Kezdőlap Címkék Adócsalás

Címke: adócsalás

Adócsalás svájci bankár módra

Új pert rendelt el a legfelső francia joghatóság a legnagyobb svájci bank ügyében megállapítva: az UBS valóban adócsalást és pénzmosást követett el amikor francia ügyfeleinek azt javasolta, hogy vezessenek számlát Svájcban.

Franciaországban kétértelmű ítélet született a svájci UBS hatalmas adócsalási botrányában. A bíróság megállapította az adócsalást, ugyanakkor a hatalmas összeget, melyet a francia állam emiatt követel, nem kell befizetnie a svájci banknak, mert azt újra meg kell határozni.

Zürichben fellélegeztek a legnagyobb svájci bank főhadiszállásán hiszen a Crédit Suisse átvétele épp elég gondot okozott nekik, nem hiányzott egy újabb hatalmas összeg kifizetése.

1,8 milliárd euró elkobzását rendelte el a francia bíróság még 2021 decemberében az
UBS-től, és ezenkívül még büntetésként 3,75 millió eurót kellett volna a svájci banknak befizetnie a francia államkasszába. Ahol erre nagyon is számítottak hiszen a francia államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, és a költségvetési hiány is messze megengedett 3% fölött van. Régi ügyről van szó, melyet a francia pénzügyőrök szorgos munkája derített fel már évekkel ezelőtt. Feketén fehéren kiderült, hogy a francia államot óriási veszteség érte 2002 és 2014 között amikor az UBS javaslatára a gazdag ügyfelek inkább Svájcba vitték át a jövedelmüket, ahol kisebb az adó. Ezt az óriási adócsalást, melynek értékét 9,8 milliárd euróra becsülte a francia pénzügyminisztérium  akarta a francia bíróság 1,8 milliárd eurós bírsággal büntetni, de a semmítőszék döntés után erre kisebb az esélye. A semmítőszék ugyan megállapította az adócsalás tényét, de az államnak megítélt 1,8 milliárd eurós összeget jogosulatlannak nevezte.

A UBS franciaországi irodái intézték az adócsalási és pénzmosási ügyeket, ezért ezeknek a vezetőit már korábban elítélték. Ők nem fellebbeztek, ezért ez az ítélet rájuk nem vonatkozik.

Az UBS France bankot 1,875 millió eurós bírságra ítélték korábban, és a négy érintett vezető félévtől egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést kapott felfüggesztve. Ezenkívül fejenként 200-300 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték őket.

“Svájc és az EU szerződése legálissá tette az UBS akcióját”

A semmítőszék ítélete után ezzel érvelt a svájci óriás bank, amely rejteni igyekszik megkönnyebbülését. A zürichi bank elszánt jogi háborút folytat a francia állam ellen, és nem is sikertelenül, mert az első fokon még 3,7 milliárd eurós bírságot állapított meg egy francia bíróság. Másodfokon ezt 1,8 milliárd euróra mérsékelték, és most ezt az ítéletet is megváltoztatta a legfelső joghatóság Párizsban. A semmitőszék döntését a UBS részleges sikerének értékelik a svájci lapok. Arra utalnak, hogy az új per várhatóan elhúzódik majd, és valószínűleg csak kisebb bírságot állapítanak majd meg a végén. A tőzsde mindenképp kedvezően fogadta a párizsi döntést, mert a UBS részvényei 2,26%-kal emelkedtek -írja a zonebourse című tőzsdei portál.

Adócsalással gyanúsíthatják Olaf Scholz német kancellárt

A pénzügyi ügyészség 160 embere kutakodik 6 bank és pénzintézet adócsalási ügyében Párizsban, ahol német ügyészek is szorgoskodnak, mert külföldi ügyfelek is bőven vették igénybe a BNP-Paribas, a Société Générale és a többiek pénzügyi szolgáltatásait az adózás elkerülésére. Olyan ravaszul csaltak adót a francia és a német bankok, hogy a vizsgálat hosszú évekig eltarthat.

“Sokáig elhúzódhat ez a vizsgálat, mert olyan komplex pénzügyi konstrukcióról van szó, amely hatalmas információmennyiséget jelent. A kedd óta tartó helyszíni vizsgálat során olyan sok információhoz jutottunk, hogy azok elemzése hosszabb időt vehet igénybe” – nyilatkozta a párizsi Les Échos című gazdasági lapnak az egyik pénzügyi ügyész, aki persze nem árulhatta el a nevét. Annyit elmondott, hogy

Franciaországban 1 milliárd euró fölötti adócsalás ügyében nyomoznak, Németországban viszont ez az összeg meghaladja a 35 milliárd eurót is.

Ezért dolgoznak most német ügyészek is Párizsban. Francia ügyészek viszont Frankfurt am Mainben kutakodnak, ahol a BNP-Paribas ottani bankfiókját ellenőrzik. A ravasz konstrukció lényege épp az – magyarázza a pénzügyi ügyész, hogy devizakülföldinek kell lennie annak, aki ezt a különleges banki szolgáltatást igényli. Másképp bírálja el ugyanis a devizakülföldieket a jog adózás szempontjából. Így az éves nyereség nem adóköteles, ha az adózás pillanatában az ügyfél nem a saját számláján tartja a pénzét, hanem azt ideiglenesen a bank felügyeletére bízza. Ezzel a jogi átruházással óriási pénzeket lehet megtakarítani. Miután az adóbevallás elkészült, a pénzek természetesen visszakerülnek az ügyfél számlájára. A “spórolt” pénzen pedig osztozik az ügyfél és a bank. Mindenki jól jár – kivéve az államot illetve az államokat, melyek sok milliárd eurós adóbevételtől esnek el.

Ez a nevezetes cumcum botrány, melyet egy európai médiacsoport már hat éve leleplezett mondván, hogy többszáz milliárd euróról is szó lehet, de konkrét vizsgálat eddig nem nagyon folyt.

Politikai szálak

Nathalie Goulet centrista szenátor egyenesen azzal gyanúsítja meg Macron elnök kormányzatát, hogy tudatosan lassítja a vizsgálatot, és hanyagolja el ezt az adócsalási botrányt miután az érintettek gazdag és befolyásos polgárok. A szenátor asszony arra is utal, hogy közel-keleti szála is lehet az ügynek hiszen Katar és más államok is éltek ezzel a megoldással. Katar pénzügyeinek piszkálása Franciaországban igencsak kényes téma hiszen vizsgálat folyik Nicolas Sarkozy ex elnök és Michel Platini ex FIFA alelnök ellen amiatt, hogy megszerezték az emírségnek a 2022-es futball világbajnokságot. Cserében az emírség megvette a Paris Saint Germain futball csapatát, amely így feltőkésítve olyan világsztárokat tudott megvásárolni mint Mbappé, Messi vagy Neymar.

A szenátor asszony azzal vádolja a Macron kormányzatot, hogy elmulasztotta a pénzügyi egyezmények felülvizsgálatát Katarral és más közel-keleti államokkal, amelyek érintettek lehetnek ebben a pénzügyi botrányban.

Németországban azért érzékeny kérdés ennek az adócsalási ügynek a vizsgálata, mert érintett lehet Olaf Scholz kancellár is, akinek eddig már háromszor kellett eskü alatt vallani ebben a kacifántos adócsalási ügyben.

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Adócsaló ex király: 4 millió eurót fizetett az adóhivatalnak

János Károly most már másodszor törleszt, decemberben több mint 678 ezer eurót utalt át az adóhivatalnak – írja Spanyolország legnépszerűbb lapja az El Pais.

