Kötéltáncot jár az USA és Kína között Izrael, de nagyon komolyan kell venni az amerikai figyelmeztetéseket – írja Ephraim Halevy. A Moszad ex főnöke az ynetnews portálnak írta meg a véleményét arról, hogy Izrael nagyon sokat kockáztat, ha nem reagál gyorsan és egyértelműen az amerikai felhívásra. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó jeruzsálemi tárgyalásairól ugyan nem közöltek sokat hivatalosan, de az ex Moszad főnök szerint az üzenet teljesen világos: Izraelnek nem szabad megbíznia az olyan kínai óriásokban mint a Huawei!
Annál is kevésbé, mert a kínaiak igen jó kapcsolatokat ápolnak Izrael ősi ellenségével Iránnal. A Huawei örökösnőjét épp azzal gyanusítják Amerikában, hogy cége megsértette az embargót Iránnal szemben. Izrael nagyon büszke a technológiai fejlődésére az informatikában, de ha a nyugati világ gyenge pontnak tekinti ezentúl a kínaiak nyomulásával szemben, akkor kedvezőtlen változásokra kell számítania – hangsúlyozza Ephraim Halevy, aki egykor a világhírű izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad főnöke volt.
Amerikai kérésre Lengyelországban és Csehországban is a titkosszolgálat kezdte el vizsgálni a problémát
A kémelhárítás Varsóban el is csípte a Huawei kereskedelmi igazgatóját. A kínaiak azonnal magára hagyták saját állampolgárukat, a Huawei pekingi központja kirúgta lengyelországi emberét. Csehországban politikai vita alakult ki a Huawei ügyek miatt az államfő és a kormányfő között
A NUKIB (nemzeti informatikai biztonsági hivatal) még decemberben arra az eredményre jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Huawei és a ZTE Csehországban. Pillanatok alatt belpolitikai dráma bontakozott ki: Milos Zeman elnök kerek-perec közölte, hogy nem kell tartani a kínaiaktól. Idézte a német kémelhárítás fejét, aki szintén nem látott kockázatot abban, ha a Huawei építi ki esetlegaz 5G rendszert Németországban vagy más európai országban. Zeman arra is célzott, hogy a NUKIB jelentése mögött Amerika áll. A baloldali államfő a keleti nyitás embere: kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Négyszer járt Kínában az elmúlt évtizedben. Csehország leggazdagabb emberét, Petr Kellner bejuttatta az 1,4 milliárdos kínai piacra. Babis miniszterelnöknek jók a kapcsolatai Moszkvával, de a kínaiakkal kevésbé. A kormányfő mindennél fontosabbnak tartja az EU és az Egyesült Államok véleményét. Trump pedig egyértelműen arra szólítja fel NATO szövetségeseit ne bízzák a titkaikat a kínaiakra! Andrej Babis miniszterelnök ezért fogadta a kínai nagykövetet, aki élénken kifogásolta a NUKIB jelentését, mely nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit és a ZTE-t. A titkos találkozó után a nagykövet kiadott egy közleményt, melyből az derült ki, hogy a cseh kormány nem veszi igazán komolyan a saját titkosszolgálatának álláspontját, és ezért továbbra is bízik a kínaiakban. Babis kormányfő feldühödött és hazugsággal vádolta meg Kína nagykövetét. Mindez nem a legjobb előjel a Huawei közép és kelet-európai terveit illetően. A BBC úgy értesült, hogy a németek is változtatni készülnek az álláspontjukon: nem bízzák a kínaiakra az 5G rendszert! Korábban Berlinben azt hangoztatták: nem kérünk az amerikaiak véleményéből. Saját ügyeinkben magunk kívánunk dönteni! Az amerikai nyomás miatt ők is változnak lassan de érezhetően…
Davosban nem lesz amerikai-kínai tárgyalás
Korábban Pekingben abban bizakodtak, hogy Vang Csisan alelnök szót ért Donald Trumppal Davosban. Ám Trump lemondta a látogatást. Steve Mnuchin ment volna helyette. A pénzügyminiszter a büntető vámok egy részének elengedését sürgette, hogy megnyerjék a kínaiak jóindulatát. A tőzsdék kedvezően reagáltak, de Trump nem. Közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Vagyis nincs esély az áttörésre a hetek óta húzódó amerikai-kínai kereskedelmi háborúban, melyben Washington egyre inkább választásra kényszeríti szövetségeseit: aki Amerikát szereti, az nem szeretheti a Huaweit és általában a kínaiakat …
A cseh és a szlovák média egyaránt kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi választásoknak. Még most is a fő hírek között vagy a címoldalon jelennek meg a témával kapcsolatos cikkek: egyesek az eredményt magyarázzák, mások egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik az egészet, de vannak olyanok is, akik jóslatokba bocsátkoznak. Ezekből válogattunk össze most párat.
Azt, hogy Csehországban mekkora figyelem övezte a magyarországi választásokat, jól szimbolizálja, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki még mindig nem tudott kormánykoalíciót alakítani, csehül és magyarul is gratulált Orbán Viktornak.
Gratulálok Orbán Viktornak meghatározó győzelméhez. Örülök az új magyar kormánnyal való együttműködesünkre, a V4 és az EU keretein belül és bilateralis szinten is.
A Babišhoz tartozó médiumokban (Lidové noviny, Mladá fronta DNES) szintúgy ez jelentette a legfőbb külföldi témát. Luboš Palata, a MFD főszerkesztője négy pontban foglalta össze a Fidesz kétharmados győzelmét:
A Fidesz az elmúlt nyolc évben olyan hatalomkoncentrációt hajtott végre, amelynek következében nem volt kérdés, hogy ki arat majd győzelmet. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt az újabb kétharmad jelentette. Ám most kiderült, hogy bár a Fideszre csak a magyar választópolgároknak kevesebb, mint a fele szavazott, ez elegendőnek bizonyult a kétharmadhoz. A migrációs válság esetében viszont a szerző elismerte, hogy bár Nyugat-Európához képest elenyésző a muszlimok száma Magyarországon, a kelet-közép-európai országok közül mégis ezt az országot viselte meg leginkább a 2015-ös válság. A Fidesz ezeket a félelmeket tudta könnyen kihasználni.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások már lényeges csökkenést mértek a Fidesz esetében, különösen nagy volt a bizonytalanok vagy válaszolni nem akarók száma, mégis az utolsó pillanatban a kormánypártra adták le a szavazatukat. Ám Palata még ennek tükrében is úgy vélte, hogy
„így is jobb, mert ha az ultrajobboldali Jobbik került volna hatalomra, az egy valódi katasztrófával ért volna fel”
Végül pedig a gazdaság, ami elsőre gyengének tűnhet, de amennyiben összehasonlítják a szomszédos országokéival – köztük Csehországgal -, akkor Magyarország az elmúlt években többet fejlődött és jobb eredményeket mutathat fel, mint a többi szomszédos állam. 2010-ben Budapest ugyanott állt, ahol Athén, de a Fidesz (korántsem fájdalommentes) intézkedéseivel mára stabilizálták a gazdaságot, átlagosan 3-4 százalékos GDP-növekedést értek el, befektetések száma megnövekedett, illetve az államadósság is csökkent.
Ugyanúgy gazdasági okokkal magyarázza a Fidesz győzelmét Pavol Kohout, a Lidové noviny újságírója is. Meglátása szerint,
„még a tradicionális országok sem tudták úgy stabilizálni a szociális államot, mint Magyarország”
Pedig először úgy tűnt, hogy Orbán receptje, az „unortodox gazdaságpolitika” biztos bukással és összeomlással fenyegetett, de mégsem történt meg. A bankok megadóztatása és a energetikai cégek visszavásárlása már középtávon sikerrel járt, pedig mindenki bírálta – különösen európai szinten – az elképzeléseket. Ráadásul egy olyan gazdasági mintát állított a sokkal erősebb Németország vagy Franciaország elé, amelynek követését már ott is többen felvetették.
Zbyněk Petráček, szintén ugyanannak a cseh lapnak az újságírója, egy másfajta kontextusba helyezte az eredményt:
Orbán győzelme nem a magyarországi, hanem az európai baloldal bukását jelenti.
Gyakorlatilag minden előzetes szcenárió megbukott. A magas részvételi arány nem hozta nehéz helyzetbe a Fideszt, mint ahogyan a fiatalok nagy száma sem jelentett áttörést. Nem az a probléma, hogy nem értik Magyarországot, hanem képtelenek felismerni és megfelelő tanulságot levonni a nyugati világban zajló változásokról.
Lehetett gúnyolódnia azon, hogy Orbán Európa „iszlamizációjával” riogatott, de Brüsszel már-már pánikszerű kirohanásai Európa „orbanizációjáról” szintén nem vezettek semmiféle eredményre, sőt mi több inkább taszító hatással voltak. Az elmúlt hónapok választási eredményei, legyen szó akár Ausztriáról, Németországról vagy Olaszországról, mind azt mutatja, hogy a tradicionális bal meggyengült vagy összeomlott, egyedül csak a sebtében létrehozott, még friss újdonságnak számító pártoknak van esélye (lásd Franciaország).
Rudolf Schuster a magyar-uniós kapcsolatok jövőjére helyezte a hangsúlyt az elemzésében. A következő időszak
„illiberális demokráciák versus Brüssze”l-ről fog szólni
Korántsem tartja véletlennek, hogy a választási győzelem bejelentésekor Orbán az 1848-as szabadságharc egyik legnépszerűbb dalát énekeltette el a híveivel, a Kossuth-nótát. Ez ugyanis jelzés volt a Nyugaton lévő „Habsburgoknak” (Európai Uniónak), hogy az „igazi szabadságharc csak most következik, de nem a zsarnokság, hanem a migrációs kvóták ellen”. Ugyanúgy már többször tanújelét adta annak, hogy „nem lesz könnyű partnere az Európai Uniónak”.
A szlovák médiában még a cseheknél is sokkal kritikusabbak voltak. A SME napilapban Beata Balogová főszerkesztő szerint bár azt senki nem várta, hogy Orbán elveszti a vasárnapi szavazást, de újabb kétharmaddal kevesen számítottak. Mostantól semmi nem állhat az útjába, minden maradék ellenállást legyűr és lebont.
A következő négy évet meg fogják fizetni a magyar generációk, de már nem biztos, hogy uniós állampolgárként
Lukáš Onderčanin, aki gyakran ír elemzéseket a SME-be, hat pontban szedte össze a Fidesz győzelmének okait.
1. A magas választási részvétel segített… Orbánnak.
2. A rengeteg hamis információ és ellenkampány, amelyet a menekültekre, uniós kvótákra és Soros Györgyre hegyeztek ki, s ezek ellen semmiféle ellenszert nem tudott kitalálni az ellenzék (kevés volta korrupciós ügyek felemlegetése).
3. Az ellenzék fragmentáltsága és az illúziók, amelyekben ringatták magukat Hódmezővásárhely után.
4. Stabilitás és védelem – a Fidesz által biztosított stabilitás, nemcsak Soros ellen, hanem gazdasági téren.
5. Szabad, de tisztességtelen választás.
6. Korlátlan hatalom
Peter Javůrek a szlovák Pravda oldalán arról írt, hogy miközben a magas részvételi arány 2002-ben megbuktatta Orbánt, addig 2018-ban az ellenkezője történt:
bebetonozta a hatalmát.
Ezt azonban nem tartja meglepőnek az ellenzékben uralkodó állapotok és a folyamatos botrányaik miatt. Vona Gábor ugyan próbálta „tisztára mosni” a Jobbikot, de a magyar választók erre nem voltak vevők. Orbán életpályája azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a hatalom, amelynek eléréséért mindent meg lehet és meg is kell tenni. A nézeteit fokozatosan ehhez igazítja, s nem rettenti meg, ha közben sok szövetségét elveszíti. Így volt ez az Európai Unió vagy Soros György esetében is, akik csak addig voltak hasznosak, amíg pénzt adtak neki. Végül Javůrek arra jutott, hogy Orbán
a választással egy új mozdonyt kapott, és már felesleges rajta bármiféle féket keresni.
Hosszú idő után Zdeněk Ondráček volt az első kommunista, aki magas pozíciót tölthetett be Csehországban. Azonban nem élvezhette sokáig a posztját és a lemondásának komoly belpolitikai következményei lehetnek Andrej Babišra nézve.
A negyvennyolc éves Zdeněk Ondráčeket, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának (KSČM) képviselőjét múlt héten pénteken nevezték ki a cseh parlamenti alsóház fegyveres szerveket ellenőrző bizottság (GBIS) elnökévé. Ő volt az első kommunista, aki a szocializmus bukása óta ilyen magas és jelentős pozícióba kerülhetett az országban.
Azonban vele kapcsolatban
nemcsak a kommunista párttagság jelentett problémát.
Ugyanis Ondráček a csehszlovák Nemzetbiztonsági Testület rohamrendőreként szolgált. Sőt, 1989 januárjában részt vett prágai tüntetések szétverésében, és büszkén nyilatkozott arról a televízióban, hogy gumibottal ütött meg egy nőt.
Emiatt Ondráček ellen már a kinevezése napján petíciót indítottak, amelyre keddig 15 ezer aláírás gyűlt össze. Hétfőn este Prágában, Brnóban és több csehországi városban tartottak tüntetéseket: körülbelül 40 ezren követelték Ondráček lemondatását, és egyben Andrej Babiš miniszterelnök távozását.
A cseh politika szintén felbolydult a kinevezés hírére. Babiš vasárnap kijelentette, hogy nem értett egyet Ondráček személyével és szeretné, ha minél előbb távozna a posztjáról. Kedden a cseh képviselőházban a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta Ondráček menesztését. Végül a több mint egyórás vita után a képviselő bejelentette önkéntes távozását a GBIS éléről.
Az eset komoly belpolitikai következményekkel járhat Csehországban, különösen Andrej Babišra nézve. Ugyanis a pártja (az ANO) a tavaly októberben tartott választásokon hiába gyűjtötte be a legtöbb szavazatot,
még mindig nem tudott kormányt alakítani.
Az egyik legfontosabb támogatójának a KSČM számít, amely korábban többször jelezte: hajlandó a Babiš-kormányt – még ha kívülről is – támogatni és a jövőben megszavazza a kormányprogramjukat.
Most viszont, hogy Babiš nem állt ki Ondráček mellett, sőt távozásra szólította fel, kiverte a biztosítékot a kommunista pártban. A KSČM vezetése közölte, hogy „felülvizsgálják a korábbi, ANO-t támogató politikájukat”, de még a miniszterelnök pártjában is többen kritizálták Babiš kijelentéseit, hiszen ezzel tovább csökkent egy esetleges cseh kormányalakítás esélye.
Andrej Babis folytatja a tárgyalásokat azokkal a pártokkal, amelyektől támogatást remél új kormányához. Ezt azután jelentette be, hogy Milos Zeman elnököt újraválasztották és ez plusz időt biztosít Babis számára.
Nem mond le Udo Landbauer
Alexander Van der Bellen államfő felszólítása ellenére sem mond le mandátumáról az osztrák Szabadság Párt alsó-ausztriai tartományi gyűlés vezetője. Az Udo Landbauer által támogatott szervezet korábban náci énekkönyveket terjesztett.
Tovább emelkedik a vízszint Párizsban
Hétfő reggelre 5,84 méter magasra emelkedett a Szajna vízszintje Párizsnál, csak holnap kezd el visszahúzódni. Másfélezer embert kellett evakuálni, s ugyanennyi otthon marad közművek nélkül. 2006-ban volt rekord, 6,1 méter magas Szajna-szinttel.
Fucsovics előrelépett a ranglistán
Az Ausztrál Nyílt teniszbajnokságon elért kiváló eredményének megvan a hatása: Fucsovics Márton a 63. Helyre került fel a férfi teniszezők legfrissebb világranglistáján. 17 helyet javított eddigi pozícióján. A rangsor élén továbbra is Nadal áll.
Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban. Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét.
Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.
Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.
Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman
egyik kerületben sem „dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat
Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami „átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.
Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz
És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.
Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában
több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik „oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.
A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.
Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a „Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a „Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.
Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)
Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A „cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Zavar az Erőben
Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti „baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.
Azóta persze Babiš látványosan „megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor. Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.
Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.
A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Különös partner?
A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).
Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.
Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is – hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.
Időhúzásból jeles
Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,
” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”
Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.
Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való „megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.
Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az „illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.
Bomba erejével hatott egy ma reggeli hír Csehországban: Andrej Babiš cseh miniszterelnök és társa bejelentette, hogy le fognak mondani a mentelmi jogukról.
A tavaly októberben tartott csehországi parlamenti választásokon győzelmet arató ANO párt vezetője kedden délelőtt arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek. A cseh hatóságok ugyanis büntetőjogi eljárást indítottak ellene, mert a gyanú szerint uniós támogatásokkal élt vissza a „Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű szabadidőközpont megépítése során. Ebben az ügyben Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnöke szintén érintett volt.
Mindketten a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt ismertették a döntésüket. Ugyanakkor a Novinky.cz cseh weboldal szerint Babiš az egész ügyet továbbra is
„politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte
Leszögezte, hogy a döntésében semmi köze nincs ahhoz, hogy tavaly október óta képtelen volt egy működőképes cseh kormányt felállítani, illetve a múlt héten sem sikerült elfogadtatnia a parlamentben az ANO kormányprogramját. Babiš a múlt héten ugyanis azt ígérte, hogyha a napokban sem sikerül keresztülvinne az elképzeléseit, akkor január 17-én lemond a miniszterelnöki posztjáról és előrehozott parlamenti választások jöhetnek Csehországban.
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a „csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Elakadt tisztára mosás
Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.
Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta
politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak
Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.
Habár a köztársasági elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:
Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.
Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték felelősségre vonni Zemant annak „árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy „ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert
„nem lop és betartja a szavát”.
Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az „erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.
A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.
Vele együtt további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson „Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.
Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.
Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons
Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport
hat százalékos előnyt mért Drahoš javára
,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Katedrából a politikába
Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a „népakaratra” hivatkozó Zemannak.
Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.
Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:
„A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós kvóták elutasítása”
Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:
„úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”.
A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen „pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális „értelmiségi krémet”.
Egy héttel ezelőtt Miloš Zeman cseh köztársasági elnök fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. Az „atyai jótanácsokon” kívül az államfő felkérte a leendő miniszterelnököt, hogy december 13-ig állítsa fel az új cseh kormányt. Ez a mai napon megtörtént, ám továbbra is kérdés maradt: vajon hosszú életű lesz a cseh „szakértői” kormány?
Szerda délelőtt a szokásos ceremóniákkal vette kezdetét az új cseh kormány hivatalba lépése. Az új miniszterek megjelentek a csehszlovák államalapító Tomáš Gregor Masaryk Lánechben lévő sírjánál, és koszorút helyeztek rajta. A szimbolikus eseményen Zeman köztársasági elnök szintén részt vett. Ezután a kabinetek vezetői visszatértek Prágába, hogy megtartsák az első kormányülésüket, amely fél négykor vette kezdetét. Előtte még Zeman a prágai várban, azaz Hradzsinban fogadta a 14 minisztert és Andrej Babišt, és egyenként felkérte őket a tálcák vezetésére. Azon nyomban megnyugtatta a jelenlévőket:
„Akkor is támogatni fogom a most felállított kormányt, ha a januári képviselőházi (parlamenti) gyűlésén nem kapnak bizalmat”
Zeman arra célzott, hogy a most felállt Babiš-kormánynak január 10-én a törvényhozás elé kell terjesztenie programját, amit a képviselőháznak szintén el kell fogadnia. Ha ez nem történik meg, akkor a cseh államfő ismét az ANO vezetőjét bízná meg a kormányalakítással, sőt, több időt adna neki erre.
Milos Zeman cseh államfõ (j) miniszterelnökké nevezi ki Andrej Babis milliárdost, a cseh képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom elnökét Prágában. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Koalíciós játékok
A cseh sajtóban már az októberi választások óta számtalan fejtegetés látott napvilágot a leendő cseh kormány összetételét illetően. Ezek a prognózisok rendszerint arról szóltak, hogy a 200 fős csehországi parlamentben 78 helyet szerző, és a voksok közel 30 százalékát begyűjtő ANO kivel fog majd koalícióra lépni. Számtalan variáció merült fel, komoly pénzösszeggel fogadtak egyes kombinációkra, illetve számos vitát eredményezett egy-egy bizarrnak tűnő forgatókönyv is. Ezzel kapcsolatban még a Független Hírügynökség is felsorolt pár eshetőséget.
Most viszont úgy tűnik, hogy az utolsónak tartott prognózis valósul meg: vagyis az ANO-nak egyetlen politikai párttal sem sikerült megállapodnia a közös kormányzásról. Csupán homályos, kormányon kívüli támogatásban bízhat majd a a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) részéről, de ez sem garantált még teljesen.
Így maradt a többnyire párton kívüli, függetlenekből és „újoncokból” álló szakértői kormány felállítása. Ami pedig röviden így néz ki:
15 cseh miniszterből jelenleg kilencen párton kívüli szakemberek.
Két tálca mindjárt áldozatul is esett Babiš-kormánynak, amely azóta nem kevés gúnyos megjegyezés forrása: megszűnt az emberi jogi és a tudományos kutatásokért felelős minisztérium.
Régi motorosok
Legelőször azokkal kell kezdeni, akiket Babiš megtartott az előző kormányból.
Immáron harmadszor neveztek ki nőt cseh védelmi miniszternek: Karla Šlechtovát, aki eddig a regionális fejlesztési miniszter volt Csehországban. A politikus már november végén elismerte a cseh közszolgálati televízióban, hogyha tárcát kap a szakértői kormányban, akkor az biztosan a hadügy lesz. Nincs katonai múltja, tőle a cseh védelmi költségvetés rendbetételét várják, hiszen Šlechtová azzal szerzett hírnevet, hogy sikeresen és botrány nélkül hívta le a 2007-2013 időszakra vonatkozó uniós fejlesztési forrásokat, ami cseh viszonylatban valóban heroikus teljesítmény.
Šlechtová a hadügyminiszteri pozícióból Martin Stropnický védelmi minisztert váltja fel, ám neki sem kell aggódnia a munkája miatt, igaz, kicsit megváltozott a munkaköre. Stropnický lesz a cseh diplomáciai vezetője, vagyis az ő feladata lesz a közép-európai országot megfelelően lavírozni a nemzetközi térben, de legfőképp az Európai Unióban, különösen most, hogy Brüsszel a Prága – akárcsak Budapest és Varsó – ellen indított kötelezettségszegési eljárást a második fázisba léptette.
Stropnický egy igazi veterán a cseh politikában. Az eredetileg színész, rendező, dalszövegíró (rengeteg tv filmet és sorozatot készített) rövid ideig kulturális miniszter és nagykövet (Portugália, Olaszország) volt. Egyike az ANO alapítóinak, 2017 februárjától pedig a párt alelnökévé nevezték ki. Oroszellenes álláspontot képvisel, gyakran kritizálja Moszkvát a külpolitikája miatt, és híve a NATO-ban való szorosabb együttműködésnek. Ugyanakkor a cseh belpolitikában bevándorlóellenes kijelentéseket tesz, illetve pártolja a megállapodást a kommunistákkal és a szélsőjobbal.
Ugyanúgy posztján marad Robert Pelikán igazságügyi miniszter, akivel kapcsolatban gyakran megjegyezték, hogy nem autóval, hanem kerékpárral jár dolgozni a munkahelyére. Ugyanakkor ő más miatt vált ismertté az országban: elutasította, hogy megfosszák mentelmi jogától Babišt és és Jaroslav Faltýnek, ANO alelnökét a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügy miatt, de ezt nem tudta megakadályozni. Most sokan aggódnak amiatt, hogy a miniszterelnök korrupciós ügyeivel kapcsolatos eljárásoknak hirtelen vége szakad és a folyamatban lévő nyomozásokat szintén felfüggesztik.
A cseh pénzügyminiszter a korábban helyettesi pozíciót betöltő Alena Schillerová lesz. A jogász végzettségű nő akkor került a politika közelébe, amikor Babiš pénzügyminiszter körül egyre gyűlni kezdtek a viharfelhők. Miután Bohuslav Sobotka szocialista miniszterelnök vezette kormány idén májusban lemondatta Babišt a pozíciójáról, úgy tűnt, hogy a helyettese veszi át a tálcát. Ám az akkori kormányfő és cseh média szerint Schillerová nem volt más, mint az egykori pénzügyminiszter meghosszabbított karja, ezért Sobotkáék megakadályozták, hogy átvegye Babiš helyét. Ugyanakkor a rossz nyelvek szerint valójában mindvégig fordított volt a helyzet:
Schillerová állt minden adóval és pénzüggyel kapcsolatos cseh törvény hátterében, rendkívüli állhatatossággal vitte keresztül az elképzeléseit, még néha magával Babiš-sal is szembement.
Tovább folytathatja eddigi munkáját Richard Brabec környezetvédelmi miniszter és Dan Ťok közlekedési miniszter, aki nem mellesleg vezető funkciót töltött ABB Energetic Systems vagy a francia Alstom vállalatokban.
A „Páncéltörő” Alena Schillerová egyik hírhedté vált képe…
Üde színfoltok
Ugyanakkor majdnem kétszer több „újonc” van a szakértői kormányban, mint ahány tapasztalt miniszter. Sőt, még nem is mindegyik miniszter esetében született végleges döntés, ezekről Babiš majd a jövő héten fogja tájékoztatni a nagyérdeműt.
A 65 éves független Ilja Šmídet tették meg a kulturális miniszternek, aki azzal szerzett hírnevet, hogy zenét komponál és (úja)megalapította a prágai filharmonikus zenekart. Tomáš Hüner nevezték ki az iparügyi és a kereskedelmi tálca élére. Az ő személye amiatt lehet érdekes, mert a cseh energetikai óriás (ČEZ) felső köreiben dolgozott évekig, ezért abban bíznak, hogy majd az ország energetikai kérdéseire koncentrál majd, különösen az atomenergetikára Jaroslava Němcovát nevezték ki munkaügyi és Klára Dostálovát pedig fejlesztési miniszternek.
Azonban a mostani Babiš-kormányban két tálcavezető személye a legérdekesebb, mégpedig az egészségügyi és a belügyi miniszteré. Adam Vojtěch viszi majd a cseh egészségügyet, aki korántsem ismeretlen Csehországban és Szlovákiában: egészen a döntőig jutott a 2005-ös tehetségkutató versenyen. Ráadásul
csehországi „Kennek”, vagyis Barbie partnerének becézik őt a kisfiús kinézete miatt.
A saját albumot is kiadó Vojtěch a jogász és médiaszak elvégzése után Babiš médiacégénél (MAFRA) kezdett el dolgozni, mint ügyvéd. Egyre szorosabb kapcsolatba került az egykori pénzügyminiszterrel, aki felvette őt a tálcához, majd a 2017-es választások idején Vojtěch dolgozta ki a párt egészségügyi programját. Vele kapcsolatban azt is rebesgetik, hogy Babiš egyfajta mentorrá vált a fiatal politikusnak, mintha a kormányfő máris a potenciális utódjaként tekintene rá.
A „legproblémásabb tag” alighanem Lubomír Metnar egykori rendőr és kitüntetett nyomozó, aki egy rasszista inditatásból elkövetett gyújtogatási ügyet derített fel. A belügyminisztériumban dolgozott helyetteseként, valamint több vállalat vezetésében is jelen volt. Ám amiatt vált hírhedté, hogy 2017-ben pár hónapra csatlakozott a Biztonság, Felelősség és Szolidaritás (BOS) nevű mozgalomhoz.
Ez azonban egy deklaráltan
„NATO és EU-ellenes, nyíltan oroszbarát politikát folytató párt Csehországban”
Metnar azóta igyekszik elbagatellizálni a korábbi kijelentéseit és tagadja is, hogy valaha egyetértett volna a nyugati integrációs szervezetekből való kilépéssel, sőt, pont emiatt lépett ki három hónap után mozgalomból. Ennek ellenére továbbra is megmaradtak az aggodalmak a személyét illetően, hiszen arról suttognak, hogy a Kreml Csehországgal és Közép-Európával kapcsolatos elképzeléseit fogja megvalósítani. Ráadásul mivel ő lett a rendőrség vezetője, így a cseheknél szintén érzékenynek számító migrációs kérdésekben szintén Putyin érdekeinek megfelelően cselekedhet, ami tovább gyengítheti az EU-t.
Habár sikerült határidőre felállítani a Babiš-kormányt, a cseh sajtó nagy része mégis arra számít, hogy januárban nem kapnak bizalmat és valószínűleg jövőre előrehozott választásokat fognak tartani Csehországban. Csakhogy ebben az esetben egy időben tartanák az elnökválasztást is, és egy elutasított kormány egészen érdekes helyzetet teremthet az országban. Ezért korántsem véletlen, hogy Zeman sürgeti a megállapodást és mindenképp Babišt támogatja: az ANO szavazóinak megnyerésével ugyanis kényelmesen megvan a többség ahhoz, ismét ő kerüljön az államfői székbe.
Meg sem száradt a tinta Bohuslav Sobotka egykori csehországi miniszterelnök kedden benyújtott lemondói nyilatkozatán, Miloš Zeman cseh köztársasági elnök máris fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. A prágai várban hivatalosan is felkérte őt az államfő a kormányalakításra, de Babiš csak a jövő héten ismerteti majd a leendő kabinetjének a tagjait.
„Csak a magas fákba csap be a villám”
– ezekkel a kétértelmű szavakkal fogadta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Andrej Babišt, amikor a cseh kormány élére nevezte ki az ANO párt elnökét. További „intelmei” voltak még, hogy a leendő miniszterelnök ne törődjön a kritikákkal és a bírálatokkal, valamint „ne haragudjon meg a kerti törpékre, ha beléjük üti a térdét”.
Babiš megköszönte, és kijelentette, hogy a
„Cseh Köztársaság rászolgált arra, hogy visszakerüljön a csúcsra Európában”
Ezúttal megemlítette, hogy a jövő héten Brüsszelbe utazik és részt vesz az Európai Tanács ülésen, amelyen majd a Brexit és a migráció lesz a fő téma. A cseh kormányfő továbbra is kiemelte, hogy harcolni kell az embercsempészek és az illegális migráció ellen.
A Babiš-kormány tagjainak kinevezésére az államfő december 13-ig adott határidőt. Egyelőre annyit tudni, hogy az ANO párt tagjai és a független képviselők lesznek majd a miniszterek. Ugyanakkor Babiš leszögezte, hogy a politikai programját egyelőre még nem terjeszti a cseh parlament elé, és előreláthatólag csak januárban fognak szavazni róla a képviselőházban.
Az októberi elnökválasztásokon az ANO mozgalom 78 ülőhelyet szerzett a 200 fős csehországi parlamentben. Mivel a legtöbb csehországi forrás szerint az összes koalíciós tárgyalás kudarcba fulladt vagy elakadt, ezért Babiš kisebbségi kormányt fog alakítani. Ebben más, kormányon kívüli erőkre szintén támaszkodhat: sokan azt feltételezik, hogy a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nem fog akadályt gördíteni a Babiš-program útjába és hallgatólagos támogatják majd az ANO célkitűzéseit.
Mivel Csehországban kilenc párt jutott be a cseh Képviselőházba, ezért igencsak élénk találgatás zajlik azt illetően, hogy vajon az Andrej Babiš cseh milliárdos vezette ANO pártnak kivel is sikerül kormánykoalíciót létrehoznia. Habár több párt is leszögezte a kampányidőszak alatt, hogy soha nem fog együttműködni a számtalan botrányba keveredett politikussal, a politikában soha nem lehet végletekben beszélni, hiszen a hatalomért cserébe nem egy politikus változtathatja meg a korábbi véleményét.
Rövid áttekintés:
A csehországi választást magasan, a szavazatok több mint 29 százalékát megszerezve Andrej Babiš milliárdos populista pártja, az ANO nyerte meg. A cseh választások történelmében még nem nyert ilyen nagy fölénnyel egyetlen párt sem. A jobbközép Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) 11 százalékkal a második helyre került. Meglepetést okozott a Kalózpárt, amelynek a választók 10,78 százalékát gyűjtötte be. Nem sokkal lemaradva utánuk következett a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a maga 10,64 százalékával.
A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 7,7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a párt 1921-es megalakulása óta ilyen rossz eredményt nem értek el. Ugyanúgy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) számára egy óriási pofonnal ér fel, hogy csupán 7,2 százaléknyi szavazatot sikerült begyűjteniük, miközben 2013-ban több mint 20 százalék volt. A maradék pártoknak, mint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 5,8 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 5,17 százalékkal, és sokáig a parlamenti küszöböt súroló TOP 09-nek 5,29 százalékkal sikerült bejutnia a cseh Képviselőházba.
A cseh politológusok és szakértők között már megindult a találgatás, hogy miképp fog majd kinézni a következő cseh kormány. Vajon Babišnak a koalíciós tárgyalások során mely pártok vezetőivel sikerül dűlőre jutnia?
A FüHü összegyűjtött néhány koalíciós felállást:
ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt- Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ANO-ČSSD-KDU-ČSL):
Babiš ezen a téren egyáltalán nem elzárkózó, hiszen ugyanez a formáció jött létre a 2013-as képviselőházi választásokat követően. A néppárti képviselők esetében azt jegyezik a kommentátorok, hogy „mindenre kaphatóak”, vagyis ők fenntartások nélkül hajlandóak lesznek együttműködni azzal a párttal, amely felajánlja nekik a kormányban való részvételt.
A szociáldemokraták ismételt részvétele egy ilyen kormányban igencsak bizonytalan. Egyrészt még élénken emlékeznek arra, hogy a 2017-es kormányválság az akkor pénzügyminiszteri pozícióban lévő Babiš kétes üzletei miatt robbant ki, amely majdnem az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka lemondásával járt. Ugyanakkor a mostani választásokon a szocialisták kormányfőjelöltje, Lubomír Zaorálek külügyminiszter, többször is olyan óvatos nyilatkozatokat tett, hogy nem zárja ki az együttműködés lehetőséget a győztes milliárdossal.
Csakhogy a ČSSD nem lesz hajlandó mindenáron koalícióba lépni. Többek közt azt a feltételt támasztotta, hogy nem Babiš lesz miniszterelnök és távozik az ANO éléről. Természetesen ebben a cseh milliárdos sem megy bele. Ugyanúgy több politikai és gazdasági kérdést illetően nyílt ellentét van a két párt között. Példának okért:a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
2. ANO- A Civil Demokrata Párt (ANO – ODS):
A csehországi választások két legnagyobb nyertes pártájénak esetleges kormányalakításáról már többször szóba került a cseh médiában.
