.

Hányszor mondták már szakértők, hogyan nézne ki a megoldás, nevezetesen az 1967-es határokhoz való visszatérés különféle kiigazításokkal és területcserékkel?

Sajnálatos módon nem tudták felfogni, hogy a konfliktus nem a föld körüli vita, hanem inkább a palesztinok tagadása, hogy elfogadják a zsidók önrendelkezési jogát ősi hazájukban.

Le, de nem kifelé

Ha valami csoda folytán a palesztinok meg tudják győzni az izraeli közvéleményt arról,
hogy ők is őszintén hisznek a békében és az együttélésben, akkor Izraelben is láthatnánk a béketábor újjáéledését. De itt van a probléma magva: nincs ezzel egyenértékű béketábor a palesztin lakosságon belül. Ehelyett hevesen elutasítják a zsidó szuverenitás fogalmát.

Az amerikaiak és az európaiak tévedésben vannak, ha azt gondolják, hogy ma is megvalósítható a kétállami megoldás, még inkább az október 7-i események után, amelyek egyértelműen a Hamász népirtási szándékát illusztrálták. A Gázában élő palesztinok több mint 70%-a, míg Ciszjordániában élők 80%-a támogatta a terrortámadást!

Tehát, ha arról beszélünk, hogy legalább egy utat kell kialakítani a kétállami megoldás felé, akkor előbb meg kellene mutatni, hogy ilyen körülmények között hogyan lehet létrehozni egy ilyen utat?

Megfordíthatják-e a palesztinok az évtizedek óta tartó indoktrinációt, amikor tagadták, hogy a zsidók bármiféle kötődését Izrael földjéhez? Készek-e lemondani az erőszakról és a terrorról, és valódi intézményeket létrehozni önmaguk kormányzására?

Felhagynak az álmukkal, miszerint Izrael elpusztítható?

Van-e a palesztinok között olyan feltörekvő vezetői kör, akik hajlandók kiállni a békéért?

A békét nem lehet kikényszeríteni

Izraelt jelenleg történetének legszélsőségesebb jobboldali kormánya irányítja, ezért Netanjahut sokan szidalmazzák a nyugati világban és Izraelben is.

Viszont amikor Netanjahu szembeszáll a világgal, és arra figyelmeztet, hogy a mai környezetben egy ciszjordániai palesztin állam Gáza másolatát eredményezné, és az egész ország veszélyben lenne, akkor az izraeliek túlnyomó többsége egyetért vele. Sőt, bármely jövőbeli kormány, legyen az Benny Gantzzal vagy Yair Lapiddal az élén, osztja ezt a nézetet.

Tehát amikor a világ a háború utáni napról elmélkedik, erőfeszítéseit arra kell összpontosítania, hogy miként rehabilitálják a palesztinokat, hasonlóan ahhoz,
ahogy Németországot denacizálták, Japánt pedig demilitarizálták és olyan társadalmakká alakították át, amelyek nagyrészt elutasították az általuk elkövetett emberiesség elleni bűnöket.

Az izraelieknek nincsenek olyan illúziói, hogy ha a Hamásznak lenne rá módja, nem pontosan azt tennék velük, amit a nácik.

Hosszútávon a békét nem lehet kikényszeríteni. Csak akkor lehet sikeres, ha mindkét oldalról valódi alulról építkező támogatás érkezik, amely hajlandó kölcsönösen elismerni egymás jogát a békében, méltóságban és biztonságban éléshez.

Izraelnek bizonyítékot kell látnia a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép törvényes hazájaként. A palesztinok számára meg kell szüntetniük a 100 éves elutasítást, gyűlöletet és azt az irreális álmot, hogy Izrael eltűnik.

Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.

“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.

Észak-koreai recept?

A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.

Mi lesz, ha jön Trump?

Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.

A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.

Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.

Békeharc

Ismeretlen szerző: „Egy a jelszónk, a tartós béke! Állj közénk, és harcolj érte!”

Az ember olvasgatja a P kommandó híreit meg írásait (= NER lapok), és lehetetlen nem észrevenni, hogy milyen rettenetesen szurkolnak az oroszoknak. Ott az állás egyelőre döntetlen, viszont igencsak feltűnő, hogy egy kisebb falu elfoglalásánál, de akár még egy drón lelövésénél is hatalmas az öröm a népben, nemzetben gondolkodóknál. Ebből következően ők nem annyira az ukrán népben és nemzetben gondolkodnak, jóval inkább az oroszban. Nem tetszik nekik, hogy az ukránok nemzetként védik hazájukat, és utálják Zelenszkijt, aki összetartja őket.

