Argentínában késhegyig menő harc folyik a baloldali gazdasági miniszter és az “anarcho-kapitalista” szélsőjobboldali jelölt között, aki dollár alapon akarja újjászervezni Dél Amerika második legnagyobb gazdaságát.
“Felrobbantanám a nemzeti bankot” – ígéri Javier Milei, aki megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, és nem esélytelen a második fordulóban sem. Népszerűségének oka nyilvánvaló: a három számjegyű infláció, amely tovább galoppozik felfelé. Szeptemberben még “csak” 138% volt, októberben már 142% – jelentette az AFP hírügynökség Buenos Airesből. Ez a 12 hónapos mutató, de a gazdasági minisztérium azt hangsúlyozza, hogy ha az októberi árakat viszonyítjuk a szeptemberiekhez, akkor az infláció “csak” 8% tehát valamelyest lassult a tempója, mert augusztusról szeptemberre ez még 12,7% volt. Csekély vigasz ez a lakosságnak, melynek mind nagyobb része süllyed nyomorba a tartósan magas infláció miatt.
“Évtizedek óta csökken az életszínvonal Argentínában“ – harsogja a szélsőjobboldali Javier Milei, és a tények őt igazolják. Argentína a második világháború után állt igazán jól amikor élelmiszer exportja a csúcsra járt, mert a lerongyolódott Európa mindent megvásárolt. Azóta nem sikerült hatékony gazdasági modellt kialakítani: a jobb és baloldali kormányok egyaránt képtelenek voltak bármilyen elképzeléssel előállni, a korrupcióban viszont jeleskedtek.
Hogy lehet élni 142%-os inflációval?
A lakosság jórésze áttért a cserekereskedelemre: használt ruhát adnak élelmiszerért.
“Az élelmiszer borzasztóan drága “- panaszkodik a francia RFI riporterének egy 25 éves nő Buenos Aires egyik szegény negyedében. Itt, a Villa Fioritoban született Diego Maradona, a legendás futballista, aki világbajnoki címet nyert Argentínának. Minden falról ő néz le a szegény városrészre, ahol nem sok minden változott az elmúlt évtizedekben. A cserekereskedés alkalmi pultokon folyik, de a bátrabbak becsöngetnek a házakba, és ott próbálnak alkalmi üzletet kötni:
“adok egy szép bár kissé használt inget egy kiló rizsért.”
A 28 éves Maria Fernanda Diaz a híd alatt alszik, és könyöradományokból él: ”Jöjjenek csak ide a politikusok, és nézzenek itt körül! Megláthatják, hogy élünk mi itt!”
Még a hivatalos adatok szerint is a lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él Argentínában. A valóság ennél még rosszabb, mert a magas infláció egyre több középosztálybeli családot sodor a szegénység felé.
“Minden nap új árak vannak” – vázolja fel a hétköznapi helyzetet egy 35 éves családanya, akinek két gyereke van. Az ócskapiacon árusítja a család ruhatárát, és így próbálja megszerezni a vacsorára valót.
“A pelenka csomagja nemrég még 2600 pesoba került, de ma már 4500 pesoba!” – panaszkodik az argentin családanya. A 4500 peso körülbelül 13 dollárt ér jelenleg Buenos Airesben.
A minimálbér Argentínában 420 amerikai dollárnak felel meg novemberben.
A szegények a Facebookon csere csapatokat szerveznek, ahol nemcsak árukat, de információkat is cserélnek. “Sok barátság alakul így ki a sorstárs családanyák között“ – mondják az asszonyok az ócskapiacon.
“Drámai a szegénység Argentínában, de ezek az önvédelmi csereszervezetek sokat enyhítenek a gondokon” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Mariana Luzzi szociológus.
Az elnökválasztás második fordulóját vasárnap rendezik meg Argentínában.