Elsősorban azért, mert ideológiai „közelség” az ANO és az ODS között: mindketten a gazdasági liberalizmust és az erős euroszkepticizmust hirdeti. Másodszor pedig politológiai szempontból a két pártnak meglenne a kényelmes többsége a kormányalakításhoz, nem kellene más pártokkal „közösködniük”, vagy azok igényeit figyelembe venni. Harmadszor pedig, ha úgy érzik, hogy ANO a szélsőjobbal és szélsőballal akar koalíciót létrehozni, akkor annak megakadályozása érdekében minden támogatást megadnak Babišnak.
Ugyanakkor ennek az opciónak van két komoly buktatója: az egyik, hogy az ODS-ben többször leszögezték, hogy nem alakítanak kormányt Babiš-sal. A második probléma, hogy a jobbközép párton belül miképp alakulnak majd az erőviszonyok: Petr Fiala pártvezető ugyanis kevesebb szavazatot kapott, mint a fiatalabb Václav Klaus, ezért elindulhat egy belső folyamat, amely során lecserélik a jelenlegi pártvezetést. Amennyiben Klaus kerül hatalomra, esetében nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben elfogadja az ANO pártelnökének ajánlatát.
3. ANO- Szabadság és Közvetlen Demokrácia -Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (ANO-SPD-KSČM):
Sokak számára a rémálom-forgatókönyvet jelentené, ha Babiš kezet nyújtana a cseh politikai spektrum két végpontján elhelyezkedő csoportnak: a bevándorló- és iszlámellenes szélsőjobbnak, és a kommunistáknak. Ezt sokan abból vezették le, hogy az ANO és SPD sem ért egyet az Európai Unió migrációs politikájával, és a többi közép-európai országgal, populista politikusával és ultranacionalista párttal való szorosabb együttműködést hirdetik. Az ANO és a KSČM esetében pedig szintén a Brüsszellel szembeni távolságtartás, és néhány gazdasági kérdésben (például az euró elutasítása) van átfedés.
Azonban ennek megvalósulására gyakorlatban nagyon kevés esély van. Babiš korábban többször hangsúlyozta, hogy nem fog koalíciót alkotni a kommunistákkal és a szélsőjobbal. Az ANO-ban egy ilyenfajta együttműködés komoly törést okozna, ami akár a párt szétszakadásával járna, illetve megkockáztatná az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártból való kizárást is. Ugyanúgy vannak lényeges ideológiai eltérések is. Az ANO az SPD-vel együtt kritizálja az Európai Uniót, de a szélsőjobbal ellentétben nem akar egy CzExitet, vagyis EU-ból való kilépést. A kommunisták a NATO-t szeretnék otthagyni, de a győztes párt továbbra is a katonai szervezetben képzeli el a jövőjét, főleg mert a védelmi miniszteri pozíciót az ANO alelnöke tölti be.
4. Egyéb lehetőségek:
Természetesen vannak egyéb alternatívák is, még ha ezek megvalósulására nagyon kevés az esély. Elhangzott, hogy az ANO akár a komoly meglepetést és történelmi győzelmet arató Cseh Kalózokkal folytatna tárgyalásokat. Azonban ők is többször hangsúlyozták, hogy nem fogadják el Babiš személyét, illetve túl nagy különbségek vannak a két párt gazdasági és politikai programjukat illetően. A többi kisebb párt hozzáállása szintén sok kérdőjelet von maga után, hiszen egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire fogják feladni a korábbi elveiket, ha a győztes ANO felajánlja az együttműködést vagy a szélsőségesekkel kezd el egyezkedni.
Ugyanúgy bizonytalan tényezőt jelent, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban a „Gólyafészek” ügyben, vagyis uniós támogatásokkal élt vissza. Habár ez korántsem érdekli Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt: ő korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, függetlenül annak „bírói ügyeitől”.
Viszont felmerülhet az az eshetőség, hogy a többi párt nyomása miatt, vagy a sikertelen tárgyalásokból kifolyólag Zeman végül nem Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. Ebben az esetben a köztársasági elnök saját maga alakíthatja ki a szakértői kormány, dönthet a miniszterekről és csupán ideiglenes vezethetik az országot, ameddig egy újabb választásokat írnak ki az országban. Ez korántsem lenne precedens a cseh politikai életben, hiszen 2013-ban is így volt, miután megbukott Petr Nečas vezette jobbközép kormány.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Immáron harmadszor neveztek ki nőt cseh védelmi miniszternek: Karla Šlechtovát, aki eddig a regionális fejlesztési miniszter volt Csehországban. A politikus 
Stropnický egy igazi veterán a cseh politikában. Az eredetileg színész, rendező, dalszövegíró (rengeteg 
Ugyanúgy posztján marad Robert Pelikán igazságügyi miniszter, akivel kapcsolatban gyakran megjegyezték, hogy nem autóval, hanem kerékpárral jár dolgozni a munkahelyére. Ugyanakkor ő más miatt vált ismertté az országban: elutasította, hogy megfosszák mentelmi jogától Babišt és és Jaroslav Faltýnek, ANO alelnökét a 
