Toroczkai László a párt szombati budapesti éves konferenciáján beszédében elmondta, hogy a „nemzetközi pénzemberek” (tudjuk kik) nyomása Ukrajnában háborúhoz vezetett, amely „elpusztítja Európát és a kontinens gazdaságát a mélypontra juttatja”.
„Ukrajnát a BlackRock vásárolta meg, a világ legnagyobb befektetési alapja, amelynek több mint 10 billió dollárja van – bölcselkedett a pártelnök. Pártja az ukrajnai konfliktus lezárását, azonnali tűzszünetet, békét és tárgyalásos rendezést szorgalmaz. De ha ez nem jönne össze szívesen venné, ha Kárpátalja ismét Magyarországhoz tartozna.
„Ha Ukrajna államisága a háború következtében megszűnik, a Mi Hazánk egyedüli parlamenti pártként követeli Kárpátalját”
– mondta Toroczkai.
Érdemes megjegyezni, hogy magyar politikusnak nem ez az első ilyen kijelentése. 2022-ben, Lengyelország függetlenségének napja alkalmából Toroczkai a Twitteren azt kívánta Lengyelországnak, hogy legyen ismét közös határa Magyarországgal. Tavaly a pártkonferencián – egyebek mellett – arról beszélt, hogy Ukrajnát eladták külföldi befektetőknek. Váteszi képességeit fitogtatva természetesen ellenezte Finnország és Svédország NATO-ba való belépését, mivel úgy vélte, hogy belépésük növeli az Oroszországgal való háború esélyeit.
Sajnos szomorúan jelenthetem, hogy Toroczkai évek óta kántált sületlenségei ellenére a pártja növelte szimpatizánsai számát. Olyannyira, hogy mára a kormányon kívüli pártok között a második legerősebbé nőtte ki magát.
Mondott ő még jónéhány Fidesz ékkövébe is véshető bölcseletet, de legyen elég annyi, hogy a nyugateurópai szélsőséges jobboldal meghívottjai is elégedetten csettinthettek:
ez igen, ez már majdnem az általuk is áhított náci virtus.
Nem kedvencem Donáth Anna, de nagyon is találó megjegyzést tett a Toroczkai pártjára:
A Mi Hazánk a Fidesz fasiszta tagozata.
Valójában csak legyinteni kellene a sok sületlenségre, de egyszer már legyintett a világ és tízmilliók váltak a legyintés áldozataivá.
Összefoglaltuk a hétfő hajnalig történt fontosabb történéseket.
Izraeli idő szerint hétfőn délelőtt még folytak a harcok a Hamász fegyveresei és az izraeli erők között, miután szombaton megindították az úgynevezett „Al-Aksza özönvíz” támadást Izrael ellen a Gázai övezetből, amelynek legalább 700 halottja és több mint 2150 sebesültje van..
A Zaka segélyszervezet szerint legalább 260 holttestet találtak egy dél-izraeli zenei fesztivál helyszínén, és legalább 100 túszt tart fogva a Hamász – jelentette be a zsidó állam.
Palesztin oldalon legalább 413-an meghaltak és 2300-an megsérültek az izraeli hadsereg válaszlépésének kezdete óta. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vasárnapról hétfőre virradó éjjel folytatták a Gázai övezet bombázását azzal a céllal, hogy „jelentősen csökkentsék” a Hamász képességeit – indokolta a hadsereg.
Irán tagadta, hogy köze lenne az Izrael elleni támadáshoz. „Határozottan támogatjuk Palesztinát, de nem veszünk részt Palesztina válaszában, mivel azt csak maga Palesztina veszi át” – írta az iráni ENSZ-misszió. A Wall Street Journal a maga részéről, amely a Hamász és a Hezbollah magas rangú tisztviselőit idézi, azt állítja, hogy Irán jóváhagyta a Hamász izraeli földre irányuló offenzíváját, és segített a légi, szárazföldi és tengeri betörések megtervezésében.
Nem készült közös nyilatkozat az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnap esti rendkívüli ülése után. „Számos ország elítélte a Hamász támadásait. De nyilvánvalóan nem minden ország” – sajnálkozott Robert Wood amerikai nagykövet-helyettes. „Bizonyára beazonosíthatja egyiküket anélkül, hogy bármit is mondanék” – tette hozzá, egyértelműen Oroszországra utalva.
A Család nemzetközi napján került sor Pápán, az Alsóvárosi temetőben az emlékkő felállítására.
Egy család kezdeményezését karolta fel Pápa Város Önkormányzata, hogy méltóképpen emlékezzen meg a város a koronavírus járvány következtében elhunytakról. Az emlékkőre az Omega együttes egyik dalának szövegét véstek fel:
„A keresztút véget ért, előtted áll egy új világ, a végtelen messzeség”
– szerepel a kőtáblán az idézet attól a zenekartól, amelynek énekese szintén a járvány következtében hunyt el.
Az emlékmű avatásán beszédet mondott dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, valamint dr. Áldozó Tamás polgármester, az emlékhelyet a történelmi egyházak képviselői is megáldották.
Amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma egyre növekszik, ami veszélyezteti a hadsereg morálját – írja a New York Times.
Az orosz hadsereg három hét alatt több mint 7.000 katonát veszített, ami nagyjából annyi amennyi amerikai tengerészgyalogos halt meg az Iwo Jimáért vívott egy hónapig tartó csata során, és több, mint ahány amerikai katona halt meg 20 év alatt Irakban és Afganisztánban.
A névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó elemzése és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze (amelyek általában magasak, a legutóbbi 13.500), orosz adatok (amelyek általában alacsonyak, a legfrissebb 498), műholdfelvételek és a tűz alá került orosz tankokról és csapatokról készült videofelvételek alapos áttanulmányozása alapján becsültek meg.
Az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők például tudják, hogy általában hány katona van egy harckocsiban, és ebből ki tudják számítani az áldozatok számát, amikor egy páncélozott járművet eltalál mondjuk egy Javelin páncéltörő rakéta.
A Pentagon illetékesei szerint ahol a halottakkal és sebesültekkel együtt 10 százalékos áldozatok aránya az az adott egységet képtelenné teszi a harccal kapcsolatos feladatok végrehajtására.
Az orosz hadsereg veszteségei a becslések szerint megközelíti a tíz százalékos árányt, ha a hadműveletekben részt vevők számát százötvenezerre és a sebesültek számát is figyelembe vesszük.
A háborús halottak magas és növekvő egyre száma lerombolhatja a harci morált és a harcok folytatására irányuló akaratot.
Az áldozatok magas aránya megmagyarázza, hogy Oroszország sokak által hangoztatott hadereje miért maradt nagyrészt Kijeven, Ukrajna fővárosán kívül.
„Az ilyen veszteségek befolyásolják a morált és az egység kohézját, különösen azért, mert ezek a katonák nem értik, miért harcolnak” – mondta Farkas Evelyn, aki orosz és ukrajnai viszonylatában a Pentagon legmagasabb rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején.
„Csökken az általános helyzettudatosságod. Valakinek vezetnie kell, valakinek lőnie kell.”
A tisztviselők szerint Oroszország légi bombázása segített álcázni a hadsereg gyenge teljesítményét a helyszínen.
Valószínűleg maguk az oroszok is csak azt hallják, amit Putyin hallani akar, az invázió kezdete óta vaskezű irányítást gyakorol az oroszországi hírügynökségek felett.
Néhány orosz azonban hozzáfér a virtuális magánhálózatokhoz vagy a VPNS-hez, és híreket kaphat Nyugatról.
Nyugati tisztviselők szerint körülbelül 20 orosz tábornok tartózkodott Ukrajnában. Közülük három tábornok halálhírét először az ukránoktól hallhattuk, majd NATO-tisztviselők is megerősítették, sőt egy halálesetet pedig maga Putyin is elismert.
Két amerikai katonai tisztviselő azt mondta, hogy sok orosz tábornok nem biztonságos telefonon és rádión beszél, így szerintük legalább egy esetben az ukránok lehallgatták valamelyik tábornok hívását, megállapították földrajzi helyét és csapást mérhettek rá valamint munkatársaira – mondták el a tisztségviselők a New York Timesnak.
Húsba váj, fájdalmat okoz, égető kérdéseket tesz fel, töprengésre késztet két világhírű színház, a bécsi Volkstheater és a berlini Schaubühne előadása az Interferenciák elnevezésű nagyszabású nemzetközi színházi fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Miközben itthon viták dúlnak arról, aktuál-politizálhat-e a színház, két ilyen jeles teátrum ezt a lehető legtermészetesebb módon, erkölcsi kötelességből, hivatástudatból megteszi.
Mindkettő elég formabontóan csinálja. Bécsben a színház nagyasszonya, Anna Badora meglepő módon összetársítja Euripidész Iphigénia Auliszban című tragédiáját Soeren Voima és Stefano Massini Occident Express című kortárs darabjával, ami egy az egyben a bevándorlókról szól. Euripidész művében pedig ott a kirekesztettség, kisemmizettség, a megsemmisülés és a megsemmisítés, a fennen céloknak kikiáltott borzalmakért hozott áldozat. Az ókori Görögországban Agamemnónnak, mert a jóslat szerint ez a célravezető, saját lányát kell feláldoznia a háború megnyerésének érdekében, aminek célja Trója földdel való egyenlővé tétele. Iphigénia először meglehetősen örül, hogy lesz áldozati oltár, fel is ajánlja, hogy nagy buzgón körbetáncolja majd, aztán, amikor megtudja, hogy de hát éppen őt áldozzák fel, arcára fagy a mosoly. Jön az alkudozás, jönnek a döbbent csendek, majd beteljesedik a végzet.
Fotó: Bíró István
Az előadáshoz elárasztják vízzel a színpadot. Ebben tapicskolnak a szereplők. Ez jelzi, hogy van mit tisztára mosniuk, tombol a gyűlölet. A vízben piros nagyestélyiben meghempergőzik Iphigénia anyja, Klütaimnésztra is, aki persze minden eszközzel próbálja megakadályozni lánya halálát. Anja Herden annyira csodálatos színésznő, hogy szinte óhatatlanul főszereplővé válik. Fölöttébb nőies, rafináltan eszes asszonyt alakít, aki miközben roppant kiszolgáltatott, már-már fölébe kerekedik a férfiaknak. De elveszíti a lányát, és ettől szinte ő is megsemmisül.
Modern korunk áldozatai a bevándorlók. Menekülnek háborúk elől, vagy, mert nem tudnak megélni felperzselt földjeikből, az életveszélynél, a nincstelenségnél jobb létezést remélve. Sokan halnak meg menekülés közben. Tömeges az áldozat, amit az embercsempészek kegyetlen gondatlansága tovább fokoz. Több dermesztő jelenet van az előadásban. Az egyik, amikor levegőtlen konténerbe zsúfolja be a csempész a szerencsétleneket. De hideglelős színházi megoldásként, ebben az esetben üvegből van ez a szállításra kész konténer. Látjuk a lehetetlen pózokban való iszonyú egymáshoz préseltséget. Test testhez taszítódik, fájdalmat és fullasztó levegőtlenséget okozva. Amúgy a csempész előre ridegen meg is mondja, vagy túlélik, vagy nem. Ha nem, akkor egy szeméttelepre borítják ki őket. Legalább ugyanilyen rémisztő, amikor a menekülők egy kisfiút küldenek előre az elaknásított földön, hogy óvatosan lépkedve igyekezzen kitapasztalni, van-e ott robbanásveszély, amerre tovább lopakodnának. Még hangosan buzdítják is, hogy no csak bátran, no csak előre! Üvöltő segélykiáltás ez, hogy legyen már ennek vége.
Fotó: Bíró István
De sajnos nincs, és, hogy mennyire nincs, arról regél a Schaubühne Compassion. The History of the machine gun című megrázó produkciója, amihez nem vízzel, hanem szeméttel árasztották el a színpadot. A modernkori civilizáció vagy éppen civilizációtlanság felhalmozott mocskával. Jelképezi természetesen azt a temérdek bajt, problémát, megoldatlansághalmazt, ami összetorlódott. A szemétrakás szélén két színésznő. Egyikük, Consolate Sipérius, fekete bőrű, Ursina Lardi pedig fehér. A rendező fölöttébb bízik bennük, mert jobbára csak beszélnek és beszélnek, alig van cselekedetük, mégis abszolút lekötik a figyelmet. Drámai tényeket sorjáztatnak egymás után. A Földközi-tenger partjaira sodort, vízbe fúlt emberekről, vagy a közép-afrikai polgárháborúk, betegségek áldozatairól, a Közel-Keleten rútul megsemmisültekről. De nem hideg tényközlők ők. Arcukat, gesztusaikat kivetítik nagyban, és miközben mondják és mondják és mondják, ami lúdbőröztető, a hangsúlyaikban, a gesztusaikban, ott a véleményük, az elkeseredésük, a felháborodásuk, a tenni akarásuk, a tehetetlenségük, hogy ez így nem mehet tovább, hogy az afrikai halottakat, például a kongói polgárháborúban értelmetlenül elhunytakat is beleszámítva, már annyi lesz az áldozat, mint a holokauszt idején. De tudják, hogy a tömeghalál gyakran kevésbé megfogható, mint akár egyetlen ember jobban átélhető halála. Megmutatják annak a partra vetett halott kisfiúnak a képét is, akinek fotója bejárta a világot. Ott fekszik közvetlenül a végtelennek tűnő hatalmas tenger mellett az a csöppnyi, elernyedt test, és vádló a látványa.
Interferences 2018 Fotó: Bíró István
Muszáj lenne valamit tenni, üvölti, suttogja, követeli, kéri, rimánkodja az előadás. Mi meg csak ülünk tehetetlenül, elborzadunk, majd igencsak erősen megtapsoljuk a két markáns színésznőt, akiknek karizmatikus volta, hiteles kiállása magas hőfokúvá teszi a fájdalmas produkciót.
Még az FBI sem kellett hozzá, hogy leleplezzék Donald Trump elnöki képességét arra, hogy meghallgassa az embereket és emberségesen válaszoljon. Elég volt egy jó szemű „lesipuskás” fotóriporter jelenléte, hogy kiderüljön: Trump a legegyszerűbb „puskaügyi” kérdéseket sem képes fejből feltenni, sőt a legszimplább, legemberibb reakcióra is képtelen egy papírcetli (minő véletlen, hogy a suliban „puskának” hívtuk) nélkül – ha az elvárt viselkedés szembe megy mindennel, ami az ő egyénisége.
Az amerikai elnök szerdán a Fehér Házban fogadta a floridai iskolai tömeggyilkosság áldozatainak szüleit és a túlélő diákok meg tanárok egy csoportját.
A kandalló előtt, középen ücsörgő elnök láthatóan tiszteletet és megrendülést mímelve, „bölcsen” hallgatta a megrendítő beszámolókat, panaszokat és kérelmeket, sőt meg is ígérte, hogy most majd „nagyon erősek” lesznek az intézkedésekben, sőt azt is felvetette, hogy
„az arra alkalmas vagy kiképzett tanárokat fel kell fegyverezni”.
Az Associated Press hírügynökség szemfüles fotósa (Carolyn Kaster) azonban megfigyelte és tökéletesen olvashatóan lefotózta a Trump kezében szorongatott emlékeztető cédulát (a „45″ számmal hímzett elnöki mandzsetták között), amely leleplezi Donald Trump valódi énjét. Még arra is szüksége van, hogy olyan egyszerű, kézenfekvő kérdésekből előre felkészítsék, valamint még a szükséges reakciót is előre rögzítsék, mint a következők (részletek az „elnöki puskából”):
„1. Mit szeretnél legjobban, hogy megtudjak arról, amit átéltél?
Milyen segítséget nyújthatunk mi ahhoz, hogy nagyobb biztonságban érezd magad?
Egy ember meghalt és 15 megsérült Franciaországban az óránként több mint 160 kilométeres széllökésekkel járó heves viharok következtében – jelentették a helyi hatóságok. Spanyolországban két embert sodort a tengerbe egy hullám.
A beszámoló szerint egy síelő vesztette életét a francia Alpokban azután, hogy egy kidőlő fa rázuhant. A párizsi régióban egy ember súlyosan megsérült, mert egy fa rádőlt az autójára, egy másik áldozat pedig egy épületből kiesve sérült meg. A francia belügyminisztérium adatai szerint 15 ember szenvedett sérüléseket a viharos szél miatt bekövetkezett balesetekben, négyük állapota válságos.
A vihar fennakadásokat okozott a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is, ahol fokozott biztonsági óvintézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy az utasokat biztonságosan a repülőgép fedélzetére juttassák.
A helyenként az óránként 145 kilométeres sebességet is meghaladó széllökésekkel járó vihar útját megrongálódott autók, összedőlt állványzatok és gyökerestől kicsavart fák jelezték a helyi lakosoknak a közösségi oldalakra feltöltött felvételei alapján.
A francia állami áramszolgáltató szerint mintegy 200 ezer háztartás maradt áram nélkül, ebből 30 ezer a párizsi régióban.
A spanyolországi Baszkföldön egy házaspár vesztette életét, amikor Deba és Mutriku között a tengerparton egy hullám lesodorta őket a mólóról. Spanyolország északi partvidékén narancssárga viharjelzés van érvényben. A tengerparton 5-6 méteres hullámokkal kell számolni.
Svájcban több ember megsérült a Berntől délre található Lenk közelében azután, hogy a viharos szél lefújta az egyik vonatot a sínekről – jelentette a helyi sajtó. A zürichi és a bázeli repülőterek járatait törölni kellett a vihar miatt, amely egy teherautót is felborított az egyik országúton. Több száz háztartás maradt áram nélkül a Zürichi-tó környékén, a kidőlt fák utakat torlaszoltak el, a heves esőzések következtében pedig áradások alakultak ki.
A svájci rendőrség szerint a viharos szelek következtében számos sífelvonó megállt, az Alpokban több mentőcsapat is dolgozik azon, hogy kiszabadítsa a felvonóban rekedt síelőket.
Az ausztriai Kitzbühelben is le kellett állítani a sífelvonót egy időre.
A nyugat-németországi Lünen közelében kisiklott egy vonat a sínekre dőlt egyik fa miatt – jelentette a dpa német hírügynökség. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Duisburg és Jülich környékén pedig autópályákat torlaszoltak el a kidőlt fák és az áradás. A vihar miatt a Németország legmagasabb hegycsúcsára, a Zugspitzére vezető vasutat is lezárták.
Angliában a vihart jégeső és villámlás kísérte, a felborult járművek következtében a hatóságok több autópálya-szakaszt és hidakat voltak kénytelenek lezárni. A különösen magas dagály miatt részben beomlott a kikötő fala a délnyugati Cornwallban.
A texasi Sutherland Springs baptista templomában istentisztelet közben lövöldöző férfit Devin Kelleynek hívták és 26 éves volt. Tettének indítékairól a rendőrségnek egyelőre nincs sejtése, de azt még közölték, hogy Kelley katona volt, és úgynevezett poszttraumatikus stresszben szenvedett. Texas állam történetében eddig ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság. A templomban 23 holttestet találtak, a templom előtt két agyonlőtt áldozat feküdt, és még egy ember kórházba szállítás közben halt meg.
A helyi rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) képviselői a korábban megjelent információkat pontosítva azt közölték, hogy a támadó már a templom előtt lövöldözni kezdett, majd odabenn folytatta az ámokfutást. A vérengzés után elmenekült, de a percek alatt kiérkező rendőrök üldözőbe vették, és mintegy nyolc-tíz kilométernyire Sutherland Springstől érték utol.
Vasárnap este Freeman Martin, a texasi kormányzat közbiztonságért felelős hivatalának regionális igazgatója sajtótájékoztatót tartott, és elmondta: egy helybéli lakosnak köszönhető, hogy a tragédiának nem lett még több halálos áldozata. A férfi ugyanis a templom mellett lakik, és amikor meghallotta a lövéseket, azonnal fegyvert ragadott, átszaladt a templomba és fegyverét az ámokfutóra fogta, aki menekülni kezdett, nyomában a Martin által meg nem nevezett helyi lakossal. Korábban nem volt világos, hogy a támadót a rendőrök lőtték-e le, Freeman Martin most azt mondta, hogy amikor a rendőrség bekapcsolódott az üldözésbe, és megtalálta a lövöldöző Kelley kocsiját, a fiatal férfi már halott volt. Nem tudni, hogy öngyilkos lett-e, vagy az őt üldöző helybéli lakos lőtte le. A támadó autójában több fegyvert találtak.
A vérengzés után Greg Abbott texasi kormányzó a Sutherland Springs közelében fekvő Stockdale városkában a rendőrséggel közösen sajtóértekezletet tartott. Hangsúlyozta, hogy Texas állam történetében eddig ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság. A templomban 23 holttestet találtak, a templom előtt két agyonlőtt áldozat feküdt, és még egy ember kórházba szállítás közben halt meg. Több mint harminc sebesültet ápolnak a stockdale-i kórházban, ahová helikopterekkel és mentőkkel szállították őket. Több sebesült válságos, életveszélyes állapotban van. Az orvosok nem adtak ki közleményt az állapotukról. A kormányzó elmondta: a halottak között ötéves és hetvenkét éves áldozat is van, életét vesztette egy várandós asszony és a lelkipásztor tizennégy esztendős lánya is.
Ann Stefanek, az amerikai légierő szóvivője közölte: az ámokfutó korábban at amerikai légierő tagja volt, 2010-től elbocsátásáig a légierő egyik új-mexikói támaszpontján a logisztikai részlegnél teljesített szolgálatot. A szóvivő azonban nem közölte sem azt, hogy miért, sem pedig, hogy mikor bocsátották el őt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