Szinte látom, ahogy Geréb eltartottjai, sőt jóltartottjai dörzsölik a tenyerüket az orosz katonának öltözött Pásztorok legkisebb Einstandjainak hírére is, hiszen Geréb már megmondta többször, hogy a vörösingeseket úgysem lehet legyőzni, az ő váteszi jóslatait pedig a valóságnak igazolnia kell! Feltétlenül. Geréb nem veszíthet sohasem, és ha mégis veszítene, akkor is nyer. Punktum.

Igen érdekes lenne, ha valamelyik NER lap (óvatosan) megpendítené, hogy hát Putyin mégiscsak egy tömeggyilkos, nem is akármilyen, akivel normális esetben a normális egyének nemhogy nem beszélgetnek, de mindent megtesznek azért, hogy a saját és a többi ember védelmében az ilyen veszélyes őrült minél hamarabb megzaboláztassék, és a közösségből eltávolíttassék, hogy ne legyen alkalma több kárt csinálni. De nem. Hazánk, illetve hát a miniszterelnök úr sajátosan magyar módszere az, hogy adjuk oda a rablónak, amit akar, akkor majd elmegy a zsákmányával, mi meg nyugton élhetünk tovább.

Ezzel a módszerrel két gond van. Az első, hogy a tervezett odaadni való nem a miénk, azaz a máséból akarnak Gerébék nagyvonalúak lenni. A második, hogy egy francot megy el. Nehogy azt higgye valaki, a rablók életük során csak egy házba törnek be, elviszik a szajrét, aztán vidáman élnek belőle halálukig. Nem mondom persze, hogy nincs ilyen, mert ha valaki Mészároséknál kutakodik, ott biztosan van a sorba rakott ruhásszekrényekben pár milliárdnyi kápé arra az alkalomra, ha hirtelen szükség lenne valamire, és az üzletben bankkártyát nem fogadnak el, de nem minden ház ilyen. Ebből következően várható, hogy a rabló nemsokára újabb házat szemel ki magának, aztán megint, majd megint, így a magyaros béketaktika alkalmazása esetén gyorsan övé lesz a teljes kerület. Ettől megriadva a közvetlen szomszédok mind a megtámadottat segítik, nehogy a rabló vérszemet kapjon… illetve nem mind. A nyugati demokráciák közt van egy kivétel. Az a speciálisan nyugati demokrácia (Hungary) ugyanis nem a lakótársakkal, hanem a rablóval van.

Ha megvizsgáljuk, hogy miért jó ez a kívülállás Magyarországnak, hamar rájövünk, hogy csak egyetlen komoly ok lehet, mégpedig az energetikai függés Oroszországtól. Mivel se pénzünk se energiahordozónk, kénytelenek vagyunk az oroszoknak gazsulálni, gáz, olaj meg Paks II. ügyében, különben baj lesz, és nem kicsi. Mondják ugyan, hogy nem is az az ok, hanem az orosz miniszterelnök valamivel sakkban tartja a magyar miniszterelnököt, de én abban nem hiszek, mivel Orbánról már ezerszer megírták, hogy milyen borzalmas az uralkodása, mégse lett belőle népszerűségvesztés (tudják: „Rossz, rossz, nagyon rossz, de ha nem ő lenne, hanem a tuggyukki, még rosszabb lenne”). Az ok jóval inkább ígéret lehet. Az, hogy mit ígért Putyin, sohasem fog kiderülni.

Létezhet persze komolytalan ok is. Mint tudjuk, Gábor Zsazsa mondta, „Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam”, és lehet, hogy ez Orbán esetében is így van. Mivel ő, lévén minden téren dilettáns, nem tudja Magyarországot kiugróan sikeres országgá tenni, de még csak sikeressé sem (sőt, ellenkezőleg), kénytelen más taktikát alkalmazni az elhíresülése érdekében. Üt, vág, csíp, rúg, harap. Mégpedig az ország szövetségeseit célba véve. Ezzel halálbiztosan felkelti a figyelmet, és ha ráadásként itthon sikerül elhitetnie, hogy a rosszcsont kölök viselkedéssel „a magyarokat védi”, még a négyszer kétharmad is biztos. Népünk nagyon szereti azokat, akik megvédik őt az ezer veszélytől, amely Brüsszelből leselkedik az ártatlanokra… illetve hát nem annyira Brüsszelból, hanem jóval inkább a magyarországi plakátokról, amelyeket Rogán szokott kihelyeztetni az utak mentére. A hitnek persze mindegy, azért hit. A komolytalan okról látható, hogy nem is az. Nekünk ugyanis véresen komoly.

Az persze mindegy, hogy mi az ok, lényeg az oroszoknak való gazsulálás, azaz a hazai autokrataság mellé egy újabb konfrontáció Brüsszellel, ezúttal az agresszor támogatása miatt. Ami kellemetlen, hogy ezzel az EU-n túlmenően immár a NATO-t is sikerülhet az ellenségünkké tenni, ami az álmoskönyvek szerint rosszat jelent.

Praktikusan persze érthető. Az a megoldás, hogy energetikailag függetlenítsük magunkat az oroszoktól, szóba sem jöhet, ugyanis nincs rá pénz egy vas se. Eddig se volt, ezután se lesz. Na persze másra sincs, se klímára, se HÉV-re, se nyugdíjra, a pénz ugyanis más dolgokra kell, úgymint Vodafon, repülőtér, olimpia, nemzeti konzultáció meg Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetestül. Azok a regnálóknak sokkal fontosabbak, mint a villany, viszont ha nincs villany, az meg a néphangulatra életveszélyes. Tehát támogatjuk Putyint. Arra persze ügyelünk, hogy úgy nézzen ki, mintha a békét támogatnánk, de csak az Ukrajnának biztosított segítséget akadályozzuk minden erővel, hiszen innen már nincs visszaút egyik félnek sem. A kérdés, hogy Putyiné lesz-e Európa vagy az EU fémjelezte Nyugaté, a harctéren dől el, a békekötés reménye nulla. A győztes gyakorlatilag mindent visz, és nekünk láthatóan az lenne jó, ha Putyin győzne, mivel Orbánék nem számítanak rá, hogy visszajönnek az orosz csapatok. Magyarországra is. Pedig kellene.

Európának az lenne a legjobb, ha a Nyugat mindent bevetve a maximális segítséget adná, mind pénzben, mind harctéri technikában, hogy Ukrajna győzzön, de ezt az európai nemzetállamok egyre kevésbé támogatják. A nemzetállam két legfontosabb tulajdonsága ugyanis a kivagyiság meg az önzés (több nincs is neki), és ha van még egy miniszterelnök is a Putyint segítők között, aki vétóra képes, akkor Ukrajnát tekintve elég nagy a baj.

Elkerülhető lett volna mindez? Az iszonyatos károk, a rengeteg halott és sebesült? Valószínűleg. Ha az EU és Ukrajna vállvetve katonai erővel akadályozza meg már a Krím elfoglalását is (a hírszerzésnek tudnia kellett róla, mire készül Putyin, ugyanakkor a Krím jól védhető, mert az oroszok csak a tengerről tudtak volna támadni), és azonnal beveti a szankciókat, akkor Putyinnak ugyan nem, de a többieknek csak lett volna elég esze, hogy visszavonulót fújjon, és ad acta tegye a hagymázos birodalomépítési terveket.

De nem. Merkel vezetésével gyakorlatilag nem csináltak semmit, ültek tovább az orosz olaj meg gáz langymelegében, aminek meg is lett az eredménye.

Na ja. A fizikában nem tanítják a vérszemet.

10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.

Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!

A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.

“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.

Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:

Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”

– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:

“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”

Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.

Se orosz olaj se orosz földgáz nem jön Ukrajnán keresztül – 2029-től…

Január elsejétől az ukránok leállítják a Barátság kőolaj vezetéket – jelentette be Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök majd mindenható kabinetfőnöke.

Az ukrán államfő jelezte: felmondják a Gazprommal kötött egyezményt. Január elsejétől orosz földgáz sem jön Ukrajnán keresztül.

Mihajlo Podoljak közölte, hogy a tilalom csakis az orosz földgázra vonatkozik:

Azerbajdzsánból vagy Kazahsztánból továbbra is jöhet az energia Magyarországra a Testvériség vezetéken keresztül.

Hogy érinti mindez Magyarországot? A hvg.hu megkereste a MOL-t, ahol azt válaszolták: egyelőre semmiféle tájékoztatást nem kaptak Kijevből, az ukránokkal korrekt üzleti kapcsolatuk van. Magyarország az Adria vezetéken is kap kőolajat, de teljes mértékben nem oldaná meg a problémát, ha leállna a Barátság olajvezeték. Lehet persze, hogy ott is csak az orosz kőolajra vonatkozna a tilalom, és más államok kőolajat szállíthatnának Magyarországra a Barátság kőolaj vezetéken: például Azerbajdzsán vagy Kazahsztán. Mind a kőolaj mind a földgáz esetében elég sok trükközésre adna lehetőséget az, ha más államok nyersanyagát az ukránok átengednék hiszen elég nehéz megkülönböztetni az orosz kőolajat és földgázt az azeritől vagy a kazahtól. Az ukránoknak szükségük van a tranzitdíjra, az oroszoknak pedig a bevételre hiszen a háborús költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Zelenszkij győzelmi terve

Az ukrán elnök bejelentette, hogy hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ahol Biden elnököt tájékoztatja arról: miképp akarja Ukrajna megnyerni a háborút Oroszország ellen. Részleteket az ukrán elnök nem árult el, de katonai szakértők rámutatnak arra, hogy Zelenszkij elsősorban azt akarja elérni:

az USA és az európai szövetségesek ne korlátozzák a fegyverek felhasználásának akciórádiuszát vagyis rendszeresen támadhassák Oroszország távoli településeit és stratégiai célpontjait is.

Az amerikai válasz elsősorban attól függ, hogy ki lesz a befutó az elnökválasztáson novemberben. Bár sem Kamala Harris sem pedig Trump nemigen beszél külpolitikáról a választási kampány során, de szakértőik dolgoznak a témán. Mindkét elnökjelölt csökkenteni szeretné az amerikai szerepvállalást Ukrajnában, mert az amerikai közvélemény nem vevő erre. Nem kíván dollármilliárdokat fordítani egy kétséges kimenetelű háborúra. A demokraták Washingtonban úgy szeretnék megoldani az ukrajnai válságot, hogy annak finanszírozását vegye át Európa.

A NATO távozó főtitkára úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború akár tíz évig is eltarthat! Kibírja ezt Ukrajna?

Trump gyorsan le akarja zárni a háborút valószínűleg úgy, hogy közvetlenül tárgyalna Putyinnal. Zelenszkij közölte, hogy az USA-ban találkozni akar Kamala Harris-szel és Donald Trumppal is. A baj az, hogy az USA nemcsak a  háborút, de a békét sem akarja finanszírozni Ukrajnában. Legkevesebb ezermilliárd dollárra lenne szükség, de csak nagyon kevesen látnak igazi üzleti lehetőséget Ukrajnában, amely egy fegyverszünet után is háborús övezet maradna. Ukrajna GDP-je lényegesen kisebb mint Magyarországé, és jelenleg is a külföldi támogatás tartja lélegeztető gépen az országot, amely augusztus elsejétől felfüggesztette adósságának törlesztését. A háborúban mindenki rosszul jár, de leginkább az ukrán nép, amely a legnagyobb terhet cipeli, és nem is reménykedhet abban, hogy hamarosan kicsit jobb lesz.

Von der Leyen Orbán ál-békekezdeményezéseire reagált Prágában

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.

Az első alkalommal Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC nemzetközi konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy először, miután júliusban jóváhagyták az EB elnöki posztját a következő öt évre, nyilvános beszédet mond, ezért ez a beszéde különösen fontos. Az elnök az Ukrajna elleni háborúval kezdte, mint az európai kontinens kulcseseményét.

Von der Leyen beszédében ismét elismerte Nyugat-Európa tévedését, amely sokáig alábecsülte Putyin agresszív politikájával kapcsolatos figyelmeztetéseket.

„Oly sokáig beszélt nekünk Oroszországról… Nos, többet kellett volna hallanunk Közép- és Kelet-Európáról”

– mondta.

Az EB elnöke azonban anélkül, hogy név szerint megnevezte volna Orbán Viktort, keményen bírálta politikáját és a hivatalos Magyarországot.

„A magyarokat fogja hibáztatni az 1956-os orosz invázióért? Vagy az 1964-es Csehország megszállásáért?” 

Von der Leyen Orbán úgynevezett „békekezdeményezéseire” összpontosított, aki az ellenségeskedések beszüntetésére szólít fel, és ellenzi Ukrajna védelmi fegyverek szállítását.

„Azok, akik azt mondják, hogy „a békéért” vannak, valójában az agresszor megbékítése és Ukrajna leigázása mellett állnak… Vannak, akik sokat az ellenségeskedések egyszerű beszüntetésére helyezik a hangsúlyt.

A béke nem csak a háború hiánya. Béke az, amikor háború lehetetlen és szükségtelen.”

– hangsúlyozta.

„A szuverenitás egyetlen nyelven sem egyet jelent a megszállással” – tette hozzá az EB elnöke.

Mint ismeretes, közvetlenül a magyar elnökség kezdete után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke „béketeremtő körútra” indult, többek között Moszkvába is; az Európai Unióban elhatárolták magukat tetteitől, és hangsúlyozták, hogy Orbán ezeken az utazásokon csak a hazáját képviseli. 

Ezzel kapcsolatban Radosław Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője július végén úgy fogalmazott, hogy  Magyarország egyre inkább elszigetelődött az EU-ban, és helyzete irritálja a többi tagállamot.

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK