Kezdőlap Címkék Armin Laschet

Címke: Armin Laschet

Az oroszok lejáratnák a zöldek vezérét Németországban

A konzervatív Die Welt szerint a német kémelhárító szolgálatnak bizonyítékai vannak arra, hogy az orosz hírszerzés igyekszik megakadályozni a zöldek előretörését Németországban. Az ok világos: ők Putyin legelszántabb bírálói, akik maximálisan támogatják Biden amerikai elnök elképzelését egységes NATO fellépésre Oroszország ellen. A zöldek elszántan bírálták az északi áramlat kettő gázvezetéket, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal.

Az orosz hírszerzés célkeresztjében Baerbock, a zöldek kancellár jelöltje áll. Putyin mindenképp meg szeretné akadályozni, hogy Merkel kancellár után olyan német politikus kerüljön a kormány élére, aki a nyugati világ egységét hangsúlyozza és erkölcsi-politikai alapon ítéli el Oroszországot.

Orbán az egyetlen szövetségese Putyinnak?

Az Európai Unióban illetve a NATO-ban egyre fogynak azok az országok, melyek továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával – írja a Die Welt.

Babis cseh miniszterelnök régebben – Zeman elnökkel együtt – Moszkva megbízható partnere volt, de a kém botrány lehűtötte a viszonyt. 18 orosz diplomatát utasítottak ki Prágából és 20 cseh diplomatát Moszkvából. Csehországgal mindenki szolidáris volt – kivéve a magyar diplomáciát. A visegrádi csúcstalálkozón Orbán Viktor minden olyan bírálatot kihúzott a közös közleményből, amely Oroszországot komolyan sérthetette volna.

Magyarország elsőként vásárolt Szputnyik V vakcinát az EU-ban, a külügyminiszter, Szijjártó Péter is azzal olttatta be magát.

Merkel csendben támogatta Orbán orosz barát diplomáciáját

A magyar miniszterelnök eddig számíthatott arra, hogy Németország kancellárja nem ítéli el a magyar diplomácia külön útját sem Oroszország sem pedig Kína kapcsán. Armin Laschet, a CDU kancellár jelöltje valószínűleg szeretné ugyanezt a politikát folytatni, de hogyha a zöldek bekerülnek a kormányba a szeptemberi választások után, akkor erre jóval kisebb lehetősége lesz mint Angela Merkelnek.

Ezért érthető, ha az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgat annak érdekében, hogy gyengítse a zöldeket Németországban, mert Putyin számára kedvezőtlen fordulat következne be, ha Baerbock kancellár vagy külügyminiszter lenne.

Ha ez mégiscsak bekövetkezne, akkor Orbán Viktornak is végig kell újra gondolnia diplomáciáját , mert berlini ellenszélben ugyancsak nehéz lesz eljátszani Oroszország és Kína trójai falovának szerepét az Európai Unióban.

Német kancellár jelölt: többségi szavazás kell az EU-ban!

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a külpolitikát érintő döntésekben át kell térni a többségi elvre az Európai Unióban. Ez a célzás minden bizonnyal a magyar diplomáciának szól, amely az utóbbi időben több uniós döntést is megakadályozott, mely Kína elítélését tartalmazta.

Biden elnök épp azért jött Európába, hogy Kína elleni egység frontot hozzon össze. Magyarország nyilvánvalóan a trójai faló szerepet játsza el, és ez aggasztja az amerikaiakat. Őket nem annyira a diplomácia szintjén hanem a technológiai szankciók kijátszása terén. Az USA ily módon kívánja lassítani Kína nyomulását, de Pekingben felhasználhatják Magyarországot az amerikai szankciók kijátszására.

Armin Laschet megértéssel beszélt Magyarország és Lengyelország helyzetéről mondván mindkét államban a kommunista múlt miatt nagy értéknek számít a nemzeti szuverenitás.

Mi lesz a pénzzel?

Armin Laschet Merkel kancellár hű tanítványa, és nem is kíván változtatni a helyzeten. Közölte, hogy jelenleg még tart a válság ellenes harc, ezért nem érvényesek a költségvetési deficittel és az államadóssággal kapcsolatos uniós kritériumok, de utána minden visszatér a régi kerékvágásba – jósolta a CDU kancellár jelöltje.

Hogyan ellenőrizze az EU a pénzek elköltését a tagállamokban? Erről Laschet ugyanúgy gondolkodik mint Angela Merkel vagyis kompromisszumot kell kötni a szóbanforgó tagállammalb   , és nem vegzálni azt, mert ily módon gyengülhet az EU kohéziója.

Orbán és Laschet

A magyar miniszterelnök a németek belső harcaiban nem őt támogatta, de hamarosan rájött arra, hogy számára még mindig ez a legjobb megoldás. Az alternatíva ugyanis a zöldek kancellár jelöltje Baerbock, aki sokkal kritikusabb lenne a nemzeti együttműködés magyar rendszerével szemben. Brüsszelben a zöldek Orbán legaktívabb kritikusai. Baerbock azonban meggyengült, mert kiderült, hogy a hivatalos életrajza és a valóság nincs épp szerves egységben. Németországban ezt halálosan komolyan veszik: volt már miniszter, aki azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy nem ő írta a diploma munkáját. Emiatt a zöldek leszerepeltek a legutóbbi tartományi választáson az egykori NDK-ban, ahol viszont a CDU fényesen szerepelt. Megszerezte a szavazatok több mint egyharmadát, és messze az első helyen végzett holott korábban sokan attól tartottak, hogy áttörést érhet el a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

Ha szeptemberben Armin Laschet ismételni tud az országos választáson, akkor Orbán Viktor megkönnyebbülhet hiszen az új kancellár a régi vonalat folytatná. Csakhogy mindenképp koalíciós kormány alakul majd. Ha pedig a zöldek vagy a szociáldemokraták bekerülnek a kormányba Berlinben, akkor alaposan Orbán körmére nézhetnek majd.

A zöldek kiváló kapcsolatot ápolnak Amerikával, épp ezért igen rossz szemmel nézik a magyar diplomácia keleti nyitását. Egyáltalán nem lesznek oly elnézők Orbán kínai és orosz barátai iránt mint Angela Merkel. Ez azonban kevésbé izgatja Orbán Viktort mint az, hogy a németek is növekvő mértékben kérhetik számon az uniós pénzek elköltését, melyen a nemzeti együttműködés rendszere alapszik Magyarországon. Akárki lesz a kancellár Berlinben – az amerikai nyomás miatt – fokozott ellenőrzésre kényszerül Magyarországon, akármennyire is megértőnek mutatkozik most Armin Laschet a brüsszeli Politicoban.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Orbán és a CDU

Amerika után Németországban is elbukott a magyar miniszterelnök kedvenc jelöltje. Donald Trump a végóráit éli a Fehér Házban. Németországban a CDU élére Angela Merkel és nem Orbán Viktor jelöltjét választották meg.

A magyar kormánypárti sajtó nem is titkolta, hogy a markánsan jobboldali, Merkellel szembenálló Mercket látná szívesen a CDU vezetőjeként. Az erőviszonyokat Németországban is rosszul mérte fel a magyar miniszterelnök: a mérsékelt Armin Laschet futott be, aki minden tekintetben Angela Merkel óvatos középutas politikáját kívánja követni mind Németországban mind pedig az Európai Unióban.

Savanyú a szőlő

Orbán Viktor gratulált a CDU új elnökének: “Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU nagy hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására.”

Két dolgot érdemes kiemelni: a gazdasági együttműködést és a pragmatizmust. Európáról szó sem esik pedig függőben a Fidesz kizárása az Európai Néppárttól. Ez pedig elsősorban a CDU-tól függ.

Armin Laschet most a CDU elnöke lett, de nem biztos, hogy ő lesz a kancellár is Merkel után. Mindenesetre komoly szava lesz abban, hogy a nagyobbik német kormánypárt milyen viszonyt ápol Orbán Viktorral, akinek munka kapcsolata Angela Merkellel “pragmatikus” volt…

“Török” Armin lesz Merkel utóda?

2017 óta Armin Laschet Németország legnépesebb tartományának miniszterelnöke. Koalícióban kormányoz a szabad demokratákkal. Az 58 éves egykori újságíró a mérsékeltek jelöltje lehet a kancellár asszony posztjára miután a kijelölt utód visszalépett.

Észak Rajna Vesztfália tele van vendégmunkásokkal, mindenekelőtt törökökkel, akik az első nagy hullám idején érkeztek Németországba. Armin Laschet jól kijön velük, ezért is kapta a “Török” becenevet. Mindez hasznos lehet hiszen sok egykori vendégmunkás családja immár német állampolgár vagyis szavazatával támogathatja a kereszténydemokratákat, akik a legutóbbi választásokon általában leszerepeltek.

Migráns ügyben Merkel álláspontját osztja

A toleráns Armin Laschet sziklaszilárdan kitart a kancellár asszony mellett annak ellenére, hogy a CDU-n belül is sok bírálat érte emiatt Angela Merkelt. Mindenekelőtt régi ellenfele, Friedrich Merck vall markánsan eltérő álláspontot a migráns kérdésben. De nemcsak abban. Friedrich Merck lehetségesnek tartja az együttműködést az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal. Vagyis helyesli azt a szövetséget, mely Thüringiában létrejött: a jobboldal – beleértve az Altetnative für Deutschland pártot is – összefogott a baloldal ellen. Egy napig élt csak ez a koalíció, mert a berlini pártközpontok megvétózták az együttműködést a szélsőjobboldallal. Csakhogy a berlini koalíció: a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése mind kevésbé népszerű. A két nagy párt lefelé tart. Új koalíciós partnereket kell találni.

A koalíciós együttműködés mestere

Armin Laschet azért lehet megfelelő utóda Merkel kancellárnak, mert elfogadható partnernek tartják őt a liberális szabaddemokraták (FDP) és a feljövőben levő zöldek is. Egy ilyen nagyobb koalíció meg tudná akadályozni az Alternative für Deutschland előretörését és bekerülését a hatalomba. Ez nemcsak Németországnak, de egész Európának is érdeke hiszen a kontinens első számú gazdasági nagyhatalmáról van szó.

Shakespeare után szabadon: nem temetni, dicsérni jöttem a kancellárt

A hétfői (okt. 29) bejelentés, miszerint Angela Merkel kancellár asszony a következő országos (szövetségi) választáson nemhogy nem indul, de teljesen visszavonul a politikai élettől, valójában nem lepte meg a német belpolitika ismerőit. Látható volt, hogy a világban zajló változások a német politikában is új irányt és gondolkodást kívánnak. A jelenlegi alapját közel 70 éve, 1949-ben, rakták le az ország nyugati felében, amerikai segédlettel. Pontosabban Adenauer kancellár nem a két Németország (mielőbbi) egyesítését tűzte ki céljául, hanem a gazdasági és politikai szabadság amerikai változatának meghonosítását Európa nyugati felében. Adenauer számára már a hidegháború kezdetén világossá vált, hogy egyesült Németországról addig nem lehet beszélni, amíg a Szovjetunió katonai és ideológiai megszállás alatt tartja az ország (és Európa) keleti felét. Ehhez még hozzájött a náci diktatúra emlékezete, a 12 éves (1933-1945) rombolás, a demokrácia felszámolása, mi több az ország teljes elpusztítása. 1945 után az ország nyugati felében szembenéztek a múlttal, és őszintén kibeszélték a hitleri diktatúra hatalomra jutásának valódi okait. Mindenekelőtt a hiperinfláció és a magas munkanélküliség okait. Hitlerék megpróbáltak a néppel elhitetni, hogy az I. világháborúért és annak következményeiért, azaz mindenért (a német lakosság 1 százalékát kitevő) zsidók a hibásak, a felelősek. Ugye, ez a másra mutogatás ismerős a Kárpát-medencében. Különösen napjainkban, amikor a jelenlegi magyar vezetés mindenért a liberálisokat (a külföldi „sorosbérencek”) teszi felelőssé.

Ez ellen a mentalitást ellen harcolt a kancellár asszony kormányzása utóbbi éveiben, különösen 2015 óta. Magyarországon a jelenlegi államvezetés (és propagandája) ugyanakkor egy szinten emlegeti Merkelt és Sorost, mondván mindkettő migránspárti. Csak arról feledkeznek meg Budapesten, hogy

Merkel mentette meg az orbáni tehetetlenség (és felkészületlenség) miatt 2015 augusztus végén Magyarországot fenyegető emberi katasztrófát.

A Budapesten kialakult áldatlan állapot (elsősorban a Keleti pályaudvar környéke) láttán jutott arra a következtetésre Angela Merkel, hogy befogadja a Magyarországra özönlöttek közül a szíriai menekülteket. Orbán 4.000 menekült tovább küldéséről beszélt, miközben 20.000 szerencsétlent dobott át az osztrák-magyar határon. A mintegy egymillió menekült Németországba érkezése elvben nem okozott akkora terhet a stabil német gazdaságnak. Viszont megosztotta a lakosságot, különösen érzelmi alapon. Pedig az ugyancsak muszlim vallású harmadik generációs törökök beilleszkedése példamutató. A baj, mint mindig, Kelet-Németországban (egykori NDK) kezdődött és terjedt át a nagyvárosokra. Érdekes, a vidék szinte sértetlen maradt (napjainkban is). Az első jelek már 1991-ben megmutatkoztak (Hoyerswerda). A frissen egyesült ország bürokratái naivan úgy képzelték, hogy a menekültek szétosztásában a volt NDK is épp úgy részesül, mint a nyugati tartományok. Csak a szociális környezettel nem számoltak. A keleti országrészben a színes bőrű menekültek megjelenését ellenségesen fogadta a lakosság. Akkoriban (a német rendszerváltáskor, épp úgy mint Magyarországon) a keletnémetek elvesztették munkahelyüket, segélyeken éltek, és a lakbéreket alig bírták fizetni, miközben a nyugatról érkező színes bőrűek rögtön lakáshoz jutottak, pontosabban azonnal elhelyezték őket, sőt ellátásban is részesültek, ami igencsak szította az idegenek elleni ellenszenvet (gyűlöletet).

Merkel az ország gazdasági (és politikai) biztonsága érdekében mindent a nagykoalícióra tett fel. Meggyőződése (volt), hogy ha a hagyományosan 30 százalék feletti két néppártot (SPD, CDU/CSU) közös kormányzásra rá tudja venni, akkor továbbra is jó irányba halad a Szövetségi Köztársaság. Azzal viszont nem számolt, hogy az az elégedetlen réteg, akik nem szoktak elmenni szavazni, most országszerte hallatják szavukat, és akik elégedetlenségét kihasználják a szélsőjobboldali, EU-ellenes („szkeptikus”) nacionalisták. Ma már minden tartományi parlamentben jelen vannak az AfD képviselői. Miközben a hagyományosan 30 % feletti szavazattal rendelkező nép- (vagy tömeg-) pártok elvesztik eddigi többségüket.

Színtiszta logika, ahogy Merkel eltervezte az elkövetkező három évet. Pártja (CDU) elnöki posztjára nem pályázik, sőt hagyott két hónapot, hogy Németország legnagyobb és legerősebb pártja (decemberig) megtalálja az új pártelnököt, tehát nem Merkel szellemi utódját! Ugyanakkor, kancellári idejét ki akarja tölteni, annak reményében, hogy három év alatt megtalálják a jelenlegi válságból a kiutat: egy erős EU, melynek továbbra is (egyik) vezető ereje lesz Európa legnagyobb gazdasága, a német. Új stratégia kell, hogy visszaszorítsák a német és európai „EU-szkeptikusokat”, különös tekintettel a lengyel és magyar nacionalista szélhámosokra.

Látva az elnöki posztra jelentkezőket, ill. azok múltját, feltűnő, hogy nincs köztük egyetlen keletnémet sem! Emlékeztetőül: a CDU sem volt biztos Merkel kancellár-jelölt állításában. Már akkor is sokan fenntartással fogadták egy keletnémet, ráadásul nő jelölését. Az évek folyamán azonban nemcsak frizuráját változtatta meg, hanem politikai rátermettségéről is bizonyosságot adott, vezető és szervező képessége a legnagyobbak közé emelte.

Tehát, az elnöki posztra pályázók

  • Friedrich Merz, a Saar-vidékről származik, ott volt ügyvédi irodája
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, ugyancsak Saar-vidéki, a tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke volt 2011-18-ig
  • Jens Spahn Münster környékéről származik, közel a holland határhoz, tehát egyértelműen „nyugatnémet”
  • Armin Laschet Achen-i születésű, Északrajna-Westfália szövetségi tagköztársaság (tartomány) miniszterelnöke
  • Daniel Günther a dán határ közelében fekvő Schleswig-Holstein tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke

Ők a jelöltek, hogy az Adenauer-i örökséget, a német kereszténydemokráciát, tovább vigyék és megerősítésék.

Stephen Elekes

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK