Már három volt munkatársa ellen emeltek vádat. Az igazi problémát nem is a volt kampányfőnöke, Paul Manafort elleni eljárás jelentheti, hanem az, hogy volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos vallani kezdett arról, hogy az orosz kormányhoz közel álló emberekkel volt kapcsolatban.
Robert Mueller különleges ügyész pont azt vizsgálja, hogy az oroszok hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Paul Manafort a vádemelés után Fotó: MTI/EPA/Tasos Katopodis
Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort és egy munkatársa ellen is vádat emeltek, és Trump fiát is meghallgatta már a vizsgálóbizottság, ugyanis Manaforttal és Trump vejével, Jared Kushnerrel együtt találkozott a kampány alatt egy orosz ügyvéddel, aki Hillary Clintonról ígért információkat.
Sorry, but this is years ago, before Paul Manafort was part of the Trump campaign. But why aren't Crooked Hillary & the Dems the focus?????
Trump a Twitteren ugyan azt írta, hogy a Manafort elleni vádak jelentéktelenek és minden korábban történt, de neki
a legnagyobb gondot a Papadopoulos elleni eljárás jelentheti.
Ő ugyan nem tartozott a kampánystáb legfontosabb tagjai közé, de kiderült, hogy nem csak, hogy bűnösnek vallotta magát, de még júliusban letartóztatták a washingtoni repülőtéren, és azóta együttműködik az FBI-jal. A CNN által megszerzett dokumentumok szerint például elismerte, hogy azután lett „érdekes” az oroszok számára, hogy szerepet vállalt Trump kampányában – erről hazudott korábban.
Trump kampánycsapatának tisztában kellett lennie azzal, hogy az oroszok segíteni akarnak neki.
Papadopoulos egy, Professzornak nevezett emberrel állt kapcsolatban, akivel 2016 áprilisában egy londoni szállodában találkozott is, és aki lejárató információkat ígért Hillary Clintonról. A Professzor másoknak is bemutatta a tanácsadót, akik szintén az orosz kormánnyal álltak kapcsolatban. Egyikükről azt állította, hogy Putyin rokona.
Az oroszok azt is el akarták érni, hogy Trump még a kampány alatt látogasson el Oroszországba.
A New York Times-nak egy korábbi vizsgálóbizottság független tanácsadója azt mondta: ezek nagyon komoly fejlemények. Eleve a Nixon bukásához vezető Watergate-ügy óta Manafort az első volt elnöki kampányfőnök, akit vád alá helyeznek. Papadopoulos pedig bizonyítja is, hogy a kampánystáb valóban összejátszott az oroszokkal.
A Politico információi szerint Donald Trump egyre izgatottabb, egyre több ember kérdezget arról, hogyan kellene reagálnia a hírekre. A lap szerint
a Fehér Házban már készülnek a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn elleni vádemelésre is.
A The Hill szerint még az is elképzelhető, hogy a fokozatos vádemelésekkel Mueller már a Trump elleni eljárást készíti elő.
elítélte a populista nacionalizmust, a protekcionizmust a kereskedelemben és azt, hogy összeesküvés-elméletek és kitalációk irányítják a politikát.
Arról is beszélt, hogy veszélyes, ha a verbális zaklatás és az előítéletek bekerülnek a közbeszédbe.
Barack Obama most először jelent meg kampányrendezvényen azóta, hogy lejárt elnöki mandátuma. Ő a közbeszéd hangneméről és tartalmáról is beszélt.
A charlottesville-i neonáci tüntetésre és erőszakra utalva azt mondta New Jersey-ben, olyan dolgok kerültek elő, amelyekről azt hitték, hogy már rég megszabadultak tőlük. Azt mondta: „ez a 21. század, nem a 19.”
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Virginiában pedig arról beszélt, hogy
„Olyan emberekről beszélünk, akik szándékosan dühítenek fel tömegeket, démonizálnak embereket, akikkel nem értenek egyet”,
Az Iszlám Állam több tucat dzsihadistájával végeztek két kiképzőtáborra mért amerikai légicsapások Jemenben.
A Pentagon közlése szerint a délnyugat-jemeni al-Bajda tartományban található két táborban IÁ-s újoncokat képeztek ki AK-47-es gépkarabélyok, gépfegyverek és rakétahajtású gránátvetők használatára.
Az Irakban és Szíriában súlyos vereségeket szenvedő Iszlám Állam már a két országban korábban uralt területeik töredékére szorult vissza. A terrorszervezet azonban nem volt rest az utóbbi három évben, miután 2014-ben kikiáltotta kalifátusát. Szakértők és megfigyelők szerint beszivárgott több országba – például Afganisztánba -, hogy kiterjessze hálózatát.
Az amerikai védelmi minisztérium közölte:
a dzsihadista szervezet olyan törvények nélküli területeken vetette meg lábát Jemenben,
ahol megfeleltek a körülmények az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadások kiterveléséhez, irányításához, finanszírozásához és toborzásához.
A kőolajban gazdag, mégis a világ egyik legszegényebb országának számító Jement három éve sújtja véres polgárháború. A közel-keleti ország északi felét az Irán támogatását élvező lázadó síita törzsek, közte a húszi felkelők és szövetségeseik tartják hatalmukban, míg a déli országrészben az Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette, nemzetközileg elismert kormány van uralmon, de csak külső segítséggel tartja fenn magát. A polgárháború 2014-ben robbant ki, amikor az „arab tavasz” folyományaként elűzték Ali Abdullah Száleh akkori elnököt.
A felekezeti konfliktusnak is tekinthető jemeni polgárháborúba Szaúd-Arábia, s az általa vezetett katonai szövetség 2015 márciusában avatkozott be.
A koalíció azóta bombázza a lázadók területét, a déli országrészből sikerült is kiszorítania őket.
A katonai cselekmények a hivatalos adatok szerint már több mint tízezer ember életét követelték. Az ENSZ, az egészségügyi- és segélyszervezetek nem egyszer hívták fel a figyelmet arra, hogy a háború humanitárius katasztrófát idézett elő Jemenben.
Azt mondta, az Amerikai Virgin-szigetek elnökével találkozott. Csakhogy az ő maga.
Donald Trump valójában a szigetek kormányzójával tárgyalt, de erről így beszélt:
„Voltam Texasban, Floridában, Louisianában, elmentem Puerto Ricóba és találkoztam a Virgin-szigetek elnökével.”
Aztán megismételte: „A Virgin-szigetek és a Virgin-szigetek elnöke mind nagyszerű emberek, akik sokat szenvedtek, de mi ott leszünk, ott kell lennünk, ez nem választás kérdése” – ezzel a pusztító hurrikánokra utalt.
A Virgin-szigetek az Amerikai Egyesült Államok része, kormányzó irányítja, hiszen
a terület elnöke az USA elnöke – vagyis maga Donald Trump.
A beszédnek a Fehér Ház által közzétett írásos verziójában később javítottak: az elnököt áthúzták és átírták kormányzóra.
Az oroszok nem csak a közösségi média segítségével avatkoztak be az amerikai választásba. Még a tavaly világszerte őrületet okozó mobiljátékot, a Pokémon Gót is felhasználták ehhez.
Az oroszoknak többek között
az is a stratégiájuk közé tartozott, hogy a faji ellentéteket gerjesszék, és ezáltal növeljék a feszültséget.
Ezért a feketék elleni rendőri erőszak miatt indított Black Lives Matter kampányba is beszálltak, és itt is megosztó üzeneteiket terjesztették, a CNN forrásai szerint.
Külön kampányt indítottak, ez volt a „Don’t Shoot Us” (Ne lőjetek le minket) – amelyet egy, az orosz kormányhoz közel álló szervezet, az Internet Research Agency vezényelt. A kampánynak Facebook-oldala is volt – azok közé tartozott, amelyet a Facebook eltávolított, mondván, az orosz dezinformációs kampányhoz tartoznak.
Fotó: MTI/EPA/David Moir
A Pokémon Gót úgy használták fel, hogy az egyik weboldaluk arra bíztatta a játékosokat, hogy olyan helyeken vadásszanak Pokémonokra, ahol állítólag (vagy sok esetben valóban) rendőri brutalitás történt, és az elkapott Pokémonokat a rendőrök áldozatairól nevezzék el.
Ezzel valószínűleg azt akarták elérni, hogy minél többen beszéljenek a történtekről, és megmaradjon a feszültség.
Versenyt is hirdettek, amazonos ajándékkártyákért. Ehhez képernyőfotókat kellett küldeni emailen. Azt nem tudni, hányan vettek részt a játékban, a CNN információi szerint ajándékkártyát senki nem nyert.
A játékot gyártó Niantic szerint az biztos, hogy a Pokémonon keresztül adatok nem kerülhettek az oroszokhoz, ezért is kérhettek képernyőfotókat. Közleményükben azt írják, még vizsgálják, hogy pontosan mi is történt.
Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett. Aprólékosan kitervelte a merényletet, ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.
Forrás: Google
58 embert megölt, közel 500-at megsebesített a 64 éves Stephen Paddock, amikor lőni kezdett a Las Vegas-i Mandalay Bay szálloda 32. emeletéről a Route 91 Harvest fesztiválon bulizó 22 ezer emberre.
EYEWITNESS: Chilling footage of moment active shooter opened fire on concert goers near Mandalay Bay resort in Las Vegas pic.twitter.com/7OfAwg0ReO
10 percen keresztül lőtt, amikor pedig a rendőrök rá akarták törni az ajtót, öngyilkos lett.
Azt viszont még mindig nem lehet tudni, hogy miért lövöldözött.
Andrew McCabe, az FBI igazgatóhelyettese azt mondta, rengeteget kell még dolgozniuk, hogy rájöjjenek az indítékra. Elemezték már a számítógépét, a telefonjait, de semmi nyomát nem találták ideológiai motívumnak.
Stephen Paddock Forrás: Twitter
Stephen Paddock visszahúzódó életet élt, senki nem ismerte igazán jól, azon kevesek pedig, akik igen, nem gondolták volna róla, hogy képes lenne ilyesmire. Korábban többek között a postának dolgozott, kétszer elvált, a közösségi médiában nem volt jelen.
Az biztos, hogy
aktív szerencsejátékos volt,
de még a kaszinókban is egymagában játszott, főleg videópókert. Csendben, órákon keresztül ült a gép előtt, de beszámolók szerint azt is szerette nézni, ahogy mások játszanak, ami sokaknak kellemetlen érzéseket okozott.
Nem tartozott az igazán nagymenő játékosok közé, de a kaszinókban jól ismerték, mert sok pénzt megforgatott, emiatt többször is kapott ingyen szobát szállodákban.
Ingyen kapta meg az amúgy 590 dolláros lakosztályt a Mandalay Bayben is.
A New York Times-nak testvére, Eric arról beszélt, hogy Stephen Paddock nagyon jó volt a matematikában, alaposan tanulmányozta a különböző nyerési esélyeket a gépeken. A szerencsejátékot nem játéknak, hanem munkának tekintette.
Fotó: MTI/EPA/Paul Buck
Las Vegasba nem bulizni járt, hanem játszani, kifejezetten zavarták is a zajok. A mészárlás előtti éjszakán kétszer is panaszt tett az alsó szomszédjaira, mert túl hangosan hallgattak zenét.
Testvére szerint
úgy is élt, ahogy játszott: körültekintően, szeretett mindent előre megtervezni,
például mindig két telefonja volt, különböző szolgáltatóknál, arra hivatkozva, hogy hátha az egyiknél problémák lesznek.
Aprólékosan kitervelte a mészárlást is, a szállodában kifejezetten olyan szobát kért, amely magasan van és rá lehet látni a fesztiválra. A CNN szerint a szálloda parkolójában hagyott kocsija is tele volt lőszerrel és robbanóanyaggal. A rendőrök azt mondják,
azt tervezte, hogy elmenekül a merénylet után,
de részleteket erről nem mondanak.