János Károly 2014-ben mondott le a trónról fia, Fülöp javára, de életmódja nem sokat változott. Ki finanszírozta ezt! A többi között a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. Ennek a tulajdonosa az ex király távoli rokona, Alvaro de Orleans. Miért támogatta ez az alapítvány János Károly ex királyt? Mert Franco tábornok bukása után nagy szerepet játszott abban, hogy a demokratikus átmenet vér nélkül zajlott le Spanyolországban a hetvenes években – válaszolja a jó rokon. Csakhogy az alapítvány pénzének elfogadásával János Károly adócsalást követett el, melyet az ex uralkodó el is ismert.

Kínos helyzetbe került ezzel Fülöp király, mert apja adócsalása ráirányította a figyelmet az udvar pénzügyeire. Rögtön le is mondott minden apai örökségről.

János Károly is tisztában volt a furcsa körülményekkel, ezért tavaly sietve az Egyesült Arab Emirátusokba távozott, ahonnan nincsen kiadatás.

Alvaro de Orleans pedig törölte az ex királyt és leszármazottait a Zagatka alapítvány kedvezményezettjei közül.

Az El Pais megkérdezte tőle, hogy egyáltalán miért támogatta korábban János Károlyt?

„Nem vagyok stróman” – tiltakozott Alvaro de Orleans, aki arra hivatkozott, hogy a családjuk mindig is támogatta a spanyol monarchiát. Miért Liechtensteinben, a közismert adóparadicsomban van bejegyezve az alapítvány? Erre a kérdésre nincs válasz…

Az ex király bűncselekményt követhetett el

A spanyol törvények szerint aki évente 120 ezer eurónál nagyobb adócsalást követ el, az bűncselekménnyel gyanúsítható. Márpedig az ex király adócsalásának összege elérheti a 8 millió eurót is- írja az El Pais.

A törvény ugyanakkor azt is kimondja Spanyolországban , hogy nem indul bűnügyi eljárás az adócsaló ellen, ha az illető megkezdi a pénz visszafizetését még azelőtt mielőtt erre az adóhatóság felszólítaná. Ezért fizetett most 4 millió eurót a spanyol államnak János Károly ex király.

Három ügyben nyomoz az ügyészség

Nemcsak adócsalást, de korrupciós ügyeket is felrónak az ex királynak.

Az első: a mekkai gyors vasút építését egy spanyol vállalkozói csoport szerezte meg. A 6,5 milliárd eurós üzletet elősegítette János Károly, akinek jó kapcsolatai voltak a szaúdi királyi udvarnál. Az ügyészség gyanúja szerint az ex uralkodó szép „közvetítői díjat” vágott zsebre az ügyben, mely azután olyan számlákon landolhatott mint a Liechtensteinben bejegyzett Zagatka alapítvány. A második vizsgálat egy hasonló alapítványhoz kötődik: az Allen Sanguines-Krause fedezte János Károly luxus kiadásainak jórészét. A harmadik vizsgálat pedig arra vonatkozik, hogy János Károly adóparadicsomokba mentett ki euro milliókat a spanyol adóhivatal elől.

Mit állítanak ezekkel a vádakkal kapcsolatban az ex király ügyvédei?

Az első ügy szerintük nem veszélyes, mert akkor még hatalmon volt János Károly márpedig az uralkodó nem vonható felelősségre amíg betölti az államfői tisztséget.

A második vizsgálat értelmét veszíti az ügyvédek szerint, mert az ex uralkodó törleszti tartozását az adóhivatalnak. A harmadik esetben pedig János Károly egészen egyszerűen tagadja, hogy lennének milliós bankszámlái különböző adóparadicsomokban.

Ráadásul a Legfelső Bíróság előtt János Károly még mindíg immunitást élvez. Ettől függetlenül az ex uralkodó nagyon óvatos: nemrég emlékeztek meg az 1981-es katonai puccskísérlet évfordulójáról amikor János Károly bátran szembeszállt a szélsőjobboldali tisztekkel. Az ex uralkodó – biztos ami biztos –  nem vett részt a megemlékezésen Spanyolországban – írja az El Pais.

Modrić megállapodott: 8 hónap adócsalásért

0

Noha a kiszabott börtönbüntetés formálisan nem feltételes, Modrić mégsem lesz kénytelen rácsok mögé vonulni: a spanyol jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az első vétségért kiszabott, két évnél kevesebb időtartamban meghatározott büntetést ne üljék le a delikvensek, hanem pénzben váltsák meg azt.

A horvát válogatott kapitánya és a Real Madrid játékosa megállapodott a spanyol ügyészséggel: teljes egészében elismeri, hogy felelős azokért a vétkekért, amelyekkel az adóhatóság vádolja. Luka Modrić ezzel egyúttal elfogadta a kiszabott nyolc hónapnyi börtönbüntetést is.

Az adóhatóság Modrićot kétrendbeli adócsalással vádolta, amelyekkel a spanyol költségvetést  mintegy 880 000 euróval károsította meg, tudatta az index.hr. Luka Modrić a marketingjogokért járó tiszteletdíját egy olyan cég révén vette fel, amelyet Luxembourgban jegyzett be, s amelyet a felesége irányít. A luxembourgi cégalapításnak éppen az volt a célja, hogy elkerülje a spanyol adóhatóságot.

Noha a kiszabott börtönbüntetés formálisan nem feltételes, Modrić mégsem lesz kénytelen rácsok mögé vonulni: a spanyol jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az első vétségért kiszabott, két évnél kevesebb időtartamban meghatározott büntetést ne üljék le a delikvensek, hanem pénzben váltsák meg azt.

A spanyol adóhatóság megállapította, hogy Modrić 2013-ban 290 990 euró, egy évvel később pedig 579 738 euró után nem fizetett adót. A Real sztárja az ügyészséggel kötött megállapodás értelmében az eltitkolt összeg 40 százalékát fizeti meg (ami 348 291 eurót tesz ki), emellett a börtönbüntetése minden egyes napjának megváltásáért 250 eurót fizet. Az összesen 408 ezer eurón felül Modrić a per kezdetén már egymillió eurót befizetett a spanyol költségvetésbe.

A horvát játékos így csatlakozott ahhoz a klubhoz, amelyben már ott található Jose Mourinho, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo is: Mourinho egyéves börtönbüntetést kapott adócsalás miatt, Messi 21 hónapot, Ronaldo pedig két évet… Utóbbinak majdnem 19 millió eurót kellett fizetnie emellett.

Adócsalással vádolják Trump volt kampányfőnökét

0

Paul Manafort Janukovics elnök tanácsadója volt Kijevben, mielőtt Donald Trump kampányfőnöke lett volna az Egyesült Államokban. Manafort pere kedden az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik az Egyesült Államokban.

A vád adócsalás. Az ügyészség szerint Paul Manafort és üzlettársa 75 millió dollárt rejtettek el offshore számlákon – az ügyről korábban itt írtunk részletesen. Janukovics oroszbarát ukrán elnök – Manafort méregdrága tanácsai ellenére – megbukott Kijevben.

Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatai után nyomoz, épp ezért érdeklődik különösen Paul Manafort iránt. Ha ugyanis kiderül, hogy Manafort az Egyesült Államok kormányával szemben külföldön egy oroszbarát rendszert támogatott, akkor ez furcsa fényt vethet Trump kampányfőnökére.

Manafort egyébként csak a választási kampány elején volt kampányfőnök, mert

miután a sajtó megírta róla, hogy Janukovics oroszbarát rendszerét támogatta, Trump kénytelen volt őt meneszteni.

A mostani tárgyalás azért lehet kellemetlen az USA elnökének, mert sarokba szólíthatják Paul Manafortot, aki aztán vádalku keretében esetleg Trump ellen vallhat és beszélhet az elnök orosz kapcsolatairól.

Mueller ilyen vádalkut kötött korábban Michael Cohennel, a Trump-család ügyvédjével.

Lapszem – 2018. február 3.

0

Ma a Balázsok ünneplik a névnapjukat. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy ma pocsék idő várható. A meteorológiai előrejelzések szerint túlnyomóan borult lesz az ég, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon havazás, havas eső, a középső országrészben havas eső, eső, a Tiszántúlon eső valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között alakul, késő estére 0, +5 fokra hűl le a levegő.

 

Népszava – Jó híreket rendel a kormány

Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést kell prezentálniuk kórházukról az igazgatóknak – értesült a Népszava. Ha ezt esetleg elmulasztják, figyelmeztetik őket kórházfenntartó hivatalból. A lap információi szerint a feladat szellemi atyját nem a szakállamtitkárság vezetői között kell keresni: ott még azt sem tudják, hogy a kormánypropaganda gépezete pontosan mire, hogyan kívánja felhasználni az intézményvezetők által gyűjtött médiamegjelenéseket. Már van olyan intézmény, ahol sajtófigyelést is megrendeltek, hogy teljesíteni tudják ezt az újabb fenntartói kérést. A lap úgy tudja, hogy van ahol a kormányközeli médiafigyelő céget, a Nézőpont csoporthoz tartozó Médianézőt bízta meg a kórházáról szóló hírek gyűjtésével.

A Népszava által felhívott intézményvezetők elismerték, hogy van ilyen feladat, de nyilatkozni egyikük sem akart.

Érzékeltették, hogy nincsenek nagyon meglepve, „van gyakorlatuk az elhallgatásban”, és a „hülye feladatok” teljesítésében.

Mint emlékezetes, hat évvel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Költségvetési Főosztálya elrendelte a lovak megszámlálását a kórházakban. Akkor a kórházi vezetők egy hetet kaptak lovaik megszámolására, a tenyészkancák, a mének, a csikók számbavételére, az eredmény jelentésére.

Magyar Nemzet – Ellenzéki már nem is adományozhat

Miközben a fideszes képviselőjelöltek a legnagyobb nyugalomban oszthatnak saját nevükkel felcímkézett tojást és tejet vagy éppen laptopot az időseknek, ellenzéki politikus már nem adhat adományt – jelen esetben készségfejlesztő játékokat – egy fogyatékos gyermekeket nevelő intézménynek. A jobbikos Mirkóczki Ádám ugyanis hiába szeretett volna segíteni, a – Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó – megyei fenntartó egyszerűen nem engedte. A lap birtokába került e-mail szerint

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltsége jelezte, nem támogatja az adomány átadását.

Azt elismerték, hogy Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselőként „természetesen az intézménybe beléphet”, de azt is hozzátették, „tisztelettel kérjük, hogy adományt ne vigyen”. Az viszont az üzenetből nem derült ki, hogy a szociális területért felelő Sinka Zsolt megyei igazgató miért nem szeretné, hogy a fogyatékos gyermekek készségfejlesztő játékokhoz juthassanak, még ha jobbikos képviselőtől is. Mirkóczki azt mondta, hogy „a fenntartó kérését tiszteletben tartva, de azzal egyet nem értve” kollégáját kérte meg mint magánszemélyt, hogy vigye el az ajándékokat az intézménybe, így azok végül eljutottak a gyerekekhez.

Mindeközben Nyitrai Zsolt, Mirkóczki Ádám, n a térség fideszes képviselője, Nyitrai Zsolt éppen a napokban – a helyi tévé riportja szerint – részt vett egy olyan eseményen, amelynek során Füzesabonyban hetven, míg a közeli Szihalmon további tíz 65 év feletti nyugdíjas kapott laptopot. Ráadásul az ő esetében nem volt gond azzal sem, ha állami fenntartású intézménybe vitt ajándékot. S más fideszeseknek sem okozott ez gondot – írja alap, hosszan sorolva a példákat.

Magyar Idők – Simon Gábor javára döntött a bíróság

– Adóhiányt eljárása során a büntetőbíróság is megállapíthat, ám a közigazgatási döntés, amivel az adóhatóság határozatát megsemmisítették, azt jelenti, hogy fontos bizonyíték esett ki a vád részéről a büntetőügyben – fejtette ki a lap kérdésére Nagy István volt szocialista alelnök, Simon Gábor védője, miután pénteken a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a volt politikus ügyében hozott adóhatósági határozatot.

Az érvénytelennek nyilvánított iratban a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság megbecsülte a Simonhoz kötött számlákon talált összegek után fizetendő adó mértékét, s ezzel kulcsfontosságú szerepet töltött be a volt MSZP-s ellen emelt költségvetési csalás vádjának alátámasztásában.

A közigazgatási per a sorozatos fellebbezések, értelmezési és jogi viták miatt több mint két év után jutott el az ítéletig, miközben a Kúriát is megjárta az ügy.

A legfelsőbb bírói fórum állásfoglalása szerint az adóbecslésről a határozatot nem az arra jogosult hozta meg, ezért az érvénytelen, és a közigazgatási eljárásban ezt a verdiktet vették figyelembe.

Putyin egyik kedvenc oligarchája francia börtönben

0

Moszkvában bekérették Franciaország ügyvivőjét a külügyminisztériumba, hogy tiltakozzanak Szulejmán Kerimov letartóztatása miatt, akit adócsalással gyanúsítanak. 

Az orosz oligarchát két napig hallgatta ki a francia rendőrség Nizzában, majd pedig előzetes letartóztatásba helyezték több tízmillió eurós adócsalás miatt. Csakhogy Szulejmán Kerimov nemcsak oligarcha, de egyben Oroszország szenátora is, aki diplomáciai útlevéllel rendelkezik. Moszkva szerint a letartóztatással a franciák megsértik a bécsi konvenciót, mely a diplomáciai mentességgel rendelkező külföldiek jogállását szabályozza. Csakhogy Szulejmán Kerimov ezúttal nem szenátori minőségében járt Franciaországban, hanem üzletemberként, és gyanús ingatlanüzleteket kötött a milliárdosok kedvelt helyén, Antibes-ban.

Szulejmán Kerimov korábban szélsőjobboldali képviselő volt a parlamentben, most pedig Dagesztán képviselője a szenátusban. Üzletemberként többek között az Anzsi Mahacskala futballcsapat tulajdonosa is volt (amelyben Dzsudzsák Balázs is játszott), és

állítólag felvásárolta az ukránoktól a dunaújvárosi vasművet.

Magyarországon nem vizsgálták az üzleti ügyeit, ellenben a francia hatóságokkal.

Szulejmán Karimov úgy szerezte a vagyonát, hogy jókor volt jó helyen: a Szovjetunió bukásakor ő privatizálta a műtrágya bizniszt. Vagyonát ma 7 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Tizenöt éve foglalkozik ugyanis ingatlanügyekkel a francia Riviérán, most viszont a rendőrség lekapcsolt két svájci üzletembert és egy francia adószakértőt, akik Szulejmán Kerimovnak dolgoztak. A gyanú szerint az ingatlanügyleteknél alacsonyabb árat írtak be a szerződésekbe, hogy kevesebb adót kelljen fizetni, ezzel az orosz oligarcha több tízmillió eurós adócsalást követett el Franciaországban. Ügyével most vizsgálóbíró foglalkozik, és ha szabadlábra helyezik is, akkor sem hagyhatja el Nizza környékét.

Putyin szóvivője viszont személyesen állt ki Szulejmán Kerimov mellett, és elmondta, minden jogi eszközt felhasználnak a kiszabadítására.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásait leplezték le

0

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A munkavállalókat valójában az őrző-védő cégek foglalkoztatták, azonban papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be őket. A dolgozók után a járulékokat viszont sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A gyanú szerint ezekkel az ügyletekkel

több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, és sikerült elfogniuk a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Összesen 115 helyszínen tartottak házkutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, közül pedig 15 személyt őrizetbe is vettek. Közülük nyolcan az ügyészség indítványára és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK