Az 52 éves Karin Kneisslt a szélsőjobboldali Szabadságpárt jelölte, de ő maga nem tagja a pártnak.
Karin Kneissl nyolc évig dolgozott a külügyben, jelenleg diplomáciát tanít. A Szabadságpárt figyelmét akkor keltette fel igazán, amikor
határozottan bírálta Angela Merkel német kancellárt
amiatt, hogy több mint egymillió menedékkérőt engedett be Németországba 2015-ben.
Kneissl jól ismeri a Közel-Keletet, ahonnan a menekültek többsége érkezett. Arabul és héberül is beszél, gyerekkorát Jordániában töltötte, mert édesapja ott volt pilóta a jordániai légitársaság szolgálatában. Később a bécsi egyetemen arab szakon végzett. Tanult Izraelben is, a Hebrew University-n, ezenkívül a Georgetown Egyetemen az USA-ban és a francia elitképzőben, az ENA-n.
Könyvet is kiadott Az én Közel-Keletem címmel. Ezzel kapcsolatban a Jediót Ahronót című izraeli lap emlékeztet arra, hogy
Kneissl a cionista mozgalmat a nácikkal rokonította.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló viszonyt ápol Sebastian Kurz új osztrák kancellárral, de a Szabadságpártot több izraeli vezető bírálta. Amikor például Heinz Christian Strache pártelnök tavaly Izraelben járt, akkor Reuven Rivlin elnök bírálta mindazokat, akik szóba álltak vele.
Karácsony Gergely csak közös lista esetén lenne miniszterelnök-jelölt; Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a Független Hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, rendszeresen kapnak gyalázkodó, sőt, fenyegető telefonokat, új kancellára van Ausztriának, továbbra is sok a pénze az Iszlám Államnak és egy bírói döntésen vitatkoznak az NFL-ben, ahol újabb szupersztár sérült meg – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Karácsony Gergely: Februárban dől el a választás
Molnár Gyula és Karácsony Gergely MTI Fotó: Illyés Tibor
„Közös lista kell Orbán Viktor legyőzéséhez” – ezt mondta Karácsony Gergely. A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt reméli, hogy valamennyi ellenzéki párt belátja majd, hogy a siker érdekében együtt kell működni. A közös listán fontos helye lesz Gyurcsány Ferencnek, a DK politikusára az utolsó pillanatig várni kell – mondta a Független Hírügynökségnek Karácsony Gergely. Ha viszont az ellenzék nem változtat jelenlegi stratégiáján, akkor
a baloldal számára bohózatba fulladhat a választás.
A szavazó számára egy ilyen helyzetben a viccpárt a legjobb alternatíva, tehát előfordulhat, hogy a Kétfarkú Kutya Párt komoly befutó helyet szerezhet a parlamenti választásokon.
Pardavi Márta: „A gyűlölködés minőséget váltott”
Pardavi Márta Fotó: FüHü
Napi szinten kapnak gyűlölködő telefonokat, e-maileket, kommenteket, köztük
olyanokat is, amelyek erőszakkal fenyegetnek
– ezt mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt a nemzeti konzultáció ellen indított perről, az Európai Parlamentben tartott meghallgatásról, a kormány civilek elleni támadásáról és a börtönökből való kitiltásról is. Azt is elmondta, mit gondol, amikor Soros-bérencnek nevezik őket.
Bárándy Gergely: Az igazi veszély Orbán Viktor és a maffiaállama
MTI Fotó: Kovács Tamás
„Most nem kezdenék politizálni” – ezt mondta Bárándy Gergely a Független Hírügynökségnek. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint
ma az ellenzékben vannak olyan egy-két százalékos pártok, amelyekre a kutyáját sem bízná.
Úgy látja: az emberek többsége kormányváltást akar, de nem lát alternatívát, pedig összefogással még mindig leváltható lenne az illiberális maffiaállam. Szerinte mindannyiunk érdeke lenne az egyetlen ember korlátlan és korlátozhatatlan hatalmának széttörése.