Azt viszont lehet tudni, hogy évtizedek óta halmozott fel fegyvereket, némelyiket át is alakította. Joseph Lombardo megyei seriff szerint volt egy ezzel kapcsolatos titkos élete. A seriff szerint „nehéz elképzelni”, hogy egymaga szerezte volna be ezt a fegyvermennyiséget. Azt mondta:
„azt kell feltételezni, hogy egy ponton volt valamilyen segítsége.”
Paddock csak tavaly október óta 30 darab fegyvert vett, a seriff szerint valami történhetett vele előtte, de hogy mi, azt még vizsgálják.
Barátnőjét, a Fülöp-szigetekről hazatért Marilou Danley-t közben kihallgatták. Utána közleményt adott ki, amelyben azt írja, hogy nem tudott Paddock terveiről. A férfi egyébként nemrég átutalt neki 100 ezer dollárt, hogy vegyen egy házat a Fülöp-szigeteken – ő attól tartott, hogy szakítani akar, ezért utalta a pénzt és ezért javasolta neki, hogy látogassa meg a családját.
Gyertyák az áldozatok emlékére Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia
Eric Paddock szerint ez amúgy jellemző volt a bátyjára: mindig gondoskodott arról, akit szeretett, szerinte ezért küldte el a nőt és ezért utalt neki pénzt.
Lombardo seriff arról is beszélt, hogy
a szállodaszobában találtak egy üzenetet is,
de erről egyelőre nem mondanak semmit, csak azt, hogy nem öngyilkos üzenet volt. Az FBI szerint Paddocknak nem voltak terrorista kapcsolatai, nem volt mentális beteg, és komolyabb bűnözői múltja sem volt.
Az viszont kiderült, hogy egy héttel korábban egy másik hotelben vett ki szobát, egy másik fesztivál mellett. Azt nem tudni, hogy már ott is lövöldözni akart-e.
Egy 64 éves férfi nyitott tüzet fesztiválozókra egy szálloda 32. emeletéről. Legalább 58-an meghaltak, 500-nál is többen megsebesültek. Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. A merénylő öngyilkos lett.
500-nál több embert vittek kórházba a rendőrség becslése szerint. Legalább 58-an meghaltak, de
az áldozatok száma még emelkedhet,
mert több sérült életveszélyben van. Azt még nem tudni, hányan sérültek meg a lövöldözésben, és hányan a menekülés közben kialakult káosz miatt.
Egy háromnapos fesztivál utolsó napján történt a mészárlás. A fesztivált a Mandalay Bay szállodával szemben, egy üres területen tartják. Több ezren voltak.
A countryzene sztárja, Jason Aldean lépett fel, amikor helyi idő szerint este 10 körül lövöldözést lehetett hallani.
Az amerikai lapoknak és tévéknek nyilatkozó szemtanúk közül volt, aki arról számolt be, hogy hallani lehetett a lövéseket a Mandalay Bay felől, sőt, a villanásokat is látták.
Egy másik szemtanú a CBS-nek arról beszélt, hogy először ők is tűzijátéknak hitték a merényletet, de aztán a mellette álló lány egyszer csak a hasához kapott és összeesett, hirtelen mindene véres lett, erre pedig menekülni kezdtek.
EYEWITNESS: Chilling footage of moment active shooter opened fire on concert goers near Mandalay Bay resort in Las Vegas pic.twitter.com/7OfAwg0ReO
Volt, aki arról beszélt, hogy sikoltozó emberek között rohantak, miközben több százan hevertek a földön.
Több ezren menekültek pánikban a helyszínről,
közülük többen a közeli repülőtér felé, jelentések szerint áttörték a kerítést és a kifutópályákra rohantak.
A rendőrök lezárták a Las Vegas Boulevard-t, és egy időre a repülőteret is. A szállodában lévő terroristára pedig kommandósok törték rá az ajtót, de addigra már öngyilkos lett.
Egyelőre nem tudni, miért lövöldözött,
úgy tudni, nincs kapcsolata fegyveres csoportokkal. Testvére, Eric Paddock azt mondta a Reutersnek, hogy nem tudják, mi történhetett.
Stephen Paddock Las Vegastól mintegy 100 kilométerre, egy Mesquite nevű kisvárosban lakott, egy főleg nyugdíjasoknak épült lakóparkban. Egy 62 éves nő, Marilou Danley is ugyanerre a címre volt bejelentve, őt keresni is kezdték a rendőrök. Sokáig nem tudták, neki mi köze volt a támadáshoz, de aztán felvette a rendőrökkel a kapcsolatot, és kiderült, hogy nincs is az országban. A CNN szerint nem gyanúsítják semmivel.
A merénylőről eddig nem sokat tudni.
Korábban kisebb kihágások miatt került kapcsolatba a rendőrséggel. Terrorista szervezetekhez nem volt köze, de ahogy Joseph Lombardo megyei seriff mondta: nem tudni semmit a gondolatvilágáról. Az biztos, hogy rengeteg fegyver volt a szobájában. Mindenesetre az Iszlám Állam hírügynöksége azt közölte, a merénylő „az ő katonájuk” volt, és néhány hónapja áttért az iszlámra.
A Las Vegas-i mészárlás Amerika történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. Az eddigi legtöbb áldozat tavaly júniusban az orlandói Pulse klubban történt lövöldözésben volt. Ott 49-en haltak meg.
Az orosz elnöknek évek óta egyértelmű célja, hogy megossza, és így gyengítse az Európai Uniót. Ebben partnerei is vannak az európai politikusok között: a szélsőjobboldali Marine Le Pentől a német populista AfD-n keresztül a lengyel és a magyar kormánypártig. Pedig Putyin politikai pályafutásának kezdetén még kifejezetten barátságos volt a „Nyugattal” és az Európai Unióval. Ez a helyzet azonban néhány éven belül megváltozott, majd átmeneti javulás után az orosz-uniós viszony az utóbbi években mélypontra jutott. Ebben, ahogy több mint egy évtizeddel ezelőtt, most is szerepe volt Ukrajnának.
Szinusz-görbeként írhatók le az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai Anton Barbasin, a varsói Lengyel-Orosz Megértés és Párbeszéd Központ (amit nem szabad összekeverni a hasonló nevű, moszkvai szervezettel, amely inkább orosz propagandacélokat szolgál) elemzője. Újságíróknak tartott előadásán Varsóban arról beszélt, hogy a kétezres évek elején, vagyis nem sokkal azután, hogy Putyin átvette Borisz Jelcintől az elnöki posztot, még
kifejezetten nyitott volt Európa felé.
2001-ben, a Bundestagban például arról beszélt, hogy támogatják az európai integrációt, és bíznak benne, hogy sikeres lesz. Barbasin szerint akkoriban
egyértelműen az „Oroszország Európa része” gondolat volt meghatározó,
és az együttműködésen volt a hangsúly.
Az amerikaiakkal is más volt a viszonya: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után támogatta az afganisztáni háborút, még azt is megengedte, hogy az USA közép-ázsiai katonai bázisokat használjon – vagyis, hogy behatoljon az orosz érdekszférába.
Az iraki háború az amerikaiakkal való kapcsolatban némi törést jelentett, az európaiakkal valóban viszont nem, hiszen azt a franciák és a németek ugyanúgy ellenezték, mint az oroszok. Ez további együttműködést vetített előre. Ahogy Barbasin fogalmazott:
2004 végén azonban jött az ukrajnai forradalom.
Oroszországban elterjedt volt az a nézet, hogy a Nyugat provokálta ki a forradalmat, hogy gyengítse az orosz befolyási övezetet. Nagyjából ekkoriban változott Oroszországban a civil szervezetek és a média helyzete is – Putyin egyértelműen csalódott a Nyugatban.
A „narancsos forradalom” Forrás: Wikimedia Commons
Ezután pedig a jöttek a sorozatos, az olajjal és a gázellátással kapcsolatos botrányok, amelyek még inkább aláásták a kölcsönös bizalmat, de Barbasin szerint a két fél még ekkor sem látott fenyegetést a másikban.
Az amerikaiakkal viszont drámaian romlott a viszony.
Híres, 2007-es müncheni beszédében Putyin az USÁ-t vádolta azzal, hogy aláássa a globális biztonságot. Sok elemző ezután már-már az újabb hidegháborútól tartott.
A hírhedtté vált müncheni beszéd Fotó: MTI/EPA/Matthias Schrader
Ennek ellenére, amikor felmerült, hogy Grúziát és Ukrajnát is felveszik a NATO-ba, ezt az oroszok ugyan ellenezték, de nem ez volt a legfontosabb problémájuk.
Sokkal inkább az, hogy
az orosz gazdaság nagyban függött Európától.
A külkereskedelmi kapcsolatok több mint fele ugyanis oda irányult. Ezért Oroszország elkezdett más megoldásokon gondolkodni: ennek eredményeként 2009 júniusában Jekatyerinburgban találkozott Brazília, India, Kína és Oroszország államfője, a később csatlakozó Dél-Afrikával létrejött a BRICS-csoport, amelynek kezdetben elsősorban gazdasági szerepet szántak.
Ekkor azonban már nem Putyin volt az elnök, hanem Dimitrij Medvegyev – bár Putyin sem tűnt el, hiszen ő lett a miniszterelnök.
Medvegyev elnöksége a grúziai háborúval indult.
Ennek a hatása azonban Oroszország Nyugattal való kapcsolataira kisebb volt, mint ahogy várni lehetett. Anton Barbasin szerint
„öt napig tartott a háború, és utána öt hónapig foglalkoztak vele”.
A francia elnök, Sarkozy ugyanis inkább az üzleti kapcsolatok élénkítését szorgalmazta, Barack Obama pedig Oroszországgal szemben a kapcsolatok újraindításának politikáját hirdette meg.
A grúziai háborút hamar elnézték Forrás: Wikimedia Commons
Medvegyev elnökségét leginkább ezek a gondolatok határozták meg. Egyre több szerződést kötöttek az Európai Unióval, főleg német befektetésből érkezett sok az országba, modernizálni kezdték a gazdaságot, WTO-tagságról beszéltek (2012-ben be is következett), mindenki optimista volt.
Egészen a líbiai válságig.
Oroszország ellenezte a beavatkozást, amikor pedig az mégis megtörtént, Putyin úgy gondolta, hogy Medvegyevet átverték (Barbasin szerint ez is az oka annak, hogy Szíriában egyáltalán nem hajlandó engedni).
Ekkor kezdtek el gyanakodva tekinteni az EU Keleti Partnerség programjára is, amelyet az Unió 2009-ben hirdetett meg, Ukrajnát, Moldovát, Fehéroroszországot, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot érinti.
Vagyis az orosz érdekszférát.
Az európai uniós kommunikációban hangsúlyos volt, hogy ez nem az oroszokkal szembeni ellenséges lépés, de már az elindítására azzal válaszoltak, hogy megalakították az Eurázsiai Vámuniót, amelybe Oroszországon kívül Fehéroroszország és Kazahsztán lépett be (majd évekkel később Örményország).
Tudták azonban, hogy ennek a szervezetnek gazdaságilag csak akkor van valódi értelme, ha Ukrajna is csatlakozik. És bár kezdetben inkább csak az együttműködés gazdasági oldaláról beszéltek, a kapcsolatok újbóli romlásával a politikai vonal is előtérbe került.
2012-ben aztán Putyin visszavette az elnöki posztot.
Barbasin szerint ez újabb fordulópontot jelentett, innentől kezdve nem nagyon volt szó az EU és Oroszország együttműködéséről.
Visszavette, amit átadott Fotó: MTI/EPA/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina
Putyin egyfajta „konzervatív forradalmat” kezdett, a „hagyományos értékeket” kezdte el hirdetni a „nyugati liberalizmussal” szemben (ezzel hamar követőkre is talált más országokban). Ekkorra
az Oroszországnak semmi köze az Európai Unióhoz, teljesen különbözik tőle elv vált elsődlegessé.
Oroszország elkezdett a Kelet, elsősorban Kína felé fordulni gazdaságilag, de ez nem hozott túl sok sikert.
Putyin és Hszi Cin-ping kínai elnök Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev
A Krím megszállása, majd a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása pedig
mélypontra juttatta a kapcsolatokat.
Ezek után az EU szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek Barbasin szerint igenis gondot jelentenek: egyrészt Putyin ezzel sújtott szövetségesei nem tudnak szabadon utazni, és vagyonukhoz sem férhetnek hozzá, másrészt a gazdasági bizonyos területein is nehézséget okoznak. Az orosz „keleti nyitás” ellenére ugyanis a külkereskedelem 42%-a az EU-val zajlik, ráadásul a csökkenés egy része az olajárak eséséből fakad.
Hiába beszélik a másik anyanyelvét, nem értenek egyet Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Ugyanakkor gazdasági okokból az Unión belül többen is ellenzik a szankciókat – az oroszok ezt próbálják is kihasználni, és persze erősen támogatnak is olyan politikai erőket, akik szintén szankcióellenesek, mint például a német szélsőjobboldali-populista AfD, de minden más erővel is igyekszik megosztani az EU-t.
Ezért is támogatják az unióellenes erőket, túl sok sikert azonban (a brexitet leszámítva, amelyet az álhíripar teljes erővel támogatott) nem tudott eléri: Le Pen nem nyerte meg a választást, sőt, Emmanuel Macron személyében Putyin komoly ellenfélre talált, a holland szélsőjobb nem lett valódi tényező, és ez nem várható az AfD-tól sem.
Maradna a magyar és a lengyel kormánypárt, de Barbasin szerint
az orosz vezetést valójában nem érdeklik a kis európai országok,
mert nem tekintik őket elég erősnek ahhoz, hogy a döntéshozatalt befolyásolják.
Ezért is próbálkoztak Amerikában, arra gondolva, hogy ha az USÁ-val sikerül jó viszonyt kialakítani, akkor ez Európával is könnyebben fog menni. Ezért is tettek mindent, amit tudtak Trump győzelméért, de az utóbbi időben úgy tűnik: nemhogy javul a viszony, hanem egyre jobban romlik.
Így mégis arra van nagyobb esély, hogy az EU-val sikerül „békét” kötni. Ennek jele lehet, hogy Putyin felvetette: elfogadná békefenntartók jelenlétét Kelet-Ukrajnában.
Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt Szíriáról, ahol az oroszok az Aszad-rezsimet, míg az amerikaiak a mérsékelt lázadókat támogatják.
Az amerikai fél kezdeményezte a megbeszélést, mert kiváncsi volt arra: miben is állapodott meg Oroszország, Törökország és Irán Szíriáról. Moszkvai tájékoztatás szerint a megállapodás arról szól, hogy
olyan fegyvermentes zónákat alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a civil lakosság visszaköltözését és a normális élet újrakezdését.
Törökország, Oroszország és Irán rendszeresen egyezteti az elképzeléseit Szíriáról. Utóbbi kettő egyértelműen a rezsimet támogatja, a törökök viszont inkább az ellenfelekkel szimpatizáltak (leszámítva persze a kurdokat).
Erdogan elnök azonban közeledett Oroszországhoz azt követően, hogy a tavalyi sikertelen puccskísérlet során az Egyesült Államokat vádolta meg a kísérlet támogatásával. Azóta
Törökország, Oroszország és Irán haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik az elképzeléseiket Szíriáról.
A Hezbollah síita milícia (amely sok országban rajta van a terrorszervezetek listáján, és amelyet szintén Irán támogat) vezetője nemrégiben találkozott Aszaddal Damaszkuszban és utána kijelentette: „megnyertük a háborút”.
Aszad hadserege valóban nyerésre áll a hatodik éve tartó háborúban, amely épp azért robbant ki, hogy megbuktassák a diktátort.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