Bárándy úgy véli: rosszat tett az MSZP-nek Botka László lemondása,
ugyanakkor Gyurcsánynak – aki most száznyolcvan fokot fordított a véleményén – illett volna saját magától hátrább lépnie. Nem tette, de szerinte a társadalom ki fogja kényszeríteni a közös listát. Az egyéni jelöltek esetében nem tartaná károsnak a Jobbikkal való technikai koordinációt, mert az igazi veszélyt szerinte Orbán Viktor és a maffiaállam tovább élése jelenti.
Civilek emelik fel a hangjukat a civilekért
A kaposvári, a miskolci és a pécsi önkormányzat múlt heti civilek ellen indított támadásaira válaszul 118 civil szervezet emelte fel a szavát. Közös állásfoglalásukban azt írják: az érintett civilek támogatást, és nem támadást érdemelnének.
Új kancellára van Ausztriának, kormányon a szélsőjobb
Ma iktatják be hivatalába az új kormányt Ausztriában. Az előrehozott választásokon győztes konzervatívok a szélsőjobboldallal lépnek koalícióra, amire nincs példa az Európai Unióban.
Továbbra is rengeteg pénze van az Iszlám Államnak
A terrorizmus pénzügyeit vizsgáló francia hivatal vezetője szerint 150-200 közel-keleti és török bank segíti őket, és az arab államokból továbbra is ömlik a pénz az új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam kasszájába, főleg Szaúd-Arábiából és a vele szövetséges Öböl-menti gazdag olajmonarchiákból.
Szigorítják a nemi erőszakról szóló törvényt Svédországban
A svéd kormány új törvényjavaslatot terjesztett elő a #MeToo-kampány hatására. A javaslat elfogadása esetén elvileg könnyebb lesz ítéletet hozni nemi erőszak ügyekben. A kormány az új “beleegyezési törvénnyel” biztosítaná, hogy
a nemi együttlét önkéntes alapon történjen,
a nemi erőszakot elkövetőket pedig akkor is elítélhetnék, ha azok nem fenyegettek, illetve nem is alkalmaztak erőszakot. Magyarul: ha nincs egyértelmű beleegyezés, akkor tilos a szex.
Újabb szupersztár sérült meg, hetekig vitáznak majd egy bírói döntésről
Érthetetlen bírói ítélet döntötte el az NFL 15. játékhetének vasárnapi csúcsrangadóját: a New England Patriots nyert a Pittsburgh Steelers otthonában. A meccsen
újabb olyan játékos sérült meg, aki esélyes volt a szezon legjobbjának díjára is:
a Steelers elkapója, Antonio Brown. A Los Angeles Rams szenzációs játékkal győzött a Seattle Seahawks otthonában, a sérülés után visszatérő Aaron Rodgers nem tudta győzelemre vezetni a Green Bay Packerst a Carolina Panthers otthonában, a Jacksonville Jaguars viszont 10 év után először jutott a rájátszásba.
Vona Gábor, az etológia és a szánalmas vergődés, vészharangok kongatása, a vidéki sajtó támogatása, tűzszerésszel átnézetett csomagok és új szimbólum – a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.
Ma sem maradt el a Vona Gáborról szóló írás az Origón
„Vona újra előhúzta a cukiság kártyát. Ma reggel posztolt egy kutyás képet, amelyet egy Oravecz Nórát megszégyenítő – idézet a 888.hu-tól – „bölcsességgel” látott el. A posztból megtudhatjuk, hogy a szélkakas pártelnöknek az állatok iránti szeretete még gyerekkorából fakad, ugyanis akkor még etológus szeretett volna lenni. Bár nem kérdeztünk meg egy etológust sem ennek kapcsán, így az ő nevükben nem tudunk nyilatkozni, de a magunk részéről ezt a döntést csak sajnálni tudjuk. (…)
Ezért a szánalmas vergődésért érdemes volt ma felkelni.”
A Pesti Srácok szerint „rettegés” van az új osztrák kormány miatt
„A Reuters hírügynökség annak apropóján kongatta meg a vészharangokat, hogy ezentúl Ausztria lesz az egyetlen olyan ország Európában, amelynek élén egy szélsőjobboldali szervezet (is) áll. Kiemelik, a szélsőségesek kulcsfontosságú intézményekhez és erőforrásokhoz férnek majd hozzá, és az új kormány keményen fel fog lépni annak érdekében, hogy Brüsszel a lehető legkevesebb dologba szóljon majd bele. Szerintük ez maga vég.
Meglepő módon a BBC is hasonlóan gondolkozik, ők kicsit részletesebben tárgyalták, mennyire rettenetes belegondolni, hogy olyan fontos dolgokat irányít majd a Szabadságpárt, mint a rendőrség, a hadügyminisztérium, illetve a külügy.”
A 888 talált egy volt amerikai nagykövetet, aki ellenzi, hogy az amerikai külügyminisztérium támogatná a magyar sajtószabadságot
„Faith Whittlesey, aki a Reagan-adminisztráció idején két ízben is amerikai nagykövetként szolgált Svájcban, nyílt levélben fejezte ki egyet nem értését az amerikai külügy kapcsán az ügyben, hogy a tárca 700 ezer dollár (200 millió forint) értékű pályázatot írna ki Magyarországon a „vidéki”, azaz ellenzéki sajtó támogatására. (…)
Orbán nem követi a többek között Soros György által finanszírozott politikai narratívát; felhúzta a határra a kerítést, hogy megakadályozza a migránsok bejövetelét; és köntörfalazás nélkül kiáll Magyarország keresztény értékei és hagyományai mellett – írta a volt nagykövet, aki ezzel magyarázta a magyar kormányfő irányába táplált globalista ellenszenvet.”
A Magyar Idők alkalmazottja a munkájáról
„Olvasói fórumokon sűrűn kapok olyan kérdéseket, hogy nekivörösödött fejjel írom-e a jegyzeteimet, vagy ellenkezőleg, letisztult, békés nyugalommal, a magabiztos emberek csöndes fölényével… Máskor arra kíváncsiak, meg lehet-e úszni ép bőrrel a vitaindító cikkeket… Egyik olvasóm például ilyet írt a múltkor: „Vigyázzon magára, Gyurka! Zárja kettőre az ajtót, ha meg csomagot kap, felbontás előtt nézesse át tűzszerésszel.”
Engem leginkább az örökké fenyegető lapzárta szokott lázba hozni. Szakmai ártalom.”
A Ripost szerint „új szimbóluma lesz a szexi nőknek”
„A szexi és magabiztos nő, aki a férfiakat azonnal lefegyverzi érzéki kisugárzásával, egy mindenki által kedvelt új jelképet kap. Íme, a következő szezon meghatározó stílusjegye! (…)
Ahogy a pillangó, úgy egy érzéki nő is folyamatosan meg tud újulni és a legkülönbözőbb módokon örvendezteti meg környezetét. Olyan mint egy isteni fuvallat, mely a boldogság ígéretét hordozza magában.
Ezek tudatában már nem is olyan meglepő, miért a pillangót választották a divatguruk a nagybetűs NŐ jelképévé.”
Ma iktatják be hivatalába az új kormányt a szomszédos Ausztriában. Az előrehozott választásokon győztes konzervatívok a szélsőjobboldallal lépnek koalícióra, amire nincs példa az Európai Unióban – írja a Euronews.
A szélsőjobb legutóbb az ezredfordulón jutott kormányzati pozícióhoz Ausztriában, és erre akkor szankciókkal válaszolt a nemzetközi közösség. Most ők adják majd a belügyminisztert, a védelmi minisztert és a diplomácia vezetőjét is, de az uniós ügyvitel egy része átkerül a kancellár felügyelete alá.
Az osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt közös programjának fontos része, hogy erősödjenek Ausztriában a közvetlen demokrácia fórumai, így a civil petíció és a népszavazás is. Úgyhogy a jövőben, ha egy kérdésben összegyűlik 900 ezer aláírás, és a parlament nem támogatja az adott kezdeményezést, kötelező lesz ügydöntő népszavazásra bocsátania a kérdést – magyarázta a leendő kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke, korábbi külügyminiszter, Sebastian Kurz, aki 31 évével a világ legfiatalabb kormányfője lesz. Azt azonban a ma beiktatandó kancellár és alkancellár-jelöltje, a szabadságpárti Heinz-Christian Strache is kizárta, hogy Ausztria uniós tagságát népszavazásra bocsátanák.
Két hónappal a választások után létrejött a kormánykoalíció Bécsben: a Néppárt a Szabadságpárttal alakíthat kormányt. A két pártvezér, Sebastian Kurz és Heinz Christian Strache együtt jelentette be a nevezetes eseményt.
A koalíciós programot szombaton megszavazza a két párt, majd hétfőn a köztársasági elnök dönthet arról, hogy kinevezi-e a jobboldali-szélsőjobboldali kormányt. A Szabadságpártot egykor neonácik alapították, és vezérük, Jörg Haider állandóan bírálat tárgyát képezte az Európai Unió brüsszeli központjában. Most Sebastian Kurz, aki eddig külügyminiszter volt közölte: a jövőben nem a külügyminiszter hanem ő, a kancellár foglalkozik az uniós ügyekkel. Helyettese a Szabadságpárt főnöke, Heinz Christian Strache lesz.
A legfontosabb tárcát, a pénzügyit a Néppárt kapja, de sok stratégiailag fontos minisztérium kerül a Szabadságpárt ellenőrzése alá. Például a külügy, a belügy és a hadügy!
A külügy élére egy hivatásos diplomata, Karin Kneissl kerülne.
Ő Franciaországban a híres Ena főiskolán szerezte egyik diplomáját. A belügy vezetője várhatóan Herbert Klickl lesz, akit Ausztriában jól ismernek, mert ő volt az elhunyt pártvezér, Jörg Haider beszédírója, akit ellenfelei Goebbelshez hasonlítottak. A baloldal tüntetést tervez az új kormány ellen, amely meg akarja reformálni a munka törvénykönyvét: csökkenteni kívánja a munkavállalók jogait! A munkaidő szabályozás például úgy változik, hogy újra lehet 12 órás munkaidőt alkalmazni Ausztriában. A gazdagok számára viszont adócsökkentést tervez a kormány. Radikálisan csökkenteni kívánják az illegális bevándorlást. Ez biztonságunk növelésének alapja – hangsúlyozza a koalíciós közlemény. Ausztriában jelentős muzulmán közösség él, melyhez 85 ezer migráns csatlakozott 2015-ben. Ha megalakul az új osztrák kormány, akkor Ausztriának lesz a világon a legfiatalabb vezetője, hiszen Sebastian Kurz, az új kancellár mindössze 31 éves.
Kedden délelőtt robbanás volt Ausztria legnagyobb földgázelosztójában. A hatóságok szerint baleset történt.
Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgerteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.
A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy
nincs szó terrortámadásról,
valószínűleg „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.
A földeterminált leállították, és korlátozásokat vezettek be az Ausztrián keresztül déli-délkeleti irányba történő szállításokban. A robbanást követően jelentősen csökkent az Oroszországból a baumgarteni terminálra érkező földgáz mennyisége: a naponta megszokott 116 millió köbméter helyett 16 millió köbméterre zuhant.
A baumgarteni terminál a legnagyobb földgázelosztó Ausztriában. Oroszországból, Norvégiából és más országokból érkezik ide a földgáz, amelyet a terminálról szállítanak tovább Ausztrián belül, valamint Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Innen indul ki több gázvezeték is: a transz-ausztriai TAG, a nyugat-ausztriai WAG és a magyar-osztrák HAG. A Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz-szállítmányok mintegy harmadának célba juttatását a baumgarteni terminálon keresztül bonyolítják.
Ha a Szabadságpárt adja az alkancellárt az új osztrák kormányban, akkor együtt lobbizhatnak Orbán Viktorral az Oroszország elleni szankciók feloldása érdekében az Európai Unióban. A Szabadságpárt ugyanis Vlagyimir Putyin pártja Ausztriában.
A szélsőjobboldali párt – amely minden valószínűség szerint bekerül a kormányba – már régóta jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, egykori vezére, Jörg Haider is tett korábban látogatást az orosz fővárosban. Amikor pedig tavaly Norbert Hofer hajszállal bár, de elveszítette az elnökválasztást Ausztriában, a Szabadságpárt vezetői az orosz fővárosba siettek, hogy aláírjanak egy ötéves együttműködési szerződést Putyin Egységes Oroszország pártjával.
„Mindkét párt a patriotizmus szellemében kívánja nevelni az ifjúságot”
– hangsúlyozza az akkori szerződés. Ez nemigen utal a múltra, hiszen a Szabadságpártot egykori SS tagok alapították 1956-ban, miközben Putyin családja abban a Leningrádban élt, ahol hatszázezer civil halt éhen, amikor a német csapatok gyűrűbe fogták Oroszország második legnagyobb városát.
De hát az már régen volt: ma Putyin keresi és meg is találja a szélsőjobb pártokat és szervezeteket Európában. A francia Marine Le Pen a választások előtt látogatott el Moszkvába, ahol Putyin pénzügyi támogatást ígért a Nemzeti Frontnak, amely azonban így sem nyert Franciaországban.
A Szabadságpárt tagadja, hogy pénzügyi támogatást kapna Moszkvától.
De választási programjának része, hogy ha hatalomra kerül, akkor küzdeni fog azért, hogy az EU feloldja a 2014-ben Oroszországgal szemben, a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett szankciókat. A Szabadságpárt szerint az annexió jogos volt.
Különösen érdekes Johannes Gudenus bécsi alpolgármester szerepe. A 41 éves politikusra nagy jövő vár Ausztriában. Ő a tanulmányait részben Moszkvában végezte, folyékonyan beszél oroszul, és persze kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországban. Szergej Zseleznyak, a moszkvai Duma elnöke ugyan szerepel az EU tilalmi listáján, de ő írta alá a szerződést a Szabadságpárttal, és ezért részt vehetett a Szabadságpárt kongresszusán.
Minderről Eva Zelechowski újságírónő számolt be a Deutsche Welle-ben. Az újságírónő nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: Putins rechte Freude, azaz Putyin jobboldali barátai.
Ha a Szabadságpárt adja majd az alkancellárt, akkor Ausztria elkezd majd lobbizni az orosz szankciók feloldása érdekében
az Európai Unióban, éppúgy mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Vagyis ezen a téren kialakulhat egy osztrák-magyar együttműködés az európai diplomáciában – állapítja meg a Deutsche Welle.
A választási harcban szinte csak egy téma volt: védekezés a menekültek ellen. (a néppárti) Kurz és (a szabadságpárti) Strache egymást überelték a választási küzdelemben, mely végül is 14 % pluszt hozott nekik.
Visegrád ma a beszédtéma Bécsben. Egy magyar vár, mely napjainkban a jobboldali és nacionalista szövetség (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) jelképe, amihez hamarosan Ausztria is csatlakozhat – ezt írja mai számában a Handelsblatt: a fiatal, 31 éves Sebastian Kurz választási győzelme mindenképp egy paktumot jelent a mélykonzervatív (szabadságpárti) FPÖ-vel.
Visegrád azonban egy befeketítő szó is Ausztria számára, egy jobbra fordulás, ahol a választási harcban szinte csak egy téma volt: védekezés a menekültek ellen. (a néppárti) Kurz és (a szabadságpárti) Strache egymást überelték a választási küzdelemben, mely végül is 14 % pluszt hozott nekik. A jobb (szél) az ország új politikai közepe. Az államelnök választáskor a zöldpárti Alexander Van der Bellen győzött, most pártja még a Parlamentbe sem jutott be. Karl Kraus mondása jut erről az ember eszébe: „Gondolatszabadság van nálunk. Most már csak a gondolatra lenne szükségünk”.
A konzervatív Osztrák Néppárt győzött az előrehozott választásokon. Az szociáldemokraták lettek a másodikok, alig megelőzve a szélsőjobboldali Szabadságpártot.
Közel 80 százalékos részvétel mellett a Néppárt a voksok 31,6 százalékát kapta, a szociáldemokraták 26,9, a Szabadságpárt 26 százalékot szerzett.
Sebastian Kurz Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
Vagyis az új kancellár várhatóan a Néppárt elnöke, az eddigi külügyminiszter, a mindössze 31 éves Sebastian Kurz lesz. Alexander van der Bellen államfő az ORF-nek azt mondta, hogy már gratulált is Kurznak pártja győzelméhez.
A jelenlegi, 2013 szeptembere óta kormányzó, SPÖ-ÖVP nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitikában fennálló nézeteltérések miatt bomlott fel, és ezt követően írták ki az előrehozott választásokat.
A Néppárt koalícióra kényszerül majd,
elemzők szerint az a legvalószínűbb, hogy a szélsőjobboldallal kötnek szövetséget.
Az eredmény még nem hivatalos, mert még meg kell számolni a levélszavazatokat is. Ezzel csütörtökre végezhetnek, de a végeredményt várhatóan már nem befolyásolja.
A Néppárt 15-tel növelte képviselői számát, 62 tagjuk lesz a parlamentben. A szocdemeknek 52, ugyanannyi mint eddig.
A szélsőjobboldal 11-gyel növelte képviselőinek a számát,
51 tagú lesz a frakciójuk.
A 183 tagú parlamentbe rajtuk kívül a liberális NEOS és a Pilz Listája jutott be. Utóbbit egy volt zöldpárti képviselő alapította – a Zöldek viszont kiestek a parlamentből.
Miközben a magyar média viszonylag mérsékelten foglalkozott a pénteki Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című konferenciával, addig a szlovák média és kormány kiemelt figyelmet szentelt a rendezvénynek. Vajon mi ennek az oka? Miért élvez ez a téma ekkora figyelmet a szlovák kormány és lakosság részéről?
Az északi szomszédunknál már évekkel ezelőtt felfigyeltek az eltérő minőségű élelmiszerek problémájára. A Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011-ben kutatásokat végzett nyolc európai országban, amely során összehasonlították a Coca-Colát, Milkát, Kotányit, Nescafé Goldot, Jacobs Krönungot és Tchibo Espressót. Kiderült, hogy csupán a Milka csokoládé mutatott azonos minőséget az összes országban, és a legnagyobb minőségbeli különbséget a Kotányi borsnál tapasztalták.
Az élelmiszer-vállalatok (többé-kevésbé) elismerték, hogy eltérő és olcsóbb összetevőkből állnak azok az áruk, amelyeket a kelet-közép-európai piacokra dobnak, de ez szerintük nem feltétlenül jelent minőségbeli különbséget. Később a máltai származású John Dalli, az egykori uniós egészségügyi és fogyasztóvédelemért felelős biztos igyekezett megnyugtatni az uniós állampolgárokat, hogy
az alacsonyabb minőségű élelmiszerekről szóló híresztelések „alaptalanok” és „nincs szó ilyen gyakorlatról”.
Csakhogy Szlovákiában korántsem hagyták annyiban a dolgot. 2014 óta a szlovák média számos esetben mérte össze a szlovák boltokban árult élelmiszereket az osztrákokéval. Például a sárgabarack konzervnél megegyezett a két összehasonlított áru címkézése és tömege, ennek ellenére a szlovákban lévő sárgabarackok kisebbek, eltérő színűek és ízűek voltak.
Az azonos márkájú „biocitromok” esetében a Szlovákiában vásároltak már két nap után megpenészedettek, miközben az Ausztriában megvettek egy hétig nem mutatták a romlás jeleit.
A szomszéd kajája mindig olcsóbb
A szlovák fogyasztókat azért érinti olyan érzékenyen a téma, mert amióta 2008-ban bevezették az eurót, az élelmiszerek terén zajlott a leggyorsabb árnövekedés. A határ melletti területeken ezért számít évek óta gyakori jelenségnek, hogy szlovákok nagy tömegekben járnak át vásárolni a cseh, a lengyel, a magyar, de nem ritkán még az osztrák boltokba is.
2014-2016 között az országok közötti árkülönbségek élelmiszereknél mintegy 10 százalékosak, az alkohol- és dohánytermékek esetében 17 százalékosak voltak, de nem számított meglepőnek a harmincszázalékos differencia sem. A „bevásárlóturizmus” nemcsak az ünnepnapokon lendült fel, hanem akkor is, amikor az eurót nem használó államok valutája jelentősen meggyengült a közös európai pénznemhez képest.
Ez a folyamat azonban azzal járt, hogy az elköltött pénz a Szlovákiával szomszédos országok államkasszáiba vándorolt. A szlovák boltok polcain egyre inkább csökkent a hazai termékek aránya, ami negatívan érintette a szlovák mezőgazdaságot és élelmiszeripart:
2015-re 60%-al csökkent a szlovák üzletekben a boltok polcain található szlovákiai termékek aránya.
A szlovák kormány elsősorban a szigorú szabályokat okolta, de az üzletláncok szerint ennek hátterében a magas árak, a megváltozott fogyasztói szokások, illetve nem ritkán az eltérő minőségű élelmiszerek álltak. A helyzet már tömeges munkahelyek megszűnésével fenyegetett, miközben valóságos kereskedelmi háború zajlott az üzletek és a beszállítók között, illetve Pozsony is egyre nagyobb nyomás alá került a hazai élelmiszeripar részéről, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.
Váratlan lehetőségek
Épp ezért a szlovák kormány számára a lehető legjobbkor jöttek a kettős élelmiszer-minőséggel kapcsolatos viták, amelyek nem kizárólag Szlovákiát érintették.
Robert Fico szinte azonnal a zászlajára tűzte az eltérő minőségű élelmiszerek ellen folytatott harcot. Nem titkolt célja volt, hogy a témát felhasználva legyen az „elégedetlen államok fő szószólója” és az Európai Unió és a visegrádi négyek közötti tárgyalások megkerülhetetlen tényezője.
„Nem akarjuk, hogy ugyanolyan áron, ugyanolyan márkanév alatt adjanak el eltérő minőségű termékeket. Ez óriási siker Szlovákia számára, hogy ez a kérdés a nemzetközi asztalra került”
– fogalmazott a szlovák kormányfő, aki már úgy képzelte, hogy nemcsak Brüsszel és a kelet-közép-európai országok között fog közvetíteni, hanem egyben az EU és a balti, illetve balkáni országok között is. Fico ilyenfajta ambícióit csak növelte, hogy 2017-re az Európai Unió vezetői egyre többször tekintenek rá úgy, mint egy megbízható partnerre, aki hajlandó feladni a korábbi euroszkeptikus álláspontját és szorosan együttműködik az uniós intézményekkel.
Tehát amennyiben az eltérő minőségű élelmiszerekről volt szó, a szlovák kormány a gazdasági érdekeken túl, szem előtt tartva Pozsony „regionális vezető szerepének kivívását” a térségünkben, nem spórolt az erőforrásokkal és a pénzzel. Eurómilliókkal járultak hozzá újabb kutatásokhoz és tanulmányokhoz. 2017. februárjában 22 fajta, az osztrák és a szlovák piacon egyaránt árusított termékeket vizsgálták meg. Ebből tíz áru – alkoholmentes italok, halak, sajtok vagy a tea – esetében jelentős eltérések mutatkoztak.
A konferencián ilyenfajta illusztrációkat osztogattak. „Nemet a kettős termékekre”. A kép forrása: SME.
A felméréseken túl intenzív diplomáciai nyomásgyakorlás vette kezdetét. Nyáron Robert Fico megfenyegette az Európai Uniót: Ha Brüsszel őszig nem tesz előrelépést ez ügyben, Szlovákia egyoldalú intézkedéseket tesz, például csak a hazai termékeket szolgálnak majd fel a kórházakban, iskolákban vagy a közintézményekben.
A következő lépés pedig valószínűleg az lehet, amikor kizárólag a jó minőségű hazai élelmiszerek használatát fogják engedélyezni a szlovák boltokban.
Épp ezért a szlovák vezetést elégedettséggel töltötte el, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló szeptemberi értékelőjében említést tett az eltérő minőségű árukról és felszólította az uniós intézményeket, hogy vessenek véget ennek a kettős mércének.
„Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben, ahogyan a csehek sem lehet kevesebb kakaó a CSOKOLÁDÉIKBAN”.
Ugyanakkor ez az öröm nem tartott sokáig, mert Pozsony számára csalódást okozott, hogy az Európai Bizottság mindössze iránymutatásokat adott ki, de az élelmiszertörvényeken már nem volt hajlandó változtatni. Ezek az iránymutatások is csupán az „téves reklámozás végét” vagy „több etikusságot” irányozták elő.
Viszont a szlovákoknál komoly kétségek fogalmazódtak meg: a termékleírások már eddig is sok információt tartalmaztak, az átlagfogyasztó számára alig voltak érthetőek, valamint hiába sorolták fel az összetevőket, korántsem volt biztos, hogy valóban azokat tartalmazta az adott termék.
A V4-ek miniszterelnökei a kettős termékminőség gyakorlatának megszűntetéséért tartott uniós találkozón Pozsonyban. MTI Fotó: Illyés Tibor
A szlovák hatóságok szerint bár hasznosak ezek az irányelvek, a bevezetésük már problémákba ütköztek. Ugyan lehetővé teszik a kereset benyújtását vagy a gyanús termék esetében a különleges vizsgálatot, még nem tudni, hogy pontosan mely szervek az illetékesek, vagy melyik bírósághoz kell fordulni.
Felmérés felmérés hátán
A szlovák kormány elégedetlenségét csak tovább növelték azok az újabb kutatások, amelyek az elmúlt hetekben láttak napvilágot. A szlovák agrártárca tájékoztatása szerint összesen 33 típusú ausztriai és szlovák terméket vizsgáltak meg: a halaktól kezdve a pékárukon át egészen a fagylaltokig bezárólag. 16 termék esetében jelentősebb különbségekre bukkantak, mint például a sonkánál alacsonyabb hústartalom mellé több só párosult, vagy kiderült, hogy spórolnak a pizzára való feltételekkel is.
Baloldali szöveg: Minőségibb és olcsóbb. Jobboldali szöveg: Másodrendű és drágább. A kép forrása: SME.
A szlovákokkal párhuzamosan a csehek 21 élelmiszermárkát hasonítottak össze, és 11 esetben találtak lényeges eltérést, többek között a ketchup, a pizza és a spagetti esetében. Ráadásul szintén a napokban került nyilvánosságra az Eurostat adatai alapján készített elemzés, amiből ismét az derült ki, hogy a kelet-közép-európai országok közül Szlovákiában a legdrágábbak az élelmiszerek.
„Csehországban és magyarországon átlagosan 9 százalékkal olcsóbb a termék, de Lengyelország esetében akár 30 százalékos különbséget is megfigyeltünk”
– olvasható a felmérésben.
Nesze semmi, fogd meg jól
Kétségtelen, hogy az október 13-i konferencián a szlovák házigazda igencsak aktív volt és nagy bejelentéseket tett.
„Európában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók, a kettős termékminőség gyakorlatára összeurópai megoldást kell találni”
– szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök a nyitóbeszédében.
Olvasva a V4-ek kormányfőinek és miniszterelnökeinek megnyilatkozásait egyelőre úgy tűnhet, hogy csupán elvi megállapodások születtek. Ugyanúgy egyelőre azt sem tudni, hogy a konferencián hozott elveket a visegrádi négyek át tudják-e ültetni a gyakorlatba. Az pedig mindenképp a jövő zenéje, hogy vajon siker koronázza-e a visegrádi négyek erőfeszítését, vagyis a multinacionális vállalatok a nyugati és keleti piacokon azonos minőségű termékeket fognak forgalmazni.
Ám egy dolog biztosnak tűnik: Fico tovább növelte presztízsét az Európai Unióban és büszkén hirdetheti, hogy a visegrádi négyeknek Pozsony vezetésével „sikerült mozgásba lendíteni az uniós fogaskerekeket”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A szlovák fogyasztókat azért érinti olyan érzékenyen a téma, mert amióta 2008-ban bevezették az eurót, az élelmiszerek terén zajlott 
